Pesti Hírlap, 1910. október (32. évfolyam, 235-247. szám)
1910-10-04 / 236. szám
1910. október 4., kadi. PESTI HÍRLAP 13____ Chicago, okt. 3. (Zárlat.) Zsír okt.-ra 12.50, (tegnap 12.50), zsír jan.-re 12.52 (12.65), szalonna short des 12.80 (13.5), sertéshús jan.-ra 17.42 (17.75). A bécsi gabonatőzsdéről. Bécs, október 3. (Saját tudósítónktól.) A külföldi tulnyomólag szilárd jelentések itt az irányzatot csak annyiban befolyásolták, hogy az , uralgó üzleti csend ellenére úgy a búza, mint a rozs múlt szombati áraikat megtarthatták. Árpádban az üzlet teljesen pangott, az irányzat és az árak azonban nem változtak. A zab nagyon szilárd volt és 20 fillérrel emelkedett, a tengeri azonban csak az eddigi árát tartotta meg. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, október 13. (Saját tudósítónktól.) A pénzviszonyok további alakulása miatt táplált aggodalmak a mai előtőzsde forgalmára mérséklőleg hatottak és különösen a kulisszában eladásokat idéztek elő, melyek az árfolyamokra nyomást gyakoroltak. A korlátok közt azonban ez az irányzatot nem érintette, sőt itt egyes értékeket még élénkebben is kerestek. Különösen a fegyvergyári részvények osztalékbecsléseknek a hatása alatt 1 7 koronával emelkedtek. A Dunagőzhajózási részvények csekély forgalomnál megtartották szombati árfolyamukat. A magyar agrárbank részvényeit emelkedő árfolyamokon vásárolták. Déli vasúti részvények gyengébbek. A déli tőzsdén az irányzat kedvetlen maradt. A magyar agrárbank részvényei tovább emelkedtek, míg a földhitel részvényeket, königshofi cement és alsó-ausztriai leszámítolóbank részvényeket kínálták. A járadékokat csaknem kivétel nélkül 5—10 fillérrel alacsonyabban jegyezték. Két óra harminc perckor zárult. Osztrák hitelrészvény 665.75. Magyar hitelrészvény 852. Anglobank 315.50. Unióbank 622.50. Laenderbank 531. Osztrák-magyar államvasut 752.25. Déli vasút 117. Dohányrészvény 378. Alpesi bányarész- .vény 767.50. Rimamurányi vasmű 696.50. Májusi járadék 93.15. Magyar aranyjáradék 111.50. Ma- s gyár koronajáradék 91.65. Török sorsjegyek 256.75. Német birodalmi márka 117.60. Bankegyesület 158. Osztrák koronajáradék 93.15. Az utótőzsde zárlata: Osztrák hitelrészvény 663.75. — Magyar hitelrészv. 852.—. — Angio bank 315.75 — Unió bank 622.75. — Länderbank 630.75 — Osztrák magyar államvasut 761.75 — Déli vasút 117.-------Dohányrészv. 377.50 — Alpesi bányarészv. 767.50 — Rimamurányi 696.50 — Májusi koronajár. 93.15 — Magyar aranyjáradék 111.50 — Magyar koronajáradék 91.60 — Török sorsjegyek 256.50 — Német bírod, márka 117.65 — Bankegyesület 557.75 — Orosz 103.10. Bécs, okt. 3. (Magyar értékek zárlata.) 4 százalékos aranyjáradék 111.50. — Tisza és szegedi köles, sorsj. 156.25 —Magy. hitelbank részv. 850.50 — M. resz. és váltó részv. 609.— — Rimamurányi 696.— — Magy. cukoripar —.-------Adria hajózási r. t. —.--------Magy kompatár. 91.60 — 4 százalékos magy. földteherm. kötv. 91.90 - Hagy. nyerk. sorsj. 224.50 — Kassa-Oderb. vasút részv. —.-------Magy keresk. bank —.— — Magyar jelzálog bank 487.