Pesti Hírlap, 1909. május (31. évfolyam, 103-126. szám)

1909-05-29 / 126. szám

1909. május 29., szombat. PESTI HÍRLAP _______________________________13­1­­ — Déli vasút 110. — Dohányrészvény 352. — Al­pesi bányarészvény 010.25. — Rimamurányi vas­mű 571. — Májusi járadék 06.55. — Magyar aranyjáradék 113.70. — Magyar koronajáradék 83.20. — Török sorsjegyek I07.50. — Német biro­dalmi márka 117.32. — Bankegyesület 529. — Osz­trák korona járadék 96.40. Az utótözstre zártal" • Osztrák hitelrészv. 610 50. — Magyar hitelrészv. ' 52 —. — Angló bank 209 75. - f.­nió-bar.k ."48 05. —­­ Caderbank 452 50 —. Osztrák magyar állam­vasut 726 50. Déli vasút 09 75. — Do­­hányrészv. .'­55——. — Alpesi bánya 64­5 50. — Rimamu­rányi 575 75 — Májusi járadék 96.1­5. — Magyar arany­­járadék 113 70. — Magyar koronajár. 93.25. — Török sorj­egyek ISZ­­0 — Német bírod, márka 117.33 — ■Bankegyesűlefc 529 75 — Orosz 99.50. Bécs, máj. 28 (Magyar értékek zárlata) 4 száza­lékon aranyjáradék 113,70. — Tiszai és szegedi köles. so­­vj. 145,95 — Magy. hitelb. részv. 751 50 — M. resz. és váltó részv. 184 —. — Rimamurányi 57 2 75. — Magy. cukor­ipar 19 05.— Adria hajózási r. t. —.—. _ Magy. korona­­jár. 13.15. — 4 százalékos magy. földteherm. kötv. 93 60. — Magy. nyer.-k. sorsj. 203 75. — Kassa-Oberb. vasút részv. —.—. — Magy. keresk. báni­ — —. — Magyar jelzálogbank 436 -Bécs, máj. 1­8. (Osztrák értékek zárlata.) 4.2 száza­ékos papirjáradék 96.55 — 4 százalékos osztrák arany­járadék 117 30. — 1860. sorsjegy 162 —. — Osztrák hitel­­sorsjegy 499.50. — Angol-osztrák bankrészv. 299 25 —• Bécsi Bankverein 6­­9 25. — Osztrák-magyar bank 17.80. — Déli vasút 109 25. — Duna gőzh. társ. 9 08. — Dohány­­részv. 353.­ . — Cs. k. arany (vert) 1103. — Német bank­­váltók 117.33. — Osztrák Lloyd 447.—. — 4.2 százalékos ezüstjáradék 96.45—99.70. — Osztrák koronajáradék 96.25. — 1864. sorsjegy 287.—. — Osztr. hitelrészvény 640 25. — Union Bank 548 —. — Osztr. Landerbank 452 —. — Osztr. magy. áll. vasút 674 50. — Elbevölgyi vasút 463.50. — Alpesi részv. 646 40. — 20 frankos 19.05. — Londoni váltóár 239.75. — Lipótkohó —. — Tö­rök sorsjegyek 186­­0. A külföldi tőzsdékről Berlin, máj. 28. (Tőzsdei jelentés.) A tőzsde megnyitáskor szilárd irányzatú volt, miután a rendelkezésre álló kedvező newyork­i jelentések a spekulációt fedezésekre és visszavásárlásokra bá­torították. Élénkebb forgalom tárgyai voltak kü­lönösen bányaértékek, amelyeket az Iron Monger jelentése is élénkített. Előnyben részesültek német­luxemburgiak, amelyek kezdetben 1 és háromne­gyed százalékkal, később 2 százalékkal emelkedtek. A többi érték is tekintélyesen emelkedett, így phönix-részvények 2 és háromnegyed százalékot, rhombachi kohó 1 és negyed százalékot és gelsen­­kirchiek több mint 1 százalékot. A bankpiacon a javulások általában belül maradtak az 1 százalé­kon, szórványosan azonban 1,8 százalékot is elér­tek. S hitelrészvények jól voltak tartva. Járadékok közül a 3 százalékos birodalmi kölcsön és 1902. évi oroszok 0,10 