Pesti Hírlap, 1907. január (29. évfolyam, 1-27. szám)
1907-01-17 / 15. szám
10 PESTI HÍRLAP 1907. január 17., csütörtök, marival. Hogy ezt a krízist az erős Clémenceau-kabinet ki fogja-e állani, arra ma még senki se tudna biztos feleletet adni. A francia püspöki kar kedden ismét tanácskozásra gyűlt össze Párizsban. Erre a gyülekezésre állítólag, a pápának az utasítása adott okot, amelyben meghagyja a püspököknek, hogy a szegényebb egyházakról akép gondoskodjanak, hogy a gazdagabbak jövedelmét azokkal megoszszák és egy bizottságot alkossanak, amely a szentszék és a francia egyház közt az érintkezést közvetítse és a külföldi segélypénzeket kezelje. Egyéb végezni valója ennek a tanácskozásnak aligha lesz, minthogy a pápa január 6-iki encyclikájában az új kultusztörvényt már elítélte és elfogadhatatlannak mondotta ki. Hasztalan törekednének tehát a püspökök akárminő modus vivendi fölött tanácskozni. Különben is a római kúria eljárása teljesen érthetetlen és minden logikával összeegyeztethetetlen. Elvetette a kultuszközségek alakítására vonatkozó törvényt, amelyet a püspöki kar nagy többséggel elfogadhatónak mondott ki és azt javasolta, hogy a régibb, u. n. egyesületi törvény szerint járjanak el az egyháziak, de midőn a kormány szintén erre az álláspontra helyezkedett, akkor már ez se kellett neki, azt állítván, hogy abban a miniszteri rendeletben, amely az egész eljárást szabályozza, nem lát elég biztosítékot a jövőre nézve. Erre a kormány tételes törvény által gondoskodott a jövő biztosításáról s mikor ez megvolt, akkor meg már ez sem volt jó. Ezzel az eljárással szemben csakugyan megszűnik minden okoskodás. A püspöki konferencián néhány püspök újra fölvetette a kérdést, hogy az istentisztelet biztosítására talán mégis jó volna a köztörvények alapján egyesületeket szervezni, de a többség, hivatkozva a pápa encyclikájára, ellene mondott minden ilyen kísérletnek. A szenátus keddi ülésén a külügyminisztérium költségvetését kezdték tárgyalni, amely alkalommal az előadó Marokkóra nézve a következő kijelentést tette: „A szultán, mihelyt a francia és spanyol hadihajókat Tanger előtt látta, azonnal elhatározta, hogy a rend helyreállítását megkíséreli. Reméljük, hogy ez komoly akarata és hogy sikerülni is fog neki. Őrizzük meg hidegvérünket és tartsuk nyitva a szemeinket. A veszélylyel szembe tudunk szállani.“ — A krétai kérdésre nézve kijelentette, hogy Franciaország azt kívánja, hogy Kréta Görögországgal egyesüljön. A hágai békekongresszusban pedig nem bízik és hangsúlyozza, hogy a tengeri védőeszközöket szaporítani és a szövetségeket, barátságokat ápolni kell, de másoknak politikájába nem szabad beavatkozni. szobrok megfelelő gondozását. Külföldön általában nagy gondot fordítanak a szoborművekre és mindenféle eljárással igyekeznek szépségüket és tartósságukat biztosítani az idő vasfoga ellen. A képzőművészeti tanács hasonló eljárás meghonosítására kéri a fővárost. * (A Szépművészeti Múzeum metszetosztálya.) A városligeti Szépművészeti Múzeumnak egyik legfőbb részét teszi a metszetosztály, amelynek gazdag gyűjteménye európai hírű. Hogy a gyűjtemény egyes darabjait a nagyközönségnek is módjául legyen megtekinteni, dr Térey Gábor, az osztály igazgatója, azokból időnként váltakozó kiállításokat rendez. E kiállítások számára hatalmas terem áll rendelkezésre