Pesti Hírlap, 1909. április (31. évfolyam, 80-102. szám)
1909-04-04 / 80. szám
_________________________ gos viszonyban állott, hadat üzenjen, mert ez bizonyos bujtogatók velleitásainak megfelel. ** Szerbiai hírek. Mozgalom a szerb tisztek között. Berlin, ápr. 3. Belgrádból jelentik a Lokalanzeigernek. A Hetedik gyalogezred tisztjei közt gyanús mozgalom észlelhető. Ez a mozgalom elsősorban a Karagyorgyevics-dinasztia ellen irányul. Péter királynak palotát keresnek. Genf, ápr. 3. Péter szerb királynak két ügynöke néhány nap óta itt tartózkodik s megvétel végett palotát keres a király számára. György herceg ismét nyilatkozik. Berlin, ápr. 3. A Béri. Tagebl. belgrádi levelezője beszélgetést folytatott György herceggel. A levelező úgy találta, hogy olyan, mintha kicserélték volna és nagyon jókedvű. Lemondása okairól György herceg a következőleg nyilatkozott: Meg vagyok róla győződve, hogy lemondásom okait valamikor helyesebben fogják értelmezni és pártatlanabbul fogják megítélni, mint ma. A Kolákovics-affairé csak a legutolsó csöpp volt, amelyet a rágalomnak már csaknem egészen tele poharába öntöttek, hogy támadjanak engem élénk temperamentumom miatt, amelyet nem is tagadok. De, bár rettenetesen felizgattak, nem ezek a rágalmak voltak okai lépésemnek. Ez súlyos hiba lett volna, azt magam is elismerem. A Kolákovics-affaireben nem vagyok hibás. Vagy valami szerencsétlen véletlen okozta a szolga halálát, vagy régebbi betegségébe halt bele. Ha valaki hibás a dologban, úgy csak azokat érheti a vád, akik elmulasztották, hogy a szolgaszemélyzetet szolgálatba lépése előtt orvosilag megvizsgáltassák. Reményeim a haza iránt olyan nagyok voltak, saját magamba vetett hitem pedig olyan erős volt, hogy ennek a hadjáratnak kedvéért mindenről e világon szívesen lemondtam volna. A legutolsó rágalom végzetes volt. De miért nem adnak nekem alkalmat arra, hogy életemet kockára tegyem? Eszményeim, reményeim össze vannak törve, a jövőbe vetett bizalmam megingott. Semmiesetre sem fogom az országot örökre elhagyni — folytatta a herceg. — Egy időre külföldre fogok ugyan menni, de arra, hogy hazámat örökre elhagyjam, nincsen ok. Sem apám, sem fivérem nem fognak erre kényszeríteni. Ebben a percben talán jobb, ha elmegyek, de együvé tartozunk: én és Szerbia. A szenvedések, amelyeket el kell tűrnünk, összekötnek bennünket. Az ország, amelyet harminc év óta rossz tanácsokkal láttak el, ma nyomorékká van verve és koldusként áll Európa küszöbén. Ez nem maradhat mindig így. Ha atyám és Sándor trónörökös azt fogják kiáltani: „Most itt az idő!“ akkor az első sorokban fognak találni engem azok között, akik őket követni fogják a harcba. A herceg nem tudja elfeledni, hogy Pasics és az aradikálisok kényszerítették őt lemondásra. A napokban Pasics kérdőre vonta a herceget, hogy miért nem hagyta még el, előtte és az orosz követ , előtt tett ígéretének megfelelőleg az országot, miután felvétele az orosz hadseregben biztosítva van. György herceg erre ezt válaszolta: — Én most semmi esetre sem fogom Szerbiát elhagyni, mert látom, hogy a radikális párt atyámat meg akarja buktatni, engem pedig ki akar utasítani, hogy szegény Sándor öcsémmel könynyebben végrehajthassa azokat az intrikákat, melyeket Pasicstól és híveitől már megszoktunk. Kijelentem, hogy néhány nap múlva Nisbe fogok költözni, hol azon leszek, hogy ahelyett, hogy lecsillapítanám, még szítsam a hadseregben a radikálisokkal szemben való elégedetlenséget. Meg fogjuk mutatni a hatalom jelenlegi birtokosainak és a skupstina többségének, hogy a hadsereg még most is a nemzeti érdekek legjobb védelmezője. Pasics a beszélgetés után nagyon levertem ment a királyhoz és közölte vele, hogy a volt trónörökös e magatartása az országra nézve igen nagy veszedelmet jelent. Lesz-e konferencia? • Berlin, ápr. 3. — Saját tudósítónktól. — Azt a kérdést, hogy