Pesti Hírlap, 1909. augusztus (31. évfolyam, 194-205. szám)
1909-08-17 / 194. szám
2 PESTI EIELAP 1909. augusztus '17., tedd. hatott, nem benső és ncal maradandó, hanem csak külső és mállékony természetű hangulathullámzás.. Reméljük, hogy valamint a malmai közvélemény őszinte, lelkes örömmel fogadja VII. Edvárd angol király lovagias, nemes stylü köszöntését agg királyunk minden tiszteletre méltó személye iránt, azonképen az igazi, nagylelkű és szabad szárnyalásos angol közszéllem is meleg szimpathiával fogadja a mi hálás nagyrabecsülésünk szerény, de őszinte kifejezését a két nemzet uralkodójának barátságos, megerősítő kézszorításának alkalmából. . ’ i • ■ Belpolitikai hírek: Kossuth az aradmegyei pártszervezésről. Aradról jelenti tudósítónk. Az aradmegyei függetlenségi párt szervezése dolgában a múlt hét végére Lázár Zoárd és ifj. Mahler György orsz. képviselők konferenciát hívtak egybe, amelyrőla következő sürgönyt küldték Kossuth Ferencnek: — Megfelel-e a valóságnak az a hír, hogy Excellenciád az arad megyei függetlenségi párt szervezését nem óhajtja? Vásárhelyi Dezső képviselőtársunk a lapok hírei szerint állítólag a fenti utasítást kapta nagyméltóságodtól. A szervezést megkezdjük, kérjük mihez tartás végett kegyes válaszodat, nehogy a jól indult és szép jövővel biztató pártszervezés munkáját bizonytalanságunk gyöngítse. Válaszodat kegyeskedjél nekünk sürgönyileg megadni. Lázár Zoárd — Mahler, György. Kossuth Ferenc elnök erre a következő távirati választ küldte Lázár Zoárdnak Kisjenőre: ■ ‘ i—. A' szervezés határozottan folytatandó. Minden ellenkező híresztelés téves. Pártunk szervezetét az egész országban fenn kell tartani, meg kell erősíteni és ahol hiányok mutatkozunk,, mint Arad megyében, sürgősen meg kell újítani. Kossuth Ferenc pártelnök. . Kossuth sürgönye folytán, az aradmegyei függetlenségi képviselők augusztus 20-ára konferenciára hívták össze tíz aradmegyei függetlenségi szervezetek vezetőit az Arad és Vidéke szerkesztőségébe. A magyar válságról. A bécsi NeueFreie Presse hétfői esti lapjában Osztrák, magyar és közös parlamenti válság címen vezércikket közöl, melyben a magyar válságról ezeket írja: Mélyebbre hatoló és sokkal komolyabb a magyar parlamenti válság és az ezzel összefüggő ama térség, hogy milyen feltételek mellett lehet majd többséget találni a delegációkban. Ha mindent btüntetnek, ami a magyar politika felszínén lebeg, még megmarad, mint a válság mértékadó és igazi oka — a választójogért való küzdelem. Minden ország az általános választói jog behozatala, előtt áll, amely oly sok változást idéz elő, s annyi érdeket hoz forrongásba. Magyarország múltjának hagyományai szerint azt a kísérletet tette, hogy ezt az izgalmat nemzeti szellemben, nemzeti irányban, a monarchiával való viszonyát illetőleg kihasználja. Ez azonban eddig nem sikerült. A parlament, kényszerülve lesz rá, hogy a választójogot, amelyet eddig elkerült, legközelebb szőnyegre hozza. Az osztrák parlamentnek alapos oka van arra, hogy a magyarországi fejleményeket gondosan megfigyelje. A három parlamenti krízis közül aránylag az ojsztrák válság oldható meg legkönnyebben. Nevezett lap okoskodása téves, mert a magyar válság megoldásának nem a választói reform a kerékkötője, hanem abankkérdés. Ezt valószínűleg a cikk írója is jól tudja és épen erről akarja a figyelmet elterelni. A miniszterelnök ischli útja elmarad. Bécsből jelentik. A Neue Freie Presse beavatott helyről arról értesült, hogy" Wekerle miniszterelnök az idén a király ischli nyaralása közben nem megy kihallgatásra." Az audiencia elmaradásának az a körülmény az oka, hogy az uralkodó amúgy is el van halmozva munkával és k ischli pihenését e nyáron megrövidíti. A magyar miniszterelnök csak akkor fog a király előtt megjelenni, ha a király visszatér Bécsbe, tehát semmiesetre sem szeptember 1-e előtt. A földmivelési államtitkár szabadságon. Mezőssy Béla földmivelésügyi államtitkár hétfőn kezdte meg több hétre