Pesti Hírlap, 1909. november (31. évfolyam, 259-270. szám)
1909-11-09 / 265. szám
10 FESTI HÍRLAP 1909. november 9., kedA, akar tovább beszélni, a közönség soraiból élénk tiltakozások hallatszanak az ügyész magatartása ellen. Az ügyész: Ha ez a lárma tovább tart, a terem kiürítését fogom indítványozni. Dr Rubin védő csendre inti a hallgatóságot. Az elnök (a tanúhoz): Mit tud a vattacsomóról ? Dr Acheray: Amikor odajöttem, az ágyon találtam és az éjjeli szekrényre tettem. Azután nem tudom, hogy mi történt vele. Arra emlékszem, hogy két darabban volt a vatta, de nem láttam, amikor a törvényszéki bizottság elvitte. Ezután az orvosszakértőket és törvényszéki orvosokat hallgatják ki. Dr Courtois, aki a két holttestet felboncolta, kijelenti, hogy a holttesteken semmiféle erőszaknak a nyomát nem látta. Az elnök: A vattacsomóról mit tud. A tanú: Csak azt, amit erről velem Acheray és Lefébre orvosok közöltek. A védő: Lehetségesnek tartja ön, hogy a bűntényt egy ember követte el? A tanú: Habozás nélkül mondom, én azt hiszem, hogy többen voltak a tettesek. (Mozgás.) Hogy Jappy asszonyt vagy Steinheilt gyilkolták meg előbb, azt nem tudom. Oger, a toxykológiai laboratórium igazgatója, elmondja, hogy Steinheiménál különböző patikai szereket foglaltak le, melyek közt mérgek is voltak. Dr Balthazar, ki hat hónappal a bűntény után másodszor is felboncolta a holttesteket, kijelenti, hogy a holttestek jó karban voltak. A gyilkosságot nézete szerint nem előzte meg komoly harc. A tett helyén talált keztyűt nem a gyilkosok hagyták ott. A keztyü Chounard, Steinheilné volt barátjának a tulajdona. Előbb Jappy asszonyt ölték meg. Steinheil holttestét azon a helyen találták, ahol meggyilkolták. A következő tanú Pierre Busson, Steinheil Márta volt vőlegénye, aki most a katonaságnál szolgál és egyenruhában jelenik meg. A tanú elmondja, hogy el volt jegyezve, de hozományról sohasem volt szó. Mialatt ez a tanú beszél, Steinheilé mellére hajtja a fejét és hevesen zokog. Ezután Burlingham tanút hallgatják ki, kiről Steinheimé rendőri közegek jelenlétében két izben is azt állította, hogy felismerte benne a gyilkost. Burlingham a közönség derültsége közepette kijelenti, hogy nem ő a gyilkos és elégtételt kér. Steinheimé biztosítja, hogy jóhiszeműleg járt el. Bouce detektív, a következő tanú, Steinheimné jóhiszeműségét igazolja. A tárgyalást erre öt órakor berekesztik. Képzőművészet * (Nyilatkozat.) Déry Béla a következő sorok közlésére kérte fel lapunkat: „A Nemzeti Szalon ügyével kapcsolatosan a Népszava november 3-iki számában személyemet és a Szalon vezetőségét illető sértő cikk jelent meg. Miután a „Népszava“ szerkesztősége a cikk íróját nem volt hajlandó megnevezni, az ismeretlen cikkíró, iletve a Népszava szerkesztősége ellen dr Képessy József ügyész útján a sajtópert megindítottam. Déry Béla, a Nemzeti Szalon ügyvivő titkára.