Pesti Hírlap, 1911. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1911-02-21 / 44. szám

­ Közlekedés. * Másodrendű vonalak felépítményének meg­erősítése. A m. kir. államvasutak igazgatósága 1911. évben ötszázezer koronát fordít másodrendű vona­lak felépítményének megerősítésére. A kereskedel­mi miniszter által helybenhagyott munkasorrend szerint, ezt az összeget a mezőtúr—szarvasi, strizi­­vojna—vrpolje—samaci és a kiskörös—kalocsai vo­nalak felépítményének megerősítésére használ­ják fel. * Új marharakodó állomások. A földmívelés­­ü­gyi miniszter a kereskedelmi miniszterrel egyet­­értőleg az államvasutak vonalán, Szabadka város területén fekvő Tarankút állomást, a vágsellye— negyedi h. é. vasút vonalán Pozsony megye terüle­tén fekvő Pered állomást, továbbá a nagykikinda— aradi h. é. vasút vonalán Temes megye területén fekvő Fonlak, Németszentpéter és az államvasutak kezelése alatt álló bácsbodrogmegyei egyesült h. é. vasút vonalán fekvő Szabadka Raich-telep állomá­sokat marharakodó állomásokat engedélyezte. * A közlekedési tanács új tagjai. A kereske­­lemügyi m. kir. miniszter Münnich Kálmán ország­gyűlési képviselőt és ifj. dr Chorin Ferenc ügyvé­det az országos közlekedési tanács tagjaivá ne­vezte ki. Kereskedelem * Kereskedelmi testületek fúziója. A Gyári és kereskedelmi képviselők országos testülete és a Magyar áruügynökök központi egyesülete fuzio­nált. A fuzionális alakuló­ ülésen egyhangúlag mondták ki a fúziót. Az új alakulás címe: „Ma­gyar gyári képviselők és áruügynökök országos testülete“ lesz. Az új testület beterjesztett alapsza­bályait a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután a választások megejtésére tértek át és elnökké egy­hangúlag Csókai Adolfot választották, rétsági Pauner Sándort pedig örökös díszelnökké; alelnö­­kök lettek: Blumenau Alfréd, Ivanits Miklós, Kondor László; háznagyok: Márton Leó, Karácso­nyi Ferenc; pénztáros: Sóvári Géza; ellenőr: Wachsmann Simon; könyvtáros: Mandl Lajos; számvizsgáló-bizottság: Soler Benő, Polgár Vilmos, Rottenberg Sándor. Megválasztották a hatvan tagú választmányt is. A költségelőirányzat elfogadása után örömmel vették a Cipőkereskedők országos testületének azt a bejelentését, hogy külföldi gyá­raktól addig nem vásárolnak, míg azok magyar képviselőt nem tartanak. * Cukor. (Csókái, Breyer és Társa cég jelen­tése.) A cukorüzlet ismét megélénkült és a cukor­­­piacok irányzata a legerősebb hausse jegyében fo­lyik. Az elmúlt héten az árak Hamburgban 50 kg­­ként körülbelül 40 pfenniggel, Aussigban méter­mázsánként körülbelül 75 fillérrel, Párizsban egy teljes frankkal emelkedtek, ma azonban az ár Hamburgban 7% pfenniggel 50 kg-ként és Párizs­ban 11 frankkal lett olcsóbb. Angolország folytatja vásárlásait és habár a kereslet már nem annyira sürgős, mégis Liverpoolból és Londonból nagy fe­dezési rendelések érkeztek a hamburgi tőzsdére, úgy, hogy az a vélemény uralkodott, hogy az ango­loknak Kubáról megbízható értesüléseik vannak és hogy dacára a megnövekedett hozataloknak, a ku­bai terméssel valami baj van. Fokozták a szilárdsá­got a rendkívül kedvező fogyasztási statisztikai adatok, melyek szerint a fogyasztás a szeptember­től januárig terjedő 5 hónapban az egyes országok­ban így alakult . Az ellenőrzés alatt álló országokban tehát a fogyasztás 156.000 tonnával, azaz 5,9 százalékkal nagyobb, mint az előző évben. A kiviteli számok is, amelyek Európát illetőleg 73.000 tonna pluszt tün­tetnek fel, kedvezőek. A látható készletek Lieht szerint 3.653.213 tonnára rúgnak a tavalyi 3.174.638 