Pesti Hírlap, 1907. február (29. évfolyam, 28-51. szám)

1907-02-24 / 48. szám

1907. február 24., vasárnap. PESTI HÍRIDAB­ 1 tartását, miután a vasúti és hajózási klub erre vo­natkozólag javaslatot fog terjeszteni az értekezlet elé. A 37. §-nál Papp Elek kérdésére Szterényi József elnök megjegyzi, hogy a vasúti tisztviselők csak abban az esetben vállalhatnak mellékfoglalko­zást, ha ez a szolgálati viszonyokkal és érdekekkel nincs ellentétben. Épen ezért, minden mellékfoglal­kozás esetről-esetre bírálta­tik el. Batthyány Tiva­dar felszólalására az értekezlet kimondja, hogy a vasúti szövetség tisztviselői karában vállalt tisztség nem ellenkezik az alkalmazottak hivatali minősé­gével. A 38. §-nál Batthyány feltétlenül mellőzni kéri a félhivatalos felügyeletet. A 39. §-nál hosszabb vita indult meg a pol­gári és politikai jogok gyakorlása kérdésében. Szte­rényi József kijelenti, hogy a felszólalások folya­mán felmerült fontos eszméket a miniszter elé fog­ja terjeszteni döntés végett. Batthyány a hivatalon kívül teljes politikai szabadságot kíván biztosítani minden alkalmazottnak. Ludivigh Gyula hangsú­lyozza, hogy mióta az államvasutak élén áll, mindig gondosan őrködött azon, hogy a vasúti alkalmazot­tak politikai meggyőződésüket szabadon nyilvánít­hassák. Szterényi József emlékeztet arra, hogy a mi­niszter a legutóbbi választások és pótválasztások al­kalmával is a legmesszebbmenőleg intézkedett ab­ban az irányban, hogy a vasúti alkalmazottak poli­tikai jogaik szabad gyakorlásában sem felülről, sem alulról ne befolyásoltassanak. A 40. §. tekintetében az értekezlet úgy hatá­rozott, hogy ennek fentartását vagy elejtését az al­kalmazottak kívánságától teszi függővé. Ennek az értekezletet berekesztve, a legköze­lebbi ülést szerda (február 27.) délután négy órá­ra tűzte ki. Külpolitikai hírek. A francia kultúrharc utócsatározásainak ne­vezhetjük azokat a kisebb-nagyobb súrlódásokat, a­melyek a francia kormány és az egyház képviselői közt egyben-másban még fölmerülnek s amelyeknek elsimításán fáradoznak most mind a két részről. Az ellentétek csakhamar ki is egyenlítődnének, ha a Vatikán minduntalan be nem avatkoznék a tárgya­lásokba. A templomok ingyenbérletének kérdésében, mint tudjuk, az utolsó szó az államé volt és most várják a párizsi érsek válaszát, hogy végre megálla­podhassanak a bérleti szerződések kérdésében. Az érsek kötve van a Vatikán jóváhagyásához és enél­kül semmit se mer tenni. A Vatikán pedig ismét akadékoskodik. Most, mint értesülünk, a kormány új szerződésformájáinak két pontjába kötött bele. Az egyik az, hogy a plébánosok vállalják a templomja­­vítás kötelezettségét, amit a papság szeretne az ál­lam és a községek nyakába sózni, a másik kifogásolt pont pedig az, hogy az állam határozottan ki akarja kötni, hogy a volt kongregációk tagjai vagy idegen papok plébánosokká kinevezhetők ne legyenek. A Vatikán az első pontra nézve azt szeretné, hogy a plé­bánosok, ha anyagilag nem lesznek abban a helyzet­ben, hogy a templomok javítását eszközöltessék, föl­boríthassák a bérleti szerződést; a másik pontban pedig a hierarchia jogainak korlátozását akarja látni. Hogy miként fognak ezen az újabb vitás kér­désen túlesni, azt még most sejteni sem lehet, de annyi bizonyos, hogy az állam főkép a második pontban nem engedhet, de az elsőben is alig, mert a kultuszminiszternek