Pesti Hírlap, 1907. február (29. évfolyam, 28-51. szám)
1907-02-24 / 48. szám
1907. február 24., vasárnap. PESTI HÍRIDAB 1 tartását, miután a vasúti és hajózási klub erre vonatkozólag javaslatot fog terjeszteni az értekezlet elé. A 37. §-nál Papp Elek kérdésére Szterényi József elnök megjegyzi, hogy a vasúti tisztviselők csak abban az esetben vállalhatnak mellékfoglalkozást, ha ez a szolgálati viszonyokkal és érdekekkel nincs ellentétben. Épen ezért, minden mellékfoglalkozás esetről-esetre bíráltatik el. Batthyány Tivadar felszólalására az értekezlet kimondja, hogy a vasúti szövetség tisztviselői karában vállalt tisztség nem ellenkezik az alkalmazottak hivatali minőségével. A 38. §-nál Batthyány feltétlenül mellőzni kéri a félhivatalos felügyeletet. A 39. §-nál hosszabb vita indult meg a polgári és politikai jogok gyakorlása kérdésében. Szterényi József kijelenti, hogy a felszólalások folyamán felmerült fontos eszméket a miniszter elé fogja terjeszteni döntés végett. Batthyány a hivatalon kívül teljes politikai szabadságot kíván biztosítani minden alkalmazottnak. Ludivigh Gyula hangsúlyozza, hogy mióta az államvasutak élén áll, mindig gondosan őrködött azon, hogy a vasúti alkalmazottak politikai meggyőződésüket szabadon nyilváníthassák. Szterényi József emlékeztet arra, hogy a miniszter a legutóbbi választások és pótválasztások alkalmával is a legmesszebbmenőleg intézkedett abban az irányban, hogy a vasúti alkalmazottak politikai jogaik szabad gyakorlásában sem felülről, sem alulról ne befolyásoltassanak. A 40. §. tekintetében az értekezlet úgy határozott, hogy ennek fentartását vagy elejtését az alkalmazottak kívánságától teszi függővé. Ennek az értekezletet berekesztve, a legközelebbi ülést szerda (február 27.) délután négy órára tűzte ki. Külpolitikai hírek. A francia kultúrharc utócsatározásainak nevezhetjük azokat a kisebb-nagyobb súrlódásokat, amelyek a francia kormány és az egyház képviselői közt egyben-másban még fölmerülnek s amelyeknek elsimításán fáradoznak most mind a két részről. Az ellentétek csakhamar ki is egyenlítődnének, ha a Vatikán minduntalan be nem avatkoznék a tárgyalásokba. A templomok ingyenbérletének kérdésében, mint tudjuk, az utolsó szó az államé volt és most várják a párizsi érsek válaszát, hogy végre megállapodhassanak a bérleti szerződések kérdésében. Az érsek kötve van a Vatikán jóváhagyásához és enélkül semmit se mer tenni. A Vatikán pedig ismét akadékoskodik. Most, mint értesülünk, a kormány új szerződésformájáinak két pontjába kötött bele. Az egyik az, hogy a plébánosok vállalják a templomjavítás kötelezettségét, amit a papság szeretne az állam és a községek nyakába sózni, a másik kifogásolt pont pedig az, hogy az állam határozottan ki akarja kötni, hogy a volt kongregációk tagjai vagy idegen papok plébánosokká kinevezhetők ne legyenek. A Vatikán az első pontra nézve azt szeretné, hogy a plébánosok, ha anyagilag nem lesznek abban a helyzetben, hogy a templomok javítását eszközöltessék, fölboríthassák a bérleti szerződést; a másik pontban pedig a hierarchia jogainak korlátozását akarja látni. Hogy miként fognak ezen az újabb vitás kérdésen túlesni, azt még most sejteni sem lehet, de annyi bizonyos, hogy az állam főkép a második pontban nem engedhet, de az elsőben is alig, mert a kultuszminiszternek