Pesti Hírlap, 1907. szeptember (29. évfolyam, 208-232. szám)

1907-09-21 / 225. szám

1907. szeptember 21., szombat. PESTI HÍRLAP A bányai ág. hitv. ev. egyházkerület közgyűlése. A bányai ev. egyházkerület pénteken délelőtt folytatta tárgyalásait. Zsilinszky Mihály elnök megnyitván az ülést Abaffy Miklós, a horvát-szlavon egyházmegye esperese, bejelenti, hogy a belgrádi ev. egyházközség új lelkészét az egyházközség felkérésére és a szerb kormány engedélyével felszentelte. Mivel e tényke­dése fontos elvi jelentőségű határozat hozatalára érdemes, előadja s kifejti, hogy erre az Augustana Confessio, valamint a smalkaldi cikkek alapján, mint akár más lelkésznek is, joga volt. A belgrádi ev. egyház ugyanis teljesen különálló s egyedüli ev. egyházközség Szerbiában és semmilyen egyházi szervezethez idáig nem tartozik. A több oldalról ,előzőleg felhangzott tiltakozás folytán kifejti, hogy "sőt a teljes jóhiszeműség vezérelte s igy kéri emlí­tett ténykedését utólagos jóváhagyással ellátni, il­letve a napirendről levenni. Scholtz Gusztáv püspök állt fel ezután s több rendbeli enyhítő körülmény dacára törvénytelensé­get lát az esperes eljárásában. Tekintettel azonban az esperes jóhiszeműségére, kéri szintén a felszen­­­­telés utólagos jóváhagyását. Dr Szelényi Aladár csatlakozik a püspök in­dítványához. Haviár Dániel kétségbe vonja az egyházi és jogi hatályát az utólagos jóváhagyásnak és a belgrádi lelkésznek a püspök által való új felszen­telését javasolja. Veress József Haviár indítványához csatla­kozva, az ügyet az egyházegyetem útján kéri elin­­­­téztetni. Dr Zsigmondy Jenő feleslegesnek tartja az egész vitát, mert Abaffy Miklós a felszentelést a szerb kormány jóváhagyásával és külföldön vé­gezte. Ha Magyarországon esett volna meg a dolog, úgy ő is büntetendő cselekményt látna benne. Kruttstndt Antal boszniai esetekre hivat­kozva, pártolja Zsigmondy indítványát. Még többek felszólalása után a közgyűlés a felszentelés ügyét a napirendről levette. Ezután dr Szelényi Aladár a pénzügyi bizott­­­­ság jelentését terjesztette elő. A bizottság javasla­tára a közgyűlés új alapítványi helyet k­észített a Theologia Otthonban, a Luther-társaság évi segé­lyét 600 koronáról 600 koronára emelte fel, a tor­zsai konfirmandus otthon részére pedig 3000 koro­nás segélyt szavazott meg. Kimondotta továbbá, hogy a kerület kezelésében lévő ösztöndíjakat az ed­­­­digi arányban osztja szét a kerületi gimnáziumok között s a szarvasi tanítóképző részére ij 200 koro­nás ösztöndíjat vett fel. A Németh-féle ösztöndíj­alapból a három kerületi­­főgimnáziumot részesí­tette. A Bethlen Gábor körbe 200 koronával belé­­­­pett s Bachát püspök síremlékéhez 200 koronával járult hozzá. Végül az esperességi segédlelkészek alkalmazhatása céljából 5000 koronát állít be a­­költségvetésbe, mely 120.000 korona évi szükség­letet tüntet fel. A pénzügyi bizottság jelentése után a kerületi törvényszék új jegyzője, dr Kosch Gyula, a hivata­los esküt tette le. Petrovics Soma a kerületi árvaház jelentését adta elő, melyet tudomásul vettek s a benne foglalt javaslatokat elfogadták. Kaczián János, a jogügyi bizottság előadója, a nyugdíj-szabályzat revíziójára vonatkozólag a bácsi egyházmegye felterjesztését felolvasván, in­dítványára az egyetemes nyugdíjügyi bizottsághoz tették át. Majd a jogügyi bizottságot választották m­eg, még­pedig az eddigi tagok meghagyásával és Haitsy György beválasztásával. Zsilinszky Mihály elnök indítványára elhatá­rozta ezután a közgyűlés, hogy a cura pastoralis kellő végrehajtása érdekében templomalapot létesít. Scholtz Gusztáv jelenti, hogy az istentisztele­tek egyöntetűségét célzó módozatok keresésével Pet­­­­rovics Soma főesperes bízatott meg, aki a munká­latot már megkezdette. A közgyűlés Petrovicsot a további kutatásokkal