Pesti Hírlap, 1908. május (30. évfolyam, 106-131. szám)
1908-05-01 / 106. szám
ez ellen. Különösen a függetlenségi párt és a néppárt hivatalosan is felszólalt a tiszteletdíjak ezen felemelése ellen. A néppárt szónoka igen ügyesen és igazságosan, igen okosan indokolta meg álláspontját. (Fikiáltások: Ki volt az?) Rakovszky István jelenlegi alelnök úr. (Felolvassa Rakovszky akkori beszédét.) Farkasházy Zsigmond: Aranyigazságok! Beck Lajos: Ez igazán roppant érdekes! (Élénk derültség.) Bozóky Árpád: Úgy a 48-as párt, mint a néppárt szónokának szavait elejétől végig aláirom és remélem, hogy úgy a néppárt, mint a függetlenségi párt most is aláírja azt, úgy, mint ahogy 1904-ben aláírta. A kormánypárti sajtó azt hirdeti, hogy azáltal, hogy a koalíció kormányra jutott, nemcsak személyváltozás, de rendszerváltozás is történt. Ennélfogva bátor vagyok remélni azt, hogy a képviselőház el fogja határozni, hogy indítványom érdemleges tárgyalására az engedélyt megadja. Legalább alkalma lesz Rakovszky István, Mezőssy Béla, valamint Zboray Miklós képviselő úrnak arra, hogy ha időközben megváltoztatták álláspontjukat, kifejthessék indokukat, hogy állják-e ugyanazt ma is, amit akkor mondtak és ha nem állják, miért nem állják. Ezek alapján kérem, méltóztassék elhatározni, hogy indítványom érdemleges tárgyalására a Ház határnapot tűz ki. (Helyeslések a balpárton.) .— Kossuth felszólalása is a szavazás. — Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter: T. Ház! (Felkiáltások: Éljen Kossuth!) Tisztelettel kérem a Házat,hogy a most elhangzott indítványt ne méltóztassék napirendre tűzni. Ámbár az alelnök urak ki is nyilatkoztatták, — és ha nem is nyilatkoztatták volna ki előttem, akkor is tudnám , hogy ők akkor is teljes készséggel teljesítenék (Úgy van! balfelől.) azokat a nehéz funkciókat, amelyekre a Ház megbízása következtében vállalkoztak, ha nem lennének honorálva, mindazonáltal azt hiszem, hogy helyes dolog az, hogy ők honoráltassanak. (Élénk helyeslés.) Hozzáteszem azt is, hogy nekem egyénileg abban az időben is, amelyre a t. képviselő úr beszéde vonatkozott, az volt a véleményem, hogy igenis megadható az alelnököknek a honorárium. (Élénk helyeslés.) Azért voltam ezen a véleményen, mert ha helyesnek tartom azt, a hogy a képviselő elfogadjon honoráriumot. (Helyeslés.) ha helyesnek tartom azt, hogy az elnök elfogadjon honoráriumot, . . . (ügy van!) Bozóky Árpád: Hiszen ők is kapnak képviselői honoráriumot! (Mozgás és zaj.) Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter: . . . ha helyesnek találom azt, hogy a háznagy, és ha helyesnek találom azt, hogy a jegyzők kapjanak honoráriumot, akkor igazán nem tudom megérteni azt, hogy miért épen az alelnökök ne honoráltassanak. (Élénk helyeslés és felkiáltások balfelől: Nehéz funkciót teljesítenek! Hát még a 16 órás üléseken! Zaj.) Ha valaki egy teljesített kötelességérthonoráriumot kap, még akkor is, hogyha fezt fizetésnek nevezik, ez igen tisztességes és demokratikus dolog. (Élénk helyeslés.) Én is sokáig dolgoztam honoráriumért. (Éljenzés.) Így állván a dolog, fentartom a már akkor széles körben nyilvánított véleményemet, hogy igenis az alelnököket honorálni kell. Kérem a t. Házat, hogy javaslatomat elfogadni méltóztassék. (Általános élénk helyeslés.) Elnök: A házszabályok 199. §-a értelmében és alapján kérdem a t. Házat: méltóztatik-e Bozóky Árpád indítványának tárgyalását elrendelni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elrendelni kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség: Kijelentem, hogy a Ház Bozóky Árpád indítványának tárgyalását elrendelni nem kívánja. Ezzel mai napirendünk ki van merítve. Elnök: Következik most a Ház legközelebbi illése idejének és napirendjének megállapítása. A Nagy György képviselő úr nevében is kérem a t. Házat, hogy tekintettel arra, hogy holnap a Ház bizottságai fognak megalakulni, méltóztassék beleegyezni, hogy Nagy György indítványát a Ház legközelebbi érdemleges ülésén indokolhassa meg. (Helyeslés.) Javaslom, hogy