Pesti Hírlap, 1910. december (32. évfolyam, 286-298. szám)
1910-12-02 / 287. szám
1910. december 2., péntek. Pesti Hírlap gyűltek nevében Glück Frigyes elnök melegen üdvözölte Ebner Józsefnét, aki kezdettől fogva vezeti a népkonyhát, továbbá Gráf Károlynét. Az egyesület, amely tizennégy év óta áll fenn, első milliomodik ebédét fennállásának hetedik évében osztotta ki és újabb hét év múlva érkezett el a második millió ebédhez. — A Magyarországi Független Good Templar Rend „Egészség“ páholya dec. 2-án, pénteken, este 8 órakor felolvasó ülést tart, melynek tárgya: Dr Madzsar József: A fajromlásról című felolvasása. Vendégeket szívesen látnak. A Művészet és művelődés magyar nők köre Royal-szállóbeli klubhelyiségében irodalmi ipurt rendezett, amelyen Bársony István, a jeles író, egy pompás novelláját olvasta fel nagy tetszés mellett, utána Hollós Teréz néhány költeményt szavalt Gárdonyitól nagy tetszés mellett. Lux Terka, lapunk kitűnő munkatársa, egy érdekes színdarabrészletet olvasott fel, végül dr Miklós Elemér mutatta be egy költeményét. A sikerült estét teázás és tombola zárta be, ez utóbbit a Vízcsöpp Társaság közkedveltségű Mikulásaiból rendezték élénk érdeklődés mellett. Jövő kedden, e hó 6-án, Ilubay-estét rendez az egyesület, Hubay dalaiból és hegedűdarabjaiból összeállítva. A dalokat Ilubayné Czebrián Róza grófnő énekli, Benkő Alice, Hubay Jenő tanítványa, hegedül. — Kilencven szegény gyermek felruházása. A „Klári“ szegény gyermekeket felruházó asztaltársaság a főváros legszegényebb részéből, a Teleki-tér környékéről, 90 szegény gyermeket ruház fel december hó 7-én esti nyolc órakor a Protestáns Egyesület (Alföldi utca 13. sz.) helyiségében. A gyermekfelruházó ünnepélyen dr Fischer Lajos fővárosi bizottsági tag és dr Incze Henrik V-ik kerületi városbíró tartanak ünnepi beszédet. Az Általános Közjótékonysági Egyesület november havi választmányi ülését szerdán este tartotta meg gróf Csáky Albinna elnöklete alatt. Lovag Faik Zsigmond alelnök lelkes szavak kíséretében ünnepelte az egyesület elnökét az őt ért legmagasabb királyi kitüntetés alkalmából. Ezután az egyesület foglalkoztató műhelyeinek ez évi programmja és a munkás étterem továbbfejlesztése került tárgyalás alá. Elhatározta a választmány, hogy télire a munkanélküli nők részére külön foglalkoztatókat állít fel. Az Országos Gyermekvédő Liga választmánya csütörtökön tartott ülésén gr. Edelsheim- Gyulay Lipót elnöki megnyitó beszéde után tudomásul vette dr Berend Miklós titkári jelentését, megválasztotta a csecsemőotthon hölgybizottsága elnökévé gr. Széchenyi Lászlóné Vanderbilt Gladyst, a taggyűjtő bizottság elnökévé dr Ruffy Bálnát, a felruházó bizottság elnökévé pedig dr Rickl Gyulánét, dr Balogh Jenőt államtitkárrá történt kinevezése alkalmából üdvözölte, az elnököt pedig felkérte, hogy a Jancsics-réten hajlék nélkül levő gyermekek érdekében a hatóságokkal lépjen érintkezésbe. A Hétház tüntetői. A Hétház kilakoltatott embereinek történetét, de általában mindazt, ami a Jancsics-réten történt és történik, egyedül mi ítéltük meg helyesen, amikor a szabad ég alatt tanyázókról azt írtuk, hogy nem a házbéruzsora áldozatairól van szó, nem a nyomorgók kiveréséről, hanem tisztán hatalmi kérdésről. Az egész sajtót úgy járta be eleinte a hír, hogy rémes lelketlenség történt, nem akadhat ember, akinek meg ne mozduljon a szíve a nyomor rettentő mutatványaira. És megindultak az adakozók, a jószívű emberek, hogy segítsenek a didergőkön, jöttek