Pesti Hírlap, 1910. április (32. évfolyam, 77-84. szám)

1910-04-01 / 77. szám

PESTI HÍRLAP 1910. április péntek, a pártkörben, s ezúttal is választási ügyeket in­tézett. •— A Justh-pártból. — A Royal-klubban az este legjobban az érde­kelte az összegyűlt párttagokat, hogy mi történt Ungvirott, ahova a párt vezére, Justh Gyula, töb­­bedmagával leutazott, hogy részt vegyen a függet­lenségi nagygyűlésen. Ungvár Justh Gyula máso­dik agitációs körútjának első állomáshelye. Ungvárra — mint onnan jelentik, — dél­után fél három órakor érkezett meg Justh Gyula, több volt képviselő kíséretében. A fogadásnál a szocialisták is részt vettek. A nagygyűlést délután 4 órakor tartották meg dr Kerekes István orvos elnöklete alatt. Mindjárt az elnöki megnyitó után Justh Gyula szólott a néphez s nagy lelkesedés­sel fogadott beszédében a többi között ezeket mon­dotta : — Az országgyűlést a 48-as és 67-es törvé­nyek szigorú rendelkezéseinek teljes ügyeimen kí­vül hagyásával feloszlatták. Súlyos sérelmet kö­vetett­­el ezzel a nemzet költségvetési jogán. Saj­nálatos dolog ugyan, hogy a miniszterelnök beszé­de nyomán természetszerűleg előállott felháborodás egy pár képviselőt kihozott a sodrából, amin cso­dálkozni sem lehet, ha látjuk, hogy évtizedek óta mennyi nehéz küzdelmet folytat ez a nemzet tör­vényes jogainak érvényesítéséért és még azt sem tudja elérni, amit a világ legkisebb nemzetei is, mint önállóságuk lényeges föltételét megteremtet­tek a maguk számára. Nem helyesli ugyan a kép­viselőház hétfői ülésén történteket és ilyen dolgo­kat a jövőben föltétlenül el kell kerülni, de az el­len a legenergikusabban tiltakozik, hogy abból tő­két igyekezzenek kovácsolni épen azok, akiknek nyílt és bevallott törekvésük: a nemzet jogaiért küzdők letörése, a függetlenségiek kiirtása és a föl­­tétlen behódolás politikájának az országgal való el­fogadtatása. (Zajos tetszés és éljenzés.) Lehetet­len, hogy ez a nemzet annyira érzéketlen legyen jövőjének nagy kérdései és a mostani válságos pillanatok döntő kihatásai iránt, hogy az ilyen nemzetrontó vállalkozásoknak a sikerre csak a leg­csekélyebb kilátásuk is legyen. (Zajos tetszés, he­lyeslés és éljenzés.) Bizton hiszi, hogy a nehéz helyzetben egy emberként fognak síkra szállani a nemzet legjobbjai és Khuenék darabolt vállalko­zásának méltó vége minél hamarabb bekövetkezik. (K­iénk helyeslés és éljenzés.) A gazdasági kérdé­sekre áttérve, az önálló nemzeti bank felállításá­nak szükségességét hangoztatta. A választói reform tekintetében a magyar nemzet jól megfontolt ér­dekei mellett a leghatározottabban követeli az ál­talános, egyenlő és titkos választói jog törvénybe iktatását. (Hosszantartó zajos éljenzés.) Nem osztja Tisza István és Kossuth Ferenc nézetét, akik azt mondják, hogy a nép nem érett meg erre. A szerb radikálisokkal történt megállapodás miatt elhangzott vádakra kijelenti, hogy inkább dolgozik azokkal együtt, akik a nemzet gazdasági és politi­kai függetlenségének kivívásáért küzdeni készek, mint azokkal, akik Bécsből kapott utasításra a nemzet jogainak letörésére vállalkoznak. (Élénk helyeslés.) Ezután Visontai programmbeszédet tartott. Erre fáklyásmenet, majd bankett volt. — A munkapártból. — A Nemzeti Társaskörben csütörtökön este a kormány tagjai közül Székely Ferenc és hazai Samu miniszterek jártak fenn. Kevéssel nyolc óra előtt érkezett a körbe gróf Tisza István, aki még este visszautazott Gesztre, ahonnan hétfőn fog ál­landó tartózkodásra ismét a fővárosba jönni. A körben igen lelkesen ünnepelték Mikszáth Kál­mánt abból az alkalomból, hogy a király megenged­te tiszteletbeli bölcsészdoktorrá való avatását.