Pesti Hírlap, 1908. november (30. évfolyam, 262-286. szám)

1908-11-25 / 282. szám

A PESTI HÍRLAP 2008. november 25., szerda, gyan­ások során behatóan foglalkozzék és a Szükséghez képest tegyen e részben a közgyűlésnek konkrét előterjesztést. — A klerikalizmus és a főváros. Ismertet­tük dr Hecht Ernő fővárosi bizottsági tagnak azt az interpellációját, amelyben kérdést intézett dr Bárczy István polgármesterhez, van-e tudomása arról, hogy Friedrich István belvárosi reáliskolai tanár Görcsöni Dénes álnév alatt az Alkotmány­ban cikksorozatot tett közzé, amelyben a legdur­vábban nekitámadt minden vallásnak, amely nem római katholikus. Azt hirdette, hogy egy római katholikus tanítóra nézve valóságos undor és utá­lat más felekezeti tanulókat, különösen a zsidókat nevelni, oktatni. Ime nemcsak a sajtóban hirdet ilyen elveket, hanem teszi ezt az iskola falai között is, vagyis a gyakorlatban igyekszik érvényt szerez­ni elveinek. Az interpelláció érthető feltűnést kel­tett és a bizottsági tagok kerületi értekezleteken foglalkoztak­ az ügygyel. Bárczy István polgármes­ter ugyanis előre jelezte, hogy mi lesz az ő vála­sza Kijelentette, hogy ő ugyan a legnagyobb mér­tékben helyteleníti Friedrich kirohanásait és vi­selkedését, de ellene nem tehet semmit, mert a reál­iskolai tanár fegyelmi fóruma nem a főváros, ha­nem a kultuszminisztérium. A kerületi értekezlete­ken ez­ a polgármesteri nyilatkozat épen nem ta­lálkozott tetszéssel. Az általános felfogás az, hogy legkevesebb, amit az ilyen kérdésben a polgárság a törvényhatóságtól és polgármestertől elvárhat, hogy felírjon a közoktatásügyi miniszterhez, kije­lentve, hogy elvárja, mikép a magáról legna­­gyobb mértékben megfeledkezett tanár ellen meg­­indítja a fegyelmi eljárást, így tehát­, bár erősen dolgoznak azon, hogy a polgármester válaszát a holnapi közgyűlésen a többség tudomásul vegye, előrelátható, hogy provokálni fogják a fegyelmi el­járást éa így az ügyet tárgyalni fogják. Mint érte­sülünk, Eötvös Károly kijelentette, hogy ő is meg­jelenik a közgyűlésen , beszédében majd nem any­­nyira a tanító ellen foglal állást, mint inkább a közoktatásügyi kormány ellen, mert hiszen ez a Friedrich tulajdonképen csak kreatúrája, egy fiók- Berkóczyja a jelen közoktatásügyi kormányzatnak. — A budai vizma. Régi panasz már, hogy a budai vízmű nem képes ellátni a budai külterüle­tek, különösen a magasabb fekvésűek igényeit. A vízműigazgatóság már több ízben előterjesztést tett a tanácsnak aziránt, hogy a vízművet, ter­melő képességének fokozása végett, egy harmadik kazánnal szereljék fel. Az előterjesztés eredmény­ével járt, amennyiben a pénzügyi és gazdasági bizottság pénteken tartandó illésében fog az új kazán költségeiről határozni. — Új sporttelep. A Kelenföldi Labdázó Tár­saság arra kérte a főváros tanácsát, hogy a kelen­földi dűlőben adjon bérbe neki olcsó áron megfe­lelő telket, amelyen testedző sportját űzhesse. A pénzügyi ügyosztály azt a javaslatot teszi, hogy a társaság részére az Átlós- és Villány-út között fekvő használatlan telket engedjék át a társa­ságnak. Egyletek és intézetek. — A Ferencvárosi függetlenségi és 48-as társaskör november hó 26-án este nyolc órakor a mester­ utcai községi iskola tornatermében dr Bal­lagi Aladár orsz. képviselő tiszteletére társasva­­csorát rendez. Egy teríték ára két korona. — A Nőtisztviselők Országos Egyesülete f. hó 25-én, szerdán, este tartja ezidei első szerdai összejövetelét. Az estélyek sorozatát hang­­versenynyel nyitják meg. A