Pesti Hírlap, 1911. július (33. évfolyam, 154-166. szám)
1911-07-01 / 154. szám
Pesti Hírlap3 x911. Ittima T„r gombai_______________ ták bizonyos politikai körökben, mintha a pénzügyminiszter titkos kecsegtetésekkel azokat a politikai köröket akarná csalogatni, akik szemben Tiszával, tőle várják a liberálisabb választójogi reform érvényesülését. Hogy Lukács László miként értette ezt az ő sokat feszegetett kijelentését, meg fogja magyarázni ő maga, mégpedig az appropriációs vita során. De mindenesetre jellemző, hogy most, amikor a nyílt harci porondon kellene megindulnia egy erős harcnak, ezzel a nyílt harccal erőben, elszántságban szinte vetekszik az a titkos személyi harc, mely a kulisszák mögött folyik. * Khuen a királynál. Gróf Khunn-Béderváry Károly miniszterelnök kihallgatáson fog megjelenni ő felségénél, hogy a királynak Ischlbe való elutazása előtt folyó ügyekről jelentést tegyen. A miniszterelnök az appropriációs vita és a képviselőház bizottságainak tárgyalásai folytán hétköznapokon akadályozva lévén, szombaton este utazik Bécsbe dr Bárczy István titkár kíséretében és vasárnap kihallgatáson jelenik meg ő felségénél. Mostani bécsi tartózkodása alkalmával gróf Khuen-Héderváry az új osztrák miniszterelnökkel, báró Gauisch-al, is találkozni fog.* Tanácskozás Bécsben. Bécsből táviratozzék: Schönaich hadügyminiszter pénteken délután tanácskozott Hazai honi védelmi és Georgi landwehr miniszterrel. # 1 A pénzügyi bizottság ülése. A képviselőház pénzügyi bizottsága pénteken délután Lukács László és gróf Serényi Béla miniszterek részvételével Láng Lajos elnöklete alatt ülést tartott, melyen a pénzügyminisztérium részéről Teleszky János államtitkár és báró Korányi Frigyes osztálytanácsos; a földmivelésügyi minisztérium részéről Basy József és Bartóky József államtitkárok és Lovas Sándor miniszteri tanácsos; az igazságügyminisztérium részéről Bartha Zvihárd törvényszéki bíró jelentek meg. A napirend első tárgya a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségéről és az 1894. évi V. t.-c. némely rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat volt. Beöthy László előadó vázolta ama feladatokat, melyek szolgálatára a javaslatban kontempált intézet hivatva van. Földes Béla szerint a telepítés elsősorban adminisztratív intézkedés és ezért nem hiszi, hogy sikeresen lehessen ezt a problémát megoldani, úgy, amint a javaslat tervezi. De utal arra is, hogy a javaslat összetéveszti a tőketörlesztési elvet a járadékmegváltási elvvel, mert amennyiben járadékbirtokokat is létesítene az új intézet, a birtokot terhelő járadékot nem lehet törleszteni, csak megváltani. A javaslatot elfogadja. Gróf Batthyány Tivadar a javaslattal még nem látja kielégítve az állam feladatát a telepítés körül. Sünél inkább fog a tervezett intézet a birtokfeldarabolással foglalkozni, annál kevebbé fog megfelelhetni azon hivatásának, mely reá a telepítés és a bérlő szövetkezetek alkotásánál vár. Lukács László pénzügyminiszter köszönettel veszi tudomásul, hogy a felszólalók, ha némi aggodalmaik vannak is, a javaslatot mégis elfogadják, mert ebben bizonyítékot talál arra, hogy a kormány a javaslat megalkotásánál helyes úton haladt, mert különben az ellenzék éles kritikus szeme megtalálta volna azokat a gyöngeségeket, amelyekre támaszkodva, a javaslathoz való hozzájárulásukat megtagadhassák. Szerinte a kivánt cél elérésére alkalmas formát sikerült találni a javaslatban, mely biztosítani fogja a szükséges kereskedelmi könnyedség és mozgékonyságot az intézet működésében, de e mellett az állami befolyást is biztosítja. Ami azon észrevételt illeti, hogy azon intézetek, amelyek a parcellázást szolid alapon gyakorolják, üzleti érdekeikben hátrányos konkurenciának lesznek kitéve az új intézet részéről, utal arra, hogy mag egyrészt a javaslatban az új intézet részére biztosított előnyük nem nagyok és azokat teljesen egalizálja az, hogy az osztalék maximális nagysága meg van határozva, addig másrészt ezen előnyök nagy része olyan, melyekre mindazon intézetek számot tarthatnak, melyek az 1897: XXII. t.