Pesti Hírlap, 1908. szeptember (30. évfolyam, 209-234. szám)

1908-09-03 / 211. szám

12 PESTI HÍRLAP •1908. szeptember 3., csütörtök. m­, még arra következtetni nem lehet, hogy ez a legkisebb vízállásánl hajózhatóvá tett viziutaknál is oly mértékben fog bekövetkezni, hogy a hajózás ez okból szünetelni kényszerittetnék, különösen pe­dig kizártnak kell ily körülményeknek beállását úgy a csatornázott folyóknál, mint a hajózható csa­tornáknál tekinteni. De máskülönben is, ha a víziutaknál télben a fagy, nyáron pedig a vízhiány képezne oly aka­dályt, mint amilyennek azt az említett közlemény elénk állítja, akkor egyáltalában hajózásról nem is lehetne beszélni! * Hogy pedig a szóban forgó csatornák létesí­tése folytán, úgy a mai, mint a várható forgalomból mennyi fog a víziutakra átmenni, e tekintetbben, amennyire ez számszerűleg is kifejezhető, kényte­len vagyok a lap szűk­ kerete miatt, ismételten a kereskedelemügyi miniszter által kiadott és már az előzőkben is felemlített hivatalos kiadványban foglaltakra utalni, amelyekből a szükséges adatok" kellő részletességgel foglaltatnak; azt azonban már az előadottak alapján is következtethetjük és amit máskülönben a hajózás ténye is igazol, miszerint sem a téli fagy, sem pedig a látnoki szemmel meg­­jósolt nyári vízhiány nem fog akadályul szolgálni arra nézve, hogy a víziutak a forgalom lebonyolí­tásánál, megillető helyüket oly mértékben elfoglal­hassák, mely őket e hivatásukban méltán megilleti. Ezek után áttérhetek a 3. pont alatt foglalt ama vélemény tarthatatlanságának igazolására, hogy a csatornákat nem lehet a közutakkal összehasonlí­tani, mert a közutak az egész országban csaknem egyenletesen vannak elosztva, s így ez, az adózók összesége által lesz használva, míg ellenben ugyan­ez, a kevés vidéken létesíthető csator­nákról nem állítható; vagyis helyesebben mondva: a csatornák a róluk hangoztatott előnyökben csak a közvetlen hozzá csatlakozó vi­déket fogják részesíteni, míg már ettől­­távolabb fekvő vidék azt már csekély mértékben, vagy épen­­séggel nem is fogja élvezni. Nos hát kérem tiszte­lettel, ez egész egyszerűen nem így áll. Nem pe­dig azért, mert a csatornák jótékony hatását a tőle igen messzire fekvő vidékek is fogják érez­hetni, mivel azok is áruikat vasúton fogják a leg­­közelebbi vízi útig­ szállítani és megfordítva, a vizi útról hazáig vitetni, feltételezvén természe­tesen, hogy amint azt jelen fejtegetésem elején hangsúlyoztam, hogy a vasút és a vizi út, a reájuk váró hivatásukban egymást ki fogják egészíteni. Hogy pedig ez így van, fölemlíthetem azt, hogy pl. ugyancsak a vizi út segítségével és Mann­heim, Frankfurt, M­ainzban történő vasúti átrakás­sal jut igen nagy tömegű szén Délnémetországba, sőt Svájcnak olyan vidékeire is, melyek a vizi úttól több 100 kilométerre feküsznek. A Ruhr vidékéről származó szén is olyan helyről jön, mely 40 kilo­méterre van a víztől. Továbbá a vesztfáliai szén vasúttal jut Harburgig és onnan olcsó vizi uton Berlinbe. Bosenből a bányafa hajón jut Harburgig és onnan vasúton megy a Ruhr vidékére. A Ber­linbe menő felső-sziléziai szén és vas előbb 65—180 km. vasúti utat tesz meg míg Cosel, illetve Bo­roszlóig jut és onnan ismét vizen megy Berlinbe. De nem tekintve mindezeket, ugyanazzal a joggal azt kérdezhetném, hogy mivel a vízi erők ipari fel­használhatósága nincs minden vidéknek egyformán lehetővé téve vagy mert az öntözés is csak arra alkalmas vidéken eszközölhető — tehát inkább ne is létesítsük azokat?! — Azt hiszem, hogy az a gazdasági lendülettel járó áldás, melyet az olcsó szállítás előnyeivel