Pesti Hírlap, 1908. január (30. évfolyam, 1-27. szám)

1908-01-01 / 1. szám

nek szükséglete) 1908­ január 1-étől március 31-éig leendő teljesítése az 1907. évre e célra megszavazott költségek 3 hóra eső, arányos részében állapíttatik meg“. Ezzel tehát elesett minden aggodalom,­ hogy itt közösügyi nóvum állott volna elő és valótlannak bizonyul a Pester Lloyd cikkírójá­nak az a képtelen állítása, mintha a fölhatal­mazás a jövő évi költségvetés végrehajtására szólana, amihez a Pesti Hírlap azt az aggodal­mát fű­zi, hogy a hadügyminiszter e fölhatalma­zás alapján akár szervezeti változtatásokat is eszközölhetne. IS»-» ’-T'" I • Az adóreform (Az egyenes adók kezelése.) Lapunk egyik külső munkatársától kapjuk a következő információkat: A képviselőház a karácsonyi szünet elmúlta után elsősorban az egyenes ad­ók reformjáról szóló törvényjavaslatot veszi tárgyalás alá, m miért ennek sz­ükségszerűleg meg kell előznie az 1906. évi költ­­ségvetési törvény tárgyalását. Az új költségvetés és a kiegyezési törvény ugyanis fokozott terheket ró ez országra és ezek fedezéséről a pénzügyminiszter az egyenes adók reformja útján kíván gondoskodni. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot Wekerle Sán­dor pénzügyminiszter már beterjesztette a képvise­­lőház elé és azokat a­­gazdasági kereskedelmi és ipa­ri érdekképviseletek már beható tárgyalás alá vet­ték, úgy, hogy a parlamentnek bő vitaanyag áll rendelkezésére. Míg azonban az eddig nyilvánosság­ra hozott adatok és anyag csak a kérdés intern ré­szét világítja meg, addig most a pénzügyminiszter már azzal a törvényjavaslattal is elkészült, mely az egyenes adók adminisztratív kezelésére vonatko­zik és ezt a javaslatot már a legközelebbi képviselő­­házi ülésen előterjesz­ti. Ezzel a munkálattal együtt n­yolc törvényja­vaslat tárgyalja az egyenes adók új rendszerét és ezek együttesen az egész anyagot felölelik. Külö­nös fontosságot kell tulajdonítani Wekerle leg­újabb javaslatának, azért, mert az­­adókezelés ad­­m­n­isztratív részének helyes alapra fektetése igen nehéz munka, sőt előrelátható, hogy e téren igen nagy nehézségek fognak felmerülni, mert az új tör­vény szinte elviselhetetlenül nagy mértékben fokoz­­za az amúgy is túlterhelt adóhivatalok munkáját. A mai viszonyok között a kereseti és házibér­adót három éves ciklusokra vetik ki és még így is alig képes az adminisztráció munkáját ellátni, a közigazgatási bíróságnál pedig tizenötezer adó­ügyi hátralék van. A most benyújtott törvényjavas­latok intenciója pedig az, hogy az egyenes adókat a jövőben évenként vessék ki és az egyenes adók so­rozatát még az újonnyi létesítendő személyes jöve­delmi adó is szaporítani fogja. Ilyen nagyarányú munkaszaporodás mellett úgy az adóhivatali sze­mélyzetet, mint a közigazgatási bíróság hivatalnoki karának számát lényegesen szaporítani kell, mert különben az adókezelés teljesen fönnakad. Ily módon az adminisztratív kiadások lényegesen meg­szaporodnának, aminek lehető elkerüléséről a pénz­ügyminisztérium már eleve gondoskodott azzal, hogy a feldolgozásra váró munkaanyag kezelését egyszerűsíti és egyúttal az adófizetés módját is megkönnyíti. Erre a célra, ahoz az eszközhöz nyúl­nak, hogy a magyar adókincstár belép a postataka­rékpénztári számlatulajdonosok sorába, azaz nálunk is behozzák azt a külföldön már