Pesti Hírlap, 1907. szeptember (29. évfolyam, 208-232. szám)
1907-09-21 / 225. szám
1907. szeptember 21., szombat. PESTI HÍRLAP A bányai ág. hitv. ev. egyházkerület közgyűlése. A bányai ev. egyházkerület pénteken délelőtt folytatta tárgyalásait. Zsilinszky Mihály elnök megnyitván az ülést Abaffy Miklós, a horvát-szlavon egyházmegye esperese, bejelenti, hogy a belgrádi ev. egyházközség új lelkészét az egyházközség felkérésére és a szerb kormány engedélyével felszentelte. Mivel e ténykedése fontos elvi jelentőségű határozat hozatalára érdemes, előadja s kifejti, hogy erre az Augustana Confessio, valamint a smalkaldi cikkek alapján, mint akár más lelkésznek is, joga volt. A belgrádi ev. egyház ugyanis teljesen különálló s egyedüli ev. egyházközség Szerbiában és semmilyen egyházi szervezethez idáig nem tartozik. A több oldalról ,előzőleg felhangzott tiltakozás folytán kifejti, hogy "sőt a teljes jóhiszeműség vezérelte s igy kéri említett ténykedését utólagos jóváhagyással ellátni, illetve a napirendről levenni. Scholtz Gusztáv püspök állt fel ezután s több rendbeli enyhítő körülmény dacára törvénytelenséget lát az esperes eljárásában. Tekintettel azonban az esperes jóhiszeműségére, kéri szintén a felszentelés utólagos jóváhagyását. Dr Szelényi Aladár csatlakozik a püspök indítványához. Haviár Dániel kétségbe vonja az egyházi és jogi hatályát az utólagos jóváhagyásnak és a belgrádi lelkésznek a püspök által való új felszentelését javasolja. Veress József Haviár indítványához csatlakozva, az ügyet az egyházegyetem útján kéri elintéztetni. Dr Zsigmondy Jenő feleslegesnek tartja az egész vitát, mert Abaffy Miklós a felszentelést a szerb kormány jóváhagyásával és külföldön végezte. Ha Magyarországon esett volna meg a dolog, úgy ő is büntetendő cselekményt látna benne. Kruttstndt Antal boszniai esetekre hivatkozva, pártolja Zsigmondy indítványát. Még többek felszólalása után a közgyűlés a felszentelés ügyét a napirendről levette. Ezután dr Szelényi Aladár a pénzügyi bizottság jelentését terjesztette elő. A bizottság javaslatára a közgyűlés új alapítványi helyet készített a Theologia Otthonban, a Luther-társaság évi segélyét 600 koronáról 600 koronára emelte fel, a torzsai konfirmandus otthon részére pedig 3000 koronás segélyt szavazott meg. Kimondotta továbbá, hogy a kerület kezelésében lévő ösztöndíjakat az eddigi arányban osztja szét a kerületi gimnáziumok között s a szarvasi tanítóképző részére ij 200 koronás ösztöndíjat vett fel. A Németh-féle ösztöndíjalapból a három kerületifőgimnáziumot részesítette. A Bethlen Gábor körbe 200 koronával belépett s Bachát püspök síremlékéhez 200 koronával járult hozzá. Végül az esperességi segédlelkészek alkalmazhatása céljából 5000 koronát állít be aköltségvetésbe, mely 120.000 korona évi szükségletet tüntet fel. A pénzügyi bizottság jelentése után a kerületi törvényszék új jegyzője, dr Kosch Gyula, a hivatalos esküt tette le. Petrovics Soma a kerületi árvaház jelentését adta elő, melyet tudomásul vettek s a benne foglalt javaslatokat elfogadták. Kaczián János, a jogügyi bizottság előadója, a nyugdíj-szabályzat revíziójára vonatkozólag a bácsi egyházmegye felterjesztését felolvasván, indítványára az egyetemes nyugdíjügyi bizottsághoz tették át. Majd a jogügyi bizottságot választották meg, mégpedig az eddigi tagok meghagyásával és Haitsy György beválasztásával. Zsilinszky Mihály elnök indítványára elhatározta ezután a közgyűlés, hogy a cura pastoralis kellő végrehajtása érdekében templomalapot létesít. Scholtz Gusztáv jelenti, hogy az istentiszteletek egyöntetűségét célzó módozatok keresésével Petrovics Soma főesperes bízatott meg, aki a munkálatot már megkezdette. A közgyűlés Petrovicsot a további kutatásokkal