Pesti Hírlap, 1907. április (29. évfolyam, 79-103. szám)
1907-04-27 / 101. szám
A RESTI HIREAB 1907. április 27., szombat. Színház és zene. Salome a Király színházban. Többször foglalkoztunk már e helyen a Salome, Srauss Richard szörnyszülött dalműve budapesti előadásának ügyével. Kifejtettük és indokoltuk, hogy e mű előadását nálunk miért helytelenítjük művészeti, etnikai és társadalom-erkölcsi szempontokból. Érveléseinknek eddig pozitív eredménye is volt: a m. kir. operaház vezetősége, mely eredetileg 1906. december hó 5-ikén akarta bemutatni Strauss művét Krummer Terézzel, Anthessel és Takácscsal, magyar nyelven — előbb elhalasztotta, majd végleg elejtette a mű előadásának tervét. Azt hittük, hogy ezzel elintéződött ez az ügy, többé szó sem lesz a Ralnie budapesti előadásáról. Azért nem is adtunk hitelt eddig holmi mendemondának és híresztelésnek , egy idő óta ugyanis azt beszélték művészkörökben, hogy a Salome mégis színre kerül nálunk, és pedig német nyelven, sőt — ami a legvalószinőtlenebbnek tetszett — a Király-színházban! A Király-színházban, melynek igazgatója annak idején erélyesen állást foglalt a német színészek vígszínházi szereplése ellen és azóta is büszkén hirdeti, hogy az ő színháziban, az ő színpadjáról nem hangzik el soha német szó. Ezért nem hittük, nem is hihettük e hit valódiságát. Ma azonban kézhez vettük a Király-színház hivatalos kommünikéjét, mely mindenben megerősíti az említett kósza hírt; a Strauss Richard dalműve csakugyan szinre kerül a Király-színházban, német nyelven, május havában, Lawe breslaui színigazgató társulatának előadásában ! Nem hagyhatjuk szó nélkül ezt a bejelentést. Annak idején tiltakoztunk az ellen, hogy a Salome országunk egyetlen dalszínházában szinre kerüljön és tiltakozásunk eredménynyel járt. Most nem remélhetünk hasonló, kedvező eredményt; a Királyszínház elvégre magánszínház, annak igazgatóját — a policiális rendszabályokon kívül — nem kötelezi sem művészeti, sem hazafias, sem másféle szempont, még a jó ízlést is alárendelheti pénzügyi érdekeinek. Azt adhat színházában, amit akar; nem kell törődnie mások véleményével és egyéni nézeteivel, saját magát tekintheti egyedül illetékes közvéleménynek. Szubvenciót nem kap, jó tanácsokkal és aesthetikai nézetekkel pedig nem lehet gázsit fizetni elsején. Ezért jogos önérdekből olyannal is próbálhat szerencsét, amitől máskülönben, művészeti vagy más szempontból idegenkedne. Csak így magyarázható az, hogy Beöthy László most előadatja a János vitéz színpadán német nyelven a Balomét, melyről lapjaink is — de különösen a Budapesti Hírlap 1906. május 20-iki számában, a Pesti Hírlap pedig 1906. május 19-iki számában — olyan lesújtólag nyilatkoztak. Az ilyen merész, sőt vakmerő kísérletektől remélhető kedvező pénzügyi eredmény lehet néha egyedül üdvözítő szempont egy leleményes üzletember felfogásában, de még annál sem némíthatja el a következő, súlyos, szinte vádszerű kifogásokat és ellenvetéseket: 1. A Strauss Richard Salornéjának előadása nálunk egyaránt kárhoztatandó művészeti, etnikai, társadalom-erkölcsi és vallásossági szempontokból. Művészeti szempontból, mert egy tudós zenészelme beteges aberrációja, mely valósággal megfertőzi a jó ízlést és fejlődő zeneirodalmunkra, főleg