Pesti Hírlap, 1910. május (32. évfolyam, 103-128. szám)
1910-05-29 / 127. szám
40 PESTI HIRLAP 1910. május 29., vasárnap, közzel igyekezett az esetleges emelkedésnek útját állani. Felfogásunkkal egyezik komoly pénzügyi körök nézete is, hogy a mostani gyengülés mesterséges értéktőzsdei műveletek eredménye, mert az árak hanyatlása koránt sem általános, hanem csak prononszírozott értékekre terjed ki. Teljes tárgyilagossággal nézve a helyzetet, kétségtelen, hogy a pénz drágult, ez azonban alig */,-----% százalékkal haladja meg a normális ultima-drágulást. Ugyancsak megállapítható, hogy a terméskilátások változatlanul igen kedvezőek. Ami pedig a külföldi tőzsdéket illeti, nyugatról szilárd irányzatot jelentenek, sőt szombaton a londoni jegyzések Newyorkkal szemben a paritás fölött állottak. A külpolitikai helyzetben alig van egyetlen olyan mozzanat — a krétai kérdés lokalizáltnak tekinthető , mely nyugtalanságra adna okot. Ilyen körülmények között a budapesti értéktőzsdén előfordult ármozgalmaknak sem tulajdonítunk nagyobb vagy mélyrehatóbb fontosságot. Egy tőzsdetechnikai jelenséggel állunk szemben, mely az eddigiek alapján efemer lefolyásúnak ígérkezik, ami különben a június 4-iki fizetőnap után már alighanem világosan meg lesz állapítható. A pénzpiacon az ultima jelentékeny feszült- sséget támasztott. A magánkamatláb Bécsben 35/,Berlinben 314 és Londonban 311/,, százalékot tesz. * Új részvény az értéktőzsdén. A Kőbányai takarékpénztár r t. megkeresése folytán elrendelte a tőzsdetanács, hogy a nevezett részvénytársaság 10.000 darab, egyenként 200 korona névértékű, névre szóló részvénye szombattól fogva a tőzsde árjegyzőlapjában lajstromoztassák és jegyeztessék. E részvényekből 25 darab egy tőzsdei kötés. * Standard életbiztosító társaság. A társaság 84-ik közgyűlését április hó 5-én tartotta a társaság székhelyén Edinburghban. Az igazgatótanács jelentéséből közöljük a következő adatokat: Az 1909-iki évben 5080 ajánlatot nyújtottak be 06.183,781 korona biztosított összegről és kiállíttatott 4273 kötvény 50.819,753 korona biztosított összegről 2.175,144 korona első évi díjjal. Az üzlet év végén a társaságnál a biztosítási állomány 702.409,815 korona biztosított összeg volt és az évi jövedelem 36.838,401 koronára rúgott, amiből 23.924,846 korona díjbevétel és 12.913,565 korona a beruházások jövedelme. Továbbá életjáradékokért 1.883,413 koronát vételezett be a társaság az elmúlt évben. A társaság vagyona az elmúlt évben 6.502,071 koronával 309.708,505 koronára emelkedett. Halálesetek és esedékességek fejében a társaság az 1909. évben 22.555.754 koronát fizetett ki. Fennállása, vagyis 1825 óta több mint 170 millió korona nyereményt utalt át a biztosítottaknak és több, mint 671 millió koronát folyósított halálesetek folytán. A társaság vagyonából 100.791,625 korona van jelzálog kölcsönökben elhelyezve, a társaság kötvényeire és ezzel összefüggő kölcsönökben 35.084,639 korona, ház- és földbirtokban 25.582,400 korona, értékpapírokban 132.026,525 korona, letétek, készpénz és folyószámla követelésekben bankoknál 7.240,851 korona és 8.582,467 korona különféle értékekben. * A Hazai sorsjegyek húzása. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület nyereménykötvényeinek tizenharmadik nyereményhúzása 300,000 koronás főnyereménynyel — a folyó év június 5-re eső vasárnap folytán a folyó évi június 6-án délután 4 órakor fog az egyesület központi épületében (IV. Egyetem utca 2) az igazgatóság üléstermében kir. közjegyző közbenjöttével megtartatni. * Az ügynöki díjak megadóztatása. Sándor Pál elnök és Kunz József alelnök pénteken adták át Lukács László pénzügyminiszternek az OMKE előterjesztését, amelyben az egyesülés beható megokolás mellett kéri az ügynöki díjak megadóztatásáról legutóbb kibocsátott, nagy nyugtalanságot keltett pénzügyminiszteri rendeletnek visszavonását. Az OMKE elnökei szóval is tolmácsolták a rendelet nyomán támadt súlyos aggodalmakat, mire a miniszter kijelentette, hogy a kérdést alapos mérlegelés tárgyává teszi és ebben az ügyben mielőbb dönteni fog. * A szövetkezeti ügy Japánban. Dr T. Nishigaki, a japán szövetkezetek központi szövetségének volt’titkára szerint, Japánban a szövetkezeti élet igen régi. Már néhány emberöltő óta szokásosak ott a szövetkezeti gabonaraktárak, melyek nagy szükség esetén a szegény lakosokat olcsó pénzért vető- és kenyérgabonával, különösen pedig rizszsel látják el. „Ko“ és „Muzin“ név alatt pedig már régóta hitelszövetkezetek virágzanak. A tagok üzletrészüket apránként is lefizethetik s ennek ellenében meghatározott kamatláb mellett kölcsönt kapnak. Több ilyen hitelszövetkezet működik, túlsúlyban azonban a mezőgazdasági szövetkezetek vannak. 1900-ban a részes szövetkezetekre kiterjesztették azt a törvényt, amely szerint azok a jogi személy jogaiba lépnek s a következő célokat szolgálhatják: 1. A tagoknak szükséges tőkét megszerezhetik és megtakarított pénzük elhelyezését megkönnyíthetik. 2. A tagok terményeit eladhatják, illetve azokat tovább feldolgozhatják. 3. A tagok számára nagyban bevásárolhatnak s azután a szükségeseket a tagoknak kicsinyben eladhatják. 4. A tagok által termelt anyagot tovább feldolgozhatják, s nekik a szükséges eszközöket kikölcsönözhetik. Ezen törvény következtében a szövetkezetek száma egyszerre megszaporodott. Míg 1900-ban 21 szövetkezet volt, addig 1909-ben már 5149 volt a számuk. A tagok száma szövetkezetekként átlag 93. A befizetett részvénytőke személyenként 37 korona, a tartalékalap 4 korona, a kölcsöntőke pedig 60 korona. * Nagyobb fizetésképtelenség a bútorszakmában. Lefkovits Jakab debreceni bútorkereskedő megszüntette fizetéseit. Az áru- és pénztartozások kb. 73,000 koronát tesznek, mivel szemben a cselekvő alapot 22,000 koronát tesz ki. Hitelezőivel egyezségi alkudozásokra lépett. * Fizetésképtelenségek. A Budapesti hitelezői védegylet Löki Jenő rózsahegyi kereskedő fizetésképtelenséget közli. — Egyleten kívüli insolventiák: Engl R. örök. ut. Temesvár, Lefkovits Jakab bútorkereskedő Debrecen és Friedmann M. Izrael Nyergesujfalu. — A bécsi hitelezői védegylet König Sándor h.m.-vásárhelyi és Schwarz Ármin kereskedők fizetésképtelenségét jelenti, fen a jelen esztendőt. Téglát csak a kartell által lekötött hajósvállalatok szállítanak a fővárosba. A cementforgalom úgy lefelé, mint fölfelé kielégítő arányú. Nyers kőolaj és sósok úszik át a zuhatagokon. Az utasforgalom az összes vonalszakaszokon emelkedőben van, de a személyszállító gőzösök a darabáruforgalom lebonyolításában is élénk részt vesznek. A vízállás az összes folyókon, — a Dráva kivételével, — a legkedvezőbb. A Dráva vize azonban már igen sürgősen rászorulna a végleges és alapos szabályozásra és pedig annál inkább, mert az állandó kisvízmizériák ellenére is, forgalma évről-évre növekedik és igen kellemetlen, ha — mint két év előtt, — épen a legnagyobb őszi szállítási időszakban, hat hétig, meg két hónapig nem lehet a folyóban egyáltalában hajózni. Ami természetesen nemcsak a hajózásra, hanem a kereskedelemre nézve is tetemes kárral jár. * A kassa-oderbergi vasút arról értesít, hogy a késmárk-szepesbélai h. é. vasút elágazás szepesbéla-barlangligeti vonalának 20/1 km.