Pesti Hírlap, 1910. augusztus (32. évfolyam, 183-207. szám)
1910-08-24 / 201. szám
22 PESTI HÍRLAP 1910. augusztus 24., szerda. A „Zion“ önsegélyző- és jótékonysági egylet igazgatósága mélyen megrendülve és szomorúságtól eltelt szívvel adja tudomásul, hogy * sőt az egyesületnek 15 éven át volt érdemes és közszeretetben álló orvosa f. h. 23-án meghalt. A temetés f. hó 25-én, d. e. 10 órakor lesz a rákoskeresztúri új izraelita temető halottas házából. A jó orvosnak, a derék embernek, a betegek valódi istápolójának emlékét az egyesület mindenkor hiven fogja megőrizni. 742 A sors kifürkészhetetlen akarata elszólította körünkből a mi kedves kartársunkat . Somi Lajos őrt ural Szivünk mélyéig elszomorodva és lesujtva a rettenetes csapás által — adjuk tudomásul, hogy a mi szeretett kartársunkat, a kit élete delén, derék munkája közepén ragadott el a halál —t. hó 25-én d. e. 10 órakor fogjuk a rákoskeresztúri új izraelita temető halottas házából az örök nyugalomnak átadni. A Zion Egylet orvosi kara. BROKEEHnH Sí, ker., MEffiszil földszintjén egy nagyobb Methelyiség 12 utcai asalaknyitással 1910. november hó 1-re kiadó. JL helyiség egyes részei is bérbe vehetők. Bővebb felvilágosítás V., Fürdő-utca 2., félemelet. Hásgondnokság. 7414 Lipótvárosi nyilv. jogú elemi fil- és leányiskola (volt Dr. Farkas Gyuláné féle iskola) 7422 a régi tanerők működése mellett újból megnyílik Ideiglenes helyiség: V., Nagykorona-utca 17. November 1-től : V., Sas-utca 27. szám. előkelő részvénytársasághoz azonnal felvétetik. Ajánlatok Állandó jelige alatt e lap kiadóhivatalába kéretnek. ____________________________________7418 portí zterhelyiség IV., Erzsébet-tér 10. szám alatt 1911. év február hó 1-től 1912. év május hó 1-ig kiadó. Szükség esetén 1—2 hónappal előbb. Bővebbet Alexy cégnél. 7119 Kiadó november 1-ére VI., Nagy János utca 23 sz. magán palotában kétszobás magas földszinti urasági lakás központi fűtéssel. Értesítés : Váci körut 32. Telefon 73 —41. 741 lavira auiuuilS IFOuSil Zwack J. és Társai ükörgyára- Szakmabeli POCI eéyen-7420 modern udvari lakás, amely áll előszobából, két szobából, fürdőszobával, gázvilágítással kiadó november elsejére. Dim V., Sólyom utca 18. Bővebbet a házmesternél. Egy darab 10 lóerős, egy hengeres, fekst világitógáz-motor, Langen és Wolf gyártmányú, benzinre is átalakítva, teljesen jó karban 4000.— koronáért azonnal eladó. Cím a kiadóhivatalban. Törvénykezés. — Az igazságügy miniszter kijelentései. Székely Ferenc igazságügyminiszter beszédéről, amelyet az ügyvédjelöltek memorandumának átadásakor mondott, több lapban oly értelmű közlemény jelent meg, mintha a miniszter azt mondotta volna, hogy a jogakadémiák nem állanak hivatásuk magaslatán. Félhivatalosan kijelentik, hogy ezt a miniszter nem mondotta, hanem a budapesti egyetem túlzsúfoltságának okairól szólva, többek között úgy nyilatkozott, hogy az ország északi részén lévő jogakadémiák nem állanak olyan magaslaton, hogy az ország déli részéből jövő fiatalságot Budapesten keresztül magukhoz vonzanak. Azt sem mondotta a miniszter, hogy mostani javaslatából aligha lesz egyhamar törvény. Ezt a jogi szakoktatás és a jogi vizsgák reformjára vonatkozó, szintén előkészítés alatt lévő javaslatról mondta. Az ügyvédjelöltek országos nagygyűlése, mint megírtuk, sérelmeit emlékiratba foglalta s küldöttség útján az igazságügyminiszter elé vitte. A memorandumot, melyet az országos nagygyűlés nevében dr Endrényi Tivadar készített el, most megküldték az országos összes ügyvédi kamaráinak. ■— A rendőrtizedes panasza. A múlt évi farsang első napján, január 