Pesti Hírlap, 1910. január (32. évfolyam, 1-12. szám)

1910-01-12 / 9. szám

termében. A tanács fegyelmi bizottsága január 17-én, hétfőn, délután három órakor tartja január havi rendes ülését. * (Fodorné Aranka Zom­borban.) Polgár Ká­roly színigazgató a zombori évad befejezéséül gon­dosan előkészített operai előadásokkal kedveske­dett hálás közönségének. Legutóbb Bizet örökbe­csű operája, a Carmen került színre, címszerepé­ben Fodorné Arankával, a m. kir. operaház alt­­énekesnőjével. A művésznő hatalmas hangjával és színjátszó talentumával frenetikus sikert ért el. Jól állották meg helyüket Ladiszlav, Mezey Mar­git és Toronyi. A katonai zenekart Takács­­kar­nagy nagy gonddal vezényelte. Legközelebb Lu­goson kezdi meg a szezont Polgár Károly jól szer­vezett színtársulatával. * (Vidéki szerződtetések.) Zilahy Gyula, a debreceni színház igazgatója, szerződtette Szohner Olga vígjátéki soubrette-et és Xizl Giza anyaszí­­nésznőt. Erdélyi Miklós, a nagyváradi színház igazgatója, szerződtette Bihari Erzsike soubrette­­énekesnőt. Heves Béla, a szatmári színház igazga­tója, szerződtette Barics Gyula baritonistát. Palá­­gyi Lajos, a miskolci színház igazgatója, szerződ­tette Papp Tasi drámai szende színésznőt, Batiz­­falvy Elza soubrette-énekesnőt és Büzy István bonvivant színészt. Szalkay Lajos, a székesfehér­vári színház igazgatója, szerződtette Pethő Eszti­ke naivát és Radnai János baritonistát. Nádassy József, a soproni színház igazgatója, Dezső Vilmos operette-ducot szerződtette. Özv. Makó Lajosné, a szegedi színház igazgatónője, Lugossy Béla szerel­mes színészt. * (Ünnepelt nyugdíjas színész.) A most nyu­galomba vonult színészek közt szerepel a nagyvá­radi Szigligeti-színháznak egy Miksai nevű derék tagja, aki 45 évet töltött becsülettel a színpadon. Pályatársai a búcsúzás alkalmából 100 koronát gyűjtöttek össze számára, amit Szarvasi Soma nyúj­tott át neki pár szíves szó kíséretében, majd Raj­­csányi István intézett Miksaihoz megindító, szép beszédet. * (Színházi élet a vidéken.) A temesvári Ferenc József színház most mutatta be a Találko­zás című színművet; a premiernek különös érde­kességet nyújtott, hogy a fő női szerepet vendég, Lenkei Hedvig, a Nemzeti színház művésznője, ját­szotta. A közönség osztatlan tetszéssel fogadta a vendéget és sűrűn juttatott még tapsaiból Ha­­raszthy Miéinek, továbbá Ternyeinek és Feketének. A miskolci színház szombaton este igen sike­rült előadásban mutatta be Lengyel Menyhért Tai­fun című színművét. Tokeramot Palágyi Lajos mű­vészi erővel alakította, nemkülönben jeles alakítást nyújtott Vécsey Ilona (Kerner Ilona), K. Papp Tasi (Hempel Teri) és Stella (Lindner). A darab egymásután háromszor került színre zsúfolt néző­tér előtt. A nagyváradi Szigligeti színházban, a Tilos a csók című operette legutóbbi előadásán a király­né szerepét új tag, Bartkó Etel, játszotta; a fiatal Loubrette biztos, disztingvált játékával, erőteljes, hajlékony, jól iskolázott hangjával teljesen meghó­dította a közönséget. * (A nagykanizsai színház ügye.) A nagy­­kanizsai szinügyi bizottság legutóbbi ülésén elha­tározta, hogy egy berlini cégtől költségvetést kér oly kőszínházra nézve, mely alkalmas legyen kon­certek befogadására, mulatságok rendezésére, ve­­tített­ kép színház céljaira. A színházban 20 pá­holy, 300 ülőhely és 500 karzati hely legyen elhe­lyezve. Az építkezés céljaira bocsátható 120,000 korona színházi alap és évi 4000 korona törlesztési összeg, mi a költségvetésben nyer fedezetet. Ez alapon kér a bizottság a tanácshoz beterjesztendő tervet. Egyszersmind megbízta Deák Péter rend­őrfőkapitányt, mint a színi bizottság tagját, hogy rövid úton forduljon a badeni