megbízta. Kaczián János az egyházi tisztviselők jogairól és kötelességeiről szóló szabályrendelet-tervezet jelenlegi állapotát ismerteti s indítványozza, hogy azt alkotmányos megtárgyalás céljából az esperességeknek leküldessék. A kerület az indítványt elfogadta és Zsilinszky Mihály, Haviár Dániel, Orsztroluczky Lajos, dr Zolnay Jenő, dr Wagner Géza s többek felszólalása után rendbüntetési szabályzatot állapított meg. A kisbéri egyházközségben előfordult esetből kifolyólag a közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy a papi földek teljességükben a papot illetik meg s azok készpénzben meg nem válthatók. Blatniczky Pál előadó a tanügyi bizottság jelentését terjeszti elő. E helyen, tekintettel arra, hogy az iskolai bizottságok szervezéséről szóló szabályrendelet hiányos rendelkezése folytán a kerületi tanügyi bizottságnak nincs elnöksége, elnökség megválasztását javasolja. A közgyűlés erre világi elnökké Magácsy-Dietz Sándort, egyázi elnökké pedig Csepregi Györgyöt választotta meg. Előadói egyhangúlag Blatniczky Pál lett, mig az igy megüresedett tagsági helyekre Kaczián Jánost és dr Fellner Ödönt választották. Ugyancsak Blatniczky Pál a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és hitfelekezeti néptanítók járandóságairól szóló 1907. évi XXVIII. t.-c. sérelmességéről tett jelentést. A törvény a felekezeti iskolákkal szemben a közigazgatási bizottságnak oly széleskörű hatáskört biztosit, hogy amellett az iskolát fentartó egyháznak alig marad joga. Továbbá a i.e. 15. és 20. §-ában felsorolt s az államsegély elnyerhetésére vonatkozó feltételek az eddigi gyakorlattal szemben az államsegély elnyerését még azoknak is rendkívül megnehezítik, akiknek hűséges munkálkodásához szó sem fér s magát az iskolát úgyszólván megfosztják evang. felekezeti jellegétől. Ezenkívül az élvezendő államsegély árán a törvény 21. §-a a vallás- és közokt. miniszternek oly jogokat biztosít, melyek ugy az ev. egyház-alkotmány, valamint az ev. tanitóválasztási szabályzat rendelkezéseivel ellenkeznek. Végül rámutat arra, hogy a 33 .§. rendelkezése a tanító ellen esetleg folyamatba teendő eljárásra vonatkozólag olyan intézkedést tartalmaz, mely eddig kizárólag az egyházi hatóságok hatáskörébe tartozott. Mégis legsérelmesebb a törvényben az, hogy nem mér egyenlő mértékkel. A 31. §. ugyanis az eddigi gyakorlattól eltérően a tanítók államsegélyét személyenként utalványozza, míg a 35. §. ezen államsegélyt az apáca- és szerzetes iskoláknak s nem közvetve a tanítóinak utalja ki, anélkül azonban, hogy a protestáns iskoláknál körülírt feltételeknek kénytelenek lennének eleget tenni. Mindezek rendkívül sérelmesek a protestáns autonómiára s a következő határozati javaslatot nyújtja be: „Mondja ki a kerületi közgyűlés, hogy az 1907. évi 27. t.-c. az ev. egyház önkormányzatával ellenkezik, miért is az egyetemes közgyűlés útján a törvény revíziója keressék.“ A közgyűlés a határozati javaslatot elfogadta. A zólyomi egyházmegye iskolai sérelmi ügyében a kerület sürgős orvoslatért ír fel a kultuszminiszterhez. A mezőberényi egyháznak a suplikációra vonatkozó felterjesztésére elhatározta, hogy a suplikációt továbbra is fentartja. A Jeszenszky Károly által előadott iskolai sérelmi ügyet a kerület a közös bizottsághoz terjeszti fel. Kaczián János a jogügyi bizottság további előterjesztéseit ismertetve, a közgyűlés itt is több rendbeli határozatot hozott, így megkeresi az egyházegyetemet, intézzen a törvényhozáshoz feliratot a vásároknak vásár- és ünnepnapokon való betiltása érdekében. Továbbá ugyancsak felkéri az egyetemes egyházat, hogy a kongruás lelkészeka jelenlegi drágaság folytán drágasági pótlékban részesíthessenek. Ezenkívül ugyancsak megkeresi az egyetemet, hogy intézzen