Pesti Hírlap, 1909. április (31. évfolyam, 80-102. szám)

1909-04-06 / 81. szám

2009. április 6., kedd. PESTI HÍRLAP A Nőtisztviselők Országos Egyesületében az elmúlt szerdán Faber Oszkár tartott rendkívül értékes előadást. Az egyesület tagjai feszült fi­gyelemmel hallgatták a kiváló előadó fejtegeté­seit. Jövő szerdán lesz az egyesület ezidei utolsó esti összejövetele, mely alkalommal az egyesület alelnöke Grossmann Janka tart előadást. — Az Egri izri fillér-egylet most ünnepelte meg fennállásának X. évfordulóját ünnepi köz­gyűlés keretében. A gyűlést özv. Rothschild Ár­minná nyitotta meg szép beszéddel; utána Klauber Frigyes főreáliskolai tanár mondott magvas ün­nepi beszédet. Végül Kánitz Dezső hitközségi el­nök üdvözölte a humánus egyesületet. A Fillér­egylet naponta ötven iskolásgyermeket élelmez teljesen ingyen felekezeti különbség nélkül. Ed­dig harmincezer ebédet osztott ki. Színház és zene. * (A m. kir. operaházban) holnap, kedden, a Hugonottákat adják. A királynő szerepében Sán­dor Erzsi lép fel, Valentint pedig Medek Anna énekli ez alkalommal először. Az előadást Benkő Henrik karmester vezényli s Alszeghy Kálmán főrendező rendezi. (Évi bérlet 64. sz.) Szerdán Fidelio kerül szinre Vasquezné, Payer, Arányi, Kornai, Ney, Szendrői, Kertész és Kárpáth közre­működésével. A m. kir. operaházban a Fidelio szer­dai előadása alkalmával a mű ötvenedszer kerül szinre. * (Hírek a Nemzeti színházból.) Holnap, Kedden, a Makrancos hölgy, Shakespeare klasz­­­szikus vígjátéka kerül színre. Szerdára a Vad­kacsa, Ibsen nagysikerű tragikomédiája, van mű­sorra tűzve, K. Hegyesi Marival, Lenkey Hedvig­gel, Váradi Arankával, Gállal, Pethessel, Gabá­­nyival, Somlayval és Horváth Jenővel a főbb sze­repekben. Csütörtökön az Ember tragédiáját adják. A három főszerepet Bakó, S. Fáy Szeréna és Gye­­nes fogja játszani. Pénteken és szombaton nin­csen előadás. Vasárnap délután a Csókot, Dóczy vígjátékát, este a Falusi verebeket, Gárdonyi víg­játékot, hétfőn délután az Elnémult harangokat, este pedig a Vasgyárost, Ohnet szinmű­vét, tűzték műsorra. * (A Vígszínházban) holnapután, szerdán, adják először az Ideált, Rózsahegyi Kálmánné há­­romfelvonásos társadalmi színművét. Az újdonság hősnőjét Varsányi Irén játszsza, aki nagyarányú szerepében jóformán a darab kezdetétől mindvégig a színpadon van. Ugyancsak hálás szerepet játszik még Harmat Hedvig, Gazsi Mariska, Hegedűs Gyula, Fenyvesi Emil és Balassa Jenő. A cselek­mény színhelye az első két felvonásban Budapest, a harmadik felvonás pedig az Adria partján ját­szik. Holnap, kedden a Kivándorlót, Herczeg Fe­­renc poétiksta színművét ismétlik, amely a jövő héten éri meg a huszonötödik előadás jubileumát. * (A Farkas—Raskó-díj nyertese.) A Nemzeti színház fiatal művészei közül az idén Mészáros Alajos kapta meg a Farkas—Raskó jutalmat. A dí­jat, az alapító intenciói szerint, minden esztendő­ben a Nemzeti színház műivészszemélyzete titkos szavazással ítéli oda az arra legérdemesebbnek ta­lált fiatal művésznek. * (Szerződtetés.) A Vígszínház tagjai sorába szerződtette Bihari Ákost. Bihari Ákos már volt egy időben tagja a Vígszínháznak, melyet azon­ban odahagyott a kecskeméti színház igazgatásá­nak kedvéért. Volt oka megbánni, mert bizony a kecskeméti vállalkozásába belebukott, nemkülön­ben kudarccal végződött a Baróti-féle társulat ve­zetése is. * (Növendék-hangverseny.) Vasárnap dél­előtt tartotta meg Krausz Jenő