Pesti Hírlap, 1910. december (32. évfolyam, 299-312. szám)

1910-12-30 / 311. szám

1 ', _____________________________________________________________ Cl- r > T 5 ’ J f I 5 Ti I r .. i £ $ .• í s í) b í-i r LtjiO. r ;)'Ciflek. Iára vásárolták. Egyes szénrészvényeket is keres­tek. Vasértékekben a forgalom nem volt élénk. Há­rom százalékos déli vasúti elsőbbségek emelkedtek. Az ércváltók közül a berlinit keresték, míg a pári­zsi és londoni ércváltók gyengültek. Két óra harminc perckor zárult. Osztrák hitelrészvény 675. Magyar hitelrészvény 867. Anglo­bank 328.25. Unio­bank 642.50. I.Bender­­bank 539. Osztrák-magyar államvasut 753.50. Déli vasút 116.25. Dohányrészvény 366. Alpesi bánya­részvény 766-25. Rimamurányi vasmű 673. Májusi járadék 93.45. Magyar aranyjáradék 112. Magyar koronajáradék 92. Török sorsjegyek 261.25. Né­met birodalmi márka 117.55. Bankegyesület 561.75 Osztrák koronajáradék 93.40. Az utótizede zárlata: Osztrák hitelrészvény 67­5.— — Magyar hitelrészv. 866.50. — Angio bank 328 2­0 —­­Unió­bank 643.—. — Länderbank 638.75 — Osztrák magyar államvasut 753 60 — Déli vasút 116 25 — Do­­hányrészv. 366------Alpesi bányarészv. 766 75 — Rima­murányi 670 60 — Májusi koronajár. 93.45 — Ma­gyar aranyjáradék 112.— — Magyar koronajáradék 92 05 — Török sorsjegyek 261 50 — Német bírod, márka 117.68 — Bankegyesület 661.60 — Orosz 104.10. BÉCS, dec. 29. (Magyar értékek zárlata.) 4 száza­lékos aranyjáradék 112.—. — Tisza és szegedi költ-6. sorsj. 1­5.50 — Magy hitelbank részv. 866 26 — M resz. és váltó részv. 604.— — Rimamurányi 673.— — Magy. cukor­ipar —.--------Adria hajózási r. t. —.---------Magy. korona­jár. 92.05 — 4 százalékos magy. földteherm. kötv. 92.40 — Magy. nyerk. sorsj. —.— — Kassa-Oderb. vasút részv. —.— — Magy keresk. bank —.— — Magyar jelzálog bank 508.—. BéCS, dec. 29. (Osztrák értékek zárlata.) 4.2 száza­lékos papír járadék 93.45. — 4 százalékos osztrák arany­járadék 116.85. — 1860 sorsjegy 166.—. — Osztrák hitel sorsjegy —.—.— Angol-osztrák bankrész­. 328—. — Bécsi Bankver­ein 661 25. — Osztrák-magyar bank 18­81 — Déli vasút 116.—. — Duna gőzh. társ. 11.63. — Dohány részv. 366.—. — Cs. k. arany (vert.) 11.37. — Német bank váltók 117.58. — Osztrák Lloyd 689.—. — 4.2 százalékos ezüstjáradék 93.35—97.50. — Osztrák koronajáradék 93.45. — 1864. sorsjegy —.—. — Osztr. hitelrészvény 674.75. — Union Bank 642.50. — Osztr. Länderbank 532.25. — Osztr. magy. áll. vasút 753 40. — Elbevölgyi vasút —... — Alpesi részv. 76­ 25. — 20 frankos 19.03. — Londoni váltóár 240.15. — Lipótkohó 561.— — Török sorsjegyek 260.85. Frankfurt, dec. 29. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelint részv. 212.50. — Déli vasút 21.25. — Disconto Commandit 194.10. — Berliner Handelagesellsch. 109.75. —Harpeni —.—. — Laurakohó —.—. — Osztr. magy. áll. vasút 161.40. — Német bank 262.90. — Drezda bank 162.75 — Gelsenkircheni —. — Hibernia —.—. — Olasz já­radék —.—. Berlin, dec. 29. Búza dec.-re 209.—, máj.-ra 204.25. — Rozs dec -re 147.50, májusra 155.50. — Zab dec.-re 147.25, májusra 155.—. Tengeri dec.