Pesti Hírlap, 1910. január (32. évfolyam, 1-12. szám)
1910-01-12 / 9. szám
termében. A tanács fegyelmi bizottsága január 17-én, hétfőn, délután három órakor tartja január havi rendes ülését. * (Fodorné Aranka Zomborban.) Polgár Károly színigazgató a zombori évad befejezéséül gondosan előkészített operai előadásokkal kedveskedett hálás közönségének. Legutóbb Bizet örökbecsű operája, a Carmen került színre, címszerepében Fodorné Arankával, a m. kir. operaház alténekesnőjével. A művésznő hatalmas hangjával és színjátszó talentumával frenetikus sikert ért el. Jól állották meg helyüket Ladiszlav, Mezey Margit és Toronyi. A katonai zenekart Takácskarnagy nagy gonddal vezényelte. Legközelebb Lugoson kezdi meg a szezont Polgár Károly jól szervezett színtársulatával. * (Vidéki szerződtetések.) Zilahy Gyula, a debreceni színház igazgatója, szerződtette Szohner Olga vígjátéki soubrette-et és Xizl Giza anyaszínésznőt. Erdélyi Miklós, a nagyváradi színház igazgatója, szerződtette Bihari Erzsike soubretteénekesnőt. Heves Béla, a szatmári színház igazgatója, szerződtette Barics Gyula baritonistát. Palágyi Lajos, a miskolci színház igazgatója, szerződtette Papp Tasi drámai szende színésznőt, Batizfalvy Elza soubrette-énekesnőt és Büzy István bonvivant színészt. Szalkay Lajos, a székesfehérvári színház igazgatója, szerződtette Pethő Esztike naivát és Radnai János baritonistát. Nádassy József, a soproni színház igazgatója, Dezső Vilmos operette-ducot szerződtette. Özv. Makó Lajosné, a szegedi színház igazgatónője, Lugossy Béla szerelmes színészt. * (Ünnepelt nyugdíjas színész.) A most nyugalomba vonult színészek közt szerepel a nagyváradi Szigligeti-színháznak egy Miksai nevű derék tagja, aki 45 évet töltött becsülettel a színpadon. Pályatársai a búcsúzás alkalmából 100 koronát gyűjtöttek össze számára, amit Szarvasi Soma nyújtott át neki pár szíves szó kíséretében, majd Rajcsányi István intézett Miksaihoz megindító, szép beszédet. * (Színházi élet a vidéken.) A temesvári Ferenc József színház most mutatta be a Találkozás című színművet; a premiernek különös érdekességet nyújtott, hogy a fő női szerepet vendég, Lenkei Hedvig, a Nemzeti színház művésznője, játszotta. A közönség osztatlan tetszéssel fogadta a vendéget és sűrűn juttatott még tapsaiból Haraszthy Miéinek, továbbá Ternyeinek és Feketének. A miskolci színház szombaton este igen sikerült előadásban mutatta be Lengyel Menyhért Taifun című színművét. Tokeramot Palágyi Lajos művészi erővel alakította, nemkülönben jeles alakítást nyújtott Vécsey Ilona (Kerner Ilona), K. Papp Tasi (Hempel Teri) és Stella (Lindner). A darab egymásután háromszor került színre zsúfolt nézőtér előtt. A nagyváradi Szigligeti színházban, a Tilos a csók című operette legutóbbi előadásán a királyné szerepét új tag, Bartkó Etel, játszotta; a fiatal Loubrette biztos, disztingvált játékával, erőteljes, hajlékony, jól iskolázott hangjával teljesen meghódította a közönséget. * (A nagykanizsai színház ügye.) A nagykanizsai szinügyi bizottság legutóbbi ülésén elhatározta, hogy egy berlini cégtől költségvetést kér oly kőszínházra nézve, mely alkalmas legyen koncertek befogadására, mulatságok rendezésére, vetített kép színház céljaira. A színházban 20 páholy, 300 ülőhely és 500 karzati hely legyen elhelyezve. Az építkezés céljaira bocsátható 120,000 korona színházi alap és évi 4000 korona törlesztési összeg, mi a költségvetésben nyer fedezetet. Ez alapon kér a bizottság a tanácshoz beterjesztendő tervet. Egyszersmind megbízta Deák Péter rendőrfőkapitányt, mint a színi bizottság tagját, hogy rövid úton forduljon a badeni színházhoz, küldené