Pesti Hírlap, 1907. január (29. évfolyam, 1-27. szám)

1907-01-30 / 26. szám

Halálozás: bárányhimlő 1, vörheny 2, kanyaró 7, difteritisz 8, szamárhurut 2. — I j építkezések. A maganépitési bizottság a következő építkezésekre adott engedélyt: dr Ká- eser Zsigmondnak, VI. kér. Nyul-utca 3994. hr. sz. kétemeletes nyaralóra, a Salvátor-kötőszer-gyárnak íVL bér., Nagymező-utca 3902. hr. sz. harmadik emelet ráépítésére. Budapest székes főváros közön­ségének, X. kér. Keresztúri ut 7722. hr. sz. mezőőri lakóházra. A magyar réz-hengerművek r.-t.-nak, V. kér., Hungária-ut 1458. hr. sz. földszintes műhely­épületre, Finály Zsigmondnak, III. kev. Laktanya- utca 484. hr. sz. földszintes épületre. A Máv. igaz­gatóságának, IX. kér. Ferencvárosi pályaudvar mel­lett, istálló-épületre. 10 _______________________________ S zínház és zene. * (A dolovai nabob leánya 100-ik előadása.) Ritka jubileum volt kedden a Nemzeti színházban: Herczeg Ferenc népszerű drámája, a Dolovai nábob leánya érte meg századik előadását. Az operette- ezinházakban az utóbbi években gyakoribb az ilyen jubileum s irodalmilag kevésbé értékes darabok is könnyen és hamar elérik a századik előadást, mert ezekben a színházakban a divat uralkodik s ezen­felül ezekben az a szokás, hogy addig játszanak egy darabot, amíg csak publikumot kapnak reá. A Nemzeti színházban ezt nem lehet megcsinálni. Ennek a színháznak a változatos műsor tekinteté­ben kötelezettségei vannak a bérlőkkel szemben, ezenfelül hagyományos kötelezettsége varr a klasszi­kus és a kihalt drámairodalom, valamint pártfogási kötelezettsége van az uj magyar drámaírók irányá­ban. E mellett a sokféle kötelezettség mellett a leg­sikerültebb darabok is aránylag csak igen kevésszer kerülhetnek színre a Nemzeti színházban. Ez a ma­gyarázata, hogy Herczcg Ferencnek ez az érdekes drámája, mely már a premiérején nagy sikert ara­tott, csak tizennégy év alatt érte meg a századik elő­adás jubileumát, mig más színházakban selejtesebb munkák egy év alatt jubilálnak. Herczeg dráma­írói karriérjét ez a darab nyitotta meg s bár azóta irt népszerűbb és tökéletesebb színművet is, a közön­ség megőrizte ezt élénk emlékezetében és meleg szeretetében. Egy egész leány-generáció nevekedétt föl ezen az érzelmes drámán, s most, a századik elő­adáson is szépen megtelt a színház publikummal, mely lelkesen tapsolt a főszereplőknek, kik közül az összes száz előadásban csak Gyenes László vett részt; a többi szerepekben váltakoztak a művészi erők s a jubiláris estén Császár Imre, Dezső József, Horváth Zoltán. Náday Béla, Hetényi, Körösmezei, Csillag [Teréz, Török Irma és Szacsvayné játszottak. Az ünnepi előadáson zsúfolásig megtelt a színház kö­zönséggel, amely sokat tapsolt a kitűnő ensemblenak. Az első felvonás után a közönség a szerzőt hívta, de Herczeg nem jelent meg s helyette Császár mon­dott köszönetét. * (Műsorhirek.) A m. Mr. operaházban, hol­nap. szerdán a gyermekek részére rendeznek előadást délután 5 órakor, mérsékelt helyárakkal. Szinre- kerül a Jancsi és Juliska meseopera. — A csütörtök­re hirdetett Carmen a mostani idényben ez alka-. lommal kerül színre először. A címszerepet Ambrus- nó fogja énekelni, a többi főszerepekben Szoyer, Arányi és Takáts lép föl. A Nemzeti színházban Maeterlinck ötfelvoná- sos drámája, a Pelleas és Melisande, melynek pén­teken volt első előadása, holnap, szerdán, negyedszer kerül színre a bemutató előadás szereposztásában. A V igszinházbgn szerdán tizenkettedszer ad­ják a Tolvajt. Csütörtökön lép fel először Després Suzanne, aki az első estén Dumas hires darabjának, a Dcnisenek, címszerepét fogja