Pesti Hírlap, 1909. március (31. évfolyam, 63-76. szám)
1909-03-24 / 70. szám
12 ezmszban már adtak, mikor is érdeme szerint méltattuk ennek az erős tehetségű költőnek első, de máris sok jeles qualitást mutató darabját. A darab szereplői Sik Rezső, Beregi Sándor és Hevesi Mariska kifogástalanul állották meg a helyüket. A szerzőket a zsúfolt ház közönsége egész este lelkesedéssel ünnepelte, s mindhárman sok koszorút kaptak. A három egyfelvonásos, mely iránt több vidéki színigazgató érdeklődik négy estén szerepel még a színház márciusi műsorán. * (Komlóssy Emma Aradon.) Az aradiak állandó, becézett vendégprimadonnája, Komlóssy Emma, legutóbb négyszer lépett fel az ottani színházban. A kitűnő művésznő a Koldusdiák, Varázskeringő és Vándorlegény című operettekben, valamint a Tündérlak Magyarországon című népszínműben játszotta el ismert, pompás alakítását és mind a négy este zsúfolt ház lelkes tapsa jutalmazta gyönyörű énekét s élénk játékát. * (A soproni magyar színészet hódítása.) Most, amikor a pozsonyi magyar színészet súlyos küzdelmeket folytat, örömmel regisztráljuk Sopronból érkező azon hírünket, amely a magyar színészet örvendetes térfoglalásáról ad értesítést. Ennek annál is nagyobb jelentősége van, mert négy évvel ezelőtt, amikor a Pozsony—soproni színiszövetség kettévált, az összes tényezők súlyos aggodalommal voltak eltelve a soproni magyar színészet sorsa iránt. Csak Bezerédj Viktor c. államtitkár, aki akkor a színészeti ügyeket vezette, bízott abban, hogy Nádasy Józsefnek, aki az időben pécsi színigazgató volt, sikerülni fog azt az évszázados német kultúrájú várost a magyar színészetnek meghódítani. Bezerédjnek, amint az elmúlt négy év igazolja, teljesen igaza lett; a magyar kultúra barátainak igaz örömére az történt, hogy Kottow, a pilsen a soproni német igazgató, kérvényt adott be a városi tanácshoz, amelyben kijelenti, hogy a magyar színtársulat annyira tért hódított, hogy szerződésileg elvállalt kötelezettségének nem tehet eleget; nem játszhatik két hónapig, hanem csak három hétig. Ezalatt az idő alatt sem ad elő operetteket, mert a magyar színtársulat zenei előadásaival nem versenyezhet. A soproni magyar színészet térfoglalásának titka Nádasy igazgató konciliáns a magatartásában és abban keresendő, hogy évenkint 5000 ingyen jegyet oszt ki a német szegényebb sorsú polgárok közt, miáltal beszoktatta őket a magyar színházba. * (Furcsa előadás.) Gyöngyösön jelenleg Baróti Rezsőnek, a volt színigazgatónak, társulata működik, Bihari Ákos művezetővel az élén. A társulatnak épen nem megy jól a dolga, amiben azonban óriási része lehet magának a társulatnak. Ezt bizonyítja egy kínos epizód, amely szinte példátlan a magyar színészet történetében. A kérdéses estén az Ember tragédiája kerültÉnre, a szereplők azonban oly készületlenek voltak, hogy kin volt hallgatni az előadást. Magát az Adnanot játszó Bihari Ákost, ezt a különb környezetre hivatott művészembert, bántotta a dolog legjobban, ésannyira, hogy a bizánci képnél lekapta parókáját és a következő, indulattól remegő pár szót intézte a publikumhoz: — Tisztelt közönség, ezzel a népséggel nem lehet működni! Kérem, a pénztárnál a jegyek árát visszavenni! Ezzel Bihari intett, a függönyt leeresztette és az előadásnak vége volt. Félünk, hogy a társulat reputációjának is vége lett a gyöngyösi publikum szemében. * (Színházi izgalmak egy szerep miatt.) Érdekes színházi esemény foglalkoztatja a szegedi közönséget. Nemrégiben a Baccarat fő női szerepét az igazgatóság visszakérte Tóvölgyi Margittól és azt Bodor Ellának adta. Az igazgatóságnak ezen teljesen belső ügyét, elég helytelenül, pro és kontra szóvá tették a szegedi lapok, amiből