Pesti Hírlap, 1909. január (31. évfolyam, 13-26. szám)

1909-01-28 / 23. szám

10 PESTI HÍRLAP 1909. január 28., csütörtök. — Alla Tedesca. — Andante elegiaco. — Finale. — (Szerzette 1875-ben, 29. mü.) A III. és IV. szám között 10 perc szünet. Az egyes zeneszámok alatt az ajtók zár­va vannak. * (Medgyaszay Vilma és Vecsey Ferenc Miskolcon.) Művészeti életünknek ez a két kivá­lósága, Medgyaszay Vilma színművésznő és Vécsey S''erenc hegedűművészek, e hó 31-én este Miskol­con, a Korona-szálló dísztermében hangversenyt tartanak. Az estély iránt óriási az érdeklődés. * (Színházi élet a vidéken.) A vidéki szín­igazgatók — különösen a fiatalabb­­a­k nagy am­bícióval dolgoznak mostanság és ehez képest igazán nagyon szép eredményeket érnek el. így például Palágyi Lajosnak sikerült Miskolcon megtörni a közönség közönyét, amelylyel vidéken a nem zenés darabokkal szemben viseltetnek; kitűnt, hogy a vidéken egy szezonban többször is nemcsak János vitézt lehet előadni, hanem még az Ember tragé­diáját is , ha az kellő díszletezéssel, lélekkel és rendezői készséggel kerül színre. Palágyi rövid né­hány hét alatt tízszer adta elő a miskolci színház­ban Madách remekét; ez oly rekord, amely, mint egy nagyszerű kezdet, kell hogy korszakalkotóvá váljék a vidéki színészet történetében. Az önálló­ság mellett, amely mostanság oly eklatánsan nyil­vánul meg vidéken a színházi műsorok összeállítá­sában, a miskolci siker azt is jelenti, hogy a vidé­ken is egyforma figyelemben és előnyben kell ré­szesíteni a komoly drámai műfajokat az operettek­kel és a bohózatokkal szemben. A miskolci siker­nek egyébként erősen részesei a szereplők, első­sorban Éva személyesítője, Vécsei Ilonka, továbbá Palágyi mint Ádám és Stella Gyula, mint Lucifer. * (Egyházi zene.) Vavrinecz Mór, a budai Mátyás-templom karnagya, e hó 24-én vezényelte fi győri székesegyházban Franek Gábor székesegy­házi karnagy meghívására E-moll miséjét. A mű nagy tetszést aratott. Kar és zenekar kitűnően működött. Orgonán Sugár Viktor főhadnagy ját­szott, szintén Budapestről. *­­Impressions pour piano.) Ezzel a furcsa címmel a fiatal Bud­ay Dénes zongorára írt első kompozícióit most adta ki, bárcziházai Bárczy Gyulának ajánlva. A csinos kiállítású füzetben fog­lalt hat apró zenekép a szerző biztató tehetsége mellett bizonyít. * (Strauss Elektrája), mint említettük, úgy a főpróbán valamint a bemutatón barátságos fo­gadtatásra talált a drezdai udvari színházban. Az érdekes újdonság a bécsi udvari operaházban is szinre fog kerülni március hó elején — de Wein­gartner igazgató a címszerepre kénytelen volt a jelenleg Párizsban élő Marcelle nevű német éne­kesnőt szerződtetni — miután a bécsi udvari ope­­raház szerződtetett énekesnői közül még az elszánt­ságáról híres Mildenburg asszony sem vállalkozott a horribilis nehézségű feladatra. * (D’Annunzio új drámát irt.) A Giornale d’ Italia jelenti, hogy Gabriele d’ Annunzio set­­tignanoi villájában most fejezte be „Amarante“ című modern irányú drámáját, amely m­ár azért is érdeklődésre számíthat, mert mindössze négy szereplője van. Az új drámát a jövő tavaszszal Duse társulata fogja szinte hozni. D’ Annunzio most egy másik, újabb drámán dolgozik. * (A francia színészet gyásza.) Egy szűk­szavú párizsi távirat jelenti, hogy a francia szí­­nészvilág egyik legemlegetettebb alakja, id. Coquelin, meghalt. Coquelin Boulogneban, 1841- ben, január 23-án született, tehát csak