Pesti Hírlap, 1907. február (29. évfolyam, 28-51. szám)
1907-02-02 / 29. szám
10 PESTI HÍRLAP 1907. február 2., szombat. Jáne asszony, a direktorné és Blaskovich Sándor, akkoriban országgyűlési képviselő, a szerző. A Becsületért! című társadalmi színmű szerzője. Ebben a komor és tréfás darabban Suzanne Despres egy szerény kis ügyvédnőt játszott, aki imádja az urát. Viszont az ura, egy porosz ügyvéd, egy gazdag fiatal leány szívéért csengett, ami kétségkívül drámai helyzet volt és kimondhatatlan bánatot okozott Suzanne Desprésnek. A marcangoló, de hang nélkül való szenvedést, a mély fájdalmat, mely nem panaszkodik, gyönyörűen játszotta meg. Mert ezek a harmóniák, amelyekből nagy művészi egyénisége oly erőteljesen kialakult azóta, már akkor is megcsendültek az ő érzékeny lelkében. A Becsületért! című komédia, igaz, kegyetlenül megbukott. De egy bájos emlék maradt utána: a Suzanne Després szomorúsága. — A kisasszony mindig olyan levert és bánatos, — mondottam neki egyszer a Becsületért! című színmű főpróbáján. — Vajon mi bántja? — kérdeztem félénken. — Oh, azt nem mondhatom meg, mi bánt, — felelt egyszerűen. És hozzátette: — Sok minden. Én rajongó szinészvér vagyok s imádom a mesterségemet. Olyan boldog vagyok, ha játszhatom! De az örömömet állandóan megzavarják a szemérmetlen tolakodások körülöttem. Ha tudná, hogy mit akarnak tőlem szerzők, igazgatók, színésztársak! Ez rettenetes. Szegény kis Suzanne Després akkor még nem igen ismerte a párizsi élet szerelmi nyomorúságát. Mikor ridegen szembe került vele, menekülni próbált, hogy elkerülje az áhítozók és epekedők bősz hadát, elment feleségül egy nagyon rossz színészhez, Lugné-Poe úrhoz, aki aztán mindenkit elrémített. E perctől fogva, a házasság óta, nyilvánvaló lett, hogy Suzanne Després csak mint színésznő óhajt boldogulni. Utoljára akkor volt leány, amikor Antoine színházában a Poil de Garotte című kis komédiát játszotta. Egy tizennégy éves, vöröshajú fiút ábrázolt olyan megindítóan s oly muzikális mélabúval, hogy HeltaiJenő, aki mellettem ült, keservesen könyezett. Valamivel távolabb a két Andrássy gróf, Gyula és Tivadar, tűnt fel ragyogóan fehér ingvértekben az isteni Tivadar grófné mellett. Ők is érezték nyilván, hogy az a borzas hajzalú vörös fiú, a kis Suzanne Després, igen nagy színésznő, bárha még kevesen tudnak róla. De mi ketten Keltai Jenővel valósággal meg voltunk babonázva és halálos szerelembe estünk, mint valami súlyos betegségbe. Még az este, a Café de la Paix márványasztalán, külön-külön szerelmes levelet adresszáltunk a bűbájos és bánatos Suzannenak és diszkrét, bár szűzies találkáért könyörögtünk. Heltai, aki nem akart messzire gyalogolni, a Tuilériák kertjébe hívta a színésznőt, én a Pere Lachaise temetőbe, a Musset Alfréd sírjához, mert ez regényesebbnek tetszett. Viszont, ha a szerencse egyikünknek sem kedvezne és a kegyetlen Suzanne egyik helyre se jönne el, mi ketten a Concordetéren voltunk találkozandók, azon a szent helyen, ahol XVI. Lajos királyt lefejezték. Amikor a temetőből a városba vándoroltam vissza, már messziről láttam Heltait, amint a Kleopatra-tüjének nevezett obeliszkhez támaszkodva, csöndesen szivarozott. — Sokkal jobb így, — mondotta lemondóan és filozófiával — sokkal jobb, hogy nem jött el sem a Tuilériákba, sem a temetőbe. A Suzanne szive közénk