Pesti Hírlap, 1910. november (32. évfolyam, 273-285. szám)
1910-11-16 / 273. szám
___________________ kivándorlási ügyekkel csak némileg is foglalkoznak, valamint a jogügyi osztály veztőjét is. Az új szervezettől illetékes körökben sokat várnak, mindenekfölött pedig remélik azt, hogy az eddigelé meglehetősen divergáló és bonyolult eljárás helyett egységes és határozott direktívákat fog megállapítani. Külpolitikai hírek. Támadások belgrádi követünk ellen. Az annexiós bonyodalmak óta gróf Forflách belgrádi követünk állandó szálka a szerb túlzók szemében. Közvetlenül a szerb kormány nyilatkozata után, amelyben ez kénytelen volt lemondani a nagy hangon követelt rekompenzációkról, heves sajtó agitáció indult meg gróf Forgách ellen. A jó belgrádiak, úgy látszik, követünkön akarták megboszulni a nagy megaláztatást. Ez a szervezett sajtótáraadás akkoriban hatástalan maradt, de azért Belgrádban azóta sem mulasztották el, hogy alkalomadtán a monarchia követét egy-egy rosszakaratú támadásban ne részesítsék. Massaryk leleplezései is kapóra jöttek gróf Forgách ellenségeinek és most már nemcsak a sajtóban, hanem a skupstinában is hangok emelkedtek ellene. A hétfői ülésen — mint már jelentettük — Geraszimovics képviselő meginterpellálta a kormányt Aehrenthalnak ama kijelentése folytán, hogy annak idején maga a szerb kormány kérte külügyi hivatalunkat, hogy gróf Forgáchot továbbra is meghagyja a belgrádi követség élén. Erre az interpellációra Milovánovics külügyminiszter a skupstina keddi ülésén, a következő nyilatkozatot tette: Az osztrák-magyar közös külügyminiszternek az osztrák delegáció előtt tett azon kijelentése, hogy a szerb kormány a bécsi királyi követ útján azt az óhajt nyilvánította, hogy gróf Forgách Belgrádban maradjon, ha jól emlékszem, csak a múlt 1909. év idejére vonatkozhatik, amidőn az annexiós válság befejezése után a szerb és a külföldi sajtóban az a hír volt elterjedve, hogy gróf Forgách nem maradhat. Belgrádiban, mert állása a szerbkormány irányában lehetetlenné vált. Bár én sem akkor, sem máskor, sem Simics úrnak, sem más idegen hatalomnál akkreditált képviselőnknek ily természetű instrukciókat nem adtam, mert ez, fölfogásom szerint, nem volna helyénvaló, mégis állíthatom, hogy visszaemlékezésem szerint csak erről az időről lehet szó, mert akkoriban sajtóhadjárat volt gróf Forgách eltávolítása céljából és ez alkalommal került a sor annak hivatalos megállapítására, hogy a szerb kormány ezzel a hadjárattal nincsen összeköttetésben. Simics úr f. é. november 10-iki levelében kiegészíti visszaemlékezésemet és könonalazza ezt az ügyet, kifejtvén, hogy múlt évi belgrádi tartózkodása alkalmával tényleg kérdezte, mi igaz azokból az újsághírekből, amelyek szerint a szerb kormány gróf Forgách-csal elégedetlen és Belgrádból való eltávolítását kívánja, s rámutat ezenfelül Simics úr arra, hogy e kérdésre azt a választ kapta, hogy a szerb kormánynak az említett sajtóhadjárattal semmi közössége nincs, hogy gróf Forgách-csal nem elégedetlen és nem óhajtja, hogy másik osztrák és magyar követet nevezzenek ki helyébe. Amidőn Simcs ur ezután visszatért Bécsbe és amidőn közte és gróf Aehrenthal között a kérdés szóba került, Simics ur azt, amit Belgrádban a mérvadó tényezőktől hallott, közölte az osztrák és magyar közös külügyminiszterrel, azt tartva — és joggal — hogy ezzel eleget tett az igazságnak is és belül maradt a szokásos nemzetközi udvariasság határain. Gyerasimovics interpelláló a miniszter válaszát nem tartja kielégítőnek, mert a külügyminiszter, a nála megszokott módon, nem beszélt szabatosan. A miniszter nyilatkozatából mégis kitűnik, hogy nem fedi teljesen gróf Aehrenthal kijelentését. Csodálatos, hogy amidőn a múlt évben az egész szerb közvélemény óhajtotta gróf Forgách távozását, ezen óhajt csakis a szerb kormány ne érezte volna. Szóló be fogja várni az ügy további alakulását és adott alkalommal ismét szóvá fogja tenni a skupstinában. Geraszimovics felszólalása után a ház áttért a napirendre. A napirend több pontjának elintézése után megkezdték a monarchiával kötött kereskedelmi szerződés tárgyalását. Protics Sztoján elfogadásra ajánlja a szerződést. Marinkovics haladópárti hibáztatja, hogy nincsenek felsorolva azok a politikai indokok, amelyek a szerb kormányt a szerződés megkötésére bírták. Radulovics nacionalista szerint