Pesti Hírlap, 1907. február (29. évfolyam, 28-51. szám)
1907-02-09 / 35. szám
A PESTI HÍRLAP 1907. február 9., szombat: mindenkinek jogában áll, hogy azokat megnézze. A státus rendezése a lehetőség határain belül szintén meg fog történi. A protekció megszüntetésének senki sem örvendene jobban, mint maga a miniszter. Igen nehéz anak az eldöntése, hogy mit jelent a belső protekció, mert belső protekciónak lehet minősíteni azt is, ha a főnök úgy referál egy hivatalnokáról, hogy az illető nagyon tehetséges ember. Mindenesetre azonban meg kell tenni mindent, hogy az állások betöltésénél illetéktelen befolyás ne érvényesüljön. A soronkívüli előléptetésekre vonatkozólag az az álláspontja, hogy azt lehetőleg korlátozni kell és az utolsó előléptetéseknél tényleg a soronkívüli előléptettek száma sokkal kisebb. Másrészt azonban lehetetlen be nem látni, hogy olyan nagy üzemben, mint aminő a vasúti, a tehetségre és rátermettségre bizonyos esetekben különös figyelemmel kell lenni. A soronkivüli előléptetés eddig körülbelül 15 százalék volt. A vita tárgya az lehet már most, ez a százalék maradjon-e meg, vagy pedig változtassák-e azt meg. Igen helyesnek tartja gróf Batthyány Tivadarnak a fegyelmi bírák meghiteltetésére vonatkozó megjegyzéseit. Ez csak véletlenségből maradt ki a tervezetből. A perújítás eseteit precízen meg kell állapítani, mert különben tengernyi sok pert eredményezhet. A minisztérium a legnagyobb jóindulattal van a vasutasok minden követelménye iránt és ezért reméli, hogy teljes mértékben meg fogják egymást érteni. (Lelkes éljenzés.) Kiss Miklós a szerzett jogok sérelmét látja abban, hogy míg eddig rendelet alapján az, aki három év óta működik a máv. szolgálatában, csak fegyelmi úton bocsátható el, addig a tervezet szerint ez a rendelkezés csak a nyugdíjpénztári tagokra vonatkozik. A balesetbiztosítási törvényjavaslat ellen azért foglalt álást, mert az eddigi állapottal, tehát szintén szerzett jogokkal szemben, körülbelül negyven százalék veszteséget jelent a vasutasokra nézve. A tervezet izgatásokról beszél. Kerülendőnek tartja ezt a szót, mert igen tág fogalom és mindent bele lehet magyarázni. Szterényi József államtitkár mindenekelőtt felvilágosítja az előtte felszólalt Kiss Miklóst, hogy a máv igazgatóságának kezdeményezésére a nyugbérpénztár tekintetében tárgyalások folynak abban az irányban, hogy a máv.-nak minden alkalmazottja, ki három évig ott szolgálatban van, hivatalból tagja legyen a nyugbérpénztárnak. Az utazásokra nézve az a vélemény, hogy az államnak egyáltalában nem kötelessége, hogy szabadjegyek osztogatásával előmozdítsa a törvényjavaslatok ellen való formális izgatást .A mélyen tisztelt értekezlet elbírálása elé bocsátom azt a kérdést, megengedhető-e, hogy egyes vasúti munkások azon ürügy alatt, hogy elintézni való magánügyük van, szabadságot kérnek, tényleg pedig csak azért utaznak el, hogy politikájuk érdekében agitációt fejtsenek ki. A munkásszövetség egyes tagjai olyannyira igénybe vették a vasúti szabadjegy kedvezményt, hogy egyesek a múlt évben negyven-negyvenegy utat tettek meg külön szabadjegy gyet. Ennyi magánügye aligha lehet egy-egy munkásnak. (Élénk tetszés és helyeslés.) Azoknak, akik a balesetbiztosítás kérdésében jogfosztásról beszélnek, azt válaszolja, hogy nem szólamokkal, hanem számadatokkal igyekezett ma is a képviselőházban ennek ellenkezőjét bebizonyítaná. Arról van szó, mi van inkább a munkás érdekében. Az-e, ha minden körülmények között biztosítunk neki hat százalékot, vagy