képesek vagyunk elérni, a leg­kiterjedtebb országnak legtávolabbra fekvő részei­be is mindenkor elhat, még­pedig elhat odáig is, ahová sem vasutat, sem viziutat sohasem fogunk építeni; mert az állami és társadalmi élet szerves kapcsolata minden érdeket összefűz s az ily módon elősegített közgazdasági fejlődés gyümölcseiből mindenkinek fog jutni — aki csak dolgozni tud és akar. . Sándor Lajos, őrzés alatt, melybe szívesen bevonnak más érdek­lődőket is. Az előkelőbb kereskedőkből és kisipa­rosokból álló százas tagú szervező bizottság által kiadott lelkes felhívás rámutat arra, hogy a tör­vényhozás és kormány már a kisgazdákon is segí­tett az országos kisbirtokosok intézetével; a mun­kásokat is támogatja az ő különböző betegsegélye­ző, balesetbiztosító és nyugdíjegyesület­eknél, a tisztviselőket, az ügyvédeket is az ő nyugdíj­pótló intézeteiknél, tehát indokolt kilátásuk lehet arra, hogy ők is kellő támogatásban fognak részesülni. Annál is inkább, mert ők inkább csak erkölcsi tá­mogatást kérnek, miután az egész országra ki­terjedő mozgalmukban nagy számuk mellett cse­kély befizetésekkel is látják anyagi érdekeiket biz­tosítottnak. Kívánatos, hogy ezt a nagyobb sza­bású mozgalmat a kormány és a társadalom támo­gassa és hogy az sikerre vezessen. Tekintve, hogy ez az elem képezte mindig Magyarországon a vá­rosi élet, tehát a gazdaságnak és kultúrának, de még a magyarságnak is a gerincét; tekintve, hogy ép az volt az idők folyamán a technika és a nagy tőke versenye által létérdekeiben leginkább meg­támadva és részben a kormányok által is üres ígér­getésen túl elhanyagolva, ezen anyagilag, és a mű­veit külföldön tulajdonképen már megvalósított ál­talános biztosítás elvénél fogva erkölcsileg is nagy horderejű mozgalom minden érdeklődésre számít­hat és várható, hogy a folyó 6-án, vasárnap, i. e. 10 órakor az újvárosháza Váci­ utcai nagyterűjében tartandó alakuló értekezleten már sokan fognak megjelenni. .. * A Trieszti Általános Biztosító Társulat (Assicurazioni Generali) magyarországi igazgatója, Steinhardt Emil kedden ünnepelte a Generálinál huszonötéves szolgálati jubileumát. Steinhardt igaz­gató, aki 1873. szeptember 1-én lépett be a Generá­li igazgatóságához Triesztben s onnét 1895-ben Bu­dapestre került, a jubileum alkalmából számos üd­vözletet kapott. A Generáli igazgatósága és tisztvi­selőkara távirati után üdvözölte Steinhardt igazga­tót, aki jelenleg Ostendében tartózkodik. * A perzsa kölcsön. Teheránból jelentik, hogy Perzsia, Angolország és Oroszország kezes­sége mellett tíz millió frank kölcsönt akar fölven­ni Franciaországban. A kölcsönkötés feltétele az lett volna, hogy Franciaország ellenőrizhesse, mi­re fordítja Perzsia a kölcsönt. Perzsiában azonban nem akarnak tűrni semmiféle idegen ellenőrzést s igy a kölcsönre vonatkozó tárgyalásokat megsza­kítottak Perzsiában. A pénzügyi helyzet mind tűr­hetetlenebbé válik. * Aranyimport. Mint értesülünk, a szerdai napon a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság 50.000 angol font aranyrudnak beszállítását je­lentette be az Osztrák-Magyar Banknál. * Az Osztrák-Magyar Bank állása augusztus 31-én a következő volt: Bankjegyforgalom 1,955.613.000 (+ 112,213.000) korona, érckészlet 1,519.492.000 (+ 5,264.000) korona, leszámítolási tárca 585,847.000 (+ 98,170.000) korona, lombard­­kölcsönök 7,196.000 (+ 1,609.000) korona, adóköte­les bankjegyforgalom 36,120.000 korona. • * A német birodalmi bank állása augusztus 31-én. Aktívak: Érckészlet árfolyamképes német pénzben, aranyrudakban vagy külföldi érmékben, fontját 1392 márkával számítva 1126.886.000 (— 38.746.000) , birodalmi pénztárjegyek 64.781.000 (— 2.837.000) , más bankj. 