feliratot a törvényhozáshoz a lelkészek fizetésének, kárpótlékának és nyugdíjának a hasonló képesítésű állami tanárokéval egyenlő mértékben való megállapítása érdekében. Végezetül, elhatározta a kerület, hogy az egyetemes nyugdíjintézeti bizottságba a maga részéről dr Zsigmondy Jenőt és Kaczián Jánost küldi ki. Ezzel a közgyűlés tárgysorozata kimerült. Zsilinszky Mihály v. b. t. t., világi elnök, a tanácskozást bezárva, beszédében az egyházra nézve most különösen megnehezedett időkre mutatott reá s összetartásra buzdította a kerületet. Scholtz Gusztávpüspök,egyházi elnök, megköszönve Zsilinszky Mihálynak a közgyűlés és egyáltalán a kerület eddigi vezetése körül szerzett kiváló érdemeit, a jelenvoltak Zsilinszky éltetésével oszlottak szét. Fővárosi ügyek. .. (A főjegyző könnyei. A csütörtöki közgyűlésen, mikor egy jelentéktelen ügyben elrendelték a szavazást, dr Sereghy Zoltán helyettes főjegyző konstatálta, hogy a tanács javaslata mellett is, ellene is huszonhatan szavaztak. A demokraták közül ekkor többen kijelentették, hogy Sereghy tévedett, mert ők is olvasták a szavazókat és úgy találták, hogy a javaslat mellett 26-an, ellene pedig csak 22-en szavaztak. Sereghy a felszólalások miatt a közgyűlés végén kényezve fakadt ki: „Nem járja, hogy a köztisztviselő becsületében gázolnak.“ A méltatlankodó főjegyzőt maguk a demokraták siettek megnyugtatni, hogy nekik eszük ágában sem volt őt meggyanúsítani, a felszólalás célja tisztán az volt, hogy jövőre ne fordulhassanak elő tévedések. Az incidensnek pénteken folytatása volt. A fővárosi tisztviselők közül többen fölkeresték Sereghyt, aki előtt a „méltatlan támadással“ szemben kartársi bizalmuknak és szeretetüknek adtak kifejezést. Nézetünk szerint nagy hiba ebből az ügyből kanapé-port provokálni. Ismerjük Sereghyt és tudjuk róla, hogy kiváló tehetsége mellett a tiszta jellemű köztisztviselőknek mintaképe. Azt is koncedáljuk, hogy a szavazatok összeszámlálásánál nem ő tévedett, hanem a vele együtt számláló bizottsági tagok. .Viszont azonban azt bizonyára ő maga sem vonja kétségbe, hogy tévedhetett. Mikor tehát a felszólalók erre az eshetőségre hivatkozva azt kívánták, hogy az elnök újra olvastassa össze a szavazatokat, ebből nem szabad arra következtetni, hogy az illető bizottsági tagok kétségbe vonták a jegyző lelkiismeretességét, igazelműségét. A közérdek azt kívánja, hogy a képviselőtestület és a tisztviselői kar jó egyetértésben, egymást kölcsönösen tisztelve, becsülve munkálkodjék a főváros javáért és nem lehet eléggé hibáztatni, ha érzékenységből vagy bármily más okból rosszakaratot keresnek és találnak a konkrét esetben. Kár, ha egy olyan kiváló tehetség, a minő Sereghy, a könnyezésig beugrik a heccelőknek. — Párhuzamos leányiskola. A pesti izr. hitközség elöljárósága szükségesnek látván, hogy elemi leányiskolája II. osztálya mellé még egy újabb párhuzamos oszztályt nyisson, ezen osztályba még néhány más iskolából kiszorult tanuló felvehető. — Follák Sári panasza. A Győri út 1. számú ház tulajdonosai és összes lakói — élükön Bedák Sárival — panaszt emeltek az I. ker. elöljáróságnál, mert a Déli vasút villamos áramfejlesztő telepe, füsttel, korommal borítja el az egész házat, úgy, hogy se reggel, se este ablakot nyitni nem lehet. A kerületi tiszti orvos és mérnök a panaszt alaposnak találták, minél fogva az elöljáróság kokszszal való tüzelésre és kifogástalan füstemésztő alkalmazására utalta a Déli vasutat, melynek igazgatósága ezt a határozatot megfelebbezte a tanácshoz. A tiszti főorvos ez ügyben a mérnöki hivataltól kért véleményt, mely elfogadta a Déli Vasút azon védekezését, hogy a panasztott időben a kazánok javítás alatt voltak, mikor is mozdonyokkal fejlesztették a szükséges gőzt és ezek