megbízta. Kaczián János az egyházi tisztviselők jogairól és kötelességeiről szóló szabályrendelet-tervezet je­lenlegi állapotát ismerteti s indítványozza, hogy az­t alkotmányos megtárgyalás céljából az esperességek­­nek leküldessék. A kerület az indítványt elfogadta és Zsilinszky Mihály, Haviár Dániel, Orsztroluczky Lajos, dr Zolnay Jenő, dr Wagner Géza s többek felszólalása után rendbüntetési szabályzatot állapí­tott meg. A kisbéri egyházközségben előfordult esetből kifolyólag a közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy a papi földek teljességükben a papot illetik meg s azok készpénzben meg nem válthatók. Blatniczky Pál előadó a tanügyi bizottság jelentését terjeszti elő. E helyen, tekintettel arra, hogy az iskolai bizottságok szervezéséről szóló sza­bályrendelet hiányos rendelkezése folytán a kerü­leti tanügyi bizottságnak nincs elnöksége, elnökség megválasztását javasolja. A közgyűlés erre világi elnökké Magácsy-Dietz Sándort, egyázi elnökké pedig Csepregi Györgyöt választotta meg. Előadó­i­ egyhangúlag Blatniczky Pál lett, mig az igy meg­üresedett tagsági helyekre Kaczián Jánost és dr Fellner Ödönt választották. Ugyancsak Blatniczky Pál a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és hitfele­kezeti néptanítók járandóságairól szóló 1907. évi XXVIII. t.-c. sérelmességéről tett jelentést. A tör­vény a felekezeti iskolákkal szemben a közigazga­tási bizottságnak oly széleskörű hatáskört biztosit, hogy amellett az iskolát fentartó egyháznak alig marad joga. Továbbá a i.­e. 15. és 20. §-ában fel­sorolt s az államsegély elnyerhetésére vonatkozó feltételek az eddigi gyakorlattal szemben az állam­segély elnyerését még azoknak is rendkívül megnehe­­zítik, akiknek hűséges munkálkodásához szó sem fér s magát az iskolát úgyszólván megfosztják evang. felekezeti jellegétől. Ezenkívül az élvezendő államsegély árán a törvény 21. §-a a vallás- és köz­­okt. miniszternek oly jogokat biztosít, melyek ugy az ev. egyház-alkotmány, valamint az ev. tanitó­­választási szabályzat rendelkezéseivel ellenkeznek. Végül rámutat arra, hogy a 33­ .§. rendelkezése a tanító ellen esetleg folyamatba teendő eljárásra vo­natkozólag olyan intézkedést tartalmaz, mely eddig kizárólag az egyházi hatóságok hatáskörébe tarto­zott. Mégis legsérelmesebb a törvényben az, hogy nem mér egyenlő mértékkel. A 31. §. ugyanis az eddigi gyakorlattól eltérően a tanítók államsegé­lyét személyenként utalványozza, míg a 35. §. ezen államsegélyt az apáca- és szerzetes iskoláknak s nem közvetve a tanítóinak utalja ki, anélkül azon­ban, hogy a protestáns iskoláknál körülírt feltéte­leknek kénytelenek lennének eleget tenni. Mind­ezek rendkívül sérelmesek a protestáns autonó­miára s a következő határozati javaslatot nyújtja be: „Mondja ki a kerületi közgyűlés, hogy az 1907. évi 27. t.-c. az ev. egyház önkormányzatával ellen­kezik, miért is az egyetemes közgyűlés útján a tör­vény revíziója keressék.“ A közgyűlés a határozati javaslatot elfogadta. A zólyomi egyházmegye iskolai sérelmi ügyé­ben a kerület sürgős orvoslatért ír fel a kultuszmi­niszterhez. A mezőberényi egyháznak a suplikációra vo­natkozó felterjesztésére elhatározta, hogy a supli­­kációt továbbra is fentartja. A Jeszenszky Károly által előadott iskolai sérelmi ügyet a kerület a közös bizottsághoz ter­jeszti fel. Kaczián János a jogügyi bizottság további elő­terjesztéseit ismertetve, a közgyűlés itt is több rendbeli határozatot hozott, így megkeresi az egy­házegyetemet, intézzen a törvényhozáshoz feliratot a vásároknak vásár- és ünnepnapokon való betiltása érdekében. Továbbá ugyancsak felkéri az egyete­mes egyházat, hogy a kongruás lelkészek­­a jelen­legi drágaság folytán drágasági pótlékban részesít­­hessenek. Ezenkívül ugyancsak megkeresi az egye­temet, hogy intézzen