Pesti Hírlap, 1908. november (30. évfolyam, 262-286. szám)
1908-11-01 / 262. szám
1908. november 1., vasárnap. PESTI HÍRLAP kétségtelenül a jelen legégetőbb aktualitásává fogja tenni. Egy szellemes vezető politikusunk mondotta nekünk a következőket: — A politikában most a Gyertyaszentelő Boldogasszony napját éljük. Rágalmak szelei fujdogálnak s minden ellenséges elementum összefog olyan vad, zimankós vihar produkálására, amidőnek láttára megnyugodva konstatálja a tapasztalt medve, hogy az ellenséges tél most adja ki utolsó erejét, de az elementumoknak ez a végső ágálása hasztalan immár, mert nem tudja többé feltartóztatni az új tavasz érkezését. A kiratreal. A király a pénteken délben báró ‘Berk osztrák miniszterelnököt fél óráig tartó kihallgatsiop fogadta. osztrák miniszterelnök az audiencia után látogatást tett, dr .ekerle Sándor miniszterelnöknél, akivel hosszabb ideig tanácskozott. 1 . őrt., lelkész, Kladar István kereskedő, Markovics András födmives, Tovirac Lukács földműves, Dujkovics György földmives, Rosics Spiró kereskedő, Trkulja Illés földmives, Jovanovics Milán szerb őrt. lelkész, Vincicnics Damján földmives. Dr Dimitrijevics Lázár, a küldöttség vezetője, a következő beszédet intézte a királyhoz : — Császári és ap. királyi felség ! Egész hazánk önálló szerb nemzeti pártjának képviselőiként megjelenünk felséged legmagasabb trónja előtt, hogy gyermeki alázattal ezt a feliratot átnyújtsuk, amelyben köszönetet mondunk azért, hogy felséged elhatározta a Habsburg-ház felségjogainak hazánkra való kiterjesztését és hogy egyúttal hazánknak alkotmányos intézményeket juttasson. Továbbá rendíthetetlen hűségünknek adunk kifejezést és kérjük felségedet, hogy atyai gondoskodását, amelynek a dicsőséges osztrák-magyar monarchia sok népe örvend, határtalan kegyében a nit hazánk felé is fordítsa . Fogadja császári és apostoli királyi felséged hazánk összes vidékei önálló szerb néppártjának hódoló háláját és rendíthetetlen hű ragaszkodását, a Habsburgok dicsőséges trónja iránt. Zsivió ! Zsivió ! Zsivió ! A király erre a következőkép válaszolt: — Az önök és megbízóik lojális és hazafias érzelmeinek kifejezését szívesen fogadom. Bizonyosak lehetnek arról, hogy atyai gondoskodásomat az önök vallásának követőlre teljesen, ugyanazon mértékben fogom kiterjeszteni, mint Bosznia és Hercegovina összes többi lakosaira. Hazájuk haladása és jóléte az a cél, amelyet kormányomnak tántoríthatatlanul követnie kell. Vigyék meg földjeiknek üdvözletemet. Ő felsége azután megszólítással tüntette ki a küldöttség vezetőjét és kegyéről és hajlandóságáról biztosította őt és hitsorsosaikat. A küldöttség tagjait is a legkegyesebb módon megszólította és behatóan tudakozódott magánviszonyaikról, majd ismételten megelégedésének adott kifejezést. A kihallgatás mintegy húsz percig tartott. Ezután báró Burián István közös pénzügyminisztert kereste fel a küldöttség, aki délután negyed egy órakor a Hungária-szállóban fogadta. Dr Dimitrijevics, a küldöttség vezetője, a miniszter előtt is kifejezést adott a küldők lojalitásának, mire a miniszter igen beható, hosszabb beszélgetést folytatott a küldöttség tagjaival és tudomásul vette kívánságaikat. A Vaterland tovább gyanúsít. A