kerülve, bizonynyal megrontotta volna baráti harmóniánkat. , És az obeliszkre nézve, az aranyos hieroglifákra, felsóhajtott: — Jobb az, hogy a Kleopatra tűje van közöttünk. Ez semmi bajt nem okozhat. Legfelebb ránk eshet. De ezt elkerülhetjük, ha közeléből távozunk. És ekkor ismét visszamentünk a Café de la Paix-be. (Szd.) bályt 24—24 korona értékben. Hazánk tanári testületének legtöbbje, főigazgatók, tanfelügyelők és igazgató-tanárok, mindannyian elismerték a Turuljátéknak a zsenge gyermek testfejlesztésére üdvös hatását, mert rendkívüli edző, ügyesítő és testfejlesztő, veszélytelen játék, emellett úgy szobában, mint szabadban, egyesben vagy többesben, mint társasjáték, egyaránt űzhető. Nemzeti szempontból örömmel üdvözöljük Halácsy tornatanárt, mint a Turul-játék feltalálóját, aki találmányával a magyar tanuló-ifjúság testi nevelését kívánja okszerűen előmozdítani. Ipari szempontból örömmel látjuk hazai munkásságunknak újabb térfoglalását. Mindezek következtében ajánljuk a sportegyletek figyelmébe ez újabb találmányt. Báró Schönberger Béláné kiutasítása. A budapesti főkapitányság intézkedése folytán a toloncház vezetője pénteken hozott végzésével tiz évre kitiltotta báró Schönberger Béláné szül. Wallenstein Rózát a főváros területéről. A rendőrség intézkedése páratlan és praecedens nélkül áll, mert hiszen a báróné ellen senki panaszt nem tett s igy tehát a rendőrség proprio motui járt el. A kitiltásnak ily esetben csak akkor van helye az eljárási szabályok értelmében, ha a kitiltott egyén a tartózkodása helyén levő társadalomra közveszélyes vagy legalább is közbotránkoztató. De magánál a kitiltás tényénél sokkal inkább megütközést keltő, hogy a hatóság a kitiltás okait a nyilvánosság előtt hivatalosan publikálja. Erre még soha példa nem volt a budapesti rendőrség történetében f a műveit Nyugat rendőrségeit nem is említve). A kitiltás indokainak nyilvánosságra hozása a meggyalázás szándékának fenforgását mutatja és ezért műveit államok rendőrségei a kitiltás indokait nyilvánosságra hozni nem szokták. Ezek az indokok nem tartoznak másra, mint magára a kitiltottra, aki azok ellen a törvényes formák között jogorvoslást kereshet és maga a rendőrség csupán felettes hatóságának tartozik számot adni eljárása helyes voltáról s nem a nagyközönségnek. Avagy azt akarta a m. kir. rendőrség, hogy a báróné tíz éves ártatlan leánykája is gyönyörködhessék az édesanyja múltjának hivatalos feltárásában? Annak az anyának a múltjában, aki bármit is követett légyen el a múltban, ma elvégre férjes asszony? És miért épen most jut az eszébe a rendőrségnek a kitiltás s nem hetek előtt, mikor az igazságügyminiszter elleni hecc megindult? A bárónő akkori szereplése nem volt közbotrányt okozó? Valóban az a látszata van a dolognak, mintha a rendőrség politikai célok szolgálatában állana. Ezt pedig semmi körülmények között sem helyeselhetjük. Egyébként megjegyezzük, hogy a rendőrség ismét elkésett egy fejboszszal: a vizsgálóbírótár pénteken az idézés előtt kihallgatta a bárónét. A kitiltási eljárásról különben a rendőri sajtóiroda a következő hivatalos jelentést adta ki: „A székesfővárosi társadalom életében az utóbbi időben egy nő tolta fel magát, aki, hogy a közfigyelmet magára vonja és a nyilvánosság előtt szerepeljen, úgy a fővárosi, mint a külföldi lapok tudósítói előtt