pár napja töltötte be 68-ik évét. Tizenkilenc éves korában lett színész és egyénien kedves játékmodorával csakhamar a franciák kedvence lett, úgy, hogy 1803-ban már a Theatre Français szerződtetett tagja. Mint minden nagy francia színész, Coque­lin is többször volt külföldi vendégkörúton, mely alkalmakkor sohasem kerülte el Budapestet. Egy párizsi távirat Coquelin haláláról, aki ma­kacs gégehurutban szenvedett, azt jelenti, hogy a beteg visszavonult Pont Aux Damesba, a színész­­menhelyre, hol már majdnem teljesen gyógyult­unk látszott. Szerdán reggel íróasztalánál ülve hirtelen elájult és nemsokára azután szívbénulás következtében meghalt. Coquelint Pont Aux Da­­mesban fogják eltemetni. A temetés pénteken lesz. * (A fölelevenített Sappho.) Daudet Al­­phonsenak Sappho c. regénye tudvalevőleg drama­­tizáltatott, sőt a színdarab 1897-ben mint zene­dráma is megjelent a párizsi Vígoperá­­an. A siker langyos volt. A közönség a zenében keveset kapott igazán attól a Massenettől, aki a Manont írta. Tizenkét előadás után letűnt a darab a já­tékrendről. Most aztán feltámadt. De már válto­zott köntösben. Cain Henri, a legjelesebb fran­cia szövegkönyvírók egyike, a komponista kívá­natéra újra átdolgozta a librettót. Rövidített rajta és hozzátoldott. A regény alapgondolatát is megmódosította. jfc­intes nem trasstSíjt fcésusst .. Á , szövegkönyv nem javult meg. A muzsikában meg alig van nyutgta a Maisenet-melodia eleganciájá­nak és a zenekari nyelvezet bájának. Carré asz­­szony volt Sapho és sem az ő művészete, sem Garré Albert kitűnő rendezése nem hozott még csak színleges tetszést sem. * (A Hölle Berlinben.) A bécsi Höllének ma­gyar származású igazgatója, Natzler Zsigmond, bérbe vette a Reinhardt berlini Kaitmerspiele­­termét a nyári hónapokra s ott ezen idő alatt ca­­baretelőadásokat fog rendezni. Képzőművészet. * (Magyar művészet a külföldön.) A ma­gyar művészeknek a tavaszszal megnyíló velencei és müncheni kiállításokon való részvétele dolgában értekezlet volt a műcsarnokban, melyen a közokta­tási minisztérium és a művészeti intézmények kép­viselőiből alakított szervező­bizottság alaposan meg­vitatta e két fontos kiállításon való részvételünk­nek és a csoportok szervezésének módját. Az érte­kezleten, amelyen K. Lippich Elek dr min. tanácsos, a művészeti ügyosztály főnöke elnökölt, résztvettek: Jendrassik Jenő h. igazgató és Ambrozovics Dezső dr titkár, a Képzőművészeti Társulat részéről: Pa­­disics Jenő min. tan., az Iparművészeti Múzeum igazgatója, Fittler Kamill udv. tan., az Iparművé­szeti iskola igazgatója, Györgyi Kálmán, az Ipar­­művészeti Társulat igazgatója, Róna József, a Kép­zőművészek Egyesületének elnöke, Szinyei-Merse Pál, a Képzőművészeti Főiskola igazgatója, Stro­­bentz Frigyes müncheni művészeti kormánybiztos, Maróthi Géza tanár, a velencei magyar művészház tervezője, Szamovolszky Ödiön szobrászművész, Knopp Imre festőművész. Az értekezleten legelőb­ben Maróthi tanár bemutatta az immár tető alá kerülő velencei magyar művészháznak összes ter­veit. A kiállítási palota a városkertben, az állandó kiállítási csarnok előtt, szemben a belgák házával lévő térségen épült. Magyaros stílusú kiképzésével, kiállítási szempontból kifogástalan beosztásával, egyike lesz a legszebb és legmegfelelőbb kiállítási palotáknak az egész kontinensen. Az értekezlet kö­szönetet szavazott érte a tervező művésznek. A fő­i­­zottság elhatározta, hogy a