gazdag emberek,hogy lakást és élelmet adjanak a szűkölködőknek. De nem fogadták el. Megírtuk már mi ennek az el nem fogadásnak a kulisszatitkait is; megírtuk, hogy a szociáldemokrata párt ötödik kerületi szervezete vezeti az akciót és itt tulajdonképen nem lakásínségről van szó, mert hiszen a réten lakók vezetői visszautasítják azokat, akik segíteni akarnak rajtuk, hanem demonstrációról, tüntetésről van szó. A szocialista pártszervezet emberei belevisznek háromszáz embert télvíz idején tüntető demonstrációba, beleültetnek asszonyokat és gyerekeket a sárba, lucsokba, ők maguk pedig a sűtött kocsmában szortírozzák a bankókat, amiket az előre megcsinált nyomortanya szépen leírt képei után küldözgetnek a jószívűségükkel félrevezetett emberek. Szegények, akik nappal vizes szalmazsákokon kuporognak, nem azért teszik ezt, mert nem tudtak fizetni házbért, hanem mert úgy parancsolják a vezetők, a Hétház izgatni, akik rendezték ezt a nagy nyomor-színjátékot. Azért hangsúlyozzuk a nappalit, mert — ismét egy kellemetlen leleplezés — éjszaka majdnem üres a nyomortanya. Vajon hová tűnnek az emberek? Elmennek fedett és sűtött szobákba, mert rossz hallgatni éjszaka a szél fütyülését. És reggel, amikor virradni kezd, elfoglalják a hivatalt, a nyomortanyát. Néha meg is látogatják a jó bútoraikat. Mert, ne tessék csodálkozni ezen a meglepetésen sem, jó bútoraik is vannak a sárban sínylődőknek. Mert mikor a kilakoltatás történt, egy pesti szállítócég kocsijaival kihordatták a bútort a Jancsics-rétre. Azt a bútort, amit jó előre el nem vittek biztos helyre a lakók. Csak a lim-lom került a rétre, ami használható volt, a taktika szempontjából nem tétetett ki az időjárás viszontagságainak. Így áll a dolog a Jancsics-réten és most már az egész sajtó beismeri, hogy erőszakosan csinált ez a réti nyomorúság, hatalmi kérdésekről van itt szó, nem pénztelenségről. Egy asszony mondta kint a telepen, hogy tizenhat éve lakott a Hétháziján; két hónappal adós, de tüstént kifizeti a hatvan koronát, ha visszaeresztik a lakásába. De nem engedik a nyomor-színjáték rendezői. Kinek a lelkiismeretét terheli ekkora kegyetlenség? A hatóságok is megtesznek már mindent, hogy födél alá juttassák az embereket. De a karakokat újra nem fogadják el. Három darakba akarják elhelyezni őket, de ezt ellenzi a szocialista vezetőség. Most már ezek után erélyesen kell föllépni a hatóságoknak. A rendőrségnek és a fővárosnak. Nem szabad tétlenül nézni az események elfajulását. Mert mi fog történni, ha — tegyük föl — majd májusban, a házbérnegyedkor a szociáldemokrata pártszervezet egyszerűen ráparancsol tízezer munkáscsaládra, hogy házbérfizetés nincs, ellenben kivonulás van az utcára. És ellepik önkéntes hajléktalanok az Andrássy-utat meg a Teréz- és Erzsébet-körutat, sátrakat rögtönözve. Mert hiszen valamennyien nem férnek el a réteken. Példát kell statuálni s ha továbbra is tiltakoznak a Jancsics-rétiek a kijelölt szükséglakásokba és barakokba való bevonulás ellen, nincsen más segítség, mint az eltoloncolás. A rendőrség már ezt tudtul is adta a tüntetőknek. Csak egyféle nyomort ismerünk. Az igazi, nagy nyomorúságot, amely a szegénység és szerencsétlenség párosulásából születik. De renitens nyomor nincs. * Csütörtökön reggel a miniszterelnökség kért a fővárostól részletes informácót a Jancsics-réten történtektől. A főváros megadta a felvilágosítást s elmondotta a hivatalosan megállapított dolgokat. E szerint a lakók már előzetesen készültek