Pesti Hírlap, 1909. július (31. évfolyam, 167-179. szám)

1909-07-16 / 167. szám

4 PESTI HIRLAP 1909. julius 16., péntek. igazsága bebizonyulna, megfelelő elégtétel szerez­tessék. A bukaresti osztrák-magyar követnek a megejtett vizsgálatról való jelentése megállapítja, hogy a magyar zászlónak Sinaiában való megsér­tését hírül adó jelentések teljesen valótlanok, és hogy egy bukaresti diákok tervezte állítólagos me­rényletet is meg tudták akadályozni. A magyar zászló megsértéséről szóló jelentéseket szemmel lát­­h­ató célzatossággal lelkiismeretlen publicisztikai agent provokátorok terjesztették. Most annak meg­ál­lapítása is szükségessé válik, hogy ezeknek a rosszakaratú híreszteléseknek kik a terjesztői, s már eddig meg lehetett állapítani, hogy a zászló­­sértésről szóló híreket első ízben egy bécsi laptudó­­sító hozta nyilvánosságra, amelynek jelentéseivel szemben a bécsi sajtó állandóan olyan bizalmatlan­ságot tanúsít, hogy a zászlósértésről szóló híradá­sát — amint ennek a laptudósítónak legtöbb hírét — a bécsi lapok közül egyetlenegy sem adta ki. A magyar lapokhoz azonban ez a jelentés telefon út­ján első ízben Bécsből jutott el. Ugyancsak ilyen zavaros forrásból származik Ferenc Ferdinand trónörökös állítólagos nyilatkozatának híre is, ame­lyet a trónörökös egy küldöttség előtt tett volna, s amely alig ismételhető. Ez a trónörökös szájába adott nyilatkozat magán viseli a teljes koh­oltság bélyegét. Hogy azonban e tekintetben a legcseké­lyebb kétely fönn ne maradjon, a leghatározottab­ban ki kell jelenteni, hogy Ferenc Ferdinánd trón­örökös a magyar szolgabírákról és csendőrökről, to­vábbá a magyarországi románokról a neki tulajdo­nított kijelentéseket nem tette, s így ez a jelentés is tisztára koholmány. A legrövidebb idő alatt min­denki nyilvánvaló meggyőződést szerezhet majd ar­ról, hogy mindez a hazug híresztelés rosszakaratú és eléggé el nem ítélhető manővernél nem egyéb.“ Eddig a félhivatalos kijelentés. De a trónörö­kösnél járt magyarországi román küldöttség a leg­határozottabban megcáfolja azt a nyilatkozatot,­ amelyet néhány bukaresti lap a trónörökös szájába adott. A küldöttség egyúttal tiltakozik az ellen az állítás ellen, mintha Leb­enburg-Tlattenst­ein her­ceg bukaresti osztrák-magyar követ a küldöttség­nek nehézségeket okozott volna. A követ ellenkező­en szíves és minden szemrehányást kizáró magavi­seletet tanúsított. Ami pedig a fogadást illeti, a trónörökös elismerő szavakkal fogadta a magyar­­országi románok hódolatát. Mindez nagyon szép, de az egész ügyet csak súlyosbítja. Végül álljon itt egy román kijelentés is. A félhivatalos Independence Roumaine azt mondja, hogy a magyar zászlót nem érte sérelem Sinajában. „A magyar zászló — írja a lap — nagy számmal lengett Sinajában a román és osztrák zászlók­ mel­lett. A magyar zászlót nem bántalmazták s mi föl­szólítunk mindenkit, hogy bizonyítsa be a magyar sajtóban említett tettet. A román nép sokkal egész­ségesebb észjárású és sokkal jobban tiszteli a ven­dégszeretet törvényeit, semhogy olyan állam zász­laja­ megsértené, amelynek egykor Ferenc Ferdi­nand főherceg lesz az uralkodója.“’ Hazafias oláh lap a merény­letről. Kolozsvár, jul. 15. A Kolozsvárott megjelenő Tungária oláh nyelvű politikai napilap, amelynek szerkesztője dr Moldován Gergely s amely a mérsékeltebb irány­nak a szóvivője, „A mi zászlónk“ címmel a trón­örökös sinaiai látogatásáról írva, a következő sza­vakban ítéli el a románok magatartását: — A szép ünnepély lefolyását egy disszonáns hang, valójában egy gyerekes csíny próbálta meg­zavarni. Romániában monarchiánknak igen sok alattvalója él, akik az anya haza iránti hűségből és Magyarország jövendő királya iránti lojalitásból házaikat nemzetiségük szerint a román trikolór, az osztrák sárga-fekete, vagy a magyar piros-fehér­­zöld zászlókkal díszítették fel. És ugyan mit tett ezzel szemben a román ifjúság világa? Újra be­igazolta gyerekes voltát, beigazolta, hogy