Pesti Hírlap, 1907. február (29. évfolyam, 28-51. szám)
1907-02-24 / 48. szám
1907. február 24., vasárnap. PESTI HÍRLAP _________________* 7 könnyed is lenni. Az értelmesség, a főereje Balassa Imrének, a mostani őrmesternek, csak oly félszeg kar- és fejtartása ne lenne! A múltkori Laufen, Garamszeghy, Höwent játszotta, Üsse a szerep nemtudással birkózva. A régiek közül friss,lendületes volt Kelemen Pál grófja, továbbá pompás Weisz Majthényi, fölötte jószű Mihalek Gellért Lajos és a múltkorinál is még jobb HelbigZátony. Kisebb-nagyobb szerepekben még Pártos,átonyi, Mártonfi, Vízi tetszett a közönségnek, a mely a nézőteret teljesen megtöltötte. (Urcai.) * (A Vig özvegy századik előadása.) A Magyar színház március 6-án nagy fénynyel ünnepli a Vig özvegy századik előadását. A címszerep eléneklésére fölkérte az igazgatóság M. Szoyer Ilonát, a m. kir. operaház kiváló művésznőjét, aki igazgatója engedelmével március 6-án és 7-én fog vendégszerepelni a Magyar színházban. Lehár Ferenc, az operett kitűnő zeneszerzője, szombaton értesítette az igazgatóságot, hogy a jubileum napján Budapestre érkezik és vezeti az előadást. A vendégfellépés a Petőfi-ház javára történik, fölemelt helyárak melllett. Közvetlen M. Szoyer Ilona vendégjátéka után az operett 102-ik előadása új, nagy művészi érdekességgel szolgál: Küry Klára kezdi meg vendégjátékát Glavari Hanna szerepében. A most következő héten Felhő Rózsi, a szegedi színház primadonnája, folytatja tetszéssel fogadott vendégszereplését a tVig özvegyben, amely vasárnap, március 3-án, először kerül színre délutáni előadásban teljes esti helyárak mellett. Erre az előadásra elővételi díj nincsen. * (Gyermekszínház.) Vasárnap harmadszor adják. A két vándor és a jóságos tündér című vatrázsregét. A tanulságos és kacagtató jelenetekben bővelkedő újdonságot csütörtökön is oly zsúfolt ház nézte, hogy már jóval az előadás kezdete előtt , alig lehetett jegyet kapni, sőt már a vasárnapi előadásra is számos előjegyzés történt. A két vándornak e nagy sikerére való tekintettel a darab még hosszú ideig műsoron marad. Az előadás 1o5 órakor kezdődik. Jegy már délelőtt kapható. * (Magyar dráma a Tháliában.) A Thália ■társaság, mely eddig inkább elsőrangú modern külföldi írók darabjaival aratott szép sikereket, március hó 3-án eredeti magyar darabot mutat be, Lengyel Menyhért A nagy fejedelem című háromfelvonásos drámáját. Ez lesz az első háromfelvonásos magyar darabja a Tháliának; egyfelvonásos magyar darabbal már volt egy feltűnő sikere, tudvalévően Szemere György Siralomház című kitűnő darabját innen vette át a Nemzeti színház. A magyar újdop- Bágra nagy ambícióval készül a Thália. * (Filharmóniai hangverseny.) A IX-.ikfilharmóniai hangverseny szerdán, március, hó 6-án lesz, Illyna Lydia orosz énekesnő közreműködésével, ki Beethoven „Ju questa tomla“ kezdetű dalát énekli Davidoff hangszerelésében, azonkívül előadja a recitációt és áriát Händel „Rinaldó“-jából. Gevaert hangszerelésében és 3 orosz dalt: Oui Cézár „Arpe eolee“, Grecsaninov „A fogoly“ és Sejroe „Ballada“ orosz nyelven. * * (Kamarazene.) A Grünfeld-Bürger társaság VIII. és utolsó hangversenye vasárnap, e hó 24-én, d. u. fél 5 órakor lesz a Royalban, következő műsorral: 1. Beethoven vonósnégyes, 18. mű, f-dúr; 2. Sjörgem dalok, énekli Basinszky Emmy; 3. Major zongorahármas (először), zongora: Major; 4. Dalok. * (A Rákóczi-színház), mely a párizsi Intim szinház mása, már teljesen készen állva várja a megnyitó előadást. A színház a vidék jobb színészeit szerződtette. Az első előadáson két újdonságé kerül színre: Ő az, című és a Férj, feleség, szerető, fővárosi életrajz. A darabokat Follinusz Aurél, a Magyar színház főrendezője rendezte. * (Fővárosi Cabaret.) Pénteken, március elsején nyílik meg az első magyar Cabaret, amely párizsi és londoni mintára az irodalmat és a művészetet óhajtja a Cabaret-re plántálni. Már együtt van p. társaság és naponként próbál. * (Az egyetemi énekkar) hangversenye február hó 27-én, szerdán este, lesz a Vigadó nagytermében. A hangverseny érdekességét növeli Szilágyi Arabella opareénekesnő és Ánisz Aladár hegedűművész közreműködése. * (Fráter Loránd dalestélye.) Fráter Loránd második estélye március elsején lesz a Royal termében. Az estély részletes műsora a következő: 1. Liszt Ferenc: Tannhäuser-megnyitó; játszsza Bendtner Nándor zongoraművész. 