feliratot a törvényhozáshoz a lelkészek fizetésének, kárpótlékának és nyugdíjának a hasonló képesítésű állami tanárokéval egyenlő mértékben való megállapítása érdekében. Végezetül, elhatározta a kerület, hogy az egye­temes nyugdíjintézeti bizottságba a maga részéről dr Zsigmondy Jenőt és Kaczián Jánost küldi ki. Ezzel a közgyűlés tárgysorozata kimerült. Zsilinszky Mihály v. b. t. t., világi elnök, a tanács­kozást bezárva, beszédében az egyházra nézve most különösen megnehezedett időkre mutatott reá s összetartásra buzdította a kerületet. Scholtz Gusz­táv­­püspök,­­egyházi elnök, megköszönve Zsilinszky Mihálynak a közgyűlés és egyáltalán a kerület ed­digi vezetése körül szerzett kiváló érdemeit, a je­lenvoltak Zsilinszky éltetésével oszlottak szét. Fővárosi ügyek. .. (A főjegyző könnyei. A csütörtöki közgyű­lésen, mikor egy jelentéktelen ügyben elrendelték a szavazást, dr Sereghy Zoltán helyettes­ főjegyző konstatálta, hogy a tanács javaslata mellett is, elle­ne is huszonhatan szavaztak. A demokraták közül ekkor többen kijelentették, hogy Sereghy tévedett, mert ők is olvasták a szavazókat és úgy találták, hogy a javaslat mellett 26-an, ellene pedig csak 22-en szavaztak. Sereghy a felszólalások miatt a köz­gyűlés végén kényezve fakadt ki: „Nem járja, hogy a köztisztviselő becsületében gázolnak.“ A méltat­lankodó főjegyzőt maguk a demokraták siettek meg­nyugtatni, hogy nekik eszük ágában sem volt őt meggyanúsítani, a felszólalás célja tisztán az volt, hogy jövőre ne fordulhassanak elő tévedések. Az incidensnek pénteken folytatása volt. A fővárosi tisztviselők közül többen fölkeresték Se­­reghyt, aki előtt a „méltatlan támadással“ szemben kartársi bizalmuknak és szeretetüknek adtak kife­jezést. Nézetünk szerint nagy hiba ebből az ügyből kanapé-port provokálni. Ismerjük Sereghyt és tud­juk róla, hogy kiváló tehetsége mellett a tiszta jel­lemű köztisztviselőknek mintaképe. Azt is koncedál­­juk, hogy a szavazatok összeszámlálásánál nem ő tévedett, hanem a vele együtt számláló bizottsági tagok. .Viszont azonban azt bizonyára ő maga sem vonja kétségbe, hogy tévedhetett. Mikor tehát a fel­szólalók erre az eshetőségre hivatkozva azt kíván­ták, hogy az elnök újra olvastassa össze a szavaza­tokat, ebből nem szabad arra következtetni, hogy az illető bizottsági tagok kétségbe vonták a jegyző lel­kiismeretességét, igazelműségét. A közérdek azt kí­vánja, hogy a képviselőtestület és a tisztviselői kar jó egyetértésben, egymást kölcsönösen tisztelve, be­csülve munkálkodjék a főváros javáért és nem lehet eléggé hibáztatni, ha érzékenységből vagy bármily más okból rosszakaratot keresnek és találnak a kon­krét esetben. Kár, ha egy olyan kiváló tehetség, a minő Sereghy, a könnyezésig beugrik a heccelőknek. — Párhuzamos leányiskola. A pesti izr. hitközség elöljárósága szükségesnek látván, hogy elemi leányisko­lája II. osztálya mellé még egy újabb párhuzamos osz­z­tályt nyisson, ezen osztályba még néhány más iskolá­ból kiszorult tanuló felvehető. — Follák Sári panasza. A Győri­ út 1. számú ház tulajdonosai és összes lakói — élükön Bedák Sárival —­ panaszt emeltek az I. ker. elöljáróságnál, mert a Déli vasút villamos áramfejlesztő telepe, füsttel, korommal borítja el az egész házat, úgy, hogy se reggel, se este ablakot nyitni nem lehet. A kerületi tiszti orvos és mérnök a panaszt alaposnak találták, minél fogva az elöljáróság k­okszszal való tüzelésre és kifogástalan füstemésztő alkalmazásá­ra utalta a Déli vasutat, melynek igazgatósága ezt a határozatot m­egfelebbezte a tanácshoz. A tiszti főorvos ez ügyben a mérnöki hivataltól kért véle­ményt, mely elfogadta a Déli Vasút azon védekezé­sét, hogy a panasztott időben a kazánok javítás alatt voltak, mikor is mozdonyokkal fejlesztették a szükséges gőzt és ezek terjesztették