zongoratanár nö­vendékeinek nyilvános hangversenyét a Royal kistermében. Különösen Friedenthal Pista, Rubel Béla, Krausz Marianna, továbbá Fürst Ilonka, Weisz Ella, Weisz Zoltán, Tuchmann Klári, Adler Gizella, Cserháti Endre, Horvát István és Heim Vilmos arattak sikert zongorajátékukkal. A nö­vendék-hangverseny érdekessége Kondor Ibolyka, egy ötéves szép kis leányka szereplése volt, aki a Pierre és Ninon című melodráma elszavalásával és Chopin ,,Brillanter Walzer“-jének eltáncolásával aratott nagy sikert és zajos tapsokat. Órabér Lajos és Steinitz Elza zeneiskolája vasárnap rendezte hangversenyét. Elismerést érde­mel az elért eredmény, mert­ kezdő intézetről van szó. * (Kitüntetett színészek.) A székesfehérvári Színpártoló Egyesület, mint tudósítónk írja, kö­vetésre méltó szép cselekedetet gyakorol a társu­lat tagjaival szemben. A szinisaison végeztével el­ismerő oklevéllel és 5—5 darab tízkoronás arany jutalommal tünteti ie a színtársulat érdemes tagjait. Az idén a társulatnak 5 hölgy és 5 férfi tagja részesült kitüntetésben, név szerint: Verő Janka, Fábián Linka, Kormos Ilonka, Sinkó Gi­zella, Borbély Lili, Kovács Lajos, Bátori Béla, Déri Béla, Megyasszay Jenő és Gyenis Ede. Kü­lön jutalomban részesül a társulat derék karna­gya, Tombor Aladár, valamint jutalmat kaptak Vámos Jenő és Dezsőffi László, továbbá a karsze­­r JÍTMt T»­m------y. tagja is. Mindössze 1000 ko­rona került elosztásra. A Színpártoló Egyesület elnöke, Vértessy József, szép beszéd kíséretében vasárnap délelőtt a Vörösmarty-körben adta át a jutalmakat a színészeknek, akiknek nevében Ko­vács Lajos mondott köszönetet. * (Művészházasság.) Ardó Ilonkát, a szé­kesfehérvári színház bájos ifjú Soubrette énekes­nőjét, eljegyezte Lamm István fürgedi nagybirtokos, szolgálaton kívüli huszárhadnagy. A fiatal soubrettet, aki már megvált a színészet­től, eljegyzése alkalmával volt pályatársai és so­kan a közönségből szeretettel üdvözölték. * (Negyven évig a színpadon.) Egy jónevű vidéki színésznő, Halmai Kornélia, búcsúzik e hó­napban a színpadtól, melyen negyven évet töltött. Jelenleg Mezei Béla győri társulatánál van és a győri közönség ünnepséget szándékozik rendezni a nyugalomba vonuló érdemes művésznőnek. * (Hírek a kolozsvári nemzeti színházból.) Kolozsvárról írják lapunknak: Kolozsvárott a hét folyamán mutatkoztak be a színház újonan szerződ­tetett tagjai. Fehér Gyula a Bíboros címszerepében lépett fel először és markáns, számottevő művész­nek bizonyult. Pataki József A bor, Baracs Imre szerepében mutatkozott be igen előnyösen, míg Ihász Aladár, a színész-akadémia végzett növendé­ke, a Takarodó Lauffe hadnagyát választotta első és sikeres fellépéséül. A budapesti Nemzeti Szín­házhoz szerződött Aczél Ilona szerepkörére dr Ja­­novics Jenő Kiss Mariskát, a temesvári színház tagját szerződtette, aki április hó első felében mu­tatkozik be a kolozsvári közönségnek.­­ Péntek este Kacsóh Pongrác és Hajó Sándor operettese, Mary Ann került színre. A színiszerepben Berky Lili, továbbá Pajor Ödön, Anday Terka, Horti Sándor, Simon Mariska, Mészáros Aranka, Berény­­né, Hetényi, Mátrai és Hegedűs Szerafin tet­szettek. * (Színházi élet a vidéken.) A kecskeméti színházban a haldokló saisont most a tagok bú­­csufellépteivel élesztgetik. Ezeknek során mele­gen és visszavárólag búcsúztak el Mezen Jolántól, Kovács Lilitől, de különösen Fenyéri Mórtól. Az utóbbi kettő a Cigányban zajos kitüntetések tár­gya