terjedő szabadságát. Az államtitkár családjával együtt fürdőre utazott. A szegedi függetlenségi nagygyűlés, Szegedről írják, hogy az Alföldi Függetlenségi Párt nagygyűlését előkészítő bizottság szombaton este tartotta intézőbizottsági ülését Kószó István pártelnök elnökletével. Becsey Károly orsz. képviselő terjedelmes beszédben, hivatkozva Kossuth Ferenc buzdító szavaira, meggyőző érvekkel támogatta a nagygyűlés, a 48-as eszmék körül való csoportosulás és az önálló nemzeti bank mellett való szilárd állásfoglalás szükségességét. Gyakori éljenzések által megszakított beszéde végén előterjesztette a nagygyűlés következő programmját: ■ Szombaton este: A vendégek fogadása mindkét állomáson. A vendégek elszállásolása. Vasárnap reggel 9 órakor: Az összes népkörök és azok tagjainak díszzászlóival való felvonulása a belvárosi függetlenségi kör elé. Negyed tíz órakor: Felvonulás a Kossuth-szobor elé, ahol fél 10 órakor megkezdődik a nagy bankgyűlés. A gyűlést Becsey Károly orsz. képviselő vagy dr Kószó István nyitja meg. Ezután következik a határozati javaslat előterjesztése, majd pedig az országos függetlenségi párt vezető férfiainak nyilatkozatai az önálló bank mellett. Beszélni fog: dr Holló Lajos, gróf Batthyány Tivadar, Barabás Béla s az alföldi függetlenségi körök néhány vezetője. A közönséget felkérik, hogy a házakat, különösen pedig a Kossuth-szobor körül levő épületeket lobogózza fel a hazafias ünnepély alkalmából. A horvát bánhelyettes körútja, Lipikről jelenti tudósítónk: Csuvaj bánhelyettes most járja be Horvátországot, hogy tanulmányozza a nép hangulatát. Amerre Csuvaj bánhelyettes megfordul, mindenütt a legmelegebb fogadtatásban részesül. Szombaton este hét órakor érkezett meg Jankovics megyei főispán kíséretében, Szlavónia kies fürdőhelyére, Lipikre. A közönség a legszívélyesebben fogadta. A bánhelyettes megérkezése után viszszavonult a fürdőszállodabeli lakosztályába, majd később tizenöt tagú társaság kíséretében a cursalon angol termében vacsoráit. Vacsora alatt fesztelen diskurzus folyt, amelyen Csuvaj a legnagyobb megelégedéssel nyilatkozott a nép hangulatáról. A horvát nép áhítja a békét és szívesen támogatja a jelenlegi kormánynak a kölcsönös megértésre, a békés munkálkodásra és az ország fejlesztésére irányuló programmját. Több budapesti, lap meggyanúsította a vice bánt, hogy gondosan kerüli a Horvátország és Magyarország közötti viszonyról való nyilatkozást. Ez a gyanúsítás a vicebánt nem érintheti, mert ■— mint e sorok írója előtt a bán kíséretének több tagja nyilatkozott — Csjivaj múltja nyitott könyv. Mint Pozsega megye alispánja is mindig exponálta magát azonfelfogás mellett, hogy Horvátország boldogulása csak a Magyarországgal való békés együttélés feltételéhez van kötve. A bánhelyettes ma épen úgy Ilivé ennek a felfogásnak, mint a múltban. Csuvaj bánhelyettes nyilatkozatából úgy látrtjuk, hogy a horvát bonyodalom rövid időn belül megoldásra jut, már annál is inkább, mert a lakosság zöme már megunta a helyzet bizonytalanságát és belátta, hogy a mai viszonyok csak ártalmára vannak az országnak. A horvát politikai élet egyik vezető embere, tudósítónkkal való beszélgetése folyamán olyanféle nyilatkozatot tett, hogy Horvátországban nemsokára új választások lesznek. Ettől a választástól a béke politikájának a hívei sokat várnak. Azt hiszik, hogy a választáson a polgárság zöme a kormánypolitikája mellé áll és a horvát-szerb koalíciót teljesen letöri. A bánhelyettes vasárnap délelőtt a Frank- Starcsevics-párt egyik főerősségében, Pakrácon tett látogatást. A szerb püspöki város ez alkalomra ünnepi díszt öltött. A városka majdnem minden háza fel volt lobogózva. (Magyar zászló sehol sem volt, viszont a fekete-sárga is teljesen hiányzott.) A polgárság lelkesedéssel fogadta a bánhelyettest. Csuvaj meglátogatta a gör. kath. püspököt, majd megtekintette dr Frank Leó kalauzolása mellett az uj közkórházat. A kíséretben levő urak biztosították, hogy