Pesti Hírlap, 1911. április (33. évfolyam, 77-102. szám)

1911-04-01 / 77. szám

, Melocco Péter, Elxenwald Imrét választmányi rendes tagokká, Benkő Béla, Rothhauser Lajos és Balás Farkast pedig póttagokká választották meg. Képzőművészet * (A tavaszi tárlat megnyitása a Műcsar­nokban.) Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat tavaszi tárlatát pénteken délután nyi­totta meg nagy és előkelő közönség jelenlétében gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi mi­niszter a városligeti Műcsarnokban. Az ünnepélyes vemnissageon a kiállítási palota termeit zsúfolásig megtöltötte a közönség, melynek soraiban ott vol­tak a közélet és a társadalom előkelőségei mind­annyian, a kiállító művészek, de legtöbben a fő­városnak gyönyörű asszonyai és leányai. Jelen voltak: Thuróczy Vilmos, a főszámszék elnöke és Karácsonyi Jenő belső titkos tanácsosok, Molnár Viktor, dr Balogh Jenő és Ottlik Iván államtit­károk, Fülepp Kálmán főpolgármester, Bárczy István polgármester, Boda Dezső főkapitány, Pulszky Garibaldi, dr Szmrecsányi Miklós, Ké­­pessy Árpád, Zsedényi Béla és Horváth minisz­teri tanácsosok, Zboray Miklós és Papp Zoltán országgyűlési képviselők, Györgyi Kálmán, az Iparművészeti Társulat igazgatója, Szinyei-Merse Pál, a Képzőművészeti Iskola igazgatója, báró Do­erey Lajos, dr Térey Gábor, a Szépművészeti Mú­zeum osztályigazgatója, Wodianer Hugó és Zsig­mondy Jenő udvari tanácsosok, Benczúr Gyula fő­rend és Stróbl Alajos, az állami mesteriskolák igazgatói, stb. A Társulat vezetői közül ott voltak: báró Forster Gyula főrend és Hauszmann Alajos alelnökök, Benkő Kálmán udvari tanácsos, igaz­gató, Jendrassik Jenő helyettes igazgató, Zala György, Lechner Ödön, Dudits Andor és dr zó­lyomi Wagner Géza, az igazgatóság tagjai és csak­nem kivétel nélkül a választmány tagjai. A mi­nisztert a vezetőség élén báró Forster Gyula al­el­nök üdvözölte és legelsőbben köszönetet mon­dott neki azért, hogy a Társulat félszázados jubi­leuma alkalmából kieszközölte az uralkodótól, hogy ennek emlékére egy nagyszabású művészeti ösztöndíjat alapított, majd felkérte a kiállítás megnyitására. A miniszter válaszában kijelentette, hogy míg a miniszteri székben ül, szívvel és lélek­kel arra fog törekedni, hogy a magyar képzőmű­vészet nagggyá fejlődjék és még hatalmasabb erős­sége legyen nemzeti kultúránknak. A minisztert a festmények között Jendrassik Jenő, a szobrok kö­zött pedig Zala György kalauzolta és gróf Zichy közel két, órai szemléje után a legnagyobb elisme­réssel adózott a tárlatért úgy a társulat vezetősé­gének, valamint a kiállító művészeknek. A tárlat bezárólag május 14-ig marad nyitva. .. (Magyar művészek sikere a külföldön.) New­ Yorkból írják lapunknak, hogy ott Halmi Arthurt, a nálunk is népszerű portraitfestőt ugyan­csak ünnepli a társaság. A művésznek igen sok a dolga, szebbnél-szebb milliomos hölgyeket fest le s több évre el van látva megrendelésekkel. Halmi jövő hóban Washingtonba utazik, ahol Taft elnök arcképét készíti el. A művész a nyár folyamán fe­leségével haza látogat, de szeptemberre már ismét Amerikába tér vissza, ahol jövő évben kollektív­­kiállításon mutatja be legújabb műveit. Jósvá­ Károlyt, Münchenben élő jeles grafikus művészünket az a kitüntetés érte, hogy a párizsi I.Sociétét, Jes artistes humoristes­ tagjai közé vá­lasztóit.J. Kulinyi Sándor, az ugyancsak Münchenben élő kitűnő magyar grafikus, aki a Nemzeti Szalon mostani tárlatán a figurális nagy díjat nyerte el, a müncheni Nickel Kunstsalon-ban kollektíve mu­tatta