Pesti Hírlap, 1907. április (29. évfolyam, 79-103. szám)

1907-04-27 / 101. szám

A RESTI HIREAB 1907. április 27., szombat. Színház és zene. Salome a­­ Király színház­ban. Többször foglalkoztunk már e helyen a Salome, S­rauss Richard szörnyszülött dalműve budapesti előadásának ügyével. Kifejtettük és indokoltuk, hogy e mű előadását nálunk miért helytelenítjük művészeti, etnikai és társadalom-erkölcsi szem­pontokból. Érveléseinknek eddig pozitív eredménye is volt: a m. kir. operaház vezetősége, mely eredeti­leg 1906. december hó 5-ikén akarta bemutatni Strauss művét Krummer Terézzel, Anthessel és Takácscsal, magyar nyelven — előbb elhalasztotta, majd végleg elejtette a mű előadásának tervét. Azt hittük, hogy ezzel elintéződött ez az ügy,­­ többé szó sem lesz a Ral­nie budapesti előadásáról. Azért nem is adtunk hitelt eddig holmi mende­mondának és hí­resztelésnek , egy idő óta ugyanis azt beszélték mű­vészkörökben, hogy a Salome mégis színre kerül ná­lunk, és pedig német nyelven, sőt —­ ami a legval­ó­­szinőtlenebbnek tetszett — a Király-színházban! A Király-színházban, melynek igazgatója annak ide­jén erélyesen állást foglalt a német színészek víg­­színházi szereplése ellen és azóta is büszkén hirdeti, hogy az ő színháziban, az ő színpadjáról nem hang­zik el soha német szó. Ezért nem hittük, nem is hi­hettük e hit valódiságát. Ma azonban kézhez vet­tük a Király-színház hivatalos kommünikéjét, mely mindenben megerősíti az említett kósza hírt; a Strauss Richard dalműve csakugyan szinre kerül a Király-színházban, német nyelven, május havában, Lawe breslaui színigazgató társulatának előadá­sában ! Nem hagyhatjuk szó nélkül ezt a bejelentést. Annak idején tiltakoztunk az ellen, hogy a Salome országunk egyetlen dalszínházában szinre kerüljön és tiltakozásunk eredménynyel járt. Most nem re­mélhetünk hasonló, kedvező eredményt; a Király­­színház elvégre magánszínház, annak igazgatóját — a policiális rendszabályokon kívül — nem kötelezi sem művészeti, sem hazafias, sem másféle szempont, még a jó ízlést is alárendelheti pénzügyi érdekeinek. Azt adhat színházában, amit akar; nem kell tö­rődnie mások véleményével és egyéni nézeteivel, sa­ját magát tekintheti egyedül illetékes közvélemény­nek. Szubvenciót nem kap, jó tanácsokkal és aesthe­­tikai nézetekkel pedig nem lehet­­ gázsit fizetni el­sején. Ezért jogos önérdekből olyannal is próbálhat szerencsét, amitől máskülönben, művészeti vagy más szempontból idegenkedne. Csak így magyaráz­ható az, hogy Beöthy László most előadatja a Já­nos vitéz színpadán német nyelven a Balomét, mely­ről lapjaink is — de különösen a Budapesti Hírlap 1906. május 20-iki számában, a Pesti Hírlap pedig 1906. május 19-iki számában —­ olyan lesújtólag nyi­latkoztak. Az ilyen merész, sőt vakmerő kísérletek­­től remélhető kedvező pénzügyi eredmény lehet néha egyedül üdvözítő szempont egy leleményes üzlet­ember felfogásában, de még annál sem némíthatja el a következő, súlyos, szinte vádszerű kifogásokat és ellenvetéseket: 1. A Strauss Richard Salornéjának előadása nálunk egyaránt kárhoztatandó művészeti, etnikai, társadalom-erkölcsi és vallásossági szempontokból. Művészeti szempontból, mert egy tudós zenészelme beteges aberrációja, mely valósággal megfertőzi a jó ízlést és fejlődő zeneirodalmunkra, főleg