Pesti Hírlap, 1909. február (31. évfolyam, 39-50. szám)
1909-02-16 / 39. szám
1909. február 16., kedd. PESTI HÍRLAP korlátok közt, amelyek bennünket köteleznek. (Helyeslés.) A Háznak budgetjoga saját autonóm költségeinek megállapítására szorítkozik. Ne alkossunk újabb precedenst egyoldalú költségek megszavazásával. Farkasházy Zsigmond: Megint lesz 48, megint lesz tizenhárom vértanú. (Zaj.) Wekerle Sándor miniszterelnök, T. képviselő úr ! Akkor, amikor mi két esztendeje a tettek mezején vagyunk, ily közbeeső felszólalásokkal és hirtelen föllépésekkel nem hagyom a kezdeményezés elismerését tőlünk elvenni. (Zaj balfelől. Helyeslés.) Én tehát arra kérem a t. képviselőházat, hogy miután foglalkozunk e kérdéssel és semmi szükség nincs újabb lépésekre, méltóztassék bejelentésemet tudomásul venni és méltóztassék a képviselő úr indítványát mellőzni. (Élénk helyeslés.) Barabás Béla : T. Ház ! (Nagy zaj.) Személyes kérdésben kívánok szólani. (Nagy zaj. Halljuk ! a balpárton.) Hencz Károly : Nincs személyes kérdés, csak megtámadtatás. (Zaj és ellentmondások.) Barabás Béla a Ház engedélyét kéri, hogy röviden ismertesse a kérdést. (Miután a Ház megadta az engedélyt). Nem helyesli, hogy Nagy György nem fordult ő hozzá indítványának megtétele előtt, mint aki ismeri a körülményeket. Elmondja az aradi vesztőhely megvásárlására indult mozgalom történetét. A terület megszerzésének nagy akadálya volt, hogy a földterületet a tulajdonosnő nem akarta eladni, de végre is belenyugodott, hogy eladja. Meg is egyeztek, de később, mikor látta, hogy milyen nagyarányú mozgalom indult meg a megvételre, magasra szabta az árát. Megkérték Kossuth Ferenc kereskedelmi minisztert, hogy támogassa mozgalmukat s a miniszter meg is ígérte erkölcsi támogatását, de addig nem óhajtják a megvételt, amíg a polgárok is le nem rójják kegyeletes filléreiket. Farkasházy Zsigmond: Csak az országgyűlés nem ! (Zaj.) Barabás Béla: Kossuth Ferenc miniszter erkölcsi támogatásával meg is kötötték az ideiglenes szerződést Radisich István közreműködésével. A megindult gyűjtésből látja, hogy ez a kérdés menynyire belemarkolt a nemzet lelkébe. Még román honfitársaink is kegyelettel küldik filléreiket erre a nemes célra. (Éljenzés.) Azt hiszi, hogy a nagy lelkesedés mellett, melyet a gyűjtésnél tapasztal, nem is lesz szükség a kormány áldozatkészségére. Neki az a véleménye, hogy Nagy György csak a kormánynak akart kellemetlenkedni. Molnár Jenő : Maga pedig ki akarja húzni a kormányt a csávából. (Zaj.) Barabás Béla: Én ígéretet teszek mind Nagy György, mind többi képviselőtársamnak, hogy ebben az esztendőben a nemzet adakozásából ez a pénz össze fog gyűlni, s hogy úgy Nagy György kívánságára, mint a mi lelkünk emelkedésére, el fogjuk érni azt az időt, hogy a nemzet a saját földjén borulhasson le vértanúinak sírjáraÉlénk helyeslés balfelöl.) Nagy György : Kötelességének tartja indítványa történeti előzményeit előadni. (Zaj.) Ő az aradi székelyotthon dísztagja. (Derültség.) Itt többször megkérték, hogy tegye meg a kezdeményező lépéseket. ő, megtudván, hogy Barabás a kezdeményező lépéseket már megtette, készségesen hozzájárult az akcióhoz. Barabás maga is felkérte őt, hogy irodalmilag támogassa a mozgalmat, mert a gyűjtés nem kecsegtet azzal az eredménynyel, ahogy Barabás előbb mondta. Elment indítványának megtétele előtt Justh Gyula elnökhöz, hogy lehetséges-e a szükséges összeget a képviselőház költségvetésébe beleilleszteni, mert nem akarta ezt az indítványát leszavaztatni. Justh Gyula megnyugtatta, hogy bele lehet állítani