Pesti Hírlap, 1910. április (32. évfolyam, 77-84. szám)
1910-04-01 / 77. szám
PESTI HÍRLAP 1910. április péntek, a pártkörben, s ezúttal is választási ügyeket intézett. •— A Justh-pártból. — A Royal-klubban az este legjobban az érdekelte az összegyűlt párttagokat, hogy mi történt Ungvirott, ahova a párt vezére, Justh Gyula, többedmagával leutazott, hogy részt vegyen a függetlenségi nagygyűlésen. Ungvár Justh Gyula második agitációs körútjának első állomáshelye. Ungvárra — mint onnan jelentik, — délután fél három órakor érkezett meg Justh Gyula, több volt képviselő kíséretében. A fogadásnál a szocialisták is részt vettek. A nagygyűlést délután 4 órakor tartották meg dr Kerekes István orvos elnöklete alatt. Mindjárt az elnöki megnyitó után Justh Gyula szólott a néphez s nagy lelkesedéssel fogadott beszédében a többi között ezeket mondotta : — Az országgyűlést a 48-as és 67-es törvények szigorú rendelkezéseinek teljes ügyeimen kívül hagyásával feloszlatták. Súlyos sérelmet követettel ezzel a nemzet költségvetési jogán. Sajnálatos dolog ugyan, hogy a miniszterelnök beszéde nyomán természetszerűleg előállott felháborodás egy pár képviselőt kihozott a sodrából, amin csodálkozni sem lehet, ha látjuk, hogy évtizedek óta mennyi nehéz küzdelmet folytat ez a nemzet törvényes jogainak érvényesítéséért és még azt sem tudja elérni, amit a világ legkisebb nemzetei is, mint önállóságuk lényeges föltételét megteremtettek a maguk számára. Nem helyesli ugyan a képviselőház hétfői ülésén történteket és ilyen dolgokat a jövőben föltétlenül el kell kerülni, de az ellen a legenergikusabban tiltakozik, hogy abból tőkét igyekezzenek kovácsolni épen azok, akiknek nyílt és bevallott törekvésük: a nemzet jogaiért küzdők letörése, a függetlenségiek kiirtása és a föltétlen behódolás politikájának az országgal való elfogadtatása. (Zajos tetszés és éljenzés.) Lehetetlen, hogy ez a nemzet annyira érzéketlen legyen jövőjének nagy kérdései és a mostani válságos pillanatok döntő kihatásai iránt, hogy az ilyen nemzetrontó vállalkozásoknak a sikerre csak a legcsekélyebb kilátásuk is legyen. (Zajos tetszés, helyeslés és éljenzés.) Bizton hiszi, hogy a nehéz helyzetben egy emberként fognak síkra szállani a nemzet legjobbjai és Khuenék darabolt vállalkozásának méltó vége minél hamarabb bekövetkezik. (Kiénk helyeslés és éljenzés.) A gazdasági kérdésekre áttérve, az önálló nemzeti bank felállításának szükségességét hangoztatta. A választói reform tekintetében a magyar nemzet jól megfontolt érdekei mellett a leghatározottabban követeli az általános, egyenlő és titkos választói jog törvénybe iktatását. (Hosszantartó zajos éljenzés.) Nem osztja Tisza István és Kossuth Ferenc nézetét, akik azt mondják, hogy a nép nem érett meg erre. A szerb radikálisokkal történt megállapodás miatt elhangzott vádakra kijelenti, hogy inkább dolgozik azokkal együtt, akik a nemzet gazdasági és politikai függetlenségének kivívásáért küzdeni készek, mint azokkal, akik Bécsből kapott utasításra a nemzet jogainak letörésére vállalkoznak. (Élénk helyeslés.) Ezután Visontai programmbeszédet tartott. Erre fáklyásmenet, majd bankett volt. — A munkapártból. — A Nemzeti Társaskörben csütörtökön este a kormány tagjai közül Székely Ferenc és hazai Samu miniszterek jártak fenn. Kevéssel nyolc óra előtt érkezett a körbe gróf Tisza István, aki még este visszautazott Gesztre, ahonnan hétfőn fog állandó tartózkodásra ismét a fővárosba