Pesti Hírlap, 1910. november (32. évfolyam, 260-272. szám)
1910-11-12 / 270. szám
1910. november 12., szombat. _____Pesti Hírlap_______ egyszer állást foglalt. Egy vállalkozó cégnek a felosztási kérelméről van szó, amely az Erzsébet királyné-út közelében a Hajtsár-úttól a határig mintegy 60,000 négyszögölnyi területet akar parcellázni. A középítési bizottság annak idején a kérelem teljesítését függőben tartani javasolta mindaddig, amíg az új építkezési szabályzat életbe lép. A vállalkozó cég azonban újabb beadványt intézett a főváros tanácsához, amelyben kijelentette, hogy abban az esetben, ha felosztási kérelmét a főváros teljesítené, már eleve alávetné magát az új építési szabályrendelet, intézkedéseinek és ingyen engedne át 5500 négyszögölet egy tér és 1000—1000 négyszögölet a szükséges középületek céljaira, azonkívül kötelezné magát a szükséges közművek létesítésére. Az ügyosztály a beadvány folytán a felosztási kérelem teljesítését javasolta, de a bizottság hosszabb vita után eredeti álláspontjának fentartása mellett döntött, vagyis a felosztást az új építési szabászat, életbeléptéig függőben tartani javasolta. — Német iskola Budapesten. A főváros közoktatásügyi bizottságának ülésén Havassy Rezső interpellált a fővárosban fölállított német iskola dolgában. Felszólalásában kifejtette, hogy őt animozitás nem vezeti, de tekintettel a négy évtizedes munkára, amely a régi Ofen-Pestet lélekben és nyelvben magyar várossá változtatta, amelyből a magyar szellem az egész országba sugárzik szét, tisztán kell látnia a főváros közoktatásügyi bizottságának, mint hivatott fórumnak, hogy mik a német tannyelvű iskola felállításának előzményei és különösen nem kell-e attól tartani, hogy ez az iskola németesíteni fog. Kérdezte tehát az elnöklő tanácsostól, grófFestetics Gézától, hogy kik állították fel ezt az iskolát, nyilvános jellegű-e az iskola és történt-e intézkedés a magyar szempont megvédésére. Gróf Festetics Géza válaszában kifejtette, hogy az iskola, amelyet a közoktatásügyi miniszter engedélyezett, kizárólag a Budapesten tartózkodó német birodalmi alattvalók gyermekeinek szolgál. Az iskola nem nyilvános. A főváros tanfelügyelőjének felügyelete alatt áll. Az iskolában a magyar nyelvet is tanítják. Egyáltalában minden tekintetben gondoskodva van a magyar szempont legteljesebb védelméről. A választ az interpelláló és a bizottság megnyugvással vette tudomásul. A fővárosi közoktatásügyi bizottság pénteki ülésén a következő ügyeket intézték el: Az országos gyermekvédő liga kérvényét, amelyben a liga nevelőintézete részére nyilvánossági jogot kér, a bizottság pártolólag teszi át a tanácshoz. Dr Szabó Zoltán azzal a kéréssel fordult, a fővároshoz, hogy segélyezze 3000 koronával azta munkáját, amelyben dr Szabó Budapest környékének flóráját tüzetesen tárgyalni fogja. A bizottság azt javasolja a tanácsnak, hogy segélyezze dr Szabót három éven át évi 1000 koronával, hogy 40 évre tervezett munkáját, amely a művelt közönség számára ivódik, elkészíthesse. — Ünnepelt városbiró. A Belvárosi Kisiparosok és Kiskereskedők Köre a kör elnökének, Melkó Bertalannak, akit legutóbb városbírónak választottak meg, tiszteletére társasvacsorát rendezett. A vacsorán megjelentek Pesti Ferenc nyug. elöljáró, Goreczky Zsigmond elöljáró, Freyer Hugó fővárosi bizottsági tag és még számosan. A felköszöntők összetartásra buzdították a kerület kisiparosait és kiskereskedőit, kaptak, nem teljesítik, a passzív rezisztenciát megcsinálják. Lemondanak mindazon