Vaterland folytatja azokat az alaptalan gyanúsításokat, amelyeket a bécsi sajtó egyes orgánumai legújabban jónak látnak bizonyos tendenciózus rendszerességgel Kossuth Ferencről, a függetlenségi párt politikájáról és állítólagos külföldi összeköttetéseiről hol vagyok, hogy a nagy csel felöl azonnal értesíthessetek . . . Martha a nyakába borult az édesapjának és hálásan susogta: -- Milyen jó vagy . . . és, milyen boldoggá teszed a szegény, szégyenkező gyermekedet . . . Tizenöt perccel e beszélgetés után Martini kocsit hozatott, hogy a szanatóriumba viszsz,átérjen, de nem a Városliget felé hajtatott, hanem a dumaparti fogadó felé, ahol Gyergyóyék szállva voltak. Talán nem is tudott volna aludni az éjszaka, ha a jó hírt még azon melegében nem közli az ő bolondos kis pártfogoltjával. A kocsi gyorsan gördült tova, az éjszakában, az utcákon jókedvű emberek jártak, de Martha senkit se látok közülök, mert egyszerre különös, önző gondolatok kezdtek motoszkálni a lelkében. Ezt gondolta: — Kedves kisasszony, ha, alaposan meggondoljuk, kegyed tulajdonképen nem az a boszorkányosan okos hölgy ám, akinek eddig oly nagy önhittséggel tartotta magát . . . Miben áll az a rettenetes okossága? . . . Gyerekkorában a kiskorú édesanyja fölött gyámkodott, most meg mindenféle idegen szerelmesek ügyét-baját intézi, mintha saját maga már rég túl volna azon a koron, amikor az ember oly gyönyörűséges csacsiságokat elkövet . . . Nem tetszik gondolni, hogy az az ostoba, kisasszony ott a szállodában százszor több hasznát veszi az életének és a fiatalságának, mint kegyed, aki hideg bölcseséggel játszsza a mások sorsában a gondviselés szerepét? . . . Kedves, okos és felsőbbséges kisasszony, jusson néha az eszébe, hogy a fiatalság a legdrágább kincse az életnek, s aki ezt az értéket könnyelműen elpazarolja, az később keserves kövyekkel fog megállani a saját boldogságának sirkantja fölött . . , Szomaházy István: szélnek ereszteni. Ezzel szemben a Magyar Tudósítót a legilletékesebb helyről felhatalmazták annak a kijelentésére, hogy ezek a híresztelések, nevezetesen, hogy Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter a nagy szerb, valamint az olasz irredentista mozgalommal érintkezésben volt, valótlanok, és így minden ezzel összefüggő állítás teljesen légből kapott. A Vaterlandban közölt 1906. évről származott táviratváltás, mint a válasz szövegéből is kitűnik, egyszerű udvariassági tény volt. Horvátországi hírek. A horvát koalíciónak egyik sajtóorgánuma, a Hrvatska, azzal a hírrel lepte meg olvasóit, hogy Zágrábban a Magyar Államvasútnak külön igazgatóságot szerveznek. A hír így hangzik: „A Hrvatska jelentette, hogy a kereskedelmi minisztériumban javaslatot dolgoznak ki a horvátországi vasútvonalaknak külön igazgatósággal való ellátása tárgyában. A horvátországi vasút igazgatóság székhelye Zágráb lesz s az új igazgatóság élére Ehrenhofer Aladár kereskedelmi miniszteri tanácsos, a minisztérium horvát osztályának főnöke, kerül:“ A Hrvatska híre első olvasásra is magán hordja a valószínűtlenség bélyegét« mindazonáltal a legilletékesebb helyen való tudakozódásra azt a megnyugtató felvilágosítást adták, hogy a Hrvatska hírének semmi alapja nincs, elejétől fogva végig