jönni. A körben igen lelkesen ünnepelték Mikszáth Kálmánt abból az alkalomból, hogy a király megengedte tiszteletbeli bölcsészdoktorrá való avatását. A nagytapolcsányi kerület munkapártja csütörtökön alakuló gyűlést tartott báró Haupt-Stummer elnöklésével. A vajdahunyadi munkapárt jelölő gyűlést tartott, amelyen dr Söpkéz Sándor műegyetemi tanárt kiáltották ki jelöltnek. Aradról jelentik: Csütörtökön este az aradi munkapárt Nesnera Károly elnökletével ülést tartott, amelyen nagy lelkesedéssel gróf Tisza Istvánt jelölték Arad város képviselőjévé. Április hó 9-én, szerdán, különvonaton küldöttség utazik Budapestre, hogy gróf Tisza Istvánnak a jelöltséget felajánlja. A miskolci munkapárt a miskolci északi választókerület képviselőjévé Lipcsey Ádám fővárosi lapszerkesztőt jelölte.* Polgári nagygyűlés az általános választói jog mellett. Az általános egyenlő és titkos választójog érdekében tartandó polgári nagygyűlés intéző bizottsága a következő felhívást bocsátotta ki a főváros polgáraihoz, Budapest polgáraihoz! A magyar polgárság jogait és érdekeit csak igazi népképviselet viheti diadalra. Szavunknak csak akkor lehet ereje, ha testvérként egyesülünk mindannyian, akik a hazának dolgozó polgárai vagyunk. Dönthetetlenné csak akkor tehetjük nemzeti alkotmányunkat, ha az egyenlő jog az alkotmánynyal összeforrasztja az egész magyar népet. És az élet komoly politikáját csak attól a parlamenttől várhatjuk, melyben helyet foglalnak az élet komoly gondjaival foglalkozó széles néprétegek képviselői. Átértve és átérezve a dolgozó polgárok szolidaritását, Budapest választópolgárai hitvallást akarnak tenni az alkotmányos jogokból kirekesztett testvéreink joga mellett. Ezért április hó 3-án, vasárnap, d. e. fél 11 órakor a fővárosi Vigadó nagytermében nyilvános választópolgári nagygyűlést tartunk, követelve az általános, egyenlő és titkos választójogot. Polgártársak, legyetek ott gyűlésünkön tömegesen, küzdjetek velünk az igazán nemzeti reform diadaláért. A felhívást az intézőbizottság hatszáz tagja írta alá, közöttük a fővárosi polgárság összes rétegeinek és foglalkozási ágainak vezető polgárai pártkülönbség nélkül. A törvényhatósági bizottság tagjai közül százötvenen, közöttük Rózsavölgyi Gyula alpolgármester, Melly Béla árvaszéki elnök, dr Benedek János, Biró Henrik, Brüll Alfréd, Ehrlich G. Gusztáv, Eötvös Károly, dr Eulenburg Salamon, Faludy Gábor, dr Feleki Béla, Glück Frigyes, budai dr Goldberger Leó, Hűvös Iván, Hűvös József, dr Kis József, Ladányi Zoltán, dr Lendl Adolf, dr Löw Tivadar, dr Mezei Mór, Nemes Marcell, dr Perl Soma, dr Rácz Dezső, dr Rózsavölgyi Manó, Simonovics Béla, dr Szalay Mihály, Székács Antal és Szilágyi Károly. A politikai jellegű körök vezetőinek sorából: Vázsonyi Vilmos, a Központi Demokrata Kör elnöke, Sándor Pál, az Egyesült Lipótvárosi Polgári Kör elnöke, Havass Rezső, a Józsefvárosi Népkör elnöke, dr Kovács Jenő, az Erzsébetvárosi Kaszinó ügyv. elnöke, Benedek Dezső, a VII. ker. Polgári Kaszinó elnöke, dr Bischitz Miksa, a VI. ker. Kültelki Demokrata Kör elnöke, dr Leitner Adolf, dr Pető Sándor, Gál Károly, a Közp. Demokrata Kör társelnökei, dr Kiss Sándor, az Újpesti Demokrata Kör elnöke, dr Stern József, a III. ker. Társaskör elnöke, dr Eulenburg Salamon, a Saskör alelnöke, Tóásó Pál, a Zuglói Polgári Kör elnöke, dr Vadász Aladár, a Zuglói Kör elnöke, dr Mangold Ármin, az V. ker. függetlenségi kör elnöke és még számosan. Az aláírók