a múzeum palotájának az állatkert felé eső szárnyában, melynek berendezése bizonyára mintául fog szolgálni a külföldnek. A hatalmas kiállítási teremben a megnyitás alkalmára dr Térey Gábor a tizenkilencedik század magyar rajzoló művészetének remekeit tette ki közszemlére, amelyek egyszersmind élénken tükrözik vissza annak fejlődését. A tanulságos kiállítás teljesen el van rendezve s rendezője magyarázó vezetőt is irt hozzá. A kiállítást még e hónapban megnyitják s csakis azért késett, mert az osztály személyzete nem volt még kinevezve. * (Művészek ünneplése.) A Magyar Képzőművészek Egyesülete elhatározta, hogy Benczúr Gyula, Zala György, Bruck Miksa és Balogh Bertalan tiszteletére a közelben lakomát rendez. Benczúr Gyula főrendiházi taggá történt kineveztetése, Zala Györgyöt az Andrássy-szobornak leleplezése alkalmából ünnepük a művészek. Bruch Miksa másfél évtized óta áll élén a Magyar Művásárlók Egyesületének s mint annak igazgatója, fáradságot nem ismerő buzgalommal dolgozott a magyar művészet föllendítésén és szép eredményeket is ért el. Balogh Bertalan, a negyedik ünnepelt, pendítette meg a vándorkiállítások eszméjét s ez idén meg is csinálta a Képzőművészeti Társulat felvidéki vándorkiállítását, amely mind a hét városban egyaránt, úgy erkölcsileg, mint anyagilag, nagy sikerrel járt. (A főváros közszobrainak gondozása.) Az Országos Képzőművészeti Tanács legutóbbi ülésén dr. Lippich Elek kultuszminiszteri osztálytanácsos, a művészeti osztály feje, szóvá tette a székesfőváros nyilvános emlékműveinek gondozását. A város közterein és parkjaiban álló bronz és márvány-szobrok megfelelő tisztántartásáról, valamint konzerválásáról senki sem gondoskodik, pedig valamennyi szobor átvételénél fogadalmat tesz a fővárosi törvényhatóság képviselője, hogy a város a szobrot gondjaiba veszi, fönntartja és megőrzi. A képzőművészeti tanács elhatározta, hogy a fővároshoz átiratot intéz, amelyben figyelmébe ajánlja a törvényhatóságnak a köz fővárosi ügyek. Botrányos közgyűlés. A főváros szerdai közgyűlésén a városatyák elszomorító tanújelét adták annak, hogy nem keresik a békés együttműködést, hanem mindig akadnak olyanok, akik a közérdek rovására bántó személyeskedéseket rögtönöznek és megakadályozzák azt, hogy a törvényhatósági testület a fontosabb ügyeket tárgyalhassa. Ezúttal tervszerűen előkészített hecc a karzat szégyenletes közreműködésével folyt le és a szenvedélyes, sértő jelenetek egymást követték. A komolyan gondolkozó és dolgozni akaró városatyákra, akik néma szemlélői és hallgatói voltak ennek a komédiának, hideg zuhanyként hatott a piszkolódás, mert hát a magánéletben, ahol csakis úrimódon történik az érintkezés és a vitatkozás, ilyen qualifikálhatatlan jeleneteket nem kell végig hallgatniok. Annyi bizonyos, hogy a mostani ügyrend ellenkezik a józan ész és a becsületes munkaprogramm követelményeivel. A rendszer az, hogy a városatyák előbb órákon át indítványoznak, interpellálnak, veszekednek, marakodnak és a főváros ügyeire, a rendes tárgyalásra csak akkor kerül a sor, mikor már a bizottsági tagok tekintélyes része belefáradva a sok zenebonába, távozott. így volt ez most is, amikor a napirendre kitűzött tárgyakkal nem is foglalkozhattak. Ha tehát a közgyűlés csakugyan meg akar felelni kötelességének, úgy jövőben föltétlenül változtatni kell