százalékkal emelkedett. Vasutak csen­des üzlet mellett ártartók voltak. Csak Baltimore­­részvények voltak szilárdak. Truszt-dinamitrészvé­nyek 2 százalékot nyertek. Egyébként az árfolya­mok ingadozása meglehetősen jelentéktelen volt. Általános villamossági részvények gyengülésre haj­lottak. A további folyamatban az összstátus csen­des forgalom mellett majdnem változatlan ma­radt. Csak­­bányaértékek, amelyek megmaradtak szilárd irányzatuk mellett, folytatták felfelé irá­nyuló mozgalmukat. Az utótőzsdén a tőzsde ugyan megmaradt szilárd alapirányzata mellett, de nye­reségrealizációknak részben könnyű gyengülés járt nyomában. A német koloniál­ társaság részvényei­nek árfolyama 990 után 1000 és 1025 között inga­dozott. A készpénzpiac ipari értékei szilárdak vol­tak, különösen vegyi és vagyonrészvények. Magánleszámitolási kamatláb 2.75. 4.2 száza­lé­kos papirjáradék —­.— — 4 százalékos osztrák arany­járadék 99 80. —­ Osztrák h­itelr. 201,40. — Déli vasút 17.30. — Orosz bankjegyek 215,75. — 4 százalékos új orosz kölcsön —.—. — Disconto Commandit 167.—. — Dynamit Trust 170.70. — Harponi 191 —. — Unifikált török járadék —.—.— 4.2 százalékos ezüstjáradék 100 —. — 4 százalékos magyar aranyjáradék 95 70. — Magyar koronajáradék 93 40 —Osztrák-magyar áramvasut. 155 70.­­— Bécsi váltóár 851 75.­—Olasz járadék —.—. — Alt. villamos Edison 234 30. —• Gelsenkircheni 182 40. — Laurakohó 190 60, Párizs, máj. 28. (Zárlat.) 3 százalékos francia já­radék 97.77. — Magyar aranyjáradék 98.50. — 3°/6 szá­zalékos olasz járadék —.—. — 5 százalékos marokkói járadék 528.—. __ 4 százalékos kons­­amort, román jára­dék 81.60. — 5 százalékos orosz járadék 1906. 10 . 55, 4 százalékos szerb járadék 1907. —.—. — 4 százalékos imifikált török járadék 93 05. — Török dohány­részvény 373.—. —­ Osztrák Laenderbank —.—. — Banque de Paris 18.48. — Osztrák-magyar áramvasut 786.,— — Meridional vasút 704.—. — Hartmann gépgyár 538 — — Lucrerie d’Egypte —.—. — Urikányi kőszén 168.—. —• De Beers 372 —. — Jagersfentein 160 50, — Váltó Am­sterdamra (rövid) 208 12. — Váltó Bécsre (rövid) 104.93, •— Olasz aranyváltó (rövid) —.68. — Cseh Londonra 251.75 — Osztrák aranyjáradék 100 65,­5 százalékos bolgár kö­telezvény 1896.­ évről 507 50 — Déli vasút elsőbbségi kötvény 295___ — 4 százalékos 1890. román kölcsön 117.—. — 1909. évi orosz járadék 93 —. — 1, százalékos orosz kincstári utalvány 1904. 96 50. — 4 százalékos spanyol jár. 98 75. — Török sorsjegy 175.—. _Osztrák földhitelintézet 11­61. — Magyar jelzálogbank _—.­­— Banque Attomaine 727.— — Déli vasút 115.—. — Keleti vasutak . — Rio Tinto 19 88. — Tula 323.—. — Chartered 35.—. — East P­and 140—. — Transvaal Land Company 85—. — Váltó német pia­cokra (rövid) 123 12. — Váltó Belgiumra (rövid) 31.— .— Váltó Svájcra (rövid), —03. — Magánkamatláb 1.12 London» máj. 28 (Zárlat.) Angol consolok 85.25. — *«.Dán járadék 92 88. — 4% magyar arany jár. 96.60. —. — Ezüst 24.31. — Olasz járadék 103.50. — Chartered 131.—. — Randfontein 275.