Pesti Hírlap, 1907. június (29. évfolyam, 130-155. szám)

1907-06-30 / 155. szám

1907. június 30., vasárnap. PESTI HÍRLAP, 15 ért nagy érdekességet kölcsönöz a tervezett kon­gresszusnak és kiállításnak az, hogy a modern hűtő­­iparral és annak jelentőségéről teljes áttekintést fog nyújtani. A kongresszus és kiállítás rendezésére a párizsi érdekeltek köréből bizottság alakult, mely a kongresszus általános programútját már megállapí­totta. E szerint a kongresszus 6 osztályban fog mű­ködni és pedig az I. osztály d'Arsonval hírneves tu­dós elnöklésével az alacsony hőm­érsékekkel és azok általános hatásával fog foglalkozni; a II. osztály a hidegség mesterséges eőállítására szolgáló eszkö­zöket öleli föl; a III. osztály Gautier vegyész elnök­lete mellett a hidegnek az élelmezésnél való felhasz­nálását tárgyalja; a IV. osztály a hidegnek az egyéb iparokban való értékesítésével foglalkozik; az V. osz­tály a hidegnek a kereskedelemben és a szállításnál való alkalmazását ismerteti, míg végül a VI. osz­tály a hűtő­iparra vonatkozó törvényhozási intéz­kedéseket veszi tárgyalási alapul. * A kassai sódar kivitele. A kassai iparka­mara akciót indított a kassai sódarnak Francia­­országba való tömeges­­ kivitele érdekében."A ka­mara ebben az ügyben feliratot intézett a keres­kedelmi miniszterhez, egyben kérte azt is, hogy a kivitel megkönnyítése végett, a vasúti viteldíjnál mérsékelt szállítást engedélyezzen. * A vaskereskedelem élénkülése. Hosszabb ideig jelentékeny stagnációt lehetett észlelni, mint arról meg is emlékeztünk, a detail vaskeres­kedelemben. A helyzet most lényegesen kedvezőbb­re fordult, s az összes árucikkekben, de különösen rudvasban, sodronyszegben, lemezben, vasgerendá­ban­ jelentékeny kereslet mutatkozik és a vasmű­vek megrendelési állománya jóval megnagyobbo­dott. Valamelyes gyengülés csak a szorosan vett gazdasági eszközökben, mint tengelyek, lapátok, ekék, villákban stb. észlelhető, de azért ezen cik­kekben is kielégítő a forgalom. Közlekedés. * Előmunkálati engedély. A kereskedelem­ügyi miniszter Tóth Ödön szekszárdi és dr Tóth István budapesti ügyvédeknek a fehér- és tolna­­vármegyei h. é. vasutak Paks állomásától Szek­­szárdon át Kakasd, Zomba, Kisdorog, Teve­­vá­vod, Hácsi, Lengyel, Mekényes, Nagyhajmás és Mágoc irányában a magyar királyi államvasutak Újdombóvár állomásáig és folytatólag, Nak, Szili, Igar, Kisbár, Karád, Csepely, Szólád és Szárszó érintésével a­ cs. kir. szab. déli vaspályatársaság a Balatonföldvár­­állomásáig vezetendő szabványos­­nyomtávú gőzüzemű helyi érdekű vasútvonalra kiadott előmunkálati engedély érvényét egy év tartamára­­meghosszabbította. * A budapest—newyorki levélzárlatok. A kereskedelmi körök tájékoztatására a posta és táviró vezérigazgatóság július havi budapest— newyorki levélzárlatokat a következőkben teszi közzé: július 1, 8, 15, 22, 29 este 10 óra 30 p. Wien—Ostende—London—Queenstown-on át; 2, 1 9, 23, 30 este 10 óra 30 p. Wien­—Tet­sehen—Dres­den—­Cuxhaven-en át; 3, 4, 10, 18, 24, 26, 31-én este 10 óra 30 p.; 1, 15, 16, 17, 18, 22, 29-én d. u. 2 óra 10 p. Wien—Salzburg—Avricourt—Párizs *—Cherbourgon át; 5, 6, 7, 8, 11-én d. u. 2 óra 10 p. Wien­—Köln—Ostende—London—Queens­­townon át; 12, 13, 14, 19, 20, 21, 26, 27, 28-án­­d. u. 2 óra 10 p. Wien—Oderberg­—Breslau— Brennerhaven-en át. * A vágsellye—n­rgyedi h. é. vasút közigaz­gatási bejárását f. hó 18 és 19-én tartották meg. A vonal az állami vasutak budapest—marcheggi Ivónál­, Vágsellye állomásának Pozsony felőli vé­géből ágazik ki és délkeleti irányban haladva, köz­ben Vágsellye, Deáki, Pered, Zsigárd, Farkasd és Negyed községeket érintve, a Vág mellett fekvő Negyed községnél létesítendő állomásnál ér véget.