a szerződés hátrányos Szerbiára nézve, miért is ellene foglal állást. A tárgyalás folytatását csütörtökre halasztották. Az angol válság Asquith miniszterelnök — mint Londonból jelentik — nyilatkozatát szerdára halasztotta. Ma a miniszterelnök újra Sandringhambe utazott a királyhoz. A lapok egy része azt hiszi, hogy Asquith szerdán be fogja jelenteni a parlament feloszlatását. A feloszlatás mindenesetre még novemberben megtörténik, hogy december második felében már túl legyenek a választáson és a választás a karácsonyi üzletet ne zavarhassa. A mai kabinettanács három óra hosszáig tartott. A tanácskozás folyamán lord Knollys, a király titkára látogatásra jelentkezett Asquith miniszterelnöknél és vele fél óra hosszáig tanácskozott. Ma délután órakor lord Knollys másodszor látogatta meg a miniszterelnököt. A parlament kedden kezdte meg az őszi ülésszakot. A válságos politikai helyzetre való tekintettel a Ház teljesen megtelt. Asquith kivételével az összes pártvezérek jelen voltak. Lloyd George kincstári kancellár kijelentette, hogy oly viszonyok következtek be, amelyekre való tekintettel a kormány nem tartja kívánatosnak, hogy a Ház kezdje meg a napirend tárgyalását. Asquithra nézve sem volna kellemes csütörtök előtt nyilatkoznia. Azt ajánlja tehát, hogy a Ház ülését napolják el csütörtökig. Balfour kijelentette, hogy megérti azt, hogy oly körülmények következtek be, amelyek Asquith nyilatkozásának elhalasztását kívánatossá teszik, arra kéri azonban a kormányt, hogy valamivel továbbra halaszsza a kijelentést, mert csütörtökön neki fontos kötelessége van, t. i. Nottinghamban beszédet kell mondania. Lloyd George elismeri, hogy Balfour jelenléte ily fontos gyűlésen kívánatos, végül megegyeztek abban, hogy a legközelebbi ülés pénteken lesz. Anarchia Perzsiában. A Teheránból érkező legújabb hírek szerint, a helyzet Perzsiában immár elviselhetetlenné vált. A forradalmi elemek zavargása nőttön-nő, a nyomor és pénztelenség a tetőpontra hágott. A kormány teljesen tehetetlen. A császári perzsa bank — mint a Reuter-ügynökség jelenti — a kormánynak 1.250.000 font sterling 5 százalékos kölcsönt ajánlott fel, 87 és fél árfolyamon. A pénzt arra fogják fordítani, hogy a déli vidékeken a rendet helyreállítsák. _____PESTI HÍRLAP 1910. november 16., szerda., Fővárosi ügyek. — A gázgyár átvétele. A főváros részéről kiküldött becslőbizottság nem tudott megállapodni az elnök személyét illetőleg. Közbejöttek különben az egyezségi tárgyalások is, amelyek a főváros és az osztrák légszesztársulat igazgatósága között folytak és így a becslőbizottság működését még nem kezdette meg. Miután azonban az egyezségi tárgyalások eredményre nem vezettek, a becslőbizottság kedden délelőtt a központi városháza tanácstermében összeült, hogy az elnök személyét illetőleg a sorsolást megejtse, miután a szerződés úgy intézkedik, hogy meg nem egyezés esetében sors dönti el, ki legyen az elnök. A sorsoláson a főváros részéről megjelent Rózsavölgyi Gyula alpolgármester és dr Buzáth János, az üzemosztály vezetője, a gáztársaság részéről Radocza János, a becslőbizottság tagjai a főváros részről Kajlinger Mihály udvari tanácsos és Forbáth Imre műegyetemi tanár, a gáztársaság részéről pedig Pfeifer Ignác műegyetemi tanár és Fodor István. A jegyzőkönyvet Weinmann Fülöp közjegyző vezette. A főváros képviselői elnökjelöltül Bánki Donátot jelentették be, míg a gáztársaság K. Jónás Ödönt ajánlotta. Miután megegyezés létre nem jött, egy Erzsébet leányárvaházi növendék bűzött a két név közül és az urnából K. Jónás Ödön neve került ki. E szerint tehát K. Jónás Ödön lett a becslőbizottság elnöke. — Szakértekezlet a lmsdrágaság ügyében. Ismeretes, hogy a főváros tanácsa és törvényhatósági bizottsága a húsdrágaság ügyében egy szakértekezlet megtartását mondotta ki szükségeserk. A főváros közgazdasági és közélelmezési ügyosztálya most egybeállította azokat az adatokat, amelyeket a szakértekezlet elé fognak terjeszteni és megállapította azokat a kérdéseket, amelyekre a szakértekezlettől várják a választ. Ezek a kördések a következők : 1. kérdés: a húsdrágaságot előidéző okok között milyen jelentőség tulajdonítható az állattenyésztés és hizlalás mai viszonyainak? 2. kérdés: a húsdrágaságot előidéző okok között, milyen jelentőség tulajdonítható az állat- és húskereskedelmi forgalmat és a fogyasztást illető tényezőknek? 