—. — De Beers 14 68. — Tu­rúpia 62.88. — Spanyol járadék 98.25. — Leszámítolási kamatláb 1.50. — Déli vasut 4.50. — Bécs váltóár —.—. — East Band 556.—. — Rad­mines 1003.—. — Canada Pacificvasut 184.75. Frankfurt, máj. 28. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelint. részv. 101 20.— Déli vasut 17.50. — Disconto Commandit 186 90. — Berliner Handelsgesellsch. —.—. — Harpeni 191.95. — Laurakohó 192.25. — Osztr. m. áll. vaeut 155.69. — Német bank 241 90. — Drezdai bank 151 90. — Gelsen­kircheni —.—.—Hibernia—.—. — Olasz járadék —.—. Berlin, máj. 28. Búza májusra 270,75. jul.-ra 261.—. — Rozs májusra 194 75, jul.-ra 196.—. — Zab máj.-ra 184 —. jul.-ra-------. — Tengeri máj.-re 172.—. jul.-ra —.—•. — Olaj máj.-ra —.—. okt.-re 56.80. — Szesz —. Párizs, máj. 28, Búza máj.-ra 26.80 jun.-re 26 95. július.—aug.-ra 26.40, szept­.—dec.-re 24.45. — Rozs máj.-ra 18.50, jun.-ra 18 75, jul.—aug.-ra 18.75, szept. —dec.-re 18.00 — Lu­szt máj.-ra 33 65, jun.-ra 33 90, jul.—aug.-ra 34 50, szept.—dec.-re 32.20. — Repceolaj máj.-ra 66,25, jun.-ra 66 25, jul.—aug.-ra 66 25, szept. —dec.-re­­.6.75. — Szesz máj.-ra 42 25, jun.-ra 42 75, jul.—aug.-ra 43.—, szept.—dec.-re 40.25. Nyers cukor 28.——28.25. Fehér cukor máj.-ra 31.38, jan.-ra 31.60, jul.—aug.-ra 31.75, okt.—jan.-ra 29 62. — Finomított cukor 20.50—61.—. Boroszló, máj. 28. Búza helyben 27.—. — Sárga búza helyben 26 90. — Rozs helyben 19.70. — Zab helyben 19.20. — Repce helyben —.—. — Tengeri 18.— K. 100 kg.-ként. Köln, ír­ás. 18 Olaj 61.—. Pénzügyi fairek. * Az értéktőzsdéről. Nagyobb vagy döntő erejű események hiján, az értéktőzsde irányzata mind ingadozóbbá válik. A legutóbbi két napon pl. pusztán az Államvasuti részvények favorizálása idézett elő barátságosabb hangulatot, s a politikai híreknek csak mérsékelt hatásuk volt az üzletme­netre. Pénteken már az eső folytán kolportált terméshírek tették kedvezőbbé az üzletmenetet. Kü­lönösen a két hitelrészvény javult, viszont azon­ban az Államvasúti részvény szakadatlan realizá­lásra csökkent. A szaporodó eladásoknak állítólag az volt az oka, hogy a spekuláció a közgyűlésen nyilatkozatokat várt a társaság jövő terveire vo­natkozólag, ami azonban nem történt meg. To­vábbi felötlő jelenség az, hogy úgy a magyar ko­ronajáradék, mint a kötvénykibocsátó intézetek részvényei is lemorzsolódnak. A helyi piac csendes maradt. Egyébként a déli tőzsdén gyengült az irányzat az egész vonalon, s az üzletmenet szintén lanyhult, mert a két ünnepnap előtt a kötelezett­ségeket lebonyolítani törekedtek. Megemlítjük, hogy az amerikai vaspiac szilárdulására a berlini és bécsi vasértékek, s ez alapon a Rimamurányi részvények szintén javultak. A helyi piacon mér­sékelt forgalom mellett a Kereskedelmi bank, Ke­reskedelmi r­­t., Salgótarjáni, Aszfalt és Közúti­ban volt néhány kötés. Az árak alakulása a kö­vetkező volt: Mérc. 21. M­áj. 22. Máj. 27. Máj. 28. záróárfolyamok Osztrák hi­telr­. 601— 638.— 640.— 640.75 Magyar hitelr. 708.— 750.25 754.— 753.50 Keresk. bank 3260.— 3138__ 3435__ 3437.