állandóan a legmagasabb körökhöz tartozó, állású és rangú egyénekkel való összeköttetéseivel dicsekedett. Nyilatkozatokat tett közzé a napilapokban, amelyekkel nemcsak egyes előkelő állású egyének tisztességét és becsületét gyanúsította meg, hanem amelyek egyszersmind alkalmasak voltak arra is, hogy az országot a külföld előtt diszkreditálják. Ez a nő Wallenstein Róza, jelenleg férjezett báró Schönberger Béláné, aki a legutóbb az egyes napilapokban közzétett nyilatkozatában női becsületének és erkölcseinek meghurcoltatásáról panaszkodik. Holott épp ő az, aki emiatt legkevésbbé panaszkodhatok. Íme annak tanúságául élettörténete: Wallenstein Róza, aki szegény szülők gyermeke, már 14—15 éves korában Szekszárdon, a szülői háznál viszonyt kezdett egy ottani orvossal. A viszony gyümölcse leánygyermek lett. Wallenstein Róza a gyermek megszületése után zsarolni kezdte az orvost s mikor az fenyegetéseire nem hajlott, arra rá lőtt. Az illetékes bíróságok Wallenstein Rózát ezért nyolchavi börtönbüntetésre ítélték, mely büntetésének egy részét el is szenvedte. A fővárosba 1894-ben került. Már 1896-ban meggyűlt a baja a rendőrséggel. Többször lett előállítva erkölcsrendészeti kihágások miatt és már 1899-ben a VI. ker. kapitányság utasította őt arra, hogy 8 nap alatt rendes lakás és foglalkozást szerezzen, vagy a főváros területét hagyja el. 1900 december 31-én a fővárosi rendőrség erkölcsrendészeti osztályába jegyeztette be magát és 1903 július 7-éig rövid megszakításokkal az úgynevezett egészségi lappal bíró prostituáltak között szerepelt. Ekkor kezdte hazug és ravasz módon terjeszteni, hogy több előkelő állású emberrel van bizalmas ismeretségben, de sőt, hogy ismeretsége a legmagasabb körökre terjed. Hazudozásait olyképp használta ki, hogy megszorult, állást keresők, előléptetésre vágyók, vagy a büntető törvénykönyvvel összeütközésbe jött egyének nemzőjeképp csapott fel, azt állítva, hogy közbenjárását bármily ügyben siker koronázza. Amint az a rendőrség kezeiben lévő, most beszerzett bizonyítékokból kitetszik, valósággal felhajtókat tartott, akik a hiszékenyeket hálójába kerítették. Vagyonát ily módon szerezte. Ő maga is tisztában volt eljárásának szélhámosságával. Ismerősei előtt többször akként nyilatkozott: „A világ megcsalva akar lenni, tehát megcsalom." A rendőrség már régebb idő óta figyelemmel kiséri üzelmeit s most a beszerzett, bizonyítékok alapján a közérdek, a közerkölcs s köztisztesség érdekében ezt a nőt, aki ugylátszik a veszedelmesebb kalandornők osztályához tartozik, maga elé idézte s ellene a kitiltási eljárást megindította." A bárónéról Krecsányi Kálmán detektivfönök ilyen értelmű jelentést terjesztett elő Boda Dezső főkapitánynak, aki a detektívfőnök jelentését elküldte Laszner Gusztáv rendőrtanácsosnak, a toloncház vezetőjének, azzal az utasítással, hogy indítsa meg Wallenstein Róza ellen a kiutasítási eljárást. Laszner pénteken délelőtt tizenegy órára idézte magához a bárónőt. Az idéző végzést pénteken reggel kilenc órakor Császár Károly detektív vitte a báróné lakására, ahol átadta azt a bárónő házvezetőjének. A házvezetőnő bevitte a bárónéhez az idézést és azzal az üzenettel jött ki, hogy a báróné beteg és nem jelenhet meg az idézésre. A detektív ott hagyta az idézést és eljárásáról jelentést tett a főkapitánynak. Laszner tanácsos ezután Palágyi Kálmán főfelügyelőt bízta meg Schönbergerné előállításával. Palágyi detektívfőnök-helyettes Császár, Enyedy, Sárközi, Lauro, detektívek és dr Tirser rendőrorvos társaságában megjelent a báróné lakásán, hogy az előállítást, ha szükséges, karhatalommal hajtsa végre. Palágyi bement a báróné szobájába és közölte vele, hogy főkapitánysági megbízásból elő kell őt állítania. Schönbergerné görcsösen zokogott: „De én beteg vagyok.