—. BCCS, okt. 3. (Osztrák értékek zárlata.) 4.2 százalékos papírjáradék 93.15. — 4 százalékos orszták aranyjáradék 115.50. — 1860 sorsjegy —.—. — Osztrák hitel sorsjegy —.—. •* Angol-osztrák bankrészv. 315.25. — Bécsi Bankverein 657.25. — Osztrák-magyar bank 18.76. — Déli vasút 116.50. — Duna gőzh. társ. 11.95. — Dohány részv. 374.—. — Cs. k. arany (vert.) 11.37. —Német bankváltók 117.55. — Osztrák Lloyd 575.50. — 4.2 százalékos ezüstjáradék 93.10—97.05. — Osztrák koronajáradék 93.15. — 1864. sorsjegy —.—. — Osztr. hitelrészvény 665.10. — Union Bank 622.25. — Osztr. Länderbank 630.20. — Osztr. magy. áll. vasút 761.69. — Elbevölgyi vasút —.—. — Alpesi részv. 767.—. — 20 frankos 19.09. — Londoni váltóár 240.47. — Lipótkohó 535.—. —Török sorsjegyek 256.10. — Bécsi váltóár 849 75. — Olasz járadék —.—. — Áll. villamos Edison 281.50. — Gelsenkircheni 200 30. — Laurokohó 172.50. Párizs, okt. 3. (Zárlat.) 3 százalékos francia járadék 97.10. — Magyar aranyjáradék 95.20. — 3 százalékos olasz járadék —.—. — 5 százalékos marokkói járadék 524.—. — 4 százalékos kons. amort. román járadék 94.—. — 5 százalékos orosz járadék 1906. 106.50. — 4 százalékos szerb járadék 1907. —.—. — 4 százalékos unifikált török járadék 93.25. — Török dohány részvény 398.—. — Osztrák Linderbank 57 . — Magyar jelzálogbank —.—. — Banque Ottomaino 687— — Déli vasút 122.—. — Keleti vasutak —.—. — Rio Tinto 17.02. — Tula 392.—. — Chartered 41.25. — East Band 134.—. — Transvaal Land Company 65.—. —• Váltó német piacokra (rövid) 123.37. — Váltó Belgiumra (rövid) —.38. — Váltó Svájcra (rövid) —.22. — Magánkamatláb 2.88. — Osztrák aranyjáradék 101.—. — 5 százalékos bolgár kötelezvény 1896. évről 506.50. — Déli vasút elsőbbségi kötvény 282.—. — 4 százalékos 1890. román kölcsön 96.—. — 4°/0 amort rom. járadék 1905. 94.—. — 4%% 1909. évi orosz járadék 101.55. — 4 százalékos spanyol járadék 95.85. — Török sorsjegy —.-------Osztrák földhitelintézet 13.75. — Magyar Agrárbank—.—. — Banqtte de Paris 18.35. — Osztrák magyar államvasut —.—. — Maridional vasút 665.—. — Hartmann gépgyár 654.—. — Sucrerie d Egypte 80.—. — Urikányi kőszén 191.—. De Beers 435.50. — Jägersfontein 220.—. — Váltó Amsterdamra (rövid) 209.12. — Váltó Bécsre (rövid) 104.87. — Olasz aranyváltó (rövid) —.68. — Cseh Londonra 252.40. London, okt. 3. (Zárlat.) Angol consolok 80.31. — Japán járadék 93.75. — 4%-os magyar arany jár. 94.50. — Leszámítolási kamatláb 3.75. — Olasz járadék 102.50. Bécsi váltóár —.—. — East Rand 531.—. — Randmines 856.—. — Turúpia 62.88. — Spanyol járadék 93.-----Canada Pacific vasút 199.25. — Déli vasút 6.—. — Ezüst 24.80. — Chartered 153.—. — Randfontein 234.—. — De Beers 17.12. Frankfurt, okt. 3. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelint. részv. 208.75. — Déli vasút 22.40. — Disconto Commandit 188.66. — Berliner Handelsgesellsch. —.—. — Harpeni —.—. — Laurakohe —.—. — Osztr. magy. áll. vasút 162.75.— Német bank —.—. — Drezda bank 161.25. — Gelsenkircheni —.—. — Hibernia —.—. — Olasz járadék —.—. Berlin, okt. 3. Búza dec.