Pesti Hírlap, 1909. január (31. évfolyam, 13-26. szám)
1909-01-28 / 23. szám
10 PESTI HÍRLAP 1909. január 28., csütörtök. — Alla Tedesca. — Andante elegiaco. — Finale. — (Szerzette 1875-ben, 29. mü.) A III. és IV. szám között 10 perc szünet. Az egyes zeneszámok alatt az ajtók zárva vannak. * (Medgyaszay Vilma és Vecsey Ferenc Miskolcon.) Művészeti életünknek ez a két kiválósága, Medgyaszay Vilma színművésznő és Vécsey S''erenc hegedűművészek, e hó 31-én este Miskolcon, a Korona-szálló dísztermében hangversenyt tartanak. Az estély iránt óriási az érdeklődés. * (Színházi élet a vidéken.) A vidéki színigazgatók — különösen a fiatalabbak nagy ambícióval dolgoznak mostanság és ehez képest igazán nagyon szép eredményeket érnek el. így például Palágyi Lajosnak sikerült Miskolcon megtörni a közönség közönyét, amelylyel vidéken a nem zenés darabokkal szemben viseltetnek; kitűnt, hogy a vidéken egy szezonban többször is nemcsak János vitézt lehet előadni, hanem még az Ember tragédiáját is , ha az kellő díszletezéssel, lélekkel és rendezői készséggel kerül színre. Palágyi rövid néhány hét alatt tízszer adta elő a miskolci színházban Madách remekét; ez oly rekord, amely, mint egy nagyszerű kezdet, kell hogy korszakalkotóvá váljék a vidéki színészet történetében. Az önállóság mellett, amely mostanság oly eklatánsan nyilvánul meg vidéken a színházi műsorok összeállításában, a miskolci siker azt is jelenti, hogy a vidéken is egyforma figyelemben és előnyben kell részesíteni a komoly drámai műfajokat az operettekkel és a bohózatokkal szemben. A miskolci sikernek egyébként erősen részesei a szereplők, elsősorban Éva személyesítője, Vécsei Ilonka, továbbá Palágyi mint Ádám és Stella Gyula, mint Lucifer. * (Egyházi zene.) Vavrinecz Mór, a budai Mátyás-templom karnagya, e hó 24-én vezényelte fi győri székesegyházban Franek Gábor székesegyházi karnagy meghívására E-moll miséjét. A mű nagy tetszést aratott. Kar és zenekar kitűnően működött. Orgonán Sugár Viktor főhadnagy játszott, szintén Budapestről. *Impressions pour piano.) Ezzel a furcsa címmel a fiatal Buday Dénes zongorára írt első kompozícióit most adta ki, bárcziházai Bárczy Gyulának ajánlva. A csinos kiállítású füzetben foglalt hat apró zenekép a szerző biztató tehetsége mellett bizonyít. * (Strauss Elektrája), mint említettük, úgy a főpróbán valamint a bemutatón barátságos fogadtatásra talált a drezdai udvari színházban. Az érdekes újdonság a bécsi udvari operaházban is szinre fog kerülni március hó elején — de Weingartner igazgató a címszerepre kénytelen volt a jelenleg Párizsban élő Marcelle nevű német énekesnőt szerződtetni — miután a bécsi udvari operaház szerződtetett énekesnői közül még az elszántságáról híres Mildenburg asszony sem vállalkozott a horribilis nehézségű feladatra. * (D’Annunzio új drámát irt.) A Giornale d’ Italia jelenti, hogy Gabriele d’ Annunzio settignanoi villájában most fejezte be „Amarante“ című modern irányú drámáját, amely már azért is érdeklődésre számíthat, mert mindössze négy szereplője van. Az új drámát a jövő tavaszszal Duse társulata fogja szinte hozni. D’ Annunzio most egy másik, újabb drámán dolgozik. * (A francia színészet gyásza.) Egy szűkszavú párizsi távirat jelenti, hogy a francia színészvilág egyik legemlegetettebb alakja, id. Coquelin, meghalt. Coquelin Boulogneban, 1841- ben, január 23-án született, tehát