-nél „Szepesbélai fürdőtelep“ elnevezéssel egy idénymegállóhelyet létesített, mely folyó évi június hó 1-ével fog a közforgalomnak átadatni. Az új megállóhelyen június 1-től szeptember végéig a 859., 860., 865., 864., 869. és 868. számú vonatok feltételesen meg fognak állani. A felszálló utasok jegyeiket a vonatok kalauzainál a Szepesbéla-Barlangliget állomásról érvényes menetilletékek alapján válthatják. * Atlantica. Az Atlantica Tengerhajózási Részvénytársaság hajóinak mozdulatairól a következő értesítéseket, vettük: A Gróf Serényi Béla gőzhajó Marseilleben áll kirakás alatt, a Kossuth Ferenc gőzhajó érintette Konstantinápolyt Antwerpenbe való útján, a Magyarország gőzhajó Brailába érkezett kirakás végett, a Morawetse gőzhajó Odessában esedékes Antwerpenbe való rakodásra, a Pollacsek gőzhajó útban van Rotterdam felé, a Szterényi gőzhajó elindult Rotterdamból a dunai kikötőkbe. Az Atlantica bérelt hajóinak állásáról a következő híreket nyertük: A Leonardos gőzhajó Brailában rakodik görögországi rendeltetéssel, a Luciano Campisi a Dunában esedékes Olaszországba való rakodásra, a Parales gőzhajó Licáta részére fog rakodni a Dunában. Kereskedelem. * Az osztrák és magyar fonalkartell megújítása. Pár hét előtt jelentettük, hogy az osztrák és magyar fonalkartell feloszlott. Nyomban kifejeztük azonban azt a gyanút, hogy az egész bomlási folyamat csak az outsider cégek megfélemlítésére indult meg. Ami most be is bizonyosodott. Nevezetesen a kartell, a napokban újra megalakult, mégpedig az eddiginél szélesebb keretek közt, amenynyiben a Friedrich Mattausch rt. és a prágai M. Schick & Co cégek a kartellbe szintén beléptek, míg a pottendorfi fonodával és még néhány más céggel oly megállapodás jött létre, amely azt biztosítja, hogy ezek a kartellel egyöntetűen fognak eljárni. Ezeken kívül még több vállalattal tárgyalások folynak. A kartell eladásait ezután is a Bécsben székelő központi iroda foganatosítja. Amagyar pamutfonódák, a rózsahegyi, dugaresai, újpesti és temesvári, mind tagjai a kartellnek, amely hír szerint arra fog törekedni, hogy a múlt évben az outsiderekkel folytatott versenyben nagyon lerongált árakat fölemelje Közlekedés. * Az elhanyagolt Duna. A komáromi-érsekújvári vasút minapi megnyitásán szakemberek között sok szó esett arról, hogy ez az új vasútvonal mivel alimentáltassék átmenő forgalomban. Ugyanakkor a Duna mellett levő nagyobb városoknak kereskedő- és iparosvilágáról sem nyilatkozhattak valami elismerő módon, mert a nagy költséggel létesített rakpartok, kirakó berendezések és áruraktárak nagyjában használatlanok. Különösebben áll ez Komáromra, amely a felső Dunán gabonakereskedelmünk gócpontja lehetne és Győrre, amely szintén elhanyagolta tömegáru-kereskedelmét. Egyáltalán tapasztalható, hogy a fővároson felül fekvő hajózható folyók által nyújtott előny sem a Dunán, sem annak mellékfolyóin a kellő figyelemre méltatva nincsen. Ennek pedig mélyen fekvő okainak kelllenniük, amit a szakférfiaknak megfontolásra kell ajánlanunk. * A Duna darabáruforgalma. A szorosan vett darabáruforgalom állandóan és minden viszonylatban nagy. Különösen sok vas és vasáru jön Németországból a keletre, hová a pozsonyi átrakódon is sokat tranzitál Sziléziából, míg a stájer vas a Dráván át veszi útját az Alduna felé. A magyar darabáru