Pesti Hírlap, 1908. szeptember (30. évfolyam, 209-234. szám)
1908-09-03 / 211. szám
12 PESTI HÍRLAP •1908. szeptember 3., csütörtök. m, még arra következtetni nem lehet, hogy ez a legkisebb vízállásánl hajózhatóvá tett viziutaknál is oly mértékben fog bekövetkezni, hogy a hajózás ez okból szünetelni kényszerittetnék, különösen pedig kizártnak kell ily körülményeknek beállását úgy a csatornázott folyóknál, mint a hajózható csatornáknál tekinteni. De máskülönben is, ha a víziutaknál télben a fagy, nyáron pedig a vízhiány képezne oly akadályt, mint amilyennek azt az említett közlemény elénk állítja, akkor egyáltalában hajózásról nem is lehetne beszélni! * Hogy pedig a szóban forgó csatornák létesítése folytán, úgy a mai, mint a várható forgalomból mennyi fog a víziutakra átmenni, e tekintetbben, amennyire ez számszerűleg is kifejezhető, kénytelen vagyok a lap szűk kerete miatt, ismételten a kereskedelemügyi miniszter által kiadott és már az előzőkben is felemlített hivatalos kiadványban foglaltakra utalni, amelyekből a szükséges adatok" kellő részletességgel foglaltatnak; azt azonban már az előadottak alapján is következtethetjük és amit máskülönben a hajózás ténye is igazol, miszerint sem a téli fagy, sem pedig a látnoki szemmel megjósolt nyári vízhiány nem fog akadályul szolgálni arra nézve, hogy a víziutak a forgalom lebonyolításánál, megillető helyüket oly mértékben elfoglalhassák, mely őket e hivatásukban méltán megilleti. Ezek után áttérhetek a 3. pont alatt foglalt ama vélemény tarthatatlanságának igazolására, hogy a csatornákat nem lehet a közutakkal összehasonlítani, mert a közutak az egész országban csaknem egyenletesen vannak elosztva, s így ez, az adózók összesége által lesz használva, míg ellenben ugyanez, a kevés vidéken létesíthető csatornákról nem állítható; vagyis helyesebben mondva: a csatornák a róluk hangoztatott előnyökben csak a közvetlen hozzá csatlakozó vidéket fogják részesíteni, míg már ettőltávolabb fekvő vidék azt már csekély mértékben, vagy épenséggel nem is fogja élvezni. Nos hát kérem tisztelettel, ez egész egyszerűen nem így áll. Nem pedig azért, mert a csatornák jótékony hatását a tőle igen messzire fekvő vidékek is fogják érezhetni, mivel azok is áruikat vasúton fogják a legközelebbi vízi útig szállítani és megfordítva, a vizi útról hazáig vitetni, feltételezvén természetesen, hogy amint azt jelen fejtegetésem elején hangsúlyoztam, hogy a vasút és a vizi út, a reájuk váró hivatásukban egymást ki fogják egészíteni. Hogy pedig ez így van, fölemlíthetem azt, hogy pl. ugyancsak a vizi út segítségével és Mannheim, Frankfurt, Mainzban történő vasúti átrakással jut igen nagy tömegű szén Délnémetországba, sőt Svájcnak olyan vidékeire is, melyek a vizi úttól több 100 kilométerre feküsznek. A Ruhr vidékéről származó szén is olyan helyről jön, mely 40 kilométerre van a víztől. Továbbá a vesztfáliai szén vasúttal jut Harburgig és onnan olcsó vizi uton Berlinbe. Bosenből a bányafa hajón jut Harburgig és onnan vasúton megy a Ruhr vidékére. A Berlinbe menő felső-sziléziai szén és vas előbb 65—180 km. vasúti utat tesz meg míg Cosel, illetve Boroszlóig jut és onnan ismét vizen megy Berlinbe. De nem tekintve mindezeket, ugyanazzal a joggal azt kérdezhetném, hogy mivel a vízi erők ipari felhasználhatósága nincs minden vidéknek egyformán lehetővé téve vagy mert az öntözés is csak arra alkalmas vidéken eszközölhető — tehát inkább ne is létesítsük azokat?! — Azt hiszem, hogy az a gazdasági lendülettel járó áldás, melyet az olcsó szállítás előnyeivel