terjesztették a rendkívül nagyfüstöt. A mérnöki hivatal a jövőre nézve azt javasolja, hogy az I. ker. elöljáróság a Déli vasútnál alkalmazott füstemésztő helyes és gondos kezelését, sűrűbben ellenőriztesse, mert az jó kezelés mellett jól működik és ha nagyobb füstöt észlel, intse, illetve bírságolja meg a Déli vasutat, mely még arra is kényszerítendő, hogy az esetleges kazánjavítás ideje alatt gáz- vagy nyersolajmotort alkalmazzon és ne mozdonyokat. — A főváros a demográfiai kongresszuson. Magyarevits Minden tiszti főorvos szombaton Berlinbe utazik, hogy mint a székesfőváros küldötte, résztvegyen a higiéniai és demográfiai kongreszszuson.• A gellérthegyi sikló. Dr Erős Sándor budapesti műépítész folyamodott a közmunkák tanácsához, hogy az I. kerület szabályozási tervének megállapításánál az általa tervezett gellérthegyi sikló terveit is vegyék figyelembe és hozzák összhangba a szabályozási tervekkel, hogy a siklónak a szerpentinúttal pályaszínben való metsződései elkerültessenek. A székesfőváros mérnöki hivatala is véleményében elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy a sikló pályája vagy a szerpentin alatt, vagy a fölött vezettessék és hogy a kereszteződéseknél és főleg ott, ahol a sikló pályája megy el a szerpentin-út felett, a két útvonal nvemkülönbsége lehetőleg öt méter legyen, mert ezt a magasságot kívánja meg az alulhaladó kocsiút akadálytalan használhatása és ez felelne meg az általánosan elfogadott szabályoknak is. A gázizzótestek házilagos kezelése. A tanács ezelőtt félévvel elrendelte, hogy a gázizzótesteket, úgy, amint a mérnöki hivatal javasolta, vegyék házilagos kezelésbe. A főváros pénzügyi és gazdasági ügyosztálya most tett jelentést a házilagos kezelés félévi eredményéről és ebből az tűnik ki, hogy az új rendszer minden tekintetben nagyon előnyös, egyszerűbben kezelés, a kiadás pedig sokkal kevesebb. Ezért a tanács hozzájárult a pénzügyi osztálynak ahoz a javaslatához, hogy ennek az üzemnek célszerű fejlesztése végett a pesti oldalon levő szertár helyiségeit tetemesen megbővítsék. Hozzájárult ahoz is a tanács, hogy a gázvilágítás berendezésein szükséges javításokat, helyreállításokat, áthelyezéseket stb. vállalkozó mellőzésével, a házi szerelők útján végeztesse a pénzügyi osztály. Elrendelte a tanács, hogy újabb csillárokat szükségtelenül ne rendeljenek, hanem lehetőleg azt a 260 darabot használják fel, amely a szertárban máris rendelkezésre áll. Egyáltalában pedig felhívta a tanács a mérnöki hivatalt, hogy újabb épületek tervezésénél, a vilgító-berendezések tekintetében több takarékossággal járjon el. Megkeresi a tanács a népszínházi bizottságot is, hogy a Népszínház világítóberendezésének az átalakításával fölöslegessé váló világitó-tárgyakat, a fővárosnak a Népszinház érdekében hozott súlyos áldozataira való tekintettel, a főváros szertárának díjtalanul engedje át.— Segély a Wodianerlapbó!. Az önhibájukon kívül elszegényedett kisiparosok és kereskedők segélyezésére rendelt Wodianer Mór-féle alapítvány 1907. évi első félévi kamatait a belügyminiszter tizennégy budapesti iparosnak és kereskedőnek adományozta. Egyúttal fölhívta a fővárost, hogy a második félévi kamatok elnyerésére hirdessen pályázatot A 105—*105 korona kamatot a következők kapták: Snitzberger György, Lézele Sándor, Dickmayer Pál, Wein Sándor, Lindtner Mihály, Lanczarics Vendel, Fisch Ignác, özv. Wollesz Jánosné, Vaskó Lőrinc, Ziska Józsefné, özv. Leitner Mórné, Oftenmiller Frigyes, Seftunker Tamás, Wachsmann Sándor. Ezeken kívül még két özvegy kap segélyt: Hankovszky Andrásné és Oplatka Ignácné. — A tűzoltóság előfogatai. Pénteken délelőtt hirdette ki Almády Géza annak az árlejtésnek az eredményét, amelyet a napokban a tűzoltósághoz szükséges 35 két-