Pesti Hírlap, 1909. december (31. évfolyam, 297-309. szám)

1909-12-22 / 302. szám

1909. december 22., szerda. PESTI HÍRLAP Merénylet a román miniszterelnök ellen. — A Pesti Hírlap távirati tudósítása. — Annak a harcnak, amit a román kormány indított a különböző forradalmi jellegű és a fel­forgató politikát pártoló munkás-egyesületek el­len, már megvan az első véres sebesültje, Bratiano Joanes miniszterelnök, kit kedden este leterített egy fanatikus fiatal­ember két revolverlövéssel. Hogy e merényletnek lesz-e súlyosabb következ­ménye az országra is, azt a következő napok dön­tik el, ha kiderül, hogy a merénylő egyesülete meg­bízásából járt-e el vagy csupán fanatizmusa adta kezébe a gyilkos fegyvert. Bukarest, dec. 21. — A Pesti Hírlap levelezőjétől. — érk. 10 ó. 30 p. Kedden délután hat órakor, midőn a szená­tus ülése után Joanel Bratianu miniszterelnök el akarta hagyni a szenátus épületét, a bukaresti rendőrség egy tisztviselője várta, ki így szólította meg: — Kegyelmes uram, méltóztassék a hátulsó kapun, távozni, értesüléseink vannak, hogy me­rénylet van készülőben kegyelmes úr ellen. Bratianu kezével intett: — Mesebeszéd, nem félek! A kapu előtt álló automobiljába ült, de a chauffeur még el sem indította a gépet, midőn egy oszlop mögül egy gyermekifjú lépett elő és gyors egymásutánban két lövés dördült el. A miniszterelnök felkiáltott: — Megölt a kölyök! Végem van, fogjátok meg. És ájultan esett össze. A chauffeur leugrott a gépről és megragadta a merénylőt, aki nem is ellenkezett. A rendőrök oda­rohantak, lefegyverezték és elvitték a rendőrségre. A miniszterelnököt pedig automobilján beszállítot­ták a közelben levő Coltrea kórházba. Dr Leonte főorvos megvizsgálta a miniszterelnököt és konsta­tálta, hogy egyik lövés bal karját, a másik hátát találta. Nemsokára a kórházba érkezett dr Canta­­cuzene orvostanár, a miniszterelnök sógora is. A sebesülés nem veszedelmes. A rendőrségen a merénylő azt vallotta, hogy neve Virgil Sztojeneszk­u, 20 éves, elbocsátott álla­mi vasúti munkás. Tettének indokáról nem akar beszélni. Ellenben a rendőri vizsgálat azonnal megál­lapította, hogy Sztojeneszky egy, a kormány által feloszlatott munkásegyesület tagja és valószínűleg bosszúból követte el a merényletet. Ugyanis a ka­marában szombaton Bratianu miniszterelnök beszé­de folyamán odanyilatkozott, hogy vasököllel fogja elnyomni az államfelforgató anarchisztikus törek­véseket. Ezt tettekkel is bizonyította, mert minden állami szolgálatból elbocsátották azokat a munká­sokat, kik valamely egyesülethez tartoztak. Sztoje­­neszkyt és 40 társát is ilyen módon bocsátották el az államvasúttól. Joanel Bratianu 37 éves ember, fia a nagy Joanel Bratianunak, ki a Hohenzollern dinasztia érdekében rendkívüli nagy munkásságot fejtett ki és aki először propagálta Károly királynak a romá­niai trónra való meghívását. Sturza Demeter utó­da úgy a miniszterelnöki, mint a liberális párt ve­­zéri székében. Hat hónapja vette át a kormány ve­zetését. Bukarest, dec. 21. Az orvosok, kik a miniszterelnököt azonnal megvizsgálták, megállapították, hogy Bratianut két golyó érte. Az egyik ballapockáján és a hátán, a másik a jobboldali mellkas hátsó részén. Mind­két seb teljesen veszélytelen. Az egész városban nagy ez izgatottság a merénylet miatt. Pártkülönbség nélkül érdeklődtek a politikusok és a diplomáciai kar tagjai a miniszterelnök állapotáról. Bukarest, dec. 21. Az este 9 órakor kiadott bulletin szerint Bra­tianu miniszterelnök állapota kielégítő. Kompliká­ló nem állott be. A belga trón­változás. — Távirati tudósítás. — Minél inkább közeledik Belgium új ki­rályának fölavató esküjének ideje, annál na­gyobb rokonszenv