képesek vagyunk elérni, a legkiterjedtebb országnak legtávolabbra fekvő részeibe is mindenkor elhat, mégpedig elhat odáig is, ahová sem vasutat, sem viziutat sohasem fogunk építeni; mert az állami és társadalmi élet szerves kapcsolata minden érdeket összefűz s az ily módon elősegített közgazdasági fejlődés gyümölcseiből mindenkinek fog jutni — aki csak dolgozni tud és akar. . Sándor Lajos, őrzés alatt, melybe szívesen bevonnak más érdeklődőket is. Az előkelőbb kereskedőkből és kisiparosokból álló százas tagú szervező bizottság által kiadott lelkes felhívás rámutat arra, hogy a törvényhozás és kormány már a kisgazdákon is segített az országos kisbirtokosok intézetével; a munkásokat is támogatja az ő különböző betegsegélyező, balesetbiztosító és nyugdíjegyesületeknél, a tisztviselőket, az ügyvédeket is az ő nyugdíjpótló intézeteiknél, tehát indokolt kilátásuk lehet arra, hogy ők is kellő támogatásban fognak részesülni. Annál is inkább, mert ők inkább csak erkölcsi támogatást kérnek, miután az egész országra kiterjedő mozgalmukban nagy számuk mellett csekély befizetésekkel is látják anyagi érdekeiket biztosítottnak. Kívánatos, hogy ezt a nagyobb szabású mozgalmat a kormány és a társadalom támogassa és hogy az sikerre vezessen. Tekintve, hogy ez az elem képezte mindig Magyarországon a városi élet, tehát a gazdaságnak és kultúrának, de még a magyarságnak is a gerincét; tekintve, hogy ép az volt az idők folyamán a technika és a nagy tőke versenye által létérdekeiben leginkább megtámadva és részben a kormányok által is üres ígérgetésen túl elhanyagolva, ezen anyagilag, és a műveit külföldön tulajdonképen már megvalósított általános biztosítás elvénél fogva erkölcsileg is nagy horderejű mozgalom minden érdeklődésre számíthat és várható, hogy a folyó 6-án, vasárnap, i. e. 10 órakor az újvárosháza Váci utcai nagyterűjében tartandó alakuló értekezleten már sokan fognak megjelenni. .. * A Trieszti Általános Biztosító Társulat (Assicurazioni Generali) magyarországi igazgatója, Steinhardt Emil kedden ünnepelte a Generálinál huszonötéves szolgálati jubileumát. Steinhardt igazgató, aki 1873. szeptember 1-én lépett be a Generáli igazgatóságához Triesztben s onnét 1895-ben Budapestre került, a jubileum alkalmából számos üdvözletet kapott. A Generáli igazgatósága és tisztviselőkara távirati után üdvözölte Steinhardt igazgatót, aki jelenleg Ostendében tartózkodik. * A perzsa kölcsön. Teheránból jelentik, hogy Perzsia, Angolország és Oroszország kezessége mellett tíz millió frank kölcsönt akar fölvenni Franciaországban. A kölcsönkötés feltétele az lett volna, hogy Franciaország ellenőrizhesse, mire fordítja Perzsia a kölcsönt. Perzsiában azonban nem akarnak tűrni semmiféle idegen ellenőrzést s igy a kölcsönre vonatkozó tárgyalásokat megszakítottak Perzsiában. A pénzügyi helyzet mind tűrhetetlenebbé válik. * Aranyimport. Mint értesülünk, a szerdai napon a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság 50.000 angol font aranyrudnak beszállítását jelentette be az Osztrák-Magyar Banknál. * Az Osztrák-Magyar Bank állása augusztus 31-én a következő volt: Bankjegyforgalom 1,955.613.000 (+ 112,213.000) korona, érckészlet 1,519.492.000 (+ 5,264.000) korona, leszámítolási tárca 585,847.000 (+ 98,170.000) korona, lombardkölcsönök 7,196.000 (+ 1,609.000) korona, adóköteles bankjegyforgalom 36,120.000 korona. • * A német birodalmi bank állása augusztus 31-én. Aktívak: Érckészlet árfolyamképes német pénzben, aranyrudakban vagy külföldi érmékben, fontját 1392 márkával számítva 1126.886.000 (— 38.746.000) , birodalmi pénztárjegyek 64.781.000 (— 2.837.000) , más bankj. 