a Starcsevics-frankisták ezen főfészkében fogadták a bánhelyettest körútjában aölebet, mert a vendéggel nem illik ellenkezni. Gerold püspök azonban mindegyre tüzesebb lett, sokáig prédikált s mikor elváltak Przibiszlavtól, igy szólt Helmoldhoz: — Kiverem a gonoz lelket ennek a szlávnak az agyvelejéből. S amint tovább lovagolt a három pap, egy szent berekhez értek, ahol Prove pogány istennek fából durván kifaragott bálványképe állt sűrű sövénynyel bekerített tisztás közepén. Cifra faragással ellátott két kapu vezetett be a szent helyre. — íme a Przibiszlav istene ! — szólt a püspök, S társaihoz fordult : — Most mutassátok meg, mit tudtok. Derekas munka vár reánk, testvéreim. Leugrott a lováról s a kezében lévő súlyos érc pásztorbottal nekiesett a kapunak és diribdarabra törte annak ékes cifrázatát. Helmold és Ludolf segítettek néki. ,Az egész kaput összetörték s darabjait, halomba rakták a Prove isten szentelt fái körül, aztán még száraz rozsét,hordtak oda, amennyit hir.telenében összegyűjteni bírtak, a bálványt is rádöntötték s az egész rakást meggyujtották, hogy a halvány is, a szent fák is elégjenek. Aztán lovaikra kaptak és gyorsan elvágtattak, nehogy, valami benszülött szláv ott érje őket, mert félni kellett a pogányok dühétől. Estére egy másik szláv fejedelemhez, Theszemárhoz tértek be. Ott is nagy vendégséget csaptak tiszteletökre a szlávok szokás szerint , késő éjszakáig ürízgették a serleget, mert noha szőlő nem terem ezen a földön, elő hoz a tenger bort nekik, csak el kell venni a hajókázó kalmároktól. És Gerold püspök ott is megintette a pogányokat, hogy térjenek a Jézus hitére, mert máskép nem lesz maradásuk sem ezen, sem a más világon, hol a pokolra fognak vettetni, az örök tűzre. Mire Thessze már igy felelt : — Megértettük, uram, szavaidból, hogy nagy a herceg hatalma ; de hát mit vétettünk neki, hogy még holtunk után is örök tűzre akar vettetni? Mi nem bántjuk a szászokat, csak a dánokat és a tengeren járó kalmárokat s a zsákmányból megfizetjük az adót a hercegnek, noha ez a föld a mi apáinké volt ős időktől fogva és nem a szászoké. — Minden hatalom az istentől van, — mondta nekik a püspök, — és meg vagyon írva : adjátok meg a császárnak, ami a császáré, az én hercegem pedig a császár legfőbb vazallusa. Még sokáig folytatták ezt a párbeszédet s a szláv főemberek nagyon szelíden és nyájasan feleltek a püspök kemény feddő szavaira, mert a vendéggel szelíden és nyájasan kell bánni. A püspök pedig látván ezt, igy szólt Helmoldhoz : — Azt hiszem, fiam, hogy megérett már az Ur szőlője, le lehet szedni. Ludolf apátor azonban, aki nem volt oly bátor férfi mint a püspök, deákul, nehogy a pogányok megértsék, megszólít: — Jó lesz, uram, ha hajnal előtt menekülünk innen az oroszlán barlangjából, mielőtt megtudják, hogy mit cselekedtünk a Prove szent berkében. S mikor a püspök nem akart mozdulni, könyörögve folytatta : — Hallgass reám, uram, öreg ember vagyok s én láttam fiatal koromban a dán papokat, akiknek négy felé hasították a koponyáját a kereszt formájára. Bizony mondom, megcselekszik velünk is. — Kishitű ! — mondta Gerold püspök. Azonban mégis hallgatott az öreg apát könyörgésére. Lovaikra ültek és elvágtattak. Már a szlávok földjének a határa felé jártak, mikor hátuk mögött a távolból valami rémületes hangot hallottak. Sok embernek az üvöltését, jajgatását, a düh és kétségbeesés ordítását. — Halljátok? — szólt Gerold püspök, S rázendítette a diadalmas éneket : — Te Deum laudamus. Két kisérő társa is együtt énekelte vele. Aztán gyorsabb vágtatásra nógatták lovaikat. A szláv föld elmaradt mögöttük. Az iszonyú orditás végkép elveszett a távolban. Gerold püspök most elvált társaitól, mert hosszú útra kelt. Egyenesen Brunszvikba ment Oroszlán Henrik herceghez : — Megnyitottam, uram, a pogányok szivét a mi urunk Jézus Krisztus számára. Összetörtem bálványisteneket és felgyújtottam szent berkeiket. Most jöjj te és végezd be, alattna kezdtem-