aztán óriási háborúság lett. Almási Endre, a színház művezetője, ugyanis azzal indokolta a szerepnek Tóvölgyi Margittól való elvételét, hogy az véletlenül került hozzá; igen ám, csakhogy nyilvánosságra került épen a szegedi színügyi bizottság vasárnapi ülésén Tóvölgyi Margitnak egy levele, mely szerint ő a szerepet a nemrég elhunyt szegedi igazgatótól, Makó Lajostól, kapta és ezt Almási a következő szavakkal kérte el tőle: — Margit, kérlek, add ide a szerepet. Kárpótollak mással. Kiosztottam már az Otthont, a Bolt, amely tisztítot, majd jön Szécsi Mária is, csak add ide, mivel a bizottsági ülés után Wimmer Fülöp úr pártfogásomba ajánlotta Fodor Ellát és én óhajtására a Baccaratból a szerepet odaígértem. Én kerülnék tehát ígéretem be nem váltása folytán zsenbe, az igazgatóságnak pedig határozottan nagy szolgálatot teszel vele. Ezt a levelet felolvasták a szinügyi bizottság vasárnapi ülésén, mire úgy Wimmer Fülöp bizottsági tag, mint Almási Endre felállottak és becsületszavukra fogadták, hogy a levélnek ez a része Tóvölgyi Margit felírása. Most azon tűnődnek Szegeden, vajon a színügyi bizottság becsületszóra bocsátja-e Tóvölgyi Margitot is? * (Színházi élet a vidéken.) A szegedi színházban már szintén színre került a Táncos huszárok, és pedig határozott sikerrel, noha az előadás kissé gyengécske volt. A főbb szerepek Felhő Rózsi, Svrémer Jenő, Krémerné, Békefi kezében voltak. A szegedi színház igazgatósága egymásután négy estére tűzte műsorára Rajna és Szirmai operettejét. Debrecenben szép sikerrel mutatták be Heyermans Gyújtogató c. egyfelvonásosát. A sikert főleg a darab hét szerepének megjátszója, Zilahy Gyula, biztosította; művészi, boszorkányosan ötletes játékával valósággal elragadta a publikumot. * (Növendékhangverseny.) Dittler Rózsi növendékei március hó 26-én, este 6 órakor, zongoraestélyt adnak a Deák-téri iskola dísztermében, (bejárat Sütő utca). * (Erkel Gyula temetése.) Az elhunyt kiváló zenésznek, Erkel Gyulának, temetése csütörtökön délelőtt tizenegy órakor lesz az operaház előcsarnokából. Megyék és városok. Törvényhatósági élet. Sáros vármegye törvényhatósági bizottsága március hó 22-ikén tartotta rendes évnegyed közgyűlését. Ezen a közgyűlésen választotta meg a vármegye közönsége a hetedik új járás rendszeresítése folytán újonan szervezett főszolgabírói állásra Dobay Béla vármegyei H. aljegyzőt. Az ő megválasztatása által üresedésbe jött H. ljegyzői állást dr Dessewffy István vármegyei III. aljegyzővel töltötték be. A III. aljegyzői állásra Klauszer Kálmán, a temesi járás szolgabirája választatott meg. A megüresedett szolgabírói állást a megye közönsége Szeghy Andor közig, gyakornokkal töltötte be, akit a főispán az ujonan megválasztott főszolgabíró mellé rendelt. Az ujonan megválasztott tisztviselők a törvényben előírt esküt a közgyűlés színe előtt letették. Ezután bemutata Tahy József vm. alispán a rendes évnegyedi jelentését, amelyben szép szavakkal emlékezett meg Hodossy Imrének, Sáros megye szülöttjének haláláról. Hodossy emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítette meg. A közgyűlés ezek után tárgyalta Zemplén átiratát, melylyel pártolás céljából közli a koalícióban levő egyetértő pártok egyesítése iránt a m. kir. kormányhoz intézett feliratát. Sáros vármegye közönsége a mind fenyegetőbbé váló külpolitikai helyzet közepette és az ország határain belül is mindinkább fokozódó jogosulatlan nemzetiségi aspirációk ellensúlyozása érdekében ma még inkább látja elérkezettnek arra nézve, hogy a nemzeti kormányunk támogatására szövetkezett hazafias pártok egy minden igaz magyarnak ideálját képező, de amellett alkotmányunkban és szentesített törvényeinkben