Pesti Hírlap, 1908. szeptember (30. évfolyam, 209-234. szám)

1908-09-30 / 234. szám

1908. szeptember 30., szerda. PESTI HÍRLAP rássy-úti cabaretjában teljesen új októberi műsorát. Az októberi műsoron huszonöt új cabaret-szám be­mutatásán kívül premierere kerül A h­ajemberek cím­ű kis operett, amelynek zenéjét Szirmai Albert írta. A pesti család című fővárosi erkölcsrajz, az Uránia a cabaret-ban, a Modern költők és A fog­orvos előszobájában című három színpadi tréfa. * (Beregi Oszk­ár felléptei.) Berlinből jelen­tik, hogy Beregi Oszkár a Deutsches Theaterben ok­tóber folyamán „Clavige“-ban Beaumarchaist, no­vemberben Bródy Sándor „Tanitónő“-jében ifj. Nagy Istvánt, decemberben Julius Caesarban Mar­cus Antoniust és januárban Faustot fogja játszani. Bródy darabját nagy érdeklődései várják Berlin­ben. * (Aphrodite.) Felkérettünk a következő so­rok közlésére: T. szerkesztő úr! A Pesti Hírlap mi­napi számában színházi hír gyanánt megírta, hogy , valaki Pierre Louis Aphrodite c. híres regényéből operettet irt, mely Fedák Sárival Berlinben fog színre kerülni; néhány nappal később pedig arról adott hírt, hogy Aphrodité rózsája címen operettet fogadott el a nagyváradi színház. Nem vonom két­ségbe, hogy bárkinek joga van említett regényt dramatizálni, esetleges félreértések elkerülése cél­jából azonban kijelentem, hogy Pierre Louis Aphrodite c. regényéből én már évekkel ezelőtt ír­tam operett-librettót, amely három évvel ezelőtt a­­ vígszínházi Pálmay-pályázaton dicséretet is nyert. Később a szövegkönyv egyik fővárosi színházunk könyvtárából — még eddig ki nem derített módon — elveszett. Én azonban újra elkészítettem a szö­vegkönyvet, amelyhez most Bih­ary Zoltán, a jónevű zeneszerző és karmester ír muzsikál. Tisztelettel Füredy Sándor. * (Népszínház Kispesten.) Kispest község polgársága népes értekezleten elhatározta, hogy részvénytársasági alapon a magyar múzsának haj­lékot épít. Aa hétfőn tartott ülésen megvitatta az előkészítő­­bizottság az alapszabály tervezetet, amely szerint egyelőre 10.000 drb részvényt bo­csát ki 20 korona névértékben. A mozgalmat a községben nagy rokonszenvel karolja fel a pol­gárság. * (Színházi élet a vidéken.) A nagyváradi Szigligeti színházban most került színre először Kálmán és Bakonyi operetteje, a Tatárjárás. A kö­zönség osztatlan tetszéssel fogadta a darabot; a szereplők közül kivált Károlyi Leona Rita bárónő­je, Kassay Lőrenteyje, valamint Hajnal György mint tartalékos hadnagy. A többi szerepben Ba­­tizfalvy Elza, Diósy Nusi, Asszonyi László, Szarva­si Ima és Sik Rezső tetszettek. Szarvason már befejezte szezonját dr Farkas Ferenc társulata. Dr Farkas Szarvasról Szentesre ment. Az aradi Nemzeti színházban e hó 26-án mu­­­tatták be a Dollárkirálynőt; a szereplők közül nagy sikere volt Kállay Jolánnak, aki a címszere­pet adta; az aradi lapok kiemelik, hogy nemcsak ének, de játék dolgában is kiválót nyújtott. Kívü­lre sok taps jutott Rontay Boriskának, Zalay Mar­gitnak, Faludinak, Polgárnak és Ladiszlaynak. Szegeden e hó 