— Jelzálogbank 139.— 440__ 440.— 437.50 Leszámoló bank 454 úti 484.— 4,84— 473.80 Hazai bank 255.— 281.— 280.50 280.50 Közúti vasút 546.50 560.— 561.50 560.50 Városi villamos 253.—­ 269.50 270.25 270.25 Salgótarjáni 525.— 581.— 586.— 585.— Zo­mamurányi 503.— 575.75 573.25 574.50 Magy. koronatár. 89.60 93.20 93.20 93.20 A pénzpiacon változatlan a helyzet. A ma­gánkamatláb Bécsben 3—31/,,, Berlinben 2% és Londonban 1’/,, százalékot tesz. * Az osztrák-magyar államvasut közgyűlése. Bécsből jelentik, hogy az osztrák-magyar állam­­vasut-társaság csütörtökön tartotta lovag Taussig -ünöklete alatt rendes közgyűlését. A közgyűlés el­fogadta az igazgatóságnak már ismert előterjesz­téseit s az igazgatósági jelentésnek a magyar ura­­dalmak és ipartelepek jövedelmezőségére vonatkozó részét elismeréssel vette tudomásul. Az ezekre vo­natkozó részletek a következők: A magyarországi uradalmak területén levő vasmüvek szénfogyasztása és azoknak kedvezőbb eladási viszonyai arra indították a társaságot, hogy a magyar bányaüzemek termelését fokozni fogják. Ebből a célból Anina és Székül környékén több­­■endbeli mély fúrást eszközöltek és a kőszénkiakná­­lás érdekében 6000 holdnyi területet megvásárol­­ak. A bányaműtők termelési képességének eme­­ése érdekében Bogsán, Vaskő és Anina községek­en a villamossági központokat kibővítették. A rohóművek és a műhelyek további fejlesztésére rányuló munkálatokat a befolyt évben is folytatj­­ák. A resicai áramtelepen egy harmadik elektro­mos generátort is létersítettek és egy negyedik áramfejlesztőt is felállítanak legközelebb. Nem­különben Resicán egy új, negyedik kohót fognak üzembe hozni. A kokszművek és berendezéseinek átalakítását befejezték és azokat üzembe helyezték. Aninán viszont új kokszművek létesítése van folya­matban. A resicai acélművekben egy nagy Mez­­tinkemencét fognak felállítani és a hengerművek kifejlesztését is tervbe vették. Új gépeket szerez­tek be abból a célból, hogy a hadsereg rendeléseit pontosan teljesíthessék­ és a resicai és bogatui műhelyek munkaképességét ezáltal fokozhassák. Azonfelül erdővasutakat is létesítettek és Berzava­­talon, valamint Boh­ujtalon új építkezéseket kezd­tek meg. Az ásványolajgyár termelését a petro­­lemn-piac kedvezőtlen helyzete folytán mérsékel­ték, viszont a malmok termelését a piacnak meg­­felelőleg fokozták. A faszén előállítását ugyancsak mérsékelték, m­íg az Oravica—­Bogsán—Resica kö­zötti helyi érdekű vasútnak építkezését befejezték. A közgyűlésen többen felszólaltak és a mér­leget, valamint a közgyűlési jelentést behatóan megvitatták, majd a közgyűlés a jelentést egyhan­gúlag tudomásul vette. A választások során el­nökké: lovag-Taussig Tivadart, alelnökökké: báró Harkányi Frigyest és gróf Germing Adrient egy­hangúlag megválasztották. A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajó­zási Részvénytársaság. A társaságnak a kereske­­delmi ut. kir. miniszter által felülvizsgált és jóvá­­hagyott 1908. évi zárszámadásait az igazgatóság f. évi május 28-án tartott ülésében állapította meg véglegesen. A zárszámadások 495.397.62­0 veszte­séggel zárulnak. A karbantartási alap javára 1.063.644 . 