Pesti Hírlap, 1908. november (30. évfolyam, 262-286. szám)

1908-11-11 / 270. szám

18 PESTI HÍRLAP 1908. november 11., szerda. fenn a bécsi piacon s a bukása oka sok olyan beruházás, amely nem volt kellően gyümölcsöző. * Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői védegylet a következő fizetésképtelenségeket közli: Nagy Albert vöröskereskedő, Miskolc. — Barakovics Vjeroszláv és Anna, Eszék. — Ifjú Schulhof J. bej. cég, Holies. — Blau Lajos és Albert kereskedő cég, Tiszalök. Iparügyek * A kisiparosok országos nagygyűlése. Az egri ipartársulat meghívására az ország minden részéből szép számmal gyűltek össze kedden kisiparosok, hogy megvitassák helyzetüket és sérelmeik orvoslására a szükséges lépéseket megtegyék. Az új városháza nagytermében mintegy 200— 250-en jöttek össze nagyobbára ipartestületek megbízásából s keservesen panaszkodtak helyzetükről. Végül a gyűlés határozatilag kimondotta, hogy elvárja az Ipartestületek Országos Szövetségének elnökségétől és vezetőségétől, hogy mulasztásait minden téren és minden eszközzel pótolja, mert a kisipar a mai körülmények között tönkremegy. E határozat következtében nem kívánta a nagygyűlés megalakítani a vidéki ipartestületek országos szövetségét, nehogy a kisiparosok kettéválva, erejüket kisebbítsék. A nagygyűlést az összehívó egri ipartestület nevében Sémán Mihály elnök nyitotta meg s üdvözölve a megjelent iparosokat, fölkérte, hogy válaszszanak elnököket. A nagygyűlés egyhangúlag Sémán Mihályt (Eger), Bognár Károlyt (Cegléd), Sipos Lászlót (Monor) és Szabó Józsefet (Kalocsa) választotta meg. Jegyzők lettek Szirmay Aladár, Pokorny Sándor (Monor) és Dietrich János (Vörösmart). Bognár Károly ismertette az összejövetel célját és kiemelte a munkás- és balesetbiztosítási pénztár működését és ebből a kisiparosokra háruló terheket. Marossy Sándor előadó foglalta el ezután helyét és hosszabb beszédben foglalkozott az iparosok helyzetével s arra a konklúzióra jutott, hogy nem a kormány ellensége a kisiparosoknak, hanem azok, akik a kisiparosok érdekeit volnának hivatva képviselni, azonban nemtörődömségük következtében tájékozatlanul hagyják az illetékes köröket s igy történik meg az, hogy a kisiparosokat súlyosan érintő törvények léphetnek életbe. Szükségesnek tartja, hogy a már meglevő ipartestületek szövetségének munkátlansága ellensúlyozására alakítsanak egy másik testületet, amely agilitásával hozza helyre mindazt a hibát, amelyet a régi szövetség elkövetett. Javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, amelyben indítványozza, forduljanak a képviselőház elnökéhez azzal a kéréssel, hasson oda, hogy a kormány változtassa meg a munkásbiztosítási törvényt olyan értelemben, hogy annak keresztülvitelét az állam támogatásával ruházza át az egyes ipartestületekre állami ellenőrzés mellett. A javaslatot nagy éljenzéssel fogadták. Meskó Bertalan válaszol azon vádakra, mintha az Országos Szövetség nem tett volna semmit a kisiparosok érdekében. Felhozza, hogy a szövetség érdeme az is, hogy oly kisiparosoknak, akiknek iparánál baleset nem fordulhat elő, nem kell a balesetbiztosítási díjat fizetni. Szigeti Sándor (Enying) összetartásra kéri föl az iparosokat és javasolja, forduljanak Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszterhez azzal a kéréssel, hogy minél előbb létesítsen a kisiparosok számára nyugdíjintézetet. Farkas Elek azt indítványozza, hogy kérjen a nagygyűlés a kormánytól új törvényt, mert a mostani törvény hibáit novelláris uton nem lehet módosítani, tekintettel arra, hogy a