játszani. Legutóbb Berlinben és Bécsben ünnepelték ebben a szerepben, amely teljesen megfelel az ő művészi egyéniségé­nek. Kiváltképen a második és harmadik felvonás nagy drámai jeleneteiben diadalmaskodott. Andrét Saillard, Brissot-t Beaulieu, Thauzette asszonyt Mio rét Henrieítc, Mártát pedig Pasquier Madelaine játszsza. A Népszínházban Katinka grófné, Faragó Jenő és Hűvös Iván operettje hosszabb pihenés után hónap, szerdán, kerül szilire ismét. Premierek alkal­mával is ritkaság számba megy az az érdeklődés, amely Küry Klára népszínházi fellépte iránt mu­tatkozik a Lili szombat esti 150-ik ünnepi előadásán. A jegyek elővétele rendkívül nagy. A Népszínház igazgatója a darab és a vendégművésznő alakításá­nak méltó keretéül különben is elsőrangú szerep­osztásról gondoskodik. A Király színházban szerdán és csütörtökön táncol még Miss Allan, aki ezúttal is Chopin ás Rubinstein zenéjére klasszikus görög táncokat ad elő. végül pedig a Salome álmát. Miss Allan ezúttal is a Sogun kertében lép föl, melynek uői főszere­pét a Királyszinház népszerű primadonnája, az ame­rikai operett nagy sikereinek íüegszerzője: Küry Klára játszsza. Az Uránia.-színház uj műsor-darabja. Tormay Cecile „Virágok városa'* cimü tanulmánya, mind fokozottabb érdeklődést kelt a természeti és művé» szeti szépségekért lelkesedő közönség körében. * (Hangverseny.) Hosszabb, indokolatlan pi­henés után kedden ismét kedves, rokonszenves fiatal művésznő szólalt meg. Jeszenszky né-Náday Ilona, ki nemcsak nagynevű, dicsőségtőljes művészpárnak gyermeke, de korábbi működésével önálló hírnévre is tett szert és absolut művészi értékűnek ismerte­tett el, tekintet nélkül illusztris származására. Mért korábbi működésről, művészi múltról is beszélhet már e szép, mosolygós szemű, babaareu fiatal asz- szonyka, ki olyan gyermeteg, szende megjelenésű, mintha még most sem koptatta volna el a bsküs- cipőket. Alighanem anyjától örökölte a fiatalság megőrzésének titkát, és atyjától az egyéni szeretet- reméltóság charmeját, varázsát. De örökölte édes anyjának édes, meleg, behizelgöen lágy és kedves orgánumát is; ma este akárhányszor, ha csukott szemmel hallgattuk, azt hittük, hogy Nádayné éne­kel. Náday Ilona, mióta utoljára hallottuk, bámula­tosan fejlődött; ma már alig emlékeztet arra a sze­rény kezdőre, ki a Kuktakisasszonyban szívdobogás­sal és elfojtott hangon csicseregte el első dalait, ki később az Au der Wien színházban német szóval próbált szerencsét, mig egy fiatal .úri ember el nem hódította a művészpályától. Azóta otthon, házi tűz­helynél a nő legszebb hivatásának élt; cgak most lépett ismét a nyilvánosság elé, de olyan sikerrel, hogy a hangversenydobogót remélhetőleg hamarosan felcseréli operánk színpadjával. Micaela harmadik felvonásbeli áriájával teljesen igazol ta ma este arra hivatottságát. Ezüstös csengésű, rokonszenves hang­ja Maleczkvné gondos kiképzésében megerősödött; előadása előkelő és művészi ízlésű, szövegkiejtése s frazírozása is kifogástalan. Tarnay Alajos egy bájos dalával, Kern Aurél poétikus vallomásával, Dienzl egyik kurucdalával csak megszerezte a már előzőleg Gounod, Delibes és Leroux francia dalaival aratott sikert. Temérdek tapsot és rengeteg sok virágot ka­pott; remélhetőleg a mai est újabb művészpályájának biztató, sokat Ígérő kiindulópontja. — Nagy sikere yolt Földesy Arnoldnak. a geniális fiatal cellistának is, ki szintén indokolatlanul ritkán szólaltatja meg hozzá nem méltó — mert meglehetősen silány, meg- bizhatatlan hangolásu — de varázsvonója alatt mintegy átszellemülő hangszerét. Szép meleg tó­nussal játszotta Haydn d-dur