közt szerepelnek, még: Gelléri Mór, az Ipartestületek Orsz. Egyletének társelnöke, a magántisztviselők és keresle. alkalmazottak elnökségéből, Kreutzer Lipót, Halász Manó, Taubner Vilmos, Moussong Géza, a budapesti tanítótestület elnöke, Bayer Antal, a Magyarországi gyógyszerész-egylet elnöke, dr Fried Vilmos, a Lipótvárosi Kaszinó titkára, dr Schreyer Jakab, aKereskedelmi Csarnok főtitkára, Auer Róbert, a kereskedelmi utazók elnöke, Simon Jakab, a tőzsde alelnöke, számos ipartestület és sportegyesület elnöke. A kerületi vezetők péntek este 6 órakor tartanak ülést, és Hoffmann Ottó volt országgyűlési képviselőket terheltekként való kihallgatásuk végett. Az öt képviselő a főkapitányságon megjelent. Vallomásukat jegyzőkönyvbe foglalták. Zakariás János egy tanuk által aláírt nyilatkozatot küldött be Brassóból, amelyben kijelenti, hogy az események a parlamenti ülések folyama alatt történtek. Amit tett, azt mint képviselő tette, eljárásáért a mentelmi jog szabályai szerint csak a parlamentnek felelős, ezért a vallomástételt kénytelen lesz megtagadni. Miután a büntető perrendtartás 133. és 134. szakaszai akként rendelkeznek, hogy a terhelteket a vallomástételre kényszeríteni nem lehet s amennyiben vallomást tenni önként nem kívánnak, csak a védelemtől fosztják meg magukat. A rendőrség nevezettnek kihallgatása végett leendő elővezetését mellőzte, mivel ily kényszerszabály alkalmazása az adott körülmények között a nyomozás szempontjából teljesen fölösleges. A rendőrség ezek után még a védelemnek néhány tanúját fogja kihallgatni s aztán az összes iratokat átteszi az ügyészséghez, ahol feljelentést tesz a hat volt képviselő ellen a büntetőtörvénykönyv 168. szakaszába ütköző hatóság elleni erőszak büntette és a 301. szakaszba ütköző és 302. szakasz szerint minősülő súlyos testi sértés vétsége miatt. Az inzultált miniszterek (A terheltek a rendőrségen.) A parlamenti botrány ügyében a rendőrség befejezte ténykedését, amennyiben az összes tanuk kihallgatása után, csütörtökön, a meggyanúsított volt képviselőket hallgatta ki Zakariás kivételével. A volt képviselők mind ugyanazt mondották jegyzőkönyvbe. Kijelentették, hogy nem hajlandók vallomást tenni s tiltakoznak az ellen, hogy a rendőrség avatkozzék az ügybe, mert a képviselői mentelmi jog megsértését látják abban, hogy a rendőrség ebben az ügyben kihallgatásra idézte meg őket. Szerintük, a Házban az ülés ideje alatt elkövetett bármely cselekedetért csak akkor vonhatják felelősségre őket, ha a Háztól kikérik őket. Ha azonban a bíróság előtt mégis védekezniök kellene, a rendelkezésükre álló bizonyítékokkal igazolni fogják az ellenük felhozott vádak alaptalanságát. A miniszterek inzultálásával gyanúsított volt képviselők közül megjelent Beck Lajos, Eitner Zsigmond, ifjabb Madarász József, Hoffmann Ottó és Markos Gyula. Zakariás Jánost, aki Brassóban van, mint terheltet ott hallgatták ki és azottani hatóság megküldötte a jegyzőkönyvet Budapestre. A volt képviselőkkel dr Sebestyén József ügyvéd is megjelent, mint Hoffmann Ottó jogi képviselője, Tóth János rendőrkapitány előtt, aki a kihallgatásról a következő hivatalos jelentést adta ki: A képviselőház 1910. évi március 21-én tartott ülésén elkövetett bűncselekmények nyomozása befejezéséhez közeledvén, a rendőrség a mai napra beidézte Zakariás János, dr Beck Lajos, Eitner Zsigmond, ifjabb Madarász József, Markos Gyula ________________________ Belpolitikai hírek. Választási