-re 203.50, máj.-ra 209.25 .— Rozs dec.-re 154.50, máj.-ra 151.50. — Zab dec.-re 151.25, máj.-ra 159.25. — Tengeri dec.-re —.—, májusra —.— — Olaj dec.-re 57.20, májusra 56.40. — Szesz —.—. Párizs, okt. 3. Búza okt.-re 27.85, nov.-re 27.65, nov.—febr.-ra 27.65, jan.— ápr.-ra 27.70. — Rozs okt.-re 17.60, nov.-re 17.75, nov.—fcbr.-ra 17.60, jan.— ápr.-ra 17.75. — Liszt okt.-ra 37,15, nov.-re 36.85, nov.— febr.-ra 36,65, jan,—ápr.-ra 36.60. — Repceolaj okt.-re 61.—, nov.-re 61.50, jan.—ápr.-ra 63.—, márc.—jun.-ra 64.—. — Szesz okt.-re 47.25, nov.-re 47.75, jan.—ápr.-ra 46.—, máj.—aug.-ra 47.50. Nyers cukor 39.76—40.25.— Fehér cukor okt.-re 32.62, nov.-re 32.50, jan.—ápr.-ra 33.30. márc.—jun.-ra 32.88. — Finomított cukor 76.50 —77.—. Boroszló, okt. 3. Búza helyben 19.50. — Sárga búza helyben 19.40. — Rozs helyben 14.90. — Zab helyben 14.80. — Repce helyben 22.—. — Tengeri 17.— K 100 kg.-ként. Köln, okt. 3. Olaj 61.—. o • A kálisó, petróleum és földgáz monopolizálása Lukács László pénzügyminiszter hétfőn délután a pénzügyminisztérium tanácskozó termében fogadta a fővárosi napilapok" képviselőit s tájékoztatta őket a képviselőház legközelebbi ülésén benyújtandó törvényjavaslatairól. Az egyik törvényjavaslat „A folyékony és a gáznemű bitumenekről“, a másik pedig „A kálisokról“ szól. Érdemlegesen lapunk vezércikkében foglalkozunk a két törvényjavaslat jelentőségével, míg itt a pénzügyminiszter által adott felvilágosításokról adunk tájékoztatást. „7 I. A folyékony és a gáznemű bitumenekről szóló törvényjavaslat a petróleumot és rokontermékeit, másrészről pedig a metángázat és a földgázat vonja az újabb törvényes rendezés körébe. A petróleum jogi természetét azért akarja a törvényjavaslat megváltoztatni s azért óhajtja az állami bányamonopólium tárgyává tenni, mivel az eddigi jogi rendezés mellett a petróleum felkutatására irányuló minden törekvés hasztalannak bizonyult. Az állam már hosszú idő óta prémiumokat tűzött ki a petróleum kutatására s jelentékeny segélyekben is részesítette a kutatókat. A kutatás járt is eredménynyel, ezek az eredmények azonban utóbb a minimumra csökkentek, holott rendkívül sok momentum vall arra, hogy Magyarországon igen nagy petróleum források vannak. A petróleumkutatásnak magánkezelésben léte tehát semmi garanciát nem nyújtott a kutatás eredményességére. Ezzel szemben áll az a tény, hogy a petróleum szociális és ipari fontossága szinte napról-napra növekedik. Indokolt tehát, hogy a geológiai bizottság szerint nagy mennyiségben létező petróleumot az állam megtalálja. Nagy közgazdasági fontossága van a petróleumtermelésnek az okon is, hogy a galíciai petróleum termeléstől, amely ma már közel négyszáz millió méter mázsa petróleumot produkál, a hazai petróleum fogyasztás függetleníttessék. Részletesen magyarázza ezután a miniszter az eddigi szabad bányászkodás hátrányait, amelynek következtében óriási petróleummennyiségek mentek veszendőbe s amely e téren valóságos rablógazdálkodásra vezetett. A petróleumkutatás monopolizálását a törvényjavaslat nem