­ A nagytapolcsányi kerület munkapártja csü­törtökön alakuló gyűlést tartott báró Haupt-Stum­­mer elnöklésével. A vajdahunyadi munkapárt jelölő gyűlést tartott, amelyen dr Söpkéz Sándor műegyetemi tanárt kiáltották ki jelöltnek. Aradról jelentik: Csütörtökön este az aradi munkapárt Nesnera Károly elnökletével ülést tar­tott, amelyen nagy lelkesedéssel gróf Tisza Istvánt jelölték Arad város képviselőjévé. Április hó 9-én, szerdán, különvonaton küldöttség utazik Buda­pestre, hogy gróf Tisza Istvánnak a jelöltséget fel­ajánlja. A miskolci munkapárt a miskolci északi vá­lasztókerület képviselőjévé Lipcsey Ádám fővárosi lapszerkesztőt jelölte.* Polgári nagygyűlés az általános vá­lasztói jog mellett. Az általános egyenlő és titkos választójog ér­dekében tartandó polgári nagygyűlés intéző bizott­sága a következő felhívást bocsátotta ki a főváros polgáraihoz, Budapest polgáraihoz! A magyar polgárság jogait és érdekeit csak igazi népképviselet viheti diadalra. Szavunknak csak akkor lehet ereje, ha testvérként egyesülünk mindannyian, akik a hazának dolgozó polgárai va­gyunk. Dönthetetlenné csak akkor tehetjük nem­zeti alkotmányunkat, ha az egyenlő jog az alkot­mánynyal összeforrasztja az egész magyar népet. És az élet komoly politikáját csak attól a parla­menttől várhatjuk, melyben helyet foglalnak az élet komoly gondjaival foglalkozó széles népréte­gek képviselői. Átértve és átérezve a dolgozó pol­gárok szolidaritását, Budapest választópolgárai hitvallást akarnak tenni az alkotmányos jogokból kirekesztett testvéreink joga mellett. Ezért április hó 3-án, vasárnap, d. e. fél 11 órakor a fővárosi Vigadó nagytermében nyilvános választópolgári nagygyűlést tartunk, követelve az általános, egyenlő és titkos választójogot. Polgártársak, legye­tek ott gyűlésünkön tömegesen, küzdjetek velünk­­ az igazán nemzeti reform diadaláért. A felhívást az intéző­bizottság hatszáz tagja írta alá, közöttük a fővárosi polgárság összes ré­tegeinek és foglalkozási ágainak vezető polgárai pártkülönbség nélkül. A törvényhatósági bizottság tagjai közül százötvenen, közöttük Rózsavölgyi Gyula alpolgármester, Melly Béla árvaszéki elnök, dr Benedek János, Biró Henrik, Brüll Alfréd, Ehrlich G. Gusztáv, Eötvös Károly, dr Eulenburg Salamon, Faludy Gábor, dr Feleki Béla, Glück Frigyes, budai dr Goldberger Leó, Hűvös Iván, Hűvös József, dr Kis József, Ladányi Zoltán, dr Lendl Adolf, dr Löw Tivadar, dr Mezei Mór, Ne­mes Marcell, dr Perl Soma, dr Rácz Dezső, dr Rózsavölgyi Manó, Simonovics Béla, dr Szalay Mi­hály, Székács Antal és Szilágyi Károly. A politikai jellegű körök vezetőinek sorából: Vá­zsonyi Vilmos, a Központi Demokrata Kör elnöke, Sándor Pál, az Egyesült Lipótvárosi Polgári Kör elnöke, Havass Rezső, a Józsefvárosi Népkör elnö­ke, dr Kovács Jenő, az Erzsébetvárosi Kaszinó ügyv. elnöke, Benedek Dezső, a VII. ker. Polgári Kaszinó elnöke, dr Bischitz Miksa, a VI. ker. Kül­telki Demokrata Kör elnöke, dr Leitner Adolf, dr Pető Sándor, Gál Károly, a Közp. Demokrata Kör társelnökei, dr Kiss Sándor, az Újpesti Demokrata­ Kör elnöke, dr Stern József, a III. ker. Társaskör elnöke, dr Eulenburg Salamon, a Saskör alelnöke, Tóásó Pál, a Zuglói Polgári Kör elnöke, dr Vadász Aladár, a Zuglói Kör elnöke, dr Mangold Ármin, az V. ker. függetlenségi kör elnöke és még szá­mosan. Az aláírók­ közt szerepelnek, még: Gelléri Mór, az Ipartestületek Orsz. Egyletének társelnö­ke, a magántisztviselők és keresle. alkalmazottak elnökségéből, Kreutzer Lipót, Halász Manó, Taub­­ner Vilmos, Moussong Géza, a budapesti tanító­testület elnöke, Bayer Antal, a Magyarországi gyógyszerész-egylet elnöke, dr Fried Vilmos, a Lipótvárosi Kaszinó titkára, dr Schreyer Jakab, a­­Kereskedelmi Csarnok főtitkára, Auer Róbert, a kereskedelmi utazók elnöke, Simon Jakab, a tőzsde alelnöke, számos ipartestület és sportegyesület el­nöke. A kerületi vezetők péntek este 6 órakor tar­tanak ülést, és Hoffmann Ottó volt országgyűlési képviselőket terheltekként való kihallgatásuk végett. Az öt képviselő a főkapitányságon megjelent. Vallomá­sukat­ jegyzőkönyvbe foglalták. Zakariás János egy tanuk által aláírt nyilatkozatot küldött be Brassó­ból, amelyben kijelenti, hogy az események a par­lamenti ülések folyama alatt történtek. Amit tett, azt mint képviselő tette, eljárásáért a mentelmi jog szabályai szerint csak a parlamentnek felelős, ezért a vallomástételt kénytelen lesz megtagadni. Miután a büntető perrendtartás 133. és 134. sza­kaszai akként rendelkeznek, hogy a terhelteket a vallomástételre kényszeríteni nem lehet s amennyi­ben vallomást tenni önként nem kívánnak, csak a védelemtől fosztják meg magukat. A rendőrség nevezettnek kihallgatása végett leendő elővezetését mellőzte, mivel ily kényszerszabály alkalmazása az adott körülmények között a nyomozás szempontjá­ból teljesen fölösleges. A rendőrség ezek után még a védelemnek néhány tanúját fogja kihallgatni s aztán az összes iratokat átteszi az ügyészséghez, ahol feljelentést tesz a hat volt képviselő ellen a büntetőtörvény­könyv 168. szakaszába ütköző hatóság elleni erő­szak büntette és a 301. szakaszba ütköző és 302. szakasz szerint minősülő súlyos testi sértés vétsége miatt. Az inzult­ált miniszterek (A terheltek a rendőrségen.) A parlamenti botrány ügyében a rendőrség befejezte ténykedését, amennyiben az összes tanuk kihallgatása után, csütörtökön, a meggyanúsított volt képviselőket hallgatta ki Zakariás kivételével. A volt képviselők mind ugyanazt mondották jegy­zőkönyvbe. Kijelentették, hogy nem hajlandók val­lomást tenni s tiltakoznak az ellen, hogy a rend­őrség avatkozzék az ügybe, mert a képviselői men­telmi jog megsértését látják abban, hogy a rend­őrség ebben az ügyben kihallgatásra idézte meg őket. Szerintük, a Házban az ülés ideje alatt el­követett bármely cselekedetért csak akkor vonhat­ják felelősségre őket, ha a Háztól kikérik őket. Ha azonban a bíróság előtt mégis védekezniök kel­lene, a rendelkezésükre álló bizonyítékokkal iga­zolni fogják az ellenük felhozott vádak alaptalan­ságát. A miniszterek inzultálásával gyanúsított volt képviselők közül megjelent Beck Lajos, Eitner Zsigmond, ifjabb Madarász József, Hoffmann Ottó és Markos Gyula. Zakariás Jánost, aki Bras­sóban van, mint terheltet ott hallgatták ki és az­­ottani hatóság megküldötte a jegyzőkönyvet Buda­pestre. A volt képviselőkkel dr Sebestyén József ügyvéd is megjelent, mint Hoffmann Ottó jogi képviselője, Tóth János rendőrkapitány előtt, aki a kihallgatásról a következő hivatalos jelentést adta ki: A képviselőház 1910. évi március 21-én tar­tott ülésén elkövetett bűncselekmények nyomozása befejezéséhez közeledvén, a rendőrség a mai napra beidézte Zakariás János, dr Beck Lajos, Eitner Zsigmond, ifjabb Madarász József, Markos Gyula ________________________ Belpolitikai hírek. Választási