Pesti Hírlap, 1907. január (29. évfolyam, 1-27. szám)

1907-01-30 / 26. szám

1907­ .­január 30., szerda. P­ESTI HÍRLAP |\ * T ••• ' T '*■ ■ **. * t " _____________________11 káros hatású. Conned fölkérte az igazgatóságot, hogy ettől a követelésétől álljon el. Ha ez meg Betül történnék, úgy valószínűleg vissza fog­­lépni Connied, aki különben már hetek óta nagyon ide­­­gen. A tiltakozó igazgatóság az, amelynek az ope­raház épülete a tulajdonát képezi. Megyék és városok. "Az alkotmányküzdelem epilógusa, Debrecen­től­­táviratoztak nekünk. Debrecen város közgyű­­lésén beterjesztették az alkotmányvédő bizottság­­jelentését, melynek kapcsán újra felemlíttettek ama vádak, hogy a bizottság nem küzdött a vége­sőkig, hogy leszerelt, stb. Szabó Kálmán orsz. kép­viselő, m­ajd Kiss Albert lelkész ismertették a biz bi­ttság működését. A főispán verés nagy körülte­kintésre intette a bizottságot, mert a népet forra­dalomba kergették volna, ha tovább mennek a ki­­s­eályi biztos elleni küzdelemben. Nem akarták Deb­recent darabont-tisztviselőkkel benépesíteni, kik­­esetleg a városi vagyonban is garázdálkodtak vol­ttá. A célt­­elérték, sem adót, sem újoncot nem fogott­.a­ város. A tisztviselőket törvénytelenségekre nem­ kényszerítették. A póttartalékosok családtag­ját*­­segítették. Most 200.000 korona visszaszáll az adakozókra. A közönség gyűjtéséből megmaradt 100 koronát a 48-as honvédek, kapják. A közgyűlés tapsolva és éljenezve egyhangúlag elismeréssel adózott a bizottságnak és kimondta feloszlását. A közgyűlési termek ablakai alatt botokkal felfegy­verkezett szocialisták tüntettek. Olcsó húst és fát kértek és a pálinkásboltok bezárását követelték. A Schnee beavatkozás nélkül szétoszlott. A­ közgyűlés­­egyébként dr Burger Péter orvos indítványára el­­határ­ozta, hogy a pálinkaméréseket szombat esti órától hétfő reggeli hét óráig bezáratja. Pest megye virilistái. Agerasztó Tivadar fő­jegyző most állította össze Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak az 3.907. évre érvényes névjegyzékét. A háromszáz vi­rilista közt, az első helyet dr Városy Gyula kalocsai érsesi­­foglalja el 160,988 kor, 50 fillér adóval, amely i­ála, mint főpapnál, kétszeresen van számítva. . '­JtóTölkezife- gróf Csáky Károly , váci püspök,­­keázpresen számított 50.727 korona 76 fillér adóval. két főpapot követik: báró Prónay Dezső 50.599 repr. OS 1fillérrel (jogtudományi oklevél, alapján két­szeresen­ számítva), gróf Vigyázó Sándor 43.128 kor. 36 fillérrel, gróf Károlyi László 35.205 kor. 61 fillér­rel, Fülöp kóburgi herceg 33.290 kor. 74 fillérrel, [Blaskovich Ernő 30.534 kor. 57 fillérrel, Györgyei ülés 28.918 kor. 51 fillérrel, ifj. Haggenmacher­­Henrik 22.788 kor. 78 fillérrel, , Haggenmacher Oszkár 22.388 kor. 78 fillérrel, gróf Teleki József 122.130 kor. 76 fillérrel (jogtud. oklevél kétszeresen), báró Schossberger Viktor 22.052­ kor. 55 fillérrel, gróf Vigyázó Ferenc 18.785 kor. 96 fillérrel (jogtud. oklev. kétszeresen), gróf Károlyi József 17.745 kor. 10 fillérrel, gróf Dessewffy Emil 16.008 kor. 38 fil­érrel, báró Orczy­ Andor 15.973­ kor. 05 fillérrel, Öldvéry Elemér 14.831 kor. 30 fillér (államtud. ok­levél kétszeresen), báró Harkányi Frigyes 14.557 kor. 13 fillérrel, Szemere Miklós 14.374 kor. 22 fil­lérrel (államtud. oklevél kétszeresen), Sváb Imre 131237 kor. 32 fillérrel (gazdasági oklevél kétszere­sen). A névsorban báró