Pesti Hírlap, 1907. február (29. évfolyam, 28-51. szám)

1907-02-02 / 29. szám

1907. február 2., szombat. 11 E ö T I H 1 tó L A t ___________________________________tö •— (Vidéki nagyurak.) Még mindig vannak nagyurak a vidéken, néha olyanfajták, néha meg­közelítően olyanok, mint ahogy Jókai írja le a Magyar nábobot. A minap betért az egyik jónevű kolozsvári vendéglőbe egy ur, kutyát hozott ma­gával, a kutyáját székre ültette és úgy ültek ketten az asztalnál: az egyik széken az ur, a másikon a kutyája. A kutya embermódra ült, fejét az asztal fölött járatta körül, a kiflik, zsemlyék ott voltak a szája közelében és ő kutyasága hidegvérrel, de meleg lehelettel szaglászta körül a süteményeket. A vendéglő pincérei nem mertek szólni a kutyáját annyira szerető nagyúrnak és talán nem is szólhat­tak energikusan, mert Kolozsvárott nincs meg az a tilalom, amely a kutyákat távoltartja a vendég­lőktől és a kávéházaktól. A kutyáknak egyáltalán jó dolguk van Kolozsvárott, még csak szájkosarat sem kell hordaniuk. Különös dolog, hogy a város hatóságai nem rendelik el a kutyák részére a köte­lező szájkosarat. És nagyon furcsa állapot, hogy nagyurak, akik a kutyáikat túlontúl szeretik, az embertársaikat annyira lebecsülhetik, hogy kutyá­kat visznek be a nyilvános éttermekbe és asztal mellé ültethetik őket. A Magyar nábob korában talán helyén volt ez a romantika, a mai Magyaror-­szágba azonban nem illik bele és ha Kolozsvár szá­mot tart rá, hogy modern városnak nézzék, akkor teremtsen rendet a szájkosár nélküli és vendéglőkbe járó kutyák dolgában. A jóizlés és a köztisztaság barátai szomorúan látják a túltengő kutyaszabad­­ságot.­­ (A földtani intézet ünnepe.) Böc­k János, a magyar földtani intézet érdemes igazgatója, szer­dán töltötte be szolgálatának 36-ik és igazgatóságá­nak 25-ik esztendejét. Ebből az alkalomból a földtani intézet tiszti kara meleg­házi ünnepséget rendezett. Az intézet előadó termében összegyülekeztek az összes geológusok, vegyészek és bányamérnökök és a kül­­döttségileg meghívott igazgatót telegdi Róth Lajos fő­bányatanácsos és főgeológus lelkes beszéddel kö­­szöntötte. E házi ünnepséghez a nyilvánosságnak is van elismerő szava. Böckh Jánosnak minden esetre nagy érdeme van abban, hogy a vezetése alatt álló magyar tudományos intézmény olyan szépen fejlő­dött. És annyira fel tudta kelteni a magán áldozat­­készséget is a maga céljaira, mint azt Semsey Andor­­nál, a földtani intézet páratlan bőkezűségű maece­­násánál látjuk. 25 évvel ezelőtt a földtani intézet 4 geológussal dolgozott, ma már 20 tagja van. Előbb néhány szobában megfért, ma már pedig pompás gyűjteményei, tagjainak tudományos munkái díszes, nagy palotát töltenek meg és a magyar földtani in­tézet ma Európa e nemű intézetei között az első he­lyen van. Darányi földmivelésügyi miniszter a leg­nagyobb érdeklődéssel és ügybuzgalommal vesz részt e nagyértékű intézetünk fejlesztési munkáiban és mint a napi sajtó már több ízben közölte, sugárzó pontjává emeli a gazdára nézve oly fontos geológiai ismeretek terjedésének és népszerűsítésének.