9.368.000 (— 19.511.000), váltótárca 930.467.000 (+ 46.621.000), lombardköve­­telések 78.666.000 (+ 19.482.000), értékpapírok 101.906.000 (+ 19.103.000), egyéb aktívák 176.095.000 (+ 2.807.000). Passzívák: Alaptőke 180.000.000 (változatlan), tartalékalapok 64.814.000 (változat­lan), bankjegyforgalom 1493.817.000 (+ 84.798.000), napról-napra esedékes kötelezettségek 701.738.000 (+ 56.631.000), egyéb passzívák 48.099.000 (+ 751.000) . Az egyes leszámítolási helyeken augusz­tus hóban 3444.627.000 márkát számítoltak le. * A Budapesti Giro- és Pénztár-Egylet Részvény­társaság havi kimutatása. Vagyon aug- 31-én: Pénzkész­let 222425 K 35 fillér, értékpapírok 852.780 K, fedezett folyószámla-követelések 2.394.500 K, betétek pénzintéze­teknél 3.442.000 K, különféle számlák 354.564 K 77 fil­lér. Teher: Részvénytőke 1.500.000 K, tartalékalap 135.000 K, lekötött kamatmentes betétek 4.398.000 K, giró-hitelezők 803.100.44 K, leszámolásban résztvevők óvadékai 95.080 K, különféle számlák 335.089 K 68 üll. Egyenleg 7.266.270 K 12 fillér. Kereskedelem. * A kereskedelmi és iparkamarák s a keres­kedelmi és ipari egyesületek III. nemzetközi kon­gresszusa szombaton, e hó 5-én, kezdi meg tárgya­lásait Prágában. Erre a kongresszusra Magyaror­szág részéről a budapesti, az aradi, a debreceni, a győri, a miskolci, a nagyváradi, a szegedi és a temesvári kereskedelmi és iparkamara, az egyesü­letek közül a Magyar Kereskedelmi Csarnok, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Or­szágos Iparegyesület és a Pesti Llord-Társulat kül­dik ki képviselőjüket. 1904-ben a lüttiehi nemzetközi kiállítással kapcsolatban a belga kereskedelmi és iparkamarák kezdésére kongresszusra gyűltek össze a kamarák. E kongresszuson határozták el azt, hogy a kongresz­­szust állandósítják és minden második esztendőben más-más államban tartják meg összejöveteleiket. A legközelebbi kongresszust már a következő eszten­dőben megtartották Milánóban a kiállítás alkalmá­val a város és a végrehajtóbizottság meghívása folytán. Még a lüttichi kongresszuson megalakítot­ták az állandó nemzetközi bizottságot, amelyben minden állam három taggal van képviselve. Ma­gyarországot maróthi Fürst László, a kereskedelmi csarnok alelnöke, dr Schreyer Jenő szerb királyi konzul, a Magyar Kereskedelmi Csarnok titkára és Lukács Jenő gyáros képviselik. A nemzetközi állan­dó bizottságnak székhelye Brüsszel és hivatása a legközelebbi kongresszusok napirendjének, idejének és helyének megállapítása és a legutóbbi kongresz­­szus határozatainak végrehajtása. Sem a lüttrehi, sem a milánói kongresszuson Magyarország nem volt kellő számban képviselve, amennyiben a ma­gyarországi kereskedelmi egyesülések közül csupán a Kereskedelmi Csarnok vett részt. Ez okból a Ke­reskedelmi Csarnok már hónapokkal ezelőtt moz­galmat indított aziránt, hogy az ezutáni kongresz­­szusokon­ Magyarország tekintélyesebb számmal le­gyen képviselve, mert hiszen az ily nemzetközi kon­gresszusok a legalkalmasabbak arra, hogy a külföl­det Magyarország viszonyairól tájékoztassák és azo­kat a közjogi tévedéseket, amelyek az Ausztria és Magyarország közti viszony tekintetében a külföl­di kereskedelmi világban még mindig igen nagy mértékben fennforognak, eloszlassák. Az akciónak meg is volt a sikere, úgy hogy a prágai kongresz­­szuson már az ország legtekintélyesebb kamarái és a főváros legszámottevőbb kereskedelmi és ipari egyesületei képviseltetik magukat, számszerint kö­rülbelül harminc kiküldöttel. A magyar kormány is képviselve