mozgalmak. A budapesti II. kerületi Berzeviczy-párt monstre küldöttsége április hó 2-án este 7 órakor fogja felajánlani a nemzeti társaskörben Berzevi­­czy Albert volt vallás- és közoktatásügyi miniszter­nek a képviselői mandátumot. A küldöttséget dr Sztehlo Kornél, Kollár Lajos és Zipernovszky mű­egyetemi tanár fogják vezetni. A budapesti IV. kerületi kereskedő- és iparos­körökben, egy kőnyomatos lap jelentése szerint, élénk mozgalom indult meg, hogy a kormányelnök­kel szemben a maguk köréből állítsanak jelöltet, aki a gazdasági függetlenség és az általános választójog jelszavával menne a küzdelembe. Már meg is álla­podtak az új jelölt személyében. Ez Kunz József királyi kereskedelmi tanácsos, az OMKE alelnöke, akit a legközelebbi napokban nagy küldöttség fog fölkérni a jelöltség elfogadására. A budapesti erzsébetvárosi Eötvös-párt fel­szólítására nap-nap után sűrűbben érkeznek vissza a belépési nyilatkozatok. A polgárok tömörülése impozáns és mindenben igazolja, hogy Eötvös Ká­roly megválasztása az egész kerület polgárságának óhajtása. Azzal a híreszteléssel szemben, mintha gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök ki­jelentette volna, hogy Márkus József jelöltségét, támogatja, az igazság az, hogy a miniszterelnök , legutóbb nála járt Eötvös-párti küldöttség előtt leszögezte Eötvös Károly iránt érzett szimpátiáját, de egyben hangsúlyozta, hogy sem egyik, sem másik párt mellett nem foglal állást s igy a VII. kerület követe az lesz, akit a polgárság többsége akar. És a miniszterelnök szavát állja. A budapesti VII. kerületi függetlenségi Lányi Mór-párt szerdán este pártvacsorát rendezett, ame­lyen a választók nagy számban jelentek meg. A va­csorán Lányi Mór, a kerület Justh-párti jelöltje, nagy beszédet mondott, amelyben elsősorban foglal­kozott azzal a váddal, hogy ők csak taktikai okokból hirdetik az általános, egyenlő és titkos választójo­got. A függetlenségi párt választási manifesztumá­­ban benne van az általános, egyenlő választójog s a párt túlnyomó része a titkosságnak is híve. A budapesti VII. kerületi Kossuth-párt csü­törtökön este értekezletet tartott Thaly László volt orsz. képviselő elnöklésével az országos 48-as füg­getlenségi Kossuth-párt Andrássy-úti helyiségében. Az értekezlet az országgyűlési képviselőválasztá­sokkal kapcsolatosan azzal a kérdéssel foglalko­zott, miként lenne lehetséges a Kossuth-pártnak mint ilyennek, egyetértőleg működni a VII. ker. Juszk-párttal. Az értekezlet elhatározta, hogy hát a szervezet munkálatait a kerületben rendületlenül tovább folytatja, a jelen választáson Lányi Mór je­lölését minden erejéből támogatja, miután Lányi Mór kinyilatkoztatta, hogy híve a függetlenségi párt egységének, amire a Kossuth párt is törekszik. A VII. ker. Kossuth-párt alakuló gyűlését április 10-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja meg az orsz. 48-as függetlenségi Kossuth-párt Andrássy­­úti helyiségében. Az alakuló ülésre külön meghívó­kat is bocsátanak ki. A budapesti VII. kerületi Márkus József­­munkapárt intéző bizottsága szerdán este tartott ülésében elhatározta, hogy április hó 5-én válasz­tói nagygyűlést tart, amelyen Márkus József volt főpolgármestert hivatalosan jelöltül proklamálják. A zuglói polgári kör küldöttsége a kör elnökének vezetésével felkereste a Márkus-párt intéző­bizott­ságát és tudomására adta, hogy a kör szerdán tar­tott választmányi ülésén egyhangúlag elhatározta a Márkus-párthoz való csatlakozását.

Next