meg nagyon célszerű és modern berendezésű nyári színházának tervét. * (Magyar művek vidéki premiererei.) A győri színház e héten, pénteken, magyar embernek, Franek Gábornak, Cedra című operáját mutatja be. A főbb szerepeket Komáromi Gizi, Oláh Gyula és Medgyaszay Jenő adja. A nagyváradi Szigligeti színház Bűnös szerelem címen most vasárnap színre hozza Kovács Andor kolozsvári színművésznek 3 felvonásos népszínművét. * (A Casanova külföldön.) A hamburgi Neues Operetten Theater igazgatója, Bendtner Vilmos, értesítette az Országos Színészegyesület ügynökségét, hogy Faragó Jenő és Barna Izsó operettjét, a Casanovát, megveszi a maga és más négy német színpad számára. A Casanovának még az idén meg lesz a bemutatója Hamburgban. * (Kővári Gyula.) A külföldi tehetség hamar kap minálunk tömjént, dicsőséget és busás honoráriumot. A magyar földből kisarjadottnak már nehezebb a sorsa. Mi már évekkel ezelőtt, még mint színiiskolás növendék nevét följegyeztük a Kővári Gyuláét. Egy eredeti, kedves humorú művészember ez, akiről csak most kezdenek igazán beszélni az emberek, mégpedig azon a címen, hogy másodmagával, Keleti Juliskával, egy Andrássy úti cabaret-t conférencier-estül együtt felséges szatírával figuráz ki a Bonbonniere színpadán. E Terézkörúti cabaret egyébként most jött divatba igazán, amiben Kőváryn kívül nagy része van a fölötte népszerű Virágnak is. * (Wagner-kézirat.) Egy müncheni régiségkereskedő árjegyzékében Wagner „A lakodalom“ című fiatalkori töredékes művének partitúráját a szerző saját kézírásában 20.000 márkáért ajánlja megvételre. A partitúra címlapján a szerző ajánló sorai, az utolsó oldalon pedig az 1933. március elseji dátum és a szerző aláírása látható. * (Conan Doyle új színműve.) Sherlock Holmes írójának „The Fires of fate“ című új darabja legközebb színre kerül a newyorki Liberty-színházban. A darab tárgya a következő: Egy fiatal tiszt orvosától megtudja, hogy föltétlenül a halál fia, ha csak egy váratlan ijedség nem rázza meg sorvadásnak indult idegrendszerét. A tiszt, hogy ezt elérhesse, nagy ijedtségekre alkalmasabb területet keres s így Afrikába kerül, míg végre Sudánban, a Nílus partján, a szükséges orvosságot feltalálja. Itt egy nagy csapat üvöltő dervis rohanja meg a tiszt kicsiny karavánját. Az ijedtségtől a tiszt azonnal visszanyeri egészségét s egy még idejében érkező lovascsapat megmenti életét. A darab rendkívül fényes kiállításával és látványosságra alkalmas tárgyával egyike lesz a newyorki színházidény legnagyobb szenzációinak. * (Neumann Angelo a berlini opera igazgatója.) Prágából jelentik, hogy Neumann Angelo megerősíti azt a hírt, hogy prágai szerződéseinek lejártával a berlini nagyoperaház igazgatói állását fogja betölteni. Neumann igazgatót 1912-ig köti a szerződés a prágai operaházhoz. Neumann Angelo, akinek meghívását a német fővárosban mindenfelé rokonszenvesen fogadják, úgy nyilatkozott a Berliner Tageblatt munkatársa előtt, hogy Wagneren kívül a régi operákat, Glück, Mozart dalműveit és az olasz mestereket is kultiválni fogja. Programmját a lehető legszélesebb körűvé igyekszik tenni. Azt is tervezi, hogy pétervári és londoni mintára minden tavaszszal egy kitűnő erőkből szervezett olasz staggionet fog vendégszerepeltetni. * (Akadémiai Zenekar.) A hétfőn, e hó 17-én, tartandó hangversenyt vasárnap délután fél 4 órakor nyilvános főpróba előzi meg két és egy koronás belépődíjak mellett. Ezen a népszerű hangversenyen is Popper Dávid játszik Volkmann d-moll szerenádjában. Ezenkívül előadásra kerül Weber, Juan és Saint Saens egy-egy műve Hubay Jenő vezetése mellett. * (A szimfonikusok vidéken.) Az Országos