28-án volt meg Ibsen szia mű­vének, a Társadalom támaszainak reprise-je; a sze­replők közül főleg Csiky Bernneké és Tóvölgyi Margit Lénája tetszett. * (Somogyi parasztok.) A kaposvári szín­imben vasárnap este Somogyi parasztok címmel a szezon záróelőadásaképen­­, érdekes bemuta­tó előadás volt. A szerző, Török István, új csapá­son halad. Publikumát elviszi Asszonyfalvára, a­melyből, a kivándorlás révén, eltűntek a férvak. A szerelemért, életért sóvárgó menyecskék bosszús epekedés után ,­jött-ment­­ekkel, lyukászszal, ko­csissal, finánccal ablakossal adják össze magukat. Épen majálist tartanak, mikor megjönnek várat­lanul Amerikából kék munkásruhákban az eltá­vozott férjek. Jön Illés gazda is, az ősi jussáért, szerelmetes asszonyáért epekedve, de földult lélek­kel, mert hát a hűtlen asszonyoknak Amerikába is eljutott a hite. És ott is találja a párját a ty­­i­­­kász karjai közt. Török ekkor ezt a felakadást ad­ja ajkára: — Ha legalább pógár, ha legalább földmive­­.16, magamfajta lett volna, de egy tyukász, de egy „gyütt-ment“. Az asszony, mikor meglátja hites urát, haza­megy és elkergeti kedvesét, az ősi jussba már be­telepedettet, a második gyermek atyját és vissza­­kimegy a korcsmába, hogy megkérlelje Illés gaz­dát, akiben utoljára is győz a szeretet, a vágy por­tája után és haza megy. Otthon találja a kis jöved­­­vényt, a néki idegent, az örökké vádolót. Jönnek a vele jött társak, hogy visszahívják Amerikába, de Illés gazda magában küszködik: — Minek hagytam itt az asszonyomat, minek hagytam itt kis családomat, a hitvány pénzért. Miért hagytam itt az én oltványaimat, az én fő­­decskémet, megérdemeltem. De jön ám a t­yukász, jön a pénzért, amit ő a „fődbe“ fektetett és jön a kis fiáért. Forró, izzó a két férfi találkozása, akik összemérik erejüket az asszonyért, a földért. Illés gazda győz és míg zihál a tusakodástól, mikor fölhangzik a hivó szó, a ki­sértő szózat: „Illés, gyere, induljunk Fiújáéba.“ De kirohan az asszony, kezében a ráncos gatyával: — Ne men­jen, ragyogom, ne menjen kend, legyen újra pógár, itt van a régi ruhája, hófehér gatyája . . . És Illés gazda marad . . . Az egész darab mindenesetre újszerű. Az eleven élet erejével hat. Dicsérendő az is, hogy Török István kurjongató nótázás nélkül tudott népszínművet írni. A szí­nészek beleélték magukat, az új milienbe. Szakács Andor egy kiváló intelligenciájú pitivész, vitte diadalra a darabot, fényes partnere volt Takács Mariska, valamint kiváló volt is. A da­rabnak határozottan nagy sikere volt és a jelen­levő szerzőt számtalanszor a lámpák elé­­szólí­tották. * (Az Ördög Newyorkban.) Molnár Ferenc­nek a Pesti Hírlap szeptember 2-iki számában megjelent ama nyilatkozata, amely szerint ő ele­ve tiltakozott Zerkowitz Emilnél darabjának a Savage színházán kívül való előadása ellen, meg­tette a kellő hatást Newyorkban, amennyiben ez­zel is jobban tisztázva lett, hogy Molnár nem „esett az egy darabnak kétszeres előadásába“, to­vábbá, hogy Amerikára nézve a kizárólagos jog Savage imprezárióé és