7-én, Novoszád Arthur gyöngyösi járásbirósági írnok átrándult Egerbe egy jóbarátjához. Éjjel Novoszád haza akart utazni, de a pályaudvar pénztáránál szóváltásba elegyedett Nagy József egri rendőrtizedessel, aki őt arra utasította, hogy a pénztár előtt álló utasok között tartsa be a sorrendet. Novoszád a szóváltás közben leszidta a rendőrt és többek közt ezeket mondotta: — Én járásbiró vagyok és el fogom magát csapatni! A rendőrtizedes erre bevezette az írnokot a váróterembe és ott igazoltatta. Miközben Novoszád a rendőr eldugott igazoló száma után tudakozódott, állítólag mellbe lökte Nagy Józsefet. A rendőr hatóság elleni erőszak vétsége miatt jelentette fel Novoszád Arthurt az egri bíróságnál. A törvényszék több mentő- és egy terhelőtanú kihallgatása után nyolc napi fogházra ítélte a vádlott írnokot. Felebbezés folytán kedden tárgyalta a kir. tábla szüneti tanácsa ezt az ügyet és fölmentette a vádlottat. — Visszavont petíció. Az általános választások alkalmával a székelyhídi kerület mandátumáért Fráter Lóránd Justh-párti, Molnár Ákos Kossuth-párti és Dóczi Imre nemzeti munkapárti küzdöttek. A választásokon egy jelölt sem nyerte el az általános többséget, Fráter Lóránd és Molnár Ákos között pótválasztásra került a sor. A pótválasztáson Fráter Lórándot választották meg. A kisebbségben maradt Molnár-párt megbízásából Kiss Sándor és társai petíciót nyújtottak be a kir. Curiához, amelyet azonban a peticionálók a mai napon visszavontak. Fráter Lóránd tehát megválasztott képviselőnek igazolható. — Hatóság elleni erőszak. Ez év augusztus 13-án Ferkó Sándor 23 éves kőmívessegéd és Szalay János vasesztergályos kiment Újpestre a Weisz-féle kocsmába. Ivás közben szóváltás támadt közöttük és Szalay egy hatalmas pofonnal akarta elnémítani fiatal iparostársát. Majd Ferkó Sándort Szalay János, Szabó Pál és Balázs Károly asztalossegéd barátaival együtt kidobta a kocsmából. Ferkó nem ment haza, hanem lesbe állott kinn az utcán a kocsma ajtaja előtt s mikor később Szalay János barátaival együtt kijött a kocsmából, Ferkó Sándor az öt-hat lépésnyi távolságból revolverrel rálőtt Szalay Jánosra, akit azonban nem talált el. A lövés után Szalay János, Szabó Pál és Barát Károly barátaival üldözőbe vette a menekülő Ferkó Sándort, akit hosszas hajsza után Szabó Károly rendőr el is fogott. Az üldözők nem akarták megboszulatlanul hagyni a merényletet s neki támadtak a rendőrnek, hogy adja át nekik Ferkó Sándort, hogy elverhessék. A rendőr megtagadta kérelmüket, mire mindhárman erővel akarták elvenni a rendőr kezei közül Ferkó Sándort. Hosszas küzdelem után a megérkezett őrjárat tudta csak megmenteni a meglincseléstől Ferkó Sándort. Ebből az esetből kifolyólag Szabó Károly rendőr feljelentése alapján a pestvidéki kir. ügyészség indítványára dr Neuberger vizsgálóbíró Ferkó Sándor ellen elrendelte szándékos emberölés kísérletének bűntette miatt a bűnvizsgálatot a vizsgálati fogsággal együtt. De megindította a vizsgálatot hatóság elleni erőszak bűntette miatt a szabadlábon levő Szalay János, Szabó Pál és Balázs Károly ellen is, mert ezek a rendőrt hivatalos kötelességének teljesítése közben tettleg bántalmazták, mert nem akarta engedni, hogy Ferkó Sándort véresre verjék. — Elitélt betörők. Ez év június elején három rovott multu, a főváros területéről kitiltott besurranó tolvaj, Brückner István, Balogh Antal és Vas Gyula, szövetkeztek egymással, hogy betörnek földszinti lakásokba. Brückner István június 14-én hajnalban bemászott Róth Károly Dohány utca 74. sz. alatt levő lakásába és dacára, hogy a szobában hatan aludtak, volt elég vakmerő, hogy