gyökerező, tehát kormányképes Programm alatt egyesüljenek és igy az öszszetartás erejével vértezetten, a bekövetkezhető nehéz időkben is fokozottan és megtántoríthatatlanul haladhassanak előre a magyar államiság eszméjének megszilárdításában. Miért is Zemplénvármegye közönségének feliratához hozzájárulva, a m. kir. kormányhoz bizalmának kifejezése mellett és az országgyűlési képviselőházhoz hasonlattalnu feliratokat intéz és erről Zemplén közönségét értesiti. A közgyűlés a vármegyei háztartás zárszámadásainak és a vármegye alispánjának az 1908. évi hitelátruházásokról szóló előterjesztésének tudomásulvétele úgyszintén az 1909. évi községi költségvetések és az 1908. évi pótköltségvetések tudomásulvétele után véget ért, Jásznagykunszolnok megye törvényhatósági bizottsága elé most terjesztette jelentését dr Benkó Albert alispán s jelentéséből a következőkép érdemel különösebb figyelmet: A munkásügyek tekintetében nevezetesebb esemény nem történt s jelentőséggel bíró újabb mozzanat nem merült fel. A munkás viszonyok általában normálisak voltak, a munkásnép hangulata és magatartása nyugodt és békés. Ifjabb szervezkedések vagy izgatások jelenségei nem észleltettek. A vármegye által tervbe vett 500 gazdasági munkásház felépítésének ügyében a törvényhatóság legutóbbi határozata értelmében a szükséges további előkészítő intézkedéseket megtettem, a házak felépítésére az árlejtési hirdetményt kibocsátottam s annak eredményéről a legközelebbi közgyűlésen jelentést fogok tenni s ha ezen eredmény megfelelő lesz, bizton reményem, hogy a tervezett 500 munkásházból legalább 100 házat még ez év folyamán felépíthetünk s a munkásoknak átadhatunk. Kivándorlás tekintetében a helyzet a múlt év negyed folyamán lényegi változást nem mutatott- Tömeges kivándorlás vármegyénk területéről nem történt s habár az előző évnegyedekhez viszonyítva, valamivel növekedett is azoknak száma, akik kivándorlás céljából kértek útlevelet, az útlevél kérők száma még mindig igen csekély, amennyiben az elmúlt évnegyed folyamán mindössze 40 külföldi útlevelet, adtam ki, amelyek közül 19 szólott Amerikára. Az utóbbi hetekben többen kértek Romániára szóló útlevelet Mezőtúrról, de ezek csak rövidebb időre munkakeresés céljából kerüttek útra. A szegényügyi igazgatás köréből jelentem, hogy városaink és községeink anyagi erőikhez képest ez évnegyedben is igyekezünk a közsegélyre szorult egyének segélyezésére vonatkozó kötelezettségeinek eleget tenni s különleges intézkedésekre e tekintetben sehol sem volt szükség. A beérkezett jelentések szerint, noha vármegyénkben tömegnyomorról szó sem lehet s noha rendkívüli csapások sem voltak az utóbbi években, mondhatni évről, évre emelkednek azon kiadások, melyeket a községek és városok szegények segélyezésére fordítanak, pedig a közsegélyezések csakis az elkerülhetlen szükség határáig terjedhetnek s emellett a társadalmi jótékonyságra is jelentékeny teher nehezedik. Épen ezért foglalkozunk azon kérdéssel, miképen lehetne vármegyénk területén a szegényügy ellátását a rendelkezésre álló erők egyesítése és tervszerű felhasználása útján helyesebb alapokra fektetni. Néptelenedő községek. A tolnamegyei Kistormás nagyközség németajkú lakossága közül évenként sokan vándorolnak ki Amerikába, egész családok is. Az 1200 lakossal biró községből legutóbb is százhúsznál többen kértek és kaptak útlevelet Amerikába. Az automobil és a törvényhatóságok, Győrimegye országos mozgalmat indított az automobilközlekedés rendezése érdekében és feliratot intézett e tárgyban a képviselőházhoz. A megye most átírt a társtörvényhatóságokhoz a felirat pártolása érdekében. Sorozások Heves vármegyében. Az idei fősorozások a