fiatal és külső befolyások iránt annyira fogékony zene­szerzőinkre (extravaganciájával, szertelenségével, művészi torzképeivel, halucinációszerű rémes hang­szerelési hatás­ tobzódásával stb.) csak fölötte káros és depraváló hatást gyakorolhat. Etnikai és társada­lom-erkölcsi szempontból, mert ez a mű a Kraft- Ebing híres psychopathic sexuálisának méltó zenei pendant­ja, scenikai keretbe foglalja és palam et publiee szemlélteti a fajtalanságot, perverzitást, a vérfertőzettől a nekrophiliáig­ a szadizmus minden árnyalatát. /S vallásis­ág szempontjából: mert ez a cinikus mű nemcsak hogy egyaránt sérti a kersztény és a zsidó ember vallásos érzését, de­ még a felvilágoso­dott ,­­a szabadon gondolkodó, az a ti 10­ista vagy pantheista „világnézetét“ is, mely ezeknél a vallásos érzést pótolja.­­ 2. A mű német előadása országunk egyik leg­­magyarabb színházában ugyancsak nem járja; abban a színházban, mely eddig a tulipán jegyében szol­gálta a magyar művészetet, a magyar dalt terjeszt­vén Blaha Lujza, Küry Klára és Fedák Sári ajkáról. Most májusban, mikor a kezdettől fogva Inkább nemzetközi jellegű Vígszínházban is berlini német színészek fognak játszani, mikor a Népszínházban szünetelnek az előadások és a Magyar színház egy bécsi operette kizárólagos kultuszának és — most májusban, a lóversenyek folytán remélhető nagy­mérvű idegenforgalmunk és az arisztokrácia i­t­­időzésének idején, mikor nálunk is tetőpontjára ér a szezon — még a színm­agyar játéksain, a Király­­színház is megnyitja kapuját a német múzsának, és a Kukorica János színpadán németül fognak Theat­­rumot játszani breslaui színészek! Tempora nuitantur et nos matanmr in illis. * (Az operaházban) holnap, szombaton, a Hugonották dalmű kerül előadásra, Marcell szerepé­ben Rossi Giu­lio Vendégfel­lépésével. Vezénylő kar­mester Kerner István. (Évi bérlet 71. sz. Havi bér­let 17. sz.) — Tatjána, Lekér Ferenc dalműve, va­sárnap kerül színre uj belanulásban. A dalmű az operaházban került szinre először 1899. március 2- án. Akkor Kttbuska volt a címe. A szerző utóbb át­dolgozta művét s címét is megváltoztatta Tatjánára. A vasárnapi repriz főszereplői ugyancsak azok, akik annak idején a Kukuskában­ felléptek. Az előadást rendkívüli bérl­etszünetben (VIII. sz.) tartják meg. * (Hírek a Nemzeti színházból.) Holnap, szombatom, Wilde Oszkár „Egy eszményi férj“ c. színműve kerül színre. Vasárnap délutánra a Ro­senkranz és Güldenstern, estére pedig a Nászinduló van kitűzve, mindkettő a rendes szereposztásban. Hétfőn az Ember t­ragédiáját adják elő. Beregivel, K. Hegyesi Marival és Gyenessel a három fősze­repben. A Nemzeti színház legközelebb új betanu­lással, jelenetezéssel és rendezésben felújítja Shakespeare ,Velencei kalmárját. Teljesen új és korhű díszletek és jelmezek kerülnek a reprizhez, melyben Shylockot Ivánfi, a többi főszerepet pedig K. Hegy­esi Mari, t). Ligeti Juliska, Paulay Erzsi, Gabányi, Mihályfy, Odry, Pethes, Rózsahegyi, Bakó, Nádai Béla, Hetényi és Hajdú fogják ját­szani. * (Berliniek a Vígszínházban.) A berlini Deutsches Theater vígszínházi vendégjátékának, a­mely május 6-án veszi kezdetét, ez lesz a műsora: Május 6-án: A boszuálló Isten (Gott der Rache); május 7-én: A béke ünnepe (Friedensfest); május 8-án: Bunbary; május 9-én: A biztos (Der Commis­sar) és