Pesti Hírlap, 1908. január (30. évfolyam, 1-27. szám)

1908-01-01 / 1. szám

1908. január 1., szerda. PESTI HÍRLAP orosz kölcsön 74 5­­. — Disconto com­mandit 170 75. — Dynamysc Trust 1 .,7.75. — Harpens 103 75. — 4.2 száza­lékos ezüstjáradok 06.75. — 4 százalékos magyar arany­­járadék 93.75. — Magyar koronajáradék 93.50. — Osz­trák-magyar államvasut 94.50. Bécsi váltóár 84-80. — Olasz járadék 103 06. — Ált. villamos Edison 195.50. — Gelsenkircheni 192.75. — Laurakohe 217.90. A külföldi tőzsdékről. Berlin, dec. 31. (Tőzsdei jelentés.) A mai tőzsdeforgalomban is szűk korlátok közt mozgott az üzlet, mert spekulatív tevékenység­ attól a jelentés­től, hogy a birodalmi bank iránt támasztott igények erősebbek voltak, mint a múlt év hasonló időszaká­ban, tartózkodóvá vált. Amerikai vasúti részvények iránt, ezek közt első­sorban Canada Pacific iránt, nagyobb érdeklődés mutatkozott. Bankok változatla­nul jegyeztek. Járadékok kedvező megítélésben ré­szesültek. A 3 százalékos birodalmi kölcsön, vala­mint a japánok néhány tizeddel emelkedtek. Oroszok is javultak. A hajózási részvények irányzata szilárd. Bánya- és kohórészvények irányzata aránytalan. Rajnai acélrészvények csekély vételkedv következté­ben 1 és fél százalékkal gyengültek. Később a vas-, valamint a kohópiacon általános elgyengülés mutat­kozott, ami sztrájkhírekkel állott kapcsolatban. Ez az egész piacot kedvezőtlenül befolyásolta. Zárlat gyenge. A készpénzpiac ipari értékei gyengülés felé hajlottak. Általános berlini omnibusz-részvények 8 százalékkal estek. Párizs, dec. 31. (Zárlat.) 3 százalékos francia járadék 97,75. — Magyar aranyjáradék 05.50. — 4 szá­zalékos olasz járadék 103,25. — 5 százalékos marokkói járadék 519.9.— 4 százalékos kons. amort. román jára­dék 67.40. — 5 százalékos orosz járadék 1906. 502.—. 4 százalékos szerb járadék 1907. —.—. — 4 százalékos unifikált török járadék 65.40. — Török dohány részvény 430.—. — Osztrák Laenderbank 4­18.—. — Banque du Paris 14.55. — Osztrák-magyar államvasut —.—. — — Meridional vasút 693—. — Waggon Lits —.—. — Rio­tinto 16.89.— Tula 413.—. —Urikányi kőszén 12. De Beers 372.50. — Jagersfontein 91 50. — Transvaal Land Company 45.25. —Váltó német piacokra 122.75. — Váltó Belgiumra (rövid) 1.16. — Váltó Svájcra (rö­vid) 50. — Osztrák aranyjáradák 96.60. — 5 százalé­kos bolgár kötelezvény 4­6.50. — Déli vasút elsőbbségi kötvény 317.—. — 4 százalékos 1890. román kölcsön —.—. — 4 százalékos amort. romár. jár. 1305. 94.75. — 5 százalékos kincstári utalvány 1904. —.—. — 4 szá­zalékos spanyol jár. 94.55. — Török sorsjegy 1­­9.50. — Osztrák földhitelintézet —.— —­ Magyar jelzálogbank 450.------Banque Ottomano 693.—. — Déli vasút —.—. ■— Keleti vasutak —.—. — Hartmann gépgyár 614.—. — Suereri­a,Egypte 34.—.— Thomson Houston —.—. — Chartered 24.50.— Eastland 94. —.— Transvaal Consols —.—. — Váltó Amsterdamra (rövid) 207.75. — Váltó Bécsre (rövid) 104.18. — Olasz aranyváltó (rö­vid) 1.16 —Cseh Londonra 251.65. —­ Magánkam­atláb 411 London, dec. 31. (Zárót.) Angol consolok 4­12 — Déli vasút 6.—. — Spanyol járadék 93. —. — Olasz járadék 103.—. — 4 százalékos magy. aranyjár. 94. —. — 4 százalékos osztr. aranyjár. —■.—. — 4 százalékos rúpia 6­­.02. — Canada Pacificvagut ICO—. — Leszámí­tolási kamatláb 3.88. — Ezüst 24.88. — Bécsi váltóár 24.56. — 3 százalékos magy. aranyjáradék kölcsön—..— -— Chartered 90.—. — East Rand 387.—. — Randfon­­tein 150.—. — P­andminos 531.—. — De Beers 14.48. ■— Japán járadék 52.—. Frankfurt, őre. 31. (Esti tőzsde.) Osztrák hital- részv. 