hangversenyen előadásra kerül a Beethoven Sonata I. tétel (hege­dűn: Orbay Mária, zongorán: Herman Lola). Régi mesterek műveiből. Előadja hegedűn: Orbay Mária. Schumann, Beethoven zongora-kompozíciók. Zon­gorán előadja Herman Lola. Az estély fél 9 órakor kezdődik az egyesület helyiségében (VI., András­­sy­ út 83.). Megyék és városok. A temesmegyei egyesült párt értekezlete. Te­mesvárról jelentik: A temesmegyei egyesült párt gróf Gyürky Viktor elnöklése mellett tartott érte­kezletén kimondotta, hogy szükségesnek tartja a párt további fennállását és egyben kijelenti, hogy a pártot semmi más cél vagy érdek nem irányítja, mint a hazafias cél és a vármegye érdeke és nem a vármegye vezetősége ellen, hanem épen azért ala­kult, hogy a vármegye vezetőségét támogassa és vele vállvetve mozdítsa elő a megye érdekeit. Színház és zene. * (Hangverseny.) Vecsey után kedden Dolmányt gyönyörködtetett, a magyar D’Albert. Ismét bámultuk színes, gazdag tónusát, poétikus előadását, a mű szellemébe, minden apró misztériu­mába­ behatoló kongeniális értelmezését. Ismert és gyakran méltányolt qualitásain kívül azonban ked­den este újszerű Vonásokat is találtunk játékában: olyan vonásokat, melyek némileg Bülowra emlékez­tetnek, a felejthetetlen Hannsra. Dohnányi is már kathedrának tekinti a zongorát; valósággal praele­­gál, analizál és kommentál. Az egykori virtuózból docens lett, ki az előadásra szánt művet nemcsak művészileg reprodukálja, hanem aközben tudomá­nyos alapon fejtegeti is. E fejtegetés élvezetes és tanulságos is egyszersmind; a „későbbi“ Beetho­ven két sejtelmes, titokzatos szonátáját, az asz­­durt (op. 110.) és ikertestvérét, a c-m­ollt (op. 111.) Bülow óta senki sem vitte oly közel közönségünk felfogásához és megértéséhez, mint ma este Dohnányt. Hogy némi paedagogiai szárazság, afféle tudományos minutiositás is érezhető játé­kán, talán épen csak az értelmezési szándék követ­kezménye . . . Már a komoly, magas nívójú műsor végére illesztett Chopin-művek előadásában a po­éta Dohnányi is érvényesült; a g-moll ballada be­­fejező részét szokatlan gyors tempóban vette ugyan, de így is teljesen érvényre juttatta a szer­ző sejtelmes merengését; a b-moll és d-dur mazur­ka, az f-dur nocturne és a cisz-moll scherzo pajkos humorát azonban szinte elérhetetlen tökéletesség­gel juttatta kifejezésre. A közönség természetesen valósággal elhalmozta az igaz, őszinte bámulat lelkes megnyilvánulásával,­­­ mi pedig játéka közben eltűnődtünk azon az elszomorító tényen, hogy Dohnányi is, úgy mint Vecsey és sok más, külföldön él és csak elvétve látogat el hazájába, szülőföldjére. Milyen gazdagok is lehetünk mi, hogy ennyi kincset jószerivel átengedünk a kül­földnek! (—ldr.) * (A m. kir. operaházban) holnap, szerdán, Svärdström Valborg svéd művésznő fellépésével Lakmé kerül szinre. Delibes népszerű dalművét ezúttal adják először ebben az idényben. (Évi bér­let 130. sz., felemelt helyárak.). Csütörtökön Lo­­hengrint adják, a címszerepben Anthesszel, Elzád­ban Vasqueznével. (Évi bérlet 131. sz.). * (Moliére-reprise a Nemzeti színházban.) Pénteken, november 27-én, érdekes reprise lesz a Nemzeti színházban. Az Úrhatnám polgárt új be­tanulással és szereposztásban adják elő ezen az es­tén. A mű ez alkalommal teljesen a Comédie Fran­­c­ais tradicionális stílusában kerül szinre korhű, új díszletekkel és jelmezekkel. Különösen mulatsá­gosnak ígérkezik az első felvonásbeli ének-, zene-, tánc- és vívólecke, amelyben az énekmestert Bónis, a táncmestert Náday