Pesti Hírlap, 1911. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1911-01-03 / 2. szám
____1911. Január 3., kedd. szégyene Tolna. A baj annál nagyobb, mert az árián már megállapodott a tulajdonossal. Holnap reggel viszik el neki a képet, kifizeti és rögtön dutazik vele együtt. „Hozza el előbb a képet, hadd nézzem meg, ha érdekel, szívesen adok érte pár ezer frankkal többet“ — ajánlotta a híres gyűjtő. „Hja, nem lehet, az amerikai reggel nyolckor már utazik és ha a kép nincs időre nála, nélküle utazik el és ezt nem akarja kockáztatni a tulajdonos.“ „De tudja mit, — folytatta az ügynök — azt meg lehetne csinálni, hogy amikor a képet odaviszik, a kocsival elhajtunk az ablaka alőtt oly módon, hogy a festett oldalát jól láthatja majd. Ha tetszik, int és a kép az öné.“ Chauchard elfogadta az ajánlatot. Másnap reggel fél nyolckor már jött az ügynök. „Rögtön föl kell kelteni Chauchard urat, jön a kép!“ Azzal a szolgahadat megelőzve, rohan a hálószobába, rányomja a még álmos Chauchardra a hálókabátját és odaállítja az ablakhoz, ahol tényleg elrobog egy kocsi egy képpel. „Ugye, mondtam, hogy ilyen Corot még nem látott! Látta, micsoda poézis van benne? Megálljon a kocsi, vagy se?“ „Igen igen! — kiáltott Chauchard — ezt a képet Amerikában, soha! Megveszem." És szavait követte a tett. Színház és zene. * (M. kir. operaház.) Az ujesztendőt régi — és mindenképen helyeselhető — szokás szerint magyar művel kezdte operánk. Ez idén a II. Rákóczi Ferencet adták, Zichy Géza immár befejezett Rákóczi-trilógiájának első részét; Vasqueznéval, Sebeők ,Sárival, Takátssal és Authes-sel a főbb szerepekben és a hazafias, érdekes cselekményű dalmű ezúttal is nagy hatást keltett a közönségnél. A szerző az utolsó előadás óta némileg változtatott művén, a podolini korcsmáros faji akcentusain enyhített és azonkívül meg is szorította akcióját; az utolsó jelenésben is rövidített, minek folytán tömörebb és hatásosabb is lett a befejezés. Itt említjük meg, hogy Zichy Géza hat héttel ezelőtt (1910 nov. 29-dikén) kesztölci vadászlakában befejezte a trilógia harmadik részét, a Rodostót, és hogy ez a mű a jövő szezonban— alighanem ő felsége neve napján, okt. 4-ikén kerül először színre a m. kir. operaházban. * (Hírek a Nemzeti színházból.) Holnap, kedden, nyolcadszor kerül színre a Becstelen. Szerdára A balga szűz van kitűzve. Csütörtökön megismétlik a Bizáncnak renzét. Pénteken délután a Cyrano de Bergerac kerül színre. Vasárnap délután A dolovai nábob lányát adják Török Irmával a címszerepben, Tarján főhadnagyot Odry adja, este pedig a III. Richard király van műsoron Ivánfival a címszerepben. * (A Bizánc felújítása.) Herczeg Ferenc legértékesebb színpadi munkáját, a Bizáncot, vasárnap este újította fel a Nemzeti színház. A felújításon Iréné császárnő szerepét ezúttal először játszotta Márkus Emília, azzal a finom, nagy, egyéni művészettel, melyben már eddig is oly osztatlan gyönyörűsége telt a közönségnek. A többi szerepben Török Irma, Gál, Beregi, Somlai, Iránfi, Mihályfi teljes lélekkel szolgálták a reprise célját: a színház régebbi régiméjének egyik legszebb magyar sikerének felújítását. Hogy ez oly szépen sikerült, a szereplőknek egyformán érdeme. * (Az Ismeretlen táncos.) A Vígszínház legközelebbi újdonsága, az Ismeretlen táncos, Tristán Bernard vígjátéka, amelyet szombaton adnak először a Vígszínházban, a következő szereposztásban kerül bemutatóra: Calvel Henri, Tanay