Podmaniczky Géza 12.530 kor. 04 fillérrel (akadémiai tag kétszeresen) szere­pel,­­gróf Keglevich Gábor 7354 kor., dr Darányi Ignác miniszter 2879 kor. 48 fillérrel (ügyvédi ok­levél kétszeresen), Gajári Ödön 2692 kor. 98 fillér­rel (lapszerkesztő kétszeresen), Biró Zsigmond ta­karékpénztári igazgató 2166 kor. 90 fillérrel (ügy­védi oklevél kétszeresen), G­ulner Gyula főispán 6148 kor. 76 fillérrel (ügyvédi oklevél kétszeresen),­­Wekerle Sándor miniszterelnök 1947 kor. 14 fillérrel Ifjogtud. oklevél kétszeresen), Tahy István volt fő­ispán 1428 kor. 87 fillérrel.­­ Hivatalvesztésre ítélt polgármesteri fogal­mazó. Aradról jelentik: A városi törvényhatóság fegyelmi választmánya a napokban tartott ülésén Marosy Miklós volt polgármesteri fogalmazót hi­vatalos kötelességének nagymérvű megsértése mi­att hivatalvesztésre ítélte. A hivatalvesztésnek­­érdekes előzményei vannak. Mikor a szabálytalan­ságok kiderültek, Marosy lemondott. A törvény­­hatóság ugyan elfogadta a lemondást, de gróf Ká­­rolyi­ Gyula főispán a törvényhatóság határoza­tát megfeledbezte a belügyminiszterhez, aki a le­mondást elfogadó közgyűlési határozat megsem­misítésével miniszteri biztost küldött ki a polgár­­mesteri hivatal ügykezelésének felülvizsgálására, amelynek következményekép Instituris polgármes­­ter megvált az­­­állásától. A­­hiv­atal­vesztésre ítélt fogalmazó a fegyelmi választmány határozatát megfelebbezte a belügyminiszterhez. ...4 . . .... . . A saarbrückeni bányakatasztrófa. Amint keddi számunkban már jelentettük,". az elzászi Reden bányákban borzalmas és­ nagy­arányú szerencsétlenség történt. Újabb jelentések még borzalmasabb színben tüntetik fel a katasz­trófát. Hétfőn délután százhatvan holttestet, hu­szonnégy súlyosan, sebesültet, és ötvenhat könnyeb­ben sebesültet vontattak fel. Senki sem tudta meg­állapítani, hogy a felrobbant tárnában levő hat­száz bányász közül hányan menekültek át az ösz­szeomlott válaszfalakon keresztül a szomszédos bá­nyába. Mikor a mentés javában folyt, újabb robba­nás történt és a közel kétszáz mentőt elzárta a kijáratoktól. Valószínű, hogy ezek közül egy sem fog megmenekülni. Azt hiszik, hogy­ a katasztrófa áldozatainak száma meghaladja a háromszázat. A­kik az első robbanás­ után biztos helyre siettek, azok a­­második robbanáskor lelték halálukat, mert­­­ a tűz­ átcsapott a szomszédos­ tárnákra i­s, a mentés lehetetlen. A bányamérnökök azt­­­tartják, hogy akiket a explózió megkímélt, azokat a beomló ha­talmas vastartók és földrétegek nyomták agyon. A tűz rettenetesen pusztíthat lent­ a mélységben, mert a feljáratok­ nyílásaiból fojtó füst tör elő. A rettenetes bánya kat­aszt­r­ó­f­a hitére az egész emberiség részvéttel fordul a szerencsétlenül járt munkások felé. A részvét ezúttal is lerontotta a nemzeti ellentéteket. Fa­llières, a­ francia köztársa­ság elnöke,­­részvéttáviratot küldött Vilmos német császárnak. A katasztrófáról újabban■ a következő jelen­tések érkeztek: Saarbrücken, jan. 28. Mindenfelé kétségbeesett, síró, jajveszékeltő emberek láthatók, különösen, amikor megtudják, hogy a katasztrófa sokkal rettenetesebb, mint ele­inte hitték. A halottak számát délig százhatva­nra becsülték. Délelőtt ötven bányászt megmentettek és hordágyakon és kocsikon azonnal a neunkirche­­ni kórházba­­ vitték. Valamennyi súlyos égési se­beket szenvedett. Öt közülök az orvosok vélemé­nye szerint, biztosan