­­A vonalnak, mely 21,2 km. hosszú, a Vágvölgyben fekvő felsorolt, jómódú és népes községekre nézve nagy közgazdasági és kulturális jelentősége van. Hivatva volna a vidék magas fokon álló­­mezőgaz­daságát, zöldségtermelését, kertészetét, burgonya­­és répatermelését, valamint állattenyésztését fej­leszteni és a termékek jobb értékesítését előmoz­dítani. A vasút kiépítése iránt élénk érdeklődés mutatkozik, mely remélni engedi, hogy az nemso­kára a megvalósuláshoz jut. Az előmunkálati en­gedélyes: Pallós Ármin budapesti építő-vállal­­kozó. * Az Adria tengerhajózási részvénytársaság gőzösei közül szerdán Arad Rio de Janeiroból, pán­itokon Jókai Antwerpenből Fiuméba, Zichy Fiu­méból Tunisba és Bordeauxba, Árpád Fiuméból Marseilleba és Spanyolországba indult. Iparügyek. * A munkásbiztositási hivatal életbeléptetése. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter szombaton rendeletet bocsátott ki, melylyel munkásbiztositásról szóló 1907. évi XIX. t.-c. rendelkezései értelmében a munkásbizt. hivatalt ez évi jul. l-től életbeléptét! Ezen intézkedés a magyar szociálpolitikának korsza­kos alkotását adja át rendeltetésének, s hiszszük, hogy az be is fogja váltani a működéséhez fűzött nagy reményeket. A törvény életbeléptetésének je­lentőségéről lapunk más helyén szólunk, itt csupán a rendeletet közöljük, amely így hangzik: Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak beteg­ség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. t.-c., mely a törvény 205. §-ában foglalt rendelkezés szerint folyó évi július hó 1-én lép élet­be, 168. §-ában állami munk­ásbiztosítási hivatalt létesít. Az idézett törvénycikk a kihágási ügyekben való harmadfokú bíráskodáson és a törvényben kü­lön meghatározott végrehajtási intézkedéseken kívül a munkásbiztosító pénztárak felügyeletével és ellen­őrzésével, valamint a munkásbiztosítási ügy köz­ponti vezetésével járó mindazt a teendőt, melyet az 1891 : XIV. t.-c. alapján a betegség esetére való biztosítást illetőleg eddig a kereskedelemügyi mi­niszter gyakorolt, úgyszintén a betegség és baleset esetére való biztosításból folyó segélyezési és kárta­lanítási vitás kérdésekben másod- és végső fokban való, végérvényes bíráskodást a nevezett hivatal ha­táskörébe utalja. Tekintettel arra, hogy a hivatal hatásköre a törvény hatálybalépésével egyidejűleg kezdődik, az annak szervezésével járó munkálatokat a törvény, 207. §-ának 1-ső bekezdése alapján foga­natosítottam és ezek alapján a m. kir. állami mun­­­­kásbiztositási hivatalt folyó évi ,julius hó 1 -ével élet­beléptetem.. Erről a törvényhatóságok tudomásulvé­tel, alárendelt hatóságaival és hivatalaival, úgyszin­tén a területén az 1891 : XIV. t.-c. alapján működő betegsegélyző-pénztárakkal való közlés és a szokásos módon való közhírrététel végett azzal értesítem, hogy az említett időponttól kezdve a kihágási ügye­ken kívül a munkásoknak betegség, vagy baleset ese­tére való biztosításra vonatkozó, mindazok az ügyek­, melyek eddig a vezetésem alatt álló minisztérium hatáskörébe tartoztak, a m. kir. állami munkásbiz­tosítási hivatalhoz (Budapest, V., Akadémia­ utca 1.) lesznek felterjesztendők. Végül, tekintettel az 1907 : XIX. t.