senki másé. Molnár nyi­latkozata annyival is inkább jobban jött, mert épen annak megérkezte előtt Fiske a saját tulaj­donát képező színházi szaklapban újabb kiroha­nást intézett Molnár ellen, felsorolva, hogy Mol­nár az Ördögöt direkte vagy indirekte eladta Sa­­vagenek, Fiskenek, dr Baumfeldnek, a Schubert­­testvéreknek és Kyrie Bellen színésznek. Savage az Ördöggel vidéki társulatával Philadelphiából Chicagóba ment, többi három társulata most ké­szül. E társaságok egyikébe a Budapesten is is­mert Boros Ferikét is szerződtette. Savage külön­ben beperelni készül Fisket, de előbb az ügyet az amerikai színigazgatók országos egyesületénél óhajtja tisztázni, melynek Savage maga az elnöke, Fiske pedig tagja. Savage az esetet még szeptem­ber elején bejelentette s a választmány az ügy tárgyalását szeptember 15-ikére tűzte ki, de e na­pon Fiske a tárgyalás elhalasztását kérte nyolc napra, miután „nem készült el az anyaggal.“ Ér­dekes megemlíteni, hogy newyorki tudósítónk biztos tudomása szerint Savage még öt magyar darab előadási jogát megszerezte, de ezekről a ta­pasztaltak után egyelőre nem nyilatkozik. Viszont Madách Ember tragédiáját átvette az Ördög­­ügyben is szereplő Konta Sándor Loew N. Vil­mos magyar-angol műfordítótól, hogy ennek for­dításában szintehozássa­l lefordíttatta és meg­vette a múlt héten egy „ismeretlen“ a Serly La­jos Titilla hadnagyát. Szóval az Ördög-ügy talán még hasznára is fog válni a magyar szerzőknek­ és kiadóknak. * (Új zeneművek­) Króutzer■—Hubay .12 hegedű-gyakorlat. Kreutzer híres műve most jelent meg Hubay Jenő átdolgozásában. E gya­korlat-füzet magyar­ázó­ jegyze­tekkel, vonás­­nemekkel, előadási jelekkel és ujj­rak­ással van ellátva. Minthogy benne Hubay pedagó­giai elvei jutnak érvényre, a füzet nagy elterjedés­re tarthat igényt. Hogy ezek elvek mennyire ab­szolút, értékűek, mutatja az a tekintélyes művész­gárda, mely Hubay mester kézze alól került ki s hirt és dicsőséget szerzett neki és a magyar név­nek. Ez az első magyar Kreutzer-kiadás, a ma­gyar magyarázó szövegen kívül angol és német szö­veggel is el van látva és­­ koronába kerül.­l A"technikai tanulmány mély hegedűre, irta Szerinti Gusztáv. Az első gyakorlat-füzet, mely mély hegedűre nálunk megjelent. De nemcsak meg­jelenésre nézve illeti meg az elsőség, h­anem pe­dagógiai érték tekintetében is első helyen említen­dő. Ára 3 K 60 fő. Mindkét mű­ az Orsz. magy. kir. zenekadémiai és a Nemzeti Zenede tananyagába felvétetett és a Harmónia zenemű­kiadó részv.-társ. kiadásában jelent meg. Korda Lajos hegedűre, orgonakisérettel irt „Ave Maria“-ja (6-ik mű), most jelent meg a Harmónia zeneműkiadó részvénytársulat kiadásá­ban. Ára 1 kor: 60 fillér. Az édes m­édi­a címe Weiner István legurab­b szerzeményének, melyet Kornai Berta a Csókot­ szerzett vőlegényben nagy sikerrel énekelt. A kuplé most jelent meg. Ára 1 K 80 fillér és kapható min­den zeneműkereskedésben. Straus Oszkár, a Varázskeringő népszerű szerzője, a Magyar Zenemű­ Kiadó­ Társaság kiadá­sában egy Straus Oszkár