pedig kiteszszük annak, hogy arra az esetre, ha az államvasút bebizonyítja, hogy a balesetet az illető munkás okozta, teljesen kidobassék az illető szerencsétlenül járt munkás családjával együtt a bizonytalanságnak és nyomornak. Vita tárgya volt ez a pénzügyi és a munkásügyi bizottságokban is, de ezek a bizottságok komoly megfontolás után nem akarták a vasúti munkásokat a törvény jótéteményeiből kizárni. Kabay György kívánatosnak tartja, hogy a tervezetben a vasúti alkalmazottaknak ne csak kötelességei, hanem jogai is pontosan megállapíthassanak. Prítheő Tivadar igen üdvösnek tartja a javaslatot a munkásokra nézve, Cservenka Miklós a munkások érdekeinek hathatósabb védelmét kéri. Tankó Sámuel mtáv.felügyelő kéri e szabályrendelet letárgyalásánál a magasabb iskolákat végzettek figyelembe vételét. Jancsik István fűtő a fűtők különleges érdekeit kívánja szem előtt tartani. Kéri a fűtők számára a hetenkint huszonnégy órai szabadidő megadását, nemkülönben a laktanyák terén fennálló anomáliák megszüntetését. A teljes nyugdíjazásra vonatkozólag a huszonnégy évi szolgálati időt soknak tartja. Németh Endre főkalauz a kalauzoknak a mozdonyvezetőkkel együtt külön státusba való besorolását, a kilométer- és órapénzek megnagyobbításának szükségességét hangoztatja. Ugyancsak a pihenési időt hetenkénti harminchat órára kéri kiterjeszteni. Nemes Gyula segédtisztek alkalmaztatását kéri. Bárok Ármin a szolgálati időnek tekintetbe vételét ajánlja a miniszter figyelmébe. Szterényi József államtitkár részletesen reflektál az elhangzott felszólalásokra. A státus kérdésében megjegyzi, hogy a mozdonyvezetők és a kalauzok külön státus alá kell, hogy essenek. A kilométereknek órapénzekre való átváltoztatását tartalmazza a szabályzat, ugyancsak a pihenési időre nézve is vannak a szabályzatnak természetesen csak általános rendelkezései, mert egységesen rendezni a pihenési időt a vasút szolgálatában levő összes kategóriákra, teljesen lehetetlenség. Meg kell állapítani, hogy mennyinek kell lenni a minimális pihenési időnek és külön meg kell állapítani egyenként, hogy az illető szolgálati ágakban minő pihenési idő állapíttassák meg. Reméli, hogy e tekintetben teljes megegyezésre fognak jutni. Arra a megjegyzésre, hogy a munkások másodrendű lények, kijelenti, hogy a személyzetben különbség nincs, csak a szolgálat természete különböztet meg. Épen e javaslatnak alapgondolata az, hogy nem másodrendű, hanem teljesen egyenrangú lényeknek tekintetnek a munkások. Most hallja először, hogy a fűtők a bánásmód miatt panaszkodnak. Úgy tudja, hogy emiatt nemcsak nem lehet panasz, de eddig nem is volt. Teljesen indokoltnak tartja a laktanyákra vonatkozó panaszokat és ebben a tekintetben messzebbmenő munkásjóléti intézkedéseket tart szükségesnek. A státus rendezése kérdésében a múltban elkövetett sérelmek igen nehezen orvosolhatók. Ennek az ügynek a megbolygatása az elégületlenség csíráit hintené el. A fizetésjavításnál általában javulni fog az egész helyzet. A segédtiszti állások rendszeresítését igen méltányosnak tartja. Teljesen indokolt az altiszti létszámban bizonyos rangemelést hozni be, amint ezt az államvasúti igazgatóság javasolta is. A felsőbb képesítéssel egyetemi és műegyetemi kualifikációval bíró személyzet sérelmére reflektálva, annak a reményének ad kifejezést, hogy az államvasutak mérnöki karának és jogi karának nem lesz panasza a mérnök miniszter ellen. (Lelkes éljenzés.) Kifejezésre jut ez úgy a kezdéő fizetés megállapításában, mint