“ Ekkor dr Tirser lépett a szobába. Hozzálátott az orvosi vizsgálathoz. Schönbergemet tényleg betegnek találta. A baja azonban múló természetű. Tirser ajánlatára a mentőkkel akarták elvitetni Laszner elé, amikor megérkezett dr Herz Mória dr Glass Rezső, a báróné ügyvédje és orvosa. Glass is megvizsgálta a beteget és az ő kérésére elállottak a rögtöni elszállítástól. Dr Herz Mór pedig arra kérte Palágyit, hogy függeszsze föl eljárását addig, amíg beszél a főkapitánynyal, mert reméli, hogy ki tudja eszközölni, hogy néhány napra halasszák el a kiutasítási eljárás végrehajtását. Dr Herz eljárása sikerrel járt, Boda megadta a kívánt halasztást. A főkapitány elhatározását Császár detektív közölte Palágyival és ezután a rendőrség emberei elhagyták a lakást. Dr Herz ezután a báróné képviseletében megjelent Laszner rendőrtanácsos hivatalos szobájában, ahol délelőtt tizenegy órakor megkezdődött a kiutasítási eljárás tárgyalása, mely délután három óráig tartott. Ekkor hozta meg Laszner az ítéletet, amely tíz esztendőre kitiltja báró Schönberger Bélánét a a főváros területéről. A báróné e hónap ötödikének éjjeli tizenkét órájáig kap határidőt arra, hogy a fővárost végleg elhagyja. A határozat ellen dr Herz fellebbezést jelentett be, amit Laszner csak birtokon kívül vehetett figyelembe,vagyis a báróné nem várhatja be Budapesten a felebbezés elintézését, hanem legkésőbb ötödikéig el kell hagynia Budapestet. Tanügyi hírek. A Turul labdajáték diadala. A m. kir. vallásos közoktatásügyi miniszter f. évi január hó 15-én 108.002. sz. a. hozott végzésével megbízta Halácsy Antal tornatanárt, hogy szállítson az ország összes állami és kir. kath. középiskolái számára egyenként 4 darab „Turul“ labdát, 4 darab Turul-fogót és sza r * (Meunier-kiállítás Budapesten.) A Képzőművészeti Társulat most folytat tárgyalásokat, hogy Meuniernek, a világhírű belga festő- és szobrászművésznek, jelenleg Prágában lévő művészi hagyatékát, melyben több mint kétszáz festménye, rajza és szobra van, itt Budapesten kiállítja. A kiállítással az egész világsajtó foglalkozott s a műbírálók újabb babérral hódoltak a belgák nagy mesterének. Meunier szobrai munkásokat, parasztokat, dolgozó nőket ábrázolnak. A kiállítás a nemzetközi tárlat után nyílnék meg Poll Hugó kollektív kiállításával együtt. * (Vajda Zsigmond kollektív kiállítása) vasárnap délben zárul be a Könyves Kálmán művészeti szalonjában. A kiállításból számos festményt vásároltak meg, úgy, hogy a művész nemcsak erkölcsi, hanem szép anyagi sikert is ért el. A kiállítást még szombaton délelőtt 10-től este 8-ig és vasárnap 10—12-ig lehet megtekinteni. * (Rajz- és fénykép-kiállítás.) Az V. ker. állami főgimnázium összes növendékei Szmetana Ágoston rajztanár vezetésével szünidei rajz és fénykép-kiállítást rendeznek. A kiállítás Nyitva van február 2-án és 3-án (szombaton és vasárnap) d. e. 10. d. u. 5-ig.