-c. 195. §-ára, az állami munkásbiz­tosítási hivatalnak törvényben való hathatós támo­gatását a törvényhatóságnak külön és melegen fi­gyelmébe ajánlom. Budapest, július hó 26-án. Kos­suth, s. k. * A szegedi kamara ülése. A szegedi kereske­delmi és iparkamara pénteken tartotta meg az e havi teljes ülését Szarv­ady Lajos elnöklete alatt, aki az ülést megnyitván, az elnöki jelentések során a kamara előző felterjesztésére érkezett több mi­niszteri leiratot terjesztett elő. Perjéssy László tit­kár ezután a titkári jelentéseket terjesztette­ elő. Az indítványok során elhatározta a kamara, hogy fel­ír a Szerbiával való gazdasági viszonyunk rendezé­sének sürgetése érdekében. Felterjesztést határozott még el a kamara a végből is, hogy a postaforgalom­ban a bélyegilletéken tul 60, illetőleg utánvételek­nél 72 fillér portót is magában foglaló bélyeglenyo­­matú szállítólevelek hozassanak forgalom­ba. A tisz­tességtelen versenyről szóló törvénytervezet ügyé­ben a kamara feliratilag is tett részletes észrevéte­leket és ezeket a teljes ülés helyeslően vette tudo­másul. A kereskedelmi miniszter véleményt kíván azon felmerült terv dolgában, hogy a gabonaszállí­­tásnál a 100 kg­-os zsákok használata munkásvédel­mi szempontból eltiltható volna-e? A kamara ily rendelkezés ellen van, mert a belforgalomban ilye­nek nincsenek használatban, a kivitelnél pedig kö­tik a kereskedelmet külföldi szokások. * A francia sütőiparosok köszönete. A fran­cia pékek, akik több napig Budapesten tartózkodtak, ahol a nemzetközi sütő-, cukrász- és rokonipari kiállí­tást tekintették meg, meleghangú búcsúzó levelet intéztek a kiállítás igazgatóságához, melyet elnökük, Dubuissen, lapunknak is megküldött. A levélben nagy elismeréssel nyilatkoznak arról a fogadtatás­ról, amelyben a rendezőség élén Gelléri Mór kir. tanácsossal, részesítette őket, továbbá nagy méltány­lással emlékeznek meg Sasvári Árminról, a Keres­kedelmi Múzeum aligazgatójáról is, aki a tolmács szerepét töltötte be a látogatás alkalmával. Kifeje­zik végül köszönetüket vicomte de Fontenay főkon­zulnak, Gerbeaud-nak­ és François-nak. Végül ki­fejezik abbeli reményüket, hogy Párizsban viszonoz­hatják a magyarok vendégszeretetét. Vásárok. * Bertésvásári jelentés a ferencvárosi zárt vásárról június 27. I. Vásári forgalom : Előző napról eladatlan állomány 611 darab sertés, 9 darab süldő­­— drb malac. Előző napról pótfelhajtás 169 drb sertés, — drb süldő — drb malac. Mai nap felhajtás 1023 drb sertés, — drb süldő, — malac. Összesen 1803 drb sertés, 9 drb süldő, db malac. Eladatott 998 drb sertés, 8 darab süldő, —• drb malac. Eladatlanul vissza­maradt 815 drb sertés, 1 drb süldő* — drb malac. IT. Vásári ár jegyzés :(Az árak kg.-ként fillérekben értendők). Zsirsertés öreg I. r. 350 kg.-on felül 107----, II. r. 280 kg.-tól 350 kg.-ig 100—106, kantott--------, fiatal nehéz 300 kg. felül--------, könnyű 220 kg-ig --------, süldő--------, malac —7——. N­us sertés könnyű 140 kg-tól 300 kg-ig —, süldő belföldi--------, külföldi 96—110. malac 40 kg-ig—.Mind élősúly serinti ár minden levonás nélkül. —Zsirsertés öreg I. rendű 350 kg. felül —, II. r. 280—350 kg.-ig 126, fiatal nehéz 300 kg.-on felül 128—136, közép 220—300 kg.-ig 128— 139, könnyű 220 kg.-ig 128—136, Hússertés nehéz 300 kg.-on felül —, könnyű 140 kg.-tól 300 kg.dg belföldi ------- —, süldő külföldi ----—-,’ malac 40 kg.