funkciókról, amelyeket különben sem fizettek meg soha, de amelyek teljesítése nélkül tulajdonképen a népnevelői hivatás teljes betöltéséről beszélni sem lehet. Mert a tanítók kívánsága teljesen jogos és szerény. A postánál alkalmazott telitőmester, akinek a legjobb esetben négy polgári, de a legtöbbször hat elemi osztályról szóló bizonyítványa van, 1400 K-val kezdi s 2800 K-val végzi, a tanító pedig 1000 K-val kezdi s 2400 K-val végzi 40 évi szolgálatát. A lakbérük össze sem hasonlítható. A sérelmek előadója az egyesület főtitkárja, Bartha Pál lesz. Tanügyi hírek. Az állami tanítók kongresszusa. Még el sem simultak azok a hullámok, melyeket a tanárok mozgalma vert magasra, máris újabb nyugtalanság észlelhető a tanügyi munkások között. Az állami tanítók országos egyesülete heves és elkeseredett hangulatban lefolyt választmányi ülésén elhatározta, hogy november 18-án rendkívüli közgyűlést tart Budapesten, az uj városháza termében s arra az ország valamennyi állami tanítóját meghívja. A meghívók már szétmentek s a tantestületek tömegesen jelentik be képviselőjüket. A legtöbb tanítótestület azonban testületileg jelenik meg. Amint a jelekből következtetni lehet, ez a gyűlés a hires 1905. november 9-iki gyűlésnél is látogatottabb s izgatottabb lefolyású lesz. A napirenden egyetlen pont szerepel: az állami tanítók sérelmét. Követelik a tanítók, hogy az 1907. XXVI. t.-c. 1. §-án kívül az egész törvényt helyezzék hatályon kívül, ám ezt a §-t, amely kimondja, hogy „Az állami tanító állami tisztviselő“, becsületesen hajtsák végre s a tanítókat úgy fizetés, mint lakbér és nyugdíj tekintetében a velük egyenlő képesítésű állami tisztviselőkkel egyenlő bánásmódban részesítsék, a szolgálati viszonyokat azonos elvek szerint szabályozzák s az érdemes tanítók előléptetését biztosítsák, a tanfelügyelői pályát a nem szakemberek elöl zárják el. A tanárok akciójának sikertelensége nagy hatással van az állami minták mozgalmára, és elfoglalandó álláspontjára az egyesület kebeléből arról értesítenek bennünket, hogy az egyesület vezetősége alig fogja tudni megakadályozni annak kimondását, hogy ha kérésüket, melynek teljesítésére már számtalan ígéretet Színház és zene. * (A m. kir. operaházban) holnap, szombaton, újdonságul először adják a György Barát című zenedrámát, melynek szövegét Tardos Viktor, zenéjét Rékai Nándor írta. A darab főszereplői: Dömötör Ilona (Izabella királyné), Szemere Árpád (Martinuzzi), Ambrusné, N. Valent '(palotahölgyek), Payer. N. ,Bodor K. (apródik), Hardy (udvar, hölgy), dr Székelyhidy Ferenc (Frangepán), Venczell Béla (páter), Várady Sándor (Török Bálint), dr Dalnoki Viktor (a szultán követe), Kertész Vilmos (János Zsigmond), Hegedűs Ferenc (orvos), Rózsa S. Lajos (Dallos diák), Déri Jenő (muzzin), Xey Bornáld (Castaldo), Kertész Ödön (pápai követ), Zolnai Lóránd (bérenc). A darab II. felvonásában előforduló ,,palotás“ táncot betanította Guerra Miklós balletmester. A nagyszabású dalműhöz Keméndy Jenő scenikai főfelügyelő útmutatásai nyomán Újvári Ignác, az operaház főfestője, teljesen új díszleteket festett, a szabóműhelyben pedig új jelmezek készültek. Az előadást Rékai Nándor zeneszerző vezényli és Alszeghy Kálmán főrendező rendezi. (Évi bérlet 150. szám., premiere helyárak, kezdete 7 órakor. * (Királyszínház.) Ismét jubiláns est volt: kétszázadszor adták pénteken a Luxemburgi grófot, és a szerencsés szerző személyesen dirigálta az előadást. Lehár, mint jeleztük, már csütörtökön érkezett Budapestre (nem ment a