tonna ellen. Mint már említettük, Párizs szintén részt vett az emelkedésben, úgy, hogy továbbra is paritáson felül maradt. A franciaországi export teljesen meg­bénult és a cukorgyárosok a kormányhoz benyúj­tott kérelmüket akarják keresztülvinni, mely sze­rint szeszt nyerscukorból és utótem­ékeiből is sza­badjon előállítani. úgy hallatszik, hogy ezen tö­rekvések sikerrel kecsegtetnek, de még kérdéses, mikorra fog a kormányzati gépezet megmozdulni és hogy addig nem ér-e véget a kampány, amikor­ra a tervezet megvalósítása veszít értékéből. Idő­közben újólag importáltak belga cukrot Francia­­országba. A helybeli üzlet teljesen szünetel, miután készleteink már minimálisak és a kínálat hiányzik. Utótermékeket egészen 7/,-ig terjedő árakon adtak el sob Fiume. Finomítvány árát 1 koronával emel­ték. Mai ár 78.50 korona, nagy süvegért budapesti paritásban. ' * Kereskedők gyűlése. A miskolci kereskedel­mi testület e hó 10-én nagyszámú közönség részvé­telével gyűlést tartott, amelyen részt vettek Rad­­vány István kir. tanácsos, Koós Soma kir. taná­csos és Pfliegler Ferenc kamarai elnökök is. Az ülést Neumann Adolf elnök nyitotta meg és azután dr Szende Pál, az OMKE központi főtitkára, tar­tott előadást az aktuális kereskedelem-politikai kérdésekről. Iparfigyek. * A magyar ágyugyár kérdése és a magánvállalkozás. Állandó és jogosult a panasz, hogy a magyar ipar nem részesedik quotaszerű arányban a hadügyi megrendelé­seknél. Az utóbbi években energikus akciót ész­lelhetünk a delegációs tárgyalás során, mely­nek az a célja, hogy e kedvezőtlen helyzet kel­lőképen megjavíttassék. Lassan-lassan kedve­zőbbre vált az arányszám, de a még mindig jelentékeny visszamaradást rendszerint azzal ütötték el a közös miniszterek, hogy a magyar ipar egyik vagy másik anyagot, iparcikket és fölszerelést nem állítja elő, tehát ilyenekre megrendelés sem adható. Midőn a véderő­­reform határozott alakot kezdett ölteni s ennek rengeteg költségei félig-meddig köztudomásra jutottak, kipattant a hadvezetőségnek azon elő­zetes elvi helyeslése, hogy Magyarországon is állittassék fel ágyugyár. Ekkor két irányú kez­deményezés történt. Az egyik az volt, hogy az osztrák Skoda-gyár, melynek valóságos mono­póliuma van, rögtön érdektársakat keresett Magyarországon s ma már nyilt dolog, hogy elég hatalmas összeköttetésre tett szert, meg­nyervén tervének a Magyar általános hitel­bankot, a Deutsch lg. és fia céget és Weiss Manfrédet Ennél azonban nemcsak figyelem­reméltóbb, hanem egyszerűen döntő körül­mény volt az a másik kezdeményezés, mely-*­nek célja az volt, hogy az állam vegye kezébe az ágyugyár létesítésének ügyét. Lukács László pénzügyminiszter ugyanis másfél mil­lió koronát irányozott elő a diósgyőri állami vasművek ágyúgyárral leendő kibővítésére. Ismerve Lukács László rendkívüli szívóssá­gát, erős meggyőződésünk, hogy föltett szán­déka mellett szilárdul kitart­ó tervét meg fog­ja valósítani. Alapjában véve tehát nem is kellene a kérdéssel foglalkoznunk, de számot vetve e nagyfontosságú ügy összes vonatko­zásaival, egyáltalán nem látjuk céltalannak, ha az érdekeltek tudomást vesznek arról, hogy az ágyúgyár létesítésének kérdését a leg­élesebb figyelemmel kíséri az egész magyar közvélemény. E részben, vagyis az állami ágyú­gyártás tekintetében az általános ipari érdekek mellett domináló szerepe van maga­sabb nemzeti szempontoknak is. Utóbbiakat fölösleges részletezni, az általános ipari érde­kek pedig főleg két irányban domborodnak ki. Az egyik, hogy az osztrák Skoda-gyár, mely irányító és döntő