-ig-----. Vásár lanyha, az árak 2—4 fillérre­ hanyatlottak. Rovatvezető: Maróczy Géza. 803. számú játszma. Játszották az ostendei nemzetközi nagymes­ter versenyen, 1907. május 26-án. Világos: Sötét: Schlechter. /« Csiszorin, 1. e2—e4 e7—e5 2. Hg1—f3 Hb8—c6 3. Fn­—b5 a7—a6 4. Fb5—a4­­ Hg8 f6 5. elsáncol Ff 8—e7 6. Bff—e1 b7—b5 7. Fa4—b3 d7—d6 8. c2—c3 elsáncol 9. h2 —h3 • • '»■ Hc6—b4 Bc8—d7 A szöveglépés nem szükséges s helyesebbnek tartjuk azonnal­­előrelépni a vezérgyaloggal 9. . . . Hc6—a5 10. Fb3—c2 c7­—c5 11. d2—7d4 .Vd8—c7 13. Fel—03 g1 ... Az elmélet­ szerint a futó legjobban áll az ere­deti helyén, fölösleges tehát azzal fejlődni, mielőtt a vezérhuszárt nem fejlesztettük. 12. Hbl—d2 fi—g3 stb. tartós rohamot biztosítana. 12. . . . c5xd4 Természetesebb volt a tábla szélén rosszul álló vezérhuszár értékesítésére törekedni . Ha5—d­­d­ folytatni. . .. 13. c3xd4 Csigorin hibás után haladt, a huszár még min­dig előnyösebben mehetett er­re. 14. Hbl—b32' 15. Fc2—bl 16. H12—fi . ... Egyszerűbb volt a b4-en álló huszárt támadni a bástyagyaloggal , ezáltal a vezérgyalogos­ későbbi előrenyomulásának elejét venni. ... 16. . . . Bf8—c8 Jobb volt Ba8—c8, sötét bástyaállása nem va­lami természetszerű fejlődésre mutat. Védekezés Bb4—c2 ellen, amire Be1—dl kö­vetkeznék. 17. . . . ..46—d6 18. Hf1—g3 e5xd4 19. Fe3xd4 d5xc4? Elnézést, ami egy gyalogba kerül s azonkívül a védelem nélkül maradó sötét királyállás ellen a döntő támadást is lehetővé teszi. Hf6Xe4 Volt a helyén. b. 20. Fd4xf6! Fe7xf6 21. Hg3xe4 Ff6—e7 22. He4—g5 IJb4—c6 23. FblxhTf Kg­8—f8 24. Bal—dl BcS—dS 25. Hg5xf7 . „ Schlechter , a befejezést igen erélyesen játszsza, sötét menthetetlenül veszve van. 25. . . . FdT—£5 A huszár ütésére 26.­­Vd2—def következik. 26. Hf7xd, Ba8xd8 27. Vd2xd8f , Hc6xd8 28. Fh7xf5 Vc7—b6 29. Hf3—e6 Kf8—g8 30. He5—d7 Vb6—h6 81. Befxe7 • Vh6—g5 32. Hd7—f6f, Botét föladta. Sakkhirek. — Ostendében befejezést nyert a mesterverseny­ is. A végeredmény majdnem szóról-szóra azt adja tudtára a sakkvilágnak, amit­­ a Verseny kezdete előtt megmondottunk. Az első és második helyre közösen értek be favorit játszóink:­­Bernstein és Rubinstein. Mindkettő nagytehetségű játékos, a­kik minden egyes versenyen mint számottevő erők szerepelnek s kiket majdnem mindig ott fogunk találni az elsők között. Melyik közülük a£ erősebb, azt bajos volna eldönteni, s úgy látszik, ők maguk is szívesebben vették azt, hogy mindkettőjüket jo­gosították jövőben a nagymesterversenyben részt­­vehetni. Helytelenül járt el a comité ez esetben, mert elfeledte tekintetbe venni azt, hogy Bern­stein nem játszott a visszalépett Jákobbal s igy inkább Rubinstein volt az, aki az elsőséget meg­érdemelte, tehát igazságosabb lett volna egy dön­tő mérkőzést rendezni a két első között, hogy Bernstein bebizonyíthassa klasszisát. Ez már csak azért is szükséges lett volna, hogy a fél ponttal mögöttük álló Mieses sajgó sebére némi balzsamot csepegtessen Bernstein esetleges győzelme, mert tudjuk, hogy Mieses épen Jakob ellen is vesztett egy játékot, ami őt az első díjtól elütötte. A győz­tesek játékmodora eltérő egymástól. Bernstein nagy elméleti tudásra támaszkodik, otthonos a theoria útvesztőjében s ritkán fordul elő az az eset, hogy a megnyitásban hátrányosabb helyzetbe kerüljön. Játéka egyszerű, sima menetű lebonyolítást célzó,, parányi pozitív előnyre törek­vő. Nem köti magát egy kombinációhoz, de kihasz- Ha 5­-c6 -!

Next