színházhoz, küldené meg nagyon célszerű és modern berendezésű nyári színházának tervét. * (Magyar művek vidéki premiererei.) A győri színház e héten, pénteken, magyar ember­nek, Franek Gábornak, Cedra című operáját mu­tatja be. A főbb szerepeket Komáromi Gizi, Oláh Gyula és Medgyaszay Jenő adja. A nagyváradi Szigligeti színház Bűnös sze­relem címen most vasárnap színre hozza Kovács Andor kolozsvári színművésznek 3 felvonásos nép­színművét. * (A Casanova külföldön.) A hamburgi Neues Operetten Theater igazgatója, Bendtner Vilmos, értesítette az Országos Színészegyesület ügynökségét, hogy Faragó Jenő és Barna Izsó operettjét, a Casanovát, megveszi a maga és más négy német színpad számára. A Casanovának még az idén meg lesz a bemutatója Hamburgban. * (Kővári Gyula.) A külföldi tehetség hamar kap minálunk tömjént, dicsőséget és busás honorá­riumot. A magyar földből kisarjadottnak már ne­hezebb a sorsa. Mi már évekkel ezelőtt, még mint színiiskolás növendék nevét följegyeztük a Kővári Gyuláét. Egy eredeti, kedves h­umorú művészem­ber ez, akiről csak most kezdenek igazán beszélni az emberek, még­pedig azon a címen, hogy másod­magával, Keleti Juliskával, egy Andrássy­ úti ca­­baret-t conférencier-estül együtt felséges szatírá­val figuráz ki a Bonbonniere színpadán. E Teréz­­körúti cabaret egyébként most jött divatba igazán, amiben Kőváryn kívül nagy része van a fölötte népszerű Virág­nak is. * (Wagner-kézirat.) Egy müncheni régiség­­kereskedő árjegyzékében Wagner „A lakodalom“ című fiatalkori töredékes művének partitúráját a szerző saját kézírásában 20.000 márkáért ajánlja megvételre. A partitúra címlapján a szerző ajánló sorai, az utolsó oldalon pedig az 1933. március elseji dátum és a szerző aláírása látható. * (Conan Doyle új színműve.) Sherlock Hol­mes írójának „The Fires of fate“ című új darabja legköz­ebb színre kerül a newyorki Liberty-szín­­házban. A darab tárgya a következő: Egy fiatal tiszt orvosától megtudja, hogy föltétlenül a halál fia, ha csak egy váratlan ijedség nem rázza meg sorvadásnak indult idegrendszerét. A tiszt, hogy ezt elérhesse, nagy ijedtségekre alkalmasabb terü­letet keres s így Afrikába kerül, míg végre Sudán­­ban, a Nílus partján, a szükséges orvosságot fel­találja. Itt egy nagy csapat üvöltő dervis rohanja meg a tiszt kicsiny karavánját. Az ijedtségtől a tiszt azonnal visszanyeri egészségét s egy még ide­jében érkező lovascsapat megmenti életét. A darab rendkívül fényes kiállításával és látványosságra alkalmas tárgyával egyike lesz a newyorki színház­­idény legnagyobb szenzációinak. * (Neumann Angelo a berlini opera igazga­tója.) Prágából jelentik, hogy Neumann Angelo megerősíti azt a hírt, hogy prágai szerződéseinek lejártával a berlini nagyoperaház igazgatói állá­sát fogja betölteni. Neumann igazgatót 1912-ig köti a szerződés a prágai operaházhoz. Neumann Angelo, akinek meghívását a né­met fővárosban mindenfelé rokonszenvesen fogad­ják, úgy nyilatkozott a Berliner Tageblatt munka­társa előtt, hogy Wagneren kívül a régi operákat, Glück, Mozart dalműveit és az olasz mestereket is kultiválni fogja. Programmját a lehető legszé­lesebb körűvé igyekszik tenni. Azt is tervezi, hogy pétervári és londoni mintára minden tavaszszal egy kitűnő erőkből szervezett olasz staggionet fog vendégszerepeltetni. * (Akadémiai Zenekar.) A hétfőn, e hó 17-én, tartandó hangversenyt vasárnap délután fél 4 óra­kor nyilvános főpróba előzi meg két és egy koro­nás belépődíjak mellett. Ezen a népszerű hangver­senyen is Popper Dávid játszik Volkmann d-moll szerenádjában. Ezenkívül előadásra kerül Weber, Juan és Saint Saens egy-egy műve Hubay Jenő vezetése mellett. * (A szimfonikusok vidéken.) Az