a fiatal generáció, illetve annak egy része nem tudja, hogy mi a román vendégszeretet, nem tudja hogyan kell fogadni a szomszéd állam leendő urát, de nem tudja azt sem, hogy milyen tisztelettel tartozik bárkivel szemben is, aki a román király vendége gyanánt jelenik meg Románia területén. Ez a tény mutatja, hogy a román fiatalság mennyire korlá­tolt, amikor ahelyett, hogy arra törekednék, és be­igazolná a világ előtt, mennyire szeretettel fogadja Károly király vendégét, arról győzi meg a világot, hogy a román ifjúság mennyire éretlen, könnyel­mű, számba nem vehető gyermek, mennyire nem vendégszerető, sőt korlátolt felfogású. Több nekünk küldött távirati tudósítás nyo­mán az eseményeket összefoglalva, a következők történtek: Több helyen a magyar zászlót egyetemi suhancok vagy más éretlen emberek, a házak ormá­ról letépték, összeszaggatták, sőt azt is írják ne­künk, hogy a sinaiai osztrák-magyar konzul laká­sáról is letépték a sárga-fekete zászlót és darabok­ra tépve a Desteapta­te Roman eléneklése közben darabjait a Drahova folyóba dobták. A bukaresti követ bűne. Kolozsvár, jul. 15. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Herceg Schönburg bukaresti osztrák-magyar követ nemcsak, hogy tudott a Romániában tartóz­kodó román ajkú magyar alattvalóknak ama szán­dékáról, hogy a trónörökös előtt kihallgatáson akarnak megjelenni, hanem ő maga eszközölte ki a kihallgatást a trónörökösnél. Ezt igazolja a ro­mán kormány félhivatalos lapjainak, a Vointa Na­­cionalának és a Minervának közleménye, amelyből kitűnik, hogy a Romániában tartózkodó erdélyi ro­mánok bizottsága július 15-én, délelőtt kilenc óra­kor herceg Schönburg osztrák-magyar követnél látogatáson volt és köszönetét fejezte ki a velük szemben tanúsított figyelméért. Külpolitikai hírek. A perzsa forradalom. Teheránban heves harcok folynak, de a sah csapatai már nem sokáig tudják hadállá­saikat megtartani. A döntés közel van, a föl­­kelők serege egyre erősebb lesz, a sahé egyre gyöngül és fogy. A sah helyzete reménytelen s Mohamed Ali nem tehet mást, mint lemond­óia javára, ha ugyan még lehetséges. Teherán­ban az európaiak élete komoly veszélyben van. A monarchisták, a sah hívei, vérontást akarnak előidézni, hogy így beavatkozásra kényszerítsék az európai hatalmakat Közben a népet mind jobban fanatizálják s a perzsa papság már hirdeti a szent háborút az oro­szok ellen. Távirataink a következők: A teheráni harcok. Lndon, jul. 15. A sah csapatainak bombázása eddig teljesen eredménytelen volt, ámbár egyes ágyukból alig egy kilométer távolságból lőnek. A nacionalisták sokkal több eredménynyel harcolnak és sikerült nekik a városból ágyukat kivinni, amelyekkel most sikeresen bombázzák az ellenséges tüzérsé­get, amelyet visszavonulásra kényszerítettek. A nacionalisták ötszáz haditiár bevonulása által je­lentékenyen megerősödtek s a kozákoktól több géppuskát elvettek. A kozákok tüzelése nagy ve­szedelemmel fenyegeti a követségeket. A nacio­nalisták bíznak a kozák kaszárnya bevételében s azután nyomban Szultánabád ellen akarnak vo­nulni. Teherán, jul. 15. A tegnapi est folyamán a harc megszakí­tás nélkül folyt. A perzsa kozákok ágyutüzelésü­­ket folytatták. Néhány lövedék európaiak lakta házakat talált az angol követség közelében. E há­zakon a nacionalista vadászok voltak elrejtőzve s innen tüzeltek az ellenségre. A sah csapatai a városon kívül levő hadállásból bombázták a par­lamentet. Az angol és az orosz követ hiába igye­kezett a saht rábírni, hogy a nacionalistákkal megegyezzék. Köln, júl. 15. A Köln. Ztg jelenti Teheránból: 14-éről este hat óra negyvenöt perckor feladott távirat­ban. Kétszáz selahari Sultanabadból jövet benyo­mult a városba és megtámadta a parlamentet, ahol most állandóan harc folyik. A Teherántól északra levő dombokról hosszabb időközökben Creuzot-ütegekkel bombázzák a parlamentet. A sah önkéntesei az örmények házait fosztogatják. Az idegen zászlókat nem veszik többé