Pesti Hírlap, 1908. április (30. évfolyam, 80-105. szám)

1908-04-01 / 80. szám

Ny­........ 1908. április 1., szerda. PESTI HÍRLAP Országgyűlés. I. keddi ülésen a nemzetiségiek vitték a Vezérszerepet s a balpárt csak statisztált. Ma határozati javaslatokkal obstruáltak. Hodzsa Milány rekordot ért el e téren. Százhatvannégy határozati javaslatot nyújtott be egy és ugyan­azon szöveggel, amelyben csak azon képvise­lők száma változik, akik a sürgősség kimon­dását kérhetik. Beszéde végén bevallotta nyíl­­tan, hogy az obstrukció lehetőségét akarta biztosítani javaslataival. Részt vettek még a mai vitában: Pap-Csicsó István, Bella Má­tyás és Suciu János nemzetiségiek és Bozóky Árpád halpárti képviselő. A többség egyéb do­log híján azon töri fejét, hogy vajon az elnök­ség hogy fogja szavazás alá bocsátani a ma­rokkói sáskajárásként beözönlő indítványo­kat, módosításokat és határozati javaslatokat és hogy akad-e majd ember, aki tudni fogja, hogy mikor szavaz, mire szavaz? II. !A képviselőház ülése március 31-én. Elnök: Justh Gyula, majd Návay Lajos. Jegyzők: Szentkirályi Zoltán, Zlinszky István és gróf Thoroczkai Miklós. A kormány részéről je­len vannak: Wekerle Sándor, Kossuth Ferenc, gróf Andrássy Gyula, gróf Zichy Aladár, gróf Apponyi Albert, Günther Antal, Jekelfalussy La­jos és Josipovich Géza. Az ülés d. e. 10 óra 10 perckor kezdődött. Justh Gyula elnök, az ülést megnyitja és hi­­rtelesítteti a múlt ülés jegyzőkönyvét. A házszabályrevizió részletes tárgyalása. Elnek: Következik a házszabályok módosí­tása tárgyában beadott Nagy Emil-féle indít­vány részletes tárgyalásának folytatása. Ki követ­kezik szólásra? Jegyző: Pop-Csicsó István! Pop-Csicsó István: T. Ház! Midőn a Nagy Emil-féle házszabályrevizió részletes vitájában részt veszek, úgy tekintem a dolgokat, mint hogyha egy hajó roncsai előtt állanánk. A házszabály a hajó, amely az általános vita bezárásával ös­sze­­ropcsolódott és csak roncsaiban van meg. Mégis felszólalok, hogy legalább minket ne illessen a vád, hogy nem tettünk meg mindent ,a roncsok megmentésére. Egy olyan művet, amelyet Eötvös Károly, az ügyvéd, aki sok mindenféle iratot vett a kezébe, nem tud magának megmagyarázni és nem tud megérteni, azt mi három darabra minden rendszer nélkül szétszaggattuk és azután az ellen­zéknek most azzal imponál az elnök, hogy tessék beszélni az első részlethez, de jaj neked, ha a többi részekre is kitérsz. Elnök: Ezt ne is méltóztassék kritika tár­gyává tenni, mert ez szigorúan házszabályszerű. Ha el fog­ térni az első bekezdéstől, akkor figyel­meztetni fogom, sőt esetleg meg fogom vonni a szót. (Helyeslés.) Pap-Csicső István: Ami az első részt illeti, különösen sok szó fér annak technikájához, ma­gyarságához és értelméhez. Ezen szempontokból bírálja az indítvány tárgyalás alatt levő részét. Majd azt mondja, hogy a napot úgy kell beoszta­ni,, hogy nyolc óra maradjon munkára, nyolc óra pihenésre és élelmezésre és nyolc óra nyugalom­ra. Zajos derültség között fejtegeti a javaslat grammatikai helytelenségeit, miközben a magyar nyelvet valósággal kerékbe töri. Az obstrukció betegsége — úgymond — nem a