a Ház május 5-ig ne tartson érdemleges ülést. Kedden, május hó 5-én, tartsa első érdemleges ülését, amelynek napirendjén legyen. Elnöki előterjesztések és irományok bemutatása, Nagy György indítványának indokolása, a gazdasági bizottságnak három jelentése, azután az összes készen levő mentelmi ügyek . • Egy hang balfelől: Fejérváry vád alá helyezése ! Elnök: Az az igazságügyi bizottságnál van, nem a mentelminél! Azután a kérvények 48, 49, 50, 51, 52 és 53. sorjegyzéke. (Helyeslés.) Egyszersmind azt is jelzem és talán már most megállapíthatja a Ház, hogy hétfőn, május 4-én, délelőtt 11 órakor úgynevezett formális ülést tart, amelyen a bizottságok és a miniszterek a Háznak jelentéseiket megtehetik. (Helyeslés.) Ezzel a napirend meg lévén állapítva, az ülést bezárom. Az ülés d. u. 2 óra 5 perckor ért véget. A helyzet. A bécsi közös miniszteri értekezlet. A tiszti fizetésemelés még függőben van. Csütörtökre virradt föl a bécsi „kritikus“ nap, melyen a magyar és az osztrák kormány elnökeinek össze kellett ülniök a közös miniszterekkel, hogy az 1909-iki költségvetésről és ennek keretében a tiszti fizetésemelésről döntsenek. A csütörtöki nap azonban épen a tiszti fizetésemelés ügyében nem hozta meg a döntést, valamint nem történt meg a megállapodás a legközelebbi delegáció terminusára nézve sem. Minderre nézve egy későbbi, a király elnöklésével tartandó koronatanács fog határozni, melyet május ,10-ikeitájára terveznek. Bécsi politkai körök szerint a tiszti fizetésemelés ügyében csak arra nézve áll fönn differencia a két kormány között, vajon a tiszti fizetésemelésnek 1908-ra való visszaható ereje is legyen-e. A mi tudomásunk szerint a magyar függetlenségi párt nagy részében még teljesen fönnáll az a felfogás, hogy a tiszti fizetésemelést kellő rekompenzációk nélkül egyáltalán nem lehet megszavazni. Az a körülmény, hogy a legközelebbi közös tanácskozás csak május közepére van tervezve, nyilvánvalóvá teszi, hogy a delegációt legkorábban júniusra, de úgy lehet, hogy épen mindkét parlamentre való tekintettel csak őszre fogják egybehívni. Wekerle törekvése mindenesetre a delegáció őszi terminusára irányul, hogy elegendő idő legyen a kérdés és új helyzet tisztázódására. Híreink itt következnek: Wekerle a közös miniszteri tanácskozásról. Wekerle Sándor miniszterelnök — mint jelentettük, — szerdán Bécsbe utazott, ahol csütörtökön a közös miniszterekkel tanácskozást folytatott az 1909. évi közös költségvetés megállapítása tárgyában. A csütörtöki napon azonban csak a külügyi, pénzügyi és számszéki költségvetések kerültek sorra, míg a hadügyi költségek fölött való tárgyalást május 10-ike után, vagyis a német fejedelmek látogatása utáni időre halasztották. Egy hirlapíró azt a kérdést intézte Wekerle miniszterelnökhöz, hogy mi volt az értekezlet tárgya? — Az értekezlet tárgya — válaszolta a miniszterelnök — az 1909. évi közös budget volt. — A hadsereg költségvetése is? — Nem, erről még nem tanácskoztunk, csak a külügyminisztérium, a közös pénzügyminisztérium és a közös legfelsőbb számszék előirányzatait beszéltük meg. — A tiszti fizetésekről nem esett szó? — Nem, mert ne gondolják, hogy ezen kívül más fontos kérdés nem is létezik. — Bizonyos az, hogy a tavaszszal a delegációk összeülnek? — Nem, még nem bizonyos, mert az a két parlament helyzetétől függ. — Mikor folytatják, kegyelmes uram, a minisztertanácsot? — kérdezte tovább a hírlapíró. — Még az sem bizonyos. — Esetleg csak a fejedelmek látogatásai után? — Mindenesetre csak azután. Május második felében a parlamenti viszonyok alapján tovább intézkedhetünk. Itt említjük meg, hogy az osztrák miniszterek is a tanácskozás után az osztrák képviselőházban úgy nyilatkoztak, hogy még semmilyen irányban sem történt egyelőre döntés. A délutáni konferenciák után Wekerle — mint saját tudósítónk Bécsből telefonozza — Koritovski osztrák pénzügyminiszterrel folytatott élénk eszmecserét, majd a külügyminisztériumból a bankgassei magyar palotába ment, ahol egy hirlapíró előtt a miniszterelnök a