a fizetési fokozatok magasságában. (Élénk helyeslés.) Kossuth Ferenc elnök köszönetet mondva a megjelenteknek azért, hogy objektív felszólalásaikkal segítenek megvilágítani a megvitatandó tárgyat, berekeszti az ülést. A legközelebbi ülés folyó hó 13-án délután öt órakor lesz. Külpolitikai hírek. Japán és Amerika jelentéktelen összezördülését olyannyira fölfújta a szenzációra éhes európai sajtó, hogy Roosevelt elnök hivatalos lapjai alig győzik a cáfolatok közlését. És ha mindennap le-, meg-, és agyoncáfolják is a sok hírlapi kacsát, mégsem akadályozhatják meg, hogy az naponta uj meg uj alakban föl ne röppenjen. A legutolsó fölröppenés oly okokban történt, hogy: „ámbár, dacára annak hogy“ — de mégis elhatározta az Egysült Államok kormánya, hogy csendes tengeri hajóhadát szaporítja, erősíti és a partokat védelmi állapotba helyezi, hogy az esetleges japán támadásnak ellen tudjon állam. Mert hát a ,,sárgaveszedelem“ rémlátása gyötri a yankeket is mióta a sárga kis majmok a muszka óriást oly alaposan megrakták. Rémlátó szobatudós politikusok már látják a levegőben úszni az Unió és Nippon páncélos óriásait, amelyek biztosan meg fogják vívni harcot a Csendes tenger birtokáért. Egyelőre azonban megelégszenek azzal a gyönge eredménynyel is, hogy a japán-amerikai iskolakérdés békés után, egész csöndben elintéződik s még talán arra sem fog kerülni a sor, hogy a japán tanulóknak a kaliforniai iskolákba való bebocsájtatásáért cserébe Japán megígéri, hogy több bulit nem fog Észak-Amerikába küldeni. Mert hát ezektől a buliktól félnek legfőképen innen és túl az óceánon mindazok, akik munka nélkül szeretnek élni és meggazdagodni Argentínából lokális forradalom kitöréséről értesítenek bennünket Londonon keresztül jelentvén, hogy Szán Juánban, az ugyanily nevű argentiniai kerület fővárosában tegnap reggel forradalom ütött ki. A forradalom élén Sarmiento ezredes áll. A fölkelők megtámadták a kormányépületeket s a kormányhoz szóló polgárok házait. Valamennyit felgyújtották s az összes főbb hivatalnokokat és magát a kormányzót is elfogták. Az utcai harcban mind a két részről nagy volt az elkeseredés és a harcoló felek robbanó bombákat is használtak. A harcban húsznál többen elestek. A győztes felkelők innen elindultak Mendoza ellen s azután Buenosz Aireszt is meg fogják támadni. Sarmiento ezredes egyelőre a szanjuáni kerület forradalmi kormánya elnökének proklamálta magát. Színház és zene. * (Műsorhírek.) A m. kir. operaházban holnap, szombaton, Gluck Orfeusza kerül előadásra a címszerepben Fodorné Aranka felléptével, aki ezt a szerepet ez alkalommal énekli először. Euridiket Kaczér, Ernst Payer énekli. — Vezénylő karmester Kerner István. A dalmű után Guerra és Szikla Táncegyveleg című hallétjét adják, Nirschy E. és Brada közreműködésével. A Nemzeti színházban szombaton Maeterlinck Pelleas és Melisande című színműve kerül színre. A darab három főszerepét P. Márkus Emma, Beregi és Odry adja. A Nemzeti színház legközelebbi újdonsága Wilde Oszkár „An Ideal husband“ című 4 felvonásos színműve lesz. A Vígszínházban szombaton a Tolvaj, Bernstein Henry szenzációs darabja kerül színre. A dráma hősnőjének, Marie-Louisenak, szerepét ezúttal ismét Góthné Kertész Ella játszsza. A többi szereplő ugyanaz, mint a bemutatón volt: Garai Mariska, Hegedűs, Góth, Szerémy, Tanay. A budapesti nagy siker hatása alatt most már Bécsben is készülnek a Tolvaj bemutatójára. Vasárnap a Déryné ifiasszonyt adják és hétfőn is Herceg Ferenc új művét ismétlik, amely