az ügyrenden. Előbb tárgyalják le a főváros közönségét érdeklő ügyeket és csak az ülés végén interpelláljanak, így van ez a parlamentben is, ahol pedig nem kell védekezni a rendszerré fejlődött személyeskedésekkel szemben. A botrányos jelenetekről itt adjuk részletes tudósításunkat: Mikor legyen a tanácsnokválasztás? Fülepp Kálmán főpolgármester a közgyűlés megnyitása után azt indítványozta, hogy az üresedésben levő tanácsnoki állásra a kijelölő választmány legközelebbi ülésén állapítsa meg a jelölteket és e megállapítás alapján két hét múlva válaszszon a közgyűlés. Szalai Mihály: Én a főpolgármester úr indítványát nem fogadom el. Előbb legyen meg a kandidálás, a jelölés eredményét két hét múlva élő szóval közöljék a közgyűléssel, amely csakaztán fog intézkedni, hogy mikor választ. Ezen indítványom megtételére csakis az önkormányzati jogkör megvédése késztet. Platthy: Úgy éljen. (Nagy derültség.) Szalai: Csak esküdjék mindig önmagára! Hecht Ernő: Nem értem a Szalai felszólalását. Halász Lajos: Olyan nehéz felfogása van? Hecht: A régi gyakorlatot fenn kell tartani és ezért a főpolgármester indítványához csatlakozom. Heltai: Sohasem adhat itt okot az ellenvetésre az, ha az autonóm hatáskört kiterjesztenék. Most erről sincs szó, csak arról, hogy a kijelölés a közgyűlésnek ne írásban, hanem e helyen élő szóval jelentessék be. Ez az eljárás leginkább megfelel az autonóm hatáskörnek. Platthy: A kijelölés a kijelölő választmány joga, a bejelentés joga pedig a főpolgármesteré. (Oké.) Fülepp főpolgármester: Az eddigi gyakorlat váltakozó volt. Sürgős esetben ,a t. közgyűlés eltért a szóbeli bejelentéstől és azt az expedienst fogadta el, hogy írásban is be lehet jelenteni a jelölést. Tessék kimondani, hogy négy hét múlva töltjük be az állást. Dr Füredi: Nem, mi a Szalai indítványát fogadjuk el. Két hét múlva bejelentik a kandidálást és akkor döntünk, hogy mikor lesz a választás? Fülepp: Ez a rend ellen volna és az eddigi gyakorlatot megváltoztatná, a választást pedig elodázhatnák így egy évre is. Vázsonyi: A főpolgármester úr már eddig is nagyon eltért a gyakorlattól. Platthy: Dehogy is! Vázsonyi: Nem tudom, mi címen helyettesíti ön az elnököt? Platthy: Csak lehet közbeszólnom. Hűvös Iván: De ön mindig kellemetlenkedik. Vázsonyi: Az autonóm jogkör nem a papíron, hanem e közgyűlési teremben van. Itt kell bejelenteni a kandidálást is. Az önkormányzati aktusokat, ha csak lehet, mindenkor a közgyűlés elé kell vinni. Minthogy azonban az a célzat tulajdoníttatik kívánságunknak, mintha az a főpolgármester ténykedése ellen irányulna, elfogadom a főpolgármester úr propozícióját, amely szerint a bejelentés két hét múlva történik és ettől számítva két hétre megtartjuk a választást. Fülepp: Az pedig, azt hiszem, kétségtelen, hogy nekem eszem ágában sincs a közgyűlés autonómiáját sérteni. Vázsonyi bizottsági tag úr felszólalása után — úgy látom — indítványomat, mint határozatot kihirdethetem. Válasz a régi interpellációkra. Bárczy polgármesterhez Havas Rezső volt bizottsági tag a tisztviselők drágasági pótléka ügyében interpellált. Ez az interpelláció tárgytalan lett, mert a tisztviselők időközben segélyben részesültek. Kasics Péter a tisztviselők adósságrendezése ügyében intézett kérdést a polgármesterhez, aki kijelentette, hogy az ügyet gondosan