Pesti Hírlap, 1909. december (31. évfolyam, 297-309. szám)
1909-12-22 / 302. szám
1909. december 22., szerda. PESTI HÍRLAP Merénylet a román miniszterelnök ellen. — A Pesti Hírlap távirati tudósítása. — Annak a harcnak, amit a román kormány indított a különböző forradalmi jellegű és a felforgató politikát pártoló munkás-egyesületek ellen, már megvan az első véres sebesültje, Bratiano Joanes miniszterelnök, kit kedden este leterített egy fanatikus fiatalember két revolverlövéssel. Hogy e merényletnek lesz-e súlyosabb következménye az országra is, azt a következő napok döntik el, ha kiderül, hogy a merénylő egyesülete megbízásából járt-e el vagy csupán fanatizmusa adta kezébe a gyilkos fegyvert. Bukarest, dec. 21. — A Pesti Hírlap levelezőjétől. — érk. 10 ó. 30 p. Kedden délután hat órakor, midőn a szenátus ülése után Joanel Bratianu miniszterelnök el akarta hagyni a szenátus épületét, a bukaresti rendőrség egy tisztviselője várta, ki így szólította meg: — Kegyelmes uram, méltóztassék a hátulsó kapun, távozni, értesüléseink vannak, hogy merénylet van készülőben kegyelmes úr ellen. Bratianu kezével intett: — Mesebeszéd, nem félek! A kapu előtt álló automobiljába ült, de a chauffeur még el sem indította a gépet, midőn egy oszlop mögül egy gyermekifjú lépett elő és gyors egymásutánban két lövés dördült el. A miniszterelnök felkiáltott: — Megölt a kölyök! Végem van, fogjátok meg. És ájultan esett össze. A chauffeur leugrott a gépről és megragadta a merénylőt, aki nem is ellenkezett. A rendőrök odarohantak, lefegyverezték és elvitték a rendőrségre. A miniszterelnököt pedig automobilján beszállították a közelben levő Coltrea kórházba. Dr Leonte főorvos megvizsgálta a miniszterelnököt és konstatálta, hogy egyik lövés bal karját, a másik hátát találta. Nemsokára a kórházba érkezett dr Cantacuzene orvostanár, a miniszterelnök sógora is. A sebesülés nem veszedelmes. A rendőrségen a merénylő azt vallotta, hogy neve Virgil Sztojeneszku, 20 éves, elbocsátott állami vasúti munkás. Tettének indokáról nem akar beszélni. Ellenben a rendőri vizsgálat azonnal megállapította, hogy Sztojeneszky egy, a kormány által feloszlatott munkásegyesület tagja és valószínűleg bosszúból követte el a merényletet. Ugyanis a kamarában szombaton Bratianu miniszterelnök beszéde folyamán odanyilatkozott, hogy vasököllel fogja elnyomni az államfelforgató anarchisztikus törekvéseket. Ezt tettekkel is bizonyította, mert minden állami szolgálatból elbocsátották azokat a munkásokat, kik valamely egyesülethez tartoztak. Sztojeneszkyt és 40 társát is ilyen módon bocsátották el az államvasúttól. Joanel Bratianu 37 éves ember, fia a nagy Joanel Bratianunak, ki a Hohenzollern dinasztia érdekében rendkívüli nagy munkásságot fejtett ki és aki először propagálta Károly királynak a romániai trónra való meghívását. Sturza Demeter utóda úgy a miniszterelnöki, mint a liberális párt vezéri székében. Hat hónapja vette át a kormány vezetését. Bukarest, dec. 21. Az orvosok, kik a miniszterelnököt azonnal megvizsgálták, megállapították, hogy Bratianut két golyó érte. Az egyik ballapockáján és a hátán, a másik a jobboldali mellkas hátsó részén. Mindkét seb teljesen veszélytelen. Az egész városban nagy ez izgatottság a merénylet miatt. Pártkülönbség nélkül érdeklődtek a politikusok és a diplomáciai kar tagjai a miniszterelnök állapotáról. Bukarest, dec. 21. Az este 9 órakor kiadott bulletin szerint Bratianu miniszterelnök állapota kielégítő. Komplikáló nem állott be. A belga trónváltozás. — Távirati tudósítás. — Minél inkább közeledik Belgium új királyának fölavató esküjének ideje, annál nagyobb rokonszenv