Pesti Hírlap, 1910. augusztus (32. évfolyam, 183-207. szám)

1910-08-24 / 201. szám

22 PESTI HÍRLAP 1910. augusztus 24., szerda. A „Zion“ önsegélyző- és jótékony­­sági egylet igazgatósága mélyen meg­rendülve és szomorúságtól eltelt szív­vel adja tudomásul, hogy * s­ő­t az egyesületnek 15 éven át volt érdemes és köz­szeretetben álló orvosa f. h. 23-án meghalt. A temetés f. hó 25-én, d. e. 10 órakor lesz a rákos­keresztúri új izraelita temető halottas házából. A jó orvosnak, a derék embernek, a betegek valódi istápolójának emlé­két az egyesület mindenkor hiven fogja megőrizni. 742 A sors kifürkészhetetlen akarata elszólí­­totta körünkből a mi kedves kartársunkat . Somi Lajos őrt ural Szivünk mélyéig elszomorodva és lesujtva a rettenetes csapás által — adjuk tudomásul, hogy a mi szeretett kartársunkat, a kit élete delén, derék munkája közepén ragadott el a halál —­t. hó 25-én d. e. 10 órakor fogjuk a rákoskeresztúri új izraelita temető halottas házából az­ örök nyugalomnak átadni. A Zion Egylet orvosi kara. BROKEEHnH Sí­, ker., ME­ffi­­­szil földszintjén egy nagyobb Methelyi­ség 12 utcai asalaknyitással 1910. november hó 1-re kiadó. JL h­elyiség­ egyes részei is bérbe vehetők. Bővebb felvilágosítás V., Fürdő-utca 2., félemelet. Hásgondnokság. 7414 Lipótvárosi nyilv. jogú elemi fil- és leányiskola (volt Dr. Farkas Gyuláné féle iskola) 7422 a régi tanerők működése mellett újból megnyílik Ideig­lenes helyiség: V., Nagy­korona-utca 17. November 1-től : V., Sas-utca 27. szám. előkelő részvénytársasághoz azonnal felvétetik. Ajánlatok Állandó­ jelige alatt e lap kiadóhivatalába kéretnek. ____________________________________7418 portí zterhelyiség IV., Erzsébet-tér 10. szám alatt 1911. év február hó 1-től 1912. év május hó 1-ig kiadó. Szükség esetén 1—2 hónappal előbb. Bővebbet Alexy cégnél. 7119 Kiadó november 1-ére VI., Nagy János­ utca 23 sz. magán palotában kétszo­bás magas földszinti urasági lakás központi fűtéssel. Ér­tesítés : Váci­ körut 32. Telefon 73 —41. 741 lavira auiuuilS IFOuSil Zwack J. és Társai ü­körgyára- Szakmabeli POCI eéyen-7420 modern udvari lakás, amely áll előszobából, két szobából, fürdőszo­bával, gázvilágítással kiadó november elsejére. Dim V., Sólyom­ utca 18. Bővebbet a házmes­ternél. Egy darab 10 lóerős, egy hengeres, fekst világitógáz-motor, Langen és Wolf gyártmányú, benzinre is át­alakítva, teljesen jó karban 4000.— koronáért azonnal eladó. Cím a kiadóhivatalban. Törvénykezés. — Az igazságügy miniszter kijelentései. Szé­kely Ferenc igazságügyminiszter beszédéről, ame­lyet az ügyvédjelöltek memorandumának átadása­kor mondott, több lapban oly értelmű közlemény jelent meg, mintha a miniszter azt mondotta volna, hogy a jogakadémiák nem állanak hivatá­suk magaslatán. Félhivatalosan kijelentik, hogy ezt a miniszter nem mondotta, hanem a budapesti egyetem túlzsúfoltságának okairól szólva, többek között úgy nyilatkozott, hogy az ország északi ré­szén lévő jogakadémiák nem állanak olyan magas­laton, hogy az ország déli részéből jövő fiatalságot Budapesten keresztül magukhoz vonzanak. Azt sem mondotta a miniszter, hogy mostani javasla­tából aligha lesz egyhamar törvény. Ezt a jogi szakoktatás és a jogi vizsgák reformjára vonat­kozó, szintén előkészítés alatt lévő javaslatról mondta.