­­ (A Wulff-cirkusz csődje.) Az egykor vi­rágzó Wulff-cirkusz Bécsben megbukott. Csütörtö­kön este a biztosítótársaságok előtt megjelent Wulff igazgató és Langer üzletvezetője és bejelen­tették, hogy az üzletet tovább vezetni nem tudják. W­lff igazgató néhány nappal ezelőtt vállalata pénzügyi viszonyainak szanálása céljából Buda­pestre utazott. Ezen idő alatt a cirkusz tagjai gyű­lésre jöttek össze, amelyen megbeszélték a jövendő sorsuk fölött való intézkedést, minthogy híre jött, hogy a cirkusz igazgatója Budapesten nem tudott pénzsegélyt, szerezni. Az artisták szombatra és va­sárnapra előadást terveznek, amelynek tiszta jöve­delmét a kenyér nélkül maradt artistáknak juttat­ják. Csütörtökön este kezdették meg az állatok ár­verését is. Az állatok, kellő táplálék híján, teljesen lesoványodtak. Napokon át minden táplálék nélkül voltak. Csütörtökön elárvereztek kilencvenkét lo­vat, négy elefántot, egy kígyót és igen sok kutyát. Bécs több színházában és orfeumában jótékony elő­adást terveznek a kenyér nélkül szűkölködő artisták felsegélyezésére.­­ (Egy automobil-szín égése.) Az Agence Central News jelenti Newyorkból. Szerdán éjjel itt óriási tűzvész dühöngött. Kigyuladt a szállító tár­saság óriási automobil-szine és a benne levő kétezer villamos automobil elégett. A tűz a festőműhelyben keletkezett.­­ (Elgázolás Bécsben.) Bécsből jelentik: Csütörtökön itt két elgázolás történt. Az első sze­rencsétlenség reggel volt a Simmeringer-strassen, ahol egy fiatal leányt gázolt halálra a villamos, dél­után pedig a déli vasút közelében száguldott át egy motoros mozdony egy Viderics János nevű har­mincöt éves munkáson, akit holtan szedtek ki a ke­rekek közül.­­ (Földrengés.) Sidneyből jelentik: Dél-Új- Wales több helyén heves földrengést észleltek. A Tonga-szigetekről érkezett jelentések szerint de­cember hónap 19-én és január 2-­án heves feteken­­­­gések voltak.­­ (A trónkövetelő fia.) Madridból írják. A barcelonai tüntetéseken, mint most kiderült, Don Jaime herceg, Don Carlos spanyol trónkövetelő fia is részt vett. Azt beszélik, hogy amikor ott egy ízben összeütközésre került a dolog, a herceg a sebesültek segítségére sietett és akkor felismerték, mire kérte a herceg, hogy tartsák titokban ottlétét. E híreszte­léseket eleinte megcáfolták, de most megerősítést, nyert egy táviratban, amelyet Don Jaime intézett egy képviselőhöz és amelyet a „Correa Espanol“ cí­mű lap hoz nyilvánosságra. Don Jaime ebben a táv­­latban nagyon élesen ítéli el a barcelonai rendőrség viselkedését és tudatja azt is, hogy egy sebesültet maga vitt a kórházba. Don Jaime már visszatért Franciaországba.­­ (Hampel József előadása.) Dr Hampel József, a Nemzeti Múzeum osztályigazgatója, elő­adásainak sorozatát megtoldotta egygyel, amelyet a múzeum dísztermében hétfőn délután 5 órakor tart meg. A kiváló tudós a régi magyar ékszereket fogja ismertetni s előadását vetített képekkel il­lusztrálja. Belépőjegyek a hivatalos órák alatt, a múzeumi titkári irodában kaphatók.­­ (Böhm-Bawerk akadémiai alelnöksége.) Az elhunyt dr Hartel volt közoktatásügyi minisz­ter helyébe Böhm-Bawerk volt pénzügyminisztert választották meg a császári tudományos akadémia alelnökévé.­­ (Nemzetközi gyorsirókiállítás és kon­gresszus Szegeden.) Az Országos Magyar Gyors­­iró­ Egyesület hétfőn délután hat órakor a képvise­lőház hírlapírói helyiségében vitaülést tartott, a­melyen Bódogh János t. b. tag szabad előadást tar­tott a rendszeri vitakérdésről. A vitaülést választ­mányi ülés előzte meg, amelyen megjelent a szege­di kiállítási bizottság kü­ldöttsége is. A küldöttség beszámolt az országos egyesületnek arról a rendkí­vül nagy érdeklődésről, amelylyel a kiállítás és kongresszus iránt nemcsak hazánkban, de a kül­földön is vannak. Épen e nagy érdeklődés arra az elhatározásra bírta