Pesti Hírlap, 1911. július (33. évfolyam, 154-166. szám)

1911-07-01 / 154. szám

Pesti Hírlap3 x911. Ittima T„­r gombai_______________ ták bizonyos politikai körökben, mintha a pénzügyminiszter titkos kecsegtetésekkel azo­kat a politikai köröket akarná csalogatni, akik szemben Tiszával, tőle várják a liberálisabb választójogi reform érvényesülését. Hogy Lu­kács László miként értette ezt az ő sokat fe­szegetett kijelentését, meg fogja magyarázni ő maga, még­pedig az appropriációs vita során. D­e mindenesetre jellemző, hogy most, amikor a nyílt harci porondon kellene megindulnia egy erős harcnak, ezzel a nyílt harccal erő­ben, elszántságban szinte vetekszik az a titkos személyi harc, mely a kulisszák mögött folyik. * Khuen a királynál. Gróf Khunn-Béderváry Károly minisz­terelnök kihallgatáson fog megjelenni ő fel­ségénél, hogy a királynak Ischlbe való eluta­zása előtt folyó ügyekről jelentést tegyen. A miniszterelnök az appropriációs vita és a képviselőház bizottságainak tárgyalásai foly­tán hétköznapokon akadályozva lévén, szom­baton este utazik Bécsbe dr Bárczy István tit­kár kíséretében és vasárnap kihallgatáson je­lenik meg ő felségénél. Mostani bécsi tartózko­dása alkalmával gróf Khuen-Héderváry az új osztrák miniszterelnökkel, báró Gauisch-al, is találkozni fog.* Tanácskozás Bécsben. Bécsből táviratozzék: Schönaich hadügymi­niszter pénteken délután tanácskozott Hazai hon­­i védelmi és Georgi land­wehr miniszterrel. # 1 A pénzügyi bizottság ülése. A képviselőház pénzügyi bizottsága pénteken délután Lukács László és gróf Serényi Béla minisz­terek részvételével Láng Lajos elnöklete alatt ülést tartott, melyen a pénzügyminisztérium részéről Teleszky János államtitkár és báró Korányi Fri­gyes osztálytanácsos; a földmivelésügyi miniszté­rium részéről Basy József és Bartóky József állam­titkárok és Lovas Sándor miniszteri tanácsos; az igazságügyminisztérium részéről Bartha Zvihárd tör­vényszéki bíró jelentek meg. A napirend első tárgya a Magyar Földhitel­intézetek Országos Szövetségéről és az 1894. évi V. t.-c. némely rendelkezéseinek módosításáról szóló tör­vény­ja­vaslat volt. Beöthy László előadó vázolta ama feladatokat, melyek szolgálatára a javaslatban kontempált in­tézet hivatva van. Földes Béla szerint a telepítés első­sorban ad­­minisztratív intézkedés és ezért nem hiszi, hogy si­keresen lehessen ezt a problémát megoldani, úgy, amint a javaslat tervezi. De utal arra is, hogy a javaslat összetéveszti a tőketörlesztési elvet a jára­­dékmegváltási elvvel, mert amennyiben járadékbir­tokokat is létesítene az új intézet, a birtokot ter­helő járadékot nem lehet törleszteni, csak megvál­tani. A javaslatot elfogadja. Gróf Batthyány Tivadar a javaslattal még nem látja kielégítve az állam feladatát a telepítés körül. Sünél inkább fog a tervezett intézet a bir­­tokfeldarabolással foglalkozni, annál kev­ebbé fog megfelelhetni azon hivatásának, mely reá a telepí­tés és a bérlő szövetkezetek alkotásánál vár. Lukács László pénzügyminiszter köszönettel veszi tudomásul, hogy a felszólalók, ha némi aggo­dalmaik vannak is, a javaslatot mégis elfogadják, mert ebben bizonyítékot talál arra, hogy a kormány a javaslat megalkotásánál