­­ Az ügyvédjelöltek országos nagygyűlése, mint megírtuk, sérelmeit emlékiratba foglalta s küldöttség útján az igazságügyminiszter elé vitte. A memorandumot, melyet az országos nagygyűlés nevében dr Endrényi Tivadar készített el, most megküldték az országos összes ügyvédi kama­ráinak. ■— A rendőrtizedes panasza. A múlt évi far­sang első napján, január 7-én, Novoszád Arthur gyöngyösi járásbirósági írnok átrándult Egerbe egy jóbarátjához. Éjjel Novoszád haza akart utaz­ni, de a pályaudvar pénztáránál szóváltásba ele­gyedett Nagy József egri rendőrtizedessel, aki őt arra utasította, hogy a pénztár előtt álló utasok között tartsa be a sorrendet. Novoszád a szóvál­tás közben leszidta a rendőrt és többek közt eze­ket mondotta: — Én járásbiró vagyok és el fogom magát csapatni! A rendőrtizedes erre bevezette az írnokot a váróterembe és ott igazoltatta. Miközben Novo­szád a rendőr eldugott igazoló száma után tuda­kozódott, állítólag mellbe lökte Nagy Józsefet. A rendőr hatóság elleni erőszak vétsége miatt jelen­tette fel Novoszád Arthurt az egri bíróságnál. A törvényszék több mentő- és egy terhelőtanú ki­hallgatása után nyolc napi fogházra ítélte a vád­lott írnokot. Felebbezés folytán kedden tárgyalta a kir. tábla szü­neti tanácsa ezt az ügyet és fölmentette a vádlottat. — Visszavont petíció. Az általános választá­sok alkalmával a székelyhídi kerület mandátumá­ért Fráter Lóránd Justh-párti, Molnár Ákos Kos­­suth-párti és Dóczi Imre nemzeti munkapárti küz­döttek. A választásokon egy jelölt sem nyerte el az általános többséget, Fráter Lóránd és Molnár Ákos között pótválasztásra került a sor. A pótvá­lasztáson Fráter Lórándot választották meg. A ki­sebbségben maradt Molnár-párt megbízásából Kiss Sándor és társai petíciót nyújtottak be a kir. Cu­­riához, amelyet azonban a peticionálók a mai na­pon visszavontak. Fráter Lóránd tehát megválasz­tott képviselőnek igazolható. — Hatóság elleni erőszak. Ez év augusztus 13-án Ferkó Sándor 23 éves kőm­ívessegéd és Sza­­lay János vasesztergályos kiment Újpestre a Weisz-féle kocsmába. Ivás közben szóváltás tá­madt közöttük és Szalay egy hatalmas pofonnal akarta elnémítani fiatal iparostársát. Majd Ferkó Sándort Szalay János, Szabó Pál és Balázs Ká­roly asztalossegéd barátaival együtt kidobta a kocsmából. Ferkó nem ment haza, hanem lesbe állott kinn az utcán a kocsma ajtaja előtt s mikor később Szalay János barátaival együtt kijött a kocsmából, Ferkó Sándor az öt-hat lépésnyi tá­volságból revolverrel rálőtt Szalay Jánosra, akit azonban nem talált el. A lövés után Szalay János, Szabó Pál és Barát Károly barátaival üldözőbe vette a menekülő Ferkó Sándort, akit hosszas hajsza után Szabó Károly rendőr el is fogott. Az üldözők nem akarták megboszulatlanul hagyni a merényletet s neki támadtak a rendőrnek, hogy adja át nekik Ferkó Sándort, hogy elverhessék. A rendőr megtagadta kérelmüket, mire mindhár­man erővel akarták elvenni a rendőr kezei közül Ferkó Sándort. Hosszas küzdelem után a megér­kezett őrjárat tudta csak megmenteni a meglin­cs­eléstől Ferkó Sándort. Ebből az esetből kifolyó­­lag Szabó Károly rendőr feljelentése alapján a pestvidéki kir. ügyészség indítványára dr Neu­berger vizsgálóbíró Ferkó Sándor ellen elrendelte szándékos emberölés kísérletének bűntette miatt a bűnvizsgálatot a vizsgálati fogsággal együtt. De megindította a vizsgálatot hatóság elleni erő­szak bűntette miatt a szabadlábon levő Szalay János, Szabó Pál és Balázs Károly ellen is, mert ezek a rendőrt hivatalos kötelességének teljesítése közben tettleg bántalmazták, mert­­ nem akarta engedni, hogy Ferkó Sándort véresre verjék. — Elitélt betörők. Ez év június elején há­rom rovott multu, a főváros területéről kitiltott besurranó tolvaj, Brückner István, Balogh Antal és Vas Gyula, szövetkeztek egymással, hogy be­törnek földszinti lakásokba. Brückner István jú­nius 14-én hajnalban bemászott Róth Károly Do­hány­ utca 74. sz. alatt levő lakásába és dacára, hogy a szobában hatan aludtak, volt elég