be újabb műveit, melyekről a bajor lapok igen hízelgően nyilatkoznak. A ,.Münchener Zeitung“ megemlíti, hogy Ku­­binyi művészete most hirtelen teljesen megválto­zott és úgy művészileg, mint technikailag csodála­tosan érett művészetté fejlődött. Vakítóan özönlik a fény és szín műveiből, különösen raffináltan nyomtatott linóleummetszeteiből, melyeknek a fa­metszetéhez hasonló technikájával eddig nem is sejtett hatásokat képes elérni. Értékben gazdagok erősen francia ízlésű tempera-vázlatai is. A Mün­chener Neueste Nachrichten azt írja, hogy Zvubinyi művészetének ereje elsősorban a rendkívül tiszta és áttekinthető előadási mód, mely tudatosan egysze­rűsít és a kontraszthatások lényegét kutatja. A mű­vész a megkapó hatások biztos ösztönével dolgozik, nemes és finom ízléssel és műveinek legjava az élet­teljes, dekoratív művészetnek igazi remekei. * (A grafikus kiállítás.) A Magyar Grafiku­sok Egyesülete, valamint a magyar aquarellisták és pasztellisták kiállítása iránt állandóan nagy a Nemzeti Szalonban az érdeklődés. A reggeli órák­ban a tanulóifjúság keresi fel a tárlatot, míg a déli órákban a főváros társadalmának legelőke­lőbb körei adnak találkozót az Erzsébet­ téri kiál­lítási palotában. A Magyar Grafikusok Egyesülete felkéri tagjait, hogy a tagsági díj ellenében járó tagilletményeiket legkésőbb virágvasárnapig vá­laszszák ki, mert április 9-én a tárlat okvetlen bezárul. * (A székesfehérvári mfskiállítás.) A Nem­zeti Szalon 47-ik vidéki kiállítása április 2-án, va­sárnap, zárul be. A kiállítás eddigi eredménye minden tekintetben kielégítő, mert nemcsak Szé­kesfehérvár intelligens társadalma, hanem egész Fehér vármegye közönsége kiveszi részét a kultur­munkából. A tárlat sikerének előmozdításán erő­sen fáradozik a gróf Széchenyi Viktor főispán védnöksége, valamint Szűcs Jenő alispán és Saára Gyula polgármester elnöksége mellett működő százas végrehajtó­ bizottság. * (A római kiállítás.) Rómából jelentik, hogy a királyi pár pénteken a hatóságok fejes és nagyszámú meghívott vendég jelenlétében meg­nyitotta a szépművészeti kiállítás külföldi osz­tályait és pedig a francia pavillont, Oroszország, Hollandia, Skandinávia és Svájc kiállításait, va­lamint Zul­oga spanyol festő kollekcióját. A ki­rály és a királyné hosszabb időt töltöttek a kiál­lításon és több mestermű fölött adtak kifejezést csodálatuknak. Pesti Hírlap______ Ibl1. április 1. szombat. Balneologiai kongresszus. (A kongresszus megnyitása. — A diaetikus kony­háról. — Védekezés a szúnyogok ellen.) Pénteken délután öt órakor kezdődött meg a három napra tervezett XXI. magyar balneológiai kongresszus, amelyen a magyar orvosi kar kitűnő­ségein kívül az osztrák balneológusok egyesületének küldöttsége is részt vesz. A mai ülésen ott voltak többek között Kétly Károly, Tauffer Vilmos, Ko­rányi Sándor, Grósz Emil, Onódi Adolf, Lieber­­mannn Leó, Preusz Hugó, Hoór Károly, Ángyáni Béla, Baron Jónás és Donáth Gyula egyetemi ta­nárok. Az osztrák balneológiai egyesület képvisele­tében megjelentek a kongresszuson prof. dr Klein első alelnök, prof. dr Kisch másodalelnök, dr Aus­­sc­hnaiter főtitkár, prof. dr Strasser, dr Fellner és dr Klimek választmányi tagok. Ezenkívül ott volt a magyar orvosi és fü­rd­őorvosi kar számos elő­kelő tagja. Bókay Árpád elnök megnyitó beszédé­ben fejtegette a diaetétikai kérdések fontosságát. A magyar fürdők jövő fejlődése szempontjából —­ úgymond — semmi sem fontosabb, mint az, hogy a fürdőorvosok a diaetétikával minél behatóbban foglalkozzanak. Törekednie