helyes úton haladt, mert különben az ellenzék éles kritikus szeme megtalálta volna azokat a gyöngeségeket, amelyekre támasz­kodva, a javaslathoz való hozzájárulásukat megta­gadhassák. Szerinte a kivánt cél elérésére alkalmas formát sikerült találni a javaslatban, mely bizto­sítani fogja a szükséges kereskedelmi könnyedség és mozgékonyságot az intézet működésében, de e mellett az állami befolyást is biztosítja. Ami azon észrevételt illeti, hogy azon intézetek, amelyek a parcellázást szolid alapon gyakorolják, üzleti érde­keikben hátrányos konkurenciának lesznek kitéve az új intézet részéről, utal arra, hogy mag egyrészt a javaslatban az új intézet részére biztosított elő­nyük nem nagyok és azokat teljesen egalizálja az, hogy az osztalék maximális nagysága meg van ha­tározva, addig másrészt ezen előnyök nagy része olyan, melyekre mindazon intézetek számot tarthat­nak, melyek az 1897: XXII. t.-c. alapján birtokfel­­darabolási vagy telepitési kölcsönöket nyújtanak. De ezenkívül a birtokmozgalmak széles terrénumán ]**fő alkalom arra is, hogy az uj intézet a már me*­­Urtu­mi karol tv* működi­e***,, A bizottság a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadván, áttér a napirend ma­cik tárgyára, vagyis a Pozsony, Fium,K­és kerülete és Zágráb város által felvett kölcsönökről szóló ja­vaslatra, melyet ugyancsak Beöthy László előadó ismertetett. Bakonyi Samu óhajtandónak­ tartja, hogy a felsorolt városokon k­ívül más városok is a szüksé­ges előfeltételek fenforgása esetén ugyanoly kedvez­mények mellett vehessenek fel kölcsönöket, mint a nevezett városok. Földes Béla aggályának­ ad kifejezést, hogy ha általánosíttatnék a városok részére a kötvény­ki­bocsátási jog, az az államhitel szempontjából hát­ránynyal járna, mert ezen pupilláris városi kötvé­nyek hátrányosan befolyásolnák az állami kötvé­nyek elhelyezését. Lukács László pénzügyminiszter megjegyzi, hogy már első minisztersége alatt sok város folya­modott közvetlen kötvénykibocsátásért. Mindezideig az volt az álláspont, hogy ez ne engedtessék meg. E felfogással szemben az előző kormány egyes váro­sokkal szemben enyhébb álláspontot foglalt el és így keletkeztek a szóban lévő városi kölcsönök, me­lyek előrehaladott stádiumban voltak, midőn a je­lenlegi kormány átvette az ügyek vezetését, úgy, hogy ha megakadályozta volna e kölcsönök létre­jöttét, az illető városok igen kedvezőtlen helyzetbe jutottak volna. Ezért tér el a különben ma is fnn­­tartott első álláspontjától ,s azért terjesztette elő, mint egészen kivételeset a tárgyalás alatt lévő javas­latot. Városaink pénzügyeit , vagyonkezelését nem tartja olyannak, hogy közvetlen kötvénykibocsát­ás­­sai fedezzék kölcsönszükségleteiket, annál kevésbbé, mert módjukban van azt községi kötvénykibocsátó intézetek közvetítésével kielégíteni. A bizottság ezután a javaslatot úgy általános­ságban, mint részleteiben elfogadta. Belpolitikai írek, Zselénkk törvényjavaslata. Gróf Zselényi Róbert a főrendiház pén­teki ülésén indítványt nyújtott be, amely sze­rint a főrendiház utasítja a kormányt a tőzsdei fedezetlen határidőüzlet eltörléséről szóló tör­vényjavaslat elő­terjesztésére. Gróf Zselénaki Ró­bert ezzel az indítványával