meghal.. A mentők szakadat­lanul dolgoznak, és­ folyton hozzák kifelé az elégett , és megcsonkított bányászokat és a halottakat. Újabb robbants hitét hozzák, mely lenn a föld méhében kétségtelenül újabb katasztrófát, okozott. Na­gy jajveszékelés tört ki, amikor megtudták, hog­y egy egész bányászcsapat sorsa bizonytalanná vált. Szivettépő jelenetek játszódnak le a jelent­kezési darabokban, hol hosszú sorban a halottak feküsznek egymás mellett. Hivatalosan még min­dig azt állítják, hogy a halottak száma nem ha­ladja meg a százhatvanat. A tűz terjedése miatt az összes mentési munkákat be kellett szüntetni. Hét­fő lévén, kevesebb ember i ment le a bányába, mint rendesen, mert különben a katasztrófa még rette­netesebb lett volna. Hatvannégy ember a szomszé­dos Heiitz-tárnán át menekült. Többen véletlen folytán menekültek meg a biztos haláltól. Egy mentőcsapatot már elveszettnek hittek, de egy másik mentőcsapat felfedezte és felhozta őket. A halottak egy része annyira meg van csonkítva, hogy lehetetlen őket felismerni. Sanct-Johann, jan. 29. A bányaigazgatóság­ nem képes a szeren­csétlenség nagyságát, áttekinteni. Délutánig száz­hatvan halottat, huszonnégy súlyos és ötvenhat könnyű sebesültet hoztak fel. Azután, újabb robba­nás történt, mely egy százötven-kétszáz főből álló mentőcsapatot, mely ép a redeni bányában dolgo­zott, leomló földtömegek által elzárt. Attól tarta­nak, hogy most ezek a mentők is a bányakatasz­­trófa áldozataivá lesznek. Saarbrücken, jan. 29. A katonaság és­ a csendőrség valósággal har­cot vív a bányászok hozzátartozóival, akik nem mozdulnak a felvonógépektől, noha minduntalan lángok csapnak ki. Egymásután hozzák felszínre a borzalmasan megcsonkított holttesteket;­­akár­hány bányásznak keze-lába szénné égett, olyiknak a feje szenesedett meg, akiket pedig a tűz nem ért el, kifordult szemmel túladtak meg a nagy füst­től, vagy az explózió tépte szét testüket. A bánya­­igazgatóság hétfőn beszüntette a mentést,­ mert megint felgyülemlett a bányalég és..félő, hogy újabb robbanás fog történni. Párizs, jan. 29. Fallieres elnök a következő táviratot intézte Vilmos császárhoz: —­ Mély megrendüléssel vettem hírét­ annak a rettenetes bányagázrobbanásnak, amely a redeni B­ildstock-tár'.nában.­­.oly. sok. bányász halálát okozta. Engedje meg ,felséged, hogy szívből jövő, igaz rész­vétemet fejezzem, ki és csatlakozzam a Szegény bá­nyamunkások családjának gyászához. Sanct-Johann. jan. 29. Hétfőn éjszaka enyhére fordult az idő és a nagy hótömegek rövid idő alatt felolvadtak. Az egész bányavidék sűrű ködbe van burkolva. Kedden reggelre, kelve olyan sötétség terjengett a bányate­lepen, mintha késő este lett volna s a pusztulás képét ez még elváróbbá teszi. Kedden újra meg fogják kezdeni a mentést. A kigyuladt tárnákat sikerült befalazni. A szi­vattyúk erősen, dolgoznak, hogy a még életben levő bányászokat el ne öntse a betóduló nagy víz­tömeg. A mérnökök mondják, hogy most már alig van remény s nem valószínű, hogy még élve hoz­zanak fel valakit a bányából. A katasztrófa oká­ról a legkülönbözőbb hírek vannak forgalomban. A legvalószínűbb az, hogy vigyázatlanság támasz­totta a nagy pusztulást. Már szombaton erősen felgyülemlett a bányalég s lehetséges, hogy vala­melyik bányász könnyelműen nyitva hagyta a biztosítólámpa szelepét. Delbrück kereskedelmi mi­niszter és a főbánya tanácsos Berlinből hétfőn éj­szaka a