a kamarában tett nyilatkozatai által kötve van. Egyletek és intézetek. —A Békeegyesület közgyűlése. A Magyar Szent Korona országainak békeegyesülete szombaton tartotta meg rendes évi közgyűlést a Lipótvárosi polgári kör dísztermében, nagyközönség jelenlétében. A közgyűlést Zipernovszky Károly ügyvivő alelnök nyitotta meg hosszabb beszámoló beszéddel. Egyebek közt örömmel utalt a milánói békekongresszusra, az Institut du droit international genfi kongresszusára, a szocialista képviselők londoni értekezletére, továbbá a Németország és Anglia közötti feszült viszony megszüntetésére tartott bizottsági ülésekre. Végül felemlítette, hogy Japánban is egy nagyszabású és az egész országra kiterjedő békeegyesület alakult, mely máris áldásos működést fejtett ki ama konfliktus alkalmával, mely Amerika és Japán között felmerült. A lelkes éljenzéssel fogadott megnyitó beszéd után Gergely Ede főtitkár mutatta be jelentését az egyesület tavalyi tevékenységéről. A jelentés tudomásul vétele után Dávid Margit, a kedves tollú meseírónő, a Magyarországi nőegyesületek szövetsége békeszakosztályának titkára, tett rövid jelentést a szakosztály működéséről. A pénztárosi jelentés tudomásul vétele és az 1907. évi költségelőirányzat megállapítása után Zipernovszky Károly indítványára az egyesület elnökévé egyhangú lelkesedéssel Zsilinszky Mihály nyugalmazott államtitkárt választották meg. Új választmányi tagok lettek: dr Stiller Mór, Dávid Margit és Gömbösné Galamb Margit. Pénztáros: Bélák Lóránt; számvizsgálók: Bartos János és Rév Zsigmond. Fővárosi ügyek: — Lex Kasselik. A következő figyelemreméltó sorokat küldték szerkesztőségünknek: Szombati lapjuk vezércikke a főváros lakosságára oly fontos ügyet pendített meg, melyet érdemes napirenden tartani, hogy a lakásínség ez után végre megtöressék. Kasselik Gizella-téri háza egy városunkra nézve rendkívül fontos mozgalmat hiúsított meg és megakadályozta, hogy a Gizella-téren legalább is 100 új üzlet és lakhelyiség támadjon. A szóban lévő Gizella-téri háztömb tudvalevőleg a következő házakból áll: 1. telekkönyvi szám 646. Gizella-tér 6. Lykaféle ház 90.70 négyszögöl, 2. telekkönyvi sz. 647. Gizella-tér 5. Gold- Bergl-féle ház 91.00 négyszögöl. 3. telekkönyvi sz. 648. Gizella-tér 4. volt Lyka, most Tömöry-féle ház 163.60 négyszögöl. 4. telekkönyvi sz. 649. Gizella-tér 3. Kasselikféle ház 292.80 négyszögöl. 5. telekkönyvi sz. 650. Deák Ferenc-utca 10. Deutsch-féle ház 226.80 négyszögöl. 6. telekkönyvi szám 651. Bécsi-utca 8. báró Raich-féle ház 163.20 négyszögöl. 7. telekkönyvi sz. 652. Harmincad-u. 3. báró Schiller-féle ház 232.50 négyszögöl. Összesen 1260.60 négyszögöl. Ezt a telket, mely a Gizella-téri szabályozás folytán körülbelül 50 négyszögöllel nagyobbodott volna és melyen régi, kis házak állanak, egy biztosító társaság akarta megvenni és e helyre a milánói „Galleria Vittorio Emanuele“ és a nápolyi „Galleria Umberto I.