Angelo; május 10-én: A boszuálló Isten (Gott der Rache); május 11-én: Tavaszi ébredés (Früh­lingserwachen) ; május 12-én: Tavaszi ébredés (Früh­lingserwachen); május 13-án: A boszuálló Isten (Gott der Rache); május 14-én: A biztos (Der Com­­missar) és Angelo; május 15-én: A boszuálló Isten (Gott der Rache­) A jegyek árusítását a rendes ven­dégszereplési helyárak mellett holnap, szombaton, kez­dik meg. * (Hírek a Magyar színházból.) Jövő kedden kezdi Küry Klára néhány heti szabadságát és ehez képest már csak mindössze öt esti és egy délutáni előadáson játszsza el a Glavari Hannát. Április 30-iki keddi utolsó felléptén a Víg özvegyet meg­előzőleg eljáts­sza a Téli reggelt is, amelyben Ráthonyival együtt nagy tetszésre talált. Május elsejétől kezdve több héten át ismét M. Szoyer Ilo­nka lesz a Magyar színház vendége a Víg öz­vegyben. * (Az olasz gyermek­opera, búcsúja.) Guerra tanár olasz operatársulata már csak két előadást tart Budapesten. Az előre hirdetett Carmen-elő­­adást, a kis tenorista makacs rekedtsége miatt el kellett hagyni, s így az apró énekesek más operák­kal vesznek búcsút a budapesti közönségtől. És pe­dig szombaton az Alvajárót éneklik, vasárnap pe­dig, az utolsó estén: Mari, az ezred leánya, kerül szinre. * (Az orsz. m­. kir. színművészeti akadémia) szombaton, f. hó 27-én, saját színpadán (Uránia) Újházi Ede tanár Vezetésével gyakorlati előadást tart. Szinre kerül a „Bor", Gárdonyi Géza 3 felvo­­násos falusi története. A főbb szerepeket Erdélyi Erzsi, Harmon Ilona, Kujalek Lujza, Szegedi Ilona, Baróti József, Czobor Gyula, Gálosi Zoltán, Har­­sányi Rezső, Vörös Jenő és Zátony Kálmán játszszák. * (A Thália Társaság) az e hó 21-ikéről el­maradt bemutatóját e hó 28-ikán, vasárnap, dél­u­tán tartja meg. Ez alkalommal először hozza szinre Gerhardt Hauptmann Elga című álomképét. Ezt megelőzőleg bemutatja a társaság, Oscar Met*­telnemelj Családi körben című vígjátékát. Az elő­adás délután fél négy órakor kezdődik. * (A Városligeti színház) vasárnap, április hó 26-án két érdekes előadást tart. Délután fél­­ órakor fél helyázakkal A két pisztoly vagy Sobri lakodalma 4 felvonásos énekes szinmű, és este 7 óra­kor rendes helyárakkal Egy katona története 4 fel­vonásos francia dráma kerül szinre. * (Növendékhangverseny.) A Fodor-féle ze­neiskola III-ik nyilvános hangversenye (matiné) folyó hó 28-án, vasárnap, délelőtt k­oll órakor lesz a Royal-szálló díszterméből). A műsoron szerepel­nek a Zongora-, hegedű-, gordonka-, ének- és ka­marazene tanszak növendékei. * (Színházi élet a vidéken.) A győri színtár­sulat a minap tartotta Nagyszombatban harminca­dik előadását. A közönség a jól szervezett társulat­tal igen megvan elégedve. A tagok közül, különösen a szubrett-primadonnát, Moly Margitot halmozza el szeretete jeleivel. A Vig özvegy harmadik elitt adása alkalmával parázstüntetést rendeztek számára. Belépője után percekig tartó taps és ováció között két nagy virágkosárral, hat szebbnél-szebb csokor­ral és öt élővirágfával kedveskedtek a művésznőnek. Pályatársai is meglepték egy gyönyörű virág­áll­­ványnyal — szeretetök és tiszteletük jeléül. De igen szép eredménynyel működnek a társulat többi tag­jai is, nevezetesen: Dénes Ella, Halmay Kornélia, Harmath Zseny, Ragányi Iza, Szervgy Erzsi, Pálfi Mariska, Szalófőy, Várady, Sik