Pesti Hírlap, 1908. január (30. évfolyam, 1-27. szám)
1908-01-01 / 1. szám
nek szükséglete) 1908 január 1-étől március 31-éig leendő teljesítése az 1907. évre e célra megszavazott költségek 3 hóra eső, arányos részében állapíttatik meg“. Ezzel tehát elesett minden aggodalom, hogy itt közösügyi nóvum állott volna elő és valótlannak bizonyul a Pester Lloyd cikkírójának az a képtelen állítása, mintha a fölhatalmazás a jövő évi költségvetés végrehajtására szólana, amihez a Pesti Hírlap azt az aggodalmát fűzi, hogy a hadügyminiszter e fölhatalmazás alapján akár szervezeti változtatásokat is eszközölhetne. IS»-» ’-T'" I • Az adóreform (Az egyenes adók kezelése.) Lapunk egyik külső munkatársától kapjuk a következő információkat: A képviselőház a karácsonyi szünet elmúlta után elsősorban az egyenes adók reformjáról szóló törvényjavaslatot veszi tárgyalás alá, m miért ennek szükségszerűleg meg kell előznie az 1906. évi költségvetési törvény tárgyalását. Az új költségvetés és a kiegyezési törvény ugyanis fokozott terheket ró ez országra és ezek fedezéséről a pénzügyminiszter az egyenes adók reformja útján kíván gondoskodni. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot Wekerle Sándor pénzügyminiszter már beterjesztette a képviselőház elé és azokat agazdasági kereskedelmi és ipari érdekképviseletek már beható tárgyalás alá vették, úgy, hogy a parlamentnek bő vitaanyag áll rendelkezésére. Míg azonban az eddig nyilvánosságra hozott adatok és anyag csak a kérdés intern részét világítja meg, addig most a pénzügyminiszter már azzal a törvényjavaslattal is elkészült, mely az egyenes adók adminisztratív kezelésére vonatkozik és ezt a javaslatot már a legközelebbi képviselőházi ülésen előterjeszti. Ezzel a munkálattal együtt nyolc törvényjavaslat tárgyalja az egyenes adók új rendszerét és ezek együttesen az egész anyagot felölelik. Különös fontosságot kell tulajdonítani Wekerle legújabb javaslatának, azért, mert azadókezelés admnisztratív részének helyes alapra fektetése igen nehéz munka, sőt előrelátható, hogy e téren igen nagy nehézségek fognak felmerülni, mert az új törvény szinte elviselhetetlenül nagy mértékben fokozza az amúgy is túlterhelt adóhivatalok munkáját. A mai viszonyok között a kereseti és házibéradót három éves ciklusokra vetik ki és még így is alig képes az adminisztráció munkáját ellátni, a közigazgatási bíróságnál pedig tizenötezer adóügyi hátralék van. A most benyújtott törvényjavaslatok intenciója pedig az, hogy az egyenes adókat a jövőben évenként vessék ki és az egyenes adók sorozatát még az újonnyi létesítendő személyes jövedelmi adó is szaporítani fogja. Ilyen nagyarányú munkaszaporodás mellett úgy az adóhivatali személyzetet, mint a közigazgatási bíróság hivatalnoki karának számát lényegesen szaporítani kell, mert különben az adókezelés teljesen fönnakad. Ily módon az adminisztratív kiadások lényegesen megszaporodnának, aminek lehető elkerüléséről a pénzügyminisztérium már eleve gondoskodott azzal, hogy a feldolgozásra váró munkaanyag kezelését egyszerűsíti és egyúttal az adófizetés módját is megkönnyíti. Erre a célra, ahoz az eszközhöz nyúlnak, hogy a magyar adókincstár belép a postatakarékpénztári számlatulajdonosok sorába, azaz nálunk is behozzák azt a külföldön már meghonosított és minden tekintetben jónak bizonyult rendszert, hogy az adózók az adót a jövőben a postatakarékpénztár útján is befizethetik. A székesfőváros ez irányban már a nyár folyamán egy terjedelmes memorandumot intézett a kormányhoz, amelyben a külföldi példákra hivatkozva, azt kérte, hogy az adófizetéseknél a postatakarékpénztár, befizetési lapok hátára írt közlések portamentességét engedélyezzék azért, hogy az adózók így megjelölhessék azt az adócímet, amely alatt az adófizetést teljesítik. A kormány azonban a főváros kérésének teljesítését megtagadta, mert nem akart speciális előnyöket biztosítani a fővárosnak olyan dologban, amelyet most, aránylag igen rövid idő múltával az egész ország területére érvényesít. Ezt a reformot különben is egyszerűen rendeleti úton lépteti életbe a pénzügyminiszter, mégpedig nyomban akkor, mikor az új adótörvények hatálya kezdődni fog. Ez az új rendszer az adókezelést igen nagy mértékben könnyíti. Az adózók a jövőben az adófizetéshez szükséges postatakarékprosztiárt, befizetési lapokat a dohánytőzsdékben és postahivatalokban darabonkint két