kell a balneológusok­­nak, hogy ez a kérdés minél részletesebben és ki­merítőbben tárgyaltassék. Ezután német nyelven üdvözölte a Central­verband der Balneologen Oes­terreichs kiküldötteit. Az osztrákok részéről prof. dr Klein köszönte meg az üdvözlést magyar nyel­ven és németül folytatva beszédét, bejelentette, hogy a küldöttség nemcsak a tárgyalásokban való részvétel miatt jött ide, hanem azért is, hogy át­adja az osztrák egyesület díszoklevelét Bókay Ár­pád udvari tanácsosnak, akit az egyesület legutóbb tiszteletbeli tagjává választott. Az éljenzéssel fo­gadott bejelentést és a kitüntetést Bókay megha­­tottan köszönte meg. A kongresszus első előadását, dr Bosányi Bé­la királyi tanácsos, a székesfővárosi Sáros gyógy­fürdő igazgató-főorvosa tartotta a magyar fürdők diaetétikus konyhájának kérdéséről. Orvosi szem­pontból feltétlenül szükségesnek tartja, hogy oly fürdőkben, hol gyomor- és bélbántalmakat, köszö­rényt, cukorbetegséget kezelnek, legyen diaetétikus konyha, különben a külföldi versenyben nem fo­gunk helytállni. Egyedülii segítségnek a sokféle étel készítését igénylő étlap szerinti ellátás helyett, a jóval gazdaságosabb teríték (menü) rendszer meghonosítását tartja. Az előadáshoz Korányi Sándor szólt, hozzá és annak a tapasztalatának adott kifejezést, hogy a szigorú diaetát a magyar für­dőkben igen nehéz betartani. Ajánlotta, hogy há­rom sémát állapítsanak meg. Dr Kelen József fel­szólalásában arra a szükségre mutatott,­­hogy sze­mélyzetet kellene teremteni a diaetás konyha mun­káinak elvégzésére. Dr Tausz Béla a cukorbaj bal­­neoterapeutikus kezelésének indikációiról és kontra­­indiká­cióiról tartott előadást. Ásványvizekkel vég­zett kúráktól a diabetes melitus csak azon eseteiben fogunk eredményeket elérni, ahol azok alkalmazása nem kontraindikált. Ezen alakoktól eltekintve, igen jó hatást érünk el alkalikus ásványvizekkel és e hatás oka hármas: fizikális, kémiai és farmako­­dinamikai. Dr Farkas Márton: Van-e közvetlen psychikai hatása a hidroterápiának? címmel olvasott fel, arra a konklúzióra jutván, hogy a hidroterápiának expe­­rimentan­ter kimutatható élettani hatásaival kap­csolatban közvetlen psychikus hatásai is vannak-Most dr Holländer Hugó előadása következett a szúnyogoknak a fertőző betegségek és különösen a malária terjesztése körüli jelentőségéről és szere­péről. Az előadó nézete szerint a szúnyogok irtá­sára a gyakorlatban legjobban bevált szerekként a petróleum és a dalmát krizantémum virág szárított pora ajánlható. E szerek szakszerű alkalmazása ál­tal Olaszországban nagy földterületeknek, egész vá­rosoknak a szunyogjárás apróbb kellemetlensé­geitől és nagyobb veszélyeitől való teljes mentesí­tése már sikerült. Az előadást több fali és vetített kép illusztrálta. Az utolsó előadó dr Schiller Ká­roly volt, aki a hő kórtani hatásáról a szövetekre tartott előadást. A kongresszus az előadásokat nagy érdeklő­déssel és figyelemmel hallgatta. A legközelebbi ülés szombaton délelőtt fél tíz órakor lesz az Orvosegye­sület székházában (Szentkirályi­ utca 21. sz.) Megyék és városok. Oláh támadások egy megyegyűlésen. Alsó­­fehér vármegye törvényhatósági bizottsága pén­teken közgyűlést tartott, amelyen az oláh bizott­sági tagok Maniu Gyula vezetésével heves táma­dásokat intéztek a megye vezetősége ellen. Főként a nyári választás sérelmeit hánytorgatták fel és botrányos viselkedésükkel valósággal terrorizál­ták a magyar bizottsági tagokat. A vidéki rendőrség államosítása. Az a tör­vénytervezet, amelyet a Magyarországi