főrészvényese lenne a magán­­vállalkozás által alapítandó magyar ágyú­­gyártnak, ezt semmi esetre sem vezetné oly irányban, mely osztrák trözsgyárat csak a leg­kisebb mértékben is károsan befolyásolhatná. Ebből tehát az következnék, hogy volna egy névleges magyar ágyúgyár, ahol elkészítenék a kevésbbé fontos alkatrészeket, kétségkívül lenne szerelőműhely is, ahol az Ausztriából ide szállított csöveket, závárzatot, stb. összeállíta­nák, de nem kerülne ki egyetlen olyan ágyú sem, melynek minden részét magyar kéz állí­totta elő és munkálta. Eféle tapasztalatunk bő­ven van s ilyen ágyugyárból igazán nem ké­rünk. A másik szempont, mely az állami ágyugyár mellett szól, hogy ez olyan gyártási ág, amelynél az állam semmiféle jogosulat­lan versenyt nem támaszt a magániparnak. Lukács László kezdeményezését ezek szerint helyesnek és föltétlenül megvalósítan­dónak tartjuk s ily irányú akciója minden irány­ban föltétlen támogatásra számíthat . A Budapesti szabóiparosok hitel- és terme­lő­szövetkezete vasárnap tartotta ez idei rend­es közgyűlését Vihar Béla elnöklésével. Az elnök megnyitó beszédében rövid visszapillantást vetett a szövetkezet tízéves történetére, azután részlete­sen foglalkozott a jövő feladataival, amelyek kö­zött legfontosabb a termelő osztály tevékenységé­nek fokozása, új üzletággal való kibővítése, hogy a szövetkezet tagjait egyenletesen foglalkoztathas­sa és reájuk nézve az úgynevezett holt évad meg­szűnjék. A jövő feladataként említette az elnök a szakképzés fejlesztését is, továbbá a takarékbeté­tek gyarapítását és végül az intézmény szervezeté­nek olyan átalakítását, hogy a hitelosztály és a termelőosztály egy közös igazgatótanács irányítása mellett teljesen kettéválasztva működjék. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Cserna Lajos ipartestületi elnök a Férfiszabók Ipartestü­­lete nevében köszöntötte a szövetkezet tízéves fennállása alkalmából. Ezután előterjesztették a múlt évi üzleteredményről szóló jelentést, amely lete nevében köszöntötte a szövetkezetet tízéves tendere is a fejlődés jegyében folyt le. A bemuta­tott zárszámadások 10796 korona 53 fillér nyeresé­get tüntetnek föl, a szövetkezet tartalékalapja 34.116 korona 52 fillér. A közgyűlés Ullmann Lász­ló, Fischer F. Lajos, Spitz Lajos és Krausz József felszólalása után a jelentéseket tudomásul vette, a zárószámadást jóváhagyta, a fölmentvényt meg­adta és az igazgatóság minden javaslatát egyhan­gúlag elfogadta. Az igazgatóságból alapszabály­szerűen kilépő két tagot, Adler Lipótot és Girling Andrást, valamint a felügyelő-bizottság tagjait, Hanicz Mártont, Major Mártont, Szabó Dánielt és Theisz Dánielt közfelkiáltással újra megválasz­totta. Ezenkívül harminctagú bíráló bizottságot vá­lasztottak. A megválasztottak nevében Adler Lipót mondott köszönetet az egyhangú bizalomért. Vé­gül a vezetőségnek jegyzőkönyvi köszönetet sza­vaztak. A közgyűlés az elnök éltetésével ért véget. * A Fuvaros-ipartársulat jubileuma. A Fu­varos ipartársulat vasárnap délelőtt diszüléssel ün­nepelte meg fennállásának negyedszázados jubileu­mát. Leben Ignác elöljáró lendületes beszéddel megnyitván a diszülést, üdvözölte Hieronymi Ká­roly kereskedelmi miniszter képviselőjét, dr Barthos osztálytanácsost, Eszláry Sándor elöljárót, Gelléri Mór igazgatót, valamint a rokonszakmabeli ipartestületek kiküldötteit. Forrai Soma titkár az ipartársulat negyedszázados történetét és fejlődését ismertette. Ezután dr Barthos Andor min. osztály­­tanácsos méltatta a fuvarosipar jelentőségét, rámu­tatott arra a fontos