Pesti Hírlap, 1908. január (30. évfolyam, 1-27. szám)
1908-01-07 / 6. szám
k szeretik egymást) de a darab folyamán kiderül, hogy testvérek. A szerelmes párból szerető testvér, pár lesz és ez a lélektani folyamat értékessé teszi a színművet. * (Hcseh Vilmos), a neves osztrák énekes, mint már jelentettük, meghalt. Cseh ember volt, beszédjén, német szaván mindvégig megérzett a cseh kiejtés. 1860-ban született s már gyermekkorában nagy vonzalmat érzett a szinház iránt. Schubert, a cseh nemzeti szinház igazgatója, fedezte föl, 1880-ban lépett föl először Prágában. Honfitársainak rövidesen kedvence lett a jeles basszista. Bécsbe 1892-ben került s Kecal szerepében (Az eladott menyasszony) szép sikert aratott. Hamburgba szerződtették, majd visszakerült Bécsbe, ahol nemcsak sötét színezetű, meleg hangjáért, hanem énekesnél ritka játékáért is megszerették. A bécsi operaközönségnek igazán kedvence volt. ■* A Petőfi Társaság nagygyűlése. Rendes szokása szerint hétfőn, Vízkereszt napján, tartotta meg nagygyűlését a Petőfi Társaság, ezúttal a harminckettediket. A közönség zsúfolásig megtöltötte az Akadémia dísztermét. A nagygyűlésen a Tud. Akadémiát Berzeviczy Albert elnök és Heinrich Gusztáv főtitkár képviselték. A nagygyűlésnek egyébként irodalmi szenzációja is volt. Kéry Gyulának, a társaság legújabb tagjának és titkárának, aki életcélul tűzte ki magának Petőfi szétszórt ereklyéi megszerzését, sikerült, fölfedeznie a nagy költő két, eddig ismeretlen versének kéziratát és azt a gyönyörű előszót, amelyet Petőfi öszszes költeményeinek 1847-iki kiadásához irt. A nagygyűlést, minthogy Herczeg Ferenc a felolvasók között szerepelt, dr Ferenczi Zoltán alelnök nyitotta meg. Bevezető szavai után a Petőfi-házra tért át, amely szerinte több, a költőre vonatkozó ereklyék mauzóleuma lesz. Az a hely is, ahol a költő életével és műveivel tudományosan lehet majd foglalkozni. Tehát ereklye és könyvtár egyszerre. Ilyenformán ez a ház egyesíteni fogja mindazt, ami a költőről és költőről hiteles emlékekben, kéziratokban még felkutatható; összegyűjti mindazt, ami műve eredeti kiadásaiban, fordításaiban bármely nyelven van; egyesíteni fogja az eddigi és ezután összes rávonatkozó hazai és külföldi teljes irodalmat; végre mindazt, ami a képzőművészet és a műipar alkotásaiban eddig róla létrejött és ezután létre fog jönni. Hogy a Petőfi-ház minél díszesebben, minél hamarabb meglegyen, gróf Apponyi Albertna védnöksége alatt a lefolyt évben országos gyűjtést rendeztek, mely már eddigelé is lehetővé tette, hogy a Petőfi-ház részére megvegyék a Bajza utcában azt a házat, melyben a költő nagy kortársa és barátja, a társaság első elnöke, Jókai, éveken át lakott. A berendezés terveinek elkészítését Faragó Ödön tanár vállalta el. A Petőfi-ház tőkéjének gyűjtésében a társaság elsősorban a magyar nőkhöz fordult. Az eredmény mutatja, hogy nem hiába. De nem csalódott a társaság egyébben sem. A fennálló adósság törlesztését biztosítja az az évi 3000 korona, melyet ezen a címen gróf Apponyi Albert miniszter az állami költségvetésbe iktatott, az épület fentartási költségeinek még hiányzó tőkéjét jelentékenyen növeli az a 10.000 korona, melyet az országgyűlés saját általányából fog megszavazni. Ezután