az alvó társaság összes ékszereit és ruhaneműit elemelje. Ezt az első szerencsésen sikerült kísérletet csakhamar más követte. Június 17-én Fábián Lajos Teréz-körút 30. sz. alatt levő lakásába lopódzott be és onnan ötszáz korona értékű ékszert és ruhát lopott. Mindkét esetben a tolvajbanda tagjai megosztozkodtak a lopott holmik eladásából szerzett pénzen. A rendőrség a három betörőt letartóztatta. Brückner és Balogh beismerő vallomást tettek a rendőrségen. A beismerő vallomást megismételték a vizsgálóbíró előtt is, de később visszavonták és menteni törekedtek harmadik társukat is. A főtárgyaláson, amelyen dr Jamnitzky bíró elnökölt, Brückner és Balogh tagadtak és szemmel láthatólag arra törekedtek, hogy Vas Gyulát kiszabadítsák a bajból. A bíróság a lefolytatott tárgyalás után dr Sztrache kir. ügyész vádbeszéde és Freund Lajos védő meghallgatása után mind a három tolvajt egyenkint két és fél évi fegyházra ítélte A részeges. — Ha apám nem lett volna olyan brutális részeg ember, most biztosan valami negyedrendű ,zuglakásban nyomorognék és egy szegény ördögnek lennék a felesége, vagy a szeretője . . . Csakhogy az apám részeges volt és igen durva. Simone hátrahajtotta ragyogó fejét; hajából méz- és ámbra-illatok szálltak fel, s kacagva ült ott, a Grécerelles-ék pompás parkjának közepén. — Nem volt mindig részeges, kezdte újra; csak anyám halála előtt egynéhány esztendővel szokott rá a borivásra, arról pedig a kocsmai szeszesitalok mértéktelen fogyasztására. Piszkos lett, meg lusta és dühös természetű. Magas fizetéséből, amelyet valamikor kapott, most nyomorúságos kétheti bér lett; annak is megitta kétharmadrészét és sokszor teljesen üres zsebbel jött haza, káromkodva. Mivel anyámat addig sohasem ütötte, eleinte a káromkodáson kezdte. Mikor azonban az első ütés elcsattant, kedvet kapott hozzá, mert alapjában véve durva és vad természetű volt. S nemsokára már egész rendszeresen verte. Közben pedig mindig tréfálkozott: — Ez nagyon jót tesz neki . mert ez a „homopátia“ . . . Különösen a hajánál fogva szerette húzni az anyámat. S elképzelhetik, hogy én is kivettem a magam részét a lakodalomból. Abban telt igen nagy gyönyörűsége, hogy az arcomat üsse; addig szokott pofonokkal bántani, míg csak mind a két arcom olyan nem lett, mint a bifsztek. — Olyan jó szint kap iyenkor, — mondogatta közben, — nem kell legalább befesteni. Anyám nem mert panaszkodni senkinek. Igen félénk természetű volt s nem szerette a botrányt. S különben is, a részeg férje meg is ígérte neki, hogy mit kap, ha egyszer panaszkodni mer. S ő képes is lett volna a szavát betartani. S annyira jutottunk, hogy néha már meg sem ismert bennünket, és nem egyszer már a szomszédoknak kellett közbelépniük. Hanem azért minden csak úgy maradt. S anyám a rettegéstől, a gyötrelmektől végre kórházba került. S ott nemsokára meg is halt. Apám igen nagy fájdalmat szenvedett miatta, — s ez a fájdalom huszonnégy óráig tartott. Akkor így szólt hozzám: — Most már nagy lány vagy, neked kell ezután anyádat helyettesítened. Rám mindig számíthatsz. Ezután kétszer annyit ütött. * * * ♦ Két, három esztendő telt így el. Az én életem egyre elviselhetetlenebb lett. Örökös éhség gyötört. Az ütlegelések miatt elég elkényszeredett alak lettem, de azért valahogy mégis egy kissé csinos, amint azt jó emberek észre is vették rajtam. Igen hosszú időközökben volt apámnak egy-egy jó pillanata is. Olyankor hozott egy Cuktorbetegek Sanatorium, Stefánia-ut 55. Főorvos: Dr. Mátrai G. Telefon 51—17. Prospsscuit. Dr. RÖTH Stefánia-uti Sanatorium* Testegyeneszet, Svédtorna, Vizgyógyintézat