hamburgi új operetteszínház megnyitójára), azóta, pedig egyebet nem tett: egész nap tanítgatta a Cigányszerelmet, szombaton szinre kerülő új operettejét — a szereplőkkel korrepetált, a rendezővel konferált, sőt még a cigánybandákkal is kollokvált. Pénteken délelőtt azután eldirigálta a Cigányszerelem főpróbáját, este pedig a Luxemburgi gróf jubiláns előadását. Mikor a karcsú, egyre mosolygó és lenyitott bajuszával kissé megváltozott ábrázatú Lehár ma este először megjelent a virágokkal díszített karnagyi pulpitusnál, a zenekar tussal, a közönség pedig tapssal és éljenzéssel fogadta, és ez a lelkes ováció megújult minden felvonás után. De nemcsak Lehárt ünnepelte a közönség, hanemPetrás Sárit is, akinek ma volt utolsó föllépése kivándorlása előtt. Reméljük, hogy ez a kivándorlás csak aféle kirándulás, és hogy Petrás Sári mielőbb visszatér eddigi sikereinek színhelyére. Mert csak most, mikor elmegy tőlünk, érezzük, hogy mit veszt színészetünk, de különösen a Királyszínház, távozásával. És, viszszaemlékezünk a bájos, fiatal művésznő egész eddigi pályafutására, melyet minden egyes fázisában jóakarattal támogattunk e rovatban. Mikor a Vígszínházban a Királynő férjében, kis apródszerepben statisztált, mikor a Népszínházban a Két Hippolitban debütált, mikor átkerült a Királyszinházba s itt először csak külső qualitásokkal tudott hatást kelteni, majd fokozatosan fejlődött, úgyszólván a közönség szeme előtt, művésznővé, primadonnává — mindig szívesen, igaz örömmel adtunk hírt fejlődésének minden egyes etappéjáról. S most, hogy nagynénje, példáját követi és szintén elpártol tőlünk a német színészethez — csak azt kívánjuk, hogy minél előbb térjen ismét vissza hozzánk; de nem úgy, mint más megtért renegát: szárnyaszegetten, hanem tudásának és művészi erejének teljességében! — A közönség lelkes ovációkkal ünnepelte egész este a búcsúzó művésznőt, kinek tiszteletére hívei valóságos világkiállítást rendeztek a második felvonás után. — A tapsból még bőven kijutott a többi szereplőnek, különösen Várady Ilinek, Király Ernőnek és Rátkaynak is. * (Molnár Ferenc új darabja.) A Vígszínház legközelebbi újdonsága Molnár Ferenc A testőr című háromfelvonatos vígjátéka lesz. Az illusztris szerző új darabjának előkészületei már annyira haladtak, hogy a bemutatót a jövő hét szombatján, e hónap 19-én, megtarthatják. * (Kamarazene.) Ismét új és érdekes jelenség: pénteken a Bachmann-trió mutatkozott be nálunk és előkelő művészetével egy csapásra meghódította nagyigényű, műértő közönségünket. A művésztársulat primáriusa a zongorista, Bachmann Walter, de ő csak primus inter pares; méltó és kongeniális társai Bärtich Ferenc, a hegedűs és Szent Arthur, a gordonkás. Régen találkozott három ilyen congruens, mindenképen egymáshoz illő és egybehangolt művész, mint ez a három, mindegyik külön-külön virtuóza hangszerének, de együttvéve szinte ideális triászba olvadnak össze. Három újdonságot mutattak be mai bemutatkozásuk alkalmával. Sajnos, idő- és térbeni korlátokon belül, csak röviden ismertethetjük mind a hármat. A legzajosabb sikert Pejachevich Dóra grófnőnek a-moll zongoranégyese aratta. (A viola szólamot Kőszegi Sándor látta el,mint hospitáns.) A művészlelkű főúri hölgynek érdekesen kidolgozott, néha aforizmaszerű, de mindig tartalmas thémákban bővelkedő művét akármelyik céhbeli zenészünk büszkén vallhatná a magáénak. Főleg a bájos menüettet és a szellemes rondo arattak zajos tetszést, a főúri szerzőt, minden tétel után többször szólították a