Rendőr­­tisztviselők Országos Egyesülete megbízásából Miskolczy László budapesti rendőrkapitány készí­tett a vidéki rendőrség államosításáról, főbb voná­saiban a következő: A közbiztonság fen­tartása a magyar állam területén állami feladatot képez, amelynek az állam által szervezendő és fentartan­­dó államrendőrségi testület tesz eleget. Államosí­tott rendőrség egyelőre csak a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok­ban, valamint azokban a határszéli községekben szervezendő, amelyek a külfölddel élénk összeköt­tetésben állnak. A városi államrendőrség hatáskö­re fontos állami érdekekből a szomszédos közsé­gekre is kiterjeszthető. A rendőrségi ügyekben a belügyminisztérium a legfőbb felügyeleti, ellenőr­ző és fegyelmi hatóság. A városi államrendőrség rendőrkapitányságokból, a fontos állami érdekből a rendőrkapitányságok mellett szervezett kiren­deltségekből és őrsökből, a Budapesten, Kassán, Debrecenben, Kolozsvár, Győr, Temesvár és Fiu­méban szervezendő rendőrfőkapitányságokból, to­vábbá a Budapesten és Kolozsvárott felállítandó kerületi rendőrfőnökségekből áll. Rendőrkapitány­ság minden törvényhatósági és rendezett tanácsú városban szervezendő, ezenkívül csak ott, ahol azt fontos állami érdekek kívánják. Budapesten a rend­őrség szervezeti beosztása, tekintettel a főváros különleges viszonyaira, az eddigi marad. A kerületi főnökség e helyen a jelenlegi szervezettel hozandó kapcsolatba. Kis- és nagyközségekben fontos álla­mi érdekek fenforgása esetén kirendeltségek, ille­tőleg őrségek állítandók fel. Az állami rendőrség­nek legfőbb fóruma a belügyminisztérium, amely­ben ilyenformán egy legfőbb rendőrségi szervezet alakul, amelyből később föltétlenül kiválik egy rendőrminisztérium. Igen fontos változás lenne az új törvénytervezet megvalósulásával az, hogy a határrendőrség megszűnnék és annak eddigi állo­máshelyein rendőrhatóságot gyakorló kirendeltsé­gek állíttatnának fel. A törvénytervezet már jó ideje ismeretes. Egy rendőri szaklap folytatásos cikksorozatban kö­zölte, most pedig a Rendőrtisztviselők Egyesülete kinyomatta. Ezt a tervezetet átnyújtották gróf Khuen-Héderváry miniszerelnöknek és gróf Tisza Istvánnak, akik megígérték, hogy azt tanulmá­nyozni fogják. Pénteken egy reggeli lap ismerteti a törvénytervezetet és olyan megjegyzésekkel kí­séri, mintha az a kormány álláspontját képviselné. Ezzel szemben illetékes helyről arról értesülünk, hogy a szóbanforgó tervezet csupán az egyesület javaslata, amely azonban sem a megszerkesztése alkalmával, sem azóta a belügyminisztériumban tárgyalás alatt nem állott s itt nincs szó a kor­mány álláspontjáról. Törvényhatósági élet. Újpest város képvi­selőtestülete most tartott rendkívüli közgyűlésen felhatalmazta a város polgármesterét,­­­.■ Ugró Gyulát, hogy kulturház létesítése tárgyában tár­gyaljon a vallás- és közoktatásügyi kormánynyal. Elfogadták a közegészségügyi tekintetben Újpesten annyira fontos városi uszodának a Duna nagy ágán leendő létesítése tárgyában előterjesztett javasla­tokat. Megnyugvással vette tudomásul a képviselő­testület a polgármester bejelentését, hogy a vízve­zetéki munkálatok megkezdődtek s a villamos köz­világítási munkálatok is már olyan stádiumban vannak, hogy julius közepén villanyfényárban úszik a város. Győr város zárszámadása. Győr város ház­tartásának 1910. évi zárszámadása most jelent meg. Előirányzoit, a város 1910. évben bevételre 2,107.000 koronát, kiadásra ugyanennyit. A zárszámadás szerint a bevétel volt 2,202.000 korona, a kiadás

Next