2. Tinódy Sebestyén: a) Freiter György halála (1553-ból, b) Eger viadala (1553-ból), c) Sokféle részegesről; Balassa Bálint: Zöld erdő harmatát, ismeretlen szerző: a) Ellopták szivem, b) Ej, haj, gyöngyvirág16-ik századból; énekli Fráter Loránd, hárfán kíséri Bezere Gyula. 3. Szendy Árpád: Aforizmák; KernAurél: Valselente; Bendiner Nándor: Skerzó; Siklós Albert: Sellők, játszsza Bendtner Nándor zongoraművész. 4. Kálmán Imre: Bujdokolva járok; Farkas Ödön: Őszszel születtem; Csiky János: a) Csalogató dal, b) Enyelgés, Csokonai dala Rákosi Jenő és Kern Aurél „Csokonai“ című zenés színjátékéból; énekli Fráter Loránd, zongorán kiséri [Camay Alajos. 5. Tarnay Alajos a) Csavargók az utcátokon, b) Beteg vagyok édesanyám, Székács Aladár: a) Rég elhúzták az esteli harangot, b) Valamikor, c) Fülembe cseng egy dal. Kern Aurél: Vallomás; énekli Fráter Loránd, zongorán kiséri Tarnay Alajos. 6. Fráter Loránd dalai. * (Új zenemű.) A Csibészkirály legszebb zeneszámai most jelentek meg 2 füzetben., ára 3 , 60 fillér, nettó árban Zipser és König zenekiadóknál. * (Déryné ifiasszony Kolozsvárit.) Kolozsvárról jelenti tudósítónk. Pénteken került bemutatóra a kolozsvári nemzeti színházban Herczeg Ferenc legújabb színjátéka, a Déryné ifiasszony. E premier elé szokatlan érdeklődéssel tekintett a közönség. Egykor, régen, éveken át dédelgetett kedvence volt Déryné a kolozsváriaknak, saz ósdi színház, amelyben egykor diadalait aratta, még ma is áll (játszani is fognak benne a nyáron, míg az újat javítják). Sajátszerű hangulat szállotta meg a lelkeket az előadás előtt. Mintha érezte volna a közönség, hogy méltó utódja kell, hogy legyen annak a közönségnek, amely Dérynének tapsolt. Tradíciók hatása alatt állott a direktor, dr Janovics Jenő, aki különös szeretettel s nagy gonddal hozta színre a darabot s a színészgárda is, amely lelkes odaadással buzgólkodott, hogy visszavarázsolja a régi idők hangulatát. A címszerepet a kolozsváriak kedvence, Horváth Paula, játszotta az ő nagy művészetével, kedves s megható közvetlenségével. Nyílt színen is sokszor megtapsolták.. Kitűnően oldotta meg feladatát Rajnai Gábor, Mészáros Alajos, Aczél Ilona, Horti Sándor s Kardos Andor. De a többi szereplők is: Dezséry, Maklár, Hídvégi, László, Árpási Kata, Váradyné is egytől-egyig tehetségük legjavát nyújtották. A zajos külső sikert nagyban emelte a szép, korhű kiállítás és a gondos rendezés. * (A szegedi színházból.) A vidéki szubrettek egyik legkiválóbb fia, Feledi Boriska, legutóbb három estén át vendégszerepelt Szegeden, régebbi diadalaik színhelyén. A szegedi közönség, amely élénken nélkülözi Feledi Boriska hiányát, mert a jókedve, a temperamentuma, a bájos megjelenése, énekművészete egyaránt elegendő arra, hogy telt házat vonzzon, örömmel ragadta meg az alkalmat s az ünneplések szakadatlan sorozatával tüntette ki Feledit. Annál nagyobb becse van ennek a három színházi estének, mert próbálkoztak itt már mások is és sorra buktak primadonnák. De Feledi sikere teljes volt és őszinte. Glavari Hannája, Gábor diákja (Gül-babárban) és Lilije maga volt az öntudatos Színjátszó művészet teljessége. Amiről egyébként a múlt nyár folyamán a fővárosi közönség is meggyőződhetett, mikor is a budai színkörben szerepelt