sérelem sokkal több, semhogy ennek keretében elférne. Marossy Sándor előadó reflektál az elhangzott felszólalásokra, amire a javaslatot Farkas Elek oly értelmű módosításával, hogy a „lehető legrövidebb idő alatt új törvényt kérnek“, egyhangúlag és nagy lelkesedéssel elfogadták. Tichy Aladár (Pécs) ellenzi a vidéki ipartestületek országos szövetségének megalakulását, mert az eredményre nem vezethet, mivel az erőket megosztja. Marossy Sándor előadó feltétlenül szükségesnek tartja az alakulást, mert a jelenlegi központ nem nyújt elég garanciát arra, hogy a kisiparosok érdekeit megvédi. Ezután Melkó Bertalan szólalt fel, ismét védelmébe veszi a központot és szükségtelennek mondja a nagygyűlést. Az elnök felszólalása után Farkas Elek szép és hatásos beszédben azt a közbevető indítványt teszi, hogy a nagygyűlés tagjai ne lépjenek ki az Ipartestületek Országos Szövetségéből, hanem nagyobb figyelemmel kísérjék a vezetőség munkálkodását, s követeljék meg, hogy a vezetéssel járó terheket viseljék megadással a kisiparosok javára, ha pedig erre nem vállalkoznak, hagyják el helyeiket, adják át megbízásukat olyanoknak, akik nagyobb, -ambícióval tudják a kisiparosok ügyeit vezetni s nem sajnálják sem a fáradságot,, sem az időt arra, hogy a kisiparosok ügyét előre vigyék, így a kisiparosok együtt maradnak, erejük nem forgácsolódik széjjel s a cél feltétlenül el lesz érve. Zajos helyesléssel és tapssal fogadták a beszédet és MarossySándor előadó pártoló felszólalása után egyhangúlag el is fogadták. Meskó Bertalan felszólalásában örömének ad kifejezést, hogy a kisiparosok továbbra is együtt maradnak s együtt folytathatják a kisiparosok érdekei előmozdításának munkáját. Ezzel a gyűlés véget ért. * A munkásbiztosítás és betegsegélyzés ügye. Az ipartestületek kongresszusán, s már ezt megelőzőleg is élénken sürgették az iparosok, hogy a munkásbiztosítás és betegsegélyezés körül tapasztalt bajokon minél előbb igyekezzék segíteni a kormány. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter intézkedésére kedden már értekezletet is tartottak ebben az ügyben. Meghívták az összes érdekelt intézmények és egyesületek vezetőit, s a majd három óra hosszáig tartó tanácskozás során az elnöklő Menteik Ferenc mint tanácsos jegyzőkönyvbe foglaltatta mindazokat a konkrét panaszokat és elvi jelentőségű óhajokat, amelyeket az iparosok a betegsegélyezési törvénynyel szemben támasztottak. Mencsik tanácsos egyúttal kijelentette, hogy esetleges revíziónál mindenesetre azon lesz, hogy az iparosságnak elvi jelentőségű kívánalmai orvoslást nyerjenek, másrészt pedig a törvény értelmezésére vonatkozó konkrét panaszokat is figyelembe veszi. A kereskedelmi kormány e részben felfogását igen megnyugtató módon tükrözi vissza alábbi nyilatkozat, melyet Szterényi József államtitkár a Budapest munkatársa előtt tett. „A munkásbiztosítással szemben fennforgó izgalomnak csak azt a magyarázatot tudom adni, hogy az illető intézők abban a téves hitben vannak, mintha Kossuth miniszter úr elzárkóznék a jogos panaszok orvoslása elől. Annyira nem, hogy rendeletéből rendszeresen gyűjtjük a panaszokat, a legalaposabban megvizsgáljuk azokat és a szükséges törvényrevíziót is előkészítjük. A legégetőbb szükségnek a pénztárak személyzete pártatlanságának feltétlen biztosítását tartjuk, eziránt a miniszter úr már legközelebb törvényjavaslatot is fog a Ház elé terjeszteni. A pénztárakat biztosítani kell minden irányú szociális mozgalommal szemben, ezeknek alkalmazottjaitól joggal követelheti meg az iparosság, hogy ne