Pesti Hírlap, 1911. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1911-02-21 / 44. szám

Közlekedés. * Másodrendű vonalak felépítményének megerősítése. A m. kir. államvasutak igazgatósága 1911. évben ötszázezer koronát fordít másodrendű vonalak felépítményének megerősítésére. A kereskedelmi miniszter által helybenhagyott munkasorrend szerint, ezt az összeget a mezőtúr—szarvasi, strizivojna—vrpolje—samaci és a kiskörös—kalocsai vonalak felépítményének megerősítésére használják fel. * Új marharakodó állomások. A földmívelésügyi miniszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg az államvasutak vonalán, Szabadka város területén fekvő Tarankút állomást, a vágsellye— negyedi h. é. vasút vonalán Pozsony megye területén fekvő Pered állomást, továbbá a nagykikinda— aradi h. é. vasút vonalán Temes megye területén fekvő Fonlak, Németszentpéter és az államvasutak kezelése alatt álló bácsbodrogmegyei egyesült h. é. vasút vonalán fekvő Szabadka Raich-telep állomásokat marharakodó állomásokat engedélyezte. * A közlekedési tanács új tagjai. A kereskelemügyi m. kir. miniszter Münnich Kálmán országgyűlési képviselőt és ifj. dr Chorin Ferenc ügyvédet az országos közlekedési tanács tagjaivá nevezte ki. Kereskedelem * Kereskedelmi testületek fúziója. A Gyári és kereskedelmi képviselők országos testülete és a Magyar áruügynökök központi egyesülete fuzionált. A fuzionális alakuló ülésen egyhangúlag mondták ki a fúziót. Az új alakulás címe: „Magyar gyári képviselők és áruügynökök országos testülete“ lesz. Az új testület beterjesztett alapszabályait a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután a választások megejtésére tértek át és elnökké egyhangúlag Csókai Adolfot választották, rétsági Pauner Sándort pedig örökös díszelnökké; alelnökök lettek: Blumenau Alfréd, Ivanits Miklós, Kondor László; háznagyok: Márton Leó, Karácsonyi Ferenc; pénztáros: Sóvári Géza; ellenőr: Wachsmann Simon; könyvtáros: Mandl Lajos; számvizsgáló-bizottság: Soler Benő, Polgár Vilmos, Rottenberg Sándor. Megválasztották a hatvan tagú választmányt is. A költségelőirányzat elfogadása után örömmel vették a Cipőkereskedők országos testületének azt a bejelentését, hogy külföldi gyáraktól addig nem vásárolnak, míg azok magyar képviselőt nem tartanak. * Cukor. (Csókái, Breyer és Társa cég jelentése.) A cukorüzlet ismét megélénkült és a cukorpiacok irányzata a legerősebb hausse jegyében folyik. Az elmúlt héten az árak Hamburgban 50 kgként körülbelül 40 pfenniggel, Aussigban métermázsánként körülbelül 75 fillérrel, Párizsban egy teljes frankkal emelkedtek, ma azonban az ár Hamburgban 7% pfenniggel 50 kg-ként és Párizsban 11 frankkal lett olcsóbb. Angolország folytatja vásárlásait és habár a kereslet már nem annyira sürgős, mégis Liverpoolból és Londonból nagy fedezési rendelések érkeztek a hamburgi tőzsdére, úgy, hogy az a vélemény uralkodott, hogy az angoloknak Kubáról megbízható értesüléseik vannak és hogy dacára a megnövekedett hozataloknak, a kubai terméssel valami baj van. Fokozták a szilárdságot a rendkívül kedvező fogyasztási statisztikai adatok, melyek szerint a fogyasztás a szeptembertől januárig terjedő 5 hónapban az egyes országokban így alakult . Az ellenőrzés alatt álló országokban tehát a fogyasztás 156.000 tonnával, azaz 5,9 százalékkal nagyobb, mint az előző évben. A kiviteli számok is, amelyek Európát illetőleg 73.000 tonna pluszt tüntetnek fel, kedvezőek. A látható készletek Lieht szerint 3.653.213 tonnára rúgnak a tavalyi 3.174.638 