Pesti Hírlap, 1908. szeptember (30. évfolyam, 209-234. szám)
1908-09-30 / 234. szám
1908. szeptember 30., szerda. PESTI HÍRLAP rássy-úti cabaretjában teljesen új októberi műsorát. Az októberi műsoron huszonöt új cabaret-szám bemutatásán kívül premierere kerül A hajemberek című kis operett, amelynek zenéjét Szirmai Albert írta. A pesti család című fővárosi erkölcsrajz, az Uránia a cabaret-ban, a Modern költők és A fogorvos előszobájában című három színpadi tréfa. * (Beregi Oszkár felléptei.) Berlinből jelentik, hogy Beregi Oszkár a Deutsches Theaterben október folyamán „Clavige“-ban Beaumarchaist, novemberben Bródy Sándor „Tanitónő“-jében ifj. Nagy Istvánt, decemberben Julius Caesarban Marcus Antoniust és januárban Faustot fogja játszani. Bródy darabját nagy érdeklődései várják Berlinben. * (Aphrodite.) Felkérettünk a következő sorok közlésére: T. szerkesztő úr! A Pesti Hírlap minapi számában színházi hír gyanánt megírta, hogy , valaki Pierre Louis Aphrodite c. híres regényéből operettet irt, mely Fedák Sárival Berlinben fog színre kerülni; néhány nappal később pedig arról adott hírt, hogy Aphrodité rózsája címen operettet fogadott el a nagyváradi színház. Nem vonom kétségbe, hogy bárkinek joga van említett regényt dramatizálni, esetleges félreértések elkerülése céljából azonban kijelentem, hogy Pierre Louis Aphrodite c. regényéből én már évekkel ezelőtt írtam operett-librettót, amely három évvel ezelőtt a vígszínházi Pálmay-pályázaton dicséretet is nyert. Később a szövegkönyv egyik fővárosi színházunk könyvtárából — még eddig ki nem derített módon — elveszett. Én azonban újra elkészítettem a szövegkönyvet, amelyhez most Bihary Zoltán, a jónevű zeneszerző és karmester ír muzsikál. Tisztelettel Füredy Sándor. * (Népszínház Kispesten.) Kispest község polgársága népes értekezleten elhatározta, hogy részvénytársasági alapon a magyar múzsának hajlékot épít. Aa hétfőn tartott ülésen megvitatta az előkészítőbizottság az alapszabály tervezetet, amely szerint egyelőre 10.000 drb részvényt bocsát ki 20 korona névértékben. A mozgalmat a községben nagy rokonszenvel karolja fel a polgárság. * (Színházi élet a vidéken.) A nagyváradi Szigligeti színházban most került színre először Kálmán és Bakonyi operetteje, a Tatárjárás. A közönség osztatlan tetszéssel fogadta a darabot; a szereplők közül kivált Károlyi Leona Rita bárónője, Kassay Lőrenteyje, valamint Hajnal György mint tartalékos hadnagy. A többi szerepben Batizfalvy Elza, Diósy Nusi, Asszonyi László, Szarvasi Ima és Sik Rezső tetszettek. Szarvason már befejezte szezonját dr Farkas Ferenc társulata. Dr Farkas Szarvasról Szentesre ment. Az aradi Nemzeti színházban e hó 26-án mutatták be a Dollárkirálynőt; a szereplők közül nagy sikere volt Kállay Jolánnak, aki a címszerepet adta; az aradi lapok kiemelik, hogy nemcsak ének, de játék dolgában is kiválót nyújtott. Kívülre sok taps jutott Rontay Boriskának, Zalay Margitnak, Faludinak, Polgárnak és Ladiszlaynak. Szegeden e hó 28-án volt meg Ibsen szia művének, a Társadalom támaszainak reprise-je; a szereplők közül főleg Csiky Bernneké és Tóvölgyi Margit Lénája tetszett. * (Somogyi parasztok.) A kaposvári színimben vasárnap este Somogyi parasztok címmel a szezon záróelőadásaképen, érdekes bemutató előadás volt. A szerző, Török István, új csapáson halad. Publikumát elviszi Asszonyfalvára, amelyből, a kivándorlás révén, eltűntek a férvak. A szerelemért, életért sóvárgó menyecskék bosszús epekedés után ,jött-mentekkel, lyukászszal, kocsissal, finánccal ablakossal adják össze magukat. Épen majálist tartanak, mikor megjönnek váratlanul Amerikából kék munkásruhákban az eltávozott férjek. Jön Illés gazda is, az ősi jussáért, szerelmetes asszonyáért