Szimfóniás Zenekar idei működése meghaladja azokat a kereteket, amelyet Kun László a szezon elején megállapított. Az örvendetes fejlődés magyarázata abban található, hogy az eddigi sikerek folytán mind sűrűbben érkeznek a vezetőséghez megkerestek, amelyekben hangversenyek rendezését kérik. Különösen a vidéki városok versengése szólítja fokozott munkára a szimfonikusokat. A legközelebbi hangverseny a főváros területén kívül, Újpesten lesz, ahol a városi elöljáróság maga vezeti az előkészületeket. Dr Ugró Gyula polgármester lelkes hangú felhívást intézett a közönséghez a január 18-ikán az Eden-színházban tartandó estély érdekében. Január 20-ikán Szegeden, 21-én Hódmezővásárhelyen, 22-ikén pedig Nagykikindán játszanak a szimfonikusok, akik ezzel az idén már a 15-ik hangversenyhez jutottak el. A legközelebbi, ötödik, bérleti hangverseny a Zeneakadémia dísztermében vasárnap, február hó 6-án, lesz, vezérőrnagynak, mint egészségi tekintetből szabadságoltnak, jelenlegi szolgálati állása alól való felmentését és Adai Pászthy Kálmán ezredesnek, a szegedi 3. honvéd huszárezred parancsnokának, ezredénél létszám felett való vezetése mellett, a szegedi 11. honvéd kerületi parancsnokságnál rendszeresített tábornoki helyre való beosztását elrendelte, továbbá Tirey József, a marosvásárhelyi 9. honvéd huszárezrednél létszám felett vezetett alezredest, a honvéd központi lovasiskola parancsnokát, létszámfeletti vezetésének beszüntetése mellett, a szegedi 3. honvéd huszárezred és Deybachi Zech Colbert, harli és sulzi báró, szegedi 3. honvéd huszárezredben alezredest, ezen ezrednél létszámfelett való vezetése mellett, a honvéd központi lovasiskola parancsnokává kinevezte. A m. kir. honvédség tartalékáan 1910. év január 1-ei ranggal tartalékos hadnagy-kezelő tisztté kinevezte és pedig a kezelőtiszti karban Nagy Lajos btartalékos kezelőtiszthelyettest a soproni 18. honvéd gyalogezred állományában. PESTI HÍRLAP , 1910. január 12., szerda. Katonai hírek. A hadiiskolába az idén belépők elővizsgája e hó 10-étől 13-áig tart a bécsi hadtestparancsnokságnál. Az elővizsgára kilencvenkilenc tisztet bocsátanak. A hadsereg köréből. A király kinevezte tábori lelkészekké a tartalékban 1919 január 1-étől számítandó ranggal a következő r. kath. világi áldozatokat: Szeberényi Lászlót a veszprémi egyházmegyéből a 19. és Szőllősy Istvánt a nyitrai egyházmegyéből a 12. sz. gy. e. póttartalékába; Szécsi Lászlót a kassai egyházmegyéből a 60. sz. hadkiegészítő kerület póttartalékának nyilvántartásában; Gleixner Jánost a szt.-pölteni egyházmegyéből a 81., Sáring Károlyt a győri egyházmegyéből a 76. és Otto Jánost a leitmeritzi egyházmegyéből a 42. sz. gy.-e. póttartalékába; hadnagy-számvivőkké a tartalékban; Sedlacsek Alajos 5. sz. utászzászlóaljbeli őrmestert; Zilka József 36. sz. gy.-e.-beli és Gruber Ferenc 5. sz. tab. t.-e.-beli 1. oszt. számvivő altiszteket; a hadmérnöki törzshöz vezényelt tisztek összesített létszámában az őrnagyi rendfokozatot adta. Colombo József 3. oszt. katonai építészeti főmérnöknek a 16. hadtest katonai építészeti osztályánál; a századosi rendfokozatot, a következő katonai építészeti mérnököknek: Mülldorfer Győzőnek, Navratil Nándornak, Stickel Károlynak; a főhadnagyi rendfokozatot a következő katonai építészeti mérnöksegédeknek: Novák Győzőnek a 2., Atzinger Gyulának a 12. és Jüngling Józsefnek a 14. hadtest katonai építészeti osztályánál; továbbá Huszthy László 85. sz. gv.-e.-beli zászlósnak, egy gyermeknek az égő házból veszélyes körülmények közt való megmentéséért, az arany érdemkeresztet; Jurassovich Mátyás 4. sz. táb.t.-e.