belforgalma is nagy, de ezenfelül örvendetesen veszünk részt a keleti exportban. A faforgalom is föllendült és Budapestre is sok fa irányul, bár itt sem a tutajoknak, sem az egyéb faneműnek alkalmas kikötője és kiradodója nincs, ami a fa árát természetesen tetemesen megdrágítja. A szénszállítás is emelkedett úgy a behozatalban, mint a belforgalomban és már a csépléshez szükséges brikettszállítás is megkezdődött, mert a gazdák okultak néhány évnek késedelmes szállításán. A lefele irányuló hőforgalom nem elégíti ki az érdekelt vállalatokat, mert egyrészt kevés, másrészt pedig nem fizet kellő fuvardíjat. Kevés a vízi építkezés, még kevesebb a szabályozási munka. Az egész ország, a kormánynyal együtt állandóan politizál és a legszükségesebb munkák is pihennek. ,Vízszabályozásunk sokáig meg fogja siny- iparügyet. * Vízerőmű Temesvárott. Temesvár város a Bega vizerejének kihasználása céljából központi vizierőmű létesítését és egyúttal a Bega Temesvár város területén átvonuló szakaszának hajózhatóvá tételét határozta el. A tervet rövidesen követte a megvalósítás is és a város a hajózhatóvá tétel munkálatainak költségeihez az állam hozzájárulását kérte, azzal az indokolással, hogy a munkálatok foganatosítása folytán az állam bizonyos árvízvédelmi munkálatokat megtakarít. Az állam a város indokolt kérelmét teljesítette és a földmivelésügyi minisztérium 200,000 K államsegélyt engedélyezett, melyből 100,000 K-t még tavaly folyósított, a másik 100,000 K folyósítását pedig a vízerőmű teljes befejezése után helyezte kilátásba. A vízerőmű és a Bega temesvári szakaszának hajózhatóvá tétele befejeztetvén, a földmivelésügyi minisztérium a munkálatok felülvizsgálását elrendelte és annak napját május 30-ra tűzték ki. * Országos magyar szücsmesterek egyesülete. A Budapesti szűcs- és sapkásiparosok egyesülete legutóbbi közgyűlésén elhatározta, mivel egyre nagyobb számban jelentkezvén az ország legkülönbözőbb részeiből új tagok, hogy országos jellegű egyesületté alakul át, amely egyöntetűen lesz hivatva a szakma érdekeit megvédeni. Az új országos szervezet szombaton este tartotta meg az ipartestület hivatalos helyiségeiben Dán Leó kereskedelmi tanácsos elnöklete mellett alakuló közgyűlését. A nagy számban megjelent szakmabeli érdekeltség előtt elnöklő kifejtette az egyesület munkaprogrammját, mely felöleli egy szücs-szaklap kiadását, a kontárok romboló hatású munkájának ellensúlyozását, a szakmabeli munkaadók és munkavállalók közötti viszony országos rendezését. Rendezni kívánja továbbá egységesen a kihitelezést, valamint a hitelcsalók ellen is hathatós védelemről fog gondoskodni. Kapcsot teremt a német, francia és osztrák szakmabeli országos szervezetekkel, az egyesülés ügyésze útján pedig díjtalan jogtanácsosal kívánja ellátni tagjait, akiknek úgy kereskedelmi, mint szakközi kérdésekben vagy egyéni ügyeiben is eljárni fog. Különös gondot fog az Országos Magyar Szücsmesterek Egyesülete arra is fordítani, hogy kiírt pályázatoknál a szücsmunkákat szakiparos kapja meg, igyekezvén e munkálatokat a kisebb iparosokból álló alkalmi csoportoknak biztosítani. A különböző ágaknak megfelelő szakosztályokat, valamint gócpontokban fiókegyesületeket fog létesíteni, továbbá a bíróságnak, valamint magánfeleknek is szakvélemények, vagy szakértők kiküldése tekintetében is, stb. Több felszólalás és üdvözlés után a tisztikar választására került a sor, melynek folyamán egyhangúlag és közfelkiáltással megválasztottak elnöknek: Dán Leó kereskedelmi tana-