figyelembe. Több európainak házát kirabolták. A nacionalis­ták döntő támadásra készülnek. Ma éjjel meg akarják kísérelni a kozák­ kaszárnya és Liakov házának légberöpítését. A német iskolát komoly veszedelem fenyegeti. Hír szerint kétezer haditiár a város kapuja elé érkezett. London, jul. 15. Teheránban tegnap egész nap harcoltak. A kozák­ kaszárnya kivételével ma már nincs Tehe­ránban a sahnak egyetlen katonája és egyetlen hű embere sem. A város összes kapui el vannak torlaszolva s a nacionalisták kudarcot vallottak eddig azzal a kísérletükkel, hogy a kozákokat a városból kiszorítsák. Másrészt azt sem jelentették eddig, hogy a nacionalisták ostrommal bevették volna a kaszárnyát. Liakov ezeredes csapatait Te­herántól északkeletre tolta előre, ahonnan domi­náló hadállásból a legközelebb eső kapukat és a parlamentet bombázza. A sah egyáltalán nem akar engedni, mert orosz tisztek arról biztosítják, hogy legközelebb orosz gyalogság és kozákok érkeznek a városba. Az angol s orosz követnek, akik a saht meglátogatták és akik fegyverszünetet ajánlottak neki, azt felelte, hogy a harc addig fog folyni, amíg a nacionalisták megadják magukat és szük­ség esetében ő maga fog csapatainak élére állani. Frankfurt, júl. 15. A Frankfurter Zeitungnak jelentik Tehe­ránból. Tegnap délben úgy látszott, mintha a harc elérte volna csúcspontját. Körülöttünk és fölöttünk sivitanak a golyók és dörögnek a bom­bák s kertünkbe minden pillanatban lecsap egy puskagolyó vagy egy ágyulöveg. A nacionalisták három oldalról vették körül az úgynevezett ágyu­­teret és fosztogató katonák járnak az utcákon és behatolnak a házakba. Nálunk is kétszer meg­kísérelték a kapu betörését és csak egy német ember energikus fellépésének köszönhetjük, hogy még élünk s hogy holminkat még nem rabolták el. A szomszédságunkban levő házakat szemünk­­láttára rabolták ki. Kapunkat eltorlaszolták. A nacionalisták előrenyomulnak az Alla Daule után és puskalövéssel elkergetik a fosztogatókat. Az­után egyszerre egészen megszűnt a lövöldözés, de alig fél óra múlva még nagyobb erővel újra meg­kezdődött. A legutóbbi összeütközésnél több orosz tiszt és altiszt is elesett, akik a kozákdandárnál, mint instruktorok voltak alkalmazva. Teherán, júl. 15. Hír szerint Liakov ezredes megparancsolta, hogy a tüzelést szüntessék be. A legutóbbi két órán át a kozákok nem tüzeltek. A sah emberei és a bacitiarok egymás elleni puskatüzelése jó­formán megszűnt. Tegnap este a sah csapatai tá­madást intéztek az északkeleti kapu ellen, a nacio­nalisták azonban visszaverték őket és súlyos vesz­teségeket okoztak nekik. Berlin, júl. 15. — Saját tudósítónktól. — A Voss. Zrg jelenti Teheránból. A fölke­lők délután várják ágyúik megérkeztét, mire meg akarják ismételni a támadást. A bazá­rok több helyen égnek. A harc központja a vá­ros közepén van. A harc még folyik. A vesz­teség eddig egyik részen sem jelentékeny. London, júl. 15. — Saját tudósítónktól. — Teheránból jelentik. A tegnapi elkese­redett harc dacára a döntés még nem követ­kezett be. A tüzelés egyre gyöngül, részben lő­szerhiány miatt, részben pedig azért, mert a felek közt tárgyalások indultak meg. A baci­tiarok vezetői föltétlenül a sah lemondását követelik, mert az ő uralkodása alatt lejális békére és az alkotmány becsületes visszaállí­­tásár­a nem lehet gondolni. Pétervár, jul. 15. — Saját tudósítónktól. — Mint a Brsevija Vjedomoszti beavatott hely­ről értesül, Liakov kozákjainak csak egy részét ostromolják­ Teheránban, mig a többiek részben Szultanabadban a sahnál, részben pedig a város előtt levő állásokban vannak. Liakov maga a ka­szárnyába bezárt kozákokkal osztja az ostrom ve­szedelmeit. A kozákok erős tüzérséggel rendelkez­nek, de nem merik használni, hogy az európaiak életét ne veszélyeztessék. A miniszterek közül Saad­ed Danieh az angol követségen van, a többiek pe­dig részben elmenekültek, részben pedig tanácsta­lanul bolyon­ganak­ a város és a sah palotája között.

Next