tonna ellen. Mint már említettük, Párizs szintén részt vett az emelkedésben, úgy, hogy továbbra is paritáson felül maradt. A franciaországi export teljesen megbénult és a cukorgyárosok a kormányhoz benyújtott kérelmüket akarják keresztülvinni, mely szerint szeszt nyerscukorból és utótemékeiből is szabadjon előállítani. úgy hallatszik, hogy ezen törekvések sikerrel kecsegtetnek, de még kérdéses, mikorra fog a kormányzati gépezet megmozdulni és hogy addig nem ér-e véget a kampány, amikorra a tervezet megvalósítása veszít értékéből. Időközben újólag importáltak belga cukrot Franciaországba. A helybeli üzlet teljesen szünetel, miután készleteink már minimálisak és a kínálat hiányzik. Utótermékeket egészen 7/,-ig terjedő árakon adtak el sob Fiume. Finomítvány árát 1 koronával emelték. Mai ár 78.50 korona, nagy süvegért budapesti paritásban. ' * Kereskedők gyűlése. A miskolci kereskedelmi testület e hó 10-én nagyszámú közönség részvételével gyűlést tartott, amelyen részt vettek Radvány István kir. tanácsos, Koós Soma kir. tanácsos és Pfliegler Ferenc kamarai elnökök is. Az ülést Neumann Adolf elnök nyitotta meg és azután dr Szende Pál, az OMKE központi főtitkára, tartott előadást az aktuális kereskedelem-politikai kérdésekről. Iparfigyek. * A magyar ágyugyár kérdése és a magánvállalkozás. Állandó és jogosult a panasz, hogy a magyar ipar nem részesedik quotaszerű arányban a hadügyi megrendeléseknél. Az utóbbi években energikus akciót észlelhetünk a delegációs tárgyalás során, melynek az a célja, hogy e kedvezőtlen helyzet kellőképen megjavíttassék. Lassan-lassan kedvezőbbre vált az arányszám, de a még mindig jelentékeny visszamaradást rendszerint azzal ütötték el a közös miniszterek, hogy a magyar ipar egyik vagy másik anyagot, iparcikket és fölszerelést nem állítja elő, tehát ilyenekre megrendelés sem adható. Midőn a véderőreform határozott alakot kezdett ölteni s ennek rengeteg költségei félig-meddig köztudomásra jutottak, kipattant a hadvezetőségnek azon előzetes elvi helyeslése, hogy Magyarországon is állittassék fel ágyugyár. Ekkor két irányú kezdeményezés történt. Az egyik az volt, hogy az osztrák Skoda-gyár, melynek valóságos monopóliuma van, rögtön érdektársakat keresett Magyarországon s ma már nyilt dolog, hogy elég hatalmas összeköttetésre tett szert, megnyervén tervének a Magyar általános hitelbankot, a Deutsch lg. és fia céget és Weiss Manfrédet Ennél azonban nemcsak figyelemreméltóbb, hanem egyszerűen döntő körülmény volt az a másik kezdeményezés, mely-*nek célja az volt, hogy az állam vegye kezébe az ágyugyár létesítésének ügyét. Lukács László pénzügyminiszter ugyanis másfél millió koronát irányozott elő a diósgyőri állami vasművek ágyúgyárral leendő kibővítésére. Ismerve Lukács László rendkívüli szívósságát, erős meggyőződésünk, hogy föltett szándéka mellett szilárdul kitartó tervét meg fogja valósítani. Alapjában véve tehát nem is kellene a kérdéssel foglalkoznunk, de számot vetve e nagyfontosságú ügy összes vonatkozásaival, egyáltalán nem látjuk céltalannak, ha az érdekeltek tudomást vesznek arról, hogy az ágyúgyár létesítésének kérdését a legélesebb figyelemmel kíséri az egész magyar közvélemény. E részben, vagyis az állami ágyúgyártás tekintetében az általános ipari érdekek mellett domináló szerepe van magasabb nemzeti szempontoknak is. Utóbbiakat fölösleges részletezni, az általános ipari érdekek pedig főleg két irányban domborodnak ki. Az egyik, hogy az osztrák Skoda-gyár, mely irányító és döntő főrészvényese