“ * (A Kéve kiállításának megnyitása.) A Kéve művészeti egyesület kiállítását vasárnap délelőtt 10 órakor nyitotta meg a Nemzeti Szalonban Molnár Viktor államtitkár nagy és díszes közönség jelenlétében. A kultuszminisztérium részéről ott volt még : K. Lippich Elek min. tan., továbbá megjelentek: Fülepp Kálmán főpolgármester, dr Bárczy István polgármester, Zsilinszky Mihály nyugalmazott államtitkár, Ferenczy Károly a Miénk vezetője, Kőrösfői Kriesch Aladár, a gödöllői művésztelep vezetője és még igen sokan mások. Az államtitkárt Bruck Miksa, Kézdi-Kovács László, Wellért Jenő és Róna József igazgatósági tagok, Déry Béla ügyvezető titkár és Rubovics Márk műtoros fogadták a Nemzeti Szalon nevében, a „Kéve“ részéről Szablya Ferenc és Molnár Béla voltak jelen és kalauzolták az államtitkárt a kiállításon, amely nagy tetszést aratott s ezentúl mindennap 9—4-ig tekinthető meg egy korona belépődíj mellett. IRODALOM. A Petőfi-ház megnyitása. A Petőfi-ház ünnepélyes megnyitása vasárnap délelőtt tizenegy órakor volt. A megnyitáson a többi közt megjelent gróf Batthyány Lajosné, gróf Andrássy Ilona, Emich Gusztávné, Feszty Árpádné, özv. Bartha Miklósné, Bernáth Gézáné, Csiky Kálmánné, Révay Mórné, Visontai Sománé. A kormány is elküldte képviselőit az ünnepre Tóth János, Molnár Viktor és Mezőssy Béla államtitkárok személyében. A Magyar Tudományos Akadémiát küldöttség élén Berzeviczy Albert elnök képviselte, a székesfővárost Bárczy István polgármester, az egyetemet Sághy Gyula rektor, a Képzőművészeti Társulatot Kammerer Ernő, Ujváry Ignác festőművész, Lechner Ödön műépítő, a Színészegyesületet Molnár László. Ott voltak még: Wlassics Gyula, a közigazgatási bíróság elnöke, Ormódy Vilmos főrendiházi tag, Ballai Lajos miniszteri tanácsos, Emich Gusztáv udvari tanácsos, Erődi Béla udvari tanácsos, tankerületi főigazgató, ifj. báró Korányi Sándor, Heinrich Gusztáv udvari tanácsos, az Akadémia főtitkára, Dessewffy Arisztid, képviselőházi elnöki tanácsos, Illyés Bálint, Szatmári Mór, Fenyvessy Soma, Kacskovics Géza, László Mihály és Bartal György országgyűlési képviselők, az irodalom jelesei közül Mikszáth Kálmán, Veigelsberg Hugó (Ignotus), a Petőfi Társaság részéről Ferenczy Zoltán, Kéry Gyula, Kiss József, Pekár Gyula, Várady Antal, Pósa Lajos, Jakab Ödön, Lőrinczy György és még számosan. A vendégek sorában élénk érdeklődést keltett két matróna, a 85 éves Sas Zsófia és az egy év híján ugyanannyi Sas Erzsébet, Petőfi Sándor kortársai és gyermekkori játszótársai, akiket dr Sas Istvánná hozott a szép ünnepség alkalmából Budapestre. Néhány perccel tizenegy óra után érkezett meg a Petőfi-Ház védnöknője, gróf Apponyi Albertné, férje társaságában. A Petőfi-Ház első termében összegyűlt közönség lelkes és meleg ovációban részesítette Apponyiékat, akiket a bejárónál Herczeg Ferenc, a Petőfi-Társaság elnöke és Kéry Gyula titkár fogadott. Miután gróf Apponyi Albert és neje elfoglalták a számukra fentartott helyet, Herczeg Ferenc a következő beszéddel kérte fel a védnökasszonyt a Petőfi-Ház megnyitására: — A mi szegény országunknak nincsenek hadseregei. Önfentartásának egyedüli eszköze a nemzeti kultúra. Nemzeti létünk alapja, ez köt össze bennünket, ez ad jogot a léthez. A szépirodalom más nemzeteknél hatalmasabb lehet mint nálunk, de nem lehet boldogítóbb. Ne felejtsük el, hogy 48-ban néhány költő műveiben és egy színház falai közt éltünk nemzeti életet. Ami más nemzeteknek