meghonosított és minden tekintetben jónak bizonyult rendszert, hogy az adózók az adót a jövőben a postatakarékpénztár útján is befizethetik. A székesfőváros ez irányban­ már a nyár fo­lyamán egy terjedelmes memorandumot intézett a kormányhoz, amelyben a külföldi példákra hivat­kozva, azt kérte, hogy az adófizetéseknél a posta­takarékpénztár, befizetési lapok hátára írt közlések portamentességét engedélyezzék azért, hogy az adó­­zók így megjelölhessék azt az adócímet, amely alatt az adófizetést teljesítik. A kormány azonban a fő­város kérésének teljesítését megtagadta, mert nem akart speciális előnyöket biztosítani a fővárosnak olyan dologban, amelyet most, aránylag igen rövid idő múltával az egész ország területére érvényesít. Ezt a reformot különben is egyszerűen rendeleti úton lépteti é­letbe a pénzügyminiszter, még­pedig nyomban akkor, mikor az új adótörvények hatálya kezdődni fog. Ez az új rendszer az adókezelést igen nagy mértékben könnyíti. Az adózók a jövőben az adó­fizetéshez szükséges postatakarékprosztiá­rt, befizetési lapokat a dohánytőzsdékben és postahivatalokban darabonkint két fillérért vásárolhatják és bármely adónem lerovására használhatják. A befizetési lap mintáját már szintén megállapították, aként, hogy az egy elismervényből, egy befizetési szelvényből és egy levelezőlapból fog állani, amelyet az adóösszeg­gel bármely postahivatal köteles fölvenni és egy­úttal ugyanez a postahivatal ad elismervényt is az adózónak a befizetés megtörténtéről Ezt az új rendszert nem imperative, hanem csak fakultatív módon léptetik életbe, azaz, ha valaki könnyebben rólintja le adóját magánál az adóhivatalnál, ez az útja továbbra is nyitva marad. Az új rendszer az adókincstárra nézve számottevő előnyt nyújt. Egy­részt az adókezelés adminisztrációját jóval olcsób­bá és egyszerűbbé teszi, másrészt a postatakarék­pénztárnál levő összegek után kamatokat kap, ho­lott eddig az adóhivataloknál kamatozatlanul he­vert a pénz. Az új rendszerrel egyidejűleg az állampénz­tár munkáját is megkönnyítik azzal, hogy a kincs­tár belép a postatakrékpénztári clearing-forgalom­­ba és tőkéi fölött a jövőben lehetőleg csak utalvá­nyokkal fog diszponálni. Ezen az úton további ka­matjövedelmeket ér el az­ állam, amivel az új adó­rendszer hozamát növeli. ------A KérBgggggMT mTruszIéfTtag’~"' pro­grammja. A kereskedelemügyi tárca 2007. évi költségve­tésének képviselőházi tárgyalása során Kossuth Fe­renc kereskedelemügyi miniszter részletes és kime­rítő programmot adott azokról a törvényhozási munkálatokról, melyek a legközelebbi jövőben meg­­oldandók lesznek. E Programm megvalósításán szá­­molatlanul dolgozik a kereskedelemügyi miniszté­rium, miről már legközelebb a munkák egy részének közrebocsátásával fog beszámolni. Az összes törvényelőkészítés homlokterében az ipari és vasúti törvények állanak. Az ipari törvények közül elkészült és még ja­­ianuár hóban nyilvánosságra kerülnek. A vasárnapi munkaszünetről szóló új törvény­­javaslat, mely az egyes minisztériumokkal már le van tárgyalva és ind­okolásával együtt nyilvános enquét elé kerül. A tisztességtelen versenyről szóló törvényja­vaslat,a­mely már volt e­quét előtt, annak eredmé­nye alapján újra átdolgoztatott és úgy tárgyaltatott ile az egyes minisztériumokkal; ez is indokolásával e­g­yütt fog kiadatni. Az