Országos Szimfóniás Zenekar idei működése meghaladja azo­kat a kereteket, amelyet Kun László a szezon ele­jén megállapított. Az örvendetes fejlődés magya­rázata abban található, hogy az eddigi sikerek folytán mind sűrűbben érkeznek a vezetőséghez megkerestek, amelyekben hangversenyek rende­zését kérik. Különösen a vidéki városok versengé­se szólítja fokozott munkára a szimfonikusokat. A legközelebbi hangverseny a főváros területén kí­vül, Újpesten lesz, ahol a városi elöljáróság­ maga vezeti az előkészületeket. Dr Ugró Gyula polgár­­mester lelkes hangú felhívást intézett a közönség­hez a január 18-ikán az Eden-színházban tartandó estély érdekében. Január 20-ik­án Szegeden, 21-én Hódmezővásárhelyen, 22-ikén pedig Nagykikindán játszanak a szimfonikusok, akik­ ezzel az idén már a 15-ik hangversenyhez jutottak el. A legközeleb­bi, ötödik, bérleti hangverseny a Zeneakadémia dísztermében vasárnap, február hó 6-án, lesz, vezérőrnagynak, mint egészségi tekintetből szabadsá­­goltnak, jelenlegi szolgálati állása alól való felmentését és Adai Pászthy Kálmán ezredesnek, a szegedi 3. hon­véd huszárezred parancsnokának, ezredénél létszám fe­lett való vezetése mellett, a szegedi 11. honvéd kerületi parancsnokságnál rendszeresített tábornoki helyre való beosztását elrendelte, továbbá Ti­rey József, a maros­­vásárhelyi 9. honvéd huszárezrednél létszám felett ve­zetett alezredest, a honvéd központi lovasiskola pa­rancsnokát, létszámfeletti vezetésének beszüntetése mel­lett, a szegedi 3. honvéd huszárezred és Deybachi Zech Colbert, harli és sulzi báró, szegedi 3. honvéd huszárez­redben alezredest, ezen ezrednél létszámfelett való ve­zetése mellett, a honvéd központi lovasiskola parancs­nokává kinevezte. A m. kir. honvédség tartalékáan 1910. év j­anuár 1-ei ranggal tartalékos hadnagy-kezelő­ tiszt­­té kinevezte és pedig a kezelőtiszti karban Nagy Lajos btartalékos kezelőtiszthelyettest a soproni 18. honvéd gyalogezred állományában. PESTI HÍRLAP , 1910. január 12., szerda. Katonai hírek. A h­adiiskolába az idén belépők elővizsgája e hó 10-étől 13-áig tart a bécsi hadtestparancsnok­ságnál. Az elővizsgára kilencvenkilenc tisztet bo­csátanak. A hadsereg köréből. A király kinevezte tábori lel­készekké a tartalékban 1919 január 1-étől számítandó ranggal a következő r. kath. világi áldozatokat: Sze­­berényi Lászlót a veszprémi egyházmegyéből a 19. és Szőllősy Istvánt a nyitrai egyházmegyéből a 12. sz. gy. e. póttartalékába; Szécsi Lászlót a kassai egyházmegyé­ből a 60. sz. hadkiegészítő kerület póttartalékának nyil­vántartásában; Gleixner Jánost a szt.-pölteni egyházme­gyéből a 81., Sáring Károlyt a győri egyházmegyéből a 76. és Otto Jánost a leitmeritzi egyházmegyéből a 42. sz. gy.-e. póttartalékába; hadnagy-számvivőkké a tarta­lékban; Sedlacsek Alajos 5. sz. utászzászlóaljbeli őr­mestert; Zilka József 36. sz. gy.-e.-beli és Gruber Ferenc 5. sz. tab. t.-e.-beli 1. oszt. számvivő altiszteket; a had­mérnöki törzshöz vezényelt tisztek összesített létszámá­ban az őrnagyi rendfokozatot adta. Colombo József 3. oszt. katonai építészeti főmérnöknek a 16. hadtest kato­nai építészeti osztályánál; a századosi rendfokozatot, a következő katonai építészeti mérnököknek: Mülldorfer Győzőnek, Navratil Nándornak, Stickel Károlynak; a fő­hadnagyi rendfokozatot a következő katonai építészeti mérnöksegédeknek: Novák Győzőnek a 2., Atzinger Gyulának a 12. és Jüngling Józsefnek a 14. hadtest kato­nai építészeti osztályánál; továbbá Huszthy László 85. sz. gv.-e.-beli zászlósnak, egy gyermeknek az égő ház­ból veszélyes körülmények közt való megmentéséért, az arany érdemkeresztet; Jurassovich Mátyás 4. sz. táb.­t.-e.