foglalkozhassék izgatásokkal és semmi vonatkozásban ne avatkozhassak bele a munkaadók és munkások közötti viszonyba. Az erre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása kapcsán lehet majd intézkedni az adminisztráció kissé komplikáltsága, nevezetesen a bejelentéseknél ma kétségkívül tapasztalható fölösleges munka kiküszöbölése iránt is, valamint módot kell találnunk a paritás tényleges érvényesítésére. Ezek feltétlenül jogos követelések, melyeknek kielégítése iránt intézkedni kell, nem is zárkózik el senki a törvény módosítása elől, ott, ahol az szükséges. A kisiparosok terheinek növeléséről szó sincs és ha a pénztárak jól fognak gazdálkodni, ezt ellenőrizni pedig az állami munkásbiztosító hivatal feladata, ki van zárva minden deficit. Van még egy panasz, mely nem jutott ugyan kifejezésre a kongresszuson, amely jogosultnak látszik előttem, az állandó jellegű építőiparosoké, hogy a baleset-biztosítás költségeit a tőkefedezeti rendszer szerint kell fedezniök. Ezen is lehet segíteni, indokoltságát készséggel elismerem és nem kétlem, hogy fogunk erre is hamarosan módot találni. Ebből láthatja, hogy a kongresszus óhajai a legmesszebbmenő módon teljesülni fognak. A miniszter úr igen behatóan foglalkozik már régebben ezzel az ügygyel és mihelyt a legsürgősebb bajokon ilyképen a lehető legrövidebb idő alatt segített, ismétlem, ahol szükséges, a törvény módosításával is, akkor majd összeülünk a panaszló érdekeltséggel, meghányjuk-vetjük velük az összes panaszokat és ha szükséges lesz, a miniszter úr nem fog mélyebbre ható revízió elől sem elzárkózni. Csakhogy ezt alaposan elő kell készíteni. Senkinek sem lehet érdeke, hogy egy alkotása állandó elégületlenség kutforrása legyen. Aki ilyent hiúsági kérdésnek tekintene, az saját alkotása iránt követné el a legnagyobb hibát. Mi ebbe a hibába nem esünk; ha van a törvényben hiba, igyekezni fogunk azt abból kiküszöbölni, ezzel fogunk magának az alkotásnak is legjobb szolgálatot tenni.“ * Aradi gyáriparosok gyűlése. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének aradi fiókja hétfőn délután tartotta újjáalakuló gyűlését, amelynek vezetésére a fővárosból Hatvany-Deutsch Sándor főrendiházi tag, a Szövetség alelnöke, utazott le dr Hegedűs Lóránt ügyvivő igazgató és Fodor Ferenc titkár kíséretében. Az ülésen, melyen Arad iparosai és kereskedői oly nagy számban vettek részt, hogy az iparkamara ülésterme szűknek bizonyult, Arad városát Varjassy Lajos polgármester, a kamarát pedig Kristváry János kamarai elnök képviselte, jelen voltak továbbá Arad összes pénzintézeteinek és közlekedési vállalatainak vezetői is. A gyűlést a kamarai elnök által előzőleg mdegen üdvözölt Hatvany-Deutsch Sándor nyitotta meg, nagyszabású tetszésnyilvánítások által többször félbeszakított beszédben ismertetve a Gyáriparosok Szövetségének működését és gyakorlati oldalairól kimutatta a gyáriparosság szervezkedésének sürgős szükségét. Utána Fábry Sándor, az Arad— Csanádi vasút vezérigazgatója állt fel szólásra, aki lelkes felhívást intézett az aradi iparossághoz a Szövetség körüli tömörülésre. E beszéd után a fiók újjáalakítását hajtották végre a következőképen: Társelnökök lettek Fábry Sándor és Neumann Adolf, alelnökök Reinhardt Gyula és Reisinger Sándor, a választmány tagjai Müller Gyula, Bleyer Armin, Sármezey Endre, Weisz Márkus és Rosenthal Adolf (Csaba), a budapesti választmányba pedig Lusztig Armin küldetett ki. A megalakulás után dr Hegedűs Lóránt ismertette hosszabb beszédben az iparosságot jelenleg foglalkoztató aktuális