“ mintájára egy olyan szabású „Hungaria-udvart“ építeni, amely az említett két „Galleria“ európai hírével bátran vetekedhetett volna. A terv azonban nem volt megvalósítható és pedig azon oknál fogva, hogy az 1. és 6. tétel alatt felemlített házakra a telekkönyvben meg nem másítható eladási tilalom van bejegyezve, a 4. tétel tulajdonosa (Kasselik) pedig semmi áron sem adja el a házat, mert ő városunk szépítéséhez — ő maga Párizsban lakik — nem kíván hozzájárulni. A Gizella-téri háztömb közelében, szintén a Lipótvárosban, van a régi Troyd-épület a Ferenc József-téren. Ez az épület és telek semmikép sincs kihasználva, amiért is egy lipótvárosi pénzintézet, mely jelenleg 4—5 házban van elhelyezve, meg akarta venni, miáltal körülbelül 50—60 új lakás került volna a közönség rendelkezésére. De ez a terv is meghiúsult, mert néhány öreg az ósdi formulákba kapaszkodik. Csak ez a két terv maga mennyi előnyt hozott volna Budapest lakásban anynyira megszorult lakosságának. Ilyen tervek elé nem volna szabad nehézségeket gördíteni, hanem azokat mindenképen elő kellene mozdítani. — A polgármester a lakásdrágaság ellen. A lakás- és élelmiszer-uzsora ellen a múlt vasárnap a Tattersallban megtartott nagy népgyűlés megbízásából, küldöttség járt szombaton Bárczy István polgármesternél, hogy neki a nagygyűlés által elfogadott határozati javaslatot átadja s felkérje, hogy tegyen intézkedéseket a lakás-uzsora ellen. A húsz tagból álló küldöttséget Horovitz Jenő, a szociáldemokrata párt titkára vezette, aki előadta, hogy e tárgyban már egy év előtt adtak beadványt a főváros tanácsához, de az még nem nyert elintézést, a munkásság pedig mind türelmetlenebb lesz. A lakbér magasságának oka az a viszony, amely az építőmester háziurak és a háztulajdonosok között fennáll. Az építőmesterek kizárták a munkásokat. Tették ezt azért, hogy a munkaszünetelés következménye lakáshiány, ennek folyománya pedig a lakbérek emelkedése legyen. Az építőipar munkaszünetelése kihat a többi szakmákra is, úgy, hogy nemsokára óriás nyomorúság fog pusztítani. Ennek elejét vesni minden tényezőnek kötelessége. Ezért arra kérik a tanácsot, hasson oda, hogy a kormány kényszerítse az építőmestereket arra, hogy a kizárás előtt érvényben volt kollektív szerződés alapján kezdjék meg a tárgyalásokat a munkásokkal és sürgősen kezdjék meg az építkezéseket. Ha pedig a kormány nem intézkednék, akkor a város haladéktalanul fogjon hozzá a házépítéshez, elsősorban pedig munkáslakások építéséhez. Az esetben, ha a budapesti építőmesterek nem volnának hajlandók az építkezéseket végezni, a főváros a saját kezelésében építsen házakat az építőmunkások szövetsége budapesti kőműves-szakosztályával létesítendő kollektív szerződés alapján. Horovitz jelentette ezután, hogy nem akar fenyegetőzni, hanem informálásul mondja, hogy a májusi házbérnegyedkor óriási botrányok színhelye lesz a főváros, ha intézkedések nem történnek s mindenkinek fontos érdeke, hogy a botrányoknak eleje vétessék. Bárczy István polgármester válaszában méltányosnak mondotta a kérést s meg fogja keresni a kereskedelmi minisztériumot, hogy az építőmesterek és munkások között a béke létesítése végett intézkedjék. Ha ennek hamarosan nem volna eredménye, akkor a tanács intézkedni fog, hogy munkáslakások építtessenek, mégpedig ha vállalati utcn nem volna lehetséges, a főváros saját kezelésben fog hozzá az építkezéshez. A küldöttség megnyugvással vette tudomásul a határozott és erélyes választ. — A közgyűlési ügyrend módosítása. Szombaton délután értekezlet volt Fülepp Kálmán főpolgármesternél a közgyűlési ügyrend módosítása ügyében. Az értekezleten résztvettek: Bárczy István polgármester, a székesfővárosi bizottsági tagok közül