Frigyes, Gonthier gyáros: Vendrey Ferenc, Berthe leánya: M. Harmat, Hedvig, Balthazard: Tapolczay Dezső, Herbert: ifj. Ditrói Mór, Thibaudit: Tihanyi Miklós, Elmonde asszony: Szaraszthy Hermin, Louise: Pallay Rózsi, Jeanne: Makay Margit, Rémi: Bárdi Ödön, Beauchamps: Sarkadi Aladár, öreg úr: Harsány Rezső, Tombellesné: Rónaszéky Gusztávné, Girautné: Kürthy Sári, Henriotné: Jancsó Jolán, Leontine: Kész Rózsi, Blivet: Balassa Jenő, Vendégek: Győző Lajos, Dayka Balázs, Kassay Győző, Gilberte: Csáki Irén, Virágos fiú: Kárpáti Sándor. * (A halhatatlan lump sikere.) A Városligeti színház diadalmas operettje, A halhatatlan lump, vasárnap esti előadására már szombaton elővételben keltek el az összes jegyek s így vasárnap pénztárnyitás nem is volt. Dörmann és Eysler fehér operettjükhez a páholyok mindenkor gyermekekkel telnek meg, kik gyönyörködve hallgatják a kis nyolc éves hárfáslány, Gombocz Vilma, bájosan előadott énekét. Az egész est folyamán ünnepük Küry Klára és Sziklay Kornélt, kik ebben az operettben legnagyobb művészi sikerüket aratják. * (A Naftalin Pozsonyban.) Heltai Jenőnek és Szirmai Albertnek Naftalin c. énekes bohózata Szilveszter estén került szinre először a pozsonyi színházban, még pedig osztatlan sikerrel. * (A vasút.) Míg idehaza divattá lett lekicsinyelni Petőfit, azalatt külföldön mindinkább kezdik benne értékelni a kultur-világköltőt; a külföldi esztétikusok rendszerint abból az ép oly rövid, mint nagyszerű verséből indulnak ki, melyben lángeszének egy csodás villanásával azt az utat világítja meg, melyet meg kell tennie a társadalomnak, hogy lehetőleg megközelítse az ideális társadalmi rendet. Csináljatok vasúti sínpárokat a rabláncokból ! — tanítja e versében a költő, frappáns szimbólumát adván a kulturális fejlődésnek. Mióta Petőfi ezt a versét megírta, jó száz percenttel lett sűrűbb Magyarország vasúti hálózata, de hogy el kellene kétszáz percentes haladás is, azt az Uránia közönsége is megállapíthatta abból a vasúti térképből, amelyet a színház hétfő esti újdonsága során a fehér vászonra vetített a villanygép. „A vasút“ a ciffje az újdonságnak, szerzői pedig két államvasúti tisztviselő: Jörg László és Fischer Mór, akik nagy és hálás közönséget, kaptak darabjuk első előadására. Méltán, mert a „vasút“ nagyszerű témáját kellő hozzáértéssel, készültséggel és élvezetes könnyedséggel dolgozták fel. Az első részben a vasútépítéssel, annak sok ezer érdekes csinjabinjával, a szinte legyőzhetetlen természeti akadályok legyőzési módszereivel ismertettek meg bennünket, míg a második rész a vasút és a nagyközönség viszonyából kiindulva, egész sor érdekes és részben humoros apróságot sorakoztat fel. A harmadik rész megint technikai oldaláról tárgyalja a vasutat; beszélnek a szerzők a vasutas életről, újabb találmányokról (különösen érdekes volt annak bemutatása, miképen lehet ma már két magyar ember portipás találmánya révén, kisiklott vonatot pár óra alatt aránylag igen könnyen a sínpárra visszahelyezni); majd szólanak a jövő vasútjáról, az egy finn vasútról. A darab mindvégig lekötötte a zsúfolásig megtelt nézőteret, melynek közönsége az egyes részek után szívélyes tapsokban részesítette a szerzőket, akiknek sikerét temérdek vetített kép és számos, érdekes mozgófény- kép támogatja. * (Schreidthauer Lajos) orgonaművész ezidei orgonahangversenyét február hó 7-én fogja megtartani a Liszt Ferenc-téri zenepalota dísztermében, mely