csak pár napja töltötte be 68-ik évét. Tizenkilenc éves korában lett színész és egyénien kedves játékmodorával csakhamar a franciák kedvence lett, úgy, hogy 1803-ban már a Theatre Français szerződtetett tagja. Mint minden nagy francia színész, Coquelin is többször volt külföldi vendégkörúton, mely alkalmakkor sohasem kerülte el Budapestet. Egy párizsi távirat Coquelin haláláról, aki makacs gégehurutban szenvedett, azt jelenti, hogy a beteg visszavonult Pont Aux Damesba, a színészmenhelyre, hol már majdnem teljesen gyógyultunk látszott. Szerdán reggel íróasztalánál ülve hirtelen elájult és nemsokára azután szívbénulás következtében meghalt. Coquelint Pont Aux Damesban fogják eltemetni. A temetés pénteken lesz. * (A fölelevenített Sappho.) Daudet Alphonsenak Sappho c. regénye tudvalevőleg dramatizáltatott, sőt a színdarab 1897-ben mint zenedráma is megjelent a párizsi Vígoperáan. A siker langyos volt. A közönség a zenében keveset kapott igazán attól a Massenettől, aki a Manont írta. Tizenkét előadás után letűnt a darab a játékrendről. Most aztán feltámadt. De már változott köntösben. Cain Henri, a legjelesebb francia szövegkönyvírók egyike, a komponista kívánatéra újra átdolgozta a librettót. Rövidített rajta és hozzátoldott. A regény alapgondolatát is megmódosította. jfcintes nem trasstSíjt fcésusst .. Á , szövegkönyv nem javult meg. A muzsikában meg alig van nyutgta a Maisenet-melodia eleganciájának és a zenekari nyelvezet bájának. Carré aszszony volt Sapho és sem az ő művészete, sem Garré Albert kitűnő rendezése nem hozott még csak színleges tetszést sem. * (A Hölle Berlinben.) A bécsi Höllének magyar származású igazgatója, Natzler Zsigmond, bérbe vette a Reinhardt berlini Kaitmerspieletermét a nyári hónapokra s ott ezen idő alatt cabaretelőadásokat fog rendezni. Képzőművészet. * (Magyar művészet a külföldön.) A magyar művészeknek a tavaszszal megnyíló velencei és müncheni kiállításokon való részvétele dolgában értekezlet volt a műcsarnokban, melyen a közoktatási minisztérium és a művészeti intézmények képviselőiből alakított szervezőbizottság alaposan megvitatta e két fontos kiállításon való részvételünknek és a csoportok szervezésének módját. Az értekezleten, amelyen K. Lippich Elek dr min. tanácsos, a művészeti ügyosztály főnöke elnökölt, résztvettek: Jendrassik Jenő h. igazgató és Ambrozovics Dezső dr titkár, a Képzőművészeti Társulat részéről: Padisics Jenő min. tan., az Iparművészeti Múzeum igazgatója, Fittler Kamill udv. tan., az Iparművészeti iskola igazgatója, Györgyi Kálmán, az Iparművészeti Társulat igazgatója, Róna József, a Képzőművészek Egyesületének elnöke, Szinyei-Merse Pál, a Képzőművészeti Főiskola igazgatója, Strobentz Frigyes müncheni művészeti kormánybiztos, Maróthi Géza tanár, a velencei magyar művészház tervezője, Szamovolszky Ödiön szobrászművész, Knopp Imre festőművész. Az értekezleten legelőbben Maróthi tanár bemutatta az immár tető alá kerülő velencei magyar művészháznak összes terveit. A kiállítási palota a városkertben, az állandó kiállítási csarnok előtt, szemben a belgák házával lévő térségen épült. Magyaros stílusú kiképzésével, kiállítási szempontból kifogástalan beosztásával, egyike lesz a legszebb és legmegfelelőbb kiállítási palotáknak az egész kontinensen. Az értekezlet köszönetet szavazott érte a tervező művésznek. A főizottság elhatározta, hogy a