több ízben át. Zsúfolt ház állandó tapsa mellett minden felvonás végével tíz-tizenkétszer hívták a függöny elé, sőt meg kellett jelennie a vasajtó előtt is, holott ez a szokás majdnem kiment már Szegeden a divatból. Tömérdek virágadomány és koszorú fogja Feledi Boriskát ezután is emlékeztetni a szegediek szeretetére. * (Színházi élet a vidéken.) Aradon ■ szives fogadtatásban részesült A harang. Pásztor Árpád, Butykay és Kacsóh zenés legendája. A főbb szerepben Hunyady, Sz. Rontay Boriska, Várnai, Szatmári és Ujj Kálmán arattak sikert, Kecskeméten sikerrel mutatták be Virányi Gyula Fejgörcsök című bohózatát. A fiatal, irónák első színpadi munkája ez, amelyről általános a vélemény, hogy tehetséges, ötletes ember írta. Főleg : a darab első felvonása sikerült. Nagykanizsai tudósítónk írja: A nagykanizsai aréna négy év óta Kövessy Albert pécsi színtársulatának igen kellemes és rentábilis nyári állomáshelye. Az idén nehézségekbe ütközne az, hogy a nyáron Kövesséék ismét bevonuljanak Nagykanizsára, mert a társulat kötelezve van, hogy a nyáron, a pécsi országos kiállítás tartama alatt Pécsett játszszék, ezért Kövessy levélileg bejelentette a nagykanizsai színügyi bizottságnak, hogy az arénát, mely Kövessy tulajdona, az idén más társulatnak engedi át. A bizottság választása a nagy számban jelentkező direktorok közül Bihari Ákos kecskeméti igazgató társulatára esett, így tehát az idei nyáron ez a társulat fog Nagykanizsán játszani. Szatmáron szenzációs sikere volt a Tolvajnak, amiben nagy része van Jászai Olgának, a társulat jeles hősnőjének, főleg neki köszönhető, hogy rövid időn belül hatszor került színre a Tolvaj, ami egy vidéki városban nagy dolog. Mellette Tihanyi volt kitűnő, úgyszintén derekas alakítást nyújtott Le Derle, Papp Etel és Kiss Miklós. Székesfehérvárott, mint tudósítónk írja, Szalkay társulata egyik legkedveltebb, legtehetségesebb tagjának, Szigethy Andornak, a minap volt a jutalomjátéka, mely alkalommal a „Charlie nénje“ című bohózat került színre. A fiatal művészt a díszes nagyszámú közönség elhalmozta a szeretet és elismerés minden jelével. Hatalmas babérkoszorút, pálmaágat és egyéb értékes ajándékokat kapott. Az ünnepi előadás sikeréből kivette még részét: Fekete Irén, Beleznay Margit, Gerőfi Ilona, Déri, Magas, Vajda, Bátori és Hérics. Csütörtökön volt a bemutatója Bernstein nagysikerű darabjának, a Tolvajnak. Gerőfi Ilona Louise szerepében kiváló alakítást nyújtott, hasonlóképen Déri Béla, mint Richard és Magas Béla, mint Rajmond. A sikerben osztoztak még Tömbörné, Szigethy és Hérics. a tanulmányozás A debreceni színházban a napokban zajos ün- neplés tárgya volt Hahnel Aranka, a közönség kedvence, ki művészetével méltán kiérdemelte a lelkes ovációt, melyben őt részesítették. Szigligeti „Fenn az ernyő, nincsen kas“ című vígjátékát adták zsúfolt ház előtt, pompás előadásban. Hahnel Aranka „Gizellát“ játszotta kedvesen, természetesen, hatalmas tapsokkal fogadták s értékes ezüst tárgyakat és sok virágot kapott. Zilahy Gyula remekelt mellette mint Rejtei. Igen jó volt még Arday J., Szabó J., Ternyei L. és Békés Gyula. A kassai nemzeti szinházban két élvezetes estében volt része a közönségnek; szerdán este Verdi operáját, a La Trraviatát hozták színre; az előadás főleg R. Nagy Aranka, Csepregh Jenő, Pápay közreműködése révén igen jó volt. Csütörtökön este a Tolvajnak volt premierje; a két főszerepben Fáy Flóra és Komjáty János nyújtottak elsőrangút. Úgyszintén tehetségük javával szolgáltak dr Rácz, Szeghő, továbbá Takács Mariska és Czobor. Pécsett igen jelentékeny, sikerrel vendégszerepelt Rózsa Lajos, a Krecsányi temesvár-budai társulat új baritonistája; kedvéért egy régi, szép Mileeker operettet, a Gasparonet, elevenítették fel; kívüle még főleg Mányai Aranka, Sajó és Latabár érdemelték ki