a kamarában tett nyilatkoza­tai által kötve van. Egyletek és intézetek. —A Békeegyesület közgyűlése. A Magyar Szent Korona országainak békeegyesülete szombaton­­ tartotta meg rendes évi közgyűlést a Lipótvárosi pol­­­­gári kör dísztermében, nagy­közönség jelenlétében. A­­ közgyűlést Zipernovszky Károly ügyvivő alelnök­­ nyitotta meg hosszabb beszámoló beszéddel. Egyebek­­ közt örömmel utalt a milánói békekongresszusra, az Institut du droit international genfi kongresszusára, a szocialista képviselők londoni értekezletére, továb­bá a Németország és Anglia közötti feszült viszony megszüntetésére tartott bizottsági ülésekre. Végül felemlítette, hogy Japánban is egy nagyszabású és az egész országra kiterjedő békeegyesület alakult, mely máris áldásos működést fejtett ki ama konflik­tus alkalmával, mely Amerika és Japán között fel­merült. A lelkes éljenzéssel fogadott megnyitó beszéd után Gergely Ede főtitkár mutatta be jelentését az egyesület tavalyi tevékenységéről. A jelentés tudo­másul vétele után Dávid Margit, a kedves tollú me­­seírónő, a Magyarországi nőegyesületek szövetsége békeszakosztályának titkára, tett rövid jelentést a szakosztály működéséről. A pénztárosi jelentés tudo­másul vétele és az 1907. évi költségelőirányzat megállapítása után Zipernovszky Károly indítvá­nyára az egyesület elnökévé egyhangú lelkesedéssel Zsilinszky Mihály nyugalmazott államtitkárt válasz­tották meg. Új választmányi tagok lettek: dr Stiller Mór, Dávid Margit és Gömbösné­ Galamb Margit. Pénztáros: Bélák Lóránt; számvizsgálók: Bartos János és Rév Zsigmond. Fővárosi ügyek: — Lex Kasselik. A következő figyelemre­méltó sorokat küldték szerkesztőségünknek: Szom­bati lapjuk vezércikke a főváros lakosságára oly fontos ügyet pendített meg, melyet érdemes napi­renden tartani, hogy a lakásínség ez után végre megtöressék. Kasselik Gizella-téri háza egy váro­sunkra nézve rendkívül fontos mozgalmat hiúsított meg és megakadályozta, hogy a Gizella-téren leg­alább is 100 új üzlet és lakhelyiség támadjon. A szóban lévő Gizella-téri háztömb tudvalevőleg a kö­vetkező házakból áll: 1. telekkönyvi szám 646. Gizella-tér 6. Lyka­­féle ház 90.70 négyszögöl, 2. telekkönyvi sz. 647. Gizella-tér 5. Gold- Bergl-féle ház 91.00 négyszögöl. 3. telekk­önyvi sz. 648. Gizella-tér 4. volt Lyka, most Tömöry-féle ház 163.60 négyszögöl. 4. telekkönyvi sz. 649. Gizella-tér 3. Kasselik­­féle ház 292.80 négyszögöl. 5. telekkönyvi sz. 650. Deák Ferenc-utca 10. Deutsch-féle ház 226.80 négyszögöl. 6. telekkönyvi szám 651. Bécsi-utca 8. báró Raich-féle ház 163.20 négyszögöl. 7. telekkönyvi sz. 652. Harmincad-u. 3. báró Schiller-féle ház 232.50 négyszögöl. Összesen 1260.60 négyszögöl. Ezt a telket, mely a Gizella-téri szabályozás folytán körülbelül 50 négyszögöllel nagyobbodott volna és melyen régi, kis házak állanak, egy biz­tosító társaság akarta megvenni és e helyre a milá­nói „Galleria Vittorio Emanuele“ és a nápolyi „Galleria Umberto I.