kívánja egészen kizárólagossá tenni. Nem kontemplálja a törvényjavaslat minden forrásnak kizárólagos állami tulajdonába vételét, hanem azt akarja, hogy a petróleum gazdálkodást az állam dirigálja s jogot ad a javaslat a kormánynak arra hogy a fúrásjogot megfelelő feltételekkel magánosoknak is átadhassa. Még fontosabb oka az új rendezésnél az idegen beavatkozás veszélye. A miniszter rámutatott arra, hogy a nagy amerikai trösztök és az európai termelő államok között ez idő szerint óriási petróleumharc folyik. A nagy pénzhatalmasságok könnyen rátehetik a kezüket a magyar földben rejlő petróleumra is , akkor azután bizonyos, hogy nem a magyar közgazdaság érdekében használják ki majd azt. Mindezek az okok vezették a pénzügyminisztert a törvényjavaslat elkészítésére, amely nem azt akarja, hogy a kincstár raffináljon és eladjon, hanem tisztán a kutatást és a bányászkodást teszi állami monopóliummá, azzal a kikötéssel, hogy ebből származó jogait indokolt esetben magánosokra is átruházhatja. A törvényjavaslat második része a gázkérdést szabályozza s a gáz állami monopóliumát kontemplálja. A miniszter részletesen vázolja a gáz óriási közgazdasági fontosságát s megemlíti, hogy a legutolsó statisztika szerint Északamerikában a fogyasztott évi gázmennyiség tizenegy és fél milliárd köbmétert tett ki, amelynek eladási ára 273 millió korona volt. A termelt gázmennyiség kalorikus értéke 177 millió métermázsa legjobb minőségű szénnek felel meg. A földgázt Amerikában fűtésre, világításra, ipari célokra használják s részben in natura vezetik sok száz kilométer távolságra vagy pedig elektromos erővé alakítják át s igy vezetik. A magyar államkincstár kutatás közben óriási gázkiömlésekre talált s a kiküldött szakerők konstatálták, hogy a magyar források versenyeznek a legnagyobb amerikai forrásokkal, aminek következtében a pénzügyminiszter egész csapat geológust küldött a források területére. Ezek megállapítása szerint a földgázvonulatok Erdély egész középső részét elborítják s ezen a területen számtalan fúrást lehet eszközölni, amelyeken át óriási mennyiségben ömlik ki a gáz. Ezeknek a gázforrásoknak a magyar ipar szempontjából óriási fontossága van. Erdély elhanyagolt fémbányászata óriási lendületet vehet, mivel ezt a gázat olcsó hajtóerőként lehet az ipari telepekre vezetni, ahol pótolja a drága kőszenet. Már eddig is egész sereg iparvállalat, üveggyár, műtrágyagyár, vegyi gyár stb. jelentkezett ezért a hajtóerőért. Kiemeli a miniszter, hogy különösen Erdélyben, a Balkán közvetlen szomszédságában van ennek az értékesítésnek óriási fontossága, mivel itt már a geográfiai fekvés is előnyt ad a magyar ipari termelésnek és értékesítésnek az osztrák iparral szemben, a gáz felhasználásával olcsóbbodó motorikus erő pedig annyival versenyképesebbé teszi ezt az indusztriát, hogy a miniszter véleménye szerint hamarosan versenytársai fölé kerekedhetik. A közös vámterület teremtette mostani viszonyok között, amelyeknek előnyeiből a hazai gazdasági ágak közül az iparra jut a legkevesebb, az ipari hajtóerőnek