fiatal és külső befolyások iránt annyira fogékony zeneszerzőinkre (extravaganciájával, szertelenségével, művészi torzképeivel, halucinációszerű rémes hangszerelési hatás tobzódásával stb.) csak fölötte káros és depraváló hatást gyakorolhat. Etnikai és társadalom-erkölcsi szempontból, mert ez a mű a Kraft- Ebing híres psychopathic sexuálisának méltó zenei pendantja, scenikai keretbe foglalja és palam et publiee szemlélteti a fajtalanságot, perverzitást, a vérfertőzettől a nekrophiliáig a szadizmus minden árnyalatát. /S vallásiság szempontjából: mert ez a cinikus mű nemcsak hogy egyaránt sérti a kersztény és a zsidó ember vallásos érzését, de még a felvilágosodott ,a szabadon gondolkodó, az a ti 10ista vagy pantheista „világnézetét“ is, mely ezeknél a vallásos érzést pótolja. 2. A mű német előadása országunk egyik legmagyarabb színházában ugyancsak nem járja; abban a színházban, mely eddig a tulipán jegyében szolgálta a magyar művészetet, a magyar dalt terjesztvén Blaha Lujza, Küry Klára és Fedák Sári ajkáról. Most májusban, mikor a kezdettől fogva Inkább nemzetközi jellegű Vígszínházban is berlini német színészek fognak játszani, mikor a Népszínházban szünetelnek az előadások és a Magyar színház egy bécsi operette kizárólagos kultuszának és — most májusban, a lóversenyek folytán remélhető nagymérvű idegenforgalmunk és az arisztokrácia itidőzésének idején, mikor nálunk is tetőpontjára ér a szezon — még a színmagyar játéksain, a Királyszínház is megnyitja kapuját a német múzsának, és a Kukorica János színpadán németül fognak Theatrumot játszani breslaui színészek! Tempora nuitantur et nos matanmr in illis. * (Az operaházban) holnap, szombaton, a Hugonották dalmű kerül előadásra, Marcell szerepében Rossi Giulio Vendégfellépésével. Vezénylő karmester Kerner István. (Évi bérlet 71. sz. Havi bérlet 17. sz.) — Tatjána, Lekér Ferenc dalműve, vasárnap kerül színre uj belanulásban. A dalmű az operaházban került szinre először 1899. március 2- án. Akkor Kttbuska volt a címe. A szerző utóbb átdolgozta művét s címét is megváltoztatta Tatjánára. A vasárnapi repriz főszereplői ugyancsak azok, akik annak idején a Kukuskában felléptek. Az előadást rendkívüli bérletszünetben (VIII. sz.) tartják meg. * (Hírek a Nemzeti színházból.) Holnap, szombatom, Wilde Oszkár „Egy eszményi férj“ c. színműve kerül színre. Vasárnap délutánra a Rosenkranz és Güldenstern, estére pedig a Nászinduló van kitűzve, mindkettő a rendes szereposztásban. Hétfőn az Ember tragédiáját adják elő. Beregivel, K. Hegyesi Marival és Gyenessel a három főszerepben. A Nemzeti színház legközelebb új betanulással, jelenetezéssel és rendezésben felújítja Shakespeare ,Velencei kalmárját. Teljesen új és korhű díszletek és jelmezek kerülnek a reprizhez, melyben Shylockot Ivánfi, a többi főszerepet pedig K. Hegyesi Mari, t). Ligeti Juliska, Paulay Erzsi, Gabányi, Mihályfy, Odry, Pethes, Rózsahegyi, Bakó, Nádai Béla, Hetényi és Hajdú fogják játszani. * (Berliniek a Vígszínházban.) A berlini Deutsches Theater vígszínházi vendégjátékának, amely május 6-án veszi kezdetét, ez lesz a műsora: Május 6-án: A boszuálló Isten (Gott der Rache); május 7-én: A béke ünnepe (Friedensfest); május 8-án: Bunbary; május 9-én: A biztos (Der Commissar) és