alkalomra érdekes és nagyszabású programmot válogatott egybe. A hangversenyt, mely iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik, a Rózsavölgyi és társa zeneműkiadó cég rendezi. * (Hangverseny.) Hétfőn megismerkedtünk a trieszti vonósnégyessel is, melynek* jó híre jár egy idő óta. Derék négy művész, egyik sem eget ostromló portentum, de így együtt jól megfelelnek művészi feladatuknak. A primárius, Jancovich tanár, jeles hegedűs; tónusa meleg és előadása intelligens. Ugyanazt mondhatjuk a gordonkásról, Párold úrról is. Dudovich, a harcsás és Viezzoli, a másodhegedűs, jól illeszkedik a két említett művészhez. Boccherininek három tételes, kevésbbé ismert, e-moll négyesével kezdték, azután eljátszották Beethoven d-dúr négyesét (op. 18. 3. szám) és végül Brahms monumentális a-moll négyesével (op. 51. 2. szám) hatásosan fejezték be műsorukat. A közepes számú közönség elismeréssel adózott az érdekes vendégművészeknek. * (Szerződtetések.) Pilisy Lajos, a pécsi Nemzeti színház tagja, Mezei Béla, a délvidéki színtársulathoz szerződött; ugyancsak a pécsi színtársulattól elszerződött Jákó Amália hősnő és Bartók Etel subrette, akiket Krecsányi szerződtetett a buda-temesvári színtársulathoz. Krecsányi szerződtette továbbá Gyenge Annus énekesnőt, a Király-színház ösztöndíjas tagját is. (Antalffy-Zsiross Dezső orgonaestélye.) A magyar fiatal zeneszerző gárda egyik talentumos tagja, Antalffy-Zsiross Dezső, aki kompozícióival külföldön is gyakran feltűnést keltett már, s akit a hangversenylátogató közönség többször zajosan üdvözölt már a hangversenydobogón, január 9-én este fél 8 órakor rendezi első önálló orgonaestélyét a Zeneakadémia nagytermében. Antalffy-Zsiross két év óta az orgona-tanszék tanára az orsz. Zeneakadémián. Tanulmányait Lipcsében Straube és M. Reger vezetése alatt végezte, majd E. Bossi mesternél tanult Bolognában, ahol a világhírű művész egyetlen orgona-tanítványa volt. Különös érdekességet kölcsönöz az estélynek az óriási orgona új második játszóasztalának a bemutatása. A két játszóasztallal bíró orgona párját ritkítja, mivel két különböző helyről játszható. Antalffy felhasználva az orgona eme speciális építését, egy átiratot komponált két orgonára, melyet szintén e hangversenyen fog a nagyközönségnek bemutatni. . Az érdekesnek ígérkező hangverseny műsora a következő: Frescobaldi: Elevazione, Bach: Fantázia és fuga g-mol, Gluck: Euridike áriája, énekli Amelsca Margit operaénekesnő, Gouperin: Soeur Monique, Bormet: Matin provengal, Klose-Antalffy: Preludium és kettős fuga 2 orgonára, 8 trombitára és 4 harsonára, kézirat, először. Antalffy: Esti dal, Ünnepi harangok, kéziratból először. Frank Pastronale: Jegyek Rózsavölgyinél kaphatók. * (Két művészest.) A Harmonia R. T. által január 3-án és 4-én rendezendő két nagyszabású hangverseny első estélyén Weingartner Félix vezényli a Wiener Tonkünstler Orchester nagy zenekarát, amely Beethoven V. szimfóniáját, Weingartner Serenadeját és Mendelssohn Hebridák nyitányát adja elő. Az est folyamán még Marcell Lucille Gluck, Mozart és Puccini egy-egy áriáját és néhány még kéziratban levő Weingartner dalt, Dohnányi Ernő pedig Schumann zongoraversenyét adja elő. A második estélyen Nedbal Oszkár fogja vezényelni Kurt Zelma Ne reszkess áriát, Mozart Varázsfuvolájából a nagy áriát, Meyerbeer Észak Csillaga című dalművéből és Arditti Csókkeringőjét (II bacero) énekli. Magistretti