dobogóra. Kevésbbé tetszett Nordán Henriknek nagyszabású és nagy pretenziója, de alapjában üres és dagályos d-moll zongorahármasa (op. 28.) Az első, nagyon is hosszúra nyúló tételben a szerző egy nagy tetterejű ember keserves csalódását ecseteli, melyben vigaszt csak a boldog gyermekkorra való visszaemlékezésben talál. Kellemesebb benyomást kelt a reá következő scherzo (b-dúr) vidám hangulata; a harmadik tételben ismét elhagyott rónán bolyong éjjel a szerző, nyomott hangulatban, míg végre a zárótételben vigasztalást merít és egy szláv jellegű thémán fölépülő fugatóban új reményre ébred. Bevezetésül még előadták Frank Cézárnak egy ifjúkori művet, a fisz-moll zongorahármast, mely főleg érdekes thémáival kapja meg a hallgatót; csak kár, hogy e thémáktól nehezen szabadul a szerző és valósággal kipréseli azok egész tartalmát mindenféle szellemeskedő össze-vissza feldolgozásban. A közreműködő művészeket a jelenvolt előkelő hallgatóság valósággal elhalmozta tapssal s elismeréssel. * (III. Richard király.) Ma, pénteken, délelőtt tartották meg a jelmezes főpróbát Shakespeare klasszikus tragédiájából, a M. Richard királyból, amely 1803. óta nem szerepelt a színház műsorán. A III. Richárd király első előadása a régi Nemzeti színházban 1843 április 1-én Lendvayné Hivatal Anikó jutalomjátékául, aki Margit királynét játszotta, az első Richard pedig id. Lendvay Márton volt, akit 1847-ben Egressy Gábor, 1859-ben pedig Tóth József váltott fel ebben a szerepben. Közben, 1853-ban, az akkori legkiválóbb világhírű Shakespeare-interpretátor, a néger Ira Aldridge angol társulatával két ízben is eljátszotta a Nemzeti színházban ezt a szerepét. A Nemzeti színház egész történetében ez a vendégszereplés az egyetlen kivétel, amikor idegennyelvű előadásra átengedték a színpadot. Az első Richard-fordítás Vajda Péter munkája volt. 1873-ban uj betanulással és Szigligeti Ede uj fordításában került színre a darab és ekkor Richard szerepét Molnár György vette át, 1884-ben pedig Gyenes László, aki egész 1903-ig játszotta. A szombati felújítás alkalmával Radó Antal új fordításában adják a tragédiát, a címszerepet pedig Ivánfi Jenő fogja játszani. A többi nagyobb szerepet Jászai Mari, P. Márkus Emilia, S. Fáy Szeréna, K. Hegyesi Mari, Váradi Aranka, Beregi, Pethes, Gál, Somlay, Gabányi Árpád, Rózsahegyi, Kovács és Horváth Zoltán játszszák. A szomorú játékot megelőzi Shakespeare VI. Henrik halála című drámájának utolsó jelenete Ivánfi Jenő fordításában. .euSzülsjwuikl.cogoF * (Volt . . . nincs . . .) Ez a címe annak az új számnak, amelyet Lehár Ferenc egyenesen a Király-színház számára irt s amely a Cigányszerelem szombati bemutató-előadásán kerül először a közönség elé. A cigányos, mulatós nótát, melynek szövege Gábor Andortól való, az operett harmadik felvonásában Fedák Sári fogja énekelni Vörös Elek bandájának kíséretével. A Cigányszerelem szombati első és vasárnap második előadására már minden jegy elkelt. * (A városligeti színházban) szombaton lesz az idei évad első népies előadás olcsó helyárakkal, mely alkalommal „A két árva“ című 8 képből álló népdráma kerül színre. Az igazgatóság a darabhoz teljesen új kiállítást készíttet és elsőrangú szereposztásban adatja elő. Az igazgatóság elhatározta, hogy az olcsó helyáru népies előadásokat is a legjobb szereplőkkel adatja elő. Vasárnap délutáni mérsékelt helyárak mellett a Vándorlegény c. szép zenéjű operett kerül ismét színre, melyben a női főszerepet Komlósy Emma játssza. __________________________________