a bizottságot, hogy a kiállítás és a kongresszus megnyitását h­úsvétról június hó 29-ére halaszszák el. ■— (Cecilia trónörökösné mint táncosnő.) A berlini udvarban hosszú ideig nem volt olyan fiatal hercegnő, aki táncolni is tud. Az udvari bálokat épen ezért mindenkor egy előtáncos és a császárné egyik udvarhölgye nyitotta meg. Most Cecilia trónörökösné a berlini udvar első táncos hölgye. A trónörökösné nemcsak nagyon szereti a táncot, hanem kitűnően ért is hozzá. Az idén különösen sokat táncol és épen azért egy szó sem lehet igaz azokból a­­hírekből, hogy a trónörökösné ismét ör­vendetes családi esemény elé néz. Szenvedélyes és igen jó táncosok a trónörökös és testvérei is, így tehát most a berlini udvari élet igen élénk.­­ (Egy Straff­or­d-ivadék halálos balesete.) Cuthbert testőrszázados felesége, earl of Strafford leánya, — mint Londonból jelentik — aki atyjá­nak beaufronti birtokán vadászaton részt vett, vé­letlen szerencsétlenség áldozata lett. Egy eltévedt golyó ugyanis a ladyt szívén találta és holtan ro­gyott össze. Earl Strafford ivadéka annak a gróf Straff­ordnak, aki 1641-ben I. Károly király alatt miniszter volt, lábbal tiporta az angol alkotmányt és ezért a hosszú parlament lefejeztette. — (Öngyilkos családapa.) Körmendről táv­­iratozzák. Nagy József pusztahámori birtokos fe­lesége nemrég 10,000 koronát örökölt, amit a férj a birtokba akart fektetni, az asszony azonban elle­nezte és emiatt folyton pörlekedtek. Nagy József egy ilyen veszekedés után kiment a szőlőhegyre és vadászfegyverével főbelőtte magát Hat kiskorú ár­vája siratja.­­ (Szélhámos gróf letartóztatása Berlinben.) Berlinből jelentik, hogy ott kedden letartóztatták Giuseppe L. olasz grófot, aki egy ismert művészpár leányát feleségül vette s november vége óta Berlin legelőkelőbb szállóinak egyikében lakott. Nagy lá­bon élt és mindent a párizsi Société Générale check­­jével fizetett ki. A legnagyobb berlini ékszerészek egyikénél mintegy 50.000 korona áru gyémántot vá­sárolt. A napokban kellett volna megkapnia értékes automobilját, amelylyel Monte-Carloba akart utazni. Időközben azonban megtudták, hogy a grófnak Pá­rizsban semmiféle vagyona nincs és checkjei érték­telenek. Megtudták azt is, hogy a múlt évben, de­cember 1-én 30.000 koronáért egy nyakéket vett, amelyet már március 5-én elzálogosított Londonban. Tegnapelőtt aztán letartóztatták a szállóban, ahol lakott. — (Elsülyedt gőzös.) Londonból sürgönyzik, hogy a Flavering nevű gőzös Anglia északi partja közelében, a Tees folyó torkolatánál elmerült. Az 54 főnyi legénységből csak 14 embert tudtak megmen­teni, a többi a tengerbe fűlt.­­ (Házasság.) Dr Reiniger Herman kerületi tiszti orvos, Szeged felsőközponton eljegyezte Kohn Malvin kisasszonyt, Budapestről. (Minden külön értesítés helyett.) Kornreich Samu, a Kornreich Testvérek szat­m­árhegyi fakereskedő cég beltagja, eljegyezte Klein Mózes birtokos leányát, Etelkát, Hetyén, Be­­regmegye. (Minden külön értesítés helyett.) Nyéky Gyula állomás-elöljáró február hó 4-én esküszik örök hűséget Schenk Sarolta ur­­leánynak Balogfalván. •— (Halálozás.) Rakovszky Gyula, okleveles gazdász, élete 29-ik évében, Aranyosmaróton meg­halt. Idősb­br Badséy László, Máramaros vármegye nyugalmazott tiszti főorvosa, január hó 30-án, éle­tének 72-ik évében, Máramarosszigeten elhunyt. Herman János, a Farkas Mendel Fiai cég szesz­gyárának 26 éven át vezetője, január 29-én Szászré­­genben