a 20.000 koronát. Akkor jegyezte be indítványát. A képviselőháznak kötelessége ehhez a kegyeletes célhoz hozzájárulnia. Kéri a függetlenségi pártot, tűzesse indítványát napirendre, és tegye jóvá a régi mulasztást. (Zaj.) Farkasházy Zsigmond: Szépen tárgyalják az aradi vesztőhely ügyét ! (Zaj.) Elnök szavazásra teszi föl a kérdést. A Ház többsége nem kívánja tárgyalni az indítványt. Hencz Károly (a balpárt felé, amely az indítvány tárgyalása mellett szavazott) : Heten vannak ! Molnár Jenő (ingerülten kiabál): Ilyenkor beszéljenek az ősökről, nem mikor a véráztatta földet öröklik ! (Zaj.) Az újoncjavaslatok. Elnök : Következik az újonc . . . (Folytonos zaj. Elnök csenget.) létszámnak az 1909. évre szóló megállapításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Ki van soron ? Jegyző: Farkasházy Zsigmondi Balpárti obstruktor. Farkasházy Zsigmond: T. Ház ! Szomorúan érdekes jelenség, hogy az újoncjavaslat tárgyalására akkor kerül a sor, mikor a függetlenségi párt és az imént szavazta le a hozzájárulást az aradi vesztőhely megváltásához. Elnök : Figyelmezteti a szónokot, hogy a Ház határozata ellen óvást emelni nem lehet. Farkasházy Zsigmond: Ezt a javaslatot úgy tűzték napirendre, hogy az minden parlamentáris elvvel ellenkezi (Helyeslés a bak.lpárton. Zaj.) Elnök: A Ház szabályszerű, határozattal mondta ki, hogy az újoncjavaslatokat tárgyalni kívánja. Ezt tehát imparlamentárisnak mondani nem lehet. Farkasházy Zsigmond: Tovább is azt fejtegeti, hogy az újoncjavaslatot meg nem engedett módon tűzték napirendre. Elnök : Nem engedhetem meg, hogy a képviselő úr ebben a szellemben folytassa. (Zaj.) A házhatározat felülbírálása ellenkezik a házszabályokkal. Ha így folytatja, kénytelen leszek a szót megvonni. (Zaj.) Molnár Jenő : Mert így kívánja Becs ! Elnök: Bocsánat, a házszabályok kívánják így!Molnár Jenő : Wekerle hozta ezt haza Becsből! Elnök: Molnár Jenőt rendreutasítja. (Helyeslés. ) Nagy György : Hiába utasítja rendre. Csak Becs parancsolja ezt így ! Elnök: Rendreutasítja Nagy Györgyöt is. (Helyeslés.) Nagy György : A császár itt az úr ! Még a házszabályt is az dirigálja ! Elnök : Figyelmezteti Nagy Györgyöt, hogy ha így folytatja, kérni fogja a mentelmi bizottsághoz való utasítását. Nagy György : Elmegyek én oda is ! Farkasházy Zsigmond: A balpárt jól tudja, hogy újoncokra szükség van. De ép a függetlenségi párt hirdette, hogy önálló bank nélkül nincs újonc. (Helyeslés a bal párton.) Nagy György : Addig egy fia katonát se kap a császár ! (Zaj.) Farkasházy Zsigmond: A balpárt tehát átengedi a függetlenségi pártnak azt a dicsőséget, hogy az újoncokat bank nélkül is megadhassa a császárnak és ezzel kiadja kezéből a nemzeti ellentállás egyetlen fegyverét. Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter : Szükség van az újoncokra ! Farkasházy Zsigmond: A mai helyzet és mindaz, ami öt esztendő óta történt, egy memorandumból indult ki, amely a N. Fr. Pressében jelent meg. Akkor Széll Kálmán volt a miniszterelnök, báró Fejérváry Géza a honvédelmi miniszter és Apponyi a házelnök. Fejérváry épen olyan rokonszenves miniszter volt, mint a mostani honvédelmi miniszter úr. A függetlenségi párt csak az ülésteremben civódott vele, de a folyosón szeretetreméltó, hármant úriembernek tartották. Nagy György : Még cukrot is adtak neki! (Derültség.) Farkasházy Zsigmond: Ez a memorandum a kilences bizottság programmja volt. Hosszasan ismerteti a kilences bizottság programmját. Kmety Károly : Szép kevés van abban ! Farkasházy Zsigmond : Ezt a közbeszólást