Pesti Hírlap, 1911. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1911-06-30 / 153. szám

6 Színház és zene. * (Százhetven magyar­ est.) A Vígszínház pénteken, este fejezi be az Ezred apja c. bohózattal és a szokásos záporpróbával ezidei szezonját, a színház az elmúlt szezonban 313 esti és 56 délutáni elő­adást tartott. Ebből 170 estén magyar darabot ad­tak, úgy hogy az a páratlan eset állott be, hogy a tízhónapos szezonnak majdnem hat hónapját ere­deti dombok töltötték ki. A színre került 15 újdon­ság közül 7 volt magyar és pedig: A testőr (64 előadás), A medikus (26), A kormánybiztos (22), A zseni (12), A próféta (11), A művész felesége (7), A csillagszemű királyleány (6). A külföldi újdonságok ezek voltak: A millió (22), Az ezred apja (22), Csitulj szívem! (19), A Rubikon (17), Utánam . . . (16), Beulemans kisasszony házassá­ga (16), A szent liget (14), Az ismeretlen táncos (11). Reprizek: Az ördög (11), A tanítónő (5), Taifun (4), Bernát (2), Osztrigás Mici (20), Ámor, a pénzügynök (13), Az őrnagy úr (10), Trilby (6), Nincs elvámolni valója (5), Diákélet (4), A kis cukros (3), Théodore és társa (1). * (Budai színkör.) A kabaret-műfaj ősapjá­hoz, a „Színházi képtelenségek“ című pompás bo­­londériához volt szerencsénk csütörtökön este a budai színkörben. A felelevenítést zsúfolt nézőtér kacagta végig. A szereplők, főleg Tábori, a ven­dégként fellépő Latabár, Bálint, Herceg, Győző, Haraszthy Hermin, Bejczyné, Mihályfi Juliska derekasan mókáztak, táncoltak, énekeltek. * (A szolnoki színházépítés.) Szolnokról je­lentik: A szolnoki Szinházpártokó egylet gróf Al­más­sy Imre főrendiházi tag elnöklete alatt köz­gyűlést tartott. Lippe Vilmos ügyvezető alelnök beszámolójában jelentette, hogy a város a színház építkezésére ingyen telket adományozott. Az ál­lam a színháznak 60.000 koronát, a város 10 éven át fizetendő 20.000 koronát ad szubvenciókép. A földmivelésügyi miniszter utasította Bustyaháza állami erdőhivatalát, hogy az építkezéshez szüksé­ges és legfölebb 350 köbméter épületfát a hivatalos árnál 50 százalékkal olcsóbban bocsássa az épít­kezők rendelkezésére. A közgyűlés Mariházy Mik­lósnak adott három évre játszási koncessziót oly feltétellel, hogy Kecskeméten is megkapja a ját­szási engedélyt. A színház szeptemberre készül el és ünnepélyes megnyitása októberben lesz. * (A győri koncesszió) kérdése, melyet a Pesti Hírlap vetett föl, élénk visszhangot kelt úgy a fővárosi, mint a vidéki sajtóban. Ez ügyben az egyik győri lap alighanem a helyi felfogást tükrözi vissza, írván keddi közleményü­nkre a kö­vetkezőket : Ezen tudósításból kitűnik, hogy az egyesü­let dr Patek Bélával szemben Ugyanúgy akadé­koskodik, mint azt 10 évvel ezelőtt Balla Kál­mánnal, ahol szintén új győri igazgatóval szem­ben tette. Győr város álláspontja e kérdésben ugyanaz, mint volt tíz év előtt, vagyis a színházat Patek Bélának kiadta, tehát abban az ő színtár­sulata fog játszani, akár véleményezi az egyesü­let az engedélyt, akár nem. Az egyesület Vezető­ségének módjában állott volna, hogy meggyő­ződést szerezzen arról, miszerint a Bauist-fölszere­­lések egynegyedrésznyi kivétellel már Győrött vannak. Beszél még ez a lap arról, hogy kár az ily határozatot „kikommünikézni" a tanácsnak. Ez a megjegyzés két okból is fölösleges: 1. egy ilyen nagy fontosságú kérdés a nyilvánosság elé tarto­zik, 2. a mi hírünk nem volt kommüniké, hanem értesülés. Egy másik győri lap különben így