Tánc-Albumot bocsát közre. Az album Straus Oszkár tíz legújabb tánc­szerzeményét tartalmazza és a külföld Szokatlan érdeklődéséből következtetve, nálunk is nagy si­kert fog aratni. A pompás kiállítású album árát a kiadók a koronában szabták meg. * Akadémiai Zenekar.) A tavaly megalakult új szimfonikus testület az idén négy hangversenyt rendez és pedig november 16., december 11., január 11. és február 22-ik napján. Az első és harmadik estén Popper Dávid, a második estén ,Hubay Jenő dirigál. Magyar ze­neszerzőtől előadásra kerül Bartók II. Suitere (újdon­ság), Goldmark „Falusi lakodalom" szimfóniája. Mihálo­­vich II. szimfóniája (h-moll) és Szendy Árpád ..Költe­ményei c . kis zenekarra; ez utóbbi is először. Külföldi újdonságok lesznek: Guilmonti orgona-szimfóniája, Szaelana ,„Sárka" című szimfónikus költeménye, Lalo „Le roi d’Ys" nyitánya és először kerül bemutatóra Bach nagy kantátája „Legáldottabb az Urnák napja" magánénekre, vegyes énekkarra és zenekarra. A mű­soron ezenkívül Beethoven, Mendelssohn, Cherubini, Brahms, Glinka szerepel szimfoniális művekkel. Hogy a hangversenyek látogatását szélesebb rétegeknek is le­hetővé tegyék a helyárakat jelentékenyen leszállították. A jegyeket a Harmónia árusítja.­­ (Az idei filharmóniai hangversenyek) teljes mű­sora a következőt I. hangverseny október 26. Közremű­ködik Rosenthal Mór zongoraművész. 1 Mozart „Szök­­tetés“ nyitány. 2. Liszt „Mazappa“; 3. Scharwenka C-mell zongoraverseny. 4. Glazonnow VII. szimfónia (először).­­I II. hangverseny, november 0. Közreműkö­dik Krauss Ernő, bajor kir. kamai­zemekes. 1. Berlioz „Franejuges“ nyitány; 2. Wagner Siegmund monológja a Walkü­rből; 3. Block Szvit vonós zenekarra.; 4. Strauss K. a) .„Die heil, drei Könige“, b) „Verführung“; 6. Beethoven VII. szimfónia. —­ III. hangverseny no­vember 23. Közreműködik Vécsey Ferenc hegedűművész. 1. Mendelssohn Skót szimfónia; 2. Belden „Humoreszk“ (első előadás) ; 3. Beethoven hegedűverseny ; 4. Bach Albert „Praeludium és Fuga.“ — IV­. hangverseny, de­cember 7. Közreműködik Pennabel Arthur zongoramű­vész. 1. Beethoven „Prometieus“ nyitány; 2. Kovácsok „szimfonietta“ fúvó zenekarra (először) ; 3. Brahms zongoraverseny; 4. Csajkovszky VI. szimfónia. I­V. hangverseny, december 21. Közreműködik: Culp Julia hangverseny énekesnő. 1. Goldmark „h­apho“ nyitány; 2 Ének; 3. Bartók ..Magyar szvit“ (először) ; 4. Ének; 5. Beethoven IV. szimfónia. — VI. hangverseny, janu­ár 11. Közreműködik Preuse-Matzenauer Margit, bajor kir. kamaraénekesnő. 1. Beethoven II. Leonóra nyitány; 2. Ének; 3. Dvorzsdk III. szláv rapszódia; 4. Ének; 5. Volkmann B-dur szimfónia. — VII. hangverseny, január 25. Közreműködik Hempel Frida porosz kir. operaéne­­kesnő. 1. Schumann esz-dúr szimfónia; 2. Ének; 3. Strauss Richard „Heldenleben“, magánhegedű; Bare Emil; 4. Ének; 5. Csajkovszky „Hamlet” nyitány (elő­ször). — VIII. hangverseny, február 15. Közreműködik Serato Arrigo, hegedűművész. 