házszabályokban van, hanem a mi parlamenti életünkben, abban, hogy nincs meg itt a képviselőházban az a több­ség, amely többség künn létezik. Nincs meg a parlament és a nép között a kapcsolat. Ugron Gábor: Paszulyból való többség! A választókat kell megszámlálni, nem pedig a pa­­szulyt! Lukács László: Nagyon szereti a paszulyt a képviselő úr! Pap-Csicsó István: Maga a belügyminiszter elismerte itt a nyílt parlamentben, hogy bizony ez osztályparlament és hogy a nép teljesen hiány­zik innen. Több módosítványt és indítványt nyújt be, s kéri azok kinyomatását. Elnök: Felteszi a kérdést, de a Ház többsége nem kívánja az indítványok kinyomatását. Ki kö­vetkezik? Jegyző: Bella Mátyás! Bella Mátyás: T. Ház! Minden házszabály­nak már természeténél fogva legelemibb, elenged­hetetlen feltétele, hogy könnyen érthető legyen, hogy mondatszerkezete tiszta, világos, logikus, nem terjengős, hanem tömör, e lehetőleg rövid legyen. Különösen megkívántató, hogy a nyelv szellemének, a mondattannak és nyelvtannak min­den tekintetben megfeleljen. (Helyeslés a kezé­ben.) A Nagy Emil-féle házszabályt módosító in­dítvány első szakasza az említettem kellékek nél­kül szűkölködik. Beadott indítványaiban ezen „fo­gyatékosságok“ megszüntetését kívánja. Kéri mó­­dosítványainak kinyomatását. (Helyeslés a nemze­tiségieknél.) Elnök: Felteszi a kérdést, de a Ház­ több­sége nem kívánja kinyomatni a módosítványokat. Ki következik? Jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád: T- Ház! Én ugyan abban a véleményben voltam és vagyok, hogy ennek az or­szággyűlésnek a házszabályokat módosítania nem lett volna szabad, de miután a képviselőház böl­­csesége másképen határozott, meghajtok a kény­­szerűség előtt és belemegyek a részletes tárgya­lásba. Egyetlen egy ellenindítványt adok be. Mó­dosítást nem adok be, mert olyan rossz, olyan ma­­gyartalan a Nagy Emil-féle javaslat, hogy azon semmiféle módosítással nem lehet segíteni. Ellen­­indítványom a következő (Olvassa): „150 jelen­levő képviselő írásban benyújtott indítványban kérheti a tárgyalás alatt levő valamely törvény­­javaslatnak sürgős tárgyalását. Az indítvány fe­lett a Ház legközelebbi ülésének kezdetén hoz ha­tározatot. Az indítványhoz legfölebb négy képvi­selő szólhat, kettő mellette, kettő ellenes és az ülés addig be nem zárható, amíg a határozat meg nem hozatott. Sürgős tárgyalás iránt beadott in­dítvány felett a Ház minden esetben titkos szava­zással dönt. A sürgős tárgyalás csak akkor mond­ható ki, ha a leadott szavazatoknak többsége, de legalább 200 szavazat sürgős tárgyalást kívánta.“ Én feltételezem azt, bármily úton-módon verődik is össze az a többség, hogy akkor, amikor titkos szavazással döntetik el a kérdés, megnyilatkozik minden egyes képviselőnek lelkiismerete minden befolyás nélkül és akkor a nemzetre káros javas­latokra nem lesz kimondva a sürgősség, tehát nem lesz kizárva a szükséges nemzeti ellenállás. Ellen­­indítványa kinyomatását kéri. Elnök: Felteszi a kérdést, a Ház többsége azonban nem adja meg az engedélyt arra, hogy az ellenindítvány kinyomassék. Szólásra ki kö­vetkezik? Jegyző: Hodzsa Milán! Hodzsa Milán: T. Ház! Nagy örömmel csat­lakozom mindazokhoz az indítványokhoz, amelyek abból a célból adattak be, hogy a Nagy Emil-féle indítvány elvégre is magyarosabb alakban módo­síttassák át. Sehol sincs az, hogy valamely tárgy­nak tárgyalása, illetőleg a tanácskozás megkezdé­se előtt volna szabad javaslatba hozni a tanácsko­zás sürgősségét. Ez már nem balesetbiztosítás a kormánypártok érdekében, hanem ennél több, ez az ellenzéki kritikának teljes elfojtása. Az elnöki széket­ Návay Lajos alelnök fog­lalja el. Hodzsa, Milán: Az olyan házszabály, amely negligálja a kisebbségek jogait és érdekeit, nem, engedhető meg semmiféle parlamentben, de főkép nem a magyar parlamentben, hiszen évezredek példája mutatja és bizonyítja, hogy voltak már pártok, melyek nem Magyarország ügyeinek szol­gálatában, hanem idegen érdekek szolgálatában állottak. Kmety Károly: Most is vannak! Hodzsa Milán: Most is vannak, kormány­­­­pártiak. Kmety Károly: Nem kormánypártiak, ha­nem egyes párttöredékek. Hodzsa Milán: Szünetet kér. Elnök: Öt percre felfüggesztem az ülést. Szünet után. Hodzsa Milán: Ez az indítvány oly nagy­mérvű politikai bizalmat tételez fel a többségi pártok részéről a kormány iránt, hogy én a politi­­kai bizalomnak ezen mérteikét már szinte beteges-­­nek tartom. Sehol a világon tizenhatórás üléseket a parlamentek nem ismernek. Felkiáltások: De ismernek permanens ülé­seket ! . Hodzsa Milán: Csakhogy azok nem rend­szeresek. Felkiáltások: Ez sem lesz rendszeres! Ez is kivételes lesz! Hodzsa Milán: Az eddig beadott módosítvá­­nyokkal, amelyeknek igen nagy része alkalmas lett volna az indítvány megjavítására, azokkal szem­ben, a többség már is jelét adta, hogy azok elfoga­dását alig remélhetjük. De midőn nem is adok be módosításokat, mégis igyekezni fogok határozati javaslatok alakjában oly intézkedések megtételére adni a Háznak alkalmat, amelyek sikerrel fogják paralizálni . . . Förster Ottó: A paralizis már látszik. (De­rültség.) Hodzsa Milán: Személyes kérdésben méltóz­­tatik szólni? Nagyon sajnálom. (Derültség a nem­zetiségieknél.) Ezután nem kevesebb, mint 164, azaz százhatvannégy határozati javaslatot nyújt be teljesen egyforma szöveggel, amelyben csak a képviselők száma változik, akik a sürgősséget kér­hetik. Felkiáltások: Mentők! Mentők! Hol a Ház orvosa? Meg kell vizsgáltatni elmebeli állapotát! Már ki is vannak nyomatva? (Nagy zaj és kiabá­lás.) Hodzsa Milán: Miután határozati javasla­taim az obstrukció lehetőségének fentartását cé­lozzák, azért adtam be ezen határozati javaslat­­aimból többet, hogy a Ház bölcseségére bízzam, hogy javaslatom, melyiket fogadja el. Elnök: Felteszi a kérdést. A Ház többsége nem kívánja a határozati javaslatokat kinyo­matni. Ki következik? Jegyző: Suciu János! (Nagy zaj.) Suciu János: T. Ház! Érthetetlen előttünk­ az a türelmetlenség, amelylyel felszólalásainkat fogadják. (Nagy zaj.) Elnök (csönget): Csendet kérek. (Folytonos zaj.) Csendet kérek. Kérem Förster képviselő, urat. Suciu János: Az önök idegei már most gya­korlottsággal kellene hogy bírjanak a mások vé­leményének meghallgatása tekintetében. Gondol­janak az önök obstrukcióira és ne