ez a rendkívüli olcsóbbulása kiszámíthatatlan előnyökkel fog járni. Ezek a szempontok indokolják a törvényjavaslatnak azt az intézkedését, hogy a gáz kutatása és felhasználása is állami monopólium tárgya legyen, mely kellő feltételek mellett a magánindusztria részére is átbocsátható. Megjegyzi a miniszter, hogy a törvényjavaslatnak a petróleumra és a gázra vonatkozó rendelkezései bányajogilag senkinek jogsérelmet nem okoznak. A törvényjavaslat a már szerzett jogokat respektálja, sőt a magánosok jogát a már szerzett s a még szerzendő zárt kutatmányokra vonatkozóan a törvényjavaslat benyújtásának idejétől kezdve egy darabig még elismeri. II. A kálitokról szóló törvényjavaslat szintén állami monopóliumot tervez. A kálisót, amely a konyhasó rokonfaja, ma még nem termelik Magyarországon, alapos remény van azonban arra, hogy nagy menynyiségben lesz feltalálható. A kálisó fontossága különösen a mezőgazdaság szempontjából igen nagy. A kálisó a növényzet egyik legfontosabb alkatrésze, amely megsokszorozza a föld termőerejét s az intenzív mezőgazdaságban a kálisó trágya szinte mellőzhetetlen. Igen jelentékeny ipari fontossága is van s produktumai (klórkáli, káliszulfát, hamuzsír, diankáli stb.) is nagy ipari jelentőségűek. Fontosságát élénken illusztrálja a német termelés példája, ahol 1861-ben az egész kálisó termelés 22.000 méter mázsa volt s azóta a 60 millió métermázsáig emelkedett, amelynek értéke száz millió koronán felül van. A kálisónak jogi természetét rendezni könnyebb, mint a petróleumét, mivel erre nézve már törvényes rendelkezések vannak életben. A kősóra vonatkozó törvény ugyanis kimondja, hogy minden az ország határán belül a földön vagy a föld alatt, a természetben tisztán vagy más anyagokkal együtt előkerülő vagy műúton termelt só kizárólag az állam tulajdona. Az állami monopólium a más anyagokkal vegyesen élő- Külföldi tőzsdékről. Berlin, okt. 3. (Tőzsdei jelentés.) A pénzpiac feszült helyzete, amely több nagybankot arra ösztönzött, hogy túlzott spekulációtól óvja az érdekelteket, a külföldi ösztönzés hiánya és az izraelita ünnepek közelsége a mai tőzsdén messzemenő tartózkodást és realizációs kedvet okoztak. De csak kevés érték vesztett többet 1 százaléknál. A Laurakohó részvényeit a ma közzétett évi üzleteredmény már csak kevéssé befolyásolta. Gyenge lefolyás után a tőzsde zárlatát kedvezően befolyásolta a magánkamatláb csökkenése, amely nyugodt irányzatot idézett elő. Kivételt képeztek villamossági értékek, melyek nyomottak voltak. A készárupiac ipari értékei túlnyomórészt alacsonyabbak voltak. Magánleszámítolási kamatláb 4.—. — 4,2 százalékos papírjáradék —.—. — 4 százalékos osztrák aranyjáradék 9.70. — Osztrák hitelrészv. —.—. — Déli vasút 22.20. — Orosz bankjegyek 216.70. — 4 százalékos új orosz kölcsön 94.50. — Disconto Commandit 190.60. — Dynamit Trust 179.75. — Harpeni 190.—. — Unifikált török járadék 94.60. — 4.2 százalékos ezüstjáradék 93.20. — 4 százalékos magyar aranyjáradék 93.70. — Magyar koronajáradék 91.80. — Osztrák-magyar államvasút 162.70