Pesti Hírlap, 1908. július (30. évfolyam, 157-183. szám)
1908-07-01 / 157. szám
nek s így tovább. A kormány azért megteszi kötelességét. (Élénk helyeslés.) Mezőfi határozati javaslatára nézve megjegyzi, hogy a telkeik csak novemberben mennek át a kormány tulajdonába, csak akkor lehet hozzáfogni a tégla gyártásához, ha tehét a kormány már most hozzáfogna az építéshez, még ha ez lehetséges volna is, ez oly drágává s nehézzé tenné az építkezést, hogy ez a kívánt célnak nem felelne meg s csakugyan rossz, egészségtelen lakások épülnének. Szivén hordja annyira a munkások érdekét, hogy Mezőfi határozati javaslatát nem teszi magáévá. Elfogadásra ajánlja a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Mezőfi Vilmos visszavonta határozati javaslatát. 'V-yí-A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. ,, I,. ■ , — A részletes tárgyalás. r— Elnök: Következik a részletes tárgyalás. Jegyző: (Olvassa a törvényjavaslat címét és szakaszait.) A harmadik szakasznál: Mezőfi Vilmos a szakaszhoz a következő sti- láris módosítást ajánlotta: „Felhatalmaztatik egyúttal a pénzügyminiszter, hogy az 1. szakaszban felsorolt ingatlanokon legfeljebb 12 millió korona erejéig, egyszerű kivitelben, munkásházakat építtessen és azokat a Budapesten dolgozó munkások, esetleg más alkalmazottak részére bérbe adhassa.“ Bernát István indítványozta, hogy hatalmaztassék fel a pénzügyminiszter ebben a szakaszban, hogy megfelelő feltételek mellett esetleg tulajdonul is átengedhesse ezen munkásházakat a munkásoknak. Wekerle Sándor miniszterelnök: Ez az indítvány ellentétben van az egész törvényjavaslat kiindulási pontjával, mert a munkásházak csak akkor hatnak majd mérséklően a fővárosi házbérekre, ha egész tömegükben olcsón adatnak bérbe. Mezőfivel szemben megjegyzi, hogy ha a munkások nem vennék bérbe a lakásokat, ami alig hihető, annak fogják kiadni, aki bérlésre jelentkezik. A módosítások mellőzését kéri. (Élénk helyeslés.) A Ház a módosításokat elvetette s az eredeti Szöveget fogadta el. . . A negyedik szakasznál: Bernát István módosítást indítványoz, hogy tudniillik a fölveendő kölcsönnél a pénzügyminiszter elsősorban a belföldi piacra támaszkodjék. Wekerle Sándor miniszterelnök: Habár az állami kibocsátások harmadrészén túl idehaza találnak piacot, mégsem lehet elfogadni egy olyan tervet, hogy a külföldi tőke mellőzésével, mesterséges eszközökkel vegyék igénybe a belföldi tőkét. Az indítvány mellőzését kérte. A Ház a szakaszt változatlanul fogadta el. Az ötödik szakasznál: Mezőfi Vilmos indítványozta, utasítsák a kormányt, hogy évről-évre tegyen jelentést a Háznak a munkásházak lakóinak családi és foglalkozási viszonyairól, továbbá a fizetett bérekről, — ezt az indítványt azonban Wekerle Sándor miniszterelnök felszólalása után visszavonta. A Ház a szakaszt s a javaslat többi szakaszait ma változatlanul elfogadta, s a javaslat harmadszori olvasását a szerdai ülés napirendjére tűzte ki. A rádio-telegráf egyezmény. Elnök: Következik a Berlinben 1906. évi november hó 3-án kötött „Nemzetközi rádio-telegráf egyezmény“ becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ság Manó előadó ismertette a javaslatot és ajánlotta elfogadásra. A Ház hozzászólás nélkül úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. . A kúriai bíráskodás meghosszabítása. Elnök: Következik az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899 : XV. tc. hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat Szász Zsombor előadó ismertette s ajánlotta elfogadásra a törvényjavaslatot. Nem lehet tudni— úgymond — meddig marad ez akormány a helyén s ezért gondoskodni kell, hogy alejárótörvény érvényének meghosszabbításával a választások tisztasága minden esetre biztosíttassék. (Helyeslés.) Vlad Aurél: Nem látja m így javasliatam a rációt, mert hiszen a választási reform a kormány nyilatkozata szerint is küszöbön van. A kúriai bíráskodás meghosszabbítására semmi szükség sincs, épen ezért indítványt tesz, hogy a javaslatot vegyék le a napirendről. Mezőfi Vilmos nem fogadta el a törvényjavaslatot. Nemcsak a kormány, hanem a király akarata is az, hogy az általános, választói jog törvénybe iktatása után ezt az országgyűlést nyomban feloszlassák. Ez a választás még a mostani bíráskodásitörvény érvénye alatt esketik meg, meghosszabbítására tehát alig van szükség. Ebben nincs logika, hacsak nem az, hogy az általános, választójognak bekövetkezendő sorsáról a kormány már előre tisztában van, előre tudja, hogy azt ugyan nagyon melegen óhajtja, azért ugyan mi igen élénken harcolunk, arra ugyan ígéretettett a miniszterelnök úr, s a kormány • .. . •...% -- , Ugron Gábor: Meg is tartja! Mezőfi Vilmos:.. . . és a belügyminiszter úr, de beterjeszteni mégsem fogja. Ugrón Gábor: Nemcsak a belügyminiszter, hanem az egész kormány ígérte és állja! Ivánka Milán: Vállalják érte a felelősséget? (Zaj.) Ugrón Gábor: Igen, mi is vállaljuk érte a felelősséget ! Az elnöki széket Návay Lajos alelnök foglalta el. Mezőfi Vilmos: A törvény különben is a vagyonosok érdekét szolgálja és elvetendő már csak azért is, mert szentesíti az etetést-itatást. Határozati javaslatot nyújtottbe, amely aként kívánja módosítani a törvényjavaslatot, hogy a választás alkalmával minden költekezés, etetés-itatás tilalmas legyen. Nagy György: A balpárt nevében tiltakozott a törvényjavaslat ellen, mert annak érvénye alatt a nemzeti akarat nem nyilvánulhat meg szabadon. A fuvardíj és ellátási költség visszája annak a helyes álláspontnak, hogy a szavazás nem jog, hanem kötelesség. Hosszasan beszélt a választói jogról. Elnök ismételten figyelmeztette, hogy ez nem tartozik a tárgyhoz. Nagy György: A választói jogról beszélek, hiszen ezen törvény épen . . . Elnök: Tessék az elnöknek szót fogadni. Nagy György: Mondom, én nem tartom helyesnek azt, hogy a belügyminiszter úr nem világosítja fel az országgyűlési képviselőket, hogy mily elvek szerint igyekszik ezt a kérdést megoldani. Elnök: Ez nem tartozik a tárgyhoz. Nagy György: Ezzel akarom megindokolni azt . . . Elnök: Ez nem tartozik a javaslathoz. Nagy György: Ámbár nem akarom hosszú ideig igénybe venni a t Ház figyelmét, de máskép nem tudom megindokolni, hogy miért kifogásolom a 12 esztendőt. Elnök: Már 20 perce indokolja a képviselő úr, hogy miért nem helyesli a javaslat ezen rendelkezését. Szót sem szóltam ellene, de most Andrássy belügyminiszter úr választási reformjáról tetszik beszélni, ez pedig nem tartozik a tárgyhoz. Én nagyon sajnálom, de ezt nem engedhetem meg. Nagy György: Kérem a Ház engedélyét. Elnök: Megengedi a Ház? (Nem!) A Ház nem engedi meg, tessék folytatni. Nagy György: Köszönöm, úgy sem fogok viszszaélni a Ház türelmével és figyelmével, meg méltóztatik majd látni, hogy igazam van, mikor azt akarom megindokolni, hogy a 12 esztendőt igen hosszú időnek tartom. Elnök: A képviselő úr nem az én