Luigi, a páratlan művészetű hárfás, Widtor hárfaversenyét, Bach Gavotte-ját, Axelmans La Source-ját és Schubert Militair marschát adja elő. * (Szívgörcs előadás közben.) Debrecenből táviratoztak. Az Aranyvirág operette hétfő esti előadása közben nyílt színen a címszereplő, Szilassy Etel, szívgörcsöt kapott és összeesett. Negyven perces késés után Miske Aranka segédsoubrette vette át a helyettesítő szerepet. Az eset természetesen nagy izgalmat keltett a közönség körében. * (Eysler Pécsett.) A halhatatlan lump, Eysler nagysikerű operettjének legelső vidéki premiereje, Pécsett lesz. A népszerű zeneszerző megígérte Kövesi direktornak, hogy a premierere Pécsre utazik. Kövesi direktor január hónapban szinte hozza a Cigányszerelem és a fercegkisaszszony c. Lehár-operetteket és Biró Lajosnak „Sárga liliom“ c. színművét is. * (A negyedrangú színtársulatok.) Az Országos Színészegyesület tanácsa az idei színházi év őszén kisérletképen kiadott két negyedrangú színigazgatói engedélyt. Az egyik engedélyes Rajcsányi István, a másik pedig Lászlóffy V. Bódog, aki különben már hosszú idő óta úgynevezett daltársulati igazgató. Ezzel megtörtént az első lépés a daltársulati ügy rendezésére. Az országos szülészeti felügyelő a tanácscsal együtt nagy figyelemmel kíséri eme negyedrangú társulatok működését és az eddigi eredmény fölötte kielégítő. Igen valószínű, hogy a legközelebbi jövőben az összes daltársulatokat bevonják a Színészegyesület keretébe és mint negyedrangú színtársulatok ezek is létjogosultságot nyernek a tisztességes színészek között. Ehez a beosztás jelenlegi képének némi megváltoztatása is fog járulni, elsősorban az, hogy a harmadrangú színigazgatók a nekik kijelölt terület városairól részben le kell mondaniuk. Az új rend értelmében ugyanis ezentúl a területi igazgatóknak be kell jelenteniük, hogymelyik városokban szándékoznak előadásokat tartani, s ez a bejelentés kötelező erejűvé válik atekintetben, hogy ezekbe a városokba be is menjenek. Tizenöt városnál többet egy társulat sem kereshet fel egy évben és a fenmaradó városokat a negyedrangú színtársulatok között fogják megosztani. * (Le Miracle.) A párizsi Académie nationale de musique szombaton mutatta be a Le Miracle (A csoda) című zenedrámát, melynek szövegét Gheussi és Mérane, zenéjét M. Georges Hue írták. A dráma a középkorban játszik, Bourgogne városában. Valami vad condottiere fel akarja égetni a várost, meg is tenné, ha egy Alix revü szépséges leányzó meg nem mentené, amúgy Monna Vanna módjára. Ő ugyan nem hangoztatja visszatértekor, hogy meg sem csókolta a condottierit, de, ami fő, a város megmenekült. A városi tanács az égiek iránti hálából, noha Alix iránt kellene hálával hogy legyenek, a templom számára Szent Ágnes szobrát faragtatják meg Loys szobrászszal. A szobrász el is készíti a szobrot, de ime, midőn leleplezik, a márvány piedesztálról nem Szent Ágnes szelid arca látszik, hanem Alix pajkos arcocskája nevetsz áhitatos népre és fehér vállainak márványa ejte rémületbe Bourgogne kegyes tanácsát. A profán szobrász és modelje, Alix, börtönbe kerülnek, halál fejükre. Nincs kegyelem. A várost megmenteni nem akkora érdem, hogy ilyen profán gaztett kegyelmet érdemelne. De az ég méltányosabb, mint Bourgogne tanácsa: a kivégzés előtti éjjel Alix szobra átváltozik Szent Ágnes szobrává. íme a csoda: Alixet Loys feleségül veszi és Bourgogneban _____PESTI HÍRLAtP______ _____________________