a közönség tapsait. A miskolci idény végét — írja tudósítónk — Balla Kálmán miskolci társulata újdonságokkal tölti be, így előkészületben van „Rab Mátyás“, „Tolvaj“ stb. A társulat különben estéről-estére sikerült előadásokat produkál. E héten már volt színen a „Víg özvegy“, melyben a címszerepet Balláné Csik Irén nagy sikerrel alakítja és énekli. Mellette Tordosi Erzsi, Szörögdi Gyula, Sziklai Miklós alakításai is igen jók. A „Kaméliás hölgyben“ különösen Csádor Irén aratott nagy tetszést e héten, jók voltak Balla, Balázs és Czakó is. E héten kerül szinre Vörös Sándor volt operai tag vendégfelléptével a „Paraszt becsület“. * (A zágrábi Vig özvegy bajai.) Zágrábból táviratoztak lapunknak. A horvát nemzeti színházban szombaton volt a Víg özvegy című operett második előadása, mely darab első előadása alkalmával itt már tüntetések voltak. A rendőrség megtudta, hogy erre az estére is nagy tüntetést terveznek. Csakugyan már az első felvonás után lármáztak a színházban, ami ellen azonban a közönség legnagyobb része állást foglalt. A második felvonás utánt a rendőrség kénytelen volt néhány embert eltávolítani, akik sípoltak. Előadás után nagyobb tüntető csoport vonult az épület elé és azt kiáltotta, midőna közönség elhagyta a színházat: Le a szerbekkel, le Belgráddal! Ezután a tömeg a Starcsevics-himnuszt énekelte. A rendőrség nagy számmal volt jelen, de nem lépett közbe. A tüntetőik énekelve járták be az utcákat és a Srbobran és Pokret lapok szerkesztőségei előtt tüntettek, ezután pedig a szerb bank épülete élett. A tüntetések fél 11 óra utánig tartottak. * (Párizsi színházak.) Hirchmann és Ordonneau ismert operetteje: „A fecskefészek“, európai körútja után most végre Párizsban is színre került. A Gallé-színház mutatta be nagy sikerrel. — A Vaudeville-színházban zajos sikere volt Ábel Herman érdekes történelmi darabjának „A jakobinusnőkének, amely a nagy forradalom kulisza-titkait viszi színpadra. ” Pierre Decourcelle a régóta hallgató Louis Varney „Egy masamódlány utazása a világ körül“ címmel nagy zenés látványosságot írtak, amely a jövő szezonban kerül szinte valamelyik párizsi színházban. * (Goldoni Párizsban.) 1793 február 6-án halt meg Párizsban Carlo Goldoni, az olasz Moliére, akit születésének 200-ik évfordulója alkalmából most az egész művelt világ ünnepel. A rue Dussoules 21. számú házán emléktábla hirdeti, hogy a nagy olasz vígjátékiró 83 éves korában és a legsötétebb nyomorban ott halt meg. Joseph Chénier a konventtől kegydíjat kért számára, de ez a segítség későn érkezett, a kegydíjat már csak özvegye kapta meg. A francia színészek pedig előadást rendeztek az író nyomorgó családja javára. A Comédie-Frangaiseben van egy bronz bas-relief, amely Moliéret és Goldot Ilit együtt ábrázolja. * (Rossini háza.) Passyban, Párizs mellett, emléktáblával akarják megjelölni azt a házat, amely Rossinié volt. Itt lakott a zeneköltő, itt is halt meg ,1868 november 13-án. A „pesaroi hattyú“ olasz volt, de életének legnagyobb részét Franciaországban töltötte és ott is halt meg. Az akadémiának 6000 frankos évi rentét hagyott, amelyből minden évben egy-egy új operát jutalmaznak meg. Tíz évig élt Passyban, az avenue Ingres 5. szám alatt lévő villájában, amelyet 1859-ben építtetett magának, Párizs városa ajánlott fel neki erre a célra egy 5000 méteres telket, de ő visszautasította a nagylelkű ajándékot, mondván: — Nem vagyok elég szegény ahoz, hogy elfogadhassam, de nem vagyok elég gazdag ahoz, hogy megfizethessem. Végre, megállapodtak egy elég jutányos árban, Rossini 15 frankot fizetett egy négy szögméterért.. Az új ház alapkövét ő maga tette le. Mikor a tavasz elején párizsi lakásából kiköltözködött, Passyba, a nyaraló kapuja fölé mindig kitettek egy hatalmas aranylantot, ezzel jelezvén, hogy a mester ott tartózkodik.