Pesti Hírlap, 1907. február (29. évfolyam, 28-51. szám)

1907-02-09 / 35. szám

A PESTI HÍRLAP 1907. február 9., szombat: mindenkinek jogában áll, hogy azokat megnézze. A státus rendezése a lehetőség határain belül szintén meg fog történi. A protekció megszüntetésének sen­­ki sem örvendene jobban, mint maga a miniszter. Igen nehéz anak az eldöntése, hogy mit jelent a belső protekció, mert belső protekciónak lehet minősíteni azt is, ha a főnök úgy referál egy hivatalnokáról, hogy az illető nagyon tehetséges ember. Minden­esetre azonban meg kell tenni mindent, hogy az állások betöltésénél illetéktelen befolyás ne érvénye­süljön. A soronkívüli előléptetésekre vonatkozólag az az álláspontja, hogy azt lehetőleg korlátozni kell és az utolsó előléptetéseknél tényleg a soronkívüli elő­léptettek száma sokkal kisebb. Másrészt azonban le­hetetlen be nem látni, hogy olyan nagy üzemben, mint aminő a vasúti, a tehetségre és rátermettségre bizonyos esetekben különös figyelemmel kell lenni. A soronkivüli előléptetés eddig körülbelül 15 szá­zalék volt. A vita tárgya az lehet már most, ez a százalék maradjon-e meg, vagy pedig változtassák-e azt meg. Igen helyesnek tartja gróf Batthyány Tiva­darnak a fegyelmi bírák meghiteltetésére vonatkozó megjegyzéseit. Ez csak véletlenségből maradt ki a tervezetből. A perújítás eseteit precízen meg kell állapí­tani, mert különben tengernyi sok pert eredmé­nyezhet. A minisztérium a legnagyobb jóindulattal van a vasutasok minden követelménye iránt és ezért re­méli, hogy teljes mértékben meg fogják egymást érteni. (Lelkes éljenzés.) Kiss Miklós a szerzett jogok sérelmét látja abban, hogy míg eddig rendelet alapján az, aki há­rom év óta működik a máv. szolgálatában, csak fe­gyelmi úton bocsátható el, addig a tervezet szerint ez a rendelkezés csak a nyugdíj­pénztári tagokra vonatkozik. A balesetbiztosítási törvényjavaslat ellen azért foglalt álást, mert az eddigi állapottal, tehát szin­tén szerzett jogokkal szemben, körülbelül negyven százalék veszteséget jelent a vasutasokra nézve. A tervezet izgatásokról beszél. Kerülendőnek tartja ezt a szót, mert igen tág fogalom és mindent bele lehet magyarázni. Szterényi József államtitkár mindenekelőtt felvilágosítja az előtte felszólalt Kiss Miklóst, hogy a máv­ igazgatóságának kezdeményezésére a nyug­­bérpénztár tekintetében tárgyalások folynak abban az irányban, hogy a máv.-nak minden alkalmazott­ja, ki három évig ott szolgálatban van, hivatalból tagja legyen a nyugbérpénztárnak. Az utazásokra nézve az a vélemény, hogy az államnak egyáltalában nem kötelessége, hogy sza­badjegyek osztogatásával előmozdítsa a törvény­­javaslatok ellen való formális izgatást .A mélyen tisztelt értekezlet elbírálása elé bocsátom azt a kérdést, megengedhető-e, hogy egyes vasúti mun­kások azon ürügy alatt, hogy elintézni való ma­gánügyük van, szabadságot kérnek, tényleg pedig csak azért utaznak el, hogy politikájuk érdekében agitációt fejtsenek ki. A munkásszövetség egyes tagjai olyannyira­ igénybe vették a vasúti szabad­jegy kedvezményt, hogy egyesek a múlt évben negyven-negyvenegy utat tettek meg külön szabad­­j­egy gyet. Ennyi magánügye aligha lehet egy-egy munkásnak. (Élénk tetszés és helyeslés.) Azoknak, akik a balesetbiztosítás kérdésében jogfosztásról beszélnek, azt válaszolja, hogy nem szólamokkal, hanem számadatokkal igyekezett ma is a képviselőházban ennek ellenkezőjét bebizonyí­taná. Arról van szó, mi van inkább a munkás érde­kében. Az-e, ha minden körülmények között bizto­sítunk neki hat százalékot, vagy