meghalt. x Minden okmányt megszerez Margittay Zoltán közig. ügyv. irodája, Budapest, Newyork­­palota, I. 63—65. x Tápértékben a Zoltán-féle iz- és szag nél­küli Csukamájolajé az elsőség. Üvegje 2 K. Zoltán­gyógytár Budapest, V., Szabadság-tér. x Jó gyomor! Ha reggelinként és evés után egy pohár Siculia-vizet iszik, kitűnő étvágya lesz. Főraktár: Brázay Kálmánnál (József-körút 37). „ Ne mulaszsza el senki se magát egy pon­tosan járó órával ellátni. Ilyent 5 évi írásbeli jót­állás mellett előnyös részletfizetésre is szállít és kívánatra képes árjegyzéket küld Polgár Kálmán órás­mester, Budapest, VII. Erzsébet­ körút 29.­ ­ Mulatságok. Álarcos operabál. Karnevál ő fensége tulajdonképen pénteken este, az álarcos operabálon tartotta ünnepi bevonu­lását. Mint már évek óta szokás, az opera nézőterét és színpadát ez alkalomra nagy bálteremmé alakí­tották át és színes keretül dúsan feldíszítették dél­szaki növényekkel, magyar, japán és orosz sátrakat állítottak benne, ahol az opera művésznői jótékony célra — az opera nyugdíjintézete javára — pezsgőt árultak. Az előcsarnokban már este kilenc órakor alig lehetett mozdulni a nagy tolongás miatt és a bálterem is csakhamar megtelt előkelő és többé-ke­­vésbbé előkelő, és egyáltalában kevésbbé előkelő kö­zönséggel. A fényes toalettek, fantasztikus jelmezek látványa, a termeket belengő bódító illat, az érzéki vágyakat felkorbácsoló nők serege a férfiaknak kü­lönben is kábult agyát teljesen hatalmába keríti. A zene első akkordjaira már teljesen fesztelen lesz a hangulat és pókháló gyorsasággal — és szilárd­sággal! — szövődnek az intim ismeretségek és meg­indul a fü­rt, bizony nem épen finoman, az egész vo­nalon. Az álarcos bálok elite és finom fürtje szinte hagyományos már és csak sajnálni lehet, hogy a bál színvonala sülyedni kezd arra a fokra, amely a mindennapi, közönséges álarcos bálok tulajdona. A hölgyközönség jó nagy része az opera művészi gárdájából és énekkarából került, de nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy sokan voltak a nem odavaló elemek is. Eőuraink közül ott láttuk Karátsonyi Jenő, Hadik-Ba­rkóczy Endre, Szápáry Pál, Zichy Béla Rezső, Pejacsevich György, Széchenyi Béla grófokat,­ Bezerédj Viktor államtitkárt, Jekelfa­­lussy Zoltán cs. és kir. kamarást, b. Herzog Pétert stb. Az est mindazonáltal végig kitűnő hangulat­ban folyt le, noha tagadhatatlan, hogy az előző évek kedélyessége mintha kissé megcsappant volna. A folyton fokozódó drágaság, a létért való elkesere­dett harc-e, vagy a mindinkább tért hódító nagy realizmus az oka, de szomorú valóság, hogy nem tudnak már az emberek úgy mulatni, mint a régi jó időkben. Az operabálok megszokott szabad és köny­­nyed kedélye, a diskrét s nemcsak a testet, de szel­lemet is csiklandó fü­rt is kiveszőben van; most is nehezen melegedett föl a hangulat és sem a jóked­vet nem tudta amúgy istenigazában meghozni, sem a tárcákat nem tudta a nemes cél javára megnyitni. Bizonyítéka ennek az a megfigyelt jelenet, melynek szereplője egy vérbeli mágnás, aki egy szép nagy bokrétáért — horribile dictii­ —- 2, azaz két pengő forintokat adott. Ez azonban aligha lesz nagy kárára a nyugdíjintézetnek, mert úgy a pezsgőt, mint a virágot árusító hölgyek oly kedves bájjal tudták megkörnyékezni a férfiakat, hogy mindegyikük szívesen adózott a jótékony célra. Különösen Sándor Erzsi és Váradi Margit és a többi elsőrangú művésznőink sátrait rajzatta körül a léc-

Next