“ mintájára egy olyan szabású „Hungaria-udvart“ építeni, amely az említett két „Galleria“ európai hírével bátran vetekedhetett volna. A terv azonban nem volt megvalósítható és pedig azon oknál fogva, hogy az 1. és 6. tétel alatt felemlített házakra a telekkönyvben meg nem má­sítható eladási tilalom van bejegyezve, a 4. tétel tulajdonosa (Kasselik) pedig semmi áron sem ad­ja el a házat, mert ő városunk szépítéséhez — ő maga Párizsban lakik — nem kíván hozzájárulni. A Gizella-téri háztömb közelében, szintén a Lipótvárosban, van a régi Troyd-épület a Ferenc­ József-téren. Ez az épület és telek semmikép sincs kihasználva, amiért is egy lipótvárosi pénzintézet, mely jelenleg 4—5 házban van elhelyezve, meg akarta venni, miáltal körülbelül 50—60 új lakás került volna a közönség rendelkezésére. De ez a terv is meghiúsult, mert néhány öreg az ósdi for­mulákba kapaszkodik. Csak ez a két terv maga mennyi előnyt hozott volna Budapest lakásban any­­nyira megszorult lakosságának. Ilyen tervek elé nem volna szabad nehézségeket gördíteni, hanem azokat mindenképen elő kellene mozdítani. — A polgármester a lakásdrágaság ellen. A lakás- és élelmiszer-uzsora ellen a múlt vasárnap a Tattersallban megtartott nagy népgyűlés megbízásá­ból, küldöttség járt szombaton Bárczy István pol­gármesternél, hogy neki a nagygyűlés által elfoga­dott határozati javaslatot átadja s felkérje, hogy te­gyen intézkedéseket a lakás-uzsora ellen. A húsz tagból álló küldöttséget Horovitz Jenő, a szociáldemokrata párt titkára vezette, aki előadta, hogy e tárgyban már egy év előtt adtak beadványt a főváros tanácsához, de az még nem nyert elinté­zést, a munkásság pedig mind türelmetlenebb lesz. A lakbér magasságának oka az a viszony, amely az építőmester háziurak és a háztulajdonosok között fennáll. Az építőmesterek kizárták a munkásokat. Tették ezt azért, hogy a munkaszünetelés következ­ménye lakáshiány, ennek folyománya pedig a lakbé­rek emelkedése legyen. Az építőipar munkaszünete­lése kihat a többi szakmákra is, úgy, hogy nemso­kára óriás nyomorúság fog pusztítani. Ennek elejét vesni minden tényezőnek kötelessége. Ezért arra ké­rik a tanácsot, hasson oda, hogy a kormány kénysze­rítse az építőmestereket arra, hogy a kizárás előtt érvényben volt kollektív szerződés alapján kezdjék meg a tárgyalásokat a munkásokkal és sürgősen kezdjék meg az építkezéseket. Ha pedig a kormány nem intézkednék, akkor a város haladéktalanul fog­jon hozzá a házépítéshez, első­sorban pedig munkás­­lakások építéséhez. Az esetben, ha a budapesti építő­mesterek nem volnának hajlandók az építkezéseket végezni, a főváros a saját kezelésében építsen há­zakat az építőmunkások szövetsége budapesti kő­műves-szakosztályával létesítendő kollektív szerző­dés alapján. Horovitz jelentette ezután, hogy nem akar fenyegetőzni, hanem informálásul mondja, hogy a májusi házbérnegyedkor óriási botrányok színhelye lesz a főváros, ha intézkedések nem tör­ténnek s mindenkinek fontos érdeke, hogy a botrá­nyoknak eleje vétessék. Bárczy István polgármester válaszában méltá­nyosnak mondotta a kérést s meg fogja keresni a ke­reskedelmi minisztériumot, hogy az építőmesterek és munkások között a béke létesítése végett intéz­kedjék. Ha ennek hamarosan nem volna eredménye, akkor a tanács intézkedni fog, hogy munkáslakások építtessenek, még­pedig ha vállalati utcn nem volna lehetséges, a főváros saját kezelésben fog hozzá az építkezéshez. A küldöttség megnyugvással vette tu­domásul a határozott és erélyes választ. — A közgyűlési ügyrend módosítása. Szom­baton délután értekezlet volt Fülepp Kálmán fő­polgármesternél a közgyűlési ügyrend módosítása ügyében. Az értekezleten résztvettek: Bárczy István polgármester, a székesfővárosi bizottsági tagok közül