újabb diadalt hozott a népszerű szerzőnek és a színháznak. Vasárnap délután a Mici hercegnőt, Feydran jóizű bohózatát, játszszák. * (Hangverseny.) Santelli Paola úrhölgy, az ismert nevű dalénekesnő, pénteken ismét önálló dalestélyt rendezett a Royalban és ez alkalommal ép olyan szívélyes fogadtatásra talált, mint korábbi bemutatkozása alkalmával. A művésznőnek kellemesen csengő, rokonszenves timbrejű és gondosan képzett orgánuma, értelmes előadása, kiváló stílusérzéke és művészi ízlése főleg Tosti és Benedetti Marcello dalainak előadásában érvényesült és a hallgatóság minden egyes előadását szívélyes tetszésnyilvánítással fogadta. Kár, hogy Santelli asszonynak nem nyílik alkalma, hogy operánk színpadján is próbáljon szerencsét; művészi qualitásai mindenképen indokolnák az ilyen kísérletet. * (Küry Klára vendégszereplése.) A Népszínház egyelőre vendégül visszahódított primadonnájával, Küry Klárával, újra divatba jött. Szombaton harmadszor játszsza el a Baba címszerepét, melylyel szerdán és csütörtökön ismét olyan fényes sikert aratott. A Baba szombati előadása jubiláns estéje lesz a színháznak, amennyiben Audran kitűnő operetteje ezúttal kerül színre 75-ödször. Vasárnap este Béldi-Fejér népszerű operettejében, a Katalinban, Germain hadnagyot, egyik legkedvesebb és leghíresebb szerepét játszsza Küry Klára. A Katalin előadásának még egy vendége lesz. Zilahiné Singhoffer Vilma, a debreceni színház szép hangú, kedvelt primadonnája, ki Katalin cárnőt énekli. * (Az orsz. m. kir. színművészeti akadémia) folyó hó 9-én, szombaton, saját színpadán (Uránia) Csillag Teréz tanárnő vezetése mellett növendékeivel gyakorlati előadást tart. Ez alkalommal színre kerül Labiche és Duru 3 felvonásos vígjátéka, „Nagyon szép asszony“. A főbb szerepeket játszszák: Benes Ilona, Harmos Ilona, Balasa Imre, Baróti Jenő, Gálosi Zoltán, Ihász Aladár, Kelemen Pál, Mártonfi Róbert és Pártos Dezső. * (A Grünfeld—Bürger-társaság) VII. hangversenye vasárnap, február 10-én, d. u. 4 és fél órakor lesz a Royal termében. Műsora: 1. Volkmann G-moll négyes; 2. Koessler Hegedűszonáta, zongora: Harmos Blanka; 3. Gliere hatos (először), II. brácsa Jaulus, II. cselló Schultz. * (Színházi élet a vidéken.) A szegedi színházi publikum nagy ovációban részesítette szerdán este Mészáros Gizát, a társulat kiváló tehetségű drámai szendéjét. Az ünnepies estén a Mirza címszerepét játszotta el. Szerdán este Strindberg Apa c. színműve került színre a nagyváradi Szigligeti-színház színpadán. A kissé túlságos verizmussal megírt darabot, amelyet közönségünk a Thália előadásaiból ismer, nagy ambícióval játszották meg; főleg Fehér Gyula (az apa) alakítása állott magas nívón, de igen jó volt Angyal Ilka és Kovács Margit is. Pécsett nagy örömmel látták viszont Feledi Boriakat, aki soproni vendégszereplése után most Kövessy pécsi társulatának játékrendjét élénkíti. Gül-Baba Gábor diákját játszotta el szerdán este és „ olyan ünneplésben részesítették, amilyent alig látott még az ottani színház nézőtere. Mint mindenütt, ahol eddig megfordul, úgy Kecskeméten is egy csapásra meghódította a közönséget a vidék egyik legjobb s legszebb szubrettje: Parlagi Kornélia. A kecskeméti hírlapok kritikusai hasábokat szentelnek azoknak az előadásoknak, amelyekben kedvelt primadonnájuk fellép. S eme egyhangú dicséret fényesen igazolja Parlagi Kornélia nagy művészi qualitását. Pompás színpadi termete, tisztán csengő hangja, természetes és kecses játéka mind olyan előnyök, amelyek mindig bizto