-re 132.—, májusra 132.—. —Olaj dec.-re —.—, májusra 57.10. Szesz —. Párizs, deo. 29. Búza dec.-re 28.—, jan.-ra 27.85, jan.—ápr.-ra 27.90, márc.—jun.-ra 27.90. — Rozs dec.-re 16.95, jan.-ra 17.40, jan.—ápr.-ra 17.65, máro.—jun.-ra 17.90. — Liszt dec.-re 37.35. jan.-ra 37.50, jan.— ápr.-ra 37.50, máro.—jun.-ra 37.40. — Repceolaj dec.-re 65.—, jan.-ra 65.—, máro.—jun.-ra 65.75, máj.—aug.-ra 65.50. — Szesz deo.-re 48-75, jan.-ra 49 26, jan.—ápr.-ra 49.50, máj.—aug.-ra 60 75. — Nyers cukor 27.25—.—. — Fehér cukor deo.-re 31.3-', jan.-ra 30.62, máro.—jun.-ra 31.25, máj.—aug.-ra 31.60. — Finomított cukor 64.— —64.60. Boroszló, dec. 29. Búza helyben 19.20. — Sárga búza helyben 19.10. — Rozs helyben 14.30. — Zab hely­ben 14.90. — Repce helyben 22.80. — Tengeri 17.— K 100 kg.-ként. Köln, dec. 29. Olaj 60.—­ Külföldi tőzsdékről. Berlin, dec. 29. (Tőzsdei jelentés.) A kül­földi piacokról érkező kedvező jelentések dacára itt előbb gyengébb irányzat uralkodott, mert az ultimapénz drágulása további realizációkra adott okot. Erősebben szenvedtek ezalatt különösen egyes bányaértékek, ami az Iron Age ki nem elé­gítő jelentésével is kapcsolatban állott. Miután azonban a kínálat megfelelő kereslettel találko­zott, a hangulat a további folyamatban nyugod­­tabb lett és helyenkénti javulások mellett, különö­sen Kanada részvények iránt, nagyobb vételkedv is nyilvánult. Jól tartották magukat keleti vasút részvényei, osztrák értékek és járadékok is, míg territories, Alharras­ Exploration Co. felszámolása miatt nyomottak voltak. A zárlat csöndes, de tar­tott volt. A készárupiac ipari értékei egyenetle­nek voltak. Magánleszámítolási kamatláb 4.50. — 4.2 száza­lékos papírjáradék —.—. — 4 százalékos osztrák arany­­járadék 99—. — Osztrák hitelrészv. 21. 30. — Déli vasút 21.10. — Orosz bankjegyek 215.75. — 4 százalékos új orosz kölcsön 94.60. — Disconto Commandit 194.­—. — Dynamit Trust 180.*—. — Harpeni 186—. — Unifikált török járadék 93.70. — 4.2 százalékos ezüstjáradék 93.30. — 4 százalékos magyar aranyjáradék 04.10. — Magyar korona járadék 91 90.—Osztrák-magyar államvasut —• — Bécsi váltóár 849.25. — Orosz járadék —— Alt. villamos Edison 263 80. — Gelsenkircheni 210.—, — Laurakohó 169 76. Párizs, dec. 29. (Zárlat.) 3 százalékos francia já­radék 97.10. — Magyar aranyjáradék 97.90. — 3­ szá­zalékos olasz járadék 104.50. — 5 százalékos marokkói járadék 533.—. — 4 százalékos kons­ amort. román jára­dék 92 50. — 5 százalékos orosz járadék 1906. 104.80. — 4 százalékos szerb járadék 1907. —.­—. — 4 százalékos unifikált török járadék 93.25. — Török dohány részvény —.—. — Osztrák Länderbank 583.—. — Magyar jel­zálogbank —.—. — Banque Ottomaine 691.— — Déli vasút —.—. — Keleti vasutak —.—. — Rio Tinto 17.45. — Tula 4­2.—. — Chartered 43.—. — East Band 129.50. — Transvaal Land Company 62 50. — Váltó német piacokra (rövid) 123.62. — Váltó Belgiumra (rövid) —.19. — Váltó Svájcra (rövid) —.09. — Magánkamatláb 2.88. — Osztrák aranyjáradék 100.75. — 5 százaléka­­bolgár kötelezvény 1896. évről 614­­0. — Déli vasút els­­őbbségi kötvény 184.