-beli tűzmesternek, sok évi különösen kötelességhü szolgálatáért — a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. . . . A honvédség köréből. A király Kirchner Ármin, aszegedi II. honvéd kerületi parancsnokságnál beosztott A nő ökle. A londoni suffragettek, a nők jogainak ezek a kézzel-lábbal dolgozó katonái nemcsak szavakkal kívánják, de viselkedésükkel bizonyítják is, hogy a nő sok esetben túlnő neme átlagos színvonalán, levet bizonyos sajátos női jellemvonásokat s a férfiasság sajátos ismertető jeleit ölti magára. Az öklelőző nő például egy sajátos férfias nő. Mert ököllel, izommal, testtel viaskodni, ez egy sajátos férfijellemvonás, amivel szemben a nőt épen a testi verekedéstől, az ököljogtól való hazódozás jellemzi. Nekem ezek a folyton öklelőző suffragettek határozottan rokonszenvesek. Esztétikai érzésem, magán érzelmi életem, igaz, nem tudja ünnepelni az ilyen nőt; elismerem azonban, hogy nemcsak célirányos módon cselekesznek, mert hiszen letagadhatatlan, hogy az ilyen nemes intenciómú botrányokkal egyre több férfi, figyelmét vonják a nők jogai felé, ami már majdnem e jog elismerését jelenti, de azt is, hogy a nőt nemi jellegéből kivetkőztető fejlődést képviselik, tehát bizonyos tekintetben magasabbrendű nőtípust alkotnak. Ne gondolja senki, hogy a régi fajtájú, még nem magasabbrendűsödött, a szende, szelid nőnek, ennek az örök női ideálnak, amelyet annyira ünnepelnek a költők és maradi moralisták, nincsen ökle. De mennyire van. Csakhogy nem a karja végén, hanem teste egy előkelőbb, fontosabb szervében, a fején, ennek is a közepén, az annyiszor ünnepelt női szájban. A nő ökle ugyanis a nyelve. Mint egy ártatlan kis piros állatka, mely a száj barlangjában lakik, úgy jelentkezik a női ajak, ha ízlelés céljából a parfait-kanál fölött elsiklik, ha mennyei csengésű staccatokban reszket a fogak megnyílt sövénye mögött, ha lázas pihegéssel menekül a marcangoló férfi csók elől. Iyenkor ez a kedves kis izom az élvezés vagy élvezet mennyei szerszáma. De mily kevés nő s mily csekély időtartalom folyamáig használja nyelvét ily vonzó célokra! A hosszú, átlagban a férfiénál hosszabb női élet folyamán a női nyelv a beszéd szerve s mint ilyen, a nő öklévé válik. A nő izomzata átlagban sokkal gyöngébb, mint a férfié. Ez egy jellemző női tulajdonság. De ha az izomzata általában hátra is marad a férfié mögött, egy kis izma, a nyelv, cserében oly munkát képes kifejteni, amely ha nem is ellensúlyozza a férfi testi erejéből származó fölényét, de alaposan megkeseríti. Humoros alaknak, élő témának a túlsokat beszélő nő már használhatatlan. Csak’ a külvárosi bohózatiók s a legsötétebb vidék élclapjai merik’ a locsogó szájú fiatal, de főleg öreg nőt szerepeltetni. De amit elnyűjt az irodalom, azt vidáman produkálja tovább az élet. A beszédjével harcba szálló, a férfi akaratát, elhatározását aláásó nő egy kiirthatatlan alakja a mai társadalomnak. Fenn, a társadalom ormán, ahol a vagyonos és szabad életű nők virulnak, ez a típus kevésbbé található. De már a polgárság mélyén, ahol a nő férjéhez van kötve, vagy a proletárságban és parasztságban, ahol a férfi rendesen egy durva fráter, aki a komoly öklöt használja, egyszóval, ahol a nő egy elnyomott, szegény teremtés, ott gazdagon burjánzik a női távbeszélés. És ezért a következő problémát ajánlom azoknak az elszörnyülködőknek, akik a folyton ismétlődő s bizonyára több helyütt ismétlődendő öklöződő nőket a női nem eddig még nem látott szörnyalakjaiként korholják, a figyelmükbe: mi kellemesebb: egy becsületesen boxoló vagy rugdalózó nő, akinek csapásai kivédhetők s akit az erősebb férfi mégiscsak lefoghat, sőt aki magától is rövid jás