említett két törvényjavaslat tavaszszal m­ég az országgyűlés elé kerül. Az ipartörvény XXV. fejezete áll készen, megjelenését csak technikai okok késleltetik, készen Vannak következő fejezetek: I­I. Rész. Az iparűzési jog megszerzése. I. Feje­det. Az iparűzési jog általános feltételei. II. Feje­ 5­et. Képesítéshez kötött iparok. III. fejezet. Enge­­él­yhez kötött iparok. IV. Fejezet. Telepengedély­hez kötött iparok. V. Fejezet. Reál ipar­jogok. VI. Fejezet. Házi és vándoripar. VII. Fejezet. Az iparűzés bejelentése. Telepenge­délyezési eljárás. VIII. Fejezet. Az ipar gyakorlása. Üzleti helyiségek, fióküzletek, cég. IX. Fejezet. En­gedélyhez kötött iparok gyakorlása. X. Fejezet. Kü­lönleges rendelkezések engedélyhez nem kötött iparágaknál. XI. Fejezet. Vásározás XII. Fejezet. Megrendelésgyűjtés. XIII. Fejezet. Végeladások és árverések. XIV. Fejezet. Az iparűzési jog megszűné­séi és elvel­ása. XV. Fejezet. Iparoktatás.­­ Munkásvédelm­. I. Rész. Munkaviszony. XVI. Fejezet. Az iparostanulók munkaviszonya. XVII. Fejezet. Az iparossegédek és gyári munkások munkaviszonya. XVIII. Fejezet. A fontosabb teendőkkel megbízott ipari alkalmazottak, a magántisztviselők és a ke­reskedelmi alkalmazottak munkaviszonya. XIX. Fe­jhet. Munkarend. II. Rész. Munkaidő. XX. Fejezet. Gyermekek, fiatal munkások és nők munkaideje. XXI. Fejezet. Felnőtt munkások munkaideje. XXIII. Fejezet. A­rrfogán tiszt­viselők (irodai alkalmazottak) és a ke­reskedelmi alkalmazottak munkaideje és az üzleti záróra.­­ III. Rész. Az egészség és a testi épség védel­m­e és a felügyelet. XXIII Fejezet. Az egészség és a­­testi épség védelme. XXIV. Fejezet. A felügyelet. IV. Rész. XXV. Fejezet. Munkaközvetítés.­­ Tekintettel arra a nagy érdeklődésre, mely az új ipartörvény iránt nyilvánul és arra, hogy ez a törvényjavaslat amúgy is 900—1000 szakaszból fog állani, tehát az érdekeltségnek hosszabb időre lesz szüksége, míg ezt áttanulmányozza, Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter a huszonöt fejezetet külön fogja kiadni, míg február végére marad a munkabeszüntetéseket és kizárásokat, a munkaadó és símunkásszervezeteket, az ipari bíráskodást és a büntető határozatokat, vegyes és átmeneti intézke­déseket tárgyaló rész. Amint az új ipartörvény tervezetének első ré­sze megjelent, a kereskedelemügyi minisztérium­ban megindul a szakkörökből álló enquét, mely elő­­reráhatólag heteket fog igénybe venni, mert a mi­niszter súlyt fektet arra, hogy ez a nagyfontossá­­gú törvényalkotás a legrészletesebben vitattasséki ideg.­­ A tanácskozások eredményétől fog függni, hogy az ipartörvény még a nyári szünet előtt vagy ősszszel kerü­l-e az országgyűlés elé. A vasúti törvények közül szinte az egész év­­be­n foglalkoztatta a minisztériumot az új vicinális törvényjavaslat, mely immár teljesen készen áll és az egyes minisztériumokkal már le is tárgyaltatott. Ezen törvényjavaslathoz nagy terjedelmű anyaggyűjtemény is készül és pedig úgy hazai, mint külföldi; előbbi már szintén elkészült, most utóbbi a törvényjavaslat indokolása készülnék, — az ■sz azonban legkésőbb február hóban meg fog jelenhetni, sőt szaktanácskozmány elé is fog már­­korára kerülhetni. Készen van a kassa-oderbergi vasút magyar vonalainak kiegészítésére vonatkozó törvényjavas­lat is, melylyel igen rövid időn belül fog az ország­gyűlés foglalkozni. Közel áll befejezéséhez a m. kir. államvasutakon a legközelebbi három évben szük­séges beruházásokról szóló törvényjavaslat, mely előrelátható még január hóban az országgyűlés elé is kerül, valamint a vasútüzleti rendtartásról szóló uj■ törvényjavaslat, mely utóbbit illetőleg az összes hazai vasutaktól gyüjtetett be a tapasztalati anyag.­­Mindhárom törvényjavaslat okvetlenül az ország­gyűlés elé kerül a nyárig. Végül elkészült ismét az egyelőre csak rende­leti úton életbeléptetett vasúti szolgálati rendtar­tásról szóló törvényjavaslat is és előkészítés alatt áll a horvát-dalmát vasútra (likai vasút) vonatko­zó törvényjavaslat is. Készen áll a minisztériumban három törvény­javaslat a tengeri hajózás kifejlesztéséről, melyek még a pénzügyminisztériummal tárgyaltatnak, he amelyeknek tavaszra az országgyűlés elé kell ke­rülniük. Elkés­zült az új közúti törvény tervezete is. Ez azonban előbb még magában a minisztériumban fog tárgyaltatni, azután kerül csak szaktanácskozás elé ami a nyár elejére várható; elkészült továbbá a mérnöki és építészi gyakorlatról szóló törvényjavas­lat is, melynek első tervezetére a szakkörök a legel­ben­tétesebb véleményeket adtak. E­ törvényjavaslat újabb szaktanácskozás elé fog terjesztetni, melytől a miniszter az ellentétek kiegyenlítését várja. Az 1908. év törvényelőkészítésének feladatát ezeken kívül még az új szabadalmi, védjegyügyi és mustra, illetve mintaoltalmi törvényjavaslatok, a házaláti törvényjavaslat és a zálogügyi törvényja­vaslat fogja képezni a kereskedelemügyi miniszté­riumban, melyek munkában vannak már, de a mun­ka nagyobb része ezeket illetőleg mégis csak az 1908. évre fog esni. Ebből a rövid összeállításból tehát kitűnik, hogy egyrészt a kereskedelemügyi minisztériumban a rendes adminisztráción felül komoly és nagy munka foly, másrészt, hogy Kossuth Ferenc keres­kedelemügyi miniszter 1908-ban erős próbára készül tenni az országgyűlés munkaképességét. A PESTI HÍRLAP 1908. január 1., szerda. A kiegyezés életbeléptetése. A kormány kedden, az év utolsó napján, a tör­vényhozástól kapott felhatalmazásánál fogva, ren­deleti úton léptette életbe az Ausztriával kötött ki­­­egyezési szerződést. Az erre vonatkozó rendeleteknek, amelyek után a képviselőház elé terjesztett törvényjavaslatok szó­szerinti szövege következik, sorrendje ez: 6124. sz. A magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, illetőleg ezek kormányai között folyó évi október hó 8-án a kölcsönös kereske­delmi és forgalmi viszonyok szabályozása iránt kötött szerződés, továbbá a kétszeres megadózta­tások elkerülése, valamint az egyenes adók körébe tartozó némely más ügy iránt kötött egyezmény, nemkülönben az államadósságok után a magyar szent korona országai által vál­lalt évi járulékra vonatkozó egyezményhez kö­tött pótegyezmény a­örvényhozás által jóváha­gyatván, az 1907. évi LIV. törvénycikkkel nyert fölhatalmazás alapján 1908. évi január hónap 1-től számított hatálylyal életbe léptet­tet­nek, 6125. sz. Az 1851. évi november hónap 16-án kibocsátott és az 1867. évi XVI., 1878. évi XX., 1887. évi XXIV. és 1899. évi XXX. törvénycikknek rendelkezései által a folyó év végéig érvényben tartott Vasutüzleti Rendtar­tás az Ausztriával kötött némely gazdasági és pénzügyi megegyezés jóváhagyására vonatkozó

Next