em­lékszik meg az ügyről. A 60.000 kornás betétkönyv anyagi biztosí­téka, mely döntő szerept játszott abban, hogy a győri színházat dr Patek kapta meg ■*** Úgy lát­szik — elúszott, elpárolgott. A színészegyesületi tanács tegnapi ülésén ugyanis nem adott szín­­igazgatói koncessziót dr Pateknak anyagi biztosí­ték hiányában. Most hát kereshet a győri szin­­rügyi bizottság új direktort! I új direktorra — szerintünk — aligha van szükség, mert a színészegyesületiték nemcsak joga, de kötelessége is a koncesszió megadásánál a leg­gondosabban eljárni, de nem akkor, amikor már valakit színigazgatóvá választottak és az illető már meg is szervezte társulatát. * (A soproni német szezon.) A hat hetes, rendszerint pompásan beütő soproni német sze­zonra három ném­et színigazgató is pályázott. A színügyi bizottság dr Bretschy Sándor elnöklete alatt abban a javaslatban állapodott meg, hogy a színházat dr Beer Rudolf és Eckhardt­­Viktor tár­sasdirektóriumnak ajánlja odaadni, akik ebben az évben is játszottak a színházban. Eckhardt Viktor magyar honos, békéscsabai születésű ember. A bi­zottság javaslatát magáévá tette a tanács 19. Arról azonban, hogy az igazgatóknak 3 esztendőre kösse le magát a város, mint ezt Eckhardték akarták, a tanács óvakodott. * (A komáromi szezon) nem július 1-én, ha­nem csak 10-ike után kezdődik. Mezei ugyanis meghosszabbította esztergomi szezonját. * (A mohácsi szezont) augusztus elsején kez­di meg Krémer szabadkai színigazgató. * (Szerződtetések.) Zilahy Gyula, a debre­ceni színház igazgatója, primadonnai szerepkörre szerződtette Borbély Lilit, a szabadkai színtársulat tagját. — Fenyő Emilt, a Mezei társulat tagját, szerződtette Krecsányi Ignác, a Temesvár—budai színtársulathoz. * (A bécsi udv. operaháznak) most befejezett szezonjában 301 esti és 10 délutáni előadás volt. Ezeken 54 zeneszerzőnek 60 operáját 294-szer és 35 balletjét 91-szer adták. Hét újdonság volt, öt dalmű és két ballet. Legtöbb előadást Wagner Ri­chard ért: tizenegy dalművét összesen 64-szer adták. Utána Strauss János következik, öt művét 34-szer adták. * (Kienzl Vilmos), a gráci dalműsszerző, aki első és eddig egyetlen sikeres műve, a Bibliás em­ber óta, hiába törekedett babérra, most ismét új operát fejezett be. Az újdonság címe „Der Kuh­zeigen“ és szövegét Battka Richárd írta, Bartsch Rezsőnek egy novellájából. * (A bayreuthi előadások.) Egy pécsi ember utánvételes jegyet rendelt a Wagner ünnepi elő­adás július—augusztusi ciklusának egyik estéjére, a Parcevalra. Jegy helyett azonban értesítés jött, hogy már mind a húsz előadásra elkelt minden jegy. Már most, húsz nappal a ciklus kezdete előtti * (A berlini új operaházat), a Neue Kurfür­­stenopert november hó 3-án nyitják meg Wolf- Ferrarinak új dalművével, melynek címe a „A ma­donna ékszere.“ * (Patti Adelina bucsú-tournééja.) Még egy utolsó, egy visszavonhatatlanul utolsó hangver­seny körútra szánta el magát Cederström bárónő, a nagy Adelina Patti. Most folynak a tárgyalások közte és imprezáriója között. A művésznő ma, ál­lítólag csak hatvannyolc éves, ennyit mer ugyanis bevallani, de valószínű, hogy már túl jár a hetve­nen. Hangja még megőrzött valamit régi csoda­­szépségéből, de ez természetesen már csak halvány árnyéka annak, ami régente volt. Hajdanában a Patti név csodákat jelentett és a művésznő égési vagyonokat énekelt össze egy-egy európai vagy amerikai tournéeján. Most ismét hódító útra akar indulni. Hiába ! Lemondani és