19970. — Osztrák-magyar állam­vasút 144.33 — Déli vasút 27.60.— Német bank 228.40 — Disconto Commandit 171.—. — Drezdai bank 138.45. — Berlin Handelsgesellsch. —.—. — G­elsenkircheni 192.7 -9. — Harpeni 193.80. — Kibernia—­.—. — Laurakohó 217.—. Olaszjáradék 103.-10. A sertésvész a sertéskereskedelem szempontjából. A sertéskereskedéssel foglalkozók azon tíz év alatt, mióta hazánkban a sertésvész ismeretes, arra a tapasztalatra jutottak, hogy a sertésvészen átment sertés a vészt újra meg nem kapja. Ezen tapaszt­alat folytán legnagyobb részt s különösen, ha egy falkát kihizlalni akarnak, sertésvészen már átment falkát vesznek és azt tetemesen drágább áron veszik, el­­annyira, hogy ma már úgy a vevők, mint eladók részéről elismert minőségi — drágább — áru az át­vészelt Sertés. A teória az átvészelés folytán támadt immu­nitást az egyedre nézve szintén elfogadja, de vagy egész falkára nézve csak fenntartással. A vételeknél pedig nem ritkán fordul elő az, hogy az eladó, minthogy tévesen állapította meg az állatorvos a nehezen megkülönböztethető sertésvész betegségét, — holott az más, vele hasonló tünetek­kel bíró betegség volt — jóhiszeműen átvészeltnek adja el sertéseit, de nem ritka eset az sem, hogy az eladó rosszhiszeműen jár el az eladásnál, minek azután az lesz a következménye, hogy a megvett ser­tés részbeni fertőzés esetén tetemes százalékkal el­hull. Ebből azután perek származnak, melyek sorsa is ép ezen, ellentétes vélemény folytán nem mindig bizonyos. Ez a közgazdaságra, mely biztonságot követel úgy az ügyletek lebon­yolítása mint a reá vonatkozó jogszolgáltatás körül, felette hátrányos. Az OMGE legutóbbi ülésén ez beható vita tár­gyává tétetett és az ellentétes véleményen lévők azon mindenesetre előnyös expedienst választottak, hogy felkérik a földmivelési minisztériumot, hogy a fal­­kák immunitására nézve hivatalos kísérleteket té­tessen, mely célból a sertéskereskedők, —­ akik fel­tétlenül hisznek, tapasztalatuk igazságában — a sa­ját vagyonuk veszélyeztetésével egyöntetűen felaján­lották Kőbányán elhelyezett átvészelt sertéseiket. A földmivelési minisztérium­, mint tudjuk, készséggel fogadta a megoldás ezen propozícióját, amit az állatorvosi főiskola jeles Vezetője dr Hutyra már a tudományos kísérletezés szempontjából is me­legen felkarolt. Ennek következménye a most kibocsátott 99.742. sz. földművelésügyi miniszteri rendelet, melylyel az összes gyakorlati állatorvosok felhivat­tak, hogy eddigi tapasztalataikról beszámoljanak és így alkalmas anyagot adjanak újabb intézkedések meghozatalára. Tekintettel azonban arra, hogy a sertésvész más sertésbetegségekhez külső tüneteiben nagyon hasonlít és a tudomány által elismert igazság az, hogy sokszor még az állatorvos is — ha gyakorla­tilag is elég képzett — csak górcsövi vizsgálat után állapíthatja meg teljes pozitivitással a részt: kö­vetkezik, hogy a beérkező vélemények csak annyi­ban fogadhatók el egy újabb intézkedés alapjául, ha azok helyes megállapításon alapulnak. Sajnos, ezt azonban nem lehet mindegyikre mondani. A közszolgálatot is teljesítő állatorvosaink — kitűnő elméleti képzettségük dacára — annyi hivatalos írással, statisztikával stb. vannak elfoglalva, hogy fizikai idejük sincs az állatkereskedelemre oly fon­tos tekintetet kellőleg méltányolni és igy azután, midőn a vészes megbetegedést náluk mint járványt bejelentik, csak azon szempontból indulnak ki, hogy a járvány terjedése megakadályoztassék és mert a zárlat legszigorúbb a vésznél,­­ kimondják a zárlatot vész miatt, holott az nem is