müncheni kiállításra szánt alkotásokat február hó három utolsó napján, a velencei kiállításra küldendőket pedig március három utolsó napján kell beküldeni a műcsarnokba. Egy-egy kiállításra a helyszűke miatt a zsűri ötven­hatvan műnél többet nem fogadhat fel s ezért pusz­tán azoknak a művészeknek küldenek meghívót, illetve nyomtatványokat, akik részvételi szándéku­kat előre bejelentik a műcsarnok titkárságának. Ev­vel az elhatározásával a bizottság megkímélni óhajtja a művészeket a fölösleges szállítási költsé­gektől. A két internacionális tárlaton való részvé­telre a bizottság a külföldön élő felek magyar művé­szeket mind felszólítja, hogy így teljesen elsőrangú kollekciókat küldhessen ki. * (A genfi Kálvin-szobor.) A reformáció négyszázados emlékünnepe alkalmából Genfben monumentális emlékszobrot állítanak Kálvin Já­nosnak. A szoborműre hirdetett nemzetközi pályá­zaton Horgai János szobrász, a Kossuth-szobor ter­vezője, nemcsak az első díjak egyikét nyerte el, ha­nem a főalak mintázására megbízást kapott. Előbb azonban a pályanyertes építőművészek a talapzat­kérdését oldják meg és azután kerül a sor a figu­rális rész elkészítésére. Mivel a végleges talapzat terve február elején készen lesz, a szoborbizottság már meghívta Horvait, hogy a szobormű kivitelé­re nézve véglegesen megállapodjék vele. Horvai a Kossuth-szoborrral párhuzamosan fogja a Kálvin­­emlékmű mintáját elkészíteni. * (Tavaszi tárlat a Műcsarnokban.) A nem­zetközi grafikai kiállítást, mely február 10-ikétől március 14-ikéig tart, nyomon követi a Képzőmű­vészeti Társulat rendes tavaszi tárlata a városlige­ti műcsarnokban. A tárlaton csupán magyar ho­nosságú művészek vehetnek részt. A megnyitás idejét a vezetőség április elsejére tűzte ki, azon­ban, ha ezt a dátumot későbbre kellene halasztani a grafikai kiállítás leszerelése miatt, úgy azt kellő időben fogja tudatni a művészekkel. A tárlaton ki­osztásra kerül a Képzőművészeti Társulat négy­ezer koronás díja, teljesen kész művészek számára és a báró Harkányi Frigyes-féle díj, 450 korona, először kiállító művészek részére. Művészeink erre a tárlatra erő­sen készülődnek, mert a tavalyi és az idei sok külföldi nemzetközi kiállításon való részvételük miatt, a legutolsó hazai tárlaton a szo­kottnál kisebb számmal voltak képviselve. Annál is inkább erősen kell készülődniük, mert ezen a tárlaton kívül még ebben a művészeti évadban mű­veket kell küldeniük Velencébe, Münchenbe és több hazai kiállításra. * (Az ezredévi emlékmű.) A városligeti ez­redévi emlékmű hátralevő munkálatainak befejezé­sét a miniszterelnökség újból megsürgette és egyben elrendelte, hogy a már bronzba öntött szoborcsopor­­tozatokat, mihelyt az időjárás megengedi, állítsák föl végleges helyükön. A most elkészült bigát az Országos Képzőművészeti Tanács javaslata alapján dr Pomy Béla miniszterelnökségi min. tanácsos a napokban vetta­ át., (I György,­­az­ emlékm­ű terve­zője, most a vezérek­ alakjainak mintázásán dol­gozik "­ .