gordonkaversenyét és César Cui egyik cantabilejét, pompás technikával Dienzlnek szubtilis finomságú fonódalát és Polónyi Elemérnek brilliáns, széditően nehéz s igazán csak mesterek számára irt saltarelloját (meg is ujrázták) és a szédítő virtuozitással előadott Mózes ábránd után a közönség zajos tapsait még a szokásos rá­adással is líöszönte meg. '* (Turesányi Olga vendégszereplése.) Tur- csányi Olga, a Magyar szinház kitűnő tagja, nagy­sikerű alakításával, a Vig özvegy Clavari Hannájá­val, február 11-én vidéki körútra indul. Első útja Szegedre visz, ahol február 11-én a Vig özvegy­ben-, 12-én a Koldiusgróf Jessie szerepében és 13-án a Milliárdos kisasszonyban lép fel. A művész.nő meg­hívást kapott még a pozsonyi, kassai, aradi és ko­lozsvári színházhoz. Az utóbbi helyeken való fellépé­sének ideje még nincs megállapítva, de február 25-éig be kell fejeznie körútját, mert akkor Buda­pesten megint ö veszi át a Vig özvegy címszere­pét. Addig, tehát tizenöt .estén át, Felhő Rózsi, a szegedi szinház primadonnája, játszsza a Magyar színházban Clavari Hannát. * (A temesvári szinház pályázata.) Temes­vár város törvényhatósága, hétfőn, e hó 28-ikán tar­tott közgyűlésén a színházat 1908. évi virágvasámap- tól kezdődő újabb három évre, pályázat mellőzésével egyhangúlag Kreesányi Ignácnak engedte át. Kre- esányi 1888-ban, a temesvári színészet szomorú kor­szakában vállalkozott először a temesvári színház igazgatására s ez idő óta — három óv megszakításá­val — tizenegy esztendőn keresztül Temesvár-Po- zsony-Budán, az utóbbi öt évben pedig Buda-Temes- váron szolgálja a magyar színészetet. Az ő vasszor- gahnának és a temesvári vegyesajku közönség intel­ligenciájának tulajdonítható, hogy mig másfél év­tized előtt nagyon mostohán pártolták az évenként különben is csak négy hónapig ott működő színtár­sulatot s például a karzatot csak az ünnepi és vasár­napi előadásokra nyitották ki, nem látogatván azt egész héten keresztül egy lélek sem, ma már öröm­mel és élvezettel látogatja a közönség minden nem­zetisége, migden rétege az előadásokat. Kreesányi újabb megválasztását úgy a törvényhatóság tagjai, PESTI HÍRLAP mint a város közönsége legnagyobb megelégedéssel fogadta. * (Fodorné Aranka Pozsonyban.) Andorfi Péter, a pozsonyi színház agilis igazgatója, a mos­tani szezont nagyérdekii vendégszereplésekkel teszi érdekesebbé. így most hétfőn Fodorné Arankát, operaházunknak fiatal művésznőjét, léptette fel; dal­színházunk legújabb tagja hangverseny keretében mutatkozott be a pozsonyi közönségnek, mely a saj­tóval együtt teljes elismeréssel adózott Fodorné Aranka máris elismert művészetének. * (Utazás a Koldusgi-óf körül.) Lúgosból ir- .ják, hogy az ott működő Polgár Károly színtársu­latnak komikusa, Remete Géza, minap hirtelen meg­betegedett. Hogy a műsor változást ne szenvedjen, Polgár sürgönyözött Eerenezy Károly, a Népszín­ház művészének, hogy lépjen fel a Koldusgróf cím­szerepében és még két másik darabban. Eerenezy el­fogadta az ajánlatot s bár választ nem adott, nyom­ban a vasútra ült, hogy Lúgosra utazzék. TSemea- várra érkezve, Eerenezy találkozott Leövey Leó komikussal, akitől kérdezte: — Hová mégy, Leó? —- Megyek Lúgosra a Koldusgrófot játszani! Nagy volt erre Ferenczy megrökönyödése, mert megtudta, hogy Polgár, nem lévén biztos Ferenczy felléptében, időközben Leöveyt is felkérte a vendég- szereplésre. A színigazgató erre úgy oldotta meg a kérdést, hogy szombat és vasárnap Leövey Leó, hét­főn és kedden pedig Eerenezy lépett fel a Koldus- grófban. A lugosiak e szerint két Koldusgrófbaa gyönyörködhettek. * (A Szent István bazilika ének- és