volt. Noha a Mester csak a múlt héten vendé­geskedett a Cigányban is, nagyobb közönség gyűlt egybe a rendesnél és számtalanszor akkla­­málta a távozókat Csáderrel együtt, ki vasárnap búcsúzik a Magdolnában, Rákosi paraszttragédiá­jában. Nagy érdeklődés mellett vendégszerepel pén­tek óta Petrás­ Sári a győri színházban. Pénteken a Dollárkirálynőben, szombaton a Varázskeringő­ben, vasárnap a Nebántsvirágban játszott zsúfolt házak előtt. Vasárnap búcsúzott el Andorffy Pé­ter főrendező is Celestin szerepében. Igen jó part­nere volt Petráss Sárinak Árkossy Vilmos, akit különben Zilahy Debrecenbe szerződtetett. A ven­­dégművésznő hétfőn a Madarászban búcsúzott el.­­ (A bécsi színészvilág gyásza.) Prágai táv­irat jelenti, hogy Sonnenthal Adolf bécsi udvari színész, az osztrákok egyik legnagyobb színésze va­sárnap este szívszélhüdés következtében meghalt. Sonnenthal pénteken érkezett Prágába, hogy az ot­tani Landestheaterben mint vendég lépjen fel. Va­sárnap délben a művész próbát tartott, mire vissza­tért a szállóba és megebédelt. Amikor ebéd után felment szobájába, hogy kissé pihenjen, roszul lett. Kevéssel rá szívtájékán heves fájdalmat érzett és kiáltozni kezdett. A szálló személyzete besietett Sonnenthal szobájába és amikor látták, hogy a mű­vész milyen állapotban van, a lehető legnagyobb gyorsasággal orvosokat hivattak. Az orvosok kon­statálták, hogy Sonnenthal súlyos szívszélhüdés ér­te. A művész elvesztette eszméletét és az orvosok hasztalan fáradoztak, a művész nem tért magához. Egynegyed nyolc órakor állapota rosszabbodott, ne­hezen lélegzett és szívműködése szemmel láthatólag gyöngült. Egynegyed kilenckor Sonnenthal meg­halt, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna. Utolsó szavai ezek voltak: „Őrült módon fáj a fe­jem !“ Sonnenthal halálának­ a híre az osztrák fővá­ros köreiben mindenütt nagy részvétet keltett. A cottage negyedben levő gyászházba a nap folyamán számos részvétnyilatkozat érkezett. Az elhunyt mű­vész fiának, lovag Sonnenthal Pálnak, részvétét a király is kifejezte. A temetésre vonatkozóólag még nem történtek végleges intézkedések, de valószínű, hogy a temetés csütörtökön lesz. Sonnenthal Adolf 1834 december 21-én szüle­tett Pesten. Atyja itt kereskedő volt és fiát kedve­zőtlen anyagi körülményei miatt szabómesterségre adta. Sonnenthal azonban felszabadulása után haj­­­­lamait követve s Dawison vezetése alatt Bécsben némileg elő is készítve, a színpadra ment s 1851-ben lépett­­föl először Temesvárott, mint Phőbus s Notredamei toronyőr­ben. 1852-ben Nagyszebenire ment, innen két évvel később Grácba s az 1855—56. év telén Königsbergbe, ahol oly nagy sikert ara­tott, hogy Laube, a bécsi Burg-szinház igazgatója szerződési ajánlatot tett neki. Sonnenthal 1856-ban mutatkozott be Bécsben az Agglegények Mortimer­jében s nyomban utána három évre, majd utóbb örö­kös tagul szerződtették. Laube vezetése alatt Son­nenthal a jelenkor egyik legjelentősebb művészei sorába fejlődött. 