—. — 4 százalékos 1890. román kölcsön 99 —. — 4°, 0 amort rom. járadék 1905. 94. -. — 1%% 1909. évi orosz járadék 103.95. — 4 százalékos spanyol járadék 95.10. — Török sorsjegy 392— — Osz­trák földhitelintézet —.—. — Magyar Agrárbank —.—. — Banque de Paris 18­60. — Osztrák magyar állam­­vasut —.—. — Maridional vasút 676.—. — Hartmann gépgyár 603.—. — Lucrerie d’Egypte 80.—. — Urikányi kőszén 189.—. De Beers 454 50. —Jägersfontein 210.60. — Váltó Amsterdamra (rövid) 209.50. — Váltó Bécsre (rövid) 105.06. — Olasz aranyváltó (rövid) —.38. — Cseh Londonra 252.65. London, dec. 29. (Zárlat.) Angol consolok 79.45. —­­japán járadék 96.------4%-os magyar arany jár. 95.—. — Leszámítolási kamatláb 3.50. — Olasz járadék 103.50. Bécsi váltóár 24.35. — East Rand 515. — . — Randminer 853.—. — Tu­rúpia 63.50. — Spanyol járadék 92.50 — Canada Pacalcvaaut 201.—. — Déli vasút. 4.88. — Ezüst 24.94. — Chartered 162.—. — Randfontein *40.—. — De Been 17.68. Pénzügyi hírek. * A pénzviszonyok alakulása. Mi egy kissé szűken vagyunk pénz dolgában, aminek okát a múlt vasárnap már részletesen kifejtettük. Ennek dacára az ultima­ rendezés minden fennakadás nél­kül és simán folyt le, mert az anyag sem mutatott számottevőbb szaporodást. Figyelembe veszik to­vábbá, hogy Bécsben valósággal meglepetést keltett a halasztáso­k Shnsefisége, ami aztán ott az érték­tőzsdei üzlet igen, erős szilárdulásában nyilvánult. Általában véve, január 5-ike után nagyarányú pénz­bőségre számítanak, mert a pénzintézetek által mérlegezési célokra visszatartott tőkék felszabadul­nak s ezeken kívül a szelvény-esedékességek és a kisorsolandó értékpapírokért kifizetett összegek mind a közforgalomba kerülnek vissza. Szóval a pénzvis­zonyok legközelebbi alakulása kielégítőnek ígérkezik s igy az olcsóbb pénzre vonatkozó jóslá­sok tényleg beteljesednek. Németországban igen feszült a helyzet, de az Osztrák-magyar bank arany­küldeménye ott is lényegesen javított a helyzeten. A magánkamatláb Bécsben 4%, Berlinben 4% és Londonban 3­b százalékot tesz. * A Jelzálogsorsjegy főnyereménye. A Ma­gyar Jelzálog Hitelbank igazgatósága részéről fel­kérettünk annak megállapítására, hogy az egyes lapokban megjelent azon hír, hogy a convertált nyereménykötvények december 27-diki sorsolásán kihúzott 1 milliós nyeremény a bank tárcájában levő kötvényre esett volna, a valóságnak meg nem felel, mert a bank a kérdéses 2239. sorozat 7. szám­ú­ kötvényt még 1906. évben eladta és a címlet azóta nem került vissza a bank birtokába. A Budapesti Iparbank részvénytársaság cég alatt 1.000.000 korona alaptőkével pénzintézet alakult a fővárosban. Az alakuló közgyűlés csü­törtökön, e bő 29-én, tartatott meg Székely Fe­renc udvari tanácsos, a Belvárosi Takarékpénztár elnökigazgatójának elnöklése mellett. Az alakulás kimondása és az alapszabályok megállapítása után a közgyűlés megválasztotta az igazgatóságot, melynek tagjai lettek Barhó István, ifj. Eberling Antal, Gara Béla, Girardi István, Girardi József, Kanitz Ferenc, Kanitz József, dr Kollarits Jó­zsef, Kron Manó, Lenz János, dr Mössmer Pál, Márkus József, dr Nyíri Ernő Debrecen, Uher Ödön. A közgyűlést követő igazgatósági ülés ve­zérigazgatóul Kanitz Józsefet nevezte ki. * A Pénzintézeti Évkönyv 1911. évre címen most hagyta el a sajtót Szász János, a Magyar le­számítoló- és pénzváltóbank közp.