a kilakoltatásra, mert a jobb bútorokat már előzetesen elszállították egy, a Fóthi-úton kibérelt helyiségbe. Megállapították, hogy a lakók, akik csaknem kivétel nélkül munkában vannak és öt koronánál nagyobb napikeresetük van, tüntetően nem fizettek házbért, hanem hosszabb idő óta hetenkint 39 krajcárt fizettek a pártkasszába. Megállapították, hogy az asszonyokat és gyermekeket elhelyezték, azok egy éjszakát sem töltöttek a tanyán, a férfiak pedig a szomszédos kocsmában töltötték az éjjelt és fölváltva vigyáztak a tanyára. A főváros az első napon felajánlotta az Aréna-úti iskola fűtött tornatermét és külön helyiséget a bútoroknak, később a népkonyhában ingyen ebédet s a barakkokban való elhelyezést, de a kilakoltak visszautasították az ajánlatot és állandó lakást követeltek a hatóságtól azzal a megokolással, hogy ők szolidárisak s nem engedik magukat egymástól elválasztani. Délben megjelent Almády Géza tanácsnoknál Pető Sándor országgyűlési képviselő és kérte, hogy a főváros helyezze el a kilakolt embereket. A városházán azt a hivatalos információt kaptak, hogy a Jancsics-réten való tüntetés rendezésétől a központi szociáldemokrata párt távol áll, abba bele nem folyt s az akciót önállóan intézte az ötödik kerületi pártszervezet. Tehát már beismeri a szocialista pártszervezet, hogy a tüntetésnek ő a rendezője. Almády Géza tanácsnok, aki a helyszínen vizsgálta meg a dolgokat, minderről jelentést tett a tanácsnak és a tanács elhatározta, hogy az arénauti iskola tornatermét, a VI. és IX. kerületi barakkokat újra felajánlja ideiglenes szállásul, ha nem fogadják és újra visszautasítják a főváros segítségét, a város semmiféle további intézkedést nem tesz és nem fogja a kilakoltakat akaratuk ellenére karhatalommal bekényszeríteni a barakkokba. Ezt az elhelyezést a tanács ideiglenesnek tekinti s ha a kilakoltak bevonulnak a barakkokba, követelni fogja, hogy állandó lakás után nézzenek. Ha a kilakoltatóitnk nem volnának hajlandók a barakkokba bemenni, akkor a rendőrség a kihágást büntető törvénykönyv 62. szakasza szerint fog velük szemben eljárni, lakás és foglalkozás nélküli embereknek tekinti őket, kikísérteti valamennyit a toloncházba és illetőségi helyére küldi. Boda Dezső főkapitány csütörtökön magához kérette Szeszler Hugó rendőrkapitányt és Laky Imre rendőrfelügyelőt, akik referáltak arról, mi történik a tüntetés tanyáján. Heszler Hugó ezeket mondta: " A legnagyobb szabályossággal vezetett nyomozás megállapította, hogy a kilakoltatás előre szervezett tüntetés eredménye. A lakók egy töredéke rendezte az egész ügyet, ezek a bizalmiférfi- rendszert akarták keresztül hajszolni. Úgy látszik, számítottak a kilakoltatás lehetőségére és készültek rá. Kibéreltek egy tágas raktárt a Fóti-úton, oda hordták jó bútoraikat, odahaza csak ládákat, ócska lim-lomokat és a szalmazsákokat tartották. Lakásokat is vettek föl, csupa szépen bútorozott szobát, ott laknak és csak fölváltva jönnek ki a Jancsics-rétre, hogy nyomorukkal tüntessenek. Laky Imre rendőrfelügyelő pedig, aki állandóan kint tartózkodik a Jancsics-réten, igy referált a főkapitánynak: — A kilakoltatottak több ajánlatot is kaptak, de nem fogadták el. Beköltözhettek volna a Lehel-téri barakkokba. Mi fuvarosokat is fogadtunk és így a költözködés sem került volna pénzbe. Figyelemmel kísértem a nyomortanyát és érdeklődtem, vajon hogy bírják ki ezek az emberek az éjszakát. Kiderült, hogy kilenc óra után bevonulnak lakásaikba. Két-két férfi teljesít