-beli tűzmesternek, sok évi különösen kötelességhü szolgálatáért — a koronás ezüst érdemkeresztet adomá­nyozta. . . . A honvédség köréből. A király Kirchner Ármin, a­­szegedi II. honvéd kerületi parancsnokságnál beosztott A nő ökle. A londoni suffragettek, a nők jogainak ezek a kézzel-lábbal dolgozó katonái nemcsak szavakkal kívánják, de viselkedésükkel bizonyítják is, hogy a nő sok esetben túlnő neme átlagos színvonalán, levet bizonyos sajátos női jellemvonásokat s a fér­fiasság sajátos ismertető jeleit ölti magára. Az ök­­lelőző nő például egy sajátos férfias nő. Mert ököl­lel, izommal, testtel viaskodni, ez egy sajátos férfi­­jellemvonás, amivel szemben a nőt épen a testi verekedéstől, az ököl­jogtól való hazódozás jellem­zi. Nekem ezek a folyton öklelőző suffragettek ha­tározottan rokonszenvesek. Esztétikai érzésem, ma­gán érzelmi életem, igaz, nem tudja ünnepelni az ilyen nőt; elismerem azonban, hogy nemcsak cél­irányos módon cselekesznek, mert hiszen letagad­hatatlan, hogy az ilyen nemes intenciómú botrá­nyokkal egyre több férfi, figyelmét vonják a nők jogai felé, ami már majdnem e jog elismerését jelenti, de azt is, hogy a nőt nemi jellegéből ki­­vetkőztető fejlődést képviselik, tehát bizonyos te­kintetben magasabbrendű nőtípust alkotnak. Ne gondolja senki, hogy a régi fajtájú, még nem magasabbrendűsödött, a szende, szelid nőnek, ennek az örök női ideálnak, amelyet annyira ünne­pelnek a költők és maradi moralisták, nincsen ök­le. De mennyire van. Csakhogy nem a karja vé­gén, hanem teste egy előkelőbb, fontosabb szervé­ben, a fején, ennek is a közepén, az annyiszor ün­nepelt női szájban. A nő ökle ugyanis a nyelve. Mint egy ártatlan kis piros állatka, mely a száj barlangjában lakik, úgy jelentkezik a női ajak, ha ízlelés céljából a parfait-kanál fölött elsiklik, ha mennyei csengésű staccatokban reszket a fogak megnyílt sövénye mögött, ha lázas pihegéssel me­nekül a marcangoló férfi­ csók elől. Iyenkor ez a kedves kis izom az élvezés vagy élvezet mennyei szerszáma. De mily kevés nő s mily­ csekély időtar­talom folyamáig használja nyelvét ily vonzó cé­lokra! A hosszú, átlagban a férfiénál hosszabb női élet folyamán a női nyelv a beszéd szerve s mint ilyen, a nő öklévé válik. A nő izomzata átlagban sokkal gyöngébb, mint a férfié. Ez egy jellemző női tulajdonság. De ha az izomzata általában hát­ra is marad a férfié mögött, egy kis izma, a nyelv, cserében oly munkát képes kifejteni, amely ha nem is ellensúlyozza a férfi testi erejéből származó fölényét, de alaposan megkeseríti. Humoros alaknak, élő­ témának a túlsokat beszélő nő már használhatatlan. Csak’ a külvárosi bohózati­ók s a legsötétebb vidék élclapjai merik’ a locsogó szájú fiatal, de főleg öreg nőt szerepel­tetni. De amit elnyűjt az irodalom, azt vidáman produkálja tovább az élet. A beszédjével harcba szálló, a férfi akaratát, elhatározását aláásó nő egy kiirthatatlan alakja a mai társadalomnak. Fenn, a társadalom ormán, ahol a vagyonos és szabad éle­tű nők virulnak, ez a típus kevésbbé található. De már a polgárság mélyén, ahol a nő férjéhez van kötve, vagy a proletárságban és parasztságban, ahol a férfi rendesen egy durva fráter, aki a ko­moly öklöt használja, egyszóval, ahol a nő egy el­nyomott, szegény teremtés, ott gazdagon burjánzik a női távbeszélés. És ezért a következő problémát ajánlom azok­nak az elszörnyülködőknek, akik a folyton ismétlő­dő s bizonyára több helyütt ismétlődendő öklöződő nőket a női nem eddig még nem látott szörny­alakjaiként korholják, a figyelmükbe: mi kelleme­sebb: egy becsületesen boxoló vagy rugdalózó nő, akinek csapásai kivédhetők s akit az erősebb férfi mégis­csak lefoghat, sőt aki magától is rövid jás

Next