Angelo; május 10-én: A boszuálló Isten (Gott der Rache); május 11-én: Tavaszi ébredés (Frühlingserwachen) ; május 12-én: Tavaszi ébredés (Frühlingserwachen); május 13-án: A boszuálló Isten (Gott der Rache); május 14-én: A biztos (Der Commissar) és Angelo; május 15-én: A boszuálló Isten (Gott der Rache) A jegyek árusítását a rendes vendégszereplési helyárak mellett holnap, szombaton, kezdik meg. * (Hírek a Magyar színházból.) Jövő kedden kezdi Küry Klára néhány heti szabadságát és ehez képest már csak mindössze öt esti és egy délutáni előadáson játszsza el a Glavari Hannát. Április 30-iki keddi utolsó felléptén a Víg özvegyet megelőzőleg eljátssza a Téli reggelt is, amelyben Ráthonyival együtt nagy tetszésre talált. Május elsejétől kezdve több héten át ismét M. Szoyer Ilonka lesz a Magyar színház vendége a Víg özvegyben. * (Az olasz gyermekopera, búcsúja.) Guerra tanár olasz operatársulata már csak két előadást tart Budapesten. Az előre hirdetett Carmen-előadást, a kis tenorista makacs rekedtsége miatt el kellett hagyni, s így az apró énekesek más operákkal vesznek búcsút a budapesti közönségtől. És pedig szombaton az Alvajárót éneklik, vasárnap pedig, az utolsó estén: Mari, az ezred leánya, kerül szinre. * (Az orsz. m. kir. színművészeti akadémia) szombaton, f. hó 27-én, saját színpadán (Uránia) Újházi Ede tanár Vezetésével gyakorlati előadást tart. Szinre kerül a „Bor", Gárdonyi Géza 3 felvonásos falusi története. A főbb szerepeket Erdélyi Erzsi, Harmon Ilona, Kujalek Lujza, Szegedi Ilona, Baróti József, Czobor Gyula, Gálosi Zoltán, Harsányi Rezső, Vörös Jenő és Zátony Kálmán játszszák. * (A Thália Társaság) az e hó 21-ikéről elmaradt bemutatóját e hó 28-ikán, vasárnap, délután tartja meg. Ez alkalommal először hozza szinre Gerhardt Hauptmann Elga című álomképét. Ezt megelőzőleg bemutatja a társaság, Oscar Met*telnemelj Családi körben című vígjátékát. Az előadás délután fél négy órakor kezdődik. * (A Városligeti színház) vasárnap, április hó 26-án két érdekes előadást tart. Délután fél órakor fél helyázakkal A két pisztoly vagy Sobri lakodalma 4 felvonásos énekes szinmű, és este 7 órakor rendes helyárakkal Egy katona története 4 felvonásos francia dráma kerül szinre. * (Növendékhangverseny.) A Fodor-féle zeneiskola III-ik nyilvános hangversenye (matiné) folyó hó 28-án, vasárnap, délelőtt koll órakor lesz a Royal-szálló díszterméből). A műsoron szerepelnek a Zongora-, hegedű-, gordonka-, ének- és kamarazene tanszak növendékei. * (Színházi élet a vidéken.) A győri színtársulat a minap tartotta Nagyszombatban harmincadik előadását. A közönség a jól szervezett társulattal igen megvan elégedve. A tagok közül, különösen a szubrett-primadonnát, Moly Margitot halmozza el szeretete jeleivel. A Vig özvegy harmadik elitt adása alkalmával parázstüntetést rendeztek számára. Belépője után percekig tartó taps és ováció között két nagy virágkosárral, hat szebbnél-szebb csokorral és öt élővirágfával kedveskedtek a művésznőnek. Pályatársai is meglepték egy gyönyörű virágállványnyal — szeretetök és tiszteletük jeléül. De igen szép eredménynyel működnek a társulat többi tagjai is, nevezetesen: Dénes Ella, Halmay Kornélia, Harmath Zseny, Ragányi Iza, Szervgy Erzsi, Pálfi Mariska, Szalófőy, Várady, Sik