R., Radó, Szalay, Szánthó és Beczkei. A fő érdem természetesen Me­zei Béla igazgatót, aki pénzt és fáradtságot nem kí­mélve igyekzik a legkényesebb igényeket is kielégí­teni. A társulat a közönség tetszését annyira meg­nyerte, hogy közkívánatra szeptember 1-től újra ven­dégszerepelnie kell Nagyszombatban. * (Új színház Szombathelyen.) Szombathely város tanácsa és pénzügyi bizottsága csütörtökön foglalkozott a Szombathelyen építendő új kőszínház ügyével. Mindkét ülésen egybehangzóan azt hát­d­­ítaták el, hogy a kedden tartandó közgyűlésnek ajánlani fogják­ az új színház megépítését és pe­dig 300.000 korona költségen belül, körülbelül ezerkétszáz személy befogadására. A kivitelhez szükséges tervek és költségvetések elkészítésével egy budapesti műépítészt bíztak meg. * (Mű­sorbajok a bécsi udv. operaházban.) Addig szeszélyeskedett a kiszámítathatlan Mahler művészeivel, míg végül most ugyancsak meggyűlt velük a baja. A Sok ezidei repertoir-zavart most újabban veszedelmes tenoristaválság fokozta, mely­nek egyes fázisai a következők: Slezák betegsége miatt kénytelen volt szabadságot kérni és el is uta­zott Bécsből. Brozel Fülöp, akinek vendégszerep­lése Canio szerepében teljes kudarccal járt, fel­­mondta a vasárnapi előadást, úgy, hogy az Othello előadását jövő hétre kellett halasztani. Schmeder mér napokkal ezelőtt engedélyt nyert, hogy a frankfurti operában egy estén vendégszerepelhes­sen. A többi tenoristák lemondása következtében azonban Mahler most nem akarta elengedni Schme­­dest, hogy szerződéses kötelezettségének Frank­furtban eleget tegyen. Schmedes erre kijelentette, hogy inkább megválik a bécsi operától s a Próféta kitűzött előadásán való közreműködését is megta­gadta. Schrötter már elszerződött Berlinbe és így a híres bécsi Operában most a legnagyobb tenorista­válság dühöng. Megyék és városok. Máram­aros vármegye törvényhatósága pén­teken tartotta báró Perényi Zsigmond főispán elnök­lete alatt tavaszi közgyűlését. A közgyűlés Kökényes­­dy Mihály orsz. képviselő és több mint 50 bizottsági tag indítványára az egész kormányhoz üdvözlő fel­irat intézését határozta el, ezenkívül a közgyűlésből gróf Apponyi Albert kultuszminiszternek a magyar népoktatási törvényjavaslatnak az országgyűléshez történt benyújtása alkalmából őszinte köszönetét és háláját fejezte ki, biztosítván öt odaadó támogatásá­ról. A Máramarosszigeten létesítendő kultur­palota céljaira­ 7000 koronás alapot engedtek át és a huszt­­dolnai vasút kiépítésére 100.000 koronát szavaztak meg. Nyegre László orsz. képviselő indítványára a vármegyei közkórház és elmegyógyintézet orvosi sze­mélyzetének fizetését felemelték. A közgyűlés végül elfogadott több szabályrendeletet. Torontál megye Botka Béla főispán elnöklé­sével folytatta és befejezte rendkívüli közgyűlé­sét. Elhatározták, hogy a pénzügyi és kereskedelmi minisztereket küldöttségileg kérik fel arra, hogy a torontáli h­­ét­vasutaknak az útalap birtokában levő részvényeiből vegyenek át annyit, hogy az útépítést kibővíthessék. Mulatságok. Jótékonycélú cabaret-estély. A József főher­ceg Szanatórium Egyesület diósgyőr-gyártelepi bi­zottsága április hó 28-án (vasárnap) a diósgyőri magyar kir. vas- és acélgyár munkás-étkező helyisé­gében tánccal egybekötött jótékonycélú Cabavet­­estélyt rendez.

Next