-c. alapján birtokfeldarabolási vagy telepitési kölcsönöket nyújtanak. De ezenkívül a birtokmozgalmak széles terrénumán ]**fő alkalom arra is, hogy az uj intézet a már me*Urtumi karol tv* működie***,, A bizottság a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadván, áttér a napirend macik tárgyára, vagyis a Pozsony, Fium,Kés kerülete és Zágráb város által felvett kölcsönökről szóló javaslatra, melyet ugyancsak Beöthy László előadó ismertetett. Bakonyi Samu óhajtandónak tartja, hogy a felsorolt városokon kívül más városok is a szükséges előfeltételek fenforgása esetén ugyanoly kedvezmények mellett vehessenek fel kölcsönöket, mint a nevezett városok. Földes Béla aggályának ad kifejezést, hogy ha általánosíttatnék a városok részére a kötvénykibocsátási jog, az az államhitel szempontjából hátránynyal járna, mert ezen pupilláris városi kötvények hátrányosan befolyásolnák az állami kötvények elhelyezését. Lukács László pénzügyminiszter megjegyzi, hogy már első minisztersége alatt sok város folyamodott közvetlen kötvénykibocsátásért. Mindezideig az volt az álláspont, hogy ez ne engedtessék meg. E felfogással szemben az előző kormány egyes városokkal szemben enyhébb álláspontot foglalt el és így keletkeztek a szóban lévő városi kölcsönök, melyek előrehaladott stádiumban voltak, midőn a jelenlegi kormány átvette az ügyek vezetését, úgy, hogy ha megakadályozta volna e kölcsönök létrejöttét, az illető városok igen kedvezőtlen helyzetbe jutottak volna. Ezért tér el a különben ma is fnntartott első álláspontjától ,s azért terjesztette elő, mint egészen kivételeset a tárgyalás alatt lévő javaslatot. Városaink pénzügyeit , vagyonkezelését nem tartja olyannak, hogy közvetlen kötvénykibocsátássai fedezzék kölcsönszükségleteiket, annál kevésbbé, mert módjukban van azt községi kötvénykibocsátó intézetek közvetítésével kielégíteni. A bizottság ezután a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Belpolitikai írek, Zselénkk törvényjavaslata. Gróf Zselényi Róbert a főrendiház pénteki ülésén indítványt nyújtott be, amely szerint a főrendiház utasítja a kormányt a tőzsdei fedezetlen határidőüzlet eltörléséről szóló törvényjavaslat előterjesztésére. Gróf Zselénaki Róbert ezzel az indítványával kapcsolatosan törvénytervezetet terjesztett a főrendiház elé, amelyet a következőkben ismertetünk. A törvényjavaslat 2. §-a kimondja, hogy gabona-, egyéb mezőgazdasági és malomtermények forgalmával foglalkozó tőzsde csak úgy keletkezhetik, ha alapításához az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, illetve a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének hozzájárulása után az engedélyt megadja a földmivelésügyi miniszter. Felettük miniszteri megbízottak állanak, kiknek feladata ellenőrizni a tőzsde forgalmát és erködül afelett, hogy jelen törvény minden rendelkezése pontosan meg legyen tartva. 4. §: Tőzsdeszerü határidőüzletet gabona-, egyéb mezőgazdasági, valamint malomterményekben kötni tilos. Tőzsdeszerü határidőüzlet az olyan megállapított határidőre kötött üzlet, melyben a forgalom tárgyát tevő termény vagy áru szokványmértékben és szokvány-mennyiségben, a forgalom tárgyát tevő érték pedig szokvány-összegben adatik el, illetve vézetik; az olyan megállapított határidőre kötött üzlet, amelyből a vásárlás, illetve eladás rendszerint nem azért történik, mert a vevő, illetőleg eladó a terményt, árut vagy értéket tényleg átvenni, illetőleg átadni szándékozik, hanem azon célból, hogy az esetleg időközben előforduló árkülönbözetből hasznot húzzon. 6. §: Mindenki, aki egy tőzsdén tőzsdei határidőüzletekbe kíván bocsátkozni, köteles egy olyan törvényszéknél, mely ezen törvényből kifolyólag egy tőzsdelajstrom vezetésével megbizatik, személyesen jelentkezni és nevét, címét, említett lajstromba bevezetni, annak megjelölésével is, hogy milyen terményekből, árukból, illetve értékekből szándékozik tőzsdei határidőüzletekbe bocsátkozni. A beiktatási díj egy törvényszéknél vezetett tőzsdesajakomba személyenként az első évben a kincstár javára befolyó 100 korona, a következő években évenként 25 korona. 7. §. Az olyan termékekről, árukról, értékekről, melyekből a tőzsdei határidőüzlet meg van tiltva, nem szabad semmiféle határidőárakat közölni, akár hirdetések, akár napi- vagy egyéb lapok segélyével. 8. 