keletkezik Albert király iránt, akiben, úgy látszik, a belgák jó királyt kaptak. Ma liberális gondolkozásáról írnak a belga lapok s ennek bizonyságául fölhozzák, hogy a brüsszeli hírlapíróknak megengedte, hogy a déli órákban a királyi palotában meg­jelenhessenek, hogy ott az udvari hírekről ér­tesüljenek. Az is jellemző az új királyra nézve, hogy mellőzni kivánta azt az ősi szokást, hogy ló­háton vonuljon be a fővárosba s csak nagy kérésre engedett ebből a kívánságából, mi­után meggyőzték róla, hogy ez a szertartás a népre jó hatással lesz. Az eskütétel szertartásáról a brüsszeli lapok a következőket írják: A kamara épüle­tében az elnöki emelvényen a király szántára nagyobb, mellette pedig a királyné számára egy kisebb trónt emelnek. A király trónja kö­zelében azok a külföldi hercegek fognak helyet foglalni, akik a temetésen résztvettek, a ki­rályné trónja közelében pedig az előkelőségek és a diplomáciai kar tagjai fognak állni. Mi­helyt a résztvevők teljes számban egybegyűl­tek, Simonis, a szenátus elnöke, szólásra emel­kedik és közölni fogja a gyülekezettel ama két küldöttség tagjainak a neveit, akik a királyi pár fogadásával meg lettek bízva. A királyt fogadó bizottság huszonnégy, a királynét foga­dó bizottság pedig nyolc tagból áll, felerészben képviselőkből, felerészben szenátorokból. A király lóháton fog az antwerpeni ka­pun bevonulni a városba, egyenesen a parla­ment épületébe, ahol le fogja tenni az esküt az alkotmányra. Brüsszel, dec. 21. Lipót Szalvátor főherceg kedden délelőtt ideérkezett és a pályaudvaron Albert trónörökös fogadta. A főherceg rövid idővel ezután hosszabb látogatást tett a trónörökösnél. A flandriai gróf­nő viszonozta Lujza hercegnő látogatását és vele a brüsszeli kastélyba utazott, hogy a hercegnőt gyászszobájába vezesse. Brüsszel, dec. 21. Albert király elrendelte, hogy mindennap délben és délután öt órakor a hírlapírók bemehes­senek a királyi palotába, ahol az udvarmesteri iro­dában az udvari híreket megtudhatják, vagyis a király valóságos sajtóirodát rendezett be a királyi palotában. Brüsszel, dec. 21. Egy Tokióból ide érkezett távirat szerint a mikádó Lipót király halála feletti részvétének ki­fejezést akarván adni, 1910. január 8-ig udvari gyászt rendelt el. Brüsszel, dec. 21. Itt bizottság alakult, mely nemzeti gyűjtést akar rendezni avégből, hogy Lipót királynak szob­rot emeljenek. •Párizs, dec. 21. Párizsi konzervatív körökben nagy felhábo­rodást kelt a parlamentnek az a mulasztása, hogy Lipót király haláláról sem a kamara, sem a szená­tus ülésén nem tettek semmiféle említést. Az ese­tet a lapok is élénken tárgyalják és megemlítik, hogy amikor a portugál királyt meggyilkolták, ak­kor a kamara is, és a szenátus is nyilvános ülésén fejezte ki a részvétét. Brüsszel, dec. 21. Udvari körökben bizonyosra veszik, hogy a gyászév letelte után Viktor Napóleon herceg nőül veszi Klementina hercegnőt, miután e házasság egyetlen akadálya eddig Lipót király vonakodása volt. Párizs, dec. 21. Az a vonat, a­melylyel Lujza hercegnő meg­érkezett, néhány perccel reggeli hét óra után robo­gott be a sehaerbeeki pályaudvarba, ahol a herceg­nőt számos újságíró várta. A hercegnőt csak egy asszony és egy tábornok kisérte. A csendőrség visz­­szatartotta a nagy számban egybegyűlt közönséget. A flandriai grófnő egy udvarhölgyet küldött a hercegnő üdvözlésére. Amikor a hercegnő a pálya­udvart elhagyta, a közönség viharosan éltette. A hercegnő ezután kíséretével fekete automobilban Xaekenbe hajtatott. A hercegnő csütörtökig marad Brüsszelben és idejének legnagyobb részét anyagi érdekei megvédelmezésének fogja szentelni. Brüsszel, dec. 21. Mielőtt Janson ügyvéd tegnap