­tisztviselője szerkesztésében egy csinos kötésű, 360 oldal terje­delmű pénzintézeti almanach, amely szakavatott gonddal van összeállítva és minden pénzintézet és szakember érdeklődésére méltó. Megrendelhető a szerkesztő címén (Budapest, VIII., Rákóczi­ út 29. sz., fsz. 7.) Ára bérmentes ajánlott küldéssel 3 ko­rona 45 fillér. * Az angol bank állása december bő 29-én: Össztartalék 21.195.000 (—­ 1.475.000). Bankjegy­­forgalom 28.610.000 (— 34.000). Bankkészlet 31.356.000 (— 1.508.000). Váltótárca 36.634.000 (+ 8­ 569.000). Magánosok követelése 41.255.000 (+ 6.023.000). Kincstár követelése 11.708.000 (+ 1.068.000). Bankjegy­tartalék 20.388.000 (— 1.245.000) . * A francia bank állása december hó 29-én: Készpénzkészlet (arany) 3279,423.000 (—9.266.000) — Készpénzkészlet (ezüst) 826,096.000 (— 1.131.000) . Váltótárca 1171,864.000 (+173,426.000). — Bankjegyforgalom 5260,998.000 (+ 109,014.000). — Magánszámlák 630,358.000 (+ 67,817.000). — Kincstár követelése 164,477.000 (— 1,346.000). — Összes előlegek 599,712.000 (— 3,674.000). — Ka­mat és leszámítolási jövedelem 901.000 új szám­lára. A bankjegyforgalom aránya a készpénzkész­lethez 78,03. Kereskedelem. * A szerb vámszerződés ügye. A szerb skup­­stina csütörtöki ülésén második olvasásban tár­gyalta a Szerbia és Ausztria-Magyarország közti kereskedelmi szerződést. Marinkovics Pável (ha­ladó-párti) azon aggodalmának ad kifejezést, hogy a törvényjavaslatot az osztrák és a magyar par­lament nem fogja idejekorán elfogadni. Pro­tics­ Sztoján pénzügyminiszter azt válaszolja, hogy az osztrák és a magyar kormány nyilatkozatai szerint a kereskedelmi szerződést Ausztriában a felhatal­mazási törvény alapján léptetik életbe, a magyar parlament pedig előreláthatólag legkésőbb jövő év január 14-ig el fogja az erre vonatkozó törvény­­javaslatot intézni. Ezen időpontig a ratifikációra vonatkozó okmányok is ki fognak cseréltetni, úgy hogy a szerződés január 14-ikéig végleg be lesz iktatva. Provizóriumról tehát nincsen szó. Ezután a szkupstina névszerinti szavazással 88 szóval 14 ellen végleg elfogadta a szerződést. * A Magyarországi Szövetkezetek Szövetsé­gének igazgató-tanácsa és végrehajtó-bizottsága csütörtökön délután gróf Mailáth József elnöklé­sével ülést tartott, amelyen dr Schandl Károly elő­adása kapcsán foglalkozva az országos szövetkezeti kongresszus határozatai végrehajtásának a módo­zataival, Seidl Ambrus, dr Balogh Elemér, gróf Károlyi Mihály és Bernát István felszólalása után elhatározták, hogy a szövetkezeti oktatás rendsze­resítése végett fölterjesztést intéznek a kormány­hoz, a szövetkezeti érdekek védelmére állandó par­lamenti bizottságot alakítanak és mozgalmat indí­tanak, hogy az összes hazai szövetkezetek tömörül­jenek kötelékében és végül a szövetkezeti irodalom pártolására szervezik