tanácskozások eredményéről néhány rövid megjegyzést tett. — A konferencia — mondotta Wekerle — ma még nem vezetett befejező eredményre. A tanácskozásoknak tehát még folytatása lesz. Arra a kérdésre, hogy a közös költségvetés mely tételeit intézték már el, következőket felelte Wekerle: — Még a hadi költségvetést kell elintézni. Ezt még nem fejeztük be. Az egyes kérdésekre adott válaszokból következő képet lehet megalkotni. A külügyi költségvetés tételeit a mai konferencián beható tanácskozás után elintézték. Nem így áll a dolog a tárgyalások sokkal fontosabb, vitás anyagával. A hadi költségvetést és a magyar részről ezzel junkuimba hozott kérdését, a katonatiszti fizetések emelését, nem intézték el. Az utóbbi kérdésben azért nem jöhetett létre a megegyezés, mert eddig kiúteresték a formát, melyben a kérdést a magyar parlament elé terjeszthetnék. A hadi költségvetés rendes tételeit simán és kifogás nélkül elintézték, más kérdések azonban függőben maradtak A miniszterelnök nyilatkozataiból azonban kitetszik, hogy ennek csak az idő rövidsége volt az oka, nem pedig az, mintha már eleve különös divergenciák merültek volna fel. Eközben Wekerle szorgosan kerülte, hogy a katonatiszti fizetések emelésének kérdését külön említse. Minden erre vonatkozó kérdésre azzal válaszolt, hogy magyar részről nyomatékosan törekszenek arra, hogy a hadi költségvetést és az azzal összefüggő kérdéseket elintézzék, mert egészen az a szándék magyar részről is, hogy ezt az ügyet befejezzék. A bécsi „kritikus“ nap. Félhivatalos bécsi jelentések a következő képet adják a közös miniszteri tanácskozás bécsi „kritikus“ napjáról: Dr Wekerle miniszterelnök, aki az első délelőtti órákban Vértesy Géza államtitkárral hoszszabb sétát tett, 10 órakor a külügyi hivatalba ment, ahol báró Aerenthal külügyminiszter elnöklésével közös miniszteri értekezlet volt az 1909. évi közös költségvetés dolgában. Az értekezleten báró Aerenthal közös külügyminiszter, Schönaich táborszernagy közös hadügyminiszter, báró Burián közös pénzügyminiszter, dr Wekerle magyar miniszterelnök, báró Beck osztrák miniszterelnök, Popovics magyar pénzügyi államtitkár, Korilovszki osztrák pénzügyminiszter és gróf Montecuccoli tengerészeti parancsnok vettek részt. Előzetesen még szerdán lovag Korytowsky osztrák pénzügyminiszter és dr Popovics Sándor államtitkár több órán át tartó tanácskozást folytattak, amelyen főleg a pálinkaadó időszerű kérdéseiről beszéltek. Szterényi József kereskedelemügyi államtitkár már szerdán délután visszatért Budapestre. A közös miniszteri értekezletet déli háromnegyed 1 órakor félbeszakították, s a résztvevők dejeunerre mentek. Azután az értekezletet délután 3 órától esti 8 óra utánig folytatták. A tárgyalásokat, amelyeket ezúttal befejeztek, alkalmasint május közepén fogják folytatni. Elintézetlen csak a hadügyi költségelőirányzat egy része maradt. Dr .zerle Sándor miniszterelnök és dr Popovics Sándor pénzügyi államtitkár még az éjjel visszautaztak Budapestre. A záróértekezleten, mint szokás, előreláthatólag őfelsége fog elnökölni. A közös miniszteri tanácskozás lefolyásáról Bécsből meg a következőket jelentik: A katonatiszti fizetések emelésének kérdése nem egyetlen tárgya volt a közös minisztertanácsban a megbeszéléseknek. Más fontos kérdéseket is tárgyaltak ott. Az a kérdés, hogy a tisztek a fizetésemelést mely időponttól fogva kapják, a minisztertanácsban még nem került szóba. Ezzel a kérdéssel csak az 1909. évi költségvetés elkészülte után lehet foglalkozni. Akkor kerül majd csak szóba az a póthitel, melyet a közös miniszterek a delegációk elé terjesztenek. A tárgyalásokat a mai minisztertanácsban nem zárták le, hanem az csak egy, mintegy tíz nap múlva a király elnöklete alatt tartandó közös minisztertanácsban fog megtörténni. A mai minisztertanácsot kevéssel egy óra előtt félbeszakították és délután három órakor folytatták, hogy Wekerle miniszterelnök és Popovics államtitkár csak az éjjeli vonattal térhettek vissza Buda FÜSTI XI X R Li A F 1908. május 1., péntek.