lenne a magánvállalkozás által alapítandó magyar ágyúgyártnak, ezt semmi esetre sem vezetné oly irányban, mely osztrák trözsgyárat csak a legkisebb mértékben is károsan befolyásolhatná. Ebből tehát az következnék, hogy volna egy névleges magyar ágyúgyár, ahol elkészítenék a kevésbbé fontos alkatrészeket, kétségkívül lenne szerelőműhely is, ahol az Ausztriából ide szállított csöveket, závárzatot, stb. összeállítanák, de nem kerülne ki egyetlen olyan ágyú sem, melynek minden részét magyar kéz állította elő és munkálta. Eféle tapasztalatunk bőven van s ilyen ágyugyárból igazán nem kérünk. A másik szempont, mely az állami ágyugyár mellett szól, hogy ez olyan gyártási ág, amelynél az állam semmiféle jogosulatlan versenyt nem támaszt a magániparnak. Lukács László kezdeményezését ezek szerint helyesnek és föltétlenül megvalósítandónak tartjuk s ily irányú akciója minden irányban föltétlen támogatásra számíthat . A Budapesti szabóiparosok hitel- és termelőszövetkezete vasárnap tartotta ez idei rendes közgyűlését Vihar Béla elnöklésével. Az elnök megnyitó beszédében rövid visszapillantást vetett a szövetkezet tízéves történetére, azután részletesen foglalkozott a jövő feladataival, amelyek között legfontosabb a termelő osztály tevékenységének fokozása, új üzletággal való kibővítése, hogy a szövetkezet tagjait egyenletesen foglalkoztathassa és reájuk nézve az úgynevezett holt évad megszűnjék. A jövő feladataként említette az elnök a szakképzés fejlesztését is, továbbá a takarékbetétek gyarapítását és végül az intézmény szervezetének olyan átalakítását, hogy a hitelosztály és a termelőosztály egy közös igazgatótanács irányítása mellett teljesen kettéválasztva működjék. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Cserna Lajos ipartestületi elnök a Férfiszabók Ipartestülete nevében köszöntötte a szövetkezet tízéves fennállása alkalmából. Ezután előterjesztették a múlt évi üzleteredményről szóló jelentést, amely lete nevében köszöntötte a szövetkezetet tízéves tendere is a fejlődés jegyében folyt le. A bemutatott zárszámadások 10796 korona 53 fillér nyereséget tüntetnek föl, a szövetkezet tartalékalapja 34.116 korona 52 fillér. A közgyűlés Ullmann László, Fischer F. Lajos, Spitz Lajos és Krausz József felszólalása után a jelentéseket tudomásul vette, a zárószámadást jóváhagyta, a fölmentvényt megadta és az igazgatóság minden javaslatát egyhangúlag elfogadta. Az igazgatóságból alapszabályszerűen kilépő két tagot, Adler Lipótot és Girling Andrást, valamint a felügyelő-bizottság tagjait, Hanicz Mártont, Major Mártont, Szabó Dánielt és Theisz Dánielt közfelkiáltással újra megválasztotta. Ezenkívül harminctagú bíráló bizottságot választottak. A megválasztottak nevében Adler Lipót mondott köszönetet az egyhangú bizalomért. Végül a vezetőségnek jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. A közgyűlés az elnök éltetésével ért véget. * A Fuvaros-ipartársulat jubileuma. A Fuvaros ipartársulat vasárnap délelőtt diszüléssel ünnepelte meg fennállásának negyedszázados jubileumát. Leben Ignác elöljáró lendületes beszéddel megnyitván a diszülést, üdvözölte Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter képviselőjét, dr Barthos osztálytanácsost, Eszláry Sándor elöljárót, Gelléri Mór igazgatót, valamint a rokonszakmabeli ipartestületek kiküldötteit. Forrai Soma titkár az ipartársulat negyedszázados történetét és fejlődését ismertette. Ezután dr Barthos Andor min. osztálytanácsos méltatta a fuvarosipar jelentőségét, rámutatott