leszögezem. (Helyeslés.) Annak idején Apponyi is keveselte azt a programmot és hamarosan másikat dolgozott ki, amelyben a legnagyobb súlyt a nemzeti kardbojtra helyezte." Ma már ez sem kell neki. Ma már együtt van Andrássyval, akitől egykor egy világ választotta el, holott akkor még 67-es volt Apponyi, ma 48-as. (Tetszés.) A szabadelvű párt mint többség, a függetlenségi párttal szemben, amely az obstrukcióval felforgatta az egész politikai életet, (Mozgás balfelől) nem kívánt egyebet, minthogy az alkotmányosság egyetlen tényezőjében se keltsenek bizalmatlanságot a magyar nemzettel szemben ? De a magyar vezényszó miatti harc és a katonai obstrukció egész során bizalmatlanság keltetett az alkotmányosság egyik tényezőjében a nemzet iránt és midőn odáig vittük a dolgot, hogy katonák lepték el a padokat és minket a parlamentből kiszorítottak . . . (Mozgás a baloldalon.) Búza Barna : Maga is szaladt ! Molnár Jenő : Rakovszky elől szaladt, mi csak utána mentünk ! (Derültség a baloldalon.) Farkasházy Zsigmond: Ha valaki hibás abban, hogy nem én, hanem az egész parlament szaladt, akkor nem én vagyok. Mezőfi Vilmos : Én mondtam, hogy maradjunk itt a szuronyokkal szemben is. (Zaj.) Farkasházy Zsigmond : Azért magamat is bűnösnek érzem abban, hogy lehetséges volt vérontás nélkül a parlamentbe katonákat beereszteni. Sümegi Vilmos : Igen ! Honvédeket ! Farkasházy Zsigmond: De állíthatom, hogy ahány tagja a parlamentnek csak volt, mindannyi ugyanolyan bűnös, mint én. Ezek azonban elmúlt dolgok, kár tehát róluk beszélni, de nem szabad a történelmi paktumokat ebben a tekintetben meghamisítani. (Zaj.) Az 1905-iki és 1906-iki újoncok megszavazása kötelező volt a koalícióra, de egyetlen újabb újonc megszavazása sem kötelező. Ebben az évben a paktum már nem kötelez. Ezt nem lehet a függetlenségi többségnek mentségül felhozni! Szünetet kér. Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. Szünet után hitelesíti a Ház a jegyzőkönyv azon részét, amely a házelnök és Polónyi Dezső mentelmi bejelentésére vonatkozik. Farkasházy Zsigmond folytatja beszédét. Vádolja a függetlenségi pártot, amelynek egyes tagjai a létszámemeléssel fölkínálkoztak Bécsnek. Sőt memorandumok készültek, holott a paktum világosan kikapcsolta a katonai kérdést. Ki adott megbízást a fölkínálkozóknak, a memorandum-gyártóknak ? Jellemző, hogy ezeket Bécs utasította el, mert Bécs tisztességesebben betartja a paktumot. Mi is van ezekben a memorandumokban ? Ezrednyelv, ami most is megvan és ami félrevezetése a nemzetnek. A jelvénykérdést úgy akarják megoldani, hogy egyszerűen eltörlik. Szép kis megoldás. — Egy memorandumot adtak be. Itt voltak a katonatisztek tárgyalni. A honvédelmi miniszter úr megmondhatja, mit kerestek itt ezek a magasrangú katonatisztek ? Várady Károly : Ebédelni jöttek ide ! Farkasházy Zsigmond : Persze azért jöttek ide Bécsből, hogy szerencséjük legyen itt ebédelni ! (Zaj.) — Én pozitíve tudom, hogy tárgyalások folynak a memorandum alapján. Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: Ez nem áll ! Farkasházy Zsigmond : Hiszen meg lehet cáfolni. Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: Én nem cáfolgatok ! (Zaj a balpárton.) Farkasházy Zsigmond: Kétféle megoldást hallottam a jelvények kérdésében. Hencz Károly: Az egyiket a vénasszonyok mondták Mucsán ! Farkasházy Zsigmond: Az egyik megoldási mód szerint a lobogó maga fekete-sárga volna, mint eddig, a széle piros-fehér-zöld, a nyele megint feketesárga volna és tetején a magyar korona. Ez a megoldás a világnak első heraldikai és jelvény monstrumát hozná létre : az ötszinü lobogót. Tessék csak elképzelni, hogy a magyar katona milyen lelkesedéssel mennie csatába az ötszinü lobogó alatt. Hencz Károly : Ez kétszinü beszéd ! (Zaj a balparton. ) Molnár Jenő: Te is így beszélnél, ha a koalícióba nem tartoznál ! Farkasházy Zsigmond : A másik megoldási mód az volna, hogy egyáltalában megszüntetnék a jelvényeket. Ez volna a nemzeti vívmány. A harmadik vívmány a katonai igazságszolgáltatás ügyének rendezése és abban a magyar nyelv érvényesítése. Ez is csak olyan semmi, mint a jelvénykordás megoldása. A katonai igazságszolgáltatás terén késnek a reformok, holott itt a humanizmus és civilizáció feltételeinek végre érvényesülni kellene. A katonai büntetések súlyosak, különösen a tiszteké. Egy alezredest nyugdíjaztak azért, mert magyar honpolgár lett. (Zaj.) Felkiáltások : Szégyen, gyalázat ! Kényes ügy. Farkasházy Zsigmond : Felhoz egy másik esetet is, amely az egész közvéleményt lázasan foglalkoztatta. A leglegálisabb formában akarja ezt tenni, úgy, hogy tisztázására meg legyen a kellő alkalom. (Mozgás.) Értem Mihálovics honvédhuszárkapitány ügyét, amelyet nagyjában mindnyájan ismerünk. Jekelfalussy Lajos honvédelmi miiszter: Én nem ismerem az esetet. (Mozgás.) Farkasházy Zsigmond: Akkor kénytelen leszek elmondani. (Mozgás.) Vannak szempontok, amelyek mindnyájunkat arra köteleznek, hogy ezt az esetet bizonyos kímélettel és legális gondossággal kezeljük. Magam is dinasztikus érzésű ember vagyok, azonkívül bennem is él az a meleg és tiszteletteljes érzés, amely minden magyar embert hevít a nádori családdal szemben. És épen azért jól tudom, t. Ház, hogy ennek az esetnek a felemlítése bizonyos regardot kíván. Van ennek az esetnek egy olyan közérdekű része, amelyet nemcsak az eset szempontjából, hanem az igazságosság és a humanizmus szempontjából is tisztázni szükséges. A tényállás a következő : (Halljuk !) Mihálovics honvédhuszárkapitány szolgálattételre József főherceg családjához volt beosztva, mint gyermekeinek katonai nevelője. Bizonyos okokból, amelyek nem ismeretesek, amelyek nyilvánosságra nem kerültek, konfliktus támadt a főherceg és a katonai nevelő között. E fölött, mivel nem ismerem, tartózkodom bírálatot mondani. Tény az, hogy ez a konfliktus megtörtént, s ebből kifolyólag a főherceg felszólította Mihálovics huszárkapitányt, hogy kérje csapattestéhez való visszahelyezését. A huszárkapitány ennek a felszólításnak nem tett eleget, mire a főherceg raportra hivatta, mint fellebbvalója, azon célzattal, hogy szolgálati úton rendelje el csapattestéhez való visszatérését. Ahogy hallottam, a huszárkapitány ennek a felszólításnak sem tett eleget, sőt goromba szavakat használt a főherceggel szemben. Már most itt következik egy pont, amelyet sajnálkozással ugyan, de meg kell említenem, s amelyet azon célzattal s azon reményben említek meg, hogy a honvédelmi miniszter úr ennek megtörténtét meg fogja cáfolni, mert ismétlem, bírálatot az eset felett nem akarok mondani, nem is érzem magam arra jogosultnak, de bízom abban, hogy ez a pont nem felel meg a valóságnak. (Zaj.) Egy hírlap azt írta, hogy a főherceg felingerelve a huszárkapitány ildomtalan eljárása által, tettlegességre ragadtatta magát. Remélem, hogy a honvédelmi miniszter úr alkalmat fog találni arra, hogy ezt megcáfolja. Ha ez megcáfoltatik, akkor nincs senki- nek jogcíme arra, hogy a főhercegre ezen incidensből kifolyólag bármiféle ódiumot vessen, és akkor csak az esetnek közérdeki részével kell foglalkoznom. A _______________________________3