pedig kiteszszük annak, hogy arra az esetre, ha az államvasút be­bizonyítja, hogy a balesetet az illető munkás okoz­ta, teljesen kidobassék az illető szerencsétlenül járt munkás családjával együtt a bizonytalanságnak és nyomornak. Vita tárgya volt ez a pénzügyi és a munkásügyi bizottságokban is, de ezek a bizottsá­gok komoly megfontolás után nem akarták a vas­úti munkásokat a törvény jótéteményeiből kizárni. Kabay György kívánatosnak tartja, hogy a tervezetben a vasúti alkalmazottaknak ne csak kö­telességei, hanem jogai is pontosan megállapít­hassanak. Prítheő Tivadar igen üdvösnek tartja a ja­vaslatot a munkásokra nézve, Cservenka Miklós a munkások érdekeinek hat­hatósabb védelmét kéri. Tankó Sámuel mtáv.­felügyelő kéri e szabály­­rendelet letárgyalásánál a magasabb iskolákat vég­zettek figyelembe vételét. Jancsik István fűtő a fűtők különleges érde­keit kívánja szem előtt tartani. Kéri a fűtők szá­mára a hetenkint huszonnégy órai szabadidő meg­adását, nemkülönben a laktanyák terén fennálló anomáliák megszüntetését. A teljes nyugdíjazásra vonatkozólag a huszonnégy évi szolgálati időt sok­nak tartja. Németh Endre főkalauz a kalauzoknak a moz­donyvezetőkkel együtt külön státusba való besoro­lását, a kilométer- és órapénzek megnagyobbításá­­na­k szükségességét hangoztatja. Ugyancsak a pi­henési időt hetenk­énti harminchat órára kéri ki­terjeszteni. Nemes Gyula segédtisztek alkalmaztatását kéri. Bárok Ármin a szolgálati időnek tekintetbe vételét ajánlja a miniszter figyelmébe. Szterényi József államtitkár részletesen re­flektál az elhangzott felszólalásokra. A státus kér­désében megjegyzi, hogy a mozdonyvezetők és a kalauzok külön státus alá kell, hogy essenek. A ki­lométereknek órapénzekre való átváltoztatását tartalmazza a szabályzat, ugyancsak a pihenési időre nézve is vannak a szabályzatnak természete­sen csak általános rendelkezései, mert egységesen rendezni a pihenési időt a vasút szolgálatában levő összes kategóriákra, teljesen lehetetlenség. Meg kell állapítani, hogy mennyinek kell lenni a mi­nimális pihenési időnek és külön meg kell állapí­tani egyenként, hogy az illető szolgálati ágakban minő pihenési idő állapíttassák meg. Reméli, hogy e tekintetben teljes megegyezésre fognak jutni. Arra a megjegyzésre, hogy a munkások má­sodrendű lények, kijelenti, hogy a személyzetben különbség nincs, csak a szolgálat természete kü­lönböztet meg. Épen e javaslatnak alapgondolata az, hogy nem másodrendű, hanem teljesen egyen­rangú lényeknek tekintetnek a munkások. Most hallja először, hogy a fűtők a bánás­mód miatt panaszkodnak. Úgy tudja, hogy emiatt nemcsak nem lehet panasz, de eddig nem is volt. Teljesen indokoltnak tartja a laktanyákra vonat­kozó panaszokat és ebben a tekintetben messzebb­menő munkásjóléti intézkedéseket tart szüksé­gesnek. A státus rendezése kérdésében a múltban el­követett sérelmek igen nehezen orvosolhatók. En­nek az ügynek a megbolygatása az elégületlenség csíráit hintené el. A fizetésjavításnál általában ja­vulni fog az egész helyzet. A segédtiszti állások rendszeresítését igen méltányosnak tartja. Teljesen indokolt az altiszti létszámban bizonyos rangemelést hozni be, amint ezt az államvasúti igazgatóság javasolta is. A felsőbb képesítéssel egyetemi és műegye­temi kualifikációval bíró személyzet sérelmére reflektálva, annak a reményének ad kifejezést, hogy az államvasutak mérnöki karának és jogi ka­rának nem lesz panasza a mérnök miniszter ellen. (Lelkes éljenzés.) Kifejezésre jut ez úgy a kezdéő fizetés megállapításában, mint a fizetési fokozatok magasságában. (Élénk helyeslés.) Kossuth Ferenc elnök köszönetet mondva a megjelenteknek azért, hogy objektív felszólalásaik­kal segítenek megvilágítani a megvitatandó tár­gyat, berekeszti az ülést. A legközelebbi ülés folyó hó 13-án délután öt órakor lesz.