Ferenczy rátért arra, hogy a Petőfi-irodalmat összegyűjteni csak az egész nemzet, kollektív munkájával lehet, ehez pedig különösen két dolog szükséges: lelkesedés és tanulással párosult kitartás. A zajos tapssal fogadott alapos megnyitó beszéd után Váradi Antal főtitkár terjesztett elő rövid jelentést a társaság tavalyi tevékenységéről, legfőképen az ereklyékben egyre gazdagodó Petőfiházról. Megemlékezett ezután Kiss József ünnepléséről és végül a tagválasztás ismert eredményéről számolt be. Elsőnek Kéry Gyula lépett a felolvasó asztalhoz, hogy megtartsa székfoglalóját Petőfi ismeretlen kéziratai címen. Kéry Gyula tudvalévően közel másfél évtized óta gyűjti lelkesedéssel a Petőfi ereklyéket s legutóbb sikerült neki oly fölfedezést tennie, amelynek óriási becse van a Petőfi-litteraturában. A véletlen szerencse juttatta kezébe Petőfinek egy kézirat-gyűjteményét. A gyűjtemény két részből áll. Az egyik a Tigris és hiéna című négyfelvonásos dráma kézirata, melynél a címlap felírását és a szöveget a hetedik jelenetig Petőfi írta. A többi idegen kéz írása. A gyűjtemény másik része az 1847-iki kötetbe szánt és a cenzor számára lemásolt negyvenkilenc költeményt tartalmazza az összes költemények sorrendjében a Világgyűlölet-től A magyar nemzet-ig. Mindkét gyűjtemény utolsó lapján Eeseta cenzornak a kinyomattatásra adott engedélye olvasható, a Tigris és hiénánál 3/12 846, a költeményeknél 12/1 847 dájformmal. Az utóbbi gyűjteményben van Petőfi Sándornak két olyan költeménye, mely a mai napig ismeretlen és kiadatlan volt. Az egyiket a költő gróf Teleki Sándorhoz irta, akivel tudvalévően 1846-ban, felsőmagyarországi útján kötött barátságot sakit ugyanakkor meglátogatott a vadregényes Költón, melynek tája — mint úti leveleiben írja — olyan szép, mintha az ő képzelete után alkotta volna a természet. A másik költemény címe: Láttál-e a róna fölött . . . Tartalmából következtethetni lehet, hogy a Felhők ciklusából való. De ezeknél is becsesebb, mondhatni: a gyűjtemény koronája az a hét írott oldalra terjedő Előszó, amelyet a költő összes költeményeinek 1847-iki kiadásához irt, úgy ennek, mint a fentemlített két költeménynek a Petőfi-litteraturában eddig nyoma sem volt. Az Előszó, költeményeinek e káprázatos kísérő levele, valóságos himnusz, a legszebb önvallomás, amelyet valaha költő a saját költészetéről írt. A nagyközönség valósággal lélekzetfojtva hallgatta az előszót, amelynek minden sora Petőfié, az önérzetes, büszke, becsületes Petőfié; Kéry Gyulát, a kézirat fölfedezőjét pedig, amikor lelépett a pódiumról, percekig tapsolták és éljenezték. Utána Váradi Antal adta elő A menyország címü Petőfiről szóló szép versét, amelyet a társaság a Bulyovszky-jutalommal tüntetett ki. Ugyancsak Váradi Antal olvasta fel a gyöngélkedő Endrődi Sándornak Petőfi címü gyönyörű riadóját. Herczeg Ferenc olvasta fel ezután Füredi emlék című elbeszélését. A hallgatóság lelkesen megtapsolta. Az utolsó felolvasó Száray Gyula volt, aki három versét mutatta be. Mind a három vers sikerült alkotás. Ezután az elnök a nagygyűlést néhány szóval berekesztette. A nagygyűlés után a társaság tagjai a Continental éttermében lakomára gyűltek össze, amelyen jelen voltak: Herczeg Ferenc, báró