gyönyörűség, az nekünk nemzeti szükség, úgy hiszem, ez a gondolat vezette azokat, akik először vetették fel a Petőfi-Ház létesítésének eszméjét. A legnagyobb magyar lírikus megérdemli, hogy nevét e hajlék hirdesse. Sajnos, harcos költőtársai közül csak Jókai Mór néhány emlékét őrizheti e ház, amely a magyar intellektus hirdetője. A Petőfi- Ház gondolata a magyar sajtóé, amely már a hetvenes években buzgólkodott azon, hogy az eszme testet öltsön. Bartók Lajos, a Petőfi Társaság elhunyt másodelnöke nagy erővel karolta fel az eszmét, amelynek testtéválását azonban már nem érhette meg. Ehez olyan támogatásra volt szükségünk, amelyet gróf Apponyi Albertné önagyméltósága nyújtott. (Zajos éljenzés.) Alig több mint két esztendeje annak, hogy megkértük, legyen védőasszonyává ennek a szép oszmának. S gróf Apponyi Albertné élére állt a mozgalomnak és sikerre vitte ügyünket. Jóformán egészen neki köszönhető, hogy immár áll Petőfi Sándor háza. Tiszteletreméltóan nagy munkát végeztek azonban a cél sikere érdekében a magyar hölgyek általában. Soha el nem múlik irántuk hálánk, hogy az egész magyar nemzet dicsőségét hirdető hajlékot emelhettünk Petőfi Sándor emlékezetének. Herczeg Ferenc beszéde végén még köszönetet mondott az országgyűlésnek, a kormánynak, a székesfővárosnak, amiért a mozgalmat istápolták el a nemesszívű adakozóknak. Végül kérte a védnökasszonyt, hogy adjon engedélyt a megnyitáshoz, mire gróf Apponyi Albertné igy szólt: — A Petőfi-Házat ezennel ünnepélyesen megnyitom,— aztán férje és a Petőfi-Társaság tisztikarának társaságában körútra indult a termekben. Az ünneplő közönség mindenütt a nyomukban volt. A séta, amelynek során a megjelent előkelőségek ismételten kifejezték elragadtatásukat, mintegy fél óra hosszat tartott. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter a következő távirattal mentette ki távolmaradását: Végtelenül sajnálom, hogy halaszthatatlan elfoglaltságom miatt a Petőfi-Ház megnyitásán, a magyar irodalmi világ ezen nagyjelentőségű ünnepén személyesen meg nem jelenhetek és csak ez után küldhetem meleg üdvözletemet és rokonszenvem nyilvánítását. Kossuth: Az ünnepélyes megnyitó után a Petőfi-társaság tagjai Herczeg Ferenc elnök és Ferenczy Zoltán alelnök vezetésével a Kerepesi temetőbe mentek, ahol Bartók Lajos, a Petőfi-társaság néhai alelnökének sírját keresték fel. A megnyitás alkalmából üdvözlő táviratot küldöttek még dr Steinbach József Bécsből, Petőfi ismert német fordítója, továbbá a székesfehérvári Vörösmarty-kör. * A Petőfi-Ház a mai naptól kezdve reggel 8-tól délután 2 óráig 1 korona belépő díj mellett a nagyközönség rendelkezésére áll. Minden hét keddjén a belépés ingyenes. Egyletek és intézetek. Az V. kerületi Jótékony Egyesület vasárnap délelőtt tartotta meg Mezei Mór elnöklésével ez idei rendes közgyűlését. Az elnök megnyitó beszédében sajnálattal említette, hogy Kemény János iskolaigazgató, az egyesületnek sok éven át volt jegyzője, lemondott, mert messze elkerült a Lipótvárostól. Indítványára a közgyűlés hálás elismerésének adott kifejezést a távozó jegyzőnek. Helyette a közgyűlés Ternyey Ferenc tanítót választotta meg jegyzőnek, aki