keletkezik Albert király iránt, akiben, úgy látszik, a belgák jó királyt kaptak. Ma liberális gondolkozásáról írnak a belga lapok s ennek bizonyságául fölhozzák, hogy a brüsszeli hírlapíróknak megengedte, hogy a déli órákban a királyi palotában megjelenhessenek, hogy ott az udvari hírekről értesüljenek. Az is jellemző az új királyra nézve, hogy mellőzni kivánta azt az ősi szokást, hogy lóháton vonuljon be a fővárosba s csak nagy kérésre engedett ebből a kívánságából, miután meggyőzték róla, hogy ez a szertartás a népre jó hatással lesz. Az eskütétel szertartásáról a brüsszeli lapok a következőket írják: A kamara épületében az elnöki emelvényen a király szántára nagyobb, mellette pedig a királyné számára egy kisebb trónt emelnek. A király trónja közelében azok a külföldi hercegek fognak helyet foglalni, akik a temetésen résztvettek, a királyné trónja közelében pedig az előkelőségek és a diplomáciai kar tagjai fognak állni. Mihelyt a résztvevők teljes számban egybegyűltek, Simonis, a szenátus elnöke, szólásra emelkedik és közölni fogja a gyülekezettel ama két küldöttség tagjainak a neveit, akik a királyi pár fogadásával meg lettek bízva. A királyt fogadó bizottság huszonnégy, a királynét fogadó bizottság pedig nyolc tagból áll, felerészben képviselőkből, felerészben szenátorokból. A király lóháton fog az antwerpeni kapun bevonulni a városba, egyenesen a parlament épületébe, ahol le fogja tenni az esküt az alkotmányra. Brüsszel, dec. 21. Lipót Szalvátor főherceg kedden délelőtt ideérkezett és a pályaudvaron Albert trónörökös fogadta. A főherceg rövid idővel ezután hosszabb látogatást tett a trónörökösnél. A flandriai grófnő viszonozta Lujza hercegnő látogatását és vele a brüsszeli kastélyba utazott, hogy a hercegnőt gyászszobájába vezesse. Brüsszel, dec. 21. Albert király elrendelte, hogy mindennap délben és délután öt órakor a hírlapírók bemehessenek a királyi palotába, ahol az udvarmesteri irodában az udvari híreket megtudhatják, vagyis a király valóságos sajtóirodát rendezett be a királyi palotában. Brüsszel, dec. 21. Egy Tokióból ide érkezett távirat szerint a mikádó Lipót király halála feletti részvétének kifejezést akarván adni, 1910. január 8-ig udvari gyászt rendelt el. Brüsszel, dec. 21. Itt bizottság alakult, mely nemzeti gyűjtést akar rendezni avégből, hogy Lipót királynak szobrot emeljenek. •Párizs, dec. 21. Párizsi konzervatív körökben nagy felháborodást kelt a parlamentnek az a mulasztása, hogy Lipót király haláláról sem a kamara, sem a szenátus ülésén nem tettek semmiféle említést. Az esetet a lapok is élénken tárgyalják és megemlítik, hogy amikor a portugál királyt meggyilkolták, akkor a kamara is, és a szenátus is nyilvános ülésén fejezte ki a részvétét. Brüsszel, dec. 21. Udvari körökben bizonyosra veszik, hogy a gyászév letelte után Viktor Napóleon herceg nőül veszi Klementina hercegnőt, miután e házasság egyetlen akadálya eddig Lipót király vonakodása volt. Párizs, dec. 21. Az a vonat, amelylyel Lujza hercegnő megérkezett, néhány perccel reggeli hét óra után robogott be a sehaerbeeki pályaudvarba, ahol a hercegnőt számos újságíró várta. A hercegnőt csak egy asszony és egy tábornok kisérte. A csendőrség viszszatartotta a nagy számban egybegyűlt közönséget. A flandriai grófnő egy udvarhölgyet küldött a hercegnő üdvözlésére. Amikor a hercegnő a pályaudvart elhagyta, a közönség viharosan éltette. A hercegnő ezután kíséretével fekete automobilban Xaekenbe hajtatott. A hercegnő csütörtökig marad Brüsszelben és idejének legnagyobb részét anyagi érdekei megvédelmezésének fogja szentelni. Brüsszel, dec. 21. Mielőtt Janson ügyvéd