*•- ' * (A velencei magyar ház.) A velencei „Gi­­ardinopopolo“ területén, az olasz kiállítási csar­nok szomszédságában már befejezéséhez közeledik a velencei magyar ház építése. A magyar közokta­tásügyi kormány ez új alkotásával végleges hajlékot teremt messze idegenben a magyar képzőművészek­nek, ahol a legalkalmasabb módon állíthatják köz­szemlére mindennemű művészi munkáikat. A ve­lencei házat, mely Maróthi Géza szobrász művészi tervei szerint készült, a velencei nemzetközi műtár­lat megnyitása idején ez év április havában adják át rendeltetésének. * (Építészeti pályázat.) Breznóbányáról jelentik, hogy az ottani városi vigadó szálló és ka­szinó tervpályázatán az első díjat és a kivitellel való megbízást Führer Mikdós és Wannenmacher Fábián, a második díjat Papp és Szabolcs, a har­madik díjat Harmincé Mihály nyerte el. A pályá­zatra 17 terv érkezett be s az építkezés még a ta­vaszszal megkezdődik. * (A modern kert művészete.) Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum ismeretterjesztő előadásainak során csütörtökön Rerrich Béla elő­adást tartott a renaissance-kertek művészetéről, amely mintegy bevezetése volt a jövő csütörtöki, január 28-iki­ előadásának, melyen a modern ker­tek művészetét fogja ismertetni. Az előadás dél­után 5 órakor lesz a Múzeum dísztermében és a titkári hivatalban kapható jegyekkel díjtalanul hallgatható meg. * (Boemm Rítta kiállításának megnyitása.). Boemm Rítta festőművésznőnk kiállítását szerdán délután nyitották meg a Könyves Kálmán Nagy­mező­ utcai szalonjában. A megnyitáson a kultusz­kormányt K­lippich Elek miniszteri tanácsos, a művészeti osztály vezetője, nyitotta meg, akit a­ művésznő, dr Rajner Béla, a társaság elnöke, Hor­váth Géza vezérigazgató és Garai József műtáros, fogadott. A szalonban rendkívül előkelő vendégse­reg gyűlt egybe, köztük tudományos és művészeti életünk sok kitűnősége és a fővárosi társadalom számos szép hölgytagja. A nagy számú közönség sokáig együtt maradt az ízléses termekben. A kisz­állítás csütörtöktől kezdve a nagy közönség számá­ra is nyitva lesz. Hétköznapokon reggeli 9 órától este 7 óráig, vasár- és ünnepnapokon reggeli ó órák­tól délután 1 óráig ingyen tekinthető meg. Tanügyi hírek. A magyarosítás érdekében. Törökbálinton­ szép iskolai ünnepélyt tartottak e hónap 23-án. Az ottani leányiskola igazgatójának, báró Pongrácz Júliának a magyarosítás terén szerzett érdemeiért, nyújtották át a közoktatásügyi miniszter jutalmát, ötven koronát. Az összeg inkább csak formális je­lentőségű volt ez ünnepben, amelyen Pest vármegye tanfelügyelőjét a biai főszolgabíró képviselte. Az ünepélyen részt vett azonkívül az egész tantestület, élén Grimm Ferenc elnökkel, továbbá Weicher Miklós plébános a katholikus fiúiskola tantestüle­tével, azonkívül a gondnoksági tagok és a török­bálinti úri társadalom színe-java. Az ünnepélyt a tanfelügyelő képviselője nyitotta meg lelkes, szép beszéddel, utána Weicher Miklós plébános, Grimm Ferenc tantestületi elnök beszéltek. Végül a kitün­tetett igazgatónő, báró Pongrácz Julia köszönte meg igen keresetlen, szép szavakkal érdemeinek méltánylását. —' *r?'­ F­esti Kirlap* 1909 február 1-től uj előfizetést nyi­tunk a Pesti hírlapra, mely ma a leg­nagyobb terjedelemben s leggazdagabb tarta­lommal megjelenő napilap. Pesti h­irlap minden előfizetője ked­vezményes áron rendelheti meg a kitűnően szerkesztett Divat Salon című, pompás kiállítású divatlapot. A Pesti Hilap előfizetési ára Magyarországban, az Ausztriához tartozó országokban, valamint Bosz­nia-Hercegovinában : egy hónapra . 2 K 40 fill. negyedévre . 7 „ — „ félévre ... 14 „ — w , A Diw®t SaSonnal együtt: negyedévre .... 9 kor. félévre ...... IS „ Németország fosai: egy hónapra . 3 K 60 filL negyedévre . 10 „ 80 „ Az összes többi európai vagy más világrészbeli országokban: egy hónapra. . . SE negyedévre . . . 15 .

Next