szépen megöregedni tudni — talán még az ő egykori nagy művészeténél is nehezebb. * (A brüsszeli operaház) társulata most a kölni városi színházban vendégszerepel az u. k. Festspiele keretében. Legutóbb Carment adták, az eredeti formában, rövidítés nélkül és zene nél­küli recitátokkal —é­s ezzel az előadással is zajos sikert arattak. * (Megtévesztésért elitélés.) Berlinből táv­iratoztak lapunknak. A volt Hebbel-színtársulat Nissen Herman színész ellen pert indított 17.000 márka visszafizetéséért, amelylyel nagyob ösz­­szeget fizetett neki, mint járt volna. Ma hirdették ki az ítéletet, melynek értelmében Nissen köteles 3900 koronát visszafizetni és a költségek egy ré­szét viselni. A panasz arra támaszkodott, hogy Nissen a szerződés megkötésénél a Valóságnál ma­gasabb fizetést jelentett be, mint a­mije a bécsi Burg-színházban volt és e megtévesztés révén a Hebbel-színtársulattól előnyösebb szerződést csi­kart ki, ből 13 aviatikus indult el és közülük négy maradt le az után. Le Casser Breda közelében lebukott és megsérült, gépe pedig összetört. — Roubaisból je­lentik: Train és Prevost aviatikusok este ideér­keztek.­­— Calaisból jelentik: Ideérkeztek még: Kimmerling, Oibert és Garros aviatikusok. — Roubaixból jelentik: Csütörtökön délután 1 órakor egymás után 7 aviatikus indult Calaisba. — Calais­ból jelentik: Az aviatikusok közül Vedrines érke­zett elsőnek ide. Második Vidart, harmadik Beaumont. A német körrepülés. Nürnbergből jelentik: Hirth aviatikus csütörtökön este fél 9 órakor a Nürnberg melletti Schweinau-téren leszállóit. Repülőgépen a Niagarán át, Newyorkból je­lentik: Lincoln Beneheyé a dicsőség, hogy elsőnek kelt át repülőgépen a Niagarán és szerencsésen le­szállóit a kanadai parton. Rengeteg ember nézte a veszedelmes vállalkozást. A merész aviatikus föl­det érve, elmondta, hogy mikor a vízesések fölött repült, idegrohamot kapott az izgatottságtól és a rémítő dübörgéstől. Szemét be kellett hunynia, any­­nyira vakították a lezuhanó víztömegeken millió­­szor visszatükröződő napsugarak. A Kathreiner-díj. Puchheimből (Felső-Bajor­­ország) jelentik, hogy Hirth aviatikus utassal csütörtökön este fél 7 órakor a Nürnberg—Berlin útra kitűzött Kathreineréditért felszállott. Milánóból — Velencébe, Milánóból jelentik. Az avisanói olasz katonai repülőtérről pénteken négy katonatiszt akart aeroplánon Velencébe el­jutni. Ez azonban csak kettőnek sikerült. A má­sik kettő mindjárt az elindulás után lezuhant. Rossi hadnagy minden baj nélkül érkezett meg Newport gépével Velencébe. Rada hadnagy le­szállása azonban nem sikerült, mert Farman gépe leszállás közben egy fába akadt és eltörött, neki azonban semmi baja sem történt. _____Pesti Hírlap_____ 1911. június 30., péntek. Léghajózás és repülés. A nyugateurópai körrepülés. Párizsból írják: Az európai körrepülés eddigi szakaszai Programm sze­rint kerültek eldöntésre, de a versenyben résztvevő aviátikusoknak sok nehézséget okozott a rossz idő. A brüsszeli aerodromban két álló napig várakozott a tölveg, m­íg végre a harmadik napon megjöttek az aviatikusok. A lelkesedés határtalan volt és kü­lönösen az első beérkezőt, Beaumnontot, a párizsi római út győztesét, ünnepelték. Beáumnont 5 óra és 27 perc alatt tette meg az Utat. Utána következ­tek: Kimmerling, Védrines, Garros, Gibert, Du­val, Renaux, Wynmalets és Vidari. Az általános osz­tályozás tehát így alakult: 1. Beaumont 45 óra 9 perccél. 2. Garros 47 óra 56 perccel. 