pedig: Márkus József, Hecht Ernő, Heltai Ferenc, Vázsonyi Vilmos, Sándor Pál, Stern József, Tóth László, Szebeny Antal, Glück Frigyes, Darvas Fülöp, Kollár Lajos, Kovács Pál. Az értekezlet, a javaslatai során, azt kívánja, hogy a közgyűlésnek határozathozatalra való képessége ötven bizottsági tag jelenlétéhez csatoltassék. Az interpellációkat az erre szánt könyvbe kell bejegyezni a közgyűlés kezdete előtt és az interpellációk csak a közgyűlés végén adhatók elő. Amennyiben azonban a bejegyzett interpellációra nézve azt kéri az interpelláló, hogy a közgyűlés vége előtt adhassa elő, akkor, vita kizárásával, e felől a közgyűlés felállás útján való szavazással dönt. Interpellációk rendszerint csak rendes közgyűlésen terjeszthetők elő, kivételes, sürgős esetekben azonban, vita kizárásával, egyszerű felállás útján történő szavazással, az rendkívüli közgyűlésen is megengedhető. Ezenkívül még néhány kisebb módosítás megtételét javasolja az értekezlet. Mindezekről a tanács, a jogügyi bizottság meghallgatása után, szabályrendelet-módosítás alakjában tesz előterjesztést a közgyűlés elé. — A hó eltakarítása. A köztisztasági hivatal jelentése szerint, a hó eltakarításával szombaton 508 munkás és 39 kocsi foglalkozott. — Elégtétel Viola tanácsnoknak. Említettük annak idején, hogy Riesz Lajos János röpiratot adott ki az Entreprise des pompes funébres temetkező vállalat ellen. A röpiratban a többek közt gyanúsító megjegyzés volt Viola Imre székesfővárosi tanácsos és Meixner Ferenc köztemetői igazgató ellen, akik e miatt sajtópert indítottak Riesz ellen. A megindított vizsgálat során Riesz belátta, hogy a vádjai alaptalanok, levelet írt a sértettekhez, amelyben kérte a sajtóper megszüntetését. Minthogy a sértettek az ilykér adott elégtételt elfogadták, az Ügyészség az eljárást megszüntette. — Telek-szerzés. A székesfőváros közgyűlése annak idején elhatározta, hogy az I. ker. Horgonyutcában fekvő Holmayer-féle ingatlant, a Gellérthegyen folyó rendezések céljából, 16.000 koronáért — kisajátító egyezség útján — megszerzi. A belügyminiszter ezt a közgyűlési határozatot jóváhagyta. Tanügyi hírek. Vidéki tanárok gyűlése. A szegedi középiskolai, kereskedelmi és felsőbb leányiskolai tanárok mozgalmat indítottak a Széll—TVrassics-féle tanári fizetésrendezés megvalósítása érdekében. Tudjuk ugyanis, hogy az összes vidéki tanárok rövidséget szenvedtek a tanári állásnak meg nem felelő díjosztályokba való sorozás következtében. Ezért a szegedi tanárok az országban összes vidéki kartársaikat értesítették, hogy a február hó 24-ikén, vasárnap, e tárgyban tartandó szegedi gyűlésre küldjék ki képviselőiket, hogy a díjosztályba sorozás ellen állást foglaljanak s megállapítsák a szolgálati alapon álló új tervezetet. Erre nézve a szegediek kész javaslattal állnak elő, amely mindenkire nézve méltányos lesz. A gyűlés iránt igen nagy az érdeklődés. A szegedi intézeteken kívül 45 intézet jelentkezett a gyűlésre, amely 700 tanárt fog képviselni. Tudomány. * (A Magyar Tudományos Akadémia) február 25-én, hétfőn, délután 5 órakor összes ülést tart, melynek tárgyai: 1. Kégl Sándor 1. t. emlékbeszéde Oppert Gyula k. tag felett. 2. Polya ügyek. 5 Megyék és városok. Ungvár városának szombaton tartott tisztújító közgyűlése dr Sajó Elek ungvári ügyvédet ügyészszé választotta meg.