Pesti Hírlap, 1911. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1911-03-29 / 75. szám

■ V — (A kivándorlók kormánybiztosa.) Egy félhivatalos jellegű kőnyomatos közli e nem min­dennapi érdekességü hírt: „A Carpathia kivándorló gőzös ma dél­után négy órakor indult Newyorkba, 1201 ki­vándorlóval fedélzetén. Nápolyba 163, Paler­­móba 13, Gibraltárba 2 utas megy. A hajón van Farkas Pál országgyűlési képviselő is, kormánybiztosi minőségben, aki Gibraltárig kíséri a kivándorlókat.“ Az izgatottságig felcsigázva, kiváncsiak vagyunk, vajon mi lehet a szerepe a kormánybiz­tos úrnak, a fiamés gibraltári vonalszakaszon? Elbúcsúztatni hazájuktól a nyomorozte népet — hosszú e vonalszakasz, meggyőzni őket, hogy jobb itthon éhen, mint küűnt jóllakva — rövid az út. Meggyőzni őket a kivándorlási ügynökök gazságai­ról —*• már késő, visszatérésre bírni őket — kissé korai. A kivándorlási tanács, ellenőr, biztos, fel­ügyelő és főfelügyelő, tanácsos és előadó élére most már kormánybiztos került, ki Fiume és Gibraltár között fog ezután mozogni? Ha nem csa­lódunk a Cunard versenye ez a Poollal szemben, hogy az angol hajó a jó kiszolgáláson, finom fe­délközön kívül ezt, is hirdethesse: — Minden ha­jónkon kormánybiztos áll a t. c. publikum rendel­kezésére.­­ (A debreceni szabómunkások sztrájkja.) Debrecenben — mint onnan jelentik — a szabó­munkások elhatározták, hogy miután a mesterek nem hajlandók teljesíteni a követeléseiket, tovább nem tárgyalnak és szabóműhelyt létesítenek, amely hétfőn nyílik meg. Harminc fiatal szabómunkás elhagyta a várost. A szabóműhelyekben szünetel a munka.­­ (Bakody Tivadar orvostanár halála.) Dr Bakody Tivadar egyetemi orvost­anár szerdán dél­előtt Budapesten, nyolcvanhat éves korában meg­halt. Atyja dr Bakody József homeopatha orvos volt. Az elhunyt először jogi tanulmányokat vég­zett, majd Lipcsében és Párizsban irodalmi téren működött; itt találta őt a szabadságharc, melynek hatása alatt hazasietett és Görgey tábornok olda­lán mint parancsőrtiszt századosi rangban végig­­kü­zdötte a szabadságharcot. Világos után Bécsbe ment az orvosegyetemre. Orvosi oklevelének elnye­rése után Lembergben folytatott orvosi gyakorla­tot, 1864. óta pedig Budapesten lakott, ő volt az, aki a Honemon theoriáján alapuló úgynevezett homeopathiai gyógymódot tudományos önálló ku­tatásai során fiziológiai és biológiai alapokra fek­tette és számos oly eredményt ért el, amely a tu­dományos világ által elfogadva, különösen külföl­dön tette őt hírnevessé. Amerikából, Belgiumból, Németországból, Hollandiából és Svájcból számo­san keresték föl, hogy egyetemi előadásait a kór­ós gyógytanból hallgassák. Irodalmi működését a legszélesebb körökben ismerték. Magyarországon a svédtornának meghonosítása az ő nevéhez fűződik. Az 1866-ban megnyílt Bethesda-kórház az ő veze­­tése alatt tágította ki működési körét. A budapesti királyi tudományegyetemen mint nyilvános rend­kívüli tanár külön tanszéket töltött be; ezenkívül a székesfőváros Rókus-, majd Szent István-kórhá­zénak főorvosa volt. Ezelőtt tíz évvel vonult visz­­sza a magánéletbe. Rövid ideig tartó betegség ve­tett véget a nagyelméjű férfiú életének. Holttes­­tét Visegrádon helyezik el a családi sírboltban, kí­vánságához képest minden külső pompa nélkül, e­ső 31-ikén, pénteken, délelőtt. Az elhunyt hatá­rozott akaratához képest a család nem bocsát ki gyászjelentést.