f. hó 8-án kezdődtek meg Heves vármegyében. Az eddigi eredmények szerint Pétervásáron, ahol Beniczky György földbirtokos volt a polgári elnök, a 838 állításkötelezett közül besoroztatott nyolcvan, Egerben pedig, hol Majzik Viktor alispán töltötte be a polgári elnöki tisztet, a 419 állításkötelezett közül besoroztatott 53 újonc.. A sorozáson nem jelent meg Pétervásáron 299, Egerben 64 állításköteles, akiknek nagy része Amerikában tartózkodik. Iskolaépítés akadályokkal. A törvényhatóságok méltán panaszolják, hogy a minisztériumok munkája az eddiginél is lassúbb, s hogy a felterjesztett ügyek elintézése hónapokig késik. Így például Kaposvár képviselő testülete még tavaly februárban elhatározta, hogy a szigetvár-külvárosrészi iskolát egy melléképülettel kibővítteti. Telket vásárolt e célra, ki is fizette már , terveket is készíttetett és jóváhagyás végett fölterjesztette a kultuszminiszterhez. A tanács már szeretné megkezdetni az építkezést, de a tervek még mindig nem jöttek vissza. A tanács most újra, ezúttal negyedszer sürgette meg az ügy elintézését. Példás gazdálkodás. Esztergom város polgármestere most terjesztette elő a város anyagi viszonyairól szóló jelentését. Eszerint Esztergom város törzsvagyonát 5,528.144 korona 43 fillér cselekvő és 2,501.301 korona 28 fillér szenvedő vagyon alkotja , tehát a tiszta vagyon 3 millió 026.843 korona 15 fillér. A város adminisztrációjának évi szükséglete 627.655 korona 69 fillér, a fedezet 429.607 korona 25 fillér, tehát a hiány 198.048 korona 44 fillér. Ezt az állami adó 119 százalékának megfelelő pótadó útján kell fedezni. Az analfabéták oktatása Eperjesen. Az eperjesi Széchenyi-kör még az ily irányú országos mozgalom megindulása előtt elhatározta, hogy a magyarul nem tudó felnőttek részére tanfolyamot nyit. A tanfolyam hallgatói kiválóan szép eredményt mutattak fel, ez évben pedig a katonai analfabéták részére szervezett két tanfolyamot, melynek tárgya az írás-olvasás és számoláson kívül a magyar nyelv tanulása volt. A tanfolyamok mindegyike a folyó évi január 4-én vette kezdetét, március hó 21-én zárult s abban hetenkint 5—5 órán át este 5—7-ig mintegy 100 órában tartatott a tanítás. Az egyik tanfolyamon részt vett az 5-ik gyalogezrednek mintegy 60 közlegénye, a másikban pedig a 67-ik gyalogezred, a tüzérség és a honvédség analfabétái. A tanfolyamok vezetői voltak: Chityil Pál igazgató, Remenyik Lajos, Wick Gyula és Székely Adolf tanítók. A tanfolyamokat az eperjesi Széchenyi-kör 300 koronával segélyezte, az orsz. közművelődési tanács a hallgatókat ellátta tankönyvekkel és írószerekkel, ezenfelül magyar jutalomkönyvekkel A most megtartott vizsgálaton részt vett Semsey Boldizsár Sáros vármegye főispánja, Tahy József alispán, dr Tergina Gyula kir. tanfelügyelő, báró Wewern vezérőrnagy térparancsnok, Halfax ezredes, továbbá magasrangú katonatisztek, akik a tanfolyamok iránt mindenkor a legnagyobb érdeklődést tanúsították. A királyi tanfelügyelő, ki a tanfolyamokat szervezte és irányította, lelkes szavakban üdvözölte az egybegyűlteket, megköszönte támogatásukat, a tanítók fáradozását, s végül a katonákhoz a következő buzdító szavakat intézte: Most pedig hozzátok fordulok katonák, polgártársak, magyarok! Látjátok, hogy a magyar haza szerető gondossággal öleli keblére minden hű fiát, rólatok is gondoskodni kivan, hogy tudjatok magyarul olvasni, írni, számolni és a haza nyelvén beszélni, hogy ha a magyar hazában éltek, ismerjétek annak nyelvét, hogy igy boldogulhassatok, szeressétek tehát a hazát, a legelső magyar embert, a koronás királyt, legyetek jó katonák, derék hazafiak és becsületes magyar emberek. A PESTI HÍRLAP 1909. március 24., azerd®.' -3