Pesti Hírlap, 1908. április (30. évfolyam, 80-105. szám)
1908-04-17 / 94. szám
10________________________________ PESTI HÍRLAP 1908. április 17., péntek. — (Andrássy a mentőkért.) Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter a budapesti mentő-egyesület által május hó 16-án tartandó kongresszus sikere biztosítására e hó 12-ről 42.281/VII/B. szám alatt a következő körrendeletét intézte az összestörvényhatóságok első tisztviselőihez: A budapesti mentő egyesület, mely a nagyfontosságú mentési ügynek a székesfőváros és területén való mintaszerű rendezésével példát nyújtott arra, hogy az ország egyes helyein a mentésügy szintén rendeztessék, immár 20 éves fennállását megünneplendő, folyó évi május hó 16-án és 17-én Budapesten díszközgyűlést és egyéb ünnepségeket fog rendezni s ezzel kapcsolatban mentőkongresszus megtartását is vette tervbe. Magam részéről nagy súlyt helyezvén arra, hogy az 1876 : XIV. t.-c. V. fejezetében foglaltak a legtágabb körben s a legkifogástalanabbul megvalósíttassanak, a tervbe vett mentő-kongresszus létrejöttét a legmelegebben óhajtom. Ezért felhívom Címedet, hogy a tervbe vett mentő-kongresszusra az érdekelt körök figyelmét felhiva, a törvényhatósága tiszti főorvosát, vagy ennek helyettesét a mentő-kongresszusra küldje fel s kiküldöttjének nevét mielőbb ide jelentse be. Budapest, 1908. április 15. Andrássy s. k. JA — („Mozi“-trust Amerikában.) Buffaloban ■— egy newyorki hir szerint — megalakult az első amerikai mozgófényképtrust. A trust részvénytársasági alapon áll s vagyona körülbelül harminchárom millió koronára rúg. A trust az egész világ mozgófényképvállalatait s a filmgyártást is hatalmába akarja kerítenni, sőt a nagyobb mozgófényképgyárakat már össze is vásárolta. Edison, akinek több birói ítélet biztosítja az általában szokásos filmgyártást, évenkint egymillió koronát kap a trusttől azért, hogy más kartellnek szabadalmazott filmjeit át ne engedje. (Egy hazafias román lelkész kálváriája.) Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter Manegter Miklós volt marosvásárhelyi görkei. esperes ügyében megsemmisítette az egyházi hatóságok eddigi intézkedéseit és a nagyszebeni metropolitát utasította, hogy a méltatlanul üldözött esperest helyezze vissza hivatalába. Az ok, amelyet ellene felhoztak, az volt, hogy állítólag elmulasztotta kötelességét. Az esperes hiába fáradozott az egyházi hatóságnál, hogy ügyét, szabályszerű eljárás alá vegyék, míg végre oltalomért a kultuszminiszterhez fordult és a Fejérváry-kabinet kultuszminisztere tényleg meg is semmisítette az eljárást és elrendelte, hogy az esperest vissza kell helyezni parochiájára. Ez volt különben Magyarországon az első eset, hogy a kormány a görököly vallás autonómiájába beleavatkozott. Az eljárás húzódott, míg az esperes utóbbi kérelme folytán gróf Apponyi Albert megsürgette a metropolitát, hogy tegyen eleget a miniszter utasításának. Időközben Bánffy Dezső interpellált ez ügyben. Még mielőtt gróf Apponyi ez interpellációra válaszolt, a metropolita az egyházi szabályzat figyelmen kivül hagyásával az aradi konzisztóriumot delegálta mint új bíróságot, amiről azonban az esperest nem is értesítették. Az aradi konzisztórium egyszerűen megismételte a már egyszer megsemmisített ítéletet és az indokoláshoz csak azt fűzte hozzá, hogy a vádlott már azért sem érdemli meg, hogy esperes maradjon, mert a magyar kormánynál keresett orvoslást. Bánffy interpellációja folytán a miniszter a metropolitánál kétszer is megsürgette az ügyet, mire Metianu metropolita felküldte az iratokat azzal, hogy az ügy be van fejezve, a lelkész elmozdíthatott, az ítélet jogerőre emelkedett. Ilyen értelemben válaszolt gróf