az, hanem csak ahoz hasonló betegség. Innen erednek a ta­pasztalati ellentétek a vész immunizáló hatásáról. Nincs is idejök, de nincs is berendezkedésük arra, hogy górcsövi vizsgálatot eszk­özljenek, ha kételyeik vannak. Ezért rezervációval kell fogadnunk a beérkező tapasztalatokat, de ezen igazság késztet arra is, hogy figyelmébe ajánljuk a földművelési miniszté­riumnak azt, hogy a magyar sertéskereskedelemnek és ezzel a termelőnek és fogyasztónak — mert hisz a gazdasági élet szerves egész — nagy szolgálatot tenne az az intézkedés, mely elrendelné, hogy midőn vész gyanúja alatti járvány van, a kerületi orvos csak a továbbterjedés megakadályozására szükséges zárlati óvóintézkedést rendelje el, — de azt, hogy vész volt-e a zárlat oka vagy más, csak annak bakteorológiai megállapítása után (amire van elég idő, mert 4—6 hét a vész lezajlása és még ezután 30 napig van zárlat) lehet csak hivatalosan kijelenteni. Az ily intézkedés megbízhatóbbá tenné a tapasztalatokat és kizárná a jó és rosszhiszemű té­vedések egy­ jó részét. Lehet, hogy ez kissé körül­ményes és némi költséget is okoz, de vajon nem nagyobb előnye-e a hazai, ezelőtt európai hírű ser­téstenyésztés és kereskedelem visszaállítása, mely kivitelünk főcikkét képezte? A rosszhiszemű eladások réteggátlására és illetve csökkentésére pedig igen ajánlatos volna, ha a zárlatot elrendelő állatorvos nem mint eddig, csak a járványnyal fertőzött udvaron talált serté­sekről — rendszerint bemondás után — korra és nemre való tekintet nélkül venné fel a jelentéseket egy summában, hanem megállapítaná a darabszá­mot és kitüntetné az állatok korát, nemét és eset­leges jeleit. így azután csökkenne az a visszaélés, hogy az eladó, ha vész volt nála, át nem vészelt sertést is kever be, vagy tisztán át nem vészeltet ad el át­­vészeltként, melyet a vevő, kinek sem alkalma, sem ideje nincs a valóságról meggyőződni, sokkal drágábban fizet még. Dr Pólyák Béla­ kedden csak fokozódni fog, lévén az intézeteknek lényeges érdeke, hogy az évzáró árfolyamokat a le­hetőségig felcsigázzák. Úgy látszik azonban, hogy rendkívül erősen szervezett kontremin dolgozott úgy Budapesten, mint Bécsben, ahol még a kamara elnöke is segítségükre sietett, hangoztatván a kon­junktúra hanyatlását. E mellett, bár a helyzet vál­tozatlan, a pénzviszonyok várható alakulását is sö­tét színben igyekeztek feltüntetni. Konstatálni kell, hogy mind a két kedvezőtlen momentum helytálló, s így a kínálat csak nagyon gyenge ellenállásra ta­lálhatott. Csökkent a korona járadék, a két hitel­­részvény, a Jelzálogbank, a Rimamurányi, sőt a Salgótarjáni is lanyhult. Az üzletmenet általában igen élénk volt, s az árak gyengülése egész zárlatig tartott. A pénzpiacon nincs változás. A magánkamat­láb Bécsben 51/4,­ Berlinben 614 és Londonban 51­, százalékot tesz. * A nyilvános számadásra kötelezett válla­­latok adója, Falk Zsigmond érdekes előadást tar­tott az országos iparegyesületben arról, hogy az új adóreformjavaslat szerint milyen lesz a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok egyenes adója. Tanulmányában rámutatott arra, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok a re­formjavaslatok szerint az eddigi egységes adó­nem helyett, az eddigi általános jövedelmi pótadó külön adónemnek nem lévén tekinthető, két adót, a kereseti és a jövedelmi adót, fogják fizetni; az elsőt üzleti jövedelmeik, a másodikat összes jövedelmeik után. A reformjavaslatok ennélfogva a jövedelem­adó szempontjából a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra nézve