megtartsák-e vagy ne a balkáni konferenciát, még nem döntöttek FESTI HÍRLAP 1909. április 4., vasárnap, él véglegesen. Nem való, hogy a konferencia kérdése most ismét előtérben áll. Németországnak ma is az az álláspontja, hogy a konferenciára többé nincsen szükség, de egybehívása ellen nincs kifogása, ha a konferencia feladata csak a regisztrálás lesz. Belgrád főváros marad. Belgrád, márc. 3. — Saját tudósítónktól. — Annak a 72 képviselő által benyújtott indítványnak, hogy a fővárost az ország belsejébe helyezzék át, nem sok kilátása van a megvalósításra. Bár ha a háborús veszedelem napjaiban az összes értékes állami berendezéseket az ország belsejébe vitték, most biztosnak látszik,hogy a kormánykörök inkább Belgrádot hagyják meg tovább is fővárosnak, semhogy egy új rezidenciába milliókat fektessenek be. Az osztrák-magyar és szerb kereskedelmi szerződés. Belgrád, márc. 3. — Saját tudósítónktól. — Mérvadó helyen kijelentik, hogy az osztrák-magyar-szerb kereskedelmi szerződési tárgyalások megindítását a legrövidebb idő alatt várják. Miután szerb részről azt a kívánságot nyilvánították, hogy az ügy gyors elintézését óhajtják, Bécsből azt felelték, hogy ott is a kérdés mielőbbi rendezését kívánják. A tárgyalásokat valószínűleg Belgrádban fogják megtartani. Bécs, ápr. 3. — Saját tudósítónktól. — A mai minisztertanács a Szerbiával való kereskedelmi viszonynyal foglalkozott. A kereskedelmi szerződési tárgyalásokat legközelebb megkezdik. Szerbia egyelőre a gazdasági viszony megszakításáért azáltal kap kárpótlást, hogy tranzit forgalmát a hús és marha átvitelére megkönnyítik. A tárgyalások erre nézve már folyamatban vannak. A honvédelmi bizottság feloszlása. Belgrád, ápr. 3. — Saját tudósítónktól. — A kormány utasította a honvédelmi bizottságot, melynek az összes nagyobb városokban fiókjai voltak, hogy oszoljon fel. A bizottságot más név alatt hazafias egyesületté akarják átalakítani. György herceg elutazott. Grác, ápr. 3. — Saját tudósitónktól. — György szerb herceg az esti gyorsvonattal Belgrádból Fiumén és St Péteren át Velencébe utazott. A herceg egy hálókocsiban utazott és akik Fiuméban fölismerték, azt mondják, hogy úgy néz ki, mint egy színész. Törökországi hírek. A török-bolgár tárgyalások. Konstantinápoly, ápr. 3. A Daily Mail pétervári értesülése szerint a Bulgária dolgában létrejött megegyezésnek a következő három pontja van: 1. Oroszország feltétlenül elengedi Törökországnak az 1877. évi háboruadósságnak negyven évi részleteit. 2. A porta föntartja magának azt a jogot, hogy július elsejéig javaslatot tegyen a többi harmincnégy évi részlet megfizetéséről. 3. Azokról a pontokról, amelyek csak Bulgáriát illetik meg, föntartják Bulgária hozzájárulását. A török kárpótlás fizetési módja. Bécs, ápr. 3. — Saját tudósítónktól. — A közös pénzügyminisztérium kifizeti Törökországnak az 54 millió koronában megállapított kárpótlási összeget. Az erre szükséges pénzt először körülbelül nyolc millió korona értékben a még rendelkezésre álló központi aktívákból, másodszor előlegek által szerzik be, melyeket a két kormány fog a közös pénzügyminisztérium rendelkezésére bocsátani. Az előlegeket a központi aktívák bevételeiből fogják visszafizetni, melyeknek Bosznia vasútépítésekért nagy összegekkel tartozik és évenként törleszt. Az előlegeket mind a két kormány önállóan szerzi be. Az osztrák quota körülbelül harminc milliót tesz ki. A kérdés nagy liquidálása persze a delegációk dolga, melyek csak őszszel fognak összeülni. Válság az angol alsó- és felsőház között. Az angol kabinet két szélső frakciója között, amelyek egyikében Grey külügyi államtitkár, másikában pedig Lloyd George kincstári kancellár játszsza a vezérszerepet, éles súrlódás támadt. A legutóbbi öt nap alatt nyolc miniszteri tanácskozás volt, amelyeken a költségvetéssel foglalkoztak. Ezek a tanácskozások