Pesti Hírlap, 1909. november (31. évfolyam, 259-270. szám)

1909-11-09 / 265. szám

10 FESTI HÍRLAP 1909. november 9., kedA, akar tovább beszélni, a közönség soraiból élénk tiltakozások hallatszanak az ügyész magatartása ellen. Az ügyész: Ha ez a lárma tovább tart, a te­rem kiürítését fogom indítványozni. Dr Rubin védő csendre inti a hallgatóságot. Az elnök (a tanúhoz): Mit tud a vattacso­móról ? Dr Acheray: Amikor odajöttem, az ágyon ta­láltam és az éjjeli szekrényre tettem. Azután nem tudom, hogy mi történt vele. Arra emlékszem, hogy két darabban volt a vatta, de nem láttam, amikor a törvényszéki bizottság elvitte. Ezután az orvosszakértőket és törvényszéki orvosokat hallgatják ki. Dr Courtois, aki a két holttestet felboncolta, kijelenti, hogy a holttesteken semmiféle erőszak­nak a nyomát nem látta. Az elnök: A vattacsomóról mit tud. A tanú: Csak azt, amit erről velem Acheray és Lefébre orvosok közöltek. A védő: Lehetségesnek tartja ön, hogy a bűn­tényt egy ember követte el? A tanú: Habozás nélkül mondom, én azt hi­szem, hogy többen voltak a tettesek. (Mozgás.) Hogy Jappy asszonyt vagy Steinheilt gyilkolták meg előbb, azt nem tudom. Oger, a toxykológiai laboratórium igazgató­ja, elmondja, hogy Steinheim­énál különböző pati­kai szereket foglaltak le, melyek közt mérgek is voltak. Dr Balthazar, ki hat hónappal a bűntény után másodszor is felboncolta a holttesteket, kije­lenti, hogy a holttestek jó karban voltak. A gyil­kosságot nézete szerint nem előzte meg komoly harc. A tett helyén talált keztyűt nem a gyilkosok hagyták ott. A keztyü Chounard, Steinheilné volt barátjának a tulajdona. Előbb Jappy asszonyt öl­ték meg. Steinheil holttestét azon a helyen talál­ták, ahol meggyilkolták. A következő tanú Pierre Busson, Steinheil Márta volt vőlegénye, aki most a katonaságnál szolgál és egyenruhában jelenik meg. A tanú el­mondja, hogy el volt jegyezve, de hozományról so­hasem volt szó. Mialatt ez a tanú beszél, Steinheil­­é mellére hajtja a fejét és hevesen zokog. Ezután Burlingham tanút hallgatják ki, ki­ről Steinheim­é rendőri közegek jelenlétében két iz­­ben is azt állította, hogy felismerte benne a gyil­kost. Burlingham a közönség derültsége közepette kijelenti, hogy nem ő a gyilkos és elégtételt kér. Steinheim­é biztosítja, hogy jóhiszeműleg járt el. Bouce detektív, a következő tanú, Steinheim­né jóhiszeműségét igazolja. A tárgyalást erre öt órakor berekesztik. Képzőművészet * (Nyilatkozat.) Déry Béla a következő sorok közlésére kérte fel lapunkat: „A Nemzeti Szalon ügyével kapcsolatosan a Népszava november 3-iki számában személyemet és a Szalon vezetőségét illető sértő cikk jelent meg. Miután a „Népszava“ szerkesztősége a cikk íróját nem volt hajlandó meg­nevezni, az ismeretlen cikkíró, iletve a Népszava szerkesztősége ellen dr Képessy József ügyész útján a sajtópert megindítottam. Déry Béla, a Nemzeti Szalon ügyvivő titkára.