3. Vidart 60 óra 50 perccél. 4. Védrines 65 óra 8 perccel. 5. Gibert 68 órával. 6. Revaux 69 óra 14 perccel. 7. Kiimmerling 72 óra 59 perccel. 8. Duval 74 óra 44 perccel. 9. Wynmalen 110 óra 45 perccel. Utrecht­ Megyék és városok. Veszprém megye közállapotai. Veszprém vár­megye alispánjának a március 1-től május 31-ig terjedő időszakról szerkesztett évnegyedes jelenté­séből közöljük a következőket: A fősorozás a vár­megyében április 1-től május 16-ig tartatott meg, és­pedig kielégítő eredménynyel, amennyiben az előállítottak közül a veszprémi járásban 28%, az enyingi járásban 25%, a pápai járásban 23%, a de­­vecseri és zirci járásokban 21—21%, Veszprém vá­rosában 18% és Pápa városában 17% alkalmasnak találtatott és besoroztatott. Ezen évnegyedben is tetemes rendkívüli munkát, okozott az állatszállí­­tási engedélyek kiadása. Az ügyforgalom, — mely növekvőben van — az alispáni hivatalnál 7672 ügy­darab és a megyei árvaszéknél 6336 ügydarab volt, s ezen ügyek a kellő időben mind elintéztettek. A népnevelésügy terén az uj tanszerek beszerzése szé­pen halad előre, a tankötelesek is csekély kivétellel mind jártak az iskolába. Iparkodnak az iskolafen­­tartók az­ osztálytanítók lakásviszonyait is az 1907. évi XXVII. t.­cikk 2. §-a értelmében rendezni, egyelőre lakbérkülönbözeti élvezményt adván az ön­álló osztályvezető tanítóknak és tanítónőknek. Az iskolák építése is örvendetesen megindult. Közis­mereti előadásokat 22 tanító tartott, akik állam részéről jutalomdíjakban is részesíttettek. Az isko­lai jóltevők ezen időszakban 6000 koronára jugó adományokat tettek. A közegészségügyi viszonyok ez évnegyedben a vármegye egész területén kielégí­­tőek voltak, mert habár március és április hóna­pokban a vármegyében úgyszólván mindenütt ural­kodott az influenza, a komolyabb természetű beteg­ségek kevesebb számban fordultak elő, mint a múlt év hasonló időszakában. A köztisztasági állapotok kielégítőek voltak, sőt a kolera­vész ellen kiadott belügyminiszteri rendeleteknek szigorú betartása következtében általában sokat javultak; hatósági beavatkozás szüksége 39 esetben állatot csalt be. A hatósági, köz és községi orvosok egészségügyi és köztisztasági tekintetben gyakran tartottak vizsgá­latot és szorgalmasan megvizsgálták a különféle élelmezési, közellátási intézményeket, intézeteket és az iskolákat. Az egészségügyi intézményekben azon változás történt, hogy 4 új orvosi kör: a fokszabadi, városlődi, susi és lepsényi létesült és Balatonkenese községben új községi orvosi állás szerveztetett. A hasznos háziállatok egészségi állapota a lefolyt év­negyedben nem volt kedvezőnek mondható, mert a ragadós száj- és körömfájás főleg a zirci járásban, — melyet eddig a betegség elkerülni látszott — számos községben lett megállapítva; a vármegye többi járásában ezen bántalom csak néhány község­ben, illetve pusztán lépett fel, részint behurcolás útján, másrészről a visszamaradt fertőző anyag a még addig mentes­ udvarok állatállományát fer­tőzve, újból megállapíttatott, ami elkerülhető lett volna, ha a gazdaközönség a betegségnek valamely községben fellépése alkalmával nem idegenkednék a neki javasolt kényszerojtástól. Ragadós betegség általában 37 községben és 1 rendezett tanácsú vá­rosban állapíttatott meg, és pedig: a ragadós száj-, és körömfájás 25 községben és Pápa városában, me­lyek közül már feloldatott 11 község, a lépfene 3 községben, tpélyek közül feloldatott a Zárlat 2 hoz-

Next