a rendkívül nagy­­füstöt. A mérnöki hivatal a jövőre nézve azt java­solja, hogy az I. ker. elöljáróság a Déli vasútnál al­kalmazott füstemésztő helyes és gondos kezelését, sűrűbben ellenőriztesse, mert az jó kezelés mellett jól működik és ha nagyobb füstöt észlel, intse, illet­ve bírságolja meg a Déli vasutat, mely még arra is kényszerítendő, hogy az esetleges kazánjavítás ideje alatt gáz- vagy nyersolajmotort alkalmazzon és ne mozdonyokat. — A főváros a demográfiai kongresszuson. Magyarevits Minden tiszti főorvos szombaton Ber­linbe utazik, hogy mint a székesfőváros küldötte, résztvegyen a higiéniai és demográfiai kongresz­­szuson.­­• A gellérthegyi sikló. Dr Erős Sándor budapesti műépítész folyamodott a közmunkák tanácsához, hogy az I. kerület szabályozási tervének megállapításánál az ál­tala tervezett gellérthegyi sikló terveit is vegyék figye­lembe és hozzák összhangba a szabályozási tervekkel, hogy a siklónak a szerpentinúttal pályaszínben való met­sződései elkerültessenek. A székesfőváros mérnöki hiva­tala is véleményében elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy a sikló pályája vagy a szerpentin alatt, vagy a fölött vezettessék és hogy a kereszteződéseknél és főleg ott, ahol a sikló pályája megy el a szerpentin-út felett, a két útvonal n­vem­különbsége lehetőleg öt méter le­gyen, mert ezt a magasságot kívánja meg az alulhaladó kocsiút akadálytalan használhatása és ez felelne meg az általánosan elfogadott szabályoknak is.­­ A gázizzótestek házilagos kezelése. A ta­nács ezelőtt félévvel elrendelte, hogy a gáz­izzó­­testeket, úgy, amint a mérnöki hivatal javasolta, vegyék házilagos kezelésbe. A főváros pénzügyi és gazdasági ügyosztálya most tett jelentést a házi­lagos kezelés félévi eredményéről és ebből az tűnik ki, hogy az új rendszer minden tekintetben nagyon előnyös, egyszerűbben kezelés, a kiadás pedig sok­kal kevesebb. Ezért a tanács hozzájárult a pénzügyi osztálynak ahoz a javaslatához, hogy ennek az­ üzemnek célszerű fejlesztése végett a pesti oldalon levő szertár helyiségeit tetemesen megbővítsék. Hoz­zájárult ahoz is a tanács, hogy a gázvilágítás beren­dezésein szükséges javításokat, helyreállításokat, át­helyezéseket stb. vállalkozó mellőzésével, a házi sze­relők útján végeztesse a pénzügyi osztály. Elren­delte a tanács, hogy újabb csillárokat szükségtele­nül ne rendeljenek, hanem lehetőleg azt a 260 da­rabot használják fel, amely a szertárban máris ren­delkezésre áll. Egyáltalában pedig felhívta a tanács a mérnöki hivatalt, hogy újabb épületek tervezésé­nél, a vilgító-berendezések tekintetében több taka­rékossággal járjon el. Megkeresi a tanács a népszín­házi bizottságot is, hogy a Népszínház világító­berendezésének az átalakításával fölöslegessé váló világitó-tárgyakat, a fővárosnak a Népszinház érde­kében hozott súlyos áldozataira való tekintettel, a főváros szertárának díjtalanul engedje át.­­— Segély a Wodianerlapbó!. Az önhibájukon kí­vül elszegényedett kisiparosok és kereskedők segélyezé­sére rendelt Wodianer Mór-féle alapítvány 1907. évi első félévi kamatait a belügyminiszter tizennégy budapesti iparosnak és kereskedőnek adományozta. Egyúttal föl­hívta a fővárost, hogy a második félévi kamatok elnyeré­sére hirdessen pályázatot A 105—*105 korona kamatot a következők kapták: Snitzberger György, Lézele Sándor, Dickmayer Pál, Wein Sándor, Lindtner Mihály, Lancza­­rics Vendel, Fisch Ignác, özv. Wollesz Jánosné, Vaskó Lőrinc, Ziska Józsefné, özv. Leitner Mórné, Oftenm­iller Frigyes, Seftunker Tamás, Wachsmann Sándor. Ezeken kívül még két özvegy kap segélyt: Hankovszky András­­né és Oplatka Ignácné. — A tűzoltóság előfogatai. Pénteken délelőtt hirdet­te ki Almády Géza annak az árlejtésnek az eredményét, amelyet a napokban a tűzoltósághoz szükséges 35 két-

Next