gazdasági kérdésekben a Szövetség álláspontját. Beszédének különösen a munkásbiztosítás, az adóreform és az új ipartörvényre vonatkozó részeit hallgatták feszült érdeklődéssel. Végül jegyzőkönyvi köszönetét szavazták Neumann Samunak, a fiók eddigi elnökének és elhatározták, hogy dr Chorin Ferenchez, a Szövetség elnökéhez, üdvözlő sürgönyt menesztenek. A gyűlést közös vacsora követte a Fehér-keresztben, amelyen Hatvany-Deutsch Sándort Arad város szülöttét, lelkesen ünnepelték. * Orosházai iparosok kiállítása. Az orosházai kisiparosok küldöttsége tisztelgett kedden délelőtt a kereskedelmi minisztériumban Szterényi József kereskedelmi államtitkárnál Veres József képviselő vezetésével. A küldöttség arra kérte az államtitkárt, hogy vállalja el a novemberben Orosházán megnyíló iparostanonc munkakiállítás védői tisztét. Arra is kérték, hogy mivel a miniszteri tanácskozásban elfoglalt Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszternél nem tiszteleghetnek, a küldöttség nevében kérje meg a védői tisztség elfogadására. Az államtitkár mind a miniszter, mind a maga nevében köszönettel fogadta a védői tisztség felajánlását. Sajnálatára betegsége miatt nem vehet részt a kisiparosok kiállításának megnyitásán, de gondoskodni fog a kereskedelmi minisztérium képviseletéről, amelynek nevében Szüry János miniszteri tanácsos fog megjelenni. Hangoztatta, hogy a kereskedelmi kormány szívesen áll rendelkezésére mindenben a kisiparnak és ha minden óhajukat nem honorálhatják, nem a jóakarat hiányán múlik. A kormánynak a középutat kell keresnie, amely a különböző érdekeltségek igényeit egyaránt kielégíti. Sok dolog vár még megoldásra ipari téren és szükséges, hogy a kisiparosok megértsék egymást és egy táborban tömörüljenek. A küldöttség lelkesen megéljenezte az államtitkárt. * A villamossági ipar és az új ipartörvény. Az országos iparegyesület villamos ipari szakosztálya Zipernovszky Károly elnöklete alatt ülést tartott, melyen az érdekelt szakkörök képviselői az ipartörvénytervezetre nézve felmerült kívánságaikat tárgyalták meg. A törvénytervezetet Molnár Lajos ismertette a villamos ipar szempontjából és kifejtette, hogy amennyiben a törvény a képesítés alapjára helyezkedik, azt nemcsak az erős, hanem a gyenge áramú berendezésekre is meg kell kívánni. A telepengedélyre vonatkozólag a szakosztály kimondta, hogy a villamossági iparnak telepengedélyhez kötését elejtendőnek véli. Elnök a telefonkezelés ellen fölmerült panaszokat ismerteti és Matlekovits Sándor ajánlja, hogy a szakosztály ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozzék. Indítványára a szakosztály elhatározta, hogy foglalkozik a távbeszélő üzemnek a közönséghez való jogviszonyával, az iparegyesületet felkéri, hogy gyűjtse a telefonkezelés ellen felmerült panaszok anyagát és Molnár Lajos igazgató javaslatához képest kérje a magániparnak a telefonkészülékek, különösen a mellékállomások berendezésének készítésében való részesítését. A szakosztály e tárgyat legközelebb behatóan megvitatja és fölterjesztéssel él a kereskedelemügyi miniszterhez. * Szeszfőzői tanfolyam gazdatisztek és szeszgyártulajdonosoknak. A kassai m. kir. gazdasági akadémián január 5-től 20-ig szeszfőzői tanfolyamot rendeznek gazdatisztek és szeszgyártulajdonosoknak. Ezenkívül a kassai m. kir. gazdasági akadémián tíz hétre terjedő szeszfőzői tanfolyamot rendeznek. A tanfolyam 1909. február 1-én kezdődik és április 15-ig tart. Tandíj 44 korona, laboratóriumi díj 10 korona. A jelentkezők élelmezéséről maguk tartoznak gondoskodni.