09­0 fordittatott. A veszteség a magyar kir. államkincstárral kötött s az 1894. évi XXXVI. t.-c. becikkelyezett szerződés 19. szakaszának 5. be­kezdése értelmében az első államsegélyből alakított külön tartalék-alap terhére számoltatott el. Az 1908. évi kedvezőtlen üzleti eredményt azon válságos viszonyok idézték elő, amelyekkel a hajózásnak az 1908. év egész folyamán küzdenie kellett. Az 1907. és 1908. év gyenge termése és az augusztus havától a hajózás végéig tartott és év­tizedek óta elő nem fordult alacsony vízállás a bevételekben lényeges csökkenést, az üzemi anya­gok áremelkedése és a személyzeti költségek nagy­mérvű növekedése, nemkülönben a kis vízállás okozta üzemdrágulás pedig a kiadások számottevő szaporodását vonták maguk után, úgy hogy a tár­saság fennállása óta első ízben kényszerülve volt üzleti évét veszteséggel zárni. A társaság rendes közgyűlést folyó évi június 26-án d. e. 10 órakor fogja megtartani. Kereskedelem. * Kereskedőink és a szerb vámszerződés. Több ízben kimutattuk azon ellenzés alaptalan­ságát, melyet szélső agrárius oldalról támaszta­nak a szerb kereskedelmi szerződés megkötése te­kintetében. Észrevételeinkkel­ azonos érveket so­rakoztat most a Kereskedelmi Csarnok is egy föl­­terjesztésében, melyet a Szerbiával kötendő szer­ződésre vonatkozólag a kereskedelmi miniszterhez intézett és melyben többek közt ezeket mondja: A 3 hónapos szerb provizórium mutatta, hogy kellő vám­tételek hiányában mily nehéz küzdelem vár a ma­gyar ipar- és kereskedelemre, m­íg az élvezeti pia­cot csak részben is visszaszerezheti. Jól tudjuk­, hogy agrár­érdekek azok, amelyek a szerződés meg­kötésének útjában állanak. Azonban, amint egy­részt hangsúlyoznunk kell, hogy a szerb kereske­delmi szerződés megkötését ellenző agrár­érdekek túlzottak, úgy másrészt hangoztatni vagyunk kény­telenek azt is, hogy az ipar és kereskedelem érde­kei ép annyi tekintetet igényelnek, mint az ag­rár­érdekek. Az agrár­követelések túlzott voltát mi sem bizonyítja jobban annál a ténynél, hogy a szerb szerződésben engedélyezett évi 35.000 darab marha és 70.000 darab sertés a monarchia vágó­hídi vágásainak 1,4 százalékát, összszükségletének pedig alig 0,6 százalékát teszi ki. Ez csekélység azon közgazdasági haszonhoz képest, mely egy fejlett kivitelből nemcsak az iparnak és kereske­delemnek, hanem közvetve a mezőgazdaságnak is jut! A kormány jelentékeny összeget áldoz a cél­ból, hogy zsenge iparunkat fejleszsze. Ezen áldo­zatok nagyrészt kárba vesznek, ha viszont lehetet­len ipartermékeinket azon országba kivinni, amely természetes fogyasztó piacként jelentkezik ipa­runk,­és ennek révén kereskedelmünk részére. Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői védegylet a következő fizetésképtelenségi eseteket közli: Radu M. kereskedő, Kolozsvár. — Stamp­fen Miksa kereskedő, Dornawatra. — Klein S. Tar­ka­s kereskedő, Krosno­ •

Next