epekedve, de földult lélekkel, mert hát a hűtlen asszonyoknak Amerikába is eljutott a hite. És ott is találja a párját a tyikász karjai közt. Török ekkor ezt a felakadást adja ajkára: — Ha legalább pógár, ha legalább földmive.16, magamfajta lett volna, de egy tyukász, de egy „gyütt-ment“. Az asszony, mikor meglátja hites urát, hazamegy és elkergeti kedvesét, az ősi jussba már betelepedettet, a második gyermek atyját és visszakimegy a korcsmába, hogy megkérlelje Illés gazdát, akiben utoljára is győz a szeretet, a vágy portája után és haza megy. Otthon találja a kis jövedvényt, a néki idegent, az örökké vádolót. Jönnek a vele jött társak, hogy visszahívják Amerikába, de Illés gazda magában küszködik: — Minek hagytam itt az asszonyomat, minek hagytam itt kis családomat, a hitvány pénzért. Miért hagytam itt az én oltványaimat, az én fődecskémet, megérdemeltem. De jön ám a tyukász, jön a pénzért, amit ő a „fődbe“ fektetett és jön a kis fiáért. Forró, izzó a két férfi találkozása, akik összemérik erejüket az asszonyért, a földért. Illés gazda győz és míg zihál a tusakodástól, mikor fölhangzik a hivó szó, a kisértő szózat: „Illés, gyere, induljunk Fiújáéba.“ De kirohan az asszony, kezében a ráncos gatyával: — Ne menjen, ragyogom, ne menjen kend, legyen újra pógár, itt van a régi ruhája, hófehér gatyája . . . És Illés gazda marad . . . Az egész darab mindenesetre újszerű. Az eleven élet erejével hat. Dicsérendő az is, hogy Török István kurjongató nótázás nélkül tudott népszínművet írni. A színészek beleélték magukat, az új milienbe. Szakács Andor egy kiváló intelligenciájú pitivész, vitte diadalra a darabot, fényes partnere volt Takács Mariska, valamint kiváló volt is. A darabnak határozottan nagy sikere volt és a jelenlevő szerzőt számtalanszor a lámpák elészólították. * (Az Ördög Newyorkban.) Molnár Ferencnek a Pesti Hírlap szeptember 2-iki számában megjelent ama nyilatkozata, amely szerint ő eleve tiltakozott Zerkowitz Emilnél darabjának a Savage színházán kívül való előadása ellen, megtette a kellő hatást Newyorkban, amennyiben ezzel is jobban tisztázva lett, hogy Molnár nem „esett az egy darabnak kétszeres előadásába“, továbbá, hogy Amerikára nézve a kizárólagos jog Savage imprezárióé és senki másé. Molnár nyilatkozata annyival is inkább jobban jött, mert épen annak megérkezte előtt Fiske a saját tulajdonát képező színházi szaklapban újabb kirohanást intézett Molnár ellen, felsorolva, hogy Molnár az Ördögöt direkte vagy indirekte eladta Savagenek, Fiskenek, dr Baumfeldnek, a Schuberttestvéreknek és Kyrie Bellen színésznek. Savage az Ördöggel vidéki társulatával Philadelphiából Chicagóba ment, többi három társulata most készül. E társaságok egyikébe a Budapesten is ismert Boros Ferikét is szerződtette. Savage különben beperelni készül Fisket, de előbb az ügyet az amerikai színigazgatók országos egyesületénél óhajtja tisztázni, melynek Savage maga az elnöke, Fiske pedig tagja. Savage az esetet még szeptember elején bejelentette s a választmány az ügy tárgyalását szeptember 15-ikére tűzte ki, de e napon Fiske a tárgyalás elhalasztását kérte nyolc napra, miután „nem készült el az anyaggal.“ Érdekes megemlíteni, hogy newyorki tudósítónk biztos tudomása szerint Savage még öt magyar darab előadási jogát megszerezte, de ezekről a tapasztaltak után egyelőre nem nyilatkozik. Viszont Madách Ember tragédiáját átvette az Ördögügyben is szereplő Konta Sándor Loew N. Vilmos magyar-angol műfordítótól, hogy ennek fordításában szintehozással lefordíttatta és megvette a múlt héten egy „ismeretlen“ a Serly Lajos Titilla hadnagyát. Szóval az Ördög-ügy talán még hasznára is fog válni a magyar szerzőknek és kiadóknak. * (Új zeneművek) Króutzer■—Hubay .12 