öregedjenek bele ilyen rövid idő alatt a többségi türelemnek gyakorlásába. Egy hang: Más emberek vannak ma! Suciu, János: Más emberek, de ugyanaz a szellem. Könnyű a többségnek, amíg ellenzéki képviselőtársaik itten 10—16 órás ülésekben ta­possák a malmot. Az elnök saját tapasztalatából jobban meg tudja állapítani, hogy mennyi ülése­zési időt lehet kibírni heteken át és mennyit nem. E tekintetben tehát indítványoznám, hogy a sür­gős tárgyalás elrendelésére vonatkozó indítvány... Somogyi Aladár: Nyögje ki már ne! Suciu János: Ha ez parlamentáris kifejezés, nem irigylem a képviselő urat. Elnök (csenget): Somogyi Aladár képviselő urat sértő közbeszólásáért rendreutasítom. Suciu János: Módosítványt nyújt be az ülés meghosszabbítására nézve, majd így folytatja: És most áttérek . . . Förster Ottó: Melyik vallásra? (Derültség.) Suciu János: ... a Nagy Emil-féle politi­kai vallásellenes indítvány negyedik mondatára. Ezutá­n benyújt még egy pár módosítványt, s azok kinyomatását kéri. (Helyeslés a középen. Zaj.) Elnök: Felteszi a kérdést, de a többség nem kívánja kinyomatni ezeket az indítványokat se. A szerdai napirend. Elnök: Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését szerdán, április 1-én, d. e. 10 órakor tartsa, napirendje legyen: 1. Elnöki előterjesztések és irományok bemutatása. 2. Az interpellációs- és indítványkönyv felolvasása. 3. Nagy Emil képvi­selő indítványa a házszabályok módosítása tár­gyában. (Helyeslés.) Az ülést bezárom. Az ülés d. u. 1 óra 55 perckor ért véget. A helyzet: Kossuth a királynál. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter Szterényi József államtitkár kíséretében ked­den délután Bécsbe utazott és szerdán dél­előtt audiencián jelenik meg az uralkodó előtt és szerdán délután szándékszik vissza­utazni Budapestre. Kossuth bécsi útjáról a következő félhivatalos jelentés ad hírt: Kossuth Ferenc kereskedelemügyi minisz­ter kedden délután 5 óra 15 perckor Bécsbe uta­zott és szerdán délelőtt külön kihallgatáson je­lenik meg a király előtt- A kereskedelemügyi miniszternek ez­ a kihallgatása már körülbelül tíz nappal előbbre volt tervbe véve, de akkor a király gyöngélkedésére való tekintettel elma­radt. Íme, mily gyorsan beigazolódott, hogy a Wekerle vasárnapi audienciáján történtekre nézve csak ez audiencia hatásából lehet kö­vetkeztetni. Első hatása pedig az, hogy Kos­suth is Bécsbe ment a király elé. Kossuth bécsi audienciáját már napok­kal ezelőtt jeleztük és ugyanakkor megírtuk azt is, hogy előzetesen Wekerle fog a király előtt megjelenni. E ténynek bekövetkezése természetesen föléleszti ismét azokat a vára­kozásokat, melyeket Kossuth bécsi útjához fűzni kell. Kétségtelen ez audiencia lényeges célja elé ezúttal is :a „folyó ügyekről való referá­lás“ kulisszáját tolják. De bizonyos, hogy Kossuth kihallgatása első­sorban a delegáció közeli egybehívása és ezzel kapcsolatosan a tiszti fizetésemelés ügyében történik, mely utóbbi ügy esetleg a katonai kérdések egész komplexumára is kihat. Kossuth bécsi útjának a legközelebbi de­legációval való szoros kapcsolata kitűnik az alábbi félhivatalos cáfolatból is:­ ­____

Next