Apponyi Bánffy interpellációjára és kijelentette, hogy ez ügyben nem tehet semmit, mert befejezett dologról van szó. Maneguiu esperes a lapokból olvasván a miniszter válaszát, felülvizsgálati kérelmet terjesztett be a miniszterhez, aki újra megvizsgálván a tényállást, az eljárás szabálytalan volta alapján az összes eddigi intézkedéseket megsemmisítette és újra elrendelte, hogy az esperest helyezzék vissza állásába. (A temesvári közös konyha csődje.) Temesvárról táviratozza tudósítónk. Az itteni közös konyha csütörtökön közgyűlést tartott és csődöt kért maga ellen. A tagoknak mintegy kilencezer korona hiányt kell fedezniük. (Akit el hagynak vérezni.) Jászladányban szerdán Pál Szabó József földmivest az utcán szétroncsolt fejjel találták meg. Orvost hivtak és mikor a községi orvos odaérkezett, többen megtámadták és megakadályozták abban, hogy a súlyosan sérült segítségére legyen. Az orvos maga is veszélyben lévén, megfutott és csak csendőri fedezettel tudott a helyszínére menni, de mire odaért, a súlyosan sérült ember már elvérzett. A csendőrség nyomozza a tetteseket. — (Dreyfus nyilatkozatai.) Koréból sürgönyzi tudósítónk. Az Interparlamentáris Szemle egyik munkatársa beszélgetést folytatott a néhány nap óta itt időző Dreyfus Alfréddal. Dreyfus kijelentette, hogy olaszországi utazása és találkozása Björnsonnal egyáltalán nem függ össze azzal a neki tulajdonított szándékkal, hogy ügyéről leleplezéseket tegyen, ő, miután az igazságszolgáltatás megadta neki azt, amivel neki tartozott, jelenlegi helyzetével meg van elégedve. Arra a kérdésre, hogy az Ördögszigeten való hosszú tartózkodás nem ásta-e alá egészségét, Dreyfus azt felelte, hogy sanyargattatása idejéből csak időnként fellépő láz maradt vissza. (Egyetemi hallgatók tanulmányútja.) A kir. magyar tudomány-egyetem harminc hallgatója dr Vámbéry Ruszten egyetemi magántanár és dr Láday István kir. ügyész vezetése mellett e hó 11-én Szegedre utazott, ahol a csillagbörtönt, az államfogházat, valamint a törvényszéki fegyházat tekintették meg. A város, dr Lázár György polgármesterrel az élén, fényes fogadtatásban részesítette az ifjú hallgatókat. A polgármester az általa apott banketten szívesen köszöntötte a vendégeket, mire az egyetemi hallgatók nevében Szögyéni Gyula köszönte meg talpraesett beszédben a vendéglátást. Majd dr Vámbéry a szegedi egyetem, érdekében mondott elmés pohárköszöntőt. A hallgatók este Stiegel Béla internátus-igazgató vendégei voltak, a délmagyarországi ifjak konviktusában. Másnap a joghallgatók Belgrádia utaztak, s megnézték a topcsideri fegyházat, ahol Markovics Bozsidár egyetemi tanár és Topolovics, a szerb egyetemi kör elnöke, kalauzolta őket. A szerb igazságügyminiszter által adott banketten az ifjúság nevében Rapoch Jenő francia nyelven mondott köszönetet a fogadtatásért. A társaság ezután Mitrovicára utazott, ahol megtekintették a mitrovicai és noviselói fegyintézeteket dr Koszics Milán fogházigazgató vezetése mellett. A hallgatók csütörtökön érkeztek vissza Budapestre. („Avvocati di San Pietro.“) Bécsből jelentik, hogy az ottani rendőrség kiutasított egy Heimesch József nevű csalót, aki egy nem létező pápai rendjel osztogatásával körülbelül félmillió koronát harácsolt össze. ..Avvocati di San Pietro“nak nevezte az általa osztogatott „római“ rendjelet s amily pompázó volt ez a cím, és oly diszes volt maga a jelvény is: sárga-fehér,szalagon függő érem a pápa arcképével, fölötte a tiarával s Szent Péter keresztbe rakott kulcsaival. A rendjel darabja 500 koronába került, de ismert személyiségek, közhivatalnokok, papok és magasabb rangú hivatalnokok 50 százalékos ármérséklésig terjedő kedvezményben részesültek. A rend