önkényemmel áll szemben, hanem a Ház határozatával. Méltóztassék ahoz ragaszkodni, hogy a Ház ezt nem tartja a tárgyhoz tartozónak. Méltóztassék a tárgyhoz szólani, utoljára figyelmeztetem. Nagy György: Bocsánatot kérek, azt hittem, a Ház megengedte. (Derültség.) Elnök: Ne méltóztassék tréfákat űzni. Nagy György: Akkor tévedtem és ragaszkodni fogok a Ház határozatához. A választói reformra nézve még megjegyzi, hogy a belügyminiszter úr elő fogja terjeszteni ugyan azt a törvényjavaslatot, de az a javaslat olyan lesz, melyet a Ház többsége nem lesz hajlandó elfogadni. (Zaj.) Ugron Gábor azt mondja, hogy az alkotmányosság érdekében terjeszti elő. Ugrón Gábor: Természetes. Aki nem érti, az hülye. (Nagy zaj a balpárton.) Elnök: Tessék az ilyen kifejezésektől tartózkodni. Kénytelen vagyok rendreutasítani a képviselő urat. (Zaj.) Ugrón Gábor képviselő urat rendreutasítom. Pilisy István: Rendre! Nagy György: Én nem tudom, érti-e vagy nem érti; én részemről értem. (Folytonos zaj.) Ugrón Gábor: Mindig rászólnak az emberre. Meguntam, nem is tűröm. (Zaj.) Nagy György: Én nem tudom, hogy minden tagja a Háznak érti-e; talán Ugrón Gábor úr abban látja ellenőrzői szerepét, hogy a Háznak a javaslathoz nem értő tagjait bizonyos jelzővel ruházza fel. Én azt hiszem, hogy itt az értés vagy nem értés kérdése fontos, de nem ez a döntő szempont. Indítványt ad be, hogy a törvény hatályát két évre, tehát 1910. szeptember 10-éig terjeszszsék ki. (Helyeslés a balpárton.) Elnök: A vitát bezárom. Günther Antal igazságügyminiszter: Az előtte szólók kapcsolatot akartak venni a választói jog és ezen javaslat között. A kapcsolat fennáll. De viszont tévednek abban, hogy a javaslat amannak elodázását célozza. Aki a választás tisztaságát akarja, annak kötelessége, hogy egy független bíróság ítélkezésében bízzon. Viszont, aki nem tíz, hanem 2 esztendőre akarja csak a hatáskör kiterjesztését, az, bizalmatlan ezen független bíróság iránt. A határozati javaslatokat nem fogadta el, hanem kérte a Házat, hogy az eredeti szöveget szavazzák meg. (Helyeslés.) Elnök: Az előadó itt kiván szólani. Brediceanu Koriolán: Halljuk! Ez vezette a nőket Andrássy elé. (Derültség.) . Szász Zsombor előadó: Röviden válaszolt az egyes felszólalóknak. Lehetséges, hogy ismét viszszatér a szenvedésnek és nyomornak szomorú korszaka, s akkor örülhetünk, hogy lesz egy független bíróságunk, amely a választások tisztaságát ellenőrzi. A belügyminiszter határozott ígéretet tett arra nézve, hogy a választói jogról szóló törvényt az őszszel a Ház elé fogja terjeszteni. Remélhető, hogy ezt a Ház el is fogadja, felesleges tehát, hogy a Ház most olyan kérdésekkel foglalkozzék, melyek egyelőre nem aktuálisak. A fuvardíjakra vonatkozólag az igazságügyi bizottság már megállapodásra jutott, azt a miniszter is akceptálta. Kérte a javaslat elfogadását. (Helyeslés.) A Ház a javaslatot általánosságban elfogadta s a határozati javaslatokat elvetette. Következett a részletes tárgyalás. Az első szakasznál Mezőfi Vilmos javasolta, hogy a 12 év helyett 2 év létessék. Szász Zsombor előadó: A módosítást nem fogadta el, kérte az eredeti szöveg elfogadását. Elnök: Mezőfi indítványát nem bocsátotta szavazás alá, mert ép előbb szavazta le a Ház Nagy György hasonértelmű javaslatát. A Ház az eredeti szöveget fogadta el. A többi szakaszt hozzászólás nélkül elfogadták. Napirend: Elnök: Bár még néhány percnyi tárgyalási időnk volna, tekintettel arra a fontos tárgyra, t. i. a végrehajtási törvény módosítására, amely soron van, javaslom a t. Háznak, hogy a tárgyalást most szakítsuk meg. (Helyeslés.) Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését szerdán délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendje legyen: az elnöki előterjesztések és irományok bemutatása; az indítvány és interpellációs könyvek felolvasása; a ma megszavazott törvényjavaslatok harmadszori olvasása és végül a végrehajtási törvény módosításáról szóló javaslat tárgyalása. (Helyeslés.) Az ülés d. u. 1 óra 50 perckor ért véget. PESTI HÍRLAP 1908. Julius 1., szerda. A miniszterelnök Horvátországban. Wekerle Sándor miniszterelnök, mint jelentettük, az állam részére megvásárolt vrdniki kőszénbánya megszemlélésére julius közepe felé a Szerémségbe szándékozik utazni, mely alkalomból a miniszterelnök Bogdánovics Luciánnak, a szerb patriarchátusi adminisztrátornak, lesz vendége a karlócai pompás patriarchal palotában. A vrdniki kőszénbánya ugyanis nincs messze Karlócától. A miniszterelnök utazásának nagy jelentőséget tulajdonítanak úgy a horvát politikai helyzet, mint a szerb egyházi kongresszus további sorsának szempontjából. Kétségtelennek tartják ugyanis, hogy a miniszterelnök megragadja az alkalmat, hogy úgy a szerb püspökökkel, mint a magyar- és horvátországi szerb világi notabilitásokkal érintkezésbe lépjen. Tekintettel a Szerbiában és az egész Balkánon az utóbbi napokban észlelhető válságos helyzetre, valószínűnek tartják, hogy úgy a magyar kormány, mint a bécsi irányadó körök óhajtandónak tartják a horvátországi politikai ,és a szerb egyházi ügyek mielőbbi rendezését.. A patriarchaválasztás kérdése egyelőre halasztást szenvedett. A szerbségnek zöme és tömege ugyanis nem a magyarországi szerbeklakta vidékeken, a Bácskában és Bánátban, hanem Horvátország és Szlavónia, valamint a volt Határőrvidéken található. A miniszterelnöknek a Szerémségben való időzése mindenesetre a kérdés tisztázásához lényegesen hozzá fog járulni. A kivándorlási törvényjavaslat. A kivándorlási bizottság kedden terjesztette 12 jelentését a képviselőházban a kivándorlási törvényjavaslatról. A jelentés elmondja, hogy a kivándorlás kérdését az 1903: IV. t.-c. szabályozta már, ez a szabályozás azonban, habár alapelveiben helyes volt is, mégsem járt a kellő eredménynyel és az utána következő öt esztendőben a kivándorlók száma 100.000-re emlkedett. Az amerikai nagy gazdasági válság következtében ugyan tömegesen tértek haza a kivándorlottak, de ez az 1903-iki törvénytől teljesen független volt. A kivándorlás körül tehát újabb rendszabályok megtétele mutatkozik szükségesnek és ezt célozza a jelen törvényjavaslat. A javaslatot a bizottság a Háznak elfogadásra ajánlja néhány jelentékenyebb módosítással együtt. A módosítások közül fontosabbak a következők : A 8. szakaszba beigtatandónak tartja a bizottság, hogy az óvadékot mindig magyar értékben kell letenni. A 10—11. szakaszokat azzal kívárja kiegészíteni, hogy kivándorlási engedély nem adható oly határszéli községekre, amelyek felé a kivándorlás iránya, be van tiltva, továbbá, hogy a kötelező biztosítást lehetőleg valamely hazai intézetnél kell eszközölniök az érdekelteknek. A szeszadótörvény módosítása. A Bud. Tud. jelenti: A budapesti kereskedelmi és iparkamara kérvénynyel járul a főrendiházhoz a képviselőház részéről megszavazott szeszadótörvényjavaslat mó-