fillérért vásárolhatják és bármely adónem lerovására használhatják. A befizetési lap mintáját már szintén megállapították, aként, hogy az egy elismervényből, egy befizetési szelvényből és egy levelezőlapból fog állani, amelyet az adóösszeggel bármely postahivatal köteles fölvenni és egyúttal ugyanez a postahivatal ad elismervényt is az adózónak a befizetés megtörténtéről Ezt az új rendszert nem imperative, hanem csak fakultatív módon léptetik életbe, azaz, ha valaki könnyebben rólintja le adóját magánál az adóhivatalnál, ez az útja továbbra is nyitva marad. Az új rendszer az adókincstárra nézve számottevő előnyt nyújt. Egyrészt az adókezelés adminisztrációját jóval olcsóbbá és egyszerűbbé teszi, másrészt a postatakarékpénztárnál levő összegek után kamatokat kap, holott eddig az adóhivataloknál kamatozatlanul hevert a pénz. Az új rendszerrel egyidejűleg az állampénztár munkáját is megkönnyítik azzal, hogy a kincstár belép a postatakrékpénztári clearing-forgalomba és tőkéi fölött a jövőben lehetőleg csak utalványokkal fog diszponálni. Ezen az úton további kamatjövedelmeket ér el az állam, amivel az új adórendszer hozamát növeli. ------A KérBgggggMT mTruszIéfTtag’~"' programmja. A kereskedelemügyi tárca 2007. évi költségvetésének képviselőházi tárgyalása során Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter részletes és kimerítő programmot adott azokról a törvényhozási munkálatokról, melyek a legközelebbi jövőben megoldandók lesznek. E Programm megvalósításán számolatlanul dolgozik a kereskedelemügyi minisztérium, miről már legközelebb a munkák egy részének közrebocsátásával fog beszámolni. Az összes törvényelőkészítés homlokterében az ipari és vasúti törvények állanak. Az ipari törvények közül elkészült és még jaianuár hóban nyilvánosságra kerülnek. A vasárnapi munkaszünetről szóló új törvényjavaslat, mely az egyes minisztériumokkal már le van tárgyalva és indokolásával együtt nyilvános enquét elé kerül. A tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslat,amely már volt equét előtt, annak eredménye alapján újra átdolgoztatott és úgy tárgyaltatott ile az egyes minisztériumokkal; ez is indokolásával együtt fog kiadatni. Az említett két törvényjavaslat tavaszszal még az országgyűlés elé kerül. Az ipartörvény XXV. fejezete áll készen, megjelenését csak technikai okok késleltetik, készen Vannak következő fejezetek: II. Rész. Az iparűzési jog megszerzése. I. Fejedet. Az iparűzési jog általános feltételei. II. Feje 5et. Képesítéshez kötött iparok. III. fejezet. Engeélyhez kötött iparok. IV. Fejezet. Telepengedélyhez kötött iparok. V. Fejezet. Reál iparjogok. VI. Fejezet. Házi és vándoripar. VII. Fejezet. Az iparűzés bejelentése. Telepengedélyezési eljárás. VIII. Fejezet. Az ipar gyakorlása. Üzleti helyiségek, fióküzletek, cég. IX. Fejezet. Engedélyhez kötött iparok gyakorlása. X. Fejezet. Különleges rendelkezések engedélyhez nem kötött iparágaknál. XI. Fejezet. Vásározás XII. Fejezet. Megrendelésgyűjtés. XIII. Fejezet. Végeladások és árverések. XIV. Fejezet. Az iparűzési jog megszűnéséi és elvelása. XV. Fejezet. Iparoktatás. Munkásvédelm. I. Rész. Munkaviszony. XVI. Fejezet. Az iparostanulók munkaviszonya. XVII. Fejezet. Az iparossegédek és gyári munkások munkaviszonya. XVIII. Fejezet. A fontosabb teendőkkel megbízott ipari alkalmazottak, a magántisztviselők és a kereskedelmi alkalmazottak munkaviszonya. XIX. Fejhet. Munkarend. II. Rész. Munkaidő. XX. Fejezet. Gyermekek, fiatal munkások és nők munkaideje. XXI. Fejezet. Felnőtt munkások munkaideje. XXIII. Fejezet. Arrfogán tisztviselők (irodai alkalmazottak) és a kereskedelmi alkalmazottak munkaideje és az üzleti záróra. III. Rész. Az egészség és a testi épség védelme és a felügyelet. XXIII Fejezet. Az egészség és atesti épség védelme. XXIV. Fejezet. A felügyelet. IV. Rész. XXV. Fejezet. Munkaközvetítés. Tekintettel arra a nagy érdeklődésre, mely az új ipartörvény iránt nyilvánul és arra, hogy ez a törvényjavaslat amúgy is 900—1000 szakaszból fog állani, tehát az érdekeltségnek hosszabb időre lesz szüksége, míg ezt áttanulmányozza, Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter a huszonöt fejezetet külön fogja kiadni, míg február végére marad a munkabeszüntetéseket és kizárásokat, a munkaadó és símunkásszervezeteket, az ipari bíráskodást és a büntető határozatokat, vegyes és átmeneti intézkedéseket tárgyaló