arra a fontos szerepre, melyet a vasút és hajózás mellett a fuvarozás betölt és tolmácsolta a kereskedelmi miniszter üdvözletét. Gelléri Mór az Országos Iparegyesület nevében köszöntötte az ipartársulatot s elismeréssel adózott eredményes munkásságának. Eszláry Sándor elöljáró kiemelte az ipari egyesülések hazafias és kulturális hivatását. Klein J. D. a szállítók orsz. egyesülete, Lőwinger József a kisfuvarosok ipartársulata, Pásztor Béla az építőiparosok orsz. szövetsége, Cserey Márton a nyerges és szíjgyártó ipartestület képviseletében köszöntötték az ünneplő ipartársulatot. Ezek után Kaiser Alfréd b. elöljáró lelkes szavakkal emlékezett meg Sebőn Ignác elöljáró érdemeiről, méltatta munkásságát, amelylyel rányomta az ipartársulat utolsó évtizedére egyéniségének bélyegét s tolmácsolta a tagoknak hozzávaló rendületlen ragaszkodását. Beszéde végén leleplezték Sebőn Ignác olajfestésü arcképét, amit riadó tapsokkal fogadtak. Miután Vajda Frigyes gondnok átvette az ipartársulat nevében az arcképet, Sebőn Ignác meleg érzéssel köszönte meg a kitüntetést s a diszülést berekesztette. Este a Royal szálló fehértermében bankett volt sok felköszöntővel. * Szücsmesterek gyűlése. A Magyar Szücsmesterek Országos Egyesülete vasárnap nagygyűlést tartott, amely — a napirendre tűzött tárgyak fontosságára való tekintettel — rendkívül látogatott volt. Dán Leó kereskedelmi tanácsos elnöki megnyitó beszédében rámutatott a legutolsó idény tapasztalataira és azokra a kedvező áralakulatokra, amelyek immár megengedhetővé teszik, hogy az egész szakmát egészségesebb alapokra fektessék. Kiemelte azonban, hogy tévedésen alapul az a hír, mintha a szőrmeáru 20—40 százalékkal lett volna olcsóbb. Örömmel jelentette azután, hogy a honvédelmi miniszternél történt eljárásnak eredményekép az egyesület kisiparosa) megkapták a honvédmentő-prémezési munkálatokat és ezzel, valamint a kilátásba belezett egyéb szállítási munkálatokkal a szakmában oly súlyosan érzett munkanélküliség csaknem egészen megszűnt. Foglalkozott a nagygyűlés az áruházakkal szemben követendő eljárással is, továbbá kimondotta, hogy a kisiparosságot egy termelőszövetkezetbe tömöríti, amelynek prosperálását az évekre menőleg már előre biztosított hadsereg, postai, határrendőrségi, vasúti stb. szállítási munkák garantálják. Az elnök végül egy 1000 koronás alapítványról tett jelentést, amelynek évi kamatait tanoncok jutalmazására fogják fordítani. * A Magyar cipőgyárak országos egyesülete Neugebauer Sándor kereskedelmi tanácsos és Moskovitz Farkas vezérigazgató elnöklete alatt plenáris ülést tartott. A folyó ügyek elintézése után az egyesület több konkrét eset kapcsán a cipőgyárak 1910—11. 1909—10. t o0 n a Németország 576.122 545.034 Ausztria-Magyarország 276.228 257.425 Franciaország 319.307 301.033 Németalföld 50.568 46.241 Belgium 49.490 44.350 Angolország 805.561 766.831 Összesen:2.077.296 1.960.923 Észak-Amerika 725.430 684.941 Együttvéve: 2.802.726 2.645.864 16 Pesti Hírlap 1911. február 21., kedd, fölös pénzintézeti alapításokkal szemben. Majd megalakult a szabolcsmegyei körzet. Elnöke lett: Meskó Elek (Nyíregyháza), alelnökei: Dirner Gyula (Kisvárda) és Grossmann Jenő (Tiszapolgár), titkár: Rónay Jenő (Nyíregyháza), akiket 30 tagú választmány támogat majd munkásságukban. Az alakulás után Hoványi Géza orsz. képviselő a pénzintézeti tisztviselőkről és nyugdíjbiztosításukról tartott hosszabb előadást, dr Berényi Pál pedig a mezőgazdák üzemi hiteléről mondott nagy tetszéssel fogadott beszédet.