rövid beszédben megígérte, hogy minden erejével támogatni fogja az egylet humánus törekvéseit. Ezután az évi jelentés került bemutatóra. A jelentés kiemeli, hogy az egyesület 1892 fennállása óta, összesen 100,002 koronát fordított szegényiskolás gyermekek felruházására. Melegen emlékezik meg a jelentés Fálk Zsigmond tiszteletbeli elnök és Beck Dénes pénztáros kiváló érdemeiről. A beszámoló tudomásvétele után Beck Dénes pénztáros terjesztette elő a múlt évben tett alapítványok és beérkezett adományokat. Bejelentette, hogy a múlt évben 4800 koronát fordított a gyermekek felruházására. Ez évben a Szent István-téri, Szemere-utcai, Hold-utcai (skót), Sziget-utcai, Váci-úti és Angyalföldi iskolák 454 szegény tanulója részére 1022 ruhadarabot oszt ki az egyesület, amelynek értéke mintegy 5420 korona. A ruhaneműért beszerzésére és a felruházás eszközlésére a közgyűlés Beck Dénes elnöklésével és Hanvay Sándor elöljáró részvételével a következő bizottságot küldötte ki: Kozma Samu, Radvánszky Károly, Kemény János, Taxner L. Árpád, Viktor Ágoston, Szabó Dezső és Ternyey Ferenc. A közgyűlés végül köszönetet szavazott az elnöknek buzgó munkásságáért és mindazoknak az adakozóknak, akik az egylet nemes céljait adományaikkal előmozdították. — A leánykereskedés ellen. A „Magyar Egyesület a leánykereskedés ellen folyó hó 7-én dr Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök elnöklésével tartotta meg első rendes közgyűlését. Az elnöklő püspök megkapó beszéddel nyitotta meg a közgyűlést, rámutatván a társadalom becsületbeli kötelességére a leánykereskedelem kiirtásában. Beszéde után Arthur Károly ügyvéd, előterjesztette titkári jelentését, amelyet a közgyűlés köszönettel vett tudomásul és egyben sajnálatatát fejezte ki a titkár távozása felett, akit nagy elfoglaltsága elszólít az egyesülettől. Dr Rottecbiller Fülöp előterjesztette a módosított alapszabályokat, amelyeket a belügyminisztériumhoz felterjesztenek. Dr Vásárhelyi Lajos pénztáros az egyesület vagyonáról tett jelentést. Végre megejtették a választásokat, amelyeknek eredménye a következő : Elnök: dr Prohászka Ottokár, alelnökök: dr Giesswein Sándor, báró Hatvany József és Antal Gábor ; titkárok: Latinovics Róza, Gerely Jolán, dr Gallovich Jenő, Kohányi Zoltán, dr Kovács István, dr Laczkó Antal, Schandl Károly, dr Stösser János, dr Varga József; pénztáros: dr Vásárhelyi Lajos) ügyész: dr Fried Vilmos ; igazgatósági tagok: dr Balog Jenő, dr Boda Dezső, dr Bölcs Gyula, Czajlik Alajos, Dessewffy Emma, Farkas Edith, Fisches Gyula, Geőcze Sarolta, dr Kenedi Géza, dr Magyas István, Perczel Ferencné, Rosenberg Auguszta, dr Rottenbiller Fülöp, Ruffy Pál, Schreiber Emil, Szilágyi Arthur Károly, Wüsztner Henrikké, zapornovszky Károlyné, Markovics Imre, gróf Károlyi Lászlóné, gárdonyi Neumann Frigyesné. Megyéi és városok. Helyi érdekű vasút Keszthelyen. Keszthely község képviselőtestülete szombat délutáni közgyűlésén egyhangúlag elhatározta, hogy a tervezett keszthelyi hévízi helyiérdekű villamos vasút létesítéséhez 525.000 koronával hozzájárul, miáltal eme Keszthely fejlődésére rendkívül fontos tervnek megvalósítása biztosítva van.