mozgalmak. A budapesti II. kerületi Berzeviczy-párt monstre küldöttsége április hó 2-án este 7 órakor fogja felajánlani a nemzeti társaskörben Berzeviczy Albert volt vallás- és közoktatásügyi miniszternek a képviselői mandátumot. A küldöttséget dr Sztehlo Kornél, Kollár Lajos és Zipernovszky műegyetemi tanár fogják vezetni. A budapesti IV. kerületi kereskedő- és iparoskörökben, egy kőnyomatos lap jelentése szerint, élénk mozgalom indult meg, hogy a kormányelnökkel szemben a maguk köréből állítsanak jelöltet, aki a gazdasági függetlenség és az általános választójog jelszavával menne a küzdelembe. Már meg is állapodtak az új jelölt személyében. Ez Kunz József királyi kereskedelmi tanácsos, az OMKE alelnöke, akit a legközelebbi napokban nagy küldöttség fog fölkérni a jelöltség elfogadására. A budapesti erzsébetvárosi Eötvös-párt felszólítására nap-nap után sűrűbben érkeznek vissza a belépési nyilatkozatok. A polgárok tömörülése impozáns és mindenben igazolja, hogy Eötvös Károly megválasztása az egész kerület polgárságának óhajtása. Azzal a híreszteléssel szemben, mintha gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök kijelentette volna, hogy Márkus József jelöltségét, támogatja, az igazság az, hogy a miniszterelnök , legutóbb nála járt Eötvös-párti küldöttség előtt leszögezte Eötvös Károly iránt érzett szimpátiáját, de egyben hangsúlyozta, hogy sem egyik, sem másik párt mellett nem foglal állást s igy a VII. kerület követe az lesz, akit a polgárság többsége akar. És a miniszterelnök szavát állja. A budapesti VII. kerületi függetlenségi Lányi Mór-párt szerdán este pártvacsorát rendezett, amelyen a választók nagy számban jelentek meg. A vacsorán Lányi Mór, a kerület Justh-párti jelöltje, nagy beszédet mondott, amelyben elsősorban foglalkozott azzal a váddal, hogy ők csak taktikai okokból hirdetik az általános, egyenlő és titkos választójogot. A függetlenségi párt választási manifesztumában benne van az általános, egyenlő választójog s a párt túlnyomó része a titkosságnak is híve. A budapesti VII. kerületi Kossuth-párt csütörtökön este értekezletet tartott Thaly László volt orsz. képviselő elnöklésével az országos 48-as függetlenségi Kossuth-párt Andrássy-úti helyiségében. Az értekezlet az országgyűlési képviselőválasztásokkal kapcsolatosan azzal a kérdéssel foglalkozott, miként lenne lehetséges a Kossuth-pártnak mint ilyennek, egyetértőleg működni a VII. ker. Juszk-párttal. Az értekezlet elhatározta, hogy hát a szervezet munkálatait a kerületben rendületlenül tovább folytatja, a jelen választáson Lányi Mór jelölését minden erejéből támogatja, miután Lányi Mór kinyilatkoztatta, hogy híve a függetlenségi párt egységének, amire a Kossuth párt is törekszik. A VII. ker. Kossuth-párt alakuló gyűlését április 10-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja meg az orsz. 48-as függetlenségi Kossuth-párt Andrássyúti helyiségében. Az alakuló ülésre külön meghívókat is bocsátanak ki. A budapesti VII. kerületi Márkus Józsefmunkapárt intéző bizottsága szerdán este tartott ülésében elhatározta, hogy április hó 5-én választói nagygyűlést tart, amelyen Márkus József volt főpolgármestert hivatalosan jelöltül proklamálják. A zuglói polgári kör küldöttsége a kör elnökének vezetésével felkereste a Márkus-párt intézőbizottságát és tudomására adta, hogy a kör szerdán tartott választmányi ülésén egyhangúlag elhatározta a Márkus-párthoz való csatlakozását.