Kaas Ivor, Berczik Árpád, id. Szinnyey József, Ferenczi Zoltán, Váradi Antal, Jakab Ödön, Szávay Gyula, Neutgebauer László, Prém József, Ferenczy Ferenc, Kéry Gyula, Jvoroda Pál, Szécsi Ferenc, Lampérth Géza, Sas Ede társasági tagok, Baróti Lajos, a Petőfi-ház gondnoka, Varsányi György, Földes Imre, Kunosy Frigyes, Szőlősy István, Pakols József, Tóth Andor, Petri Mór és mások. Az első felköszöntőt Herczeg Ferenc, a társaság elnöke, mondta, aki az új tagokat éltette. Báró Kacs Ivor gyönyörű beszédben összehasonlítást tett a régebbi és újabb írói nemzedék között s Herczeg Ferencet éltette. Váradi Antal a Petőfi-kultusz leglelkesebb zászlóvivőjét, Endrődi Sándort, id. Szinnyey József és Berczik Árpád a Petőfi-Társaság tagjait, Kéry Gyula a Petőfi-kultusz vezéreit, éltette. Beszéltek még: Szécsi Ferenc és Sas Ede. A társaság a leglelkesebb hangulatban maradt együtt a késő délutáni órákig. PESTI HÍRLAP 1908. január 7., kedd. Fővárosi ügyek. — Orvosi kinevezés. Fülepp Kálmán főpolgármester a pesti oldalon megüresedett segédorvosi állásokra Winter Mór és Rith Egon orvos-doktorokat egy évi időtartamra kinevezte. — Tűzoltók mozgalma. Hogy mennyire alaptalan volt az a híresztelés, hogy a hivatásos tűzoltók sztrájkolni akarnak, vagy hogy amerikáznak, azaz nem a kellő módon dolgoznak, ha arra kerül a sor, ée bizonyítja a hétfőn reggel előfordult tüzeset is, amely az I. ker. Fehérvári úton tört ki. A tűzoltók a legnagyobb rendben vonultak ki és kifogástalanul működtek, úgy, hogy a tüzet a lehető legrövidebb idő alatt elfojtották. Egyletek és intézetek. — A Művészet és Művelődés Magyar Nők Köre szombaton sikerült felolvasó- és zenezsúrt rendezett a Gresham-palota kiállítási helyiségében. Felolvasó dr Neumann Árminné volt; rámutatott a mai theoretikus munka meddőségére, gyakorlati tevékenységre buzdítva különösen az asszonymunkásokat. Előadása nagy hatást tett. Hasonló tetszést aratott Gerzsó Szeréna szép szavalatával, Kiss József néhány költeményét adva elő; Weltmann Feri fiatal hegedűművész kiváló játéka és Santelli Paula olasz énekművésznő brilliáns éneke- A nagyszámú előkelő társaság E hangverseny után tombolához gyűlt össze, hogy fesztelen kedélyességgel végezze be a minden tekintetben sikerült estét. A Magyar Esperantisták Társasága (Hungara Esparantista Society) az Andrássy út 64. sz. alatti Műcsarnok kávéházban levő helyiségében január 15-ikétől kezdve az esperanto nyelvre új kurzust nyit. E kurzust az egyesület megbízásából Medgyesi János tanár vezeti. Jelentkezni lehet addig is a kurzus vezetőjénél. (VII., Alpár u. 8. sz.) Vidékiek részére is készséggel szolgál felvilágosításokkal a kurzus vezetője. Kis komédiák. Három krajcár. Tegnap délután, ahogy az Andrássy-utar, ballagtam, ki, a Városliget felé, eszembe jutott, hogy egy nyakkendő-csiptetőt vagy nyakkendő-szorítót kell vásárolnom. Mindannyian ismerjük ezt a nyomorúságos kis pléh-szerszámot, amely sohasem romlik el, de folyton elvész. Magamfajtájú, szórakozottabb ember átlag minden harmadnap fogyaszt egyet, egy évben tehát körülbelül százat-százhúszat. Tegnap délután épen ilyen esedékes harmadnap volt, bementem tehát egy Andrássy-úti boltba és nyakkendő-csiptetőt vagy nyakkendő szorítót