9.368.000 (— 19.511.000), váltótárca 930.467.000 (+ 46.621.000), lombardkövetelések 78.666.000 (+ 19.482.000), értékpapírok 101.906.000 (+ 19.103.000), egyéb aktívák 176.095.000 (+ 2.807.000). Passzívák: Alaptőke 180.000.000 (változatlan), tartalékalapok 64.814.000 (változatlan), bankjegyforgalom 1493.817.000 (+ 84.798.000), napról-napra esedékes kötelezettségek 701.738.000 (+ 56.631.000), egyéb passzívák 48.099.000 (+ 751.000) . Az egyes leszámítolási helyeken augusztus hóban 3444.627.000 márkát számítoltak le. * A Budapesti Giro- és Pénztár-Egylet Részvénytársaság havi kimutatása. Vagyon aug- 31-én: Pénzkészlet 222425 K 35 fillér, értékpapírok 852.780 K, fedezett folyószámla-követelések 2.394.500 K, betétek pénzintézeteknél 3.442.000 K, különféle számlák 354.564 K 77 fillér. Teher: Részvénytőke 1.500.000 K, tartalékalap 135.000 K, lekötött kamatmentes betétek 4.398.000 K, giró-hitelezők 803.100.44 K, leszámolásban résztvevők óvadékai 95.080 K, különféle számlák 335.089 K 68 üll. Egyenleg 7.266.270 K 12 fillér. Kereskedelem. * A kereskedelmi és iparkamarák s a kereskedelmi és ipari egyesületek III. nemzetközi kongresszusa szombaton, e hó 5-én, kezdi meg tárgyalásait Prágában. Erre a kongresszusra Magyarország részéről a budapesti, az aradi, a debreceni, a győri, a miskolci, a nagyváradi, a szegedi és a temesvári kereskedelmi és iparkamara, az egyesületek közül a Magyar Kereskedelmi Csarnok, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Országos Iparegyesület és a Pesti Llord-Társulat küldik ki képviselőjüket. 1904-ben a lüttiehi nemzetközi kiállítással kapcsolatban a belga kereskedelmi és iparkamarák kezdésére kongresszusra gyűltek össze a kamarák. E kongresszuson határozták el azt, hogy a kongreszszust állandósítják és minden második esztendőben más-más államban tartják meg összejöveteleiket. A legközelebbi kongresszust már a következő esztendőben megtartották Milánóban a kiállítás alkalmával a város és a végrehajtóbizottság meghívása folytán. Még a lüttichi kongresszuson megalakították az állandó nemzetközi bizottságot, amelyben minden állam három taggal van képviselve. Magyarországot maróthi Fürst László, a kereskedelmi csarnok alelnöke, dr Schreyer Jenő szerb királyi konzul, a Magyar Kereskedelmi Csarnok titkára és Lukács Jenő gyáros képviselik. A nemzetközi állandó bizottságnak székhelye Brüsszel és hivatása a legközelebbi kongresszusok napirendjének, idejének és helyének megállapítása és a legutóbbi kongreszszus határozatainak végrehajtása. Sem a lüttrehi, sem a milánói kongresszuson Magyarország nem volt kellő számban képviselve, amennyiben a magyarországi kereskedelmi egyesülések közül csupán a Kereskedelmi Csarnok vett részt. Ez okból a Kereskedelmi Csarnok már hónapokkal ezelőtt mozgalmat indított aziránt, hogy az ezutáni kongreszszusokon Magyarország tekintélyesebb számmal legyen képviselve, mert hiszen az ily nemzetközi kongresszusok a legalkalmasabbak arra, hogy a külföldet Magyarország viszonyairól tájékoztassák és azokat a közjogi tévedéseket, amelyek az Ausztria és Magyarország közti viszony tekintetében a külföldi kereskedelmi világban még mindig igen nagy mértékben fennforognak, eloszlassák. Az akciónak meg is volt a sikere, úgy hogy a prágai kongreszszuson már az ország legtekintélyesebb kamarái és a főváros legszámottevőbb kereskedelmi és ipari egyesületei képviseltetik magukat, számszerint körülbelül harminc kiküldöttel. A magyar kormány is