müncheni kiállításra szánt alkotásokat február hó három utolsó napján, a velencei kiállításra küldendőket pedig március három utolsó napján kell beküldeni a műcsarnokba. Egy-egy kiállításra a helyszűke miatt a zsűri ötvenhatvan műnél többet nem fogadhat fel s ezért pusztán azoknak a művészeknek küldenek meghívót, illetve nyomtatványokat, akik részvételi szándékukat előre bejelentik a műcsarnok titkárságának. Evvel az elhatározásával a bizottság megkímélni óhajtja a művészeket a fölösleges szállítási költségektől. A két internacionális tárlaton való részvételre a bizottság a külföldön élő felek magyar művészeket mind felszólítja, hogy így teljesen elsőrangú kollekciókat küldhessen ki. * (A genfi Kálvin-szobor.) A reformáció négyszázados emlékünnepe alkalmából Genfben monumentális emlékszobrot állítanak Kálvin Jánosnak. A szoborműre hirdetett nemzetközi pályázaton Horgai János szobrász, a Kossuth-szobor tervezője, nemcsak az első díjak egyikét nyerte el, hanem a főalak mintázására megbízást kapott. Előbb azonban a pályanyertes építőművészek a talapzatkérdését oldják meg és azután kerül a sor a figurális rész elkészítésére. Mivel a végleges talapzat terve február elején készen lesz, a szoborbizottság már meghívta Horvait, hogy a szobormű kivitelére nézve véglegesen megállapodjék vele. Horvai a Kossuth-szoborrral párhuzamosan fogja a Kálvinemlékmű mintáját elkészíteni. * (Tavaszi tárlat a Műcsarnokban.) A nemzetközi grafikai kiállítást, mely február 10-ikétől március 14-ikéig tart, nyomon követi a Képzőművészeti Társulat rendes tavaszi tárlata a városligeti műcsarnokban. A tárlaton csupán magyar honosságú művészek vehetnek részt. A megnyitás idejét a vezetőség április elsejére tűzte ki, azonban, ha ezt a dátumot későbbre kellene halasztani a grafikai kiállítás leszerelése miatt, úgy azt kellő időben fogja tudatni a művészekkel. A tárlaton kiosztásra kerül a Képzőművészeti Társulat négyezer koronás díja, teljesen kész művészek számára és a báró Harkányi Frigyes-féle díj, 450 korona, először kiállító művészek részére. Művészeink erre a tárlatra erősen készülődnek, mert a tavalyi és az idei sok külföldi nemzetközi kiállításon való részvételük miatt, a legutolsó hazai tárlaton a szokottnál kisebb számmal voltak képviselve. Annál is inkább erősen kell készülődniük, mert ezen a tárlaton kívül még ebben a művészeti évadban műveket kell küldeniük Velencébe, Münchenbe és több hazai kiállításra. * (Az ezredévi emlékmű.) A városligeti ezredévi emlékmű hátralevő munkálatainak befejezését a miniszterelnökség újból megsürgette és egyben elrendelte, hogy a már bronzba öntött szoborcsoportozatokat, mihelyt az időjárás megengedi, állítsák föl végleges helyükön. A most elkészült bigát az Országos Képzőművészeti Tanács javaslata alapján dr Pomy Béla miniszterelnökségi min. tanácsos a napokban vetta át., (I György,az emlékmű tervezője, most a vezérek alakjainak mintázásán dolgozik " .