Béla és a vivómestert Bakó fogja játszani; a filozófia-tanár Gál lesz. A har­madik felvonásban lévő török szertartás, a legka­­cagtatóbb burleszk bohóság is ez alkalommal kerül egész terjedelmében előadásra az operaházi ének­kar és az orsz. magy. kir. szinművészeti akadémia növendékeinek közreműködésével. A muftit Kovács Mihály fogja játszani; a címszerepet Horváth­­Je­nő adja, s közreműködik az előadásban az említet­teken kívül még Nagy Ibolya, Váradi Aranka, Fái Szeréna, Vízvári Mariska, Rózsahegyi, Horváth Zoltán és Mészáros Alajos. Szombaton és vasárnap este szintén az Úrhatnám polgárt játsszák. A repri­­se-ig terjedő időre a színház két legvonzóbb mű­­sordarabját tűzte ki az igazgatóság és pedig szer­dára az Agglegényeket, Sardou vígjátékot, csütör­tökre pedig a Kaméliás hölgyet. Az előbbiben Ná­­day, Gál és Gyenes, az utóbbiban pedig P. Márkus Emma és Mihályfi adják a főszerepeket. * (A Vígszínházban) holnap, szerdán, a Visszatérés Jeruzsálemből, Donnay Maurice szín­műve, kerül színre. A nézőtér hétfőn is egészen megtelt és a közönség különösen Góthné Kertész Ellát és Góth Sándort ünnepelte, akik mellett Gazsi Mariska, Harmath Hedvig és Fenyvesi Emil alakításának szólt a sűrűn felhangzó taps és számtalan kihívás. Holnapután, csütörtökön, a Virraszt a szerelem, Flers és Caillavet vígjátéka, kerül ismétlésre. * (Hangversenyek.) J. Náday Ilona hang­versenyénekesnő, december hó 8-án tartja ezidei önálló hangversenyét, mely után a művésznő egy nagyobb vidéki hangverseny-körútra megy. — Sal­zer Marcel, német humorista, e hét csütörtökén egy víg estélyt rendez. A 11. leér. polgári leány- és női kereskedelmi iskolabeli Iskolatársnők Szövetsége fényesen sike­rült hangversenyt rendezett az intézett tornater­mében. Az estét Komáry Erzsébet tanárnő mély 7.1/7...1 előadott Violin d­’amour játéka nyitotta meg. Winkler Márta zongoraművésznő tud­ótt: „Denevér“ átiratát adta elő ügyes technikával. Grünwald Erzsi és Adler Adél a „Bűvös vadászból“ és „Iakine“ című dalműből énekeltek duettet. Fe­gyelmezett, iskolázott hangjaikkal zajos tapsot arattak, melyből bőven kijutott kiváló tanárnőjük­nek, Maleczkynénak, is. Henszelman Béla humoros előadásával kacagtatta meg a közönséget. Majd Áb­rahám Erzsi, Lévai I. „Mikes“-ét szavalta el drá­mai érzéssel, Mórócz Károly zongorakísérete mel­lett. Maleczky Margit, Herczeg Ferenc „Bekvárté­­lyozás“ című monológját mondta el ügyes játékkal és bájos közvetlenséggel. A sikerült mű­vészestélyt May-Münster Kornélia operaénekesnél zárta be. Erkel Hunyadijából a „Lagrange“-áriát énekelte igaz művészettel. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltötte az előkelő közönség, mely bőven jutal­mazta tapsaival a jótékony cél érdekében lelkesen közreműködő szereplőket. * (Szigeti József) hegedűművész, aki fran­cia és angol földön nagy diadalokat aratott, leg­közelebb fellép Budapesten. A külföldi közönség és a kritika által ünnepelt művész, az Akadémiai Zenekar második hangversenyén fogja játszani zenekar kísérete mellett Saint-Saens harmadik hegedűversenyét. A hangverseny december 14-én lesz, és Hu­bay Jenő fog dirigálni. * (Dalestély a vidéken.) Resicáról jelentik: A resicai dalegylet fennállásának 39-ik évfordulója alkalmából dalestélyt rendezett, mely egyúttal fel­avató ünnepe volt a tavaly leégett s most helyre­állított színházi teremnek. A hajdani német dal­egylet most teljesen megmagyarosodott. A proló­gust Pál Sándor polg. iskolai tanár írta. A proló® után az­ énekkar és a nagyszámú közönség elénekelte a Himnuszt. A műsor kimagasló pontjai Zách Klára, melodráma fényes előadása és Speidl Ernő polg. iskolai igazgató által szerzett bakanóták ké­pezték. * (Színházi élet a vidéken.) Selmecbánya polgármestere, Horváth Kálmán a város tulajdo­nában levő Lamberg-féle termet átalakíttatja szín­házzá és azt föl is szerelteti. A polgármesternek ez az elhatározása nagy örömet keltett városszerte. Leginkább persze Szabadhegyi Aladár színtársula­ta örül, amely ilyenformán megfelelő hajlékhoz jut. Szabadhegyi egyébként most fejezte be siker­rel teljes szezonját, hogy Salgótarjánban megkezd­hesse téli szezonját. Szabadhegyi társulatát, amely­nek jobb tagjai: Kovács Biri, Sebestyén Mariska, Erdős Jolán, Szirmai Jozefin, Gáspár Anna, Szi­­gethy, Ács, Kálnay, nagyon szerették Selmecbá­nyán. A szegedi színházban kedden este mutatték­ be a Vígszínház egyik idei, Virraszt a szerelem cí­­mű műsordarabját. A finom, szellemes francia víg­játék a szegedi közönségnek is nagyon tetszett. Jaqueline szerepében Nagy Teréz nyújtott termé­szetes, művészi játékot, míg a többi szerepben legelsősorban Kende Paula, Fodor Ella, Mezei Pé­ter, Almássy Endre, Kertész Béla tetszett. Rózsa Lajos, a széphangú baritonista, aki Környei Béla szerepkörében úgy Budán, mint Te­­mesvárott több ízben aratott jelentős sikert, meg­válik a temesvári budai színtársulat kötelékéből. * (A Vadkacsa Nagyváradon.) A nagyváradi Szigligeti-színházban vasárnap este érdekes pre­miere volt: Ibsen Vadkacsája került színre, bizony­ságául annak, hogy Erdélyi egyike azon vidéki szín­igazgatóknak, akik önállóan dolgoznak. Az előadás és rendezés sok méltánylást érdemel. A fiatal Ek­­dalt Tóth Elek adta erős művészi felfogással, míg Hedvig szerepében Hevesi Gusztikénak volt jól megérdemelt nagy sikere. Érdekes, sok helyütt megkapó alakítást nyújtott Beregi Sándor a fiatal Verle szerepében, úgyszintén jól játszott Szarvasi Soma is. Angyal Ilka, Sárvári Anna szintén egész tehetségüket vetették latba a siker érdekében. * (A félbenmaradt boudoir-dal.) Úgy a fő­városi, mint a vidéki operette személyzetben meg­szokott jelenség a tetszésre, tapsra éhes komikus, aki még azt az időt is igyekszik kiaknázni, amely alatt a partnere — nő vagy férfi, neki mindegy! — énekel. Sok színfal mögötti sírás, veszekedés van emiatt, és a színházi törvényszékek is sokat foglal­koznak e kérdéssel, de hiába, mert az elbizakodott kémikusokból rendszerint hiányzik a jobb belátás és a kollegialitás. A nagyváradi publikum hétfőn este abban a kétes szerencsében részesült, hogy nyílt színen is élvezhette ennek a kémikus­ szokás­nak eredményét. A Koldus grófot adták; a máso­dik felvonásban Diósi Anna énekelte a híres dalt a kis budok­­ról; éneke alatt a rendőrfőnököt játszó Sik Rezső folytonos mókákkal folyton nevetette közönségét, ami természetesen eléggé irritálhatta Diósi Annát. Ez azonban nem volt elég, mert hogy, hogy nem, Sik mókás gesztusaival a dal közepe tá­ján az asztalról egy üveget is lecsapott. Nagy csö­römpölés támadt, mire Diósi Anna nagyot toppan­tott a lábával, abbahagyta a dalt és hiába volt a karmester mindett nógatása, nem énekelte tovább, a közönség nem kis épülésére. Az előadást néhány percnyi kínos szünet után tovább folytatták. * (Leoncavallo) Berlinbe érkezett és szemé­lyesen vezeti Zaza című dalművének próbáit az ottani Komische Operben. Az olasz zeneszerző je­len lesz művének bemutatóján is, azután Bécsbe m­eer és talán lerándul hozzánk Budapestre is-

Next