őrszolgálatot. Óránként leváltják őket, azalatt a többiek a közelben levő Lomb utcában, egy kocsmában dőzsölnek. Reggel hat órakor újra benépesül a Jancsics-rét. Beszélnek arról is, hogy a kilakoltatott családok gyermekei irtózatos nyomorban vannak, sok közöttük a súlyos beteg. Ez nem igaz. Alig van itt egynéhány gyermek, akik pedig ott vannak, azok nagyobbrészt vendégek, akik látogatóba jöttek ide. A főkapitányság csütörtökön sajtóirodája útján hivatalosan közölte az itt reprodukált két nyilatkozatot, mint a rendőri vizsgálat bizonyítható eredményét. Csütörtökön este a tüntetők tanyáján némileg változott a helyzet. A kilakoltatott emberek és aszszonyok majdnem valamennyien fedél alá vonultak. A szükség barakkokba és a Lehel utcai iskolába kerültek. Úgy látszik, nem fog már sokáig tartani a tüntetés, az eltoloncolástól való félelem letöri a Jancsics-réti vezetőket. A réten mindössze négyöt ember maradt éjszakára, hogy a bútorokra felügyeljen. Csaknem bizonyos, hogy pénteken nem fog már senki sem kivonulni a barakkokból, ahol ideiglenes elhelyezést nyernek. Pénteken alighanem a bútorokat is elhordják majd a pocsolyából s ezzel vége lesz a hajléktalanságnak. * Khuen-Héderváry nyilatkozata. A képviselőház pénzügyi bizottságának csütörtöki ülésén gróf Khuen-Héderváry miniszterelnök nyilatkozott a Hétház tüntetőinek ügyében. Rendkívül elitélő a miniszterelnök e nyilatkozata, de teljesen igazságos. A miniszterelnök ezeket mondta: " A beérkezett jelentések szerint a helyes tényállás az, hogy a lakók bujtogatók által felizgatva megszüntették a bérfizetéseket, dacára annak, hogy kielégítő kereseti viszonyaiknál fogva módjukban lett volna ezen kötelezettségüknek eleget tenni. Merev ellenállásuk bírói eljárás útjáni kilakoltatáshoz vezetett, aminek megtörténte után a város azonnal megtette a szükséges intézkedéseket és a kilakoltatott 28 családból hajléktalanul maradottak részére egy fűthető és egy munkáslakás igényeinek mindenképen megfelelő iskolaépületben akarta őket elhelyezni, ezt azonban a kilakoltatottak nem akarták igénybe venni, de a Jipicsics-réten tanyát ütve, a publikum könyörületességére appellálva, oly nagyszámú adományokban részesülnek, hogy mai anyagi helyzetük jobb, mint ha munkába járva, dolgoznának. Mert tudvalevőleg a kilakoltatás óta nem járnak munkába, hanem nappal tanyájukon időzve túlzottan szerencsétlennek igyekeznek helyzetüket feltüntetni, az éjszakákat azonban, egy bizonyos számú inspekciót hagyva tanyájukon, a kocsmákban töltik mulatozással, melynek költségeit a közadakozásból befolyt összegekből fedezik. Ez mutatja, hogy helyzetük nem olyan szánandó és kétségbeesett, mint amilyennek az a publikum előtt fel van tüntetve. A munkásszervezet által fentartott munkásotthonban is elhelyezhetők lennének, de ennek igénybevételére nem jelentkeztek. Kétségen felül áll, hogy kizárólag önhibájukból lettek kilakoltatva, mert nemcsak hogy nem fizették a béreket, de a békés hajlamú lakókat is felbujtogatták. Agresszív magatartásuk okvetlen szükségessé fogja tenni a rendőri beavatkozást, mert ily indokolatlan terror nem tűrhető. Gróf Apponyi Albert kijelenti, hogy a közszabadságoknak a legmesszebb menő határig lelkes védelmezője, de ép ily fontosnak tartja a személy- és vagyonbiztonság föltétlen megóvását is. Beszerzett információi teljesen fedik azt, amit a miniszterelnök elmondott és ezért a miniszterelnök felvilágosítását megnyugvással és köszönettel tudomásul veszi. ______________113