zenekara)! február hó 2-úú, szombaton, Gyertyaszentelői Boldog- asszony napján, délelőtt fél tiz órakor a gyertya- szentelési szertartás alatt az előirt antiphonákat (gregorián!ter), a 10 órakor kezdődő nagymise alatt Rheinberger op. 169. ünnepi nagy zenekarra szóló négyes vegyes-karra és. orgonára irt miséjét fogja Sztojanovits Jenő karnagy vezetése mellett előadni. A magánrészeket Stark Ludovika, dr Pallády La- josné, Pichler Elemér és Tomyay Károly éneklik. Graduale: Suseepimus Deus (gregorián), Offer­torium : Diffusa est gratia (gregorián), Ave Maria Stella tenor szóló női kar és zenekarra Sztojanovits Jenőtől. Kimenetkor Rheinberger D.-moll orgona préludium (orgona): Jandl Béla. * (Műkedvelő előadás az Urániában.) A Má­ria-Dorothea Egyesület jótékony céljainak előmoz­dítására február 4-én és 5-én rendkívül érdekes éa nagyszabású előadást rendez az Uránia-szinházban. A főváros előkelő köreiből ismert fiatal hölgyek és urak továbbá a II. kér. tanitónő-képzo intézet és az Erzsébet nőiskola növendékei előadják Tordai Grail Erzsinek „Napszákai“ cimü allegorikus játékát da­lokkal, táncokkal, élő- és mozgó-képekkel. Bemutat­nak egy élőképet is: Zrínyi Ilonát Munkács várá­ban nevenapján felköszöntik gyermekei. Ezenkívül lesz palotás-tánc, tárogató-szóló és egy Liszt-rapszó­dia zongorán. Jegyek az előadásra mától kezdve válthatók az Uránia pénztáránál. Rendes páholy ára 24 kor., földszinti nagy páholy 48 kor., első emeleti nagy páholy 36 kor,, földszinti zártszék 6, 4, 3 és 2 kor., I. emleti erkélyszék 5, 4, 3 és 2 korona. * (Színházi élet a vidéken.) Mint értesü­lünk, Andorfi Péter, a pozsonyi szinház jelenlegi igazgatója, beadványban kérte' a várost, hogy a szokásos pályázat kiirása nélkül további 3 évre adják ki néki ismét a színházat. A kérés eldöntésé­re illetékes szinügyi bizottság azonban nem hajlan­dó a pályázat kiirását el mellőzni. Azt hiszszük azonban, hogy ez koránt sem jelenti azt, mintha Pozsonyban Aridorfira nem reflektálnának többé; igaz, hogy volt ellene sok kifogás, de az is tagad­hatatlan, hogy rátermett ember a direktorságra és hogy anyagi bajok, melyek nem az ő hibájából ne­hezedtek a színházra, nagyon megbénitották törek­véseit. Hevesen Dombay Mihály és neje nyolcad ma­gukkal élvezetes estéket szereznek a közönségnek; finom, klasszikus vígjátékot adnak elő a Nemzeti szinház műsorából, igazi művészettel. Innen Sal­gótarjánba hívták meg a kis művész-családot. Szerződtetések. A nagyváradi szinház igaz­gatója, Somogyi Károly, tavasztól kezdve szerződ­tette Tábori Frida soubrettet Székesfehérvárról és Szalai .Ottó diszletmestert. Viszont Nagyváradról Palágyi Lajos miskolci színigazgatóhoz szerződött Oláh Gyula, a vidék egyik legszebb hangú bari­tonistája. — Harkányi Gizella énekesnőt, ki leg­utóbb a szatmári szinház Soubrette primadonnája volt, a tavasztól Bihary Ákos kecskeméti színigaz­gató szerződtette. * (Vidéki vendégszereplések.) Debrecenből írják: Zilahyné S. Vilmát, akit a magyar színészet­ben a Vig özvegy címszerepe egyik legkiválóbb ala­kítójának ismernek el, egymásután kérték fel ven­dégszereplésre Komjáthy János kassai, Szendrey Mihály aradi és Somogyi Károly nagyváradi szili- igazgatók. Zilahyné, aki egyébként a debreceni kö­zönség kedves művésznője, közelebb kezdi meg ven­dégszerepléseit s kedden már a kassai színházban fog játszani. * (Conried bukása Salome miatt.) Netv­ycrkból táviratozzék: A Mefropolitau-operaház igazgatósága azt követeli Conriedtől, hogy szün­tesse be a Salome előadásait, minthogy ez a mü 1907. január 30., szerda.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék