Pesti Hírlap, 1908. február (30. évfolyam, 28-53. szám)

1908-02-08 / 35. szám

1908. február 8., szombat.­ PESTI HÍRLAP 11 ban is a különböző részeket különböző halvány szánú papirosra nyomják, mint a külföldi me­netrend-könyveknél, hogy a keresett részt gyor­sabban lehessen megtalálni. Ezek a dolgok mind aprólékosnak tűnnek föl, pedig az idegenforgalomb­a nagyon fon­tos mind. Mert csak ott utazik az ember szíve­sen és sokat, ahol kényelemmel utazhatik. " " Zsolt: Napi hírek.­ ­ (Adakozás.) Gross Zsigmondi nagybirto­kos halála alkalmából Emődi Vilmos és neje Nagy­­szécsényben koszorumegváltás cimén 10 koronát adakozott nálunk az ingyentej, 10 K az ingyen­kenyér javára. Strausz József (Nagyszécsény) 10 K a nyomorék gyermekek otthona, 10 K pedig a Telei a ingyenes orvosi rendelőintézet javára, szin­tén koszorumegváltás címén. •— (A bolgár fejedelem házassága.) Ferdi­nand bolgár fejedelem. — mint Szófiából jelentik­­— március 1-én tartja esküvőjét. Az esküvőn a bolgár kormányt Milanov miniszterelnök és Ristov igazságügyminiszter, a szobrantet pedig Dobro Petkov elnök fogják képviselni.­­ (Az abruzzói herceg és az amerikai miss.) Hónapok óta vándorol a hír a világsajtóban, hogy az abruzzói ikercég nőül veszi Elkins Katalint, El­kins Virginia állambeli szenátor leányát, akivel a jamestowni kiállításon ismerkedett meg. Miután a hírt az olasz udvarnál se meg nem erősítették, se meg nem cáfolták, a Corriere della Sera című milánói lap megbízta newyorki levelezőjét, hogy intézzen efelöl kérdést­ magához Elkins kisasz­­szonyhoz- A levelező ezt meg is tette, mire miss Elcins felhatalmazta őt, hogy cáfolja meg a szen­zációs hírt., amelynek semmi alapja sincsen és amelyet rosszakaratú pletykának jelent ki.­­ (Az altenburgi herceg halála.) Altenburg­­ból jelentik: Ernő szász-altenburgi herceg csütör­tökön éjjel 82 éves korában meghalt. Az elhunyt herceg 1826-ban született s 1858-ban jutott a trón­ra. Felesége, Ágnes, anhalt dessaui hercegnő, 1897- ben halt meg s a házasságból származott egy leány sincs már életben, így a trón az oldalágra száll át, unokatcscsére, Ernő hercegre, aki­­a II. Ernő nevet vette fel. Az új herceg 1871-ben született . 1898-ban nőül vette Adelheid schaumburg-lippei hercegnőt. Az elhunyt altenburgi herceg lelkes hl­ve volt a német egységnek. — (Nagy Goethe-könyvtár eladása.) Meyer Frigyes lipcsei könyvgyűjtő most tette közzé 11,700 kötetből álló Goethe-könyvtárát, amelyet eladni szándékozik. A gyűjtemény rendkívül érté­kes. Tartalmazza Goethe minden munkájának első kiadását, továbbá a ,,Werther“- és „Xenia“-iroda­­lom összes termékeit. A ritkaságok közé tartozik 108 nyomtatvány, amely Goethe halála alkalmából jelent meg. Megvannak továbbá az összes Goethére vonatkozó pamflettek is és egyéb gyalázó iratok is.­­ (Angol reformok.) Az angol parlament dolgozik és hogy a legközelebbi ülésszakban is ko­moly a munka, melyre készül: az angol király mi­napi trónbeszédje bizonyítja. Az angol alsóház új törvényt készít a népoktatásról; a szénbányamun­kások munkaidejéről; a munkáslakásokról; a vá­rosok építő engedélyeiről; az írországi egyetemi oktatásról; a londoni kikötő kibővítéséről; a gyer­mekvédelem reformjáról. Ezenkívül még egyné­hány birtokkötvénynyel is foglalkozni akar, de a fősúlyt munkásvédelmi intézkedésekre veti. Ang­lia, a hatalmas Anglia, amely gazdagságát nagy­szerű iparának köszöni, tudja, hogy az ipari munka mit jelent, és hogy az ipar munkásait, akik ott dolgoznak műhelyekben, gépházakban meg lent, a föld mélyében, sokféle védelemben kell részesíteni ,és sokféleképen lendíteni kell a sorsukon. Nem­hiába wigh a minisztériuma Angliának. A toryk, az arisztokraták most az ellenzékben vaknnak, ám­bár ezek a politikai, értelemben vett­­angol arisz­tokraták a kontinensen nagyon is beillőnek kitűnő demokratáknak. (Verekedő orosz képviselők.) A duma leg­utóbbi ülésén méltónak mutatkozott az európai parlamenthez.­­Ugyanis, mint Pétervárról jelentik, legutóbbi­­ülésén botrányos jelenet játszódott le Puriskevics reakcionár­is és Miljukov kadetpárti képviselők közt. Miljukov a nyáron Amerikában járt és ott előadásokat tartott az oroszországi helyzetről. Puriskevics emiatt , a dumában heves szemrehányást tett Miljukovnak és végül annyira elvadult kettőjük közt a vita, hogy Puriskevics neki rohant és­­az arcába akart köpni. Ebben azon­ban megakadályozták. Puriskevicset ezen viselke­dése miatt a cuma busz üléséről kirekesztették.­­ (A Wettenstein-ügy.) Hírt adtunk nem­rég, hogy Pesti Alfréd könyvnyomdatulajdonos föl­jelentést tett, a rendőrségen, dr■ Wettenstein József ellen csalás címén. A följelentés anyaga Wettenstein széruma körül forgott, amelynek állítólag olyan a hatása, hogy tüdővészes betegeket sikerrel gyógyít. A rendőri vizsgálat ekkor megállapította, hogy a Pesti Alfréd esetében csalásról nem lehet szó és en­nek alapján az iratokat áttette az ügyészséghez. Az ügyészség nem elégedett meg a vizsgálatnak ezzel az eredményével és visszatette az iratokat a rendőr­séghez azzal az utasítással, hogy a rendőrség derít­se fel, vajon Wettenstein szere nem puszta hum­bug-e, úgy, hogy Wettenstein a laikus­ közönség megtévesztésére alapítja üzleteit. A rendőrségen ismét az Sándor László­­rendőrkapitány vette kezé­be az ügyet s a nyomozás során pénteken délelőtt kihallgatott néhány orvostanárt és gyakorlóorvost, akik egyértelműleg azt vallották, hogy Wettenstein szérumának nincs egyáltalán semmi értéke. A ki­hallgatások során elsőnek dr Tauszk Ferenc egyete­mi tanár nyilatkozott Wettenstein szeréről. Tauszk elmondotta, hogy mindössze egy ízben volt alkalma beszélgetni a tüdővész elleni szérum tulajdonosá­val; ő akkor azt az ajánlatot tette neki, hogy egy független és befolyásolhatatlan orvos-bizottság előtt kísérletezzen szerével. Wettenstein azzal távozott tőle, hogy ajánlatát megszívleli, de azóta nem je­­lenkezett nála. A szérum csodás hatásában egyéb­ként egy pillanatig sem hitt. A legsúlyosabban és nagyon elítélő módon dr Detre László egyetemi ma­gántanár nyilatkozott Wettenstein, szérumáról. Detre tanár elmondotta, hogy még a múlt év júni­usában fölkereste őt dr Wettenstein és támogatását kérte; ő kilátásba is helyezte ezt abban az esetben, ha állatokon folytatott kísérletekkel meggyőződést szerez a szérum hatályos voltáról. Wettenstein azon­ban a kísérletek elől kitért. A rendőrség még kihall­gatta dr Weiszhausz Fülöpöt, dr Friedrich Vil­most és dr Marton Sándort. Friedrich elmondta annak a cikknek történetét, amely az Orvosszövetség hivatalos lapjában jelent meg Wettenstein szérumá­ról. A cikket a legmelegebb dicséret hangján Weisz Ármin, orvos írta, aki ellen az Orvosszövetség fe­gyelmi vizsgálatot indított. Dr Marton Sándor pe­dig, aki eleinte azt hitte, hogy Wettenstein szérumá­val tényleg lehet a tüdővész gyógyítása terén vala­melyes eredményt elérni, ma már ennek az ellenke­zőjéről van meggyőződve s ezt kihallgatása során nyíltan be is vallotta s még hozzáfűzte azt is, hogy egyes esetekben a szérum vérmérgezést okoz. Sálb­­er László rendőrkapitány nagy erélylyel folytatja tovább a nyomozást. Ki fogja hallgatni még mind­azokat az orvosokat, akikkel Wettenstein érintke­zett , azokat a betegeket is,, akiket­ Wettenstein szé­rumával gyógykezelt. A vizsgálatnak az a célja, hogy Wettenstein szérumát, akként mutassa be a laikus közvélemény előtt, amilyen annak hatása a valóságban. A rendőrségnek jogot ad erre a kihá­gási eljárás, amely szigorúan megtorolni igyekszik az orvosi tudomány terén különböző csodaszerekkel űzött visszaéléseket.. .­ (Gróf Csáky György öngyilkossága.) Gróf Csáky György, akinek öngyilkosságáról már hirt adtunk, nem tévesztendő össze a király szemé­lye körüli minisztérium volt titkárával, aki néhány évvel ezelőtt rálőtt egy asszonyra. Az öngyilkos ré­gebben huszártiszt volt s Bécsben igen vidám életet folytatott. Majthényi Sarolta bárónőt vette felesé­gül, de takarékoskodni ekkor sem tanult meg és küszöbön álló anyagi romlása miatt felesége el is vált tőle. Gróf Csáky György erre még vigadban kezdett élni és vagyonának még megmaradt részét rövidesen elverte. A szerencse pedig még egyszer rámosolygott. Kártyázni kezdett s egy millió koro­nát nyert össze, melyet azonban az utolsó fillérig —­ ugyancsak kártyán —­ elvesztett. Kivándorolt hát Amerikába, ahol azonban,, mert dolgozni nem tanult meg nyomor és nélkülözés várt reá. Ezt nem tudta elviselni, s ezért mint jelentettük —­ öngyilkos lett. —­ (Az eladósodott Csernovitz.) Az osztrák pénzügyminisztérium, mint Csernovitzból sürgöny­­zik, hir szerint­ megintette a bukovinai, főváros kép­viselőtestületét a nagy adósságcsinálásai miatt. A minisztérium első­sorban azon akadt fönn, hogy a város múlt év novemberében­, a pénzügyi válság ide­jén kötött meg­ egy nyolc milliós kölcsönt és hogy beruházásokat határozott el, mielőtt a fedezet kérdé­sét megoldotta volna. A miniszter erősen megrótta a várost és kijelentette, hogy további városi kölcsö­nöket egyelőre nem fog jóváhagyni. v ' ^ — (Dr Mandel Pál meghalt.) Dr Mandel Pál, évtizedekig oszlopos tagja a szabadelvű’ párt­nak, pénteken virradóra meghalt. Mandel Pál 1840. január 6-án született Nyír­bátorban. Jogi tanulmányait Budapesten és Bécs­ben végezte kitüntetéssel és azok befejeztével 22 éves korában ügyvédi irodát nyitott a fővárosban. 1875-ben választották meg első ízben a nyírbátori kerület orsz. képviselőjévé és ezt a kerületet négy cikluson át képviselte szabadelvű programmal. Előbb a mentelmi, 1881 óta az igazságügyi bizott­ság tagja volt és mint ilyen élénk részt vett a gyámi törvény, a szerzői jogról szóló törvény és a közjegy­zői törvények megalkotásában. Nagyfontosságú be­szédeket mondott 1878-ban a halálbüntetés eltör­lése mellett, 1880 és 1881-iki budget-viták alkal­mával a házassági jog és a vallásszabadság érdeké­ben, melyek méltó feltűnést keltettek. Számos nagyfontosságú törvény előadója volt. 1887-től kezdve a zalamegyei­ Alsólendva kerületet képvi­­­selte két cikluson át, majd újra Nyírbátorban vá­lasztották meg, ahol Tisza bukásakor kisebbségben maradt. A kereskedelmi kormány megbízásából ké­­szítette el néhány év előtt a kartell-törvény javas­latát, mely nemcsak ,a hazai szakkörökben, de úgy Ausztriában, mint Németországban nagy érdeklő­dést­­ keltett, ami különösen kifejezést nyert az 1904. nyarán Insbruckban összejött német jogász­­gyűlésen. Amióta nem volt tagja a parlamentnek, nem kevésbbé ,szentelte nagy tudását a köznek és a legutolsó években a bányajog terén, amelynek egyik leghathatósabb művelője volt, nagy munkásságot fejtett ki. Feleségének két év előtt bekövetkezett halála a különben erős­ szervezetű embert mélyen megrendítette és bár ezen idő óta több ízben kere­sett Olaszországban üdülést,, ez időközben mind­inkább mutatkozó véredényelmeszesedés és vesebaj mindinkább megtámadta szervezetét. De ezen sú­lyos betegsége nem akadályozta, meg őt abban, hogy még ágyhoz szegezve is ne­ foglalkozzék a legaktuá­lisabb közgazdasági és politikai kérdésekkel, oly­annyira, hogy a legutolsó időben megírt két­ röp­­irata, amelyet már csak tollba mondhatott, az iro­dalomban élénk feltűnést keltett. Az őszszel Abbá­ziába utazott, hogy a telet ott töltse és gyógyulást keressen, de ott sem maradt sokáig. Sietett haza, hogy leányának esküvőjén jelen­­lehessen, azonban állapota miatt nem vehetett részt családja nagy ünnepén. Azóta, bár családja a leggondosabb ápo­lásban részesítette, állapota folyton súlyosbodott, mígnem e hó 7-én hajnali 1 órakor családja köré­ben a halál megváltotta szenvedéseitől. Temetése vasárnap, február 9-én, d. c. 10 órakor lesz a­ Ná­dor­ utca 14. sz. alatti gyászházból. A budapesti ügyvédi kamara elnöksége kéri a kamara tagjait, hogy a­ gyászszertartáson minél számosabban jelen­jenek meg.­Az ügyvédi kamara a ravatalra díszes koszorút helyez s az ügyvédi kar nevében a temeté­sen dr Pap József kamarai titkár mond búcsú­beszédet. . . — (Új villamos vonalak.) Nagy-Berlinnek, a külső, városrészeket s az elővárosokat beleszámít­va, már három millió lakosa van. Ezt a világvá­rost jellemzi, hogy amíg az üzleti­ élet még a peri­fériákról is­­a belső részekbe húzódik, a lakosság igyekszik, minél, távolabb költözni. Hosszúvonalú, olcsó villamos­ vasutak és a körvasút teszi ezt lehe­tővé. A földalatti­ vasút kevésbé alkalmas erre, mert jegyei olcsók nem lehetnek. Nálunk is észlel­hető, hogy a székesfőváros lakosai törekesznek a szomszéd községekben lakást bérelni. Erre való te­kintettel az úgynevezett Búr villamos-vasút igazga­tósága közhasznú munkát végzett, amikor nemrég két új villamos-vasúti vonalat épített s adott át a közforgalomnak. Egyik vonaluk az újpesti területen fekvő villamos-vasúti teleptől a Mária-utcába hú­zódik és azután több utcán keresztül a Máv­ tölté­séig vezet, amelynek mentén áll a vasúti főműhely sok ezer munkással. A másik vasúti­ vonal szintén a Mária-utcától ágazik el s azután keresztezvén az Árpád-utat, a Vasút-utcába torkol a budapesti köz­úti vasút ottani vágányaiba, amelyeken azután mint körforgalmi vasútvonal az István-téren át az Árpád-út főelágazási pontján keresztül a régi vo­nal felhasználásával a székesfővárosba húzódik. A tetemesen megnagyobbított forgalom lebonyolításá­ra 20, nemcsak szép, hanem kényelmes berendezésű vasúti kocsit állítottak szolgálatba 22—22 belső üléssel és pazar villamvilágítással Ezeknek az új villamoskocsiknak mindkét perron­ja igen tágas és üvegtetővel födött. A jegyek ára olcsó és külön­féle bérletjegyek is kaphatók.­­ (Örült a hajóm) Az olasz Lloyd hajózási vállalat, Virginia nevű gőzöse csütörtökön Argen­tínából Genuába érkezett és épen, midőn a hajó ki akart kötni, egyik utas, Zaccpui Vince negy­vennégy­ éves 'munkás,'hirtelen megőrült és revol­verét előrántva­ lövöldözni kezdett. Egy Weber Arnold nevű­ utast egy lövés szivén talált s ez azonnal meghalt, többen kisebb-nagyobb sérülése­ket szenvedtek, míg végre a dühöngőt sikerült megfékezni. . . . ' — (Irodalmi estély.) A Budai Közművelő­dési Kör e hó 9-én délután 5 órakor a budai Sza­­lon-kávéház külön termében irodalmi estélyt'ren­­£ezí Vendégeket szívesen látnak. . .... • •

Next