“ * (A Kéve kiállításának megnyitása.) A Kéve művészeti egyesület kiállítását vasárnap délelőtt 10 órakor nyitotta meg a Nemzeti Szalonban Molnár Viktor államtitkár nagy és díszes közönség jelenlété­ben. A kultuszminisztérium részéről ott volt még : K. Lippich Elek min. tan., továbbá megjelentek: Fülepp Kálmán főpolgármester, dr Bárczy István polgármester, Zsilinszky Mihály nyugalmazott állam­titkár, Ferenczy Károly a Miénk vezetője, Kőrösfői Kriesch Aladár, a gödöllői művésztelep vezetője és még igen sokan mások. Az államtitkárt Bruck Miksa, Kézdi-Kovács L­ászló, Wellért Jenő és Róna József igazgatósági tagok, Déry Béla ügyvezető titkár és Rubovics Márk műtoros fogadták a Nemzeti Szalon nevében, a „Kéve“ részéről Szablya Ferenc és Molnár Béla voltak jelen és kalauzolták az állam­titkárt a kiállításon, amely nagy tetszést aratott s ezentúl mindennap 9—4-ig tekinthető meg egy koro­na belépődíj mellett. IRODALOM. A Petőfi-ház megnyitása. A Petőfi-ház ünnepélyes megnyitása vasárnap délelőtt tizenegy órakor volt. A megnyitáson a többi közt megjelent gróf Batthyány Lajosné, gróf Andrássy Ilona, Emich Gusztávné, Feszty Árpádné, özv. Bartha Miklósné, Bernáth Gézáné, Csiky Kálmánné, Révay Mórné, Visontai Sománé. A kormány is elküldte képviselőit az ün­nepre Tóth János, Molnár Viktor és Mezőssy Béla államtitkárok személyében. A Magyar Tudomá­nyos Akadémiát küldöttség élén Berzeviczy Albert elnök képviselte, a székesfővárost Bárczy István polgármester, az egyetemet Sághy Gyula rektor, a Képzőművészeti Társulatot Kammerer Ernő, Uj­­váry Ignác festőművész, Lechner Ödön műépítő, a Színészegyesületet Molnár László. Ott voltak még: Wlassics Gyula, a közigazgatási bíróság elnöke, Ormódy Vilmos főrendiházi tag, Ballai Lajos mi­niszteri tanácsos, Emich Gusztáv udvari tanácsos, Erődi Béla udvari tanácsos, tankerületi főigazgató, ifj. báró Korányi Sándor, Heinrich Gusztáv ud­vari tanácsos, az Akadémia főtitkára, Dessewffy Arisztid, képviselőházi elnöki tanácsos, Illyés Bá­lint, Szatmári Mór, Fenyvessy Soma, Kacskovics Géza, László Mihály és Bartal György országgyű­lési képviselők, az irodalom jelesei közül Mikszáth Kálmán, Veigelsberg Hugó (Ignotus), a Petőfi Társaság részéről Ferenczy Zoltán, Kéry Gyula, Kiss József, Pekár Gyula, Várady Antal, Pósa Lajos, Jakab Ödön, Lőrinczy György és még szá­mosan. A vendégek sorában élénk érdeklődést kel­tett két matróna, a 85 éves Sas Zsófia és az egy év híján ugyanannyi Sas Erzsébet, Petőfi Sándor kor­társai és gyermekkori játszótársai, akiket dr Sas Istvánná hozott a szép ünnepség alkalmából Buda­pestre. Néhány perccel tizenegy óra után érkezett meg a Petőfi-Ház védnöknője, gróf Apponyi Al­­bertné, férje társaságában. A Petőfi-Ház első ter­mében összegyűlt közönség lelkes és meleg ováció­ban részesítette Apponyiékat, akiket a bejárónál Herczeg Ferenc, a Petőfi-Társaság elnöke és Kéry Gyula titkár fogadott. Miután gróf Apponyi Al­bert és neje elfoglalták a számukra fentartott he­lyet, Herczeg Ferenc a következő beszéddel kérte fel a védnökasszonyt a Petőfi-Ház megnyitására: — A mi szegény országunknak nincsenek hadseregei. Önfentartásának egyedüli eszköze a nemzeti kultúra. Nemzeti létünk alapja, ez köt össze bennünket, ez ad jogot a léthez. A szépiro­dalom más nemzeteknél hatalmasabb lehet mint nálunk, de nem lehet boldogítóbb. Ne felejtsük el, hogy 48-ban néhány költő műveiben és egy színház falai közt éltünk nemzeti életet. Ami más nemzetek­nek