­ ­ Külpolitikai hírek. Japán és Amerika jelentéktelen összezördü­lését olyannyira fölfújta a szenzációra éhes európai sajtó, hogy Roosevelt elnök hivatalos lapjai alig győ­zik a cáfolatok közlését. És ha mindennap le-, meg-, és agyoncáfolják is a sok hírlapi kacsát, még­sem akadályozhatják meg, hogy az naponta uj meg uj alakban föl ne röppenjen. A legutolsó fölröppenés oly okokban történt, hogy: „ámbár, dacára annak hogy“ — de mégis elhatározta az Egysült­ Államok kormánya, hogy csendes tengeri hajóhadát szaporít­ja, erősíti és a partokat védelmi állapotba helyezi, hogy az esetleges japán támadásnak ellen tudjon ál­lam. Mert hát a ,,sárgaveszedelem“ rémlátása gyötri a yankeket is mióta a sárga kis majmok a muszka óriást oly alaposan megrakták. Rémlátó szobatudós politikusok már látják a levegőben úszni az Unió és Nippon páncélos óriásait, amelyek biztosan meg fogják vívni harcot a Csendes tenger birtokáért. Egyelőre azonban megelégszenek azzal a gyön­ge eredménynyel is, hogy a japán-amerikai iskola­­kérdés békés után, egész csöndben elintéződik s még talán arra sem fog kerülni a sor, hogy a japán tanu­lóknak a kaliforniai iskolákba való bebocsájtatásá­­ért cserébe Japán megígéri, hogy több bulit nem fog Észak-Amerikába küldeni. Mert hát ezektől a bu­liktól félnek legfőképen innen és túl az óceánon mindazok, akik munka nélkül szeretnek élni és meg­gazdagodni Argentínából lokális forradalom kitöréséről értesítenek bennünket Londonon keresztül jelentvén, hogy Szán Juánban, az ugyanily nevű argentiniai kerület fővárosában tegnap reggel forradalom ütött ki. A forradalom élén Sarmiento ezredes áll. A föl­­kelők megtámadták a kormányépületeket s a kor­mányhoz szóló polgárok házait. Valamennyit fel­gyújtották s az összes főbb hivatalnokokat és magát a kormányzót is elfogták. Az utcai harcban mind a két részről nagy volt az elkeseredés és a harcoló fe­lek robbanó bombákat is használtak. A harcban húsznál többen elestek. A győztes felkelők innen el­indultak Mendoza ellen s azután Buenosz Aireszt is meg fogják támadni. Sarmiento ezredes egyelőre a szanjuáni kerület forradalmi kormánya elnökének proklamálta magát. Színház és zene. * (Műsorhírek.) A m. k­ir. operaházban holnap, szombaton, Gluck Orfeusza kerül előadásra a címszerepben Fodorné Aranka felléptével, aki ezt a szerepet ez alkalommal énekli először. Euridiket Kaczér, Ernst Payer énekli. — Vezénylő karmester Kerner István. A dalmű után Guerra és Szikla Táncegyveleg című hallétjét adják, Nirschy E. és Brada közreműködésével. A Nemzeti színházban szombaton Maeter­linck Pelleas és Melisande című színműve kerül színre. A darab három főszerepét P. Márkus Em­ma, Beregi és Odry adja. A Nemzeti színház leg­közelebbi újdonsága Wilde Oszkár „An Ideal hus­band“ című 4 felvonásos színműve lesz. A Vígszínházban szombaton a Tolvaj, Bern­stein Henry szenzációs darabja kerül színre. A dráma hősnőjének, Marie-Louisenak, szerepét ez­úttal ismét Góthné Kertész Ella játszsza. A többi szereplő ugyanaz, mint a bemutatón volt: Garai Mariska, Hegedűs, Góth, Szerémy, Tanay. A bu­dapesti nagy siker hatása alatt most már Bécsben is készülnek a Tolvaj bemutatójára. Vasárnap a Déryné ifiasszonyt adják és hétfőn is Herceg Fe­renc új művét ismétlik, amely újabb