lesz a kongresszuson, amelyre dr Szü­­ry János miniszteri tanácsos utazik Pech­ár Gusz­táv iparfelügyelő kíséretében. A magyarok részéről eddig Fürst László (A vámkezelési formaságok és vámstatisztika) és Gel­­léri Mór kir. tanácsos, az Országos Iparegyesület igazgatója (A nemzetközi kiállítások) jelentették be felszólalásukat. Pénteken, e hó 4-én, a kongresszus elők­észtő bizottsága fog ülést tartani. * A vasárnapi munkaszünet. A temesvári kereskedelmi alkalmazottak egyesülete az Orszá­gos Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesületével egyetemben országos kongresszusra hívta össze a vidéki társegyleteket a vasárnapi munkaszünet tárgyában. A kongresszus, melyre már eddig is 30 egylet jelentkezett, szeptember hó 6-án d. u. 3 órakor fog megtartatni a temesvári vármegye­ház nagytermében. Az előadói tisztet dr Láng Béla temesvári ügyvéd vállalta. Az előkészítő bi­zottság a kongresszusnak a megszakítás nélküli 24 órás vasárnapi munkaszünet érdekében alapo­san kidolgozott memorandumot fog előterjeszteni, melyet nagy monstre küldöttséggel fog átnyújtani Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszternek és Szterényi József államtitkárnak. A mozgalomhoz különben számos kereskedő­ kör is csatlakozott. * Győr a vasárnapi munkaszüneti törvényja­vaslat ellen. Szerdán este nyolc órakor Győr ösz­­szes kereskedelmi testületeti közgyűlést tartottak a magántisztviselők otthona helyiségében s elha­tározták, hogy nagy közös népgyűlést hívnak ösz­­sze vasárnapra, amelyen egyetemlegesen tiltakozni fognak a vasárnapi munkaszünetről szóló tör­vényjavaslat ellen. Egyben társadalmi akciót in­dítanak az egész Dunántúl a vasárnapi általános munkaszünet érdekében. E célból csatlakozásra hívják fel az egész Dunántúl összes kereskedelmi testületeit. * A vasúti törvény. Kossuth Ferenc keres­­kereskedelmi miniszter az alsóbb rendű vasutak­­ról szóló törvényjavaslat előadói tervezetének tár­gyalására szeptember hó 28-ra enquête-et hívott össze, melyre vonatkozólag 74074—III/1908. szám alatt a következő leiratot intézte a kereskedelmi és iparkamarákhoz: Hivatkozással folyó évi július hó 21-én 56741. szám alatt kelt rendel­etemre, értesítem a kamarát, hogy az alsóbbrendű vasutakról szóló tör­vényjavaslat előadói tervezetének tárgyalásra a vezetésem alatt álló minisztériumban, az államtit­kár úr elnöklete alatt szeptember 28-án délelőtt 11 órakor és esetleg folytatólag fog megtartatni. Felkérem a kamarát, hogy ezen az étekezleten ma­gát az elöl idézett rendeletem értelmében képvi­seltetni szíveskedjék. A törvényjavaslat előadói tervezetének egy példányát ide zárva megküldöm. Budapest, 1908. augusztus 25. Kossuth. * Nagy fizetésképtelenség a vidéken. Sugár Sándor rövid- és divatáru bef. nagykereskedői cég Szegeden 10 évi fennállás után fizetésképtelenségbe jutott. Az árutartozások 215.000 korona, a pénztar­tozások 35.000 koronát tesznek ki. Bíróságon kívül próbál hitelezőivel egyezkedni. * A Deli-féle fizetésképtelenség. A zavarba került Deli vendéglős hitelezői értekezletre jöttek össze Budapesten, hogy a törvényen kívüli kiegye­zés lehetősége felől tárgyaljanak. A zavarba került vendéglősnek erre vonatkozólag tett ajánlata azon­­b­an nem volt elfogadható és a nagyobb hitelezők felszólították Delit, hogy kedvezőbb fizetési aján­l*-t.­ ­ Pénzügyi hírek. * Kiskereskedők és kisiparosok nyugdij- és h hitelegylete.­Mint értesülünk, nagyobb szabású or­­szágos intézet van alakulóban. Arról van szó, hogy az ország kiskereskedői és kisiparosai egy országos nyugdíj- és hitelegyletet alapítsanak, állami ellen­

Next