*•- ' * (A velencei magyar ház.) A velencei „Giardinopopolo“ területén, az olasz kiállítási csarnok szomszédságában már befejezéséhez közeledik a velencei magyar ház építése. A magyar közoktatásügyi kormány ez új alkotásával végleges hajlékot teremt messze idegenben a magyar képzőművészeknek, ahol a legalkalmasabb módon állíthatják közszemlére mindennemű művészi munkáikat. A velencei házat, mely Maróthi Géza szobrász művészi tervei szerint készült, a velencei nemzetközi műtárlat megnyitása idején ez év április havában adják át rendeltetésének. * (Építészeti pályázat.) Breznóbányáról jelentik, hogy az ottani városi vigadó szálló és kaszinó tervpályázatán az első díjat és a kivitellel való megbízást Führer Mikdós és Wannenmacher Fábián, a második díjat Papp és Szabolcs, a harmadik díjat Harmincé Mihály nyerte el. A pályázatra 17 terv érkezett be s az építkezés még a tavaszszal megkezdődik. * (A modern kert művészete.) Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum ismeretterjesztő előadásainak során csütörtökön Rerrich Béla előadást tartott a renaissance-kertek művészetéről, amely mintegy bevezetése volt a jövő csütörtöki, január 28-iki előadásának, melyen a modern kertek művészetét fogja ismertetni. Az előadás délután 5 órakor lesz a Múzeum dísztermében és a titkári hivatalban kapható jegyekkel díjtalanul hallgatható meg. * (Boemm Rítta kiállításának megnyitása.). Boemm Rítta festőművésznőnk kiállítását szerdán délután nyitották meg a Könyves Kálmán Nagymező utcai szalonjában. A megnyitáson a kultuszkormányt Klippich Elek miniszteri tanácsos, a művészeti osztály vezetője, nyitotta meg, akit a művésznő, dr Rajner Béla, a társaság elnöke, Horváth Géza vezérigazgató és Garai József műtáros, fogadott. A szalonban rendkívül előkelő vendégsereg gyűlt egybe, köztük tudományos és művészeti életünk sok kitűnősége és a fővárosi társadalom számos szép hölgytagja. A nagy számú közönség sokáig együtt maradt az ízléses termekben. A kiszállítás csütörtöktől kezdve a nagy közönség számára is nyitva lesz. Hétköznapokon reggeli 9 órától este 7 óráig, vasár- és ünnepnapokon reggeli ó óráktól délután 1 óráig ingyen tekinthető meg. Tanügyi hírek. A magyarosítás érdekében. Törökbálinton szép iskolai ünnepélyt tartottak e hónap 23-án. Az ottani leányiskola igazgatójának, báró Pongrácz Júliának a magyarosítás terén szerzett érdemeiért, nyújtották át a közoktatásügyi miniszter jutalmát, ötven koronát. Az összeg inkább csak formális jelentőségű volt ez ünnepben, amelyen Pest vármegye tanfelügyelőjét a biai főszolgabíró képviselte. Az ünepélyen részt vett azonkívül az egész tantestület, élén Grimm Ferenc elnökkel, továbbá Weicher Miklós plébános a katholikus fiúiskola tantestületével, azonkívül a gondnoksági tagok és a törökbálinti úri társadalom színe-java. Az ünnepélyt a tanfelügyelő képviselője nyitotta meg lelkes, szép beszéddel, utána Weicher Miklós plébános, Grimm Ferenc tantestületi elnök beszéltek. Végül a kitüntetett igazgatónő, báró Pongrácz Julia köszönte meg igen keresetlen, szép szavakkal érdemeinek méltánylását. —' *r?' Festi Kirlap* 1909 február 1-től uj előfizetést nyitunk a Pesti hírlapra, mely ma a legnagyobb terjedelemben s leggazdagabb tartalommal megjelenő napilap. Pesti hirlap minden előfizetője kedvezményes áron rendelheti meg a kitűnően szerkesztett Divat Salon című, pompás kiállítású divatlapot. A Pesti Hilap előfizetési ára Magyarországban, az Ausztriához tartozó országokban, valamint Bosznia-Hercegovinában : egy hónapra . 2 K 40 fill. negyedévre . 7 „ — „ félévre ... 14 „ — w , A Diw®t SaSonnal együtt: negyedévre .... 9 kor. félévre ...... IS „ Németország fosai: egy hónapra . 3 K 60 filL negyedévre . 10 „ 80 „ Az összes többi európai vagy más világrészbeli országokban: egy hónapra. . . SE negyedévre . . . 15 .