koholmány. A horvát-szerb koalícióhoz tartozó bolgárok a király császári kormányzásának jubileuma alkalmából ünnepséget fognak rendezni, mely alkalommal a király elé legális nyilatkozatokkal fognak járulni. Az előző estén Zágrábot kivilágítják. A horvát szocialista párt minap tartott ülésén elhatározta, hogy a bécsi Reichspost és a Budapest című lapok ellen, amelyek a nagyszerb propagandában való részvétellel gyanúsították meg a pártot, sajtópert indítanak. A miniszterelnök utazása, Wekerle Sándor■ ■miniszterelnök szombaton este klopédiai birtokára utazott. A miniszterelnök kedden tér vissza a fővárosba. A belügyi miniszterfia Gróf .Andrássy Gyula belügyminiszter délután tőketerebesi birtokára utazott, ahonnan a jövő hét szerdáján tér vissza a fővárosba. A közös miniszterek elutazása. Báró Itehanakh táboré.'tuhrv. közös hadügyminiszter folabaton délután •10 órakor Stoffmann Hugó altábornagy. osztályfőnáles'kiséret áben Bécsbe utazott. Báró Aerrtulhal közös külügyminiszter etteuaohi Jetiéi ,Etuil osztályfőnök és lakó fia-fern követ kíséretében szobiba'top éjjel utázott' Budapestről síéesbé. Gróf ,1/(»Jerarcot! tengernagy', tengerencü purai zsíink vasárnap, báró' Fiurák István Uö■. B pén«-ügyisziniszter pedig hétfőn fog visszatérni Bicsbe. .Boszniai szerbek küldöttsége a királynál. A király szombston délelőtt 11 órakor fogadta a boszniai és berregő'-iai szerb önálló 'néppárt küldöttségét. A küldöttség dr Dimitrijenics Lázár szeraj..-ot orvos , eoít ősével s következő tagokból állott: K.ernó. Aidák kézműves. Jokonovics Risztó szerb , őrt. lelkész. Njego Márk földmives. Kosaras Péter földm'vs*.. Miladinovics Száva, tanító. Todorovics Alice kereskedő. Stanojlovis Márk földműes. Per- Siovses István földmives.. pirstifrijevics Remeter szerb - zsídg.'temesi, • mondta bátran, — én azt se bánom,' ha engem is kitörölsz, a szivedből. • mint «hogy a szegény Iris htányodat kitörülhetj . . . le most már megihendőm, amit goürolök, mer' bűni követnek él, ha tovább.- Startgarnék. A kislányod eleped attól a vágytól, hogy mégegyszer a nyakadba, borulhasson . . . Miért vagy oly hideg és kegyetlen hozzá? . . . Mitétekt ellőned, amit nem lehetne megbocsátani neki? . . . És ha, bármit is vétett volna, nem kötelességed-e, hogy jé légy hozzá, most, amikor az előtt a pillanat előtt áll, amikor az asszonyok élete nagyon is a jó istentől függ . . . Az öreg gróf megriadva tekintett maga elé a v. v. hir láthatólag fölizgatta — aztán halkan kérdezte: — Ka Ibikorra . . . várja . . . a kis ba- hát? Azt hiszem, hogy két hónap moha,j itt lesz . . . Egyenesen az égből jön, hogy a nagyapja szivét, a szegény anyuskájának viszszahójlitsa . . . Speyr gróf semmit se vála,szólt, hanem jó ideig némán és gondolkodva kavargóba a fekete kávéját. Iátszőtt rajta, hogy a szive súlyos küzdelmet, vív a büszkeségével s hogy a pofok kis emberke, aki most láthatatlan szárnyakon repül csillogó hazájából a földi sártenger felé, összekulcsolt kacsokkal lebeg az aggastyán lelki szemei előtt, hogy az édesanyja számára kegyelmet kérjen ... A baba suttogását az elérzékenyült Martha nem értette meg, de nagyon jól megértette, amikor az öreg gróf lesütött szemmel így szólott hozzá: — Majd egyszer, ha a