1881-ben, huszonötéves jubileumi­ alkalmával a vaskorona-rend adományozásával együtt nemességre emelték, 1884-ben főrendezővé nevezték ki és Wilbrandt igazgató távozása után, 1891 júniusától az 1888. év végéig a Burg-színház művészi vezetője is volt. Sűrűn vendégszerepelt a magyar fővárosban is, a gyapjú-utcai német szín­házban Swoboda és Müller, majd Lesser Ferdinand igazgatása alatt, sőt egy amerikai tournéeján is diadalokat aratott. Pár évvel ezelőtt sűrűn emleget­­ték nevét, amikor a Bécs város aranyérmével való kitüntetésre ajánlották. Ez az alapítvány, amelyet a­ császárváros döntése alá tartozik s itt a keresz­tény-szocialisták nagyon ellenezték a zsidó vallású Sonnenthal kitüntetését, amelyet azonban hosszas harcok és viták után mégis megkapott. Az elhunyt művész tulajdonképeni ereje a színművekben és vígjátékokban escellált; az úgynevezett szalon-sze­repekben kétségkívül elsőrangú volt. Sokoldalú mű­sorából Ahasvér, Hamlet, Narsisz, Mortimer, Wal­demar gróf, lord Rochester (A lowoodi árvá­ban), Faust, Jeli V­ilmos, Bölcs Náthán, Macbeth, Leah­ Wallenstein és id. Risler a különösen említésre mél­tók. Számos francia színművet fordított németre. Feld Zsigmond Sonnenthal halála alkalmából a következő táviratot küldötte a bécsi Burgszínház igazgatóságához: „Kérem legmélyebb részvétem­nek kifejezését elfogadni Sonnenthal Adolf el­hunyta alkalmából. Az ő halála által nemcsak a német színpad szenved pótolhatatlan veszteséget, hanem az egész világ gyászolja benne a nagy em­bert és felülmúlhatatlan művészt.4^ Alagi lóversenyek. Erős októberi hangulat. Mintha kifelé men­nénk a versenyszezonból. Pedig befelé megyünk. (Szóval úgy megyünk, mintha jönnénk.) Min­denütt: a hidegtől kipirult arcok, amelyek köze­pén szerényen kéklik egy-egy megfagyott orr. Ezek a tavasz ibolyáit allegorizálják. De azért őrült néptömeg mind a két helyen. És jókedv, amelyet a havas eső sem bír elmosni. Nagy fogadási láz. A totális ateur körül életveszé­lyes tolongás. De csak a befizető oldalon. A kifizető oldalon a forgalom enyhébb. A nap szenzációja természetesen a „nagy alagi.“ Mi lesz? Ki nyer? Körülbelül mindenki egyetért abban, hogy a „szürke.“ Nagy az izgalom. A közönség alig várja, hogy túl legyen a nagy ese­ményen és a sejtésekből, jövendölésekből kialakul­jon a bizonyosság. Türelmetlenül várják, hogy a lovak elinduljanak. A nagy tribünön izgatott do­bogás, topogás. — Gyerünk! Gyerünk! Gyerünk csak azzal a kis akadályversenynyel! Hideg van! Fázunk! Eféle sürgetések röppennek a bírói páholy felé. Végre elindulnak a lovak. Szaladnak. Ugra­nak. Megint szaladnak. Megint ugranak. Hol sza­ladnak, hol ugranak. Kivéve azokat, amelyek el­buktak és lovas nélkül szaladnak vagy ugranak, vagy egyáltalában nem csinálnak semmit. Mindez addig tart, amíg befutottak 4300 métert és a szürke Formidable H megnyerte a versenyt. Általános megelégedés. Éljenzik a lovat, él­­jenzik a Diliont, a lovast. A szürkének sikerült az, ami előtte semmiféle más halandó embernek nem sikerült: megnyernie a rákosát is meg a nagy alagit is. Sőt a lótudósok már most kijelentették, hogy a jövő évben is meg fogja nyerni ugyanezt a két versenyt. Ki verje meg? Ki verje meg? Mire ugyanaz az elkeseredett hazafi, aki már a rákosi díjban is Formidable II ellen játszott, mélabús sóhajjal felelte rá ugyanazt, amit a múltkor: — Az isten verje meg!­­ # Ez az elkeseredett hazafi — akinek valami titokzatos bank­üzlete van— egyáltalában kedves alakja az alagi gyepnek. — Uram — mondta nekem szomorúan — tudja-e, hogy miért nincs fű az alagi pályán? — ? ? ? — Mert ahol én megjelenek, ott nem nő fű! * Az Eregy-gátversenyben az erélyes Krause kissé erélytelenül lovagolta a már-már nyerőnek látszó Kock­ást, amely ilyenformán csak második lett Ezres mögött. A beavatottak azzal magyarázzák ezt a lo­vaglást, hogy a kitűnő űrlovasnak jobban tetszett .__

Next