lovagjai között szerepel egy bécsi alpolgármester is, de legnagyobb részük kerületi szereplő alakok, vendéglősök, keztyűsök és nyárspolgárok. A ,,kitüntetettek“ attól sem riadtak viszsza, hogy az 500 koronás rendjelért ünnepeltessék magukat: küldöttségeket fogadtak, résztvettek a tiszteletükre rendezett banketteken, sőt életnagyságas képekben le is fotografáltatták magukat. Bécs város legutóbbi bálján vagy félszáz olyan embert lehetett látni, akiknek mellén ez az érdemrend díszelgett. Belmonte herceg, a bécsi pápai nuncius, akinek nevét legutóbb a Wlahrmund-esettel kapcsolatban emlegették sűrűn, meglehetősen enyhén viselkedett ez ügyben, noha az udvari és személyi hírek között, valamint a kinevezések és kitüntetések rovatában gyakran volt olvasható, hogy a pápa ezt vagy azt a római „Avvocati di San Pietro“ rend lovagjává nevezte ki és az ezzel járó érdemkeresztet adományozta neki. Csak mikor a rendfelszédelgést mind szélesebb mederben kezdték űzni, jelentette ki a bécsi nunciatura, hogy az „Avvocati di San Pietro“ voltakép csak egy magánjellegű római egyesület. A rend „nagymestere“ Párizsban tartja székhelyét, a Rue du Cherche-Midi egy valóságos fejedelmi pompával berendezett lakásában. A névjegyén ez olvasható: „Le Chevalier Lautier, Comte romain, Chancellier de l’Ordre des avocats de Saint- Pierre.“ Ez az előkelő úr, akit a kevésbé szelid párizsi rendőrség rendfelszédelgés miatt egyszer már ártalmatlanná tett, nem foglalkozik egyébbel, mint az áldozatok neveinek nyilvántartásával és az Európa minden részéből érkező pénzek átvételével. Ezt a kellemes szórakozást űzi s aztán a pénzből kiadja részét az ő bécsi megbízottjának, Heimeschnek, aki azonban rajtavesztett, mert üzelmei miatt a bécsi rendőrség kiutasította Ausztria egész területéről. Stdimesch most. hir szerint, a déli Németország katholikus vidékein szándékozik tovább folytatni jövedelmező mesterségét. (Pokolgépek Narbonneban.) Mint Narbonneból táviratozzák, a volt polgármester, ennek helyettese és a jelenlegi polgármester házai elé három pokolgépet helyeztek el. Ezek közül kettő fölrobbant és kárt okozott. A merényletet a múlt esztendei vincellársztrájkkal hozzák öszefüggésbe. Néhány héttel ezelőtt több községben a mezei munkások abbahagyták a munkát. A kedélyek annyira izgatottak, hogy a merényletet szinte önmagától megmagyarázzák.• (Az uj hadihajók elnevezése.) Az uj hadihajók elnevezésére vonatkozólag gróf Montecuccoli tengernagy a következő rendeletet bocsátotta ki: ,,0 császári és apostoli királyi felsége 1908. március 31-én kelt legfelsőbb elhatározásával elrendelte, hogy az I., II. és III. számokkal jelzett csatahajók ,,Ferenc Ferdinánd főherceg'', „Radetzky" és „Zrínyi", az F betűvel jelzett cirkáló „Admiral Spaun“ elnevezést kapjon; a tüzérségi iskolahajó állandóan az „Adria“ s ennek szálláshajója állandóan a „Feuerspeit“ nevet viselje; a „Zrínyi“ nevű aknahajó, illetőleg a „Prinz Eugen“ nevű kiselejtezett hajó „Deltá“-nak, illetve „Vulkáninak nevezendő el, s végül az „Erzherzog Albrecht“ kazamathajó jelenlegi használatából, a különleges célokra rendelt hajók kategóriájából a kiselejtezettek osztályába helyezendő, továbbá legkegyelmesübben megengedte, hogy a® épülőfélben levő torpedóhajók a Turul, Pandúr, Csikós, Réka, Velebit és Dinara és az épülőfélben levő torpedónaszádok a Triton, Hydra, Scorpio, Phönix, Krake, Polyp, Echse, Molch, Komoran és Alk nevet kapják. (Nikita rubelekkel megrakodva.) Pétervárról sürgönyzi tudósítónk: Nikita montenegrói fejedelem jelentékeny magánkölcsönön kívül 80,000 rubelt kapott egy kolostor fentartására és ezenfelül még 300,000 rubelt ígértek neki katonai célokra. A fejedelemnek tett amaz