hegedű-gyakorlat. Kreutzer híres műve most jelent meg Hubay Jenő átdolgozásában. E gyakorlat-füzet magyarázó jegyzetekkel, vonásnemekkel, előadási jelekkel és ujjrakással van ellátva. Minthogy benne Hubay pedagógiai elvei jutnak érvényre, a füzet nagy elterjedésre tarthat igényt. Hogy ezek elvek mennyire abszolút, értékűek, mutatja az a tekintélyes művészgárda, mely Hubay mester kézze alól került ki s hirt és dicsőséget szerzett neki és a magyar névnek. Ez az első magyar Kreutzer-kiadás, a magyar magyarázó szövegen kívül angol és német szöveggel is el van látva és koronába kerül.l A"technikai tanulmány mély hegedűre, irta Szerinti Gusztáv. Az első gyakorlat-füzet, mely mély hegedűre nálunk megjelent. De nemcsak megjelenésre nézve illeti meg az elsőség, hanem pedagógiai érték tekintetében is első helyen említendő. Ára 3 K 60 fő. Mindkét mű az Orsz. magy. kir. zenekadémiai és a Nemzeti Zenede tananyagába felvétetett és a Harmónia zeneműkiadó részv.-társ. kiadásában jelent meg. Korda Lajos hegedűre, orgonakisérettel irt „Ave Maria“-ja (6-ik mű), most jelent meg a Harmónia zeneműkiadó részvénytársulat kiadásában. Ára 1 kor: 60 fillér. Az édes média címe Weiner István legurabb szerzeményének, melyet Kornai Berta a Csókot szerzett vőlegényben nagy sikerrel énekelt. A kuplé most jelent meg. Ára 1 K 80 fillér és kapható minden zeneműkereskedésben. Straus Oszkár, a Varázskeringő népszerű szerzője, a Magyar Zenemű Kiadó Társaság kiadásában egy Straus Oszkár Tánc-Albumot bocsát közre. Az album Straus Oszkár tíz legújabb táncszerzeményét tartalmazza és a külföld Szokatlan érdeklődéséből következtetve, nálunk is nagy sikert fog aratni. A pompás kiállítású album árát a kiadók a koronában szabták meg. * Akadémiai Zenekar.) A tavaly megalakult új szimfonikus testület az idén négy hangversenyt rendez és pedig november 16., december 11., január 11. és február 22-ik napján. Az első és harmadik estén Popper Dávid, a második estén ,Hubay Jenő dirigál. Magyar zeneszerzőtől előadásra kerül Bartók II. Suitere (újdonság), Goldmark „Falusi lakodalom" szimfóniája. Mihálovich II. szimfóniája (h-moll) és Szendy Árpád ..Költeményei c . kis zenekarra; ez utóbbi is először. Külföldi újdonságok lesznek: Guilmonti orgona-szimfóniája, Szaelana ,„Sárka" című szimfónikus költeménye, Lalo „Le roi d’Ys" nyitánya és először kerül bemutatóra Bach nagy kantátája „Legáldottabb az Urnák napja" magánénekre, vegyes énekkarra és zenekarra. A műsoron ezenkívül Beethoven, Mendelssohn, Cherubini, Brahms, Glinka szerepel szimfoniális művekkel. Hogy a hangversenyek látogatását szélesebb rétegeknek is lehetővé tegyék a helyárakat jelentékenyen leszállították. A jegyeket a Harmónia árusítja. (Az idei filharmóniai hangversenyek) teljes műsora a következőt I. hangverseny október 26. Közreműködik Rosenthal Mór zongoraművész. 1 Mozart „Szöktetés“ nyitány. 2. Liszt „Mazappa“; 3. Scharwenka C-mell zongoraverseny. 4. Glazonnow VII. szimfónia (először).I II. hangverseny, november 0. Közreműködik Krauss Ernő, bajor kir. kamaizemekes. 1. Berlioz „Franejuges“ nyitány; 2. Wagner Siegmund monológja a Walkürből; 3. Block Szvit vonós zenekarra.; 4. Strauss K. a) .„Die heil, drei Könige“, b) „Verführung“; 6. Beethoven VII. szimfónia. — III. hangverseny november 23. Közreműködik Vécsey Ferenc hegedűművész. 1. Mendelssohn Skót szimfónia; 2. Belden „Humoreszk“ (első előadás) ; 3. Beethoven hegedűverseny ; 4. Bach Albert „Praeludium és Fuga.“ — IV. hangverseny, december 7. Közreműködik Pennabel Arthur zongoraművész. 1. Beethoven „Prometieus“ nyitány; 2. Kovácsok „szimfonietta“ fúvó zenekarra (először) ; 3. Brahms zongoraverseny; 4. Csajkovszky VI. szimfónia. IV. hangverseny, december 21. Közreműködik: Culp Julia hangverseny énekesnő. 