nagyon sérelmesek, mert kétsze­resen adóztatnak meg. Nem megokolt dolog a rész­vénytársaságok terhére jövedelmi adót kivetni, mert a részvénytársaságnak csak keresete van, a jövede­lem a részvényesé, aik az osztalék után egyéb jöve­delmeivel együtt külön adóalany. Maga a javaslat megokolása is azt hangoztatja, hogy a javaslat cél­ja a személyi jövedelmi adó behozatala. A jövede­lemadó alapja a javaslat szerint a vállalat tiszta nyeresége lesz, melyben természetesen benfoglalta­­tik a vállalat minden vagyonának hozadéka, tehát az adómentes értékpapir-kamatok is. Ez ha törvény, lesz, sok félreértésre fog alkalmat adni. * A 4%-os magyar aranyjáradék kölcsönkötvények új szelvényei. A pénzügyminiszter egy rendeletet adott ki az 1887 : XXXIL, 1880 : VIli., 1881 : XI. és 1888 : VI. t. cikkek alapján kibocsátott 4 százalékos magyar aranyjáradék kölcsönkötvények uj szelvényiveinek kiadá­sa tárgyában, mely szerint az 1887 : XXXII., 1880 : VIII., 1881 : XI. és 1888 : VI. t. cikkek alapján kibocsá­tott A) betűs 150.001-től 170.000-ig terjedő számú, egyen­­kint 100 arany forint n. é., továbbá B) betűs 80.001-től 84.000-ig terjedő számú, egyenként 500 arany forint n. é., végre C) betűs 440.001-től 483.000-ig terjedő számú, egyenként 1000 arany forint n. é. 4 százalékos magyar aranyjáradék kölcsönkötvények utolsó szelvénye 1908.­ évi január 1-én lejárván, a Hl. sorozatú szelvényivek a jelzett naptól kezdve Budapesten, a m. kir. központi ál­lampénztárnál, az ott jelentkező feleknek, a vonatkozó szelvényutalványok benyújtása ellenében díjmentesen adatnak ki. Ugyancsak díjmentesen közvetítik az uj szel­vényivek kiszolgáltatását 1908. évi január 1-től kezdve, bezárólag 1908. évi junius 30-ig a m. kir. állampénztá­rak Budapesten (IV. és IX. kerület), a kir. állampénztár Zágrábban és a magyar korona országainak területén lévő összes adóhivatalok. A szelvényutalványok ezenkí­vül 1908. évi január 1-től 1908. évi június 30-ig Buda­pesten, Bécsben, Berlinben, M­ m. Frankfurtban, Párizs­ban és Londonban. Pénzügyi hírek. * Az értéktőzsdéről. Még az év utolsó napja se múlhatott el meglepetés nélkül. Általában azt hitték, hogy a múlt hétről áthúzódott szilárdulás ____________________17 __ Kereskedelem. * A házalás szabályozása. Az Ausztriával kö­tött egyezség egyik pontja a házaló kereskedelmet rendezi. A kereskedelmi miniszter kedden rende­letben intézkedett a házalásnak Magyarországon való rendezése dolgában. A miniszter rendelet® sze­rint az érvényben levő házalási szabályok 9. szaka­szának azon­ rendelkezése, hogy a „házalókereskedési engedelem az osztrák-magyar monarchia egész te­rületére adatik“, január hónap elsejétől megszűnik. A házalási engedelmeke­t ezután csak Magyarország területére adják ki. Január elsejétől a magyaror­szági házalók, kivéve a kedvezményezett vidékekről való házalókat, csakis Magyarországon házalhat­nak, míg az osztrák királyságok és országok nem kedvezményezett házalói pedig Magyarországon nem házalhatnak. * A részvényes kisebbség jogvédelme címén dr Bender Béla a „Kereskedelmi Jog“ c. folyóirat leg­­utóbbi számában behatóan foglalkozik kereskedel­mi törvényünk abbeli hiányával, hogy a kisrészvé­nyesek oltalmáról nem gondoskodik a nagy részvé­nyesekkel szemben. Konkrét javaslatokat is tesz a törvény hézagainak pótlására, így a közgyűlés ösz­­szehívását a részvények egytized részénél kisebb tö­meghez kötné; a fontosabb határozatokhoz, különö­sen az alapszabályváltoztatáshoz minősített többsé­get (pl. kétharmad rész) kiván, már csak egy rész­

Next