kértem. És már készen tartottam azt a bizonyos koronát, amelyből harminc-negyven fillér fog a boltban maradni a nyakkendő-csiptető ellenértéke gyanánt. Azonban, amikor fizetni akartam, kiderült, hogy a nyakkendő-csiptető mindössze hat fillérbe, három krajcárba kerül. Három krajcárba! Magam sem tudom, hogyan támolyogtam a boltból. Meg voltam döbbenve, le voltam sújtva, egy világ dőlt romba körülöttem. Húsz évig kellett körülszaladgálnom a pesti boltokat, húsz évig kellett harminc-negyven filléreket fizetnem egy darab pléhért, amelyről ma kiderült, hogy az eredeti, becsületes ára hat fillér. Ez jelentéktelen apróságnak látszik, holott alkalmas arra, hogy egy egész élet rendjét fölforgassa, hogy egy ember gondolkozásmódját, érzésvilágát megváltoztassa, hogy egy megrögzött optimistát a pesszimizmus ölelő karjaiba kergessen. El tudom képzelni, hogy akadhatnak olyan érzékeny emberek, akik egy ilyen csalódás, ilyen kiábrándulás hatása alatt fegyvert fognak magukra és a sír ölében keresnek gyógyulást erre az irtózatos sebre. Húsz éven át körülbelül háromezer ilyen nyakkendő-csiptetőt fogyasztottam, és vesztettem el. Ez a háromezer pléh belekerült körülbelül 100.000 fillérembe, holott jogosan csak 18.000 fillért kellett volna érte fizetnem. 82.000 fillért dobtam ki könynyeknyen, meggondolatlanul, haszontalanul, úgy, hogy abból soha semmi meg nem térül. Nem rettenetes ez? Még csak egy tapasztalattal sem lettem gazdagabb, mert hiszen e húsz év alatt minden nyakkendő-csiptetőm egyforma volt, egyik sem örvendeztetett meg valami változatossággal, valami ujjal; még az a mód is, amelylyel őket elvesztettem, mindig ugyanaz maradt: t. i. sohasem tudtam meg, hogyan és hol vesztettem el őket? Most már tessék elképzelni azt, hogy ha egy nyakkaidő csiptetői körül 100.000 filléres differenciák támadhatnak, hány milliót herdálunk el mi, szegény emberek egy-egy nyakkendő körül! Hány tönkrement trustot állíthatnék én ma talpra, ha húsz év összegyűjtött inggombjait értékesíthetném! De nem folyatom tovább ezt a közgazdasági fejtegetést. Tudniillik, csak most látom, hogy már megint elhibáztam a dolgot. Amikor a nyakkor,dőcsiptetőért három krajcárt kértek, nem lett volna szabad belemennem az üzletbe, hanem alkudnom kellett volna. Két krajcárt kellett volna ígérnem, annyiért is ideadták volna, tekintve, hogy félkrajcárt sem ér. Elza. Tudomány. * (A Magyar Tudományos Akadémia) I. osztálya január 7-én, kedden, d. u. 5 órakor ülést tart, melynek tárgyai: 1. Pasteiner Gyula r. t.: „Középkori építészetünk topográfiája.“ (Székfoglaló.) 2. Némethy Géza r. t.: „Ovidius és Lygdamus.“ * (A Magyar Földrajzi Társaság) f. hó 9-én, csütörtökön este 6 órakor a kir. magyar tud. egyetem földrajzi intézetének nagy tantermében (Sándor utca 2.), ülést tart, amelynek tárgya v dr Massány Ernő előadása az óceánok föltt végzett sárkány- és ballon megfigyelésekről. (Vetített képekkel. * (A Magyarhoni Földtani Társulat) e hó 8-án, szerdán délután 5 órakor az egyetem ásványtani intézetében (Múzeum körút 40.) ülést tart, melynek tárgysorozata a következő: 1. Dr László Gábor: Magyarországi tőzeglápokról. 2. Dr Vadász M. Elemér: Rendellenes cytocerasfaj Piszkéről. & Dr Kadics Ottokár: A hámosi ősemberről.