1. Goldmark „hapho“ nyitány; 2 Ének; 3. Bartók ..Magyar szvit“ (először) ; 4. Ének; 5. Beethoven IV. szimfónia. — VI. hangverseny, január 11. Közreműködik Preuse-Matzenauer Margit, bajor kir. kamaraénekesnő. 1. Beethoven II. Leonóra nyitány; 2. Ének; 3. Dvorzsdk III. szláv rapszódia; 4. Ének; 5. Volkmann B-dur szimfónia. — VII. hangverseny, január 25. Közreműködik Hempel Frida porosz kir. operaénekesnő. 1. Schumann esz-dúr szimfónia; 2. Ének; 3. Strauss Richard „Heldenleben“, magánhegedű; Bare Emil; 4. Ének; 5. Csajkovszky „Hamlet” nyitány (először). — VIII. hangverseny, február 15. Közreműködik Serato Arrigo, hegedűművész. 1. Weber „Ruberzahl“ nyitány; 2. Mihalovich „Sellő“; 3. Bach hegedűverseny; 4. Beethoven VI. szimfónia. —IX. hangverseny, március 8. Közreműködik Pohnányi Ernő tanár, zongoraművész. 1. Mozart esz-dúr szimfóniái; 2. Beethoven zongoraverseny; 3. Bossi „Változatok“ (először) ; 4. Liszt,Tasso“. — X. hangverseny, március 22. Közreműködő Playfair Elsie, hegedűmíhésznő. 1. Haydneszdur Szimfónia; 2. Dúca* „Bűvészinas“; 3. Brahms hegedűverseny; Grieg „Szimfonikus táncok“ « Haditengerészetünk legújabb hajói. Szerdán délelőtt bocsátják vízre a triesti „Stabilimento Techrtkco“ hajógyárból haditengerészetünk legújabb és legnagyobb 14500 tonnás csatahajóját , a „Kronprinz Erzherzog Franz Ferdinandot.“ Az 1906. őszén összejött delegáció szavazta meg ezt a typust három hajóval és most alig két évre rá, az elsőt már vízre is eresztik. Teljesen kész, vagyis a flottába beosztható csak a jövő év végén, vagy 1910. elején lesz, de testvérhajói, a „Radetzky“ és „Zrínyi“, különösen az utóbbi, jóval később, csak 1911. végére lesznek kész. Abból az alkalomból, mikor flottánk egy új csatahajóval gazdagodott, talán nem időszerűtlen haditengerészetünk jelenlegi állapotát röviden ismertetni. * Csatahajónk, nem számítva a három építés alatt levőt, van kilenc, három typusban. Eddig a legújabb typus volt a 10600 tonnás, 1903-05-ben vízrebocsájtott, „Erzherceg“, melynek jóságát, kicsiny tonnaszámától eltekintve, külföldön is mindenütt elismerték. E hajókat, mivel meglehetős kicsinyek, nem lehetett felszerelni erősebb, és súlyosabb lövegükkel, de azért mégis olyan jó és célszerűen elhelyezett üteget kaptak, amely őket aránylag igen erőssé teszi. Főfegyverzetük 4, párosával egy-egy toronyban elhelyezett, Skoda rendszerű 24 cméteres ágyúból áll, amelyeknek 96 m. hosszú csöve 215 kilogramm súlyú golyókat lő ki. Középfegyverzetük 12 drb 7, 9 m. hosszú 19 emétercs ágyú, amelyekből percenként négy lövés tehető. Ezeken kívül mint mellékfegyverzet van még 12—76 cm, 6—47 cm. gyorsegyu, 4 gépfegyver és 2 torpedólövő. A csatahajók gyorsasága óránként 20-3—5 mértföld, amit 14000 lóerős gépekkel érnek el. E három után következik az 1900—02-ben, tehát mér jó régen vízrebocsájtott, „Habsburg“, „Árpád“ és „Babenberg“, 8340 t. vizsúllyal. Mind a háromnak fegyverzete igen gyenge, 3—24 és 12—15 cméteres. Sebességük sem nagy , óránkint 19 mértföld. Az 1895—96-ban épült „Budapest“, „Wien“ és „Monarch“ pedig már nem is nevezhető igazi csatahajónak, hanem csak partvédő páncélosnak, mives űrtartalmuk csak 5600 tonna. Aránylag nehéz ágyúik miatt igen lassúak, legföljebb 17 mértföldet futnak óránként. Ezek volnának tehát csatahajóink, vagyis haditengerészetünk magja. Kilenc csatahajó bizony nem sok. Égető szükségünk volt már legalább három csatahajóra, amit most végre megkaptunk az épülő 14500 tonnásokban. A most vízrebocsájtott „Franz Ferdinand“ testvérhajóival együtt elsőrangú páncélhajó lesz. Fegyverzete aránylag igen hatalmas. Négy 305 cméteres Skoda ágyú képezi lóerejét. Ezek csövének súlya 543 tonna és hosszúsága 122 méter. Közép 9__