R., Radó, Szalay, Szánthó és Beczkei. A fő érdem természetesen Mezei Béla igazgatót, aki pénzt és fáradtságot nem kímélve igyekzik a legkényesebb igényeket is kielégíteni. A társulat a közönség tetszését annyira megnyerte, hogy közkívánatra szeptember 1-től újra vendégszerepelnie kell Nagyszombatban. * (Új színház Szombathelyen.) Szombathely város tanácsa és pénzügyi bizottsága csütörtökön foglalkozott a Szombathelyen építendő új kőszínház ügyével. Mindkét ülésen egybehangzóan azt hátdítaták el, hogy a kedden tartandó közgyűlésnek ajánlani fogják az új színház megépítését és pedig 300.000 korona költségen belül, körülbelül ezerkétszáz személy befogadására. A kivitelhez szükséges tervek és költségvetések elkészítésével egy budapesti műépítészt bíztak meg. * (Műsorbajok a bécsi udv. operaházban.) Addig szeszélyeskedett a kiszámítathatlan Mahler művészeivel, míg végül most ugyancsak meggyűlt velük a baja. A Sok ezidei repertoir-zavart most újabban veszedelmes tenoristaválság fokozta, melynek egyes fázisai a következők: Slezák betegsége miatt kénytelen volt szabadságot kérni és el is utazott Bécsből. Brozel Fülöp, akinek vendégszereplése Canio szerepében teljes kudarccal járt, felmondta a vasárnapi előadást, úgy, hogy az Othello előadását jövő hétre kellett halasztani. Schmeder mér napokkal ezelőtt engedélyt nyert, hogy a frankfurti operában egy estén vendégszerepelhessen. A többi tenoristák lemondása következtében azonban Mahler most nem akarta elengedni Schmedest, hogy szerződéses kötelezettségének Frankfurtban eleget tegyen. Schmedes erre kijelentette, hogy inkább megválik a bécsi operától s a Próféta kitűzött előadásán való közreműködését is megtagadta. Schrötter már elszerződött Berlinbe és így a híres bécsi Operában most a legnagyobb tenoristaválság dühöng. Megyék és városok. Máramaros vármegye törvényhatósága pénteken tartotta báró Perényi Zsigmond főispán elnöklete alatt tavaszi közgyűlését. A közgyűlés Kökényesdy Mihály orsz. képviselő és több mint 50 bizottsági tag indítványára az egész kormányhoz üdvözlő felirat intézését határozta el, ezenkívül a közgyűlésből gróf Apponyi Albert kultuszminiszternek a magyar népoktatási törvényjavaslatnak az országgyűléshez történt benyújtása alkalmából őszinte köszönetét és háláját fejezte ki, biztosítván öt odaadó támogatásáról. A Máramarosszigeten létesítendő kulturpalota céljaira 7000 koronás alapot engedtek át és a husztdolnai vasút kiépítésére 100.000 koronát szavaztak meg. Nyegre László orsz. képviselő indítványára a vármegyei közkórház és elmegyógyintézet orvosi személyzetének fizetését felemelték. A közgyűlés végül elfogadott több szabályrendeletet. Torontál megye Botka Béla főispán elnöklésével folytatta és befejezte rendkívüli közgyűlését. Elhatározták, hogy a pénzügyi és kereskedelmi minisztereket küldöttségileg kérik fel arra, hogy a torontáli hétvasutaknak az útalap birtokában levő részvényeiből vegyenek át annyit, hogy az útépítést kibővíthessék. Mulatságok. Jótékonycélú cabaret-estély. A József főherceg Szanatórium Egyesület diósgyőr-gyártelepi bizottsága április hó 28-án (vasárnap) a diósgyőri magyar kir. vas- és acélgyár munkás-étkező helyiségében tánccal egybekötött jótékonycélú Cabavetestélyt rendez.