baba itt lesz, még beszélünk a dolog felől . . . Most még nem akarom látni, mert nem tudnék jó lenni hozzá ... De majd mindig pontosan megírom. A delegációk. Az osztrák delegáció záróülése. Szombaton utolsó plenáris ülését tartotta az osztrák delegáció. Ezen az ülésen a haditengerészet költségvetése került tárgyalásra, továbbá a magyar delegációnak küldendő üzenet. Madeyski lovag elnök fél tízkor nyitja meg az ülést. Jelen vannak a delegátusokon kívül Schönaich, Aerenthal és Burián közös miniszterek, valamint gróf Montecuccoli tengerészeti főparancsnok. Dr. Schlegel előadó részletesen ismerteti a haditengerészet költségvetését, amelyet elfogadásra ajánl. Gróf Thun kifogásolja, hogy a haditengerészet fejlesztésében nem azzal a tempóval mennek előre, melyet partvédelmünk megkíván. Az új hadihajók sürgős kiépítését fontos szükségnek tartja, de azt hiszi, jobb volna, már most mindjárt 20,000 tonnás hajókat építeni, mert már a többi nagyhatalomnak is ilyen nagy hajói vannak. Sürgeti a drótnélküli távíró fejlesztését. Hiszi, hogy a háború kitörésekor amely soha nem késhetik, flottánk kitűnően meg fogja, állni hezét. A kormányoknak a hadvezetőség ilyetén előterjesztéseit honorálnia kell. Tudja, hogy a katonai követelések nem népszerűek, de számolni kell ezekkel már a nagyhatalmi állásra való tekintettel is. De Magyarországot is kéri, hogy ne gördítsen akadályt a flotta kiegészítése elé. A magyar tengerpart. . . Bianchini : Nincs magyar tengerpart, csak horvát ! Gróf Tinin : . .. és úgy védi a flotta, mint az osztrákot. A költségvetést megszavazza. Bianchini: Azt hiszi, imádkoznunk kell, hogy legalább tíz évig ne legyen háború, mert flottánk nem állja meg a helyét. Támadja az olasz követeléseket s a horvát sérelmeket sorolja fel. A zászló- és jelvénykérdés rendezésénél Horvátországnak épen olyan jogai vannak, mint Magyarországnak. A magyarokból soha sem lehetnek jó tengerészek. Fáj neki, hogy a tengerészeti parancsnok a magyar delegációban ezt a jelszót adta ki : Tengerre magyar ! Igazi tengerész csak ezt mondhatná a magyaroknak : „Magyar, eredj vissza a pusztára, mert a tenger a kurvátoké !“ Gróf Montecuccoli tengerészeti főparancsnok mindenekelőtt a mérnökök sorsáról beszélt. A haditengerészet mérnökei mindenesetre igen fontos szolgálatot teljesítenek, de a flotta sorsa békében is, háborúban is a tengerész tisztek kezébe van letéve. A mérnököknek nem jár ugyanolyan tisztelgés, mint a tiszteknek, mert nekik nincs büntetőjoguk, s mert ezt, a szolgálati rendtartás így határozta meg. Egységes hajómérnöki tisztikar felállításáról most nem lehet szó. Elismeri, hogy a haditengerészet még tetemes fejlesztésre szorul s reméli, hogy ehet az eszközöket a delegációk nem is vonják meg tőle. Áttért azután az egyes szónokok fejtegetéseire s bőven reflektált azokra. Bianchini szemére vetette, hogy ő a magyar delegációban elmondott beszédében a „Tengerre magyar !“ felkiáltással buzdította a magyarokat a tengerészeire. Erre a szemrehányásra csak az lehet a válasza, hogy a haditengerészet fejlesztése érdekében szeretné, ha a monarchia összes népeihez ezt a felszólítást intézhetné. Thun gróf felszólalására válaszolva kijelentette, hogy a haditengerészet az új 3