szerepre, melyet a vasút és ha­­józás mellett a fuvarozás betölt és tolmácsolta a kereskedelmi miniszter üdvözletét. Gelléri Mór az Országos Iparegyesület nevében köszöntötte az ipartársulatot s elismeréssel adózott eredményes munkásságának. Eszláry Sándor elöljáró kiemelte az ipari egyesülések hazafias és kulturális hivatá­sát. Klein J. D. a szállítók orsz. egyesülete, Lő­­winger József a kisfuvarosok ipartársulata, Pász­tor Béla az építőiparosok orsz. szövetsége, Cserey Márton a nyerges és szíjgyártó ipartestület kép­viseletében köszöntötték az ünneplő ipartársulatot. Ezek után Kaiser Alfréd b. elöljáró lelkes szavak­kal emlékezett meg Sebőn Ignác elöljáró érdemei­ről, méltatta munkásságát, amelylyel rányomta az ipartársulat utolsó évtizedére egyéniségének bé­lyegét s tolmácsolta a tagoknak hozzávaló rendü­letlen ragaszkodását. Beszéde végén leleplezték Sebőn Ignác olajfestésü arcképét, amit riadó tap­sokkal fogadtak. Miután Vajda Frigyes gondnok átvette az ipartársulat nevében az arcképet, Sebőn Ignác meleg érzéssel köszönte meg a kitüntetést s a diszülést berekesztette. Este a Royal szálló fehér­termében bankett volt sok felköszöntővel. * Szücsmesterek gyűlése. A Magyar Szücs­­mesterek Országos Egyesülete vasárnap nagygyű­lést tartott, amely — a napirendre tűzött tárgyak fontosságára való tekintettel — rendkívül látoga­tott volt. Dán Leó kereskedelmi tanácsos elnöki megnyitó beszédében rámutatott a legutolsó idény tapasztalataira és azokra a kedvező áralakulatokra, amelyek immár megengedhetővé teszik, hogy az egész szakmát egészségesebb alapokra fektessék. Kiemelte azonban, hogy tévedésen alapul az a hír, mintha a szőrmeáru 20—40 százalékkal lett volna olcsóbb. Örömmel jelentette azután, hogy a honvé­delmi miniszternél történt eljárásnak eredménye­­kép az egyesület kisiparosa) megkapták a honvéd­­mentő-prémezési munkálatokat és ezzel, valamint a kilátásba belezett egyéb szállítási munkálatok­kal a szakmában oly súlyosan érzett munkanélküli­ség csaknem egészen megszűnt. Foglalkozott a nagygyűlés az áruházakkal szemben követendő el­járással is, továbbá kimondotta, hogy a kisiparos­ságot egy termelő­szövetkezetbe tömöríti, amely­nek prosperálását az évekre menőleg már előre biz­tosított hadsereg, postai, határrendőrségi, vasúti stb. szállítási munkák garantálják. Az elnök végül egy 1000 koronás alapítványról tett jelentést, amelynek évi kamatait tanoncok jutalmazására fogják fordítani. * A Magyar cipőgyárak országos egyesülete Neugebauer Sándor kereskedelmi tanácsos és Mos­­kovitz Farkas vezérigazgató elnöklete alatt plená­ris ülést tartott. A folyó ügyek elintézése után az egyesület több konkrét eset kapcsán a cipőgyárak 1910—11. 1909—10. t o0 n a Németország 576.122 545.034 Ausztria-Magyarország 276.228 257.425 Franciaország­­ 319.307 301.033 Németalföld 50.568 46.241 Belgium 49.490 44.350 Angolország 805.561 766.831 Összesen:­­2.077.296 1.960.923 Észak-Amerika 725.430 684.941 Együttvéve: 2.802.726 2.645.864 16 Pesti Hírlap 1911. február 21., kedd, fölös pénzintézeti alapításokkal szemben. Majd megalakult a szabolcsmegyei körzet. Elnöke lett: Meskó Elek (Nyíregyháza), alelnökei: Dirner Gyu­la (Kisvárda) és Grossmann Jenő (Tiszapolgár), titkár: Rónay Jenő (Nyíregyháza), akiket 30 tagú választmány támogat majd munkásságukban. Az alakulás után Hoványi Géza orsz. képviselő a pénz­intézeti tisztviselőkről és nyugdíjbiztosí­tásukról tartott hosszabb előadást, dr Berényi Pál pedig a mezőgazdák üzemi hiteléről mondott nagy tetszés­sel fogadott beszédet.

Next