képviselve lesz a kongresszuson, amelyre dr Szüry János miniszteri tanácsos utazik Pechár Gusztáv iparfelügyelő kíséretében. A magyarok részéről eddig Fürst László (A vámkezelési formaságok és vámstatisztika) és Gelléri Mór kir. tanácsos, az Országos Iparegyesület igazgatója (A nemzetközi kiállítások) jelentették be felszólalásukat. Pénteken, e hó 4-én, a kongresszus előkésztő bizottsága fog ülést tartani. * A vasárnapi munkaszünet. A temesvári kereskedelmi alkalmazottak egyesülete az Országos Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesületével egyetemben országos kongresszusra hívta össze a vidéki társegyleteket a vasárnapi munkaszünet tárgyában. A kongresszus, melyre már eddig is 30 egylet jelentkezett, szeptember hó 6-án d. u. 3 órakor fog megtartatni a temesvári vármegyeház nagytermében. Az előadói tisztet dr Láng Béla temesvári ügyvéd vállalta. Az előkészítő bizottság a kongresszusnak a megszakítás nélküli 24 órás vasárnapi munkaszünet érdekében alaposan kidolgozott memorandumot fog előterjeszteni, melyet nagy monstre küldöttséggel fog átnyújtani Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszternek és Szterényi József államtitkárnak. A mozgalomhoz különben számos kereskedő kör is csatlakozott. * Győr a vasárnapi munkaszüneti törvényjavaslat ellen. Szerdán este nyolc órakor Győr öszszes kereskedelmi testületeti közgyűlést tartottak a magántisztviselők otthona helyiségében s elhatározták, hogy nagy közös népgyűlést hívnak öszsze vasárnapra, amelyen egyetemlegesen tiltakozni fognak a vasárnapi munkaszünetről szóló törvényjavaslat ellen. Egyben társadalmi akciót indítanak az egész Dunántúl a vasárnapi általános munkaszünet érdekében. E célból csatlakozásra hívják fel az egész Dunántúl összes kereskedelmi testületeit. * A vasúti törvény. Kossuth Ferenc kereskereskedelmi miniszter az alsóbb rendű vasutakról szóló törvényjavaslat előadói tervezetének tárgyalására szeptember hó 28-ra enquête-et hívott össze, melyre vonatkozólag 74074—III/1908. szám alatt a következő leiratot intézte a kereskedelmi és iparkamarákhoz: Hivatkozással folyó évi július hó 21-én 56741. szám alatt kelt rendeletemre, értesítem a kamarát, hogy az alsóbbrendű vasutakról szóló törvényjavaslat előadói tervezetének tárgyalásra a vezetésem alatt álló minisztériumban, az államtitkár úr elnöklete alatt szeptember 28-án délelőtt 11 órakor és esetleg folytatólag fog megtartatni. Felkérem a kamarát, hogy ezen az étekezleten magát az elöl idézett rendeletem értelmében képviseltetni szíveskedjék. A törvényjavaslat előadói tervezetének egy példányát ide zárva megküldöm. Budapest, 1908. augusztus 25. Kossuth. * Nagy fizetésképtelenség a vidéken. Sugár Sándor rövid- és divatáru bef. nagykereskedői cég Szegeden 10 évi fennállás után fizetésképtelenségbe jutott. Az árutartozások 215.000 korona, a pénztartozások 35.000 koronát tesznek ki. Bíróságon kívül próbál hitelezőivel egyezkedni. * A Deli-féle fizetésképtelenség. A zavarba került Deli vendéglős hitelezői értekezletre jöttek össze Budapesten, hogy a törvényen kívüli kiegyezés lehetősége felől tárgyaljanak. A zavarba került vendéglősnek erre vonatkozólag tett ajánlata azonban nem volt elfogadható és a nagyobb hitelezők felszólították Delit, hogy kedvezőbb fizetési ajánl*-t. Pénzügyi hírek. * Kiskereskedők és kisiparosok nyugdij- és h hitelegylete.Mint értesülünk, nagyobb szabású országos intézet van alakulóban. Arról van szó, hogy az ország kiskereskedői és kisiparosai egy országos nyugdíj- és hitelegyletet alapítsanak, állami ellen