elhagyta Brüsszelt, hogy a balincourti kastélyt lepecsétel­­tesse, kijelentette a Lipót király birtokainak érté­kesítésére alakult részvénytársaság igazgatóinak, hogy bírói végzést fog nekik kézbesíttetni, amely a részvények eladását megtiltja. Brüsszel, dec. 21. Abban a részvénytársaságban, melyet a ki­rály élete utolsó napjaiban alapított, hogy gyer­mekeit és azoknak hitelezőit elüsse az örökségtől, fekszik a király vagyonának legnagyobb része. A társaság — mint annak idején a lapok meg is ír­ták — 12.000.000 frank alaptőkével alakult és ala­pítói a következők: Lipót király, báró Bayans Ferdinand, báró Goffinet Gusztáv, Jansen Kare­lina bárónő, báró Jansen Leo, Goffinet Constans, Jean Jadot, Parmentier Edmond, Fierlant-Dormer Móric, Bunge Eduard. Ez a részvénytársaság át­vett nyolc hektárnyi házhelyet Laekenben, továb­bá a király képtárát, rendkívüli értékes gyűjtemé­nyeit, házait, birtokait. Míg az alaptőke csupán tizenkét millió frank, az átvett értékek meghalad­ják az ötven millió frankot. Brüsszel, dec. 21. Ama részvénytársaság ellen, mely a király vagyona nagy részét átvette, az örökösök meg­semmisítési eljárást indítanak Albert király trón­­ralépte után. Genua, dec. 21. Lipót király Vaughan bárónővel való há­zasságát nem San-Remóban, hanem Brodigherában 1908. február harmadik hetének egyik napján este tíz órakor egy kis ferencrendi templomban kötötte. Franceska Bourges belga páter, kit a pápa e célra delegált, két tanú jelenlétében végezte az esketést. Minthogy az esketés ilyen módon a pápa paran­csára történt, a templom anyakönyvébe való be­jegyzés elmaradhatott. Egy másik verzió szerint Vaughan bárónőt a királylyal, néhány nappal a király halála előtt Laekenben eskették össze. Brüsszel,­­dec. 21. A Lipót király koporsója előtti elvonulást tegnap rút jelenetek zavarták meg. Amikor a sötét­ség beálltával be akarták zárni a park kapuját, kí­vül még sok ezer ember várakozott, akiknek kíván­ságára elrendelték, hogy a közönségből még egy csoportot bocsássanak be. Amikor a kaput kinyi­tották, a tömeg berohant és a hivatalnokokat a földre dobta. Többen a földre estek és letaposták őket. Minden oldalról kiáltások hallatszottak és sok embernek a ruhát is letépték a testéről. Amikor a rendet helyreállították, a gyep kalapokkal, ruha­darabokkal és eltört esernyőnyelekkel volt tele­hintve. Brüsszel, dec. 21. Lujza hercegnő ügyvédje tizennégy nagy belga banknál lefoglaltatta a Lipót király és Vaughan bárónő által ott elhelyezett betéteket. Stefánia és Klementina hercegnők eddig atyjuk hagyatéka miatt egy lépést sem tettek. Brüsszel, dec. 21. — Saját tudósítónktól. — A királyi családnak, hir szerint, sikerült rá­­birni Lujza hercegnőt arra, hogy állandóan Bel­giumban lakjék. Rá akarják beszélni, hogy Mat­­tasich-csal többé ne érintkezzék. A hercegnő adós­ságait rendezni fogják és ezenfelül jelentékeny apanázst kap. IRODALOM. * (Az Izraelita magyar irodalmi társulat) kedden délután hat órakor nagy és előkelő közön­ség jelenlétében a zeneakadémia kistermében fel­olvasó ülést tartott. A felolvasó ülés első előadója dr Goldschmidt Lipót volt, aki „Egy régi rovás“ címen tartott hosszabb felolvasást a magyar zsidó múzeum céljáról, rendeltetéséről és beosztásáról. Utána dr Kohlbach Bertalan „A zsidó múzeumról“ tartott előadást és megemlítette, hogy szerinte első­sorban néprajzi osztályra volna szükség. Vé­­gül dr Fabó Bertalan tartott igen élvezetes és ér­dekes felolvasást „A Kossuth-bankók rézmetszője“ címmel. Tyroler Józsefnek, egy a hatvanas évek­ben meghalt és ma már elfelejtett művésznek, élete történetét és műveit ismertette. Az összes előadásokat a közönség nagy gátta végig. 9

Next