kapcsolatosan tör­vénytervezetet terjesztett a főrendiház elé, ame­lyet a következőkben ismertetünk. A törvényjavaslat 2. §-a kimondja, hogy gabona-, egyéb mezőgazdasági és malomtermé­nyek forgalmával foglalkozó tőzsde csak úgy keletkezhetik, ha alapításához az Országos Ma­g­yar Gazdasági Egyesület, illetve a Gazdasági Egy­esül­etek Országos Szövetségének hozzájáru­lása után az engedélyt megadja a földmivelés­­ü­gyi miniszter. Felettük miniszteri megbízottak állanak, kiknek feladata ellenőrizni a tőzsde forgalmát és erködül afelett, hogy jelen törvény minden rendelkezése pontosan meg legyen tart­va. 4. §: Tőzsdeszerü határidőüzletet gabona-, egyéb mezőgazdasági, valamint malomtermé­nyekben kötni tilos. Tőzsdeszerü határidőüzlet az olyan meg­állapított határidőre kötött üzlet, melyben a for­galom tárgyát tevő termény vagy áru szokvány­mértékben és szokvány-mennyiségben, a forga­lom tárgyát tevő érték pedig szokvány-összeg­ben adatik el, illetve vézetik; az olyan megállapí­tott határidőre kötött üzlet, amelyből a vásárlás, illetve eladás rendszerint nem azért történik, mert a vevő, illetőleg eladó a terményt, árut vagy értéket tényleg átvenni, illetőleg átadni szándé­kozik, hanem azon célból, hogy az esetleg idő­közben előforduló árkülönbözetből hasznot húz­zon. 6. §: Mindenki, aki egy tőzsdén tőzsdei határidőüzletekbe kíván bocsátkozni, köteles egy olyan törvényszéknél, mely ezen törvényből ki­folyólag egy tőzsdelajstrom vezetésével megbi­­zatik, személyesen jelentkezni és nevét, címét, említett lajstromba bevezetni, annak megjelölé­sével is, hogy milyen terményekből, árukból, il­letve értékekből szándékozik tőzsdei határidő­­üzletekbe bocsátkozni. A beiktatási díj egy tör­vényszéknél vezetett tőzsdesajak­omba szemé­lyenként az első évben a kincstár javára befolyó 100 korona, a következő években évenként 25 korona. 7. §. Az olyan termékekről, árukról, érté­kekről, melyekből a tőzsdei határidőü­zlet meg van tiltva, nem szabad semmiféle határidőárakat közölni, akár hirdetések, akár napi- vagy egyéb lapok segélyével. 8. 2. Egy-egy országosan szervezett­ szak­­érdekeltség kívánságára elrendelheti a kompe­tens miniszter, hogy az érdekeltség szakmájába vágó cikkek árainak jegyzésére rendreletileg megállapítandó módok szerint közöltessenek és hogy az érdekeltség az árujegyző bizottságban kellően képviselve legyen. 10. §. Napi- vagy egyéb hírlapoknak, folyó­iratoknak más árjegyzést, mint a hivatalosnak elismertett, közölni tilos. 12. §. Aki tiltott határidőü­zleteket köt, köz­vetít, másokat ilyen tiltott üzletek kötésére csá­bít vagy másokat rábír, felhasználva tudatlan­ságukat vagy könnyelműségüket, hogy tiltott határidőüzleteket kössenek, 2 héttől 1 évig terje­dő fogházbüntetésre és 500 koronától 20.000 ko­ronáig terjedő pénzbüntetésre ítélendő. 13. §. Aki egy tőzsdelalak­omba be nem vezetett egyénnel szemben közvetít egy megen­gedett határidőüzletet, egy ilyen egyént rábír egy ilyen üzlet kötésére, két héttől 3 hónapig terjedő fogházbüntetésre és 500 koronától 5000 koronáig terjedő pénzbüntetésre ítélendő. 