1. Weber „Ruberzahl“ nyi­tány; 2. Mihalovich „Sellő“; 3. Bach hegedűverseny; 4. Beethoven VI. szimfónia. —­IX. hangverseny, márci­us 8. Közreműködik Pohnányi Ernő tanár, zongora­művész. 1. Mozart esz-dúr szimfóniái; 2. Beethoven zongoraverseny; 3. Bossi „Változatok“ (először) ; 4. Liszt­­,Tasso“. — X. hangverseny, március 22. Közre­működő Playfair Elsie, hegedűmíh­észnő. 1. Haydn­esz­­dur Szimfónia; 2. Dúca* „Bűvészinas“; 3. Brahms he­gedűverseny; Grieg „Szimfonikus táncok“ « Haditengerészetünk legújabb hajói. Szerdán délelőtt bocsátják vízre a triesti „Stabilimento Techrtkco“ hajógyárból haditengeré­szetünk legújabb és legnagyobb 14500 tonnás csata­hajóját , a „Kronprinz Erzherzog Franz Ferdinan­­dot.“ Az 1906. őszén összejött delegáció szavazta meg ezt a typust három hajóval és most alig két évre rá, az elsőt már vízre is eresztik. Teljesen kész, vagyis a flottába beosztható csak a jövő év végén, vagy 1910. elején lesz, de testvérhajói, a „Radetzky“ és „Zrínyi“, különösen az utóbbi, jóval később, csak 1911. végére lesznek kész. Abból az alkalomból, mikor flottánk egy­ új csatahajóval gazdagodott, talán nem időszerűtlen haditengerészetünk jelenlegi állapotát röviden ismertetni. * Csatahajónk, nem számítva a három építés alatt levőt, van kilenc, három typusban. Eddig a leg­újabb typus volt a 10600 tonnás, 1903-05-ben vízre­­bocsájtott, „Erzherceg“, melynek jóságát, kicsiny tonnaszámától eltekintve, külföldön is mindenütt elismerték. E hajókat, mivel meglehetős kicsinyek, nem lehetett felszerelni erősebb, és súlyosabb löve­gükkel, de azért mégis olyan jó és célszerűen elhelye­zett üteget kaptak, amely őket aránylag igen erőssé teszi. Főfegyverzetük 4, párosával egy-egy torony­ban elhelyezett, Skoda rendszerű 24 cméteres ágyú­ból áll, amelyeknek 9­6 m. hosszú csöve 215 kilog­ramm súlyú golyókat lő ki. Középfegyverzetük 12 drb 7, 9 m. hosszú 19 emétercs ágyú, amelyekből percenként négy­ lövés tehető. Ezeken kívül mint mel­lékfegyverzet van még 12—7­­6 cm, 6—47 cm. gyors­­egyu, 4 gépfegyver és 2 torpedólövő. A csatahajók gyorsasága óránként 20-3—5 mértföld, amit 14000 lóerős gépekkel érnek el. E három után következik az 1900—02-ben, tehát mér jó régen vízrebocsájtott, „Habsburg“, „Árpád“ és „Babenberg“, 8340 t. vizsúllyal. Mind a háromnak fegyverzete igen gyenge, 3—24 és 12—15 cméteres. Sebességük sem nagy , óránkint 19 mért­­föld. Az 1895—96-ban épült „Budapest“, „Wien“ és „Monarch“ pedig már nem is nevezhető igazi csata­hajónak, hanem csak partvédő páncélosnak, m­ives űrtartalmuk csak 5600 tonna. Aránylag nehéz ágyúik miatt igen lassúak, legföljebb 17 mértföldet futnak óránként. Ezek volnának tehát csatahajóink, vagyis hadi­tengerészetünk magja. Kilenc csatahajó bizony nem sok. Égető szükségünk volt már legalább három csatahajóra, amit most végre megkaptunk az épülő 14500 tonnásokban. A most vízrebocsájtott „Franz Ferdinand“ testvérhajóival együtt elsőrangú páncélhajó lesz. Fegyverzete aránylag igen hatalmas­. Négy 30­5 cméteres Skoda ágyú képezi lóerejét. Ezek csövének súlya 54­3 tonna és hosszúsága 12­­2 méter. Közép 9__

Next