gyönyörűség, az nekünk nemzeti szükség, úgy hiszem, ez a gondolat vezette azokat, akik először vetették fel a Petőfi-Ház létesítésének eszméjét. A legnagyobb magyar lírikus megérdemli, hogy nevét e hajlék hirdesse. Sajnos, harcos költőtársai közül csak Jókai Mór néhány emlékét őrizheti e ház, amely a magyar intellektus hirdetője. A Petőfi- Ház gondolata a magyar sajtóé, amely már a het­venes években buzgólkodott azon, hogy az eszme testet öltsön. Bartók Lajos, a Petőfi Társaság el­hunyt másodelnöke nagy erővel karolta fel az esz­mét, amelynek testtéválását azonban már nem érhette meg. Ehez olyan támogatásra volt szük­ségünk, amelyet gróf Apponyi Albertné önagymél­­tósága nyújtott. (Zajos éljenzés.) Alig több mint két esztendeje annak, hogy megkértük, legyen védő­asszonyává ennek a szép oszmának. S gróf Appo­­nyi Albertné élére állt a mozgalomnak és sikerre vitte ügyünket. Jóformán egészen neki köszönhető, hogy immár áll Petőfi Sándor háza. Tiszteletre­­méltóan nagy munkát végeztek azonban a cél si­kere érdekében a magyar hölgyek általában. Soha el nem múlik irántuk hálánk, hogy az egész ma­gyar nemzet dicsőségét hirdető hajlékot emelhet­tünk Petőfi Sándor emlékezetének. Herczeg Fe­renc beszéde végén még köszönetet mondott az országgyűlésnek, a kormánynak, a székesfőváros­nak, amiért a mozgalmat istápolták el a nemes­­szívű­ adakozóknak. Végül kérte a védnökasszonyt, hogy adjon engedélyt a megnyitáshoz, mire gróf Apponyi Albertné igy szólt: — A Petőfi-Házat ezennel ünnepélyesen meg­nyitom,— aztán férje és a Petőfi-Társaság tisztika­rának­ társaságában körútra indult a termekben. Az ünneplő közönség mindenütt a nyomukban volt. A séta, amelynek során a megjelent előkelő­ségek ismételten kifejezték elragadtatásukat, mint­egy fél óra hosszat tartott. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter a következő távirattal mentette ki távolmaradását: Végtelenül sajnálom, hogy halaszthatat­lan elfoglaltságom miatt a Petőfi-Ház meg­nyitásán, a magyar irodalmi világ ezen nagy­jelentőségű ünnepén személyesen meg nem je­lenhetek és csak ez után küldhetem meleg üdvözletemet és rokonszenvem nyilvánítását. Kossuth: Az ünnepélyes megnyitó után a Petőfi-társa­ság tagjai Herczeg Ferenc elnök és Ferenczy Zol­tán alelnök vezetésével a Kerepesi­ temetőbe men­tek, ahol Bartók Lajos, a Petőfi-társaság néhai al­­elnökének sírját keresték fel. A megnyitás alkalmából üdvözlő táviratot küldöttek még dr Steinbach József Bécsből, Petőfi ismert német fordítója, továbbá a székesfehérvári Vörösmarty-kör. * A Petőfi-Ház a m­ai naptól kezdve reggel 8-tól délután 2 óráig 1 korona belépő­ díj mellett a nagyközönség rendelkezésére áll. Minden hét kedd­jén a belépés ingyenes. Egyletek és intézetek.