2. Egy-egy országosan szervezett szakérdekeltség kívánságára elrendelheti a kompetens miniszter, hogy az érdekeltség szakmájába vágó cikkek árainak jegyzésére rendreletileg megállapítandó módok szerint közöltessenek és hogy az érdekeltség az árujegyző bizottságban kellően képviselve legyen. 10. §. Napi- vagy egyéb hírlapoknak, folyóiratoknak más árjegyzést, mint a hivatalosnak elismertett, közölni tilos. 12. §. Aki tiltott határidőüzleteket köt, közvetít, másokat ilyen tiltott üzletek kötésére csábít vagy másokat rábír, felhasználva tudatlanságukat vagy könnyelműségüket, hogy tiltott határidőüzleteket kössenek, 2 héttől 1 évig terjedő fogházbüntetésre és 500 koronától 20.000 koronáig terjedő pénzbüntetésre ítélendő. 13. §. Aki egy tőzsdelalakomba be nem vezetett egyénnel szemben közvetít egy megengedett határidőüzletet, egy ilyen egyént rábír egy ilyen üzlet kötésére, két héttől 3 hónapig terjedő fogházbüntetésre és 500 koronától 5000 koronáig terjedő pénzbüntetésre ítélendő. 14. §. Aki, hogy egy termény, áru vagy értéknek árára befolyást gyakoroljon, egy színlelt üzletet köt, tudva, egy a valóságnak meg nem felelő hírt közöl, vagy olyan hírt terjeszt, mely a valóságnak meg nem felel, 2 héttől 1 évig terjedő fogházbüntetésre és 500 koronától 20.000 koronáig terjedő pénzbüntetésre ítélendő. 15. §. Aki megtiltott határidőüzleti árakat akármiféleképen nyilvánosságra hoz, ilyen árakat közöl, tudva olyan híreket terjeszt a sajtóban, melyeknek a célja terményeknek, áruknak vagy értékeknek az árára befolyást gyakorolni, illetve olyan híreknek közlését mellőzi, melyek hamis híreket lennének hivatva ellensúlyozni, 2 héttől 1 évig terjedő fogházbüntetésre és 500 koronától 20.000 koronáig terjedő pénzbüntetésre ítélendő. * A képviselőház ülése. A képviselőház szombaton délelőtt tíz órakor ülést tart, amelyen folytatják a felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalását. A pénzügyminiszter itthon, Bakácn Lissa pénzügyminiszter, aki családját Tátralosnnkra kísért®, pénteken reggel visszaérkezüett a fővárosba. A bánát bán Budapesten. Tornámat Miklós horvát bán csütörtökön reggel Chavrak Levim osztályfőnök kinézetében Zágrábból Budapestre érkezett. Délelőtt a bán meglátogatta gróf Khuen- Héderváry Károly miniszterelnököt, akivel két én hosszat tanácskozott. Délután, a horvát képviselőknek a Vad árok űrt szálló különtermében értekni®tük volt, melyet pénteken folytattak. Az értekezet tárgya az appropriációra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása volt. Tótok memoranduma. A tót nemzetiségi párt küldöttsége tisztelgett szerdán délután gróf Khnen- Hédervizy Károly miniszterelnöknél, hogy a felvidéki tót középiskolák felállítása ügyében emlékiratot nyújtson át a miniszterelnöknek. Az emlékirat kéri a kormányt, hogy a Felvidéken tót középiskolákat állíthasson, amíg peddig ez lehetővé válnék, gondoskodjék arról, hogy a felvidéki középiskolákban és tanítóképző intézetekben a tót nyelv mint kötelező tantárgy taníttasnék. A miniszterelnök átvette ugyan a küldöttség emlékiratát, de megjegyezte, hogy a kormány és a törvényhozás figyelmét ma sokkalta fontosabb ügyek kötik le, semhogy a memorandumban foglaltak elintézését közvetlen kilátásba helyezhetné. Ausztriai hírek. Az osztrák helyzet. Báró Gautsch és a pártok. Szombaton délelőtt minisztertanácsot tart a Gautsch-kormány él esen meg fognak állapodni a Steichsrsth egybehivásának dátumára vonatkozólag. Ez a dátum, amint biztos forrásból jelentik, július 15-ike lesz. A ház egybehivásának napja tehát, amint látható, nagyon közel van s ez a hátralevő két hát különösen az esetben fog kevésnek látszani, ha a nehézségekre gondolunk, amelyeket az új kormánynak a megnyitás napjáig le kell még győznie. A pártok körében ez idő szerint némi bizonytalanság észlelhető. Azt várták, hogy Gautsch kormányra lépése után azonnal tanácskozásokat kezd velük, hogy meginvitálja őket a kormány támogatására. Ehelyett, amint most kitűnt, Gautsch, amióta az ügyek élére állott, feléje sem nézett a pártoknak, akik nem tudják, milyen álláspontot foglaljanak el vele szemben s nem ismerik szándékait ée így elhatározó állásfoglalásról nem lehet szó, sem a kormány mellett, sem pedig ellene. Érzik, hogy Gautsch taktikázik és azt várja, hogy a pártok mélyén rejlő erők tombolják ki