az összes szövetkezeteket. Foglalkoztak az egyes kereskedelmi és iparkama­rák, különösen a budapesti kamara szövetkezetelle­nes állásfoglalásával és megbízták az elnökséget, hogy a kereskedelmi és iparkamarával lépjen érint­kezésbe, hogy a kamarai illetéket szintén fizető szövetkezeteket a többi kereskedő cégekkel egyenlő elbánásban részesítse s ha ez a lépés eredménytelen marad, a kormánynál, illetőleg a parlamenti bi­zottság utján a törvényhozásnál keressen orvoslást. * A pozsonyi kamara ülése. A pozsonyi ke­reskedelmi és iparkamara legutóbbi ülésén elha­tározta, hogy az élelmiszertörvény megalkotása tárgyában felterjesztést intéz a földművelésügyi miniszterhez, kérelmezve, hogy az élelmiszerek el­lenőrzése zaklatást nélkülöző módon történjék. A kamara végül a kereskedők és iparosok aggkor és munkaképtelenség esetére való ellátásának in­tézménye megvalósítására 20,000 koronás alapot létesített. * Kereskedők és iparosok aggkori ellátása. A pozsonyi kereskedelmi és iparkamara december 28-án tartott teljes ülésében a kereskedők és ipa­rosok aggkor és munkaképtelenség esetére való ellátásának az állam közreműködésével leendő in­tézményes megvalósítása céljaira 20.000 koronás alapot szavazott meg. A kamara föl fogja kérni a kormányt, hogy eme intézmény mielőbbi megvaló­sítása végett törvényjavaslatot készítsen és azt a törvényhozás által szavaztassa meg. * Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői védegylet a következő fizetésképtelenségeket­­ je­lenti: Borbándy Gyula bef. kereskedőcég, Zsibo. — Kotzig Valéria divatárusnő, Zsolna. — Neu­mann Ármin kereskedő, Budapest. Közlekedés. * Vasú­ti kocsik bérbeadása az olasz vasuta­kon. Az olasz államvasut 1700 teherkocsit bérelt a Magyar vasúti forgalmi hivataltól és az érdek­körébe tartozó osztrák és német vagyonkölcsönző társaságoktól. A bérlet lejárt s most meghosszab­­bitottká 1812-ig. * A Sajó hajózhatóvá tétele. Hogy a Sajó folyón rendszeres hajózás legyen, a földművelésügyi minisztérium részletes terveket és felvételeket esz­közölt és megállapította, hogy a Sajó hajózhatóvá tétele érdekében végzendő munkálatok 12 millió korona költséggel eszközölhetők. Az egész munká­nak végrehajtását tizenkét esztendőre tervezik, évenként 1 millió korona felhasználásával. A jövő évben a munkálatok meg is kezdődnek. Tekintettel azonban egyrészt a mostani pénzügyi helyzetre, másrészt pedig arra, hogy az első esztendőben na­gyobb összeg az építésre fel nem használható, mind­össze fél millió korona erejéig végeznek a Sajón hajózási munkálatokat. A hajózhatás érdekében végzendő munkálatoknak Bánrévétől Miskolcig ter­jedő részét a miniszter hat évre felosztva, egy­szerre kívánja versenytárgyalás alá bocsátani, mert ily módon előnyösebb egységárak elérésére lehet szá­mítani. * Előmunkálati engedély. A kereskedelmi miniszter Gerlai Vilmos vállalkozó budapesti la­kosnak a Szénic állomástól Szottina község ha­táráig tervezett villamos közúti vasút folytatása­­képen Szottina község belterületének egy alkal­mas pontjáig vezetendő szabványos nyomtávú vil-

Next