előkészítették, legközelebb végleges tervezetet készít a tanács és azt a közgyűlés elé terjeszti. Hecht Ernő az üresedésben volt 70 tisztviselői állás miatt interpellált. Ez is tárgytalan, mert időközben az állásokat betöltötték. Kun Gyula tanácsnok: Sümegi Vilmos a Mohács utca folytatólagos megnyitását sürgette. Ezt kisajátítási eljárásnak kell megelőznie, a közmunkatanács nem tudott a telektulajdonosokkal megállapodni. Foglalkozott az ügygyel az ügyosztály is, azonban eredményt még nem érhettek el. Gróf Festetich Géza tanácsjegyző: Komlós Ágost a budakeszi úton levő villamos vasúti kocsiszín melletti híd veszélyes volta miatt panaszkodott. A tanács megvizsgálta a dolgot, konstatálta, hogy oda 45000 korona költséggel vashíd szükséges, amelyhez a közúti vasúttársaságnak 15000 korona költséggel kell hozzájárulnia. Az ügyet, felebbezés miatt, még nem intézték el. Kasics Péter és Fenyvessy Adolf bizottsági tagok részben a húsdrágaság, részben pedig a szabad húsbehozatal, valamint a szúrás- és szállásdíjak eltörlése ügyében interpelláltak. Bittner János felszólalása után Melly Béla tanácsnok megnyugtató választ adott, amit a közgyűlés tudomásul vett. Bántó nyilatkozat. Platthy György szóvá tette, hogy a lapok tudósításai szerint Holéczy állatorvos és társainak bűnügyében a főtárgyaláson az ügyész, szakértő és védő végtelenül sújtó kritikát mondtak a főváros ügymenetéről. Kérdezte, hajlandó-e a tanács a főváros becsületét megvédeni az ilyen nyilatkozatokkal szemben. A kérdésre Melly Béla tanácsnok felelt. A választ azonban Platthy nem találta kielégítőnek és kijelentette, hogy a polgármestert teszi felelőssé, mert amennyire nem vigyáz a főváros és a törvényhatóság becsületére, nem vigyáz a magáéra sem. Felkiáltások: Ne sértegesse a polgármestert, aki nincs jelen. — Rendre! Rendre! — Főpolgármester úr! Tessék a szónokot rendreutasítani. Fülepp elnök: A nyilatkozatot nem hallottam. De úgy értesültem, hogy a polgármester urat becsületében bántotta. Platthy: Ezt nem tettem. Hűvös Iván: De nagyon is azt tette! Fülepp: Sajnálom, hogy a polgármester úr az imént kiment és igy a méltó választ nem adhatta meg és kijelentem, hogy e nyilatkozat nem egyeztethető össze sem a polgármesternek tartozó tisztelettel, sem a közgyűlés tekintélyével. Platthy: T. közgyűlés! Felkiáltások: Vonja vissza! Platthy: Nem vonok vissza semmit, mert én csak azt mondtam, hogy ha a polgármester úr nem vigyáz a főváros és a törvényhatóság becsületére, akkor nem vigyáz a magáéra sem, mivel a főváros becsülete egyszersmind a polgármester becsülete is. Hűvös Iván: Tehát mégis visszavonta! Feleki: Bizony szégyen, hogy e teremben ilyen hangot használnak a polgármesterrel szemben. Platthy: A gyorsírói jegyzetből konstatálhatja bárki, hogy én nem sértettem, csak rosszul értelmezték szavaimat. Fülepp: Miután a kimagyarázás megtörtént, térjünk át más tárgyra. A szén-uzsora. Perczel Béla: Mikor a hó, mint elemi csapás, elárasztotta a fővárost, életre kelt a spekuláció. A szénkereskedők kartellbe léptek, hogy kihasználhassák a kényszerhelyzetet, botrányos áremeléssel kizsákmányolhassák a közönséget. Ez a kapzsiság nemcsak a szegény népet, hanem a jobbmódú polgárságot is sújtja, mert hiszen az is nagy részben kicsinyben vásárolja a kőszenet. A hatóság megállapította és büntette a csalásokat, az lényegtelen