pedig: Márkus József, Hecht Ernő, Heltai Ferenc, Vázsonyi Vilmos, Sándor Pál, Stern József, Tóth László, Szebeny Antal, Glück Frigyes, Darvas Fü­­löp, Kollár Lajos, Kovács Pál. Az értekezlet, a ja­vaslatai során, azt kívánja, hogy a közgyűlésnek ha­tározathozatalra való képessége ötven bizottsági tag jelenlétéhez csatoltassék. Az interpellációkat az erre szánt könyvbe kell bejegyezni a közgyűlés kezdete előtt és az interpellációk csak a közgyűlés végén ad­hatók elő. Amennyiben azonban a bejegyzett inter­pellációra nézve azt kéri az interpelláló, hogy a közgyűlés vége előtt adhassa elő, akkor, vita kizá­rásával, e felől a közgyűlés felállás útján való sza­vazással dönt. Interpellációk rendszerint csak rendes közgyűlésen terjeszthetők elő, kivételes, sürgős ese­tekben azonban, vita kizárásával, egyszerű felállás út­ján történő szavazással, az rendkívüli közgyűlésen is megengedhető. Ezenkívül még néhány kisebb mó­dosítás megtételét javasolja az értekezlet. Mindezek­ről a tanács, a jogügyi bizottság meghallgatása után, szabályrendelet-módosítás alakjában tesz elő­terjesztést a közgyűlés elé. — A hó eltakarítása. A köztisztasági hivatal jelentése szerint, a hó eltakarításával szombaton 508 munkás és 39 kocsi foglalkozott. — Elégtétel Viola tanácsnoknak. Említettük annak idején, hogy Riesz Lajos János röpiratot adott ki az Entreprise des pompes funébres temet­kező vállalat ellen. A röpiratban a többek közt gya­núsító megjegyzés volt Viola Imre székesfővárosi tanácsos és Meixner Ferenc köztemetői igazgató el­len, akik e miatt sajtópert indítottak Riesz ellen. A megindított vizsgálat során Riesz belátta, hogy a vádjai alaptalanok, levelet írt a sértettekhez, a­melyben kérte a sajtóper megszüntetését. Minthogy a sértettek az ilykér adott elégtételt elfogadták, az Ügyészség az eljárást megszüntette. — Telek-szerzés. A székesfőváros közgyűlése annak idején elhatározta, hogy az I. ker. Horgony­­utcában fekvő Holmayer-féle ingatlant, a Gellért­hegyen folyó rendezések céljából, 16.000 koronáért — kisajátító egyezség útján — megszerzi. A bel­ügyminiszter ezt a közgyűlési határozatot jóvá­hagyta. Tanügyi hírek. Vidéki tanárok gyűlése. A szegedi kö­zépiskolai, kereskedelmi­ és felsőbb leányiskolai ta­nárok mozgalmat indítottak a Széll—TVrassics-féle tanári fizetésrendezés megvalósítása érdekében. Tud­juk ugyanis, hogy az összes vidéki tanárok rövidsé­get szenvedtek a tanári állásnak meg nem felelő díjosztályokba való sorozás következtében. Ezért a szegedi tanárok az országban összes vidéki kartársai­kat értesítették, hogy a február hó 24-ikén, vasár­nap, e tárgyban tartandó szegedi gyűlésre küldjék ki képviselőiket, hogy a díjosztályba sorozás ellen állást foglaljanak s megállapítsák a szolgálati ala­pon álló új tervezetet. Erre nézve a szegediek kész javaslattal állnak elő, amely mindenkire nézve mél­tányos lesz. A gyűlés iránt igen nagy az érdeklődés. A szegedi intézeteken kívül 45 intézet jelentkezett a gyűlésre, amely 700 tanárt fog képviselni. Tudomány. * (A Magyar Tudományos Akadémia) feb­ruár 25-én, hétfőn, délután 5 órakor összes ülést tart, melynek tárgyai: 1. Kégl Sándor 1. t. emlék­­beszéde Oppert Gyula k. tag felett. 2. Polya ügyek. 5 Megyék és városok. Ungvár városának szombaton tartott tiszt­újító közgyűlése dr Sajó Elek ungvári ügyvédet ügyészszé választotta meg.

Next