ígéret, hogy vasúti óhajait Oroszország diplomáciai támogatásban fogja részesíteni, nem kötelező formában történt. Nikita nagyon megelégedetten utazott el Pétervárról. (Kiinger István hagyatéka.) Kiinger István apát, volt egyetemi rektor hagyatékának ügyét szerdán tárgyalta le Kiss Aladár királyi közjegyző. A tárgyaláson a testvéreken és a rokonságon kívül megjelent a rozsnyói püspökség képviseletében Krizsán Mihály pápai kamarás, józsefvárosi apátplébános, kit erre a tisztségre Balázs Lajos püspök kért fel. A hagyaték mintegy 150.000 koronát tesz ki , ebből az egyházmegyét megillető rész levonása után egy részt, jótékony célra, a vagyon többi részét testvéreinek és rokonainak hagyta. Az apátkeresztet X. Pius pápának hagyományozta. A megboldogult végrendelkezése ellen senkinek sem volt kifogása és igy a hagyatékot legközelebb szétosztják. — (Szerencsétlenül járt őrnagy.) Lovag seehofi Müller Miksa, 69. gyalogezredbeli őrnagy, — mint Székesfehérvárról jelentik — szerdán a sóstói gyakorlótéren lováról lebukott. Eszméletlenül vitték lakására, ahol az orvosok szélhüdést konstatáltak rajta. Az őrnagy csütörtök reggelre meghalt. Halála nagy részvétet keltett. Holttestét Bécsbe szállítják, hol a családi sírboltban helyezik nyugalomra." (Tiiz egy vonaton.) Az osztrák-magyar államvasút társaság a következő értesítést teszi közzé: Götzendorf és Gramanicusiedel között egy tehervonaton eddig ismeretlen okból kigyuladt egy benzines hordókkal megrakott vaggon. A vonatot megállították s az égő vagyont lekapcsolták. Emberéletben kár nem esett és senki sem sebesült meg. (Vakmerő rablótámadás.) Ifj. Buschmann János gimnáziumi tanuló csütörtökön délelőtt megjelent a negyedik kerületi kapitányságon és elpanaszolta, hogy reggel 9 órakor a Bástya utca 19. szám alatt levő házban egy munkás ember rabló merényletet követett el ellene. A diákot Pekáry kapitány elé vezették s ott elmondotta, hogy az apja — aki mészáros — csütörtökön reggel megbízta, hogy az egyik vevőjének vigye haza a húst. Mikor ezen megbízásnak eleget tett, visszafelé betért a bástya utcába, ahol a 19. szám alatt levő ház előtt egy magas termetű, munkás külsejű férfi behivta a kapu alá, ahol kést vett elő s durván rákiáltott: — Ha szólni mersz, leszúrlak. — Ezután reáparancsolt, hogy kövesse őt a szobájába, mely a keskeny udvar végén volt. Kénytelen volt engedelmeskedni s mikor a szobába értek, az idegen kulcscsal bezárta az ajtót s felszólította, hogy vetkőzzék le, mert meg akarja motozni. ő kezdetben nem engedelmeskedett a parancsnak, de ekkor a férfi torkon ragadta, lehúzta a két arany gyűrűjét és a pénztárcáját is eltagadta tőle, aztán elbocsátotta. A kerületi kapitány kétkedéssel fogadta a fiú vallomását, mindazonáltal megindították a nyomozást. A detektívek a fiú útbaigazítása nyomán a központi vásárcsarnok közelében kora délután elfogták a rablótámadót, s bevitték a főkapitányságra. Ott azután megállapították, hogy a rablót Vojtsics Simonnak hívják s rovott múltú ember. Vojtsics ekkor annyira részeg volt, hogy egyszerre elaludt s ilyenformán kihallgatni sem lehetett. A rendőrfogalmazó ekkor ismételten kihallgatta ifj. Buschmann Jánost, aki váratlanul egészen új oldaláról világította meg a rablótámadást. Hosszas vallatás után bevallotta, hogy Vojtsics erkölcstelen merényletet is követett el ellene. Ezzel a vallomással azután egészen új fordulatot vett az ügy. Amikor három óra tájban Vojtsics álmából felébredt, kihallgatták. A rablótámadó, akinél pedig megtalálták a fiú két gyűrűjét, nem emlékezett semmire és mindent tagadott. Mivel a fiú két gyűrűjét megtalálták nála, ezért előzetes letartóztatásba behelyezték. A vizsgálatot pedig folytatják .