3. kérdés: milyen jelentőség tulajdonítható a munkabérek, az iparcikk-árak és a lakbérek emelkedésének a hús előállítási árának kialakulásánál szereplő tényezőkre? 4. kérdés: mi módon kellene a belföldi hússzükséglet fedezését és a húsárak csökkentését biztosítani a) átmenetileg a mostani helyzet javítására, és b) a jövő helyzet állandó javítására? Az ügyosztály azonkívül még 63 statisztikai táblázatot közöl, közli azonkívül a fővárosi vásárcsarnokok helybérszabályzatának a húsra és húsneműekre vonatkozó adatait, az ezekre vonatkozó vámtételeket, Budapest főváros húsbehozatali szabályait, a javadalmi díjjegyzéket és egyéb, a drágaságra vonatkozó adatot. — A villamosvezeték megváltoztatása a Ferenc József-hídon. Devecss Ferenc középítési igazgató a főváros tanácsához indítványt nyújtott be, amelyben azt javasolja, hogy a Ferenc József-hídon át vezető közúti forgalom könnyebb és gyorsabb lebonyolítása céljából az alsóvezeték helyett felsővezetéket alkalmazzanak. A budai oldalnak, de különösen a Lágymányos és környékének rohamos kiépítése folytán a jelenleg alkalmazásban levő alsóvezetéki rendszerrel a forgalom kifogástalan lebonyolítása lehetetlen. Nyilatkozik a középítési igazgató arra vonatkozólag is, hogy a híd tervezésénél sem történt gondoskodás arról, hogy a közúti vonal átvezetése mily rendszer szerint történjék s ennek az lett a következménye, hogy a híd kereszttartói mellett különleges alsóvezetéket kellett a hídon alkalmazni, amelynek a forgalom gyors lebonyolítására káros következményei vannak, mert a kocsikat úgy a pesti, mint a budai oldalán meg kell állítani, hogy áramszedőiket (hajóikat) megfelelően szabályozni lehessen. Ebből állandó forgalmi zavarok támadnak és a villamoskocsik torlódása sokszor oly nagy, hogy még a központi vásárcsarnok kijáratát is elzárja. De a legnagyobb baj az, hogy a híd faburkolatának duzzadása a híd keresztszelvényében állandó káros feszültséget idéz elő, ami az alsóvezeték csatornáira oly hatással van, hogy a vasbakok legnagyobb része már az első évben eltörött és a közúti társaságot kötelezni kellett, hogy ezeket a bakokat öntött acélból csináltassa. Ezeken az állapotokon segíteni kell és ezért Devecss Ferenc középítési igazgató azt javasolja, hogy a FerencJózsef-hídon az alsóvezetéket küszöböljék ki, helyette felsővezetéket létesítsenek, mégpedig úgy, hogy az áramátváltás helyei ne közvetlenül a nagyforgalmú pesti hídfőnél legyenek, hanem a felsővezetéket egészen a Lónyay-, illetve Királyi Pál-utcáig hosszabbítsák meg. Ezzel elejét vennék minden forgalmi kellemetlenségnek, amely ezen a helyen uralkodik. — A sertésszállások ügye. A Kőbányán létező és eredetileg a főváros tulajdonát, képezett sertésszállás-telkekre a főváros annak idején, amikor ezeket a telkeket jelenlegi tulajdonosaiknak eladta, azt a telekkönyvi korlátozást kebeleztette be, hogy ezek a telkek kizárólag sertésszállás céljaira használhatók. Az idők folyamán azonban és különösen az 1895-iki sertésvész következtében a kőbányai sertésvásárok, amelyek addig nagy nemzetközi jelentőséggel bírtak, jelentőségükből mindinkább veszítettek, ugyannyira, hogy a szállástelektulajdonosok között még a múlt évben mozgalom indult meg a telken lévő telektömbi korlátozás megszüntetése iránt. Természetes, hogy a telkek értéke az évek folyamán nagyon megnövekedett. A pénzügyi osztály ki is dolgozott egy előterjesztést, amely a korlátozások törlését hozta javaslatba, d® a telektulajdonosoktól meghatározott kulcs szerint fizetendő kártalanítást követelt. Időközben fölmerült a kérdés, hogy a korlátozások feloldása esetén mi történik a sertésvásárral. A tanács e kérdés tisztázására a közgazdasági ügyosztályt hívta fel, amely most hosszabb előterjesztésben tesz eleget a tanácsi felhívásnak. Az ügyosztály a sertéspiac fejlődésének és jelentőségének hosszabb ismertetése után azt javasolja a tanácsnak, hogy a közgyűléstől annak a kimondását kérje, hogy a szállástelkedre bekebelezett telekkönyvi korlátozást magántulajdonosok javára föl nem oldja, ellenben záros határidő alatt hajlandó az összes telkeket a jogos és méltányos igények teljes kielégítésével a főváros tulajdonába visszaváltani. — Az utcai villamos világítás. A főváros tanácsa felhívta a mérnöki hivatalt, hogy az eddig létesített villamos utcai ívlámpáknak leszende