14. §. Aki, hogy egy termény, áru vagy ér­téknek árára befolyást gyakoroljon, egy színlelt üzletet köt, tudva, egy a valóságnak meg nem felelő hírt közöl, vagy olyan hírt terjeszt, mely a valóságnak meg nem felel, 2 héttől 1 évig ter­jedő fogházbüntetésre és 500 koronától 20.000 koronáig terjedő pénzbüntetésre ítélendő. 15. §. Aki megtiltott határidőüzleti árakat akármiféleképen nyilvánosságra hoz, ilyen ára­kat közöl, tudva olyan híreket terjeszt a sajtó­ban, melyeknek a célja terményeknek, áruknak vagy értékeknek az árára befolyást gyakorolni, illetve olyan híreknek közlését mellőzi, melyek hamis híreket lennének hivatva ellensúlyozni, 2 héttől 1 évig terjedő fogházbüntetésre és 500 ko­ronától 20.000 koronáig terjedő pénzbüntetésre ítélendő. * A képviselőház ülése. A képviselőház szom­baton délelőtt tíz órakor ülést tart, amelyen foly­tatják a felhatalmazási törvényjavaslat tárgya­lását. A pénzügyminiszter itthon, Bakácn Lissa­ pénzügyminiszter, aki családját Tátralosnnk­ra kí­sért®, pénteken reggel visszaérkezüett a fővárosba. A bánát bán Budapesten. Tornámat Miklós horvát bán csütörtökön reggel Chavrak Levim osztályfőnök kinéz­etében Zágrábból Budapestre érkezett. Délelőtt a bán meglátogatta gróf Khuen- Héderváry Károly miniszterelnököt, akivel két én hosszat tanácskozott. Délután, a horvát képviselők­nek a Vad árok ű­rt­ szálló különtermében értekni®­­tük volt, melyet pénteken folytattak. Az értekezet tárgya az appropriációra vonatkozó törvényja­vaslat tárgyalása volt. Tótok memoranduma. A tót nemzetiségi párt küldöttsége tisztelgett szerdán délután gróf Khnen- Hédervizy Károly miniszterelnöknél, hogy a fel­vidéki tót középiskolák felállítása ügyében emlék­iratot nyújtson át a miniszterelnöknek. Az emlék­irat kéri a kormányt, hogy a Felvidéken tót kö­zépiskolákat állíthasson, amíg peddig ez lehetővé válnék, gondoskodjék arról, hogy a felvidéki kö­zépiskolákban és tanítóképző intézetekben a tót nyelv mint kötelező tantárgy taníttasnék. A minisz­terelnök átvette ugyan a küldöttség emlékiratát, de megjegyezte, hogy a kormány és a törvényhozás figyelmét m­a sokkalta fontosabb ügyek kötik le, semhogy a memorandumban foglaltak elintézését közvetlen kilátásba helyezhetné. Ausztriai hírek. Az osztrák helyzet. Báró Gautsch és a pártok. Szomba­ton délelőtt minisztertanácsot tart a Gautsch-kormány él esen meg fognak állapodni a Steichsrsth egybehivásának dátumára vonatkozó­lag. Ez a dátum, amint biztos forrásból jelentik, július 15-ike lesz. A ház egybehivásának napja te­hát, amint látható, nagyon közel van s ez a hát­ralevő két hát különösen az esetben fog kevésnek látszani, ha a nehézségekre gondolunk, amelyeket az új kormánynak a megnyitás napjáig le kell még győznie. A pártok­ körében ez idő szerint némi bizony­talanság észlelhető. Azt várták, hogy Gautsch kormányra lépése után azonnal tanácskozásokat kezd velük, hogy meginvitálja őket a kormány tá­mogatására. Ehelyett, amint most kitűnt, Gautsch, amióta az ügyek élére állott, feléje sem nézett a pártoknak, akik nem tudják, milyen álláspontot foglaljanak el vele szemben s nem ismerik szán­dékait ée így elhatározó állásfoglalásról nem le­het szó, sem a kormány mellett, sem pedig el­lene. Érzik, hogy Gautsch taktikázik és azt vár­ja, hogy a pártok mélyén rejlő erők tombolják ki

Next