­ ­ Az V. kerületi Jótékony Egyesület vasárnap délelőtt tartotta meg Mezei Mór elnöklésével ez idei rendes közgyűlését. Az elnök megnyitó beszédében sajnálattal említette, hogy Kemény János iskolaigaz­gató, az egyesületnek sok éven át volt jegyzője, le­mondott, mert messze elkerült a Lipótvárostól. Indítványára a közgyűlés hálás elismerésének adott kifejezést a távozó jegyzőnek. Helyette a közgyűlés Ternyey Ferenc tanítót választotta meg jegyzőnek, aki rövid beszédben megígérte, hogy minden erejével támogatni fogja az egylet humánus törekvéseit. Ez­után az évi jelentés került bemutatóra. A jelentés kiemeli, hogy az egyesület 1892 fennállása óta, össze­sen 100,002 koronát fordított szegényiskolás gyer­mekek felruházására. Melegen emlékezik meg a je­lentés Fálk Zsigmond tiszteletbeli elnök és Beck Dénes pénztáros kiváló érdemeiről. A beszámoló tu­domásvétele után Beck Dénes pénztáros terjesztette elő a múlt évben tett alapítványok és beérkezett ado­mányokat. Bejelentette, hogy a múlt évben 4800 koronát fordított a gyermekek felruházására. Ez év­ben a Szent István-téri, Szemere-utcai, Hold-utcai (skót), Sziget-utcai, Váci-úti és Angyalföldi iskolák 454 szegény tanulója részére 1022 ruhadarabot oszt ki az­ egyesület, amelynek értéke mintegy 5420 korona. A ruhaneműért beszerzésére és a felruházás eszközlésére a közgyűlés Beck Dénes elnöklésével és Hanvay Sándor elöljáró részvételével a következő bizottságot küldötte ki: Kozma Samu, Radvánszky Károly, Kemény János, Taxner L. Árpád, Viktor Ágoston, Szabó Dezső és Ternyey Ferenc. A közgyűlés végül köszönetet szavazott az elnöknek buzgó mun­kásságáért és mindazoknak az adakozóknak, akik az egylet nemes céljait adományaikkal előmozdították. — A leánykeresked­és ellen. A „Magyar Egye­sület a leánykereskedés ellen­ folyó hó 7-én dr Pro­­hászka Ottokár székesfehérvári püspök elnöklésével tartotta meg első rendes közgyűlését. Az elnöklő püspök megkapó beszéddel nyitotta meg a közgyű­lést, rámutatván a társadalom becsületbeli köteles­ségére a leánykereskedelem kiirtásában. Beszéde után Arthur Károly ügyvéd, előterjesztette titkári jelentését, amelyet a közgyűlés köszönettel vett tudo­másul és egyben sajnálata­tát fejezte ki a titkár tá­vozása felett, akit nagy elfoglaltsága elszólít az egye­sülettől. Dr Rottecbiller Fülöp előterjesztette a módo­sított alapszabályokat, amelyeket a belügyminisz­tériumhoz felterjesztenek. Dr Vásárhelyi Lajos pénz­táros az egyesület vagyonáról tett jelentést. Végre megejtették a választásokat, amelyeknek eredménye a következő : Elnök: dr Prohászka Ottokár, alelnökök: d­r Giesswein Sándor, báró Hatvany József és Antal Gábor ; titkárok: Latinovics Róza, Gerely Jolán, dr Gallovich Jenő, Kohányi Zoltán, dr Kovács István, dr Laczkó Antal, Schandl Károly, dr Stösser János, dr Varga József; pénztáros: dr Vásárhelyi Lajos) ügyész: dr Fried Vilmos ; igazgatósági tagok: dr Balog Jenő, dr Boda Dezső, dr Bölcs Gyula, Czajlik Alajos, Dessewffy Emma, Farkas Edith, Fisches Gyula, Geőcze Sarolta, dr Kenedi Géza, dr Magyas István, Perczel Ferencné, Rosenberg Auguszta, dr Rottenbiller Fülöp, Ruffy Pál, Schreiber Emil, Szilágyi Arthur Károly, Wüsztner Henrikké, zapor­­novszky Károlyné, Markovics Imre, gróf Károlyi Lászlóné, gárdonyi Neumann Frigyesné. Megyéi­ és városok. Helyi érdekű vasút Keszthelyen. Keszthely község képviselőtestülete szombat délutáni köz­gyűlésén egyhangúlag elhatározta, hogy a terve­zett keszthelyi hévízi helyiérdekű villamos vasút létesítéséhez 525.000 koronával hozzájárul, miáltal­ eme Keszthely fejlődésére rendkívül fontos terv­nek megvalósítása biztosítva van.

Next