rész. Amint az új ipartörvény tervezetének első része megjelent, a kereskedelemügyi minisztériumban megindul a szakkörökből álló enquét, mely előreráhatólag heteket fog igénybe venni, mert a miniszter súlyt fektet arra, hogy ez a nagyfontosságú törvényalkotás a legrészletesebben vitattasséki ideg. A tanácskozások eredményétől fog függni, hogy az ipartörvény még a nyári szünet előtt vagy ősszszel kerül-e az országgyűlés elé. A vasúti törvények közül szinte az egész évben foglalkoztatta a minisztériumot az új vicinális törvényjavaslat, mely immár teljesen készen áll és az egyes minisztériumokkal már le is tárgyaltatott. Ezen törvényjavaslathoz nagy terjedelmű anyaggyűjtemény is készül és pedig úgy hazai, mint külföldi; előbbi már szintén elkészült, most utóbbi a törvényjavaslat indokolása készülnék, — az ■sz azonban legkésőbb február hóban meg fog jelenhetni, sőt szaktanácskozmány elé is fog márkorára kerülhetni. Készen van a kassa-oderbergi vasút magyar vonalainak kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat is, melylyel igen rövid időn belül fog az országgyűlés foglalkozni. Közel áll befejezéséhez a m. kir. államvasutakon a legközelebbi három évben szükséges beruházásokról szóló törvényjavaslat, mely előrelátható még január hóban az országgyűlés elé is kerül, valamint a vasútüzleti rendtartásról szóló uj■ törvényjavaslat, mely utóbbit illetőleg az összes hazai vasutaktól gyüjtetett be a tapasztalati anyag.Mindhárom törvényjavaslat okvetlenül az országgyűlés elé kerül a nyárig. Végül elkészült ismét az egyelőre csak rendeleti úton életbeléptetett vasúti szolgálati rendtartásról szóló törvényjavaslat is és előkészítés alatt áll a horvát-dalmát vasútra (likai vasút) vonatkozó törvényjavaslat is. Készen áll a minisztériumban három törvényjavaslat a tengeri hajózás kifejlesztéséről, melyek még a pénzügyminisztériummal tárgyaltatnak, he amelyeknek tavaszra az országgyűlés elé kell kerülniük. Elkészült az új közúti törvény tervezete is. Ez azonban előbb még magában a minisztériumban fog tárgyaltatni, azután kerül csak szaktanácskozás elé ami a nyár elejére várható; elkészült továbbá a mérnöki és építészi gyakorlatról szóló törvényjavaslat is, melynek első tervezetére a szakkörök a legelbentétesebb véleményeket adtak. E törvényjavaslat újabb szaktanácskozás elé fog terjesztetni, melytől a miniszter az ellentétek kiegyenlítését várja. Az 1908. év törvényelőkészítésének feladatát ezeken kívül még az új szabadalmi, védjegyügyi és mustra, illetve mintaoltalmi törvényjavaslatok, a házaláti törvényjavaslat és a zálogügyi törvényjavaslat fogja képezni a kereskedelemügyi minisztériumban, melyek munkában vannak már, de a munka nagyobb része ezeket illetőleg mégis csak az 1908. évre fog esni. Ebből a rövid összeállításból tehát kitűnik, hogy egyrészt a kereskedelemügyi minisztériumban a rendes adminisztráción felül komoly és nagy munka foly, másrészt, hogy Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter 1908-ban erős próbára készül tenni az országgyűlés munkaképességét. A PESTI HÍRLAP 1908. január 1., szerda. A kiegyezés életbeléptetése. A kormány kedden, az év utolsó napján, a törvényhozástól kapott felhatalmazásánál fogva, rendeleti úton léptette életbe az Ausztriával kötött kiegyezési szerződést. Az erre vonatkozó rendeleteknek, amelyek után a képviselőház elé terjesztett törvényjavaslatok szószerinti szövege következik, sorrendje ez: 6124. sz. A magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, illetőleg ezek kormányai között folyó évi október hó 8-án a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása iránt kötött szerződés, továbbá a kétszeres megadóztatások elkerülése, valamint az egyenes adók körébe tartozó némely más ügy iránt kötött egyezmény, nemkülönben az államadósságok után a magyar szent korona országai által vállalt évi járulékra vonatkozó egyezményhez kötött pótegyezmény aörvényhozás által jóváhagyatván, az 1907. évi LIV. törvénycikkkel nyert fölhatalmazás alapján 1908. évi január hónap 1-től számított hatálylyal életbe léptettetnek, 6125. sz. Az 1851. évi november hónap 16-án kibocsátott és az 1867. évi XVI., 1878. évi XX., 1887. évi XXIV. és 1899. évi XXX. törvénycikknek rendelkezései által a folyó év végéig érvényben tartott Vasutüzleti Rendtartás az Ausztriával kötött némely gazdasági és pénzügyi megegyezés jóváhagyására vonatkozó