katasztrófa színhelyére utazott. Hétfőn este négyszeznyolcvanhét bányász hiányzott.. Ké­sőbb az a riasztó hír terjedt el, hogy százhetvenöt mentő is benrekedt­ az égő bányában. Saarbrücken, jan. 29. •— Saját tudósítónktól. — A bányakatasztrófáról beérkezett legutóbbi hírek szerint el kell készülve lenni arra, hogy a Wildstock-tárnában 150—160 ember, többnyire családi apák, életüket vesztették. Egyetlen, Reden közelében levő helységben ma több mint száz gyer­mek árvult el. A schiffsweileri polgá­rmester által megállapított hivatalos adatok szerint hétfőn reg­gel 437 bányász ment le napali munkára a bányá­ba. Ezek közül a mai nap folyamán 252 embert sértetlenül hoztak fel, huszonnégyet többé-ke­­vésbbé súlyos állapotban, mentettek meg, ma dél­előtt fél tizenegy óráig hatvanhárom halottat hoz­tak fel, a többi pedig, ha nem is halt meg, ment­hetetlenül, elveszett. A robbanás úgynevezett sa­lak- és szénporrobbanás volt, melynek az okát azonban még nem tudták megállapítani. A szak­emberek véleménye eltérő. Állítólag elmulasztot­ták a szükséges évrendszabályokat. Szigorú vizs­gálatot indítottak, melyre holnap az elszász-lotha­­ring­iai­ főelnök is ideérkezik. A robbanás hatása rettentő volt. A föld messze kerületben megreme­gett. Müller bányatanácsos vezetésével azonnal mentési szolgálatot szerveztek, de estefelé a tárná­ban kitört tűz miatt abba kellett hagyni a mun­kát, mert maguk a mentők is a legnagyobb veszély­ben forogtak. Az a Mr, hogy egy mentőcsapat, el­veszett, nem bizonyult valónak. A bányát ma éjjel víz alá akarták helyezni, de ezt a tervet, utóbb el­ejtették. Képzőművészet. * (Kitüntetett szobrászművészek.) A király Stróbl Alajos szobrász­művésznek, a szobrászati mes­teriskola igazgató-tanárának és Zala György szob­rász­művésznek, a művészet, terén szerzett érdemeik elismeréséül a Ferenc József-rend középkeresztjét adományozta. * (Az állami művásárlás.) Gróf Apponyi Albert közoktatásügyi miniszter, mint értesülünk, hozzájárult ama képek és szobrok megvásárlásához, melyeket az Országos Képzőművészeti Tanács a mű­csarnok nemzetközi téli kiállításán az állami múze­umok számára kiválasztott. Most még az egyes mű­tárgyak árának megállapítása van hátra. * (A svéd művészek képviselője), Schultz­­ber­g Anzelm festőművész, aki egyúttal az északi mű­vészeket hivatalosan képviselte a Műcsarnok téli tárlatának megnyitásán, kedden tartotta esküvőjét állandó otthonában, a svédországi Malmöben. A mű­vész értesítette magyar kollegáit, hogy nászútra Magyarországba jön és már e hét utolsó napján Bu­dapestre érkezik. * (Elhunyt festő.) Félix Barrias francia festő, Párizsban, 84 éves korában elhunyt. A második császárságnak egyik leghíresebb és legnépszerűbb festője volt, történelmi képeket, helyesebben törté­nelmi adomákat festett. Nagy leleménynyel vetette vászonra a pittoreszk epizódokat, amelyeket kelleme­sen és ízlésesen­ tudott megfesteni. A modora már túlélte magát, ő különben sem nagyon fáradozott azon, hogy a haladó korral haladjon. Elég tehetsé­ges­ ember volt, akinek művei közül Saphó, A fik­­­ér­ek stb. még ma is értékesek. * (Idősb Storno Ferenc) festőművész, aki hazánk építészeti­­műemlékeinek restaurálása körül nagy érdemeket szerzett, 87 éves korában Sopron­ban meghalt. Storno mint­­ kéményseprő­ legény Né­metországból vándorolt­, de­­hazánkba és önképzés útján szerezte meg a művészi képzettséget.

Next