tegnap elhagyta Brüsszelt, hogy a balincourti kastélyt lepecsételtesse, kijelentette a Lipót király birtokainak értékesítésére alakult részvénytársaság igazgatóinak, hogy bírói végzést fog nekik kézbesíttetni, amely a részvények eladását megtiltja. Brüsszel, dec. 21. Abban a részvénytársaságban, melyet a király élete utolsó napjaiban alapított, hogy gyermekeit és azoknak hitelezőit elüsse az örökségtől, fekszik a király vagyonának legnagyobb része. A társaság — mint annak idején a lapok meg is írták — 12.000.000 frank alaptőkével alakult és alapítói a következők: Lipót király, báró Bayans Ferdinand, báró Goffinet Gusztáv, Jansen Karelina bárónő, báró Jansen Leo, Goffinet Constans, Jean Jadot, Parmentier Edmond, Fierlant-Dormer Móric, Bunge Eduard. Ez a részvénytársaság átvett nyolc hektárnyi házhelyet Laekenben, továbbá a király képtárát, rendkívüli értékes gyűjteményeit, házait, birtokait. Míg az alaptőke csupán tizenkét millió frank, az átvett értékek meghaladják az ötven millió frankot. Brüsszel, dec. 21. Ama részvénytársaság ellen, mely a király vagyona nagy részét átvette, az örökösök megsemmisítési eljárást indítanak Albert király trónralépte után. Genua, dec. 21. Lipót király Vaughan bárónővel való házasságát nem San-Remóban, hanem Brodigherában 1908. február harmadik hetének egyik napján este tíz órakor egy kis ferencrendi templomban kötötte. Franceska Bourges belga páter, kit a pápa e célra delegált, két tanú jelenlétében végezte az esketést. Minthogy az esketés ilyen módon a pápa parancsára történt, a templom anyakönyvébe való bejegyzés elmaradhatott. Egy másik verzió szerint Vaughan bárónőt a királylyal, néhány nappal a király halála előtt Laekenben eskették össze. Brüsszel,dec. 21. A Lipót király koporsója előtti elvonulást tegnap rút jelenetek zavarták meg. Amikor a sötétség beálltával be akarták zárni a park kapuját, kívül még sok ezer ember várakozott, akiknek kívánságára elrendelték, hogy a közönségből még egy csoportot bocsássanak be. Amikor a kaput kinyitották, a tömeg berohant és a hivatalnokokat a földre dobta. Többen a földre estek és letaposták őket. Minden oldalról kiáltások hallatszottak és sok embernek a ruhát is letépték a testéről. Amikor a rendet helyreállították, a gyep kalapokkal, ruhadarabokkal és eltört esernyőnyelekkel volt telehintve. Brüsszel, dec. 21. Lujza hercegnő ügyvédje tizennégy nagy belga banknál lefoglaltatta a Lipót király és Vaughan bárónő által ott elhelyezett betéteket. Stefánia és Klementina hercegnők eddig atyjuk hagyatéka miatt egy lépést sem tettek. Brüsszel, dec. 21. — Saját tudósítónktól. — A királyi családnak, hir szerint, sikerült rábirni Lujza hercegnőt arra, hogy állandóan Belgiumban lakjék. Rá akarják beszélni, hogy Mattasich-csal többé ne érintkezzék. A hercegnő adósságait rendezni fogják és ezenfelül jelentékeny apanázst kap. IRODALOM. * (Az Izraelita magyar irodalmi társulat) kedden délután hat órakor nagy és előkelő közönség jelenlétében a zeneakadémia kistermében felolvasó ülést tartott. A felolvasó ülés első előadója dr Goldschmidt Lipót volt, aki „Egy régi rovás“ címen tartott hosszabb felolvasást a magyar zsidó múzeum céljáról, rendeltetéséről és beosztásáról. Utána dr Kohlbach Bertalan „A zsidó múzeumról“ tartott előadást és megemlítette, hogy szerinte elsősorban néprajzi osztályra volna szükség. Végül dr Fabó Bertalan tartott igen élvezetes és érdekes felolvasást „A Kossuth-bankók rézmetszője“ címmel. Tyroler Józsefnek, egy a hatvanas években meghalt és ma már elfelejtett művésznek, élete történetét és műveit ismertette. Az összes előadásokat a közönség nagy gátta végig. 9