diadalt ho­zott a népszerű szerzőnek és a színháznak. Vasár­nap délután a Mici hercegnőt, Feydran jóizű bohó­zatát, játszszák. * (Hangverseny.) Santelli Paola úrhölgy, az ismert nevű dalénekesnő, pénteken ismét önálló dal­estélyt rendezett a Royalban és ez alkalommal ép olyan szívélyes fogadtatásra talált, mint korábbi be­mutatkozása alkalmával. A művésznőnek kellemesen csengő, rokonszenves timbrejű és gondosan képzett orgánuma, értelmes előadása, kiváló stílusérzéke és művészi ízlése főleg Tosti és Benedetti Marcello dalainak előadásában érvényesült és a hallgatóság minden egyes előadását szívélyes tetszésnyilvánítás­sal fogadta. Kár, hogy Santelli asszonynak nem nyílik alkalma, hogy operánk színpadján is próbál­jon szerencsét; művészi qualitásai mindenképen in­dokolnák az ilyen kísérletet. * (Küry Klára vendégszereplése.) A Népszín­ház egyelőre vendégül visszahódított primadonná­jával, Küry Klárával, újra divatba jött. Szomba­ton harmadszor játszsza el a Baba címszerepét, melylyel szerdán és csütörtökön ismét olyan fé­nyes sikert aratott. A Baba szombati előadása ju­biláns estéje lesz a színháznak, amennyiben Aud­­ran kitűnő operetteje ezúttal kerül színre 75-öd­­ször. Vasárnap este Béldi-Fejér népszerű operette­­jében, a Katalinban, Germain hadnagyot, egyik legkedvesebb és leghíresebb szerepét játszsza Küry Klára. A Katalin előadásának még egy vendége lesz. Zilahiné­ Singhoffer Vilma, a debreceni szín­ház szép hangú, kedvelt primadonnája, ki Katalin cárnőt énekli. * (Az orsz. m. kir. színművészeti akadémia) folyó hó 9-én, szombaton, saját színpadán (Urá­nia) Csillag Teréz tanárnő vezetése mellett növen­dékeivel gyakorlati előadást tart. Ez alkalommal színre kerül Labiche és Duru 3 felvonásos vígjá­­­téka, „Nagyon szép asszony“. A főbb szerepeket játszszák: Benes Ilona, Harmos Ilona, Balasa Im­re, Baróti Jenő, Gálosi Zoltán, Ihász Aladár, Ke­lemen Pál, Mártonfi Róbert és Pártos Dezső. * (A Grünfeld­—Bürger-társaság) VII. hang­versenye vasárnap, február 10-én, d. u. 4 és fél órakor lesz a Royal termében. Műsora: 1. Volk­­mann G-moll négyes; 2. Koessler Hegedűszonáta, zongora: Harmos Blanka; 3. Gliere hatos (elő­ször), II. brácsa Jaulus, II. cselló Schultz. * (Színházi élet a vidéken.) A szegedi szín­házi publikum nagy ovációban részesítette szerdán este Mészáros Gizát, a társulat kiváló tehetségű drámai szendéjét. Az ünnepies estén a Mirza cím­szerepét játszotta el. Szerdán este Strindberg Apa c. színműve ke­rült színre a nagyváradi Szigligeti-színház szín­padán. A kissé túlságos verizmussal megírt dara­bot, amelyet közönségünk a Thália előadásaiból is­mer, nagy ambícióval játszották meg; főleg Fehér Gyula (az apa) alakítása állott magas nívón, de igen jó volt Angyal Ilka és Kovács Margit is. Pécsett nagy örömmel látták viszont Feledi Boriakat, aki soproni vendégszereplése után most Kövessy pécsi társulatának játékrendjét élénkíti. Gül-Baba Gábor diákját játszotta el szerdán este és „ olyan ünneplésben részesítették, amilyent alig látott még az ottani színház nézőtere. Mint mindenütt, ahol eddig megfordul, úgy Kecskeméten is egy csapásra meghódította a közön­séget a vidék egyik legjobb s legszebb szubrettje: Parlagi Kornélia. A kecskeméti hírlapok kritikusai hasábokat szentelnek azoknak az előadásoknak, amelyekben kedvelt primadonnájuk fellép. S eme egyhangú dicséret fényesen igazolja Parlagi Kor­nélia nagy művészi qualitását. Pompás színpadi ter­mete, tisztán csengő hangja, természetes és kecses játéka mind olyan előnyök, amelyek mindig bizto­

Next