nagyon izgalmasak voltak. Lloyd George, aki a kabinet radikális szárnyának vezére s aki Churchill lordnak, Morley lordnak, Burnsnak és Harcourtnak állandó támogatására számíthat, azzal a drasztikus tervvel foglalkozik, hogy a jövő pénzügyi esztendőben elkerülhetetlen deficit elkerülése végett különösen a gazdag földbirtokosokat megadóztassa. Ezzel szemben Grey, akivel Asquit miniszterelnök az összes miniszterek közül legjobban szimpatizál, minden befolyását latba veti, hogy a felső és alsóház között való újabb konfliktusnak elejét vegye, amelyet Lloyd George költségvetési tervével föl akar idézni, mert a lordok házában már néhány héttel ezelőtt mozgalom indult meg, amelynek végső célja a költségvetés megtagadása és új választás kierőszakolása. A kormánynak a flottakérdésben tanúsított állítólagos közömbössége kedvező alkalmat ad a felsőháznak arra, hogy tervét megvalósítsa) s ha a kormány csakugyan végrehajtaná azt a tervét, hogy az arisztokrata nagybirtokosokat az ő véleményük szerint kelleténél jobban megadóztassa, akkor a lordok, akik rendes körülmények között irtóznak a költségvetés megtagadásától, mégis ehez az eszközhöz fognak folyamodni, hogy az általuk annyira gyűlölt szabadelvű uralomtól megszabaduljanak. Fővárosi ügyek. Francia-magyar gázszakértős. Szombaton este Kajlinger Mihály vízvezetéki igazgató és Forbát Imre mérnök a gázkérdésről felolvasást tartott a Magyar Mérnök- és Építész Egylet palotájában. A felolvasás iránt a fővárosi bizottsági tagok részéről érdeklődés egyáltalában nem nyilvánult. Alig nyolc-tíz városatya volt jelen. Ez természetes is. A gázkérdés ma semmiféle vonatkozásban nem aktuális. A két felolvasó véleménye különben is ismeretes még abból a jó időből, mikor hetven-hetvenezer korona honorárium-mel fizettették ezt meg a főváros közönségével. A Kajlinger felolvasásához nincs szavunk. Mint a város embere, megragad minden alkalma, hogy meggyőződését a főváros érdekében hangoztassa, érvényesítse. Egészen más megvilágításban láttuk azonban ezúttal Forbát Imrét és ezt a kéépet tanulság okából jó lesz lefotografálni. Forbátot fiatal kora dacára összeköttetései révén az a kitüntetés érte, hogy a főváros Kajlinger mellé meghívta szakértőnek, ezt a meghivást volt szíves elfogadni és a kötetre terjedő jelentést a többi szakértővel együtt meg is szerkesztette. Körülbelül három héttel ezelőtt__ a légszesa gyár ajánlatának ismertetése után — újabb ajánlat érkezett a polgármesterhez — Párizsból. Mig francia ajánlatot nem tartottuk és nem tartjuk komolynak, mert a párizsiak garanciát nem igen hajlandók vállalni, viszont a vállalatot a főváros pénzén akarják kamatoztatni maguknak. Egen feltételek mellett pedig akármelyik „budapesti bani mint szövetkezet“ is belemehet az üzletbe. Forbát Imre a mérnökegyletben ezúttal csak bejelentette felolvasásának anyagát és engedelmekért, hogy azt kedden este ismertesse. A bejelentés alkalmából úgy futólagosan megemlítette, hogy ő a franciák ajánlatát már rég ismeri, mert a prizsak tőle kértek szakértői véleményt és azt —• közérdekből • készséggel meg is adta. Ilyenkor látszik, hogy milyen jó fogalom az a közérdek. • közérdek, amely ápol és eltakar, de nem cáfol soha. Mikor a gázszakértők bejelentették, hogy ől a véleményükért hetvenezer koronát követelnek iejenkint és zsebenkint, az egész közvélemény jogosan fölháborodott, a szakértő urak pedig akkor nem a közérdekre hivatkoztak, hanem azzal védekeztek, hogy egy ilyen vélemény megszerkesztése félévi nehéz munka, ha pedig egy miniszter az országtól 24 000 koronát kap évenkint, akkor egy Forbát Imre félévre megérdemelt a várostól hetevenezret A közgyűlés ez előtt az érv előtt meghajolt és a szakértő urak fejenkint és zsebenkint meg is kapták a hetvenezer koronát. És itt következik a klasszikus kép. Ugyanaz a Forbát Imre, ki szeretett fővárosának csak hete