vakmerő, hogy az alvó társaság összes ékszereit és ruhane­műit elemelje. Ezt az első szerencsésen sikerült kí­sérletet csakhamar más követte. Június 17-én Fá­bián Lajos Teréz-körút 30. sz. alatt levő lakásába lopódzott be és onnan ötszáz korona értékű ékszert és ruhát lopott. Mindkét esetben a tolvajbanda tagjai megosztozkodtak a lopott holmik eladásából szerzett pénzen. A rendőrség a három betörőt le­tartóztatta. Brückner és Balogh beismerő vallo­mást tettek a rendőrségen. A beismerő vallomást megismételték a vizsgálóbíró előtt is, de később visszavonták és menteni törekedtek harmadik tár­sukat is. A főtárgyaláson, amelyen dr Jamnitzky bíró elnökölt, Brückner és Balogh tagadtak és szemmel láthatólag arra törekedtek, hogy Vas Gyu­lát kiszabadítsák a bajból. A bíróság a lefolytatott tárgyalás után dr Sztrache kir. ügyész vádbeszéde és Freund Lajos védő meghallgatása után mind a három tolvajt egyenkint két és fél évi fegyh­ázra ítélte­ A részeges. — Ha apám nem lett volna olyan bru­tális részeg ember, most biztosan valami ne­gyedrendű ,zuglakásban nyomorognék és egy szegény ördögnek lennék a felesége, vagy a szeretője . . . Csakhogy az apám részeges volt és igen durva. Simone hátrahajtotta ragyogó fejét; ha­jából méz- és ámbra-illatok szálltak fel, s ka­cagva ült ott, a Grécerelles-ék pompás parkjá­nak közepén. — Nem volt mindig részeges, kezdte új­ra; csak anyám halála előtt egynéhány esz­tendővel szokott rá a borivásra, arról pedig a kocsmai szeszesitalok mértéktelen fogyasz­tására. Piszkos lett, meg lusta és dühös termé­szetű. Magas fizetéséből, amelyet valamikor kapott, most nyomorúságos kétheti bér lett; annak is megitta kétharmadrészét és sokszor teljesen üres zsebbel jött haza, káromkodva. Mivel anyámat addig sohasem ütötte, eleinte a káromkodáson kezdte. Mikor azonban az el­ső ütés elcsattant, kedvet kapott hozzá, mert alapjában véve durva és vad természetű volt. S nemsokára már egész rendszeresen verte. Közben pedig mindig tréfálkozott: — Ez nagyon jót tesz neki .­­ mert ez a „homopátia“ . . . Különösen a hajánál fogva szerette húz­ni az anyámat. S elképzelhetik, hogy én is kivettem a magam részét a lakodalomból. Ab­ban telt igen nagy gyönyörűsége, hogy az ar­comat üsse; addig szokott pofonokkal bántani, m­íg csak mind a két arcom olyan nem lett, mint a bifsztek. — Olyan jó szint kap iyenkor, — mon­dogatta közben, — nem kell legalább befes­teni. Anyám nem mert panaszkodni senki­nek. Igen félénk természetű volt s nem szeret­te a botrányt. S különben is, a részeg férje meg is ígérte neki, hogy mit kap, ha egyszer panaszkodni mer. S ő képes is lett volna a szavát betartani. S annyira jutottunk, hogy néha már meg sem ismert bennünket, és nem egyszer már a szomszédoknak kellett közbe­lépniük. Hanem azért minden csak úgy ma­radt. S anyám a rettegéstől, a gyötrelmektől végre kórházba került. S ott nemsokára meg is halt. Apám igen nagy fájdalmat szenvedett miatta, — s ez a fájdalom huszonnégy óráig tartott. Akkor így szólt hozzám: — Most már nagy lány vagy, neked kell ezután anyádat helyettesítened. Rám min­dig számíthatsz. Ezután kétszer annyit ütött. * * * ♦ Két, három esztendő telt így el. Az én életem egyre elviselhetetlenebb lett. Örökös éhség gyötört. Az ütlegelések miatt elég el­­kényszeredett alak lettem, de azért valahogy mégis egy kissé csinos, amint azt jó emberek észre is vették rajtam. Igen hosszú időközökben volt apámnak egy-egy jó pillanata is. Olyankor hozott egy Cuktorbetegek Sanatorium, Stefánia-ut 55. Főorvos: Dr. Mátrai G. Telefon 51—17. Prospsscuit. Dr. RÖTH Stefánia-uti Sanatorium* Testegyeneszet, Svédtorna, Vizgyógyintézat

Next