­­ (Tűzvész Amerikában.) Newyork állam Albany városában, a huszonhat millió dollárt érő kapitóliumban szerdán reggel tűz keletkezett. A tűz a harmadik emeleten támadt, valószínűleg hiányos villamosvezeték miatt és nagy gyorsaság­gal terjedt. A kapitólium részben elpusztult. A bal szárny teljesen leégett. Mindkét ülésterem az ol­tásnál használt nagy víztömegek következtében te­temesen megrongálódott. Az értékes állami könyv­tár elégett és ezzel együtt számos, megbecsülhe­tetlen értékű okmány és kézirat megsemmisült. Az okmányoknak csak egy részét lehetett megmenteni. Az összes kárt nyolc-tíz millió dollárra becsülik. Az oltás folyamán az üvegszilánkok megsebesítet­tek több tűzoltót. Eddigi hírek szerint a romok egy embert is maguk alá temettek. — (Gyújtogatás és öngyilkosság.) Kisszent­­miklós községben — mint Aradról jelentik — Dukár Mátyás parasztgazda összeveszett a felesé­gével, mert az el akarta adni a nevén lévő házat. A férj elkeseredésében öngyilkosságot tervezett, de előbb felment a padlásra és felgyújtotta a há­zat, majd a padláson felakasztotta magát. Tettét idejekorán észrevették és kimentették, a tüzet pedig elfojtották. Dukár ellen megindították a vizsgálatot . (Kutatások az aggteleki barlangban.) Az aggteleki cseppkőbarlangban az elmúlt őszszel igen eredményes kutatásokat végeztek a földtani múzeum kiküldött tisztviselői Siegmeth Károly, a Kárpátegyesület al­elnöke, vezetésével. A kuta­tások eredményét most a télen dolgozták fel a földtani múzeumban, ahol igen becses leleteket helyeztek el, amelyek a kőkorszakból, meg a bronz­korból erednek. Ez idén már legközelebb a báró Nyári Jenő által 1880. évben átkutatott úgyneve­zett Münnich Kálmán-útja mentén levő róka­lyukban fogják folytatni az ásatásokat. A bar­langot kezelő Kárpátegyesület ez idén egy szeré­nyebb kivitelű diák­szállót készül építeni az agg­teleki menház közvetlen közelében és így remél­hetőleg a középiskolai ifjúság tömegesen fogja fölkeresni a világnak egyik legnagyobb, mintegy nyolc kilométer hosszú cseppkő­barlangját. Ez idén kerülnek részben kicserélésre a torda megyei jósvafői bejárat 280 lépcsős alagútjának tölgyfá­ból készült oldal­támasztói. A hat emelet magas alagutat a nyolcvanas évek végén két évi fárad­ságos és veszélyes robbantás után Münnich Kál­mán udvari tanácsos építette ki. Nagy kár, hogy a tervezett tornaliya—jolsvafői vicinális vonal eddig ki nem épült, mert igy a nagyszerű csepp­kőbarlang látogatottsága évek óta stagnál. — (Hires magyar szakács.) Görög Rezső szakácsmester, a londoni New­ Gallery szakácsfő­­nöke, aki tavaly novemberben a Horticultural Hallban rendezett nemzetközi szakácsművészeti kiállításon az angol birodalom legelőkelőbb szállo­dái, a Savoy-, Cecil-, Garlton-, Ritz-szállodák vi­lághírű főszakácsaival szemben az összes első díja­kat és a szakácsbajnoki címét is elnyerte, ismét nagy dicsőséget szerzett a magyar névnek, és a szakácsművészetnek, nemkülönben volt tanítómes­tere, néhai Gyurkovics Ferencnek, a budapesti Hungária-szálloda volt főszakácsának. A Párizs­ban most tartott ,­nemzetközi szakácsművészeti kiállítás“ jur­ vre március hó 21-én tartott ülésén a két legnagyobb díjjal, a Prix du President (el­nöki díj) és a Grand prix d’ honneur-rel (nagy tiszteletdíj) Görög Rezsőt tüntette ki, aki ilyen­formán a magyar szakácsművészetet az ingencmes­­terség klasszikus földjén, Párizsban, is nem remélt diadalhoz juttatta.­­ (Gramm őrmester gyilkosa.) Február el­sején, mint annak idején megírtuk, Gramm Hen­rik 66. gyalogezredbeli zenészőrmestert holtan ta­lálták a Mária Terézia kaszárnyában levő lakásán. Ágyán feküdt véresen, nagy seb tátongott a fején s a rendőrség vizsgálata megállapította, hogy gyilkosság áldozata lett. Fejszecsapás okozta a ha­lálát. A katonai hatóság sokáig nyomozott ered­ménytelenül s végre is a rendőrség kutatta ki a dráma részleteit. Letartóztatták Nidék Bohmnil zenészkáplárt, akiről kiderült, hogy azon az éjsza­kán, amikor Grammot megölték, vele mulatott több kávéházban. Amikor az őrmester már haza­tért a kaszárnyába, Ni­dekák folytatták a mulato­zást a kaszárnyával szemben levő kávéházban, ahonnan épen a kritikus időben távozott a káplár és negyedóra múlva visszatért. Nidek állhatatosan tagadott, most azonban beismerte bűnét. Megtör­ten vallott, elmondotta, hogy két okból pusztította el őrmesterét: mert gátolta előmenetelét és mert fölbiztatta a gyilkosságra Gramm elhagyott szere­tője. Bele volt avatva a tervbe az őrmester szol­gája is, aki őrt állott a szoba előtt, amíg Nidek egy fejszecsapással megölte az alvó Grammot. A katonai hatóság most a szolgát is letartóztatta, megindult az eljárás a fölbujtó leány ellen is.­­ (A regruta drámája.) A sirkert­ utcai Vincze-féle vendéglőben két hét előtt véres sze­relmi dráma történt. A vendéglő csaposa, Zsovi­­necz János, rálőtt a szakácsnőre, azután mellbe­lőtte magát 0s véres sebbel roskadt össze. A sza­kácsnő a karján sebesült meg. Zsovineczet a Ró­­kus-kórházba vitték, ahol fölgyógyult. Szerdán reggel aztán bekísérték a főkapitányságra. Ki­hallgatása alkalmával elmondotta, hogy szerelmes volt a szakácsáéba és el akarta venni feleségül. Közben azonban besorozták katonának s attól félt, hogy amig ő szolgál, a leány hűtlenül elhagyja. Ezért aztán elhatározta, hogy megöli és aztán öngyilkossá lesz. Zsovineczet letartóztatták.­­ (Automobil a gyalogjárón.) Szerdán dél­előtt a Damjanich-utca és Rottenbiller­ utca sar­kán gróf Bethlen Andrásné 14-es számú automo­bilja felszaladt a gyalogjáróra, ahol Varga Mihály tizennyolc éves tejkihordót és Grossmann József szolgát a falhoz szorította. Varga súlyos zúzódá­­sokat szenvedett, a Rókus-kórházba vitték. Gross­­mann csak könnyebben sebesült meg­. — ’(Ujságiró az exszultán villájában.) A sza­lonikii Allatini-villában, ahol a trónjától megfosztott exszultánt őrzik — mint már jelen­tettük — nemrég letartóztatták Sokolov varsói hírlapírót, kit azonban személyazonosságinak a megállapítása után szabadon bocsátottak. Szerdán — mint Szalonikiből táviratoztak — ismét az Allatini-villában érték Sokolovot és újra letartóz­tatták. Sokolov, amikor kihallgatták, előadta, hogy őt a lapja azzal bízta meg, hogy kövessen el min­dent és derítse ki minden áron, hogy az exszultán él-e még vagy pedig meghalt és halálát csak titok­ban tartják. Az e célból folytatandó kutatásokra lapjától nagyobb összeget kapott, melynek egy ré­szét az Allatini-villa őreinek a megvesztegetésére fordította. Ilyen módon sikerült szerdán reggel katonának öltözve a villába bejutni, de egy tiszt fölismerte, megállította és letartóztatta. Azt a ka­tonát, aki szerdán reggel állt­ őrt a villa kapujá­nál és akit Sokolov megvesztegetett, azonnal elzár­ták, az újságírót pedig kiutasítják Szalonikiből.­­ (A bécsi női szabósztrájk vége.) A bécsi női szabó szakmához tartozó cégek szerdán délután befejezték a tárgyalásokat a sztrájkolókkal, akik­kel megegyezés jött létre, úgy hogy a sztrájk vé­get ért. Csütörtökön reggeltől kezdve az összes műhelyekben ismét rendesen dolgoznak.­­ (Tapeten Dr Kaiser.) Bécsből Írják ne­künk: A bécsi Kolingasse egyik hatalmas bérpalo­tájának a homlokzatán, feltűnő cégtáblán, erős, nagy betűkkel ez a három szó áll: Tapeten Dr Kaiser. És ugyanabban a házban alul nagy bolt van, amelynek a cégtáblája bővebb magyarázatát adja ennek a három szónak. A bővebb szövegű cégtáblából megtudjuk, hogy Kaiser drnak sző­nyeggyára van valahol, Ausztria valamelyik ki­sebb városában és ennek a gyárnak a cikkeit árul­ja a Kolingasse boltja. Mindennapi eset ez: gyár a vidéken, bolt a fővárosban és az esetet megemlí­tésre méltóvá a gyáros doktori et­ap teszi. Hiszen nálunk is vannak már ilyen esetek: jogi és állam­tudományi doktorok vagy chemikusok, mint ke­reskedők, gyárosok, vállalkozók, de Ausztriában ezek az esetek mind sűrűbbekké lesznek, Németor­szágról nem is szólva, ahol már-már mindenna­piak. A német lapokban igen gyakori az a hirde­tés, hogy vállalatok vezetésére jogvégzettségű vagy műszaki készültségű kereskedőt keresnek, a né­met vállalatok nagy aránya akárhányszor megkí­vánja a kettős képzettséget. Ausztria szintén ilyen irányban fejlődik és Ausztriában, Németországban a doktori cím, az egyetemi vagy műegyetemi mű­veltség dehogy is akadály arra nézve, hogy a diplo­mával rendelkező úr vállalkozzék. Üzletet nyitni, nagy vállalatot vezetni, banknak az élén állani, világkereskedelmi összeköttetéseket inierálni jobb és hasznosabb dolog, mint a diploma „éhségabro­szán“ rágódni ... A Tapeten Dr Kaiser a gazda­sági fejlődésnek egyik cégtáblája. A boltost, a le­nézett boltost, fölfelé viszik az új idők hullámai.­­ (Újságíró tréfa.) A nemrég Milanóban el­hunyt Romeo Caragutti újságíróról írja az „Arte Lirica" ezt a jóízű esetet. Pár éve a milánói „Lom­bardia“ feltűnő cikket közölt e címen: Borzalmas gyilkosság a Porta Tricinese előtt. A borbely ke­gyetlen megöletése. A cikk azután elmondta, hogy előtte való este a Porta Tricinese közelében meg­gyilkoltak egy világhírű borbélyt, kit mindenki sze­retett. Egyetlen más lap sem tudott a dologról, de a rendőrség sem. Midőn pedig a cikket figyelmesen végigolvasták a milánóiak, akkor kiderült az olvasó arca s valósággal hahotázott Milanóban mindenki. A borbélyt tényleg megölték, még pedig a Porta Tricinese melletti Verdi-s­zinházban. A borbély a „Sevillai borbély" volt. A darabot azelőtt való este játszották a szinházban s a gyilkos — Caragutti szerint — az énekes volt, ki a Figaró szerepében kegyetlenül meggyilkolta rossz hangjával ét­ csapni való játékával Rossini művét. — (Megszökött ügyvéd.) Veszprémből je­lentik, hogy dr M­eisz Jenő ügyvéd a múlt héten elutazott a városból és azóta nyomaveszett, utóbb kiderült, hogy adósságok, hamis váltók és hűtle­nül kezelt pénzek miatt szorongatni kezdték a hi­telezők és mivel ügyeit rendezni nem tudta, meg­szökött. Weisz ügyvéd igen képzett ember, a vesz­prémi kereskedelmi iskolában a közgazdaságtant tanította s irodája